A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

Átírás

1 Megtárgyalta és jóváhagyta az MKSZ Elnöksége március 26-án A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Budapest

2 1. A SPORTÁG JELENLEGI HELYZETE ÉS A SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE 1.1 A verseny- és élsport területén A válogatottak 2012/13. évi felnőtt és utánpótlás versenyein elért eredményeinek értékelése Felnőtt válogatottak Férfi válogatottunk a évi Európa-bajnokságon a 8. helyet szerezte meg. Az Újvidéken megrendezett viadalon szinte hazai közönség előtt játszva sikerült Oroszországgal, Spanyolországgal döntetlent elérni, míg a sportágban egyeduralkodó Franciaországot legyőzte válogatottunk a csoportmérkőzéseken. A középdöntőben Izlandtól, Szlovéniától vereséget szenvedtünk, míg Horvátországgal döntetlent játszott csapatunk. Ezzel a helyezéssel férfi válogatottunk ismét biztosította helyét a világ élmezőnyében. Az Európa-bajnokság után kialakult az olimpiai kvalifikációs torna végleges programja, ahol Macedónia, Brazília, Svédország volt válogatottunk ellenfele az olimpiára való kijutásért. A selejtezőcsoportból csapatunk a második helyen biztosította részvételét a londoni Olimpiai Játékokon, amely a spotág szempontjából óriási eredmény. A kvalifikáció bravúrját még megfejelve válogatottunk az egész ország sportszerető közvéleményét maga mellé állítva vívott felejthetetlen mérkőzéseket Londonban és a roppant erős férfi mezőnyben a 4. helyezést szerezte meg. Ezzel az eredménnyel a férfi csapat csatlakozott az eddigi legjobb olimpiai helyezésekkel büszkélkedő magyar válogatottak közé. Az olimpia után csapatunk megkezdte a selejtező sorozatot a 2014 januárjában megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra. Az első két kört sikerrel véve (Lettország, Szlovákia) gyakorlatilag már Európa-bajnoki résztvevőnek tekinthető. A év elején férfi válogatottunk a spanyolországi világbajnokságon vett részt. (A kvalifikáción Norvégiát kellett legyőzni a kijutásért.) A világbajnokságon csapatunk a minimális célként kitűzött nyolcadik helyet szerezte meg úgy, hogy csak a világbajnokság dobogón végző csapataitól kapott ki. A férfi keret folyamatos szinten tartása érdekében szükséges azon keret tagok menedzselése - játék lehetőség, megfelelő szakmai program és annak felügyelete, - akik életkorukból adódóan a közel jövőben az idősebb játékosoktól át vehetik majd a stafétát. Erre egy szakmai program kidolgozása mindenképpen szükséges, hogy megtörténjen a jövőben. Női válogatottunk 2011-ben a Németországtól elszenvedett két vereséget követően nem jutott ki a Brazíliában megrendezésre kerülő világbajnokságra. Ez a vereség sajnos az olimpiára való kijutás esélyét is minimálisra csökkentette számunkra, amely esély a világbajnokság végeredményéből adódóan végleg elszállt a női válogatottunk számára. A sikertelen szereplést követően Mátéfi Eszter lemondott posztjáról. Helyére a magyar kézilabdázás történetében először külföldi szövetségi kapitányt nevezett ki a szövetség elnöksége Karl-Erik Böhn személyében. A válogatottunk az Európa-bajnoki selejtezők sikeres megvívása után a Szerbiában megrendezett Európa-bajnokságon egy rég nem látott csapat egységet és játék intelligenciát felvonultatva bronzérmet szerzett. Ez a helyezés a női válogatottunkat újra a világ elitbe jutatta. Ez az eredmény olyan magabiztosságot adhat, amely a későbbiekben még jobb eredményekben nyilvánulhat meg. A harmadik helyezés 2

3 egyben azt is jelentette, hogy a női csapatnak egy nyugodtabb időszak következik, mivel nem kell selejtezőt játszania a decemberi világbajnokságra. Ezt az időt okosan kell kihasználni, amely lehetőséget adhat egy még koncentráltabb munka elvégzésére, valamint a hiány posztokra új játékosok beépítésére. Hasonlóan a férfiakhoz, ennek a programnak a végrehajtása is csak egy központilag kidolgozott program keretében történhet a klub edzőkkel közösen. Utánpótlás válogatottjaink: Junior válogatottaink szereplése 2012-ben hasonló formában történt, mint az elmúlt időszakokban. Férfi válogatottunk - igaz csak minimális különbséggel, - de lemaradt a korosztályos Európa bajnokságról. Női csapatunk viszont a tavalyi Európa-bajnoki eredményt feledtetve bronzérmet szerzett. A csapatot új edző, Róth Kálmán készítette fel. Ez a korosztály befejezte az utánpótlásban a versenyzést és a as szezonban már a felnőttek között szerepelnek majd. Remélhetőleg a világbajnoki jó szereplés kellő alapot és önbizalmat ad majd a korosztálynak. A válogatott játékosok tehetségét mutatja, hogy több játékos már be is mutatkozott a felnőtt válogatottban. A férfiak tekintetében bizakodásra ad okot a jövő, mivel férfi válogatottunk a hazai rendezésű selejtező tornán második helyen kijutott a Bosznia-Hercegovinában megrendezésre kerülő világbajnokságra. A korosztálynak az utánpótlás korban ez lesz az első világversenye. Remélhetőleg sikeresen zárják majd az utánpótlás korosztályt és bizakodva kezdhetik el majd a következő évet a felnőttek között. A korosztályos edzők tekintetében történelmi jelentőségű döntés született, miszerint 2012 szeptemberétől főállású szakágvezetők készítik fel válogatottainkat. Ez a döntés minden bizonnyal komoly lépés lehet utánpótlás-nevelésünkben, amely záloga lehet a klub független, csak a nemzeti válogatottak érdekeit szem előtt tartó kiválasztásban és menedzselésben. A női ifjúsági válogatott a tavalyi év egyik legjobb utánpótlás eredményét produkálta Danyi Gábor vezetésével. A Montenegróban megrendezett világbajnokságon az 5. helyet szerezte meg a csapat. A korosztály őrzi helyét a világ elitben, mivel a tavalyi Európa bajnoki IV. helyezése után a Világbajnokságon is bizonyított. A csapat egy korosztállyal feljebb lépett. A felkészülési mérkőzések azt bizonyítják, hogy szép eredményeket várhatunk továbbra is ettől a korosztálytól is. Az új csapat (1996) 2013 májusában Európa bajnoki selejtezőt játszik, melyet a csoport ellenfeleket látva- minden bizonnyal sikeresen fog venni. Férfi U19-es válogatottunk - melyet a szakma az egyik legígéretesebb korosztálynak minősít-, Bulgáriában vívott selejtezőt az Európa-bajnoki döntőbe jutásért és Svédország mögött a második helyen végzett. Sajnos ebből a csoportból csak egy csapat jutott tovább, így a válogatott lemaradt az Európa-bajnokságról. A korosztály legjobb csapatainak 2013-ban világbajnokságot rendeznek, melyre - nagy sport diplomáciai sikerként értékelve - Magyarországon kerül sor 2013 augusztusában. Reméljük, hazai környezetben ez a tehetséges korosztály megmutatja igazi tudását. A serdülő válogatottainknál a kiválasztás zajlik, ami bizakodásra ad okot, mivel az eddig lejátszott mérkőzések, valamint a motorikus képességek felmérésének eredményei az utóbbi évekkel összevetve egyaránt jobb szintet mutatnak. A leányoknál egy serdülő válogatottal rendelkezünk (1998) akik az ORV-re készülnek. A fiúk esetében a folyamatos egységes szakmai munka biztosítása érdekében két válogatottat működtetünk. Az 1996-s csapat, mint utolsó éves serdülő korosztály szintén az ORV-re készül, de már meg történt a kiválasztása a következő serdülő (1998) korosztálynak is, akik havi rendszerességgel vesznek részt kiválasztó összetartásokon. A tavalyi évben rendezett Olimpiai Reménységek Versenyén a fiúk első, míg a leányok a negyedik helyen végeztek. 3

4 Az utánpótlás területén mindenképpen jelentős előrelépést jelentett a TAO-törvény életbe lépése, amely mind a kluboknak, mind a korosztályos válogatottaknak egy új perspektívát nyithat meg a jövőben. A korosztályos válogatottaink folyamatos versenyzési lehetőséget kaphatnak a nemzetközi színtéren, amely külföldi tornákon, valamint hazai rendezésű felkészülési tornákon való részvételben nyilvánul meg. Szakmai kérdésekben vissza-vissza térő probléma a klubok esetében az edzés, valamint a mérkőzés számok problematikája. Sok estben utánpótlás korú játékosaink heti 3 mérkőzést játszanak, ami hosszú távon nem szolgálja a játékosok fejlődését hatékonyan. A tehetségesnek ítélt játékosaink hosszú távú fejlődése érdekében csak a magas szintű edzés munka és az ideális számú tesztelésre hagyatkozó versenyeztetés lehet csak előremutató a jövőben. A klubok sok esetben túlvállalják magukat és beneveznek olyan bajnokságokba is, amelyekre nincs meg a kellő számú játékos állomány. A mérkőzés számokat a jövőben minden képen szabályozni kell a versenykiírásban! Megváltozott a bajnoki rájátszás lebonyolítása is. A bajnoki helyezések eldöntése egy hétvégén megrendezésre kerülő torna rendszerben történik, amely jóval nagyobb könnyebbséget jelent majd az egyesületeknek, valamint nem akadályozza olyan nagy mértékben, mint a régi lebonyolítás a diákok év végi tanulmányi kötelezettségeit A Magyar Nemzeti Bajnokság osztályainak értékelése Az elmúlt időszakban továbbra is éreztette hatását a gazdasági válság. Az egyesületeknek rengeteg energiát kellett mozgósítani az életben maradás érdekében. A TAO törvénnyel, amely kimondottan az utánpótlás fejlesztését tűzte a zászlajára, talán enyhíteni lehet a klubok anyagi problémáit, mivel az eddig az utánpótlásra szánt összegek megmaradhatnak és átcsoportosíthatókká válhatnak, amennyiben sikeres pályázatot tudhat maga mögött az egyesület. A férfi NB I-ben megmaradt a csapatok közötti anyagi és szakmai különbség. Az MKB Veszprém kiemelkedik a mezőnyből, habár a bajnokság alapszakaszában a Szeged hazai pályán magabiztosan legyőzte őket. A Pick Szeged a tavalyi évhez képest erősödött és ez jó hatással volt a két élcsapatunk versengésére. A tavalyi évben örömteli jelenségként értékeltük, hogy sok magyar játékos kapott lehetőséget mindkét élklubban. Sajnos ez a folyamat megszakadt, ami nem jó előjel a nemzeti válogatottak illetően. A Veszprém mögött viszont nagy harc várható, mivel a Csurgó, a Tatabánya és a PLER-FTC megerősödésével nyílt harc várható a bajnoki helyezések eldöntésében. A középmezőnybe tartozó Gyöngyös kiváló eredményt produkált az alapszakaszban, aki a tavalyi bajnokság bronzérmesét szorította ki a legjobb hat csapat mezőnyéből. Az új lebonyolítási szisztéma, amely két hatos csoportba rendezi a csapatokat a rájátszásra, most fog úgymond vizsgázni. A második hatos csoport, amely sajnos már csak öt, mivel a Kecskemét csapata visszalépett a bajnoki küzdelmektől. A visszalépésük sajnos várható volt, mivel évek óta küzdöttek financiális problémákkal. A kiesés elkerüléséért nagy harc várható majd az újonc Vác, Cegléd, Orosháza valamint a Pécs csapatai között Összességében a férfi mezőnyről megállapítható, hogy emelkedett a bajnokság színvonala. A középmezőny megerősödött és kiszélesedett. A mérkőzések látogatottsága folyamatosan növekedett az elmúlt időszakban, ez főleg a középmezőny csapataira jellemző. A női NB I-ben továbbra is őrzi első helyét a Győri Audi ETO. Örvendetes tény, hogy a 2011/12-es bajnokságban érezhetően erősödött a mezőny. Őrzi magabiztosan második 4

5 helyét a es idényben ismét KEK-győzelmet szerző FTC Rail Cargo Hungaria csapata. A további pozíciókért nagy harc alakult ki a megerősödött, ÉTV-Érdi VSE, a Vác NKSE valamint a Fehérvár KC és a bajnokság legnagyobb meglepetését szolgáltató Kiskunhalas és a Veszprém Barabás Duna Takarék csapatai között. Meglepetés a 2012-ben bronzérmet szerző Siófok Galérius Fürdő alsóházi pozíciója. Az alsó régiókban a kiesés elkerüléséért küzd majd minden valószínűséggel a Budapest SE, a szebb napokat megélt DVSC Fórum, valamint a Budapest-Bank Békéscsaba. A női bajnokság színvonala és nézettsége a tavalyi esztendőhöz képest emelkedett. Örömteli, hogy sok utánpótlás korból kikerült fiatal tehetség találta meg helyét a felnőttek között, amely mindenképpen pozitív a jövőt, valamint a nemzeti válogatottat tekintve Férfi NB I/B. Az elmúlt években ebben a bajnoki osztályban kiegyenlítődtek az erőviszonyok, jobb színvonalú, közönségcsalogató mérkőzéseket láthatunk a kétcsoportos mezőnyben. Örvendetes, hogy egyre több fiatal játékos kap lehetőséget ebben a bajnoki osztályban, ami a fejlődésüket nagyban elősegítheti. Több első osztályú csapatunk nem kevés anyagi áldozat révén teljes egészében utánpótlás korú játékosokkal játszik a másodosztályban, amely nagyban segíti az utánpótlás válogatottak munkáját is, de csak is abban az esetben, ha ezek a klubok megfelelő számú és minőségű játékosokkal rendelkeznek és a versenyzés nem megy a rovására az edzés munkának A gazdasági helyzet ezt az osztályt sem kíméli viszont a TAO-val hasonlóan az első osztályú csapatokhoz - új lehetőségekhez és forrásokhoz juthatnak csapataink ebben az osztályban is. A közvetlen élmezőnybe tartozó csapatok közel azonos játékerőt képviselnek, mint az NB I alsó szintjén szereplő egyesületek. A feljutásért harcoló csapatok már közel NB I-es szintű költségvetéssel rendelkeznek, viszont az is előfordulhat, hogy a gazdasági helyzet miatt valamely feljutó csapat nem tudja vállalni az élvonalbeli szereplést. Női NB I/B: A feljutást ebben a bajnokságban is legtöbbször a csapatok anyagi helyzete határozza meg. Az előző bajnokságból feljutó Kiskunhalas a felkerülés évében még a kiesés, míg jelenleg a felsőházban való minél sikeresebb szereplésért küzd. A 2012-ben NB/I-s jogot szerző Mohács csapata nem vállalta a magasabb osztályban való szereplést. Ugyanez volt érvényes a 2012-ben bajnokságot nyert Nyíradony csapatával, amely az első helyéből adódó lehetőséget átadta a Budapest SE-nek. Csökkenőben van a csapatok létszáma is, ebben a szakágban, Sok esetben csak nagy nehézségek árán sikerül csak feltölteni a csoportokat az induláshoz szükséges minimális létszámmal. Ez a bajnoki osztály jó versenyzési lehetőséget biztosít az NB I-es csapatok tehetséges utánpótláskorú játékosai számára is. Szakmai szempontokat figyelembe véve a legjobb út ez lenne a magyar kézilabdázásnak, ha ez az osztály zömmel a magyar utánpótlásból merítene. Ugyanakkor jellemző az eltérő minőségű és mennyiségű edzésmunka az osztályra. Sok csapat - az erőfeszítések ellenére - bizonytalan körülmények között játszik hétről-hétre, amely főleg a sportcsarnokok elfoglaltságából adódik. Mindemellett a nézőszámot tekintve egyre nő a népszerűsége ezen osztályban játszó csapatainknak is. Az NB II-es felnőtt bajnokságban a tavalyi évtől eltérően az induló csapatok száma a férfiaknál növekedett. A 6 csoportos lebonyolításra átállva sikerült minden csoportot feltölteni, így ez azt jelenti, hogy 72 férfi csapat versenyzik ebben az osztályban. A nők mezőnyében nem sikerült a feltöltés, így 62 csapattal játsszák ezt a szintű versenyrendszert. A következő idénytől a tervek szerint megtörténhet a teljes létszámmal való versenyeztetés. 5

6 Erre a versenysorozatra jellemző a kettősség. Sok esetben találunk fiatalabb korosztályból összeállított csapatokat, de jellemző ennek az ellentéte is, amikor inkább az idősebb játékosok alkotják a keretet. Edzésszámok tekintetében jellemző az alacsony edzésszám és látogatottság, ami sok esetben a tömegsport jellegét mutatja az osztálynak. Megyei Bajnokság: ebből az osztályból évente 8-9 csapat vállalja a feljutást. Az elmúlt időszakhoz képest a 2012/13-as bajnoki szezonban csökkent azon megyék száma, amlyben nincs bajnokság. A 2012-es bajnoki szezonban Tolna és Vas megye is indított csapatokat a megyei bajnokságban, ami mindenképen dicséretes a megyék részéről. Ezen a szinten néhány megyében továbbra is gondot okoz az utánpótlás versenyeztetése. Lehetőséget jelenthetne középiskolás csapatok versenyeztetése a megyei bajnokságokban, ami felkészülést jelenthetne a diákolimpiai küzdelmekre is. Kiemelkedik a megyei bajnokságok sorából a Budapest Bajnokság és a Pest Megyei Bajnokság. Előbbinél a gyermekbajnokság, utóbbinál az ifjúsági bajnokság szervezése elismerést érdemlően magas színvonalú A Magyar Kupa értékelése A Magyar Kupa továbbra is népszerű színtere legjobb felnőtt csapataink küzdelmeinek. A sorsolás szeszélye folytán a nemzetközi szinten is magasan jegyzett csapataink juthatnak el különböző településekre, ahol tovább népszerűsíthetik sportágunkat. A férfi és női szakágban egyaránt négyes döntőn dől el a kupa sorsa. Az elmúlt időszakban a 3-4 helyre gyakran kerültek meglepetéscsapatok. A férfiak estében ebben az évben is képviselteti magát egy alacsonyabb osztályú csapat - Balassagyarmat - majd a Magyar Kupa négyes döntőjében, a Veszprém, Szeged, Csurgó hármas mellett. A nőknél a Győri Audi ETO, az FTC Rail Cargo Hungária, a Kiskunhalas, valamint a Veszprém Barabás Duna Takarék csapatai kerültek a legjobbak közé Csapataink szereplése az Európa Kupában Mind férfi, mind női csapataink Európa Kupa-szereplését a tavalyi évhez viszonyítva előrelépés jellemzi. Ez az előrelépés hatványozottan jellemző a legrangosabb kupaküzdelemre, a Bajnokok Ligájára, ahol a legjobb négy között akár három magyar csapat is képviseli hazánkat. A Bajnokok Ligájában a Győri Audi ETO remek teljesítménnyel, csoportelsőként már a legjobb négy közé jutott. Remélhetőleg a 2012-ben ezüstérmet szerzett csapat ebben az idényben BL-győzelemmel büszkélkedhet majd. A másik BL-szereplő csapatunk a Ferencváros, - amely 2012-ben KEK győztes volt másodszor is szintén jó eséllyel pályázott az elődöntőbe kerülésre, ám végül kis különbséggel lemaradt csoportja második helyéről a középdöntőben. A férfiaknál az MKB Veszprém KC a legjobb 16 csapat közé jutott, míg a Pick Szeged csapata a kezdeti bizonytalankodás után szintén tagja Európa legjobb 16 csapatának. Reméljük, a férfi szakágban megvalósulhat, hogy az egyik legmagasabban kvalifikált sporteseményen, a Final Four-ban magyar csapat is képviselheti hazánk kézilabdázását. Az EHF-kupában a 2012/13-es szezonban a Balatonfüred csapata a második fordulóban búcsúzott a kupa küzdelmektől. Minimális különbséggel 1 góllal esett ki a Vojvodina ellenében. Szintén búcsúzott a Grundfos Tatabánya csapata, a norvég Elverum ellenében. Női csapataink közül az Érd és a Siófok a harmadik fordulóban búcsúzott a sorozattól. A Kupagyőztesek Európai Kupáját első alkalommal kizárólag női csapatok részére írták ki. Miután az FTC Rail Cargo Hungaria 2012-ben megnyerte a sorozatot, így két magyar csapat indulhatott. A Budapest Bank Békéscsaba a 3. fordulóban búcsúzott a norvég Stabaek ellen. A 6

7 Vác bravúrosan szerepelt, miután a horvát Lokomotiva Zagreb összesítésbeli hét gólos legyőzését követően a legjobb 16 között újabb horvát együttessel, a Bajnokok Ligája csoportköréből érkező Podravka Koprivnicával csapott össze. Az idegenbeli nyolc gólos vereség után a váciak fantasztikus teljesítménnyel es győzelmet arattak hazai pályán, így bejutottak a legjobb nyolc közé. A negyeddöntőben végül a francia Issy Paris ellenében két mérkőzés alapján mindössze három góllal alulmaradtak. 1.2 Az utánpótlás-nevelés területén Az elmúlt időszak az utánpótlás-nevelési rendszer kialakítása jegyében telt el. Létrehoztuk a kézilabda utánpótlás régiókat és megkezdtük a régióközpontok kialakítását, kineveztük a régióközpont-vezetőket. A 2011/2012. évi szezonban 12. alkalommal rendezzük meg az egyre népszerűbb és az utánpótlás nevelés szempontjából igen értékes versenyt, az ERIMA Kézilabda Gyermekbajnokságot. A 8 évfolyam (U8 U15) mindegyike országos szintig felmenő versenyrendszerben méri össze tudását. A 2011/2012. évi szezonban nyolc korosztályban 1105 csapat ebből 353 szivacskézilabdás (közel 8000 gyermek) versenyez négylépcsős (megyei, régiódöntő, országos elődöntő, országos döntő) lebonyolítási rendszerben. Sajnos a közismert gazdasági problémák miatt a résztvevő csapatok száma csökkent. Az utánpótlás versenyrendszer kiemelkedően fontos eseményei a hazai rendezésű nemzetközi tornák. Ezek sorából kiemelkedik a győri Marcalvárosi Balázs-kupa, a veszprémi Balatonkupa, a Veszprémben és vonzáskörzetében megrendezésre kerülő Cell-kupa, a szekszárdi Intersport-kupa, a budapesti Fradi- és Ferenczy-kupa valamint a debreceni Főnix-kupa. Természetesen az ország több településén (Csurgó, Gyönk, Dunaújváros, Szentgotthárd, Siklós, Szombathely, Szeged, Orosháza, Sárbogárd, Tamási) rendeznek kisebb létszámú tornákat, amelyek szintén szerves részét képezik az éves hazai utánpótlás versenynaptárnak. A SPORT XXI. Cséfay Sándor utánpótlás-fejlesztési program keretében 2012-ben 17,8 millió forintos eredményességi támogatást nyújtottunk a 8-14 éves korosztályokkal foglalkozó oktatási intézményeknek és utánpótlás-nevelő egyesületeknek. Sajnálatos módon az utánpótlás-műhelyek támogatási összegét csökkenteni kellett, mert csak ezzel együtt tudtuk biztosítani a korosztályos versenyek zavartalan lebonyolítását, a régiós edzőképzések megszervezését és a régiós serdülő kiválasztó program végrehajtását. 2. AZ ELNÖKSÉG TEVÉKENYSÉGE A Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége a beszámolási időszakban az alábbi összetételben végezte munkáját: Elnök: Alelnökök: Tagok: Vetési Iván Fasimon Sándor Hadházy Sándor Dr. Bienerth Gusztáv Bódi Dezső Dr. Borsos Attila Kelecsényi Ernő Mátrai Gábor Az elnökségi üléseken állandó meghívottként vesz részt az ügyvezető igazgató, a főtitkár, a Felügyelőbizottság elnöke, az MKSZ jogi tanácsadója, szakmai igazgatója, versenyigazgatója, az MKSZ sajtófőnöke, szövetségi kapitányai, az NB I-es Liga elnöke, az Amatőr Tanács elnöke, továbbá az EHF valamely bizottságába megválasztott személyek. 7

8 Az elnökség havi rendszerességgel ülésezett, az elnökségi üléseken rendszerint 8-12 napirendi pont került megtárgyalásra. Az elnökségi ülések határozatképessége biztosított volt. Az elnökség határozatai 5 munkanapon belül az MKSZ honlapjára felhelyezésre kerültek, a legfontosabb, illetve közérdekű döntések az érintettekhez közvetlenül is kiküldésre kerültek, illetve azok a honlapon külön hírként is, illetve az MKSZ Infóban is megjelentek. Az elnökség beszámoltatta az MKSZ valamennyi bizottságát, megkezdte a megyei kézilabda szövetségek beszámoltatását, és a beszámoltatásokat a évben tovább folytatja. Az Elnökség mindazon döntéseket meghozta, amelyek a sportág működtetése céljából szükségesek voltak, és amelyek elnökségi hatáskörbe tartoznak. Jelentősebb döntések voltak: - a Nemzeti Kézilabda Akadémia felállítása, működésének elindítása, - az MKSZ Biztonsági Szabályzatának elfogadása, - a megyei (budapesti) szövetségek átalakításának elhatározása, a megyei (budapesti) szövetségekkel egyeztetve, a kialakuló megyei igazgatóságok működési szabályzatának meghatározása, - a Fegyelmi Szabályzat módosítása, az egyes, leggyakoribb fegyelmi vétségekről szóló szabályzat elfogadása, - az MKSZ-NEK szakedző-képző tanfolyam szabályainak elfogadása. Az MKSZ életében jelentős esemény volt, hogy az MKSZ elnöksége március 7-9-ig vendégül látta az EHF Végrehajtó Bizottságát, ennek során március 8-án az EHF VB és az MKSZ elnöksége összevont ülést tartott, március 9-én pedig közös sajtótájékoztató került megrendezésre. Az EHF VB köszönetét fejezte ki az MKSZ elnöksége által nyújtott programokkal kapcsolatban. Az elnökségi beszámoló elnökség általi elfogadását követően április elején az MKSZ elnökségének vendége lesz az IHF elnöke, Hasszan Musztafa. Az elnökség tagjai munkájukat felelősséggel, nagy lelkesedéssel, társadalmi munkában látják el. 3. AZ MKSZ-IRODA TEVÉKENYSÉGE Az MKSZ apparátusában a évi után a esztendőben további változások mentek végbe. A szövetség újabb kollégától kényszerült megválni, valamint több területet érintő átszervezésre került sor tavaszán távozott az ügyvezető alelnök, Sinka László, majd felmondott a főtitkár, Nemcsik Balázs. Ugyancsak távozott nyár elején az irodavezető, Vinkler Krisztina augusztusában egyéb elfoglaltságaira tekintettel közös megegyezéssel szerződést bontott a szövetség Heim Attilával, majd szeptemberben a szövetség megvált Firnicz József gyermekigazgatótól. Mindeközben a társasági adóból származó sporttámogatási rendszer folyamatos átalakításával, illetve az egyéb területeken jelentkező plusz feladatokból adódóan az MKSZ iroda munkaterhei jelentősen megnövekedtek. A megnövekedett feladatok lehető legmagasabb szintű elvégzését egy tapasztalt és odaadóan dolgozó stáb tette lehetővé, amely az állandóan 8

9 változó környezetben is megpróbált minden kihívásnak a lehető legmesszebbmenőkig megfelelni. Az MKSZ anyagi hátterének stabilizálása után 2012 januárjától folyamatosan sikerült fejleszteni az apparátus létszámán, illetve a szövetségben dolgozó csapat újra erősödhetett. Február 1. óta Lukács Zsuzsanna tölti be az újonnan létrehozott ügyvezető igazgatói pozíciót. Az MKSZ kommunikációját 2012 közepe óta két média szakember, Ágai Kis András és Liszkay Gábor nem külsős munkatársként, hanem az Iroda alkalmazottaiként végzik, munkájukat Hikáde Imola segíti a marketing területen. Az irodavezetői pozícióban június óta Mezey Anita dolgozik. További új munkatárs Szemes Nikolett mellett Kiss Julia, aki sporttámogatási-, illetve oktatási ügyekkel foglalkozik. A nemzetközi területet július óta Molnár Viktor vezeti, míg a gyermekigazgató posztját ősz óta Török Mihály tölti be. December óta dr. Kersch Ferenc, a Szakmai és Versenybizottság elnöke egyben a megbízott főtitkári pozíciót is betölti. A Magyar Sport Házában az MKSZ iroda feladatait egyre szűkösebb környezetben végzi. A 2013-as esztendő komoly kihívása többek között az informatikai háttér és ehhez kapcsolódóan a munkafeltételek fejlesztése lehet. 4. SPORTDIPLOMÁCIA A Magyar Kézilabda Szövetség évi sportdiplomáciai tevékenységének fókuszában az állt, hogy az MKSZ a válogatottaink és klubcsapataink által elért nagyszerű eredményekhez méltó képviselettel rendelkezzen a nemzetközi kézilabda életben. Ezen törekvés mentén az alábbi kiemelt feladatok kerültek napirendre a 2012-es év során: A 2012-es év legjelentősebb sportdiplomáciai eseménye az EHF tisztújító közgyűlése volt, melyre 2012 júniusában, Monte Carlo-ban került sor. Az MKSZ a lehetőségekhez igazítva a lehető legtöbb szakmai szervezetbe/bizottságba próbált jelöltet állítani, és intenzív lobbi tevékenységével igyekezett minél több jelölést tagsággá konvertálni. A számunkra sikeresnek mondható kongresszuson végül az alábbi jelöltjeink kerültek be a szakmai testületekbe: Andorka Sándor EHF Versenybizottság Klubversenyekért felelős tag Kovács Péter EHF Módszertani Bizottság Oktatás és edzés felelős Horváth Gabriella EHF Strandkézilabda Bizottság Kelecsényi Ernő EHF Marketing - Női Klub Bizottság Tag Játékvezetők, versenybírók képzése, küldése, szabályzatok felügyelete Az MKSZ 2012 augusztusában férfi U19-es világbajnokságot, míg 2014 decemberében női felnőtt Európa-bajnokságot rendez. A sikeres rendezés érdekében az MKSZ külön projekt céget hozott létre, biztosítva ezzel a Szövetség gazdálkodásától elkülönített operatív és pénzügyi működést, az önálló személyi apparátust. A projekt cég vezetésének feladatát Dr. Borsos Attila látja el. A projekt cég 2012 év végén megkezdte működését, és a 2 világverseny szervezése mellett a szövetség egyéb sportdiplomáciával kapcsolatos feladataiban is tevékeny részt vállal, mint például a 2013 márciusában Budapesten tartott EHF Végrehajtó Bizottsági ülés szervezése. 9

10 A 2014-es női Eb rendezését Magyarország Horvátországgal közösen nyerte el, mely sportági nagyhatalomnak számító szövetséggel az MKSZ kiemelten jó kapcsolatokat ápol. A közös szervezésű eseményeken túl számos, a sportágat illető, kérdésben alakított ki a két szövetség együttes állásfoglalást, ami túlmutat a szokásos együttműködés keretein és szándékaink szerint ezt a szoros kooperációt a jövőben is folytatni kívánjuk. Szintén a horvát szövetséggel folytatott intenzív kommunikáció része a SEHA Ligához történő csatlakozás kérdéskörének napirendre tűzése. Az MKSZ vezetősége tárgyalásokat kezdett a hazai klubokkal, a SEHA vezetőségével és hazai szponzorokkal egy új alapokon nyugvó közép-európai versenysorozat létrehozásáról. Az egyeztetések folyamatban vannak, várhatóan 2013-ban lesz döntés a Liga kialakításával kapcsolatban. A Nemzetközi Kézilabda Szövetséggel (IHF) történő kapcsolattartás területén az MKSZ kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a két szervezet vezetősége minél több alkalommal találkozzon, lehetőséget teremtve az MKSZ terveinek és ambícióinak minél teljesebb körű ismertetésére. A londoni Olimpiai Játékok, a 2013-as férfi Világbajnokság, az IHF által kezdeményezett Top Nations találkozók mindegyike jelentősen hozzájárult a fenti célok eléréséhez, és előkészítette az IHF elnökének magyarországi látogatását, melyre 2013 áprilisában kerül majd sor. Női klubcsapataink rendkívül sikeres Bajnokok Ligája szereplése és a női szakág támogatása miatt az MKSZ felkarolta és zászlajára tűzte a női Final4 létrehozásának és Magyarországra hozatalának ügyét. Az EHF vezetőségét hivatalos levélben kereste meg az MKSZ, melyben vállalta egy lebonyolítási koncepció megtervezését, és az esemény megszervezését. A hivatalos szándéknyilatkozat megküldésén túl az MKSZ vezetősége minden hivatalos és informális találkozó alkalmával megerősíti a rendezési szándékot. A 2012-es év feladatai között szerepelt a 2013-as IHF tisztújító kongresszusára való felkészülés is. Ennek keretein belül az MKSZ vezetősége feltérképezte az IHF szervezeti felépítését és döntési mechanizmusát, mely lehetővé teszi a legmegfelelőbb személyek delegálását a nemzetközi szervezet bizottságaiba. Az MKSZ sportdiplomáciai törekvéseinek fontos pillére a magyar játékvezetők tevékenységének nemzetközi menedzselése, munkájuk szakmai színvonalának fejlesztése. Az MKSZ kitűnő kapcsolatokat ápol az EHF játékvezetői bizottságának vezetőjével, Dragan Nacsevszkivel, melynek köszönhetően a 2012-es évben több világeseményen is rangos mérkőzéseken fújhatták magyar játékvezetők a sípot. A Bonifert-Oláh kettős Ománban, a női strandkézilabda vb döntőjét, a Horváth-Marton kettős a szerbiai női Eb több mérkőzését vezette, és a döntőn is tartalék játékvezetőként delegálták őket. Az említett két pároson túl több páros (Dobrovits-Dr. Tájok, Andorka-Hucker, Herczeg-Südi, Kékes-Kékes, Pech-Vágvölgyi) is közreműködött nemzetközi válogatott vagy klubmérkőzéseken, erősítve a magyar játékvezetés pozícióját. Szintén a magyar kézilabda hírnevét és elismertségét növelik az EHF kötelekébe tartozó EHF ellenőrök (delegáltak), akik számos nemzetközi mérkőzés vagy torna lebonyolításánál tevékenykedtek, mind az EHF, mind a résztvevők megelégedésére. 10

11 Az MKSZ-t az EHF ellenőreinek csapatában az alábbi személyek képviselik: Andorka Sándor, Éles Péter, Horváth Gabriella, Soós Balázs, Vattay Gergely. 5. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÁLLAMI ÉS TÁRSADALMI SZERVEKKEL A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőivel, a Sport Szakállamtitkársággal Szövetségünk az ott bekövetkezett, több vezetőt is érintő vezetőváltás után is napi, kiegyensúlyozott kapcsolatban áll. Hasonlóan jó kapcsolatot igyekszünk tartani a Magyar Olimpiai Bizottsággal is. A férfi válogatott sikeres olimpiai szereplésének, valamint a nők Európa-bajnoki bronzérmének köszönhetően sikeres olimpia évében a kézilabda a negyedik legeredményesebb sportág tudott lenni Magyarországon. Ennek megfelelően a MOB vezetői részéről több figyelmet és támogatást igényelnénk. Komoly, szakmailag fontos kapcsolatot tartunk a MOB-ba beolvadt Nemzeti Utánpótlásnevelési és Sportszolgáltató Intézet munkatársaival, egyrészt az utánpótlás válogatottak edzőtáboroztatását, másrészt a Héraklész Bajnok és Csillag Program finanszírozását illetően. Jó kapcsolatban állunk az ugyancsak a MOB-ba beolvadó Egyetemi Főiskolai Sportszövetséggel, valamint a Magyar Diáksport Szövetséggel, valamint a társasági adóból származó támogatások ellenőrzését végző Nemzeti Sport Intézettel is. A társasági adóból származó támogatásnak köszönhetően intenzív, szinte mindennapos munkakapcsolat alakult ki az öt látvány-csapatsport szövetsége között, melynek során a szövetségek munkatársai és vezetői folyamatosan igyekeznek megismerni egymás legjobb gyakorlatait, és segíteni egymást a mindennapi munkájukban. Rendkívül sok települési önkormányzattal vagyunk direkt kapcsolatban, ami véleményünk szerint jól szolgálja a kézilabdasport érdekeit. Hasonló módon építjük az átalakulóban lévő megyei (budapesti) közgyűlésekkel, illetve azok szakbizottságaival való együttműködésünket. A széleskörű kapcsolatrendszer vélhetően pozitív hozadéka kedvező hatású lehet a klubok, szakosztályok, valamint Szövetségünk életében. 6. A SZÖVETSÉG BIZOTTSÁGAINAK TEVÉKENYSÉGE 6.1 FELLEBVITELI BIZOTTSÁG Elnök: Dr. Mikus Imre A Fellebbviteli Bizottság évben a korábbi évekhez viszonyítottan lényegesen kevesebb ügyben kellett eljárnia, miután az MKSZ bizottságai és albizottságai az általuk elbírált ügyekben többségében olyan határozatokat hoztak, melyeket az érintettek is elfogadtak, így jogorvoslatot nem vettek igénybe. Az Etikai és Fegyelmi Albizottság általunk megismert határozatai azt mutatják, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb fegyelmi ügyet kellett elbírálniuk, így értelemszerűen ez kihatott a Fellebbviteli Bizottság elé került ügyek számára is évben a Fellebbviteli Bizottság elé 5 jogorvoslati kérelem került, melyek közül egyet a Fellebbviteli Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasított, miután a jogorvoslatot elkésve nyújtották be. 3 esetben a Fellebbviteli Bizottság az első fokon eljárt szerv határozatát megsemmisítette és az első fokú határozatot hozó szervet új eljárás lefolytatására kötelezte, miután olyan eljárási hibákat talált az első fokú eljárásban, melyek a határozat érdemi 11

12 felülvizsgálatát nem tették lehetővé, ugyanakkor a Fellebbviteli Bizottság eljárásában ezen eljárási hibák nem voltak orvosolhatóak. Egy esetben hozott a Fellebbviteli Bizottság érdemi határozatot, melyben részben meg kellett változtatni az első fokon hozott, sportszervezet terhére pénzbüntetést kiszabó határozatot. Ennek során a pénzbüntetés mértékét a Fellebbviteli Bizottság mérsékelte. A fellebbviteli Bizottság érdemi döntésével szemben bírósági jogorvoslat igénybevételére nem került sor. A fentieken túlmenően a Fellebbviteli Bizottság részben előzetes, részben utólagos konzultációkat folytatott, többnyire adott ügy kapcsán, az MKSZ egyes albizottságaival annak érdekében, hogy a bizottságok eljárása során megelőzhetőek legyenek az eljárási hibák, vagy a bizottságok eljárásában tapasztalt kisebb hiányosságok megszüntetésre kerülhessenek, ill. a jövőben az előforduló, sportolók vagy sportszervezetek által elkövetett szabálytalanságok elbírálása egyértelműbbé váljon. Már a 2013-as évhez tartozóan meg kell említenem, hogy a Fellebbviteli Bizottság elnökeként utólag, az elfogadását és a közzétételét követően értesültem az Egyes Fegyelmi Vétségekről szóló Szabályzatról. A szabályzat előkészítési munkáiban a Fellebbviteli Bizottság szívesen vett volna részt és osztotta volna meg a tapasztalatait, javaslatait az előkészítőkkel, valamint a szabályzatot elfogadó Elnökséggel, annál is inkább, mert a szabályzat a jogorvoslatot elbíráló szervezetre, így a Fellebbviteli Bizottságra is tartalmaz előírásokat. Természetesen a Fellebbviteli Bizottság az Elnökség igénye esetén a szabályzat elfogadása után is készséggel ad segítséget a szabályzat pontosításához. 6.2 KOMMUNIKÁCIÓS-, PR- ÉS MARKETING BIZOTTSÁG Elnök: Ágai Kis András A Bizottság összetétele, fókuszpontjai A október 22-i Küldöttgyűlés döntéseinek eredményeként a Magyar Kézilabda Szövetségben új bizottsági, illetve albizottsági struktúra állt fel. Ennek jegyében jött létre a Kommunikációs-, PR- és Marketing Bizottság, amelynek munkáját az Elnökség részéről Mátrai Gábor felügyeli, a testület vezetésére pedig 2011 végén Ágai Kis Andrást kérte fel. A bizottság operatív törzse (Ágai Kis András és Liszkay Gábor, Mátrai Gábor felügyeletével) év első hónapjaiban kidolgozta a testület működési tervét, Mátrai Gábor pedig az Elnökség elé terjesztette a bizottság összetételét. A tagok névsorát az Elnökség februármárcius folyamán fogadta el, így az MKSZ új bizottsága március 12-én tartotta első ülését. A Magyar Kézilabda Szövetség kommunikációs-, pr- és marketing bizottsága küldetésének érzi, hogy tovább javítsa, erősítse a sportágról Magyarországon kialakult rendkívül pozitív képet. A bizottság meggyőződése, hogy a kézilabda olyan csúcstermék, amely rendkívüli teljesítményeket mutat meg, egyben növeli Magyarország imázsát. A magyar sportágak közül a kézilabda lehet az első, amelynek kommunikációja és marketing-tevékenysége felveszi a versenyt a professzionálisan, üzleti alapokon működő gazdasági vállalkozásokkal. A TAO szintén komoly muníciót kínál a Magyar Kézilabda Szövetségnek, hiszen megfelelő kommunikációval a TAO-kérdéskör a felelős gazdálkodás és a hitelesség imázsát kölcsönzi az MKSZ számára. 12

13 A bizottságot az elnökség részéről felügyelő Mátrai Gábor éppen ezért olyan szakembereket kért fel a bizottság vezetésére és annak tagságára, akik a maguk szakterületén rendkívül elismertek, egyben szenvedélyesen szeretik a kézilabdát. A bizottság tagjai: Ágai Kis András (elnök), Kálomista Gábor, Liszkay Gábor (titkár), Lőre Péter, Süli Róbert, Záprel Zsolt Televíziós közvetítési jogok A bizottság 2012 tavaszán legfontosabb feladatának a televízió közvetítési jogok helyzetének tisztázását, kiemelten a Bajnokok Ligája-találkozók közvetítési jogainak kérdését tartotta. A bizottság révén 2012 áprilisában az MKSZ és a BL-résztvevő magyar klubok kezdeményezték az Európai Kézilabda Szövetségénél, hogy tegyen lépéseket a BLmérkőzések országos csatornákon való láthatóvá tételéért. Ezzel párhuzamosan mozgalmat indított, amely a Facebookon két hét alatt közel 12 ezer kézilabdabarátot nyert meg az ügynek. Az EHF érdemben reagált a kezdeményezésre, ennek eredményeként a DigiSport ajánlatot kért a női BL- és KEK-döntő közvetítésére a földi terjesztésű magyar csatornáktól. Sajnálatos módon a közvetítési összegről a DigiSport és az MTVA végül nem tudott megegyezni. A Bizottság 2013-ban továbbra is szem előtt tartja a BL-közvetítések ügyét, és folyamatosan tárgyal az MKSZ vezetésével, hogy a magyar szövetség napirenden tarthassa a témát az Európai Kézilabda Szövetség számára. Emellett az MKSZ RTL Klubbal és SportKlubbal kötött szerződésével kapcsolatban a szerződéses viszony fenntartása mellett folyamatosan keresi a tájékozódási pontokat a közszolgálati csatornák felé ben a januári Európa-bajnokság után a férfiválogatott göteborgi olimpiai selejtezője, valamint a júniusi Magyarország-Norvégia férfi vb-selejtező mérkőzés is az m1 csatornán került közvetítésre, majd az olimpiát is a közszolgálati csatornákon követhették a szurkolók áprilisában hasonló konstrukcióban kerül képernyőre a nagy érdeklődésre számot tartó Magyarország-Horvátország férfi Eb-selejtező mérkőzés, amely főműsoridőben kerül képernyőre az m1-en fenntartva a SportKlubbal kötött együttműködést. TELEVÍZIÓS KÖZVETÍTÉSI JOGOK HELYZETE A KÉZILABDÁBAN MAGYARORSZÁGON Hazai és külföldi válogatott mérkőzések (kivéve világversenyek) + Magyar bajnoki és kupamérkőzések Bajnokok Ligájamérkőzések Egyéb európai kupamérkőzések Világversenyek 2012/ / /2015 RTL Klub + Sport RTL Klub + Sport még nincs szerződés Klub Klub Digi Sport Digi Sport még nincs szerződés * * * Női Eb: MTV + Sport Tv Női vb: Sport Tv** Női Eb: MTV + Sport Tv 13

14 Férfi vb: Sport Tv** Férfi Eb: Férfi vb: Sport Tv** MTV + Sport Tv * a döntőket kivéve a közvetítési jogok tulajdonosa minden mérkőzés esetén a pályaválasztó klub ** lehetséges együttműködés más csatornákkal 2012 második félévében a bizottság kialakította az MKSZ új portálrendszerét, beleértve az MKSZ információs honlapjait és új statisztikai-rögzítői rendszerét új, friss, a kor követelményeinek megfelelő arculattal. Új statisztikai rendszer Ennek jegyében az MKSZ új statisztikai rendszere már elindult a oldalon, amelyen a korábbi évek bajnokságai mellett a 2012/2013-as szezon valamennyi bajnoksága áttekinthető, egyszerű módon követhető, a korábbi rendszerrel ellentétben előzetes regisztráció és bejelentkezési kötelezettség nélkül. Az új oldalon valamennyi bajnokság egy adott szezonjának valamennyi mérkőzésének eredménye, tabellája és góllövőlistája egy oldalon megtekinthető. A rendszer a megyei szövetségek és a klubok képviselői részére már bemutatásra került. A jól megszokott jegyzőkönyvek a kiemelt mérkőzéseken kifinomult statisztikával társíthatók, amellyel már az olimpia magyar érdekeltségű mérkőzéseit is feldolgoztuk, és élőben a nagyközönség számára elérhetővé tettük: Új MKSZ-portál 2012 májusa óta a Magyar Kézilabda Szövetség honlapja, a rendkívül rosszul kommunikálható cím helyett immár a domain alatt működik. Ezzel egy időben a statisztikai rendszer átalakításával párhuzamosan megkezdődött az új MKSZ-portál építése, amely a as szezon rajtjára megújult. A BIZOTTSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGE: 1. Rendszeres feladatok: - kapcsolattartás a médiával - MKSZ-t érintő hírek előállítása, publikálása, nyilvánosság biztosítása - Internetes felületek (honlap, közösségi média) kezelése - Sajtótájékoztatók szervezése - Válogatottak szerepléseinek kiemelt médiaszervezése (mérkőzések, világversenyek) 2. Elsődleges fontosságú projektek - az MKSZ új arculatának kialakítása - MKSZ-honlapok (MKSZ, válogatottak honlapja, utánpótlás, eredmények-rögzítői rendszer, Eb 2014) - televíziós közvetítési jogi kérdések koordinálása, rendezése 14

15 KÉZILABDA A TELEVÍZIÓBAN ben összesen 208 különböző kézilabda mérkőzést közvetített Magyarországon élőben a SportKlub, az RTL Klub, valamint a Magyar Televízió, a Sport Televízió és a DIGI Sport TV két-két csatornája. Az ismétlésekkel együtt összesen 560 kézilabda-közvetítés került képernyőre. A SportKlub hetenkénti Kézilabda Magazinját is figyelembe véve az összes kézilabdaműsor száma 252, az ismétlésekkel együtt: 692. RTL Klub Élő közvetítések megoszlása (2012.) SportKlub M1 M2 Sport 1,2 DIGI Sport 1, 2 ÖSSZESEN férfi női férfi női vegyes férfi női férfi női férfi női férfi női férfi női vegyes együtt Magyar felnőtt válogatott Bajnoki (férfi, női NB I.) Magyar Kupa Bajnokok Ligája EHF Kupa, KEK Semleges nemzetközi (pl. férfi, női Eb) Egyéb (SportKlub Magazin, nyári klubtornák) ÉLŐ KÖZVETÍTÉSEK száma összesen: ISMÉTLÉSEK száma ÖSSZES KÖZVETÍTÉS száma (élő + ismétlés)

16 6.2.1 EMLÉK ALBIZOTTSÁG Elnök: Suti Endre Az MKSZ Kommunikációs-, PR- és Marketing Bizottságának felügyelete alatt működik az Emlék Albizottság, amely Suti Endre elnök, Topáné György Anna, Mihálykáné Samus Ilona, Kakucsi Sándorné, Magyar Gyula bizottsági tagokkal együtt folyamatosan ápolja a magyar kézilabdasport elhunyt alakjainak emlékét, valamint Mezey Anita titkár egész évben köszönti a sportág Magyarországon és külföldön élő nagyjait születésnapjuk alkalmából. Az Albizottság jelenleg 185 személyt (egykori válogatottak, edzők, vezetők) tart nyilván adatbázisában. 6.3 NEMZETI VÁLOGATOTTAK BIZOTTSÁGA Elnök: Dr. Hoffmann László A Nemzeti Válogatottak Bizottsága 2012 januárjában alakult az alábbi tagokkal: Farkas Ágnes, Csík János, Horváth Gábor, Mezei Richárd, Sagyibó Viktor és Dr. Hoffmann László elnök A Bizottság nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, június végéig tájékozódott a válogatottak edzőitől, technikai személyzetétől a jelenlegi helyzetről, gyakorlatról, problémákról (azonban ez nem sikerült mindenkivel), majd az Elnökség elé terjesztette javaslatait. Miután a bizottsági javaslatok nem kerültek megvalósításra, ezért a bizottság kétségesnek tartja ebben a formában további működését. 6.4 NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG Elnök: Rácz Mariann A nemzetközi bizottság célja, hogy egységes szemlélettel - közös cél meghatározással - a magyar kézilabdázás minden területét stratégiai szempontból segítse. A bizottság összetétele is megtestesíti törekvéseink fókuszát: Bóka István (országgyűlési képviselő, Balatonfüred polgármestere) Bonifert Ferenc (játékvezető, MKB Bank) Polányi Zoltán (Uniqa Biztosító fejlesztési igazgatója) Negyedévenkénti ülések realizálódtak, melyeket a tagok elkötelezett hozzáállása jellemzett. Fő feladatnak tekintjük, hogy a Bizottság kapcsolati tőkéjét, a hazai és nemzetközi kézilabda világában a mindenkori aktuális kihívásoknak rendelje alá. Ennek érdekében határoztuk meg a 2012 év teendőit: - Az EHF kongresszus előkészítésének segítése: leendő magyar delegáltak felkutatása, megnevezése, előterjesztése az MKSZ Elnöksége felé. A kongresszusra való sikeres felkészülés jegyében háttér-információk felkutatása, lobbitérkép alapján. Közös sikerként könyveljük el, hogy a Monte Carlo-i EHF-kongresszuson 4 EHF-Delegáltunk került be az EHF különböző bizottságaiba (Andorka Sándor, Horváth Gabriella, Kelecsényi Ernő, Kovács Péter). Munkájukat folyamatos kapcsolattartással igény esetén segítjük. A következő EHF-kongresszusra: cél, hogy az EHF-végrehajtó bizottságába is sikeresen delegáljunk magyar tagot. - Női Final4 budapesti rendezésének támogatása 16

17 es női Eb Final Weekend budapesti program helyszíneinek költséghatékony kiválasztásának segítése A rendezési feltételek Fővárosi segítésében és egyéb a balatoni régiót érintő sportdiplomáciai rendezvények koordinálásában Bóka István vállalta magára a nem kis feladatot. Polányi Zoltán az Uniqa Biztosító képviseletében mindenfajta biztosítás szervezését, az utazásokkal, eseményekkel kapcsolatban vállalta, legyen az válogatott vagy klubcsapat. Bonifert Ferenc a játékvezetőkkel való nemzetközi kapcsolatokban, főleg a strandkézilabda területén keresztül tudja segíteni ügyeinket. Pénzügyi kapcsolatai révén a jövőben is számítunk tanácsadói segítségére. - Az U19-es férfi vb kapcsán a szabadnapok programjainak segítése, ötletekkel, meglevő programok lebonyolításához szükséges kapcsolatokkal. (Balaton, Parlamenti fogadáslátogatás, szentendrei Skanzen látogatás, sportgazdasági konferencia előkészítése, stb.) - A IHF VIP vendégek program- szervezésének segítése (játékvezetők, IHF-delegáltak, IHF Elnök). - Andorka-Hucker páros nemzetközi bíróvizsgájának és jelölésük körülményeinek feltárása és beszámoló készítése az MKSZ elnöksége felé - SEHA versenyrendszer bevezetésének feltérképezése as IHF kongresszusra való magyar jelöltek körének kialakítása,a jelölés folyamatának megismerése, az IHF-től megkapott szabályzat alapján.(folyamatban) Általánosan meghatározott folyamatban levő feladatok: - A Turizmus Zrt.-vel való akciók közös kidolgozása a es versenyek tükrében. - Állandó meghívottak körének kialakítása. - A bizottság létszámának növelése 2 taggal szintén tervben van a még hatékonyabb működés érdekében. - A többi bizottsági Elnökkel való munkakapcsolat kialakítása, meghívásuk az ülésekre. Munkánkat az MKSZ részéről folyamatosan segítette Molnár Viktor nemzetközi igazgató úr. 6.5 SZAKMAI- ÉS VERSENYBIZOTTSÁG Elnök: Dr. Kersch Ferenc A Szakmai- és Versenybizottság a következő összetételben működik: elnök: Dr. Kersch Ferenc tagok: Verseny Albizottság elnökeként: a Játékvezetői Albizottság elnökeként: a Szakmai Albizottság elnökeként: a Szakmai Albizottság delegáltjaként: Oláh Sándor Dr. Szűcs Ernő Jeney Zsolt Ákos titkár: Rupp István Éliás Gábor Dr. Soós Kálmán Juhász István Zsiga Gyula Sajnálatos, hogy többszöri felkérés ellenére a Szervezeti és Működési Szabályzatban létrehozott Játékos Albizottság nem alakult meg, a megválasztott elnökök és tagok az Albizottságban tevékenységet nem végeznek, tagot a Szakmai- és Versenybizottságba nem delegáltak. A Szakmai- és Versenybizottság létrehozásának célja az volt, hogy a korábban sok esetben külön érdekek és motivációk alapján eljáró szakmai bizottságok munkáját koordinálja, összehangolja, működésükben egységes elvet fogalmazzon meg, az így kialakított 17

18 albizottságok tevékenységét ellenőrizze, az albizottsági kérdéseket megválaszolja, a szabályszerű és eredményes működéshez szükséges feltételeket és információkat biztosítsa. A Szakmai- és Versenybizottság feladatköre az MKSZ Szervezeti és Működési Szabályzata szerint: a) meghatározza a sportág sportszakmai fejlesztésének irányait, b) meghatározza a versenyeztetés irányait és kereteit, c) meghatározza a kiválasztás és a képzés irányait, központi képzési tervet fogad el, d) meghatározza a hatáskörébe tartozó albizottságok feladatait az a) - c) alpontokban rögzített célkitűzések megvalósításában, e) vezeti és koordinálja a hatáskörébe tartozó albizottságok munkáját, f) konzultációt, egyeztetést tart a hatáskörébe tartozó albizottságok elnökeivel, g) stratégiai iránymutatásokat ad a hatáskörébe tartozó albizottságoknak, h) felügyeli a hatáskörébe tartozó albizottságokat, i) a hatáskörébe tartozó albizottságok ügyeiben kapcsolatot tart az Elnökséggel, médiumokkal, j) elfogadja a sportág versenykiírásait és versenynaptárát, k) dönt egyedi esetekben a versenykiírástól való eltérések ügyében a sportági érdekek elsődlegessége alapján, l) a Verseny Albizottság részére véleményt nyilvánít az olyan átigazolási ügyekben, amelyekben az átadó sportszervezet az átigazoláshoz nem járult hozzá, m) alávetés esetén határozatot hoz a Szövetség tagjai közötti vitás kérdésekben. A Szakmai- és Versenybizottság alá tartozó Albizottságok: Etikai- és Fegyelmi Albizottság, Játékos Albizottság, Játékvezetői Albizottság, Sportegészségügyi Albizottság, Parasport Albizottság, Strandkézilbada Albizottság, Szakmai Albizottság, Szenior Albizottság, Verseny Albizottság. A Szakmai- és Versenybizottság felügyeli és koordinálja a Nemzetközi Edzőképző Központ tevékenységét, továbbá az MKSZ Biztonsági vezető tevékenységét is. A Szakmai- és Versenybizottság Ügyrend alapján működik, rendes üléseit havonta tartja. A Szakmai- és Versenybizottság a következő legfontosabb ügyekben hozott határozatot: a) elfogadta és az Elnökség elé terjesztette a Fegyelmi Szabályzat módosítását; b) elfogadta a Gyermekkézilabda Versenykiírást; c) elfogadta a Strandkézilabda Versenykiírásokat; d) döntött az NB II-es bajnokságokat rendező megyékről; e) döntött a bajnoki osztályokba történő nevezések elfogadásáról; f) döntött az edzői működési engedélyek megszerzésével kapcsolatos kérdésekben; g) elindította az utánpótlás nevelés átalakítását célzó munkálatokat, 18

19 h) elfogadta és az Elnökség elé terjesztette az egyes, leggyakrabban előforduló fegyelmi vétségekről szóló szabályzatot, i) elfogadta és az Elnökség elé terjesztette az MKSZ Biztonsági Szabályzatát, j) elfogadta és az Elnökség elé terjesztette az MKSZ-NEK szakedző-képző tanfolyamának tanulmányi szabályzatát. Az Ügyrend alapján a Bizottság elektronikus úton is szabályozott rendben hoz határozatokat, az ilyen típusú döntéshozatalra is számos esetben került sor. Az Ügyrend szerint működik a Szakmai- és Versenybizottság ún. Operatív Bizottsága, amelynek az Elnök, a Verseny Albizottság Elnöke, a Szakmai Albizottság Elnöke, a Játékvezetői Albizottság Elnöke és a Szakmai Albizottság által delegált Tag a tagja, és amely tagok közül 3 fő szükségeltetik a döntés meghozatalához. Az Operatív Bizottság Versenykiírástól való eltérés, igazolási- és átigazolási kérdések és egyéb hasonló kérdések esetén rendelkezik hatáskörrel, az Operatív Bizottság működése ezen a területen mindennapos. A Szakmai- és Versenybizottság Elnöke a Szakmai- és Versenybizottság által meghatározott keretek között heti rendszerességgel egyeztet az Albizottságok vezetőivel, elsődlegesen a Verseny Albizottsággal, Szakmai Albizottsággal, a Játékvezetői Albizottsággal, továbbá az Etikai- és Fegyelmi Albizottsággal SZAKMAI ALBIZOTTSÁG Elnök: Juhász István A Magyar Kézilabda Szövetség Szakmai albizottságának a kialakítási folyamata az új SZMSZ elfogadása után azonnal megtörtént. A SZMSZ. értelmében a Szakmai albizottságot a szakmai igazgató irányítja, valamint terjeszti elő a bizottság tagjainak a jelölését - egyetértésben a Szakmai és Verseny Bizottság Elnökével - az Elnökség felé. Az új bizottsági struktúra minél hamarabb történő felállítása érdekében a decemberi elnökségi ülésre került előterjesztésre a tagok jelölése, melyet az Elnökség nem fogadott el. Ezt követően hosszas egyeztetések után a 2012 áprilisában megtartott elnökségi ülésen került elfogadásra a bizottság tagsága, mely az alábbiak szerint működik: Juhász István albizottsági elnök (tagja a Szakmai- és Verseny Bizottságnak ) Zsiga Gyula (tagja a Szakmai- és Verseny Bizottságnak ) Róth Kálmán Velky Mihály Bakó Botond Kontra Zsolt Imre Vilmos külsős tagként segíti az albizottság munkáját Papp György Mivel az albizottság későn kezdte meg a működését, így a tagság az április és június közti időszakban kétszer tudott személyesen találkozni. Az első alakuló találkozáskor rohammunkában el kellet indítani a nyári liszensz szerző továbbképzés szakmai programjának a kialakítását, mivel a június elejei dátum már túl közel volt. A továbbképzés szakmai programjában három irányt célzott meg a testület. Cél, hogy minden edző képzettségének, bajnoki osztályának, valamint az általa edzett életkornak megkapja a megfelelő szintű segítséget. Ebből adódóan az első részben a továbbképzésen az úgymond TOP edző kategóriában három külföldi előadót sikerült megnyerni (Horvátország, Franciaország, Norvégia), akik bemutatták az országukra jellemző kézilabda kultúra elméleti és gyakorlati 19

20 alapjait. A Bizottság kiemelte Borsos Attila, Borsosné Szabó Edina, valamint Papp György közbenjárását a külföldi előadók megszerzésében. Ezzel a résszel párhuzamosan utánpótlás edzők részére került sor szakmai napra Zsiga Gyula vezetésével - kimondottan a gyermek kézilabda korosztályokat megcélozva - ahol elméleti és gyakorlati bemutatókon vehettek részt, nemcsak a liszenszszerző tanfolyam részvevői, hanem minden edző és testnevelő részére elérhetővé tettük térítésmentesen az utánpótlás szakmai napot. A második részben edzéselméleti, táplálkozási, valamint a játékvezetés aktuális kérdéseivel ismerkedhettek a résztvevők. A harmadik részben a kevesebb edzésszámmal, alacsonyabb osztályban dolgozó edzők kaptak segítséget a napi munkavégzésükhöz. A továbbképzésen rekord létszámú résztvevő (több mint 200 regisztrált, valamint megközelítőleg 50 regisztráció nélküli az up. képzésen) jelent meg, ahol az edzőknek igazolniuk kellett végzettségüket eredeti diplomájuk felmutatásával,. A továbbképzés technikai feltételeit a NEK vezetője, Marczinka Zoltán, valamint a NEK titkára, Heim Attila, továbbá a TF szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatói biztosították. A központi továbbképzést követően a 6 területi továbbképzéseken is - legtöbb helyen előadóként - részt vettek az albizottság tagjai biztosítva ezzel a szakmai színvonalat. A továbbképzést követően minden olyan kérdésben, amelyben kikérték az albizottság véleményét a bizottság elmondta véleményé, a többi közt az alábbi témákban: Szabálymódosítással kapcsolatos kérdések Versenykiírással kapcsolatos kérdések Korosztályok kialakításával összefüggő kérdések Bajnokságok lebonyolításával kapcsolatos kérdések (felnőtt, utánpótlás) Válogatott edzők jelölésével kapcsolatos kérdések Néhány esetben sajnos csak utólag kapott az albizottság információt olyan szakmai kérdésekről, melyekben szerettett volna véleményt formálni (pl. felnőtt válogatott szerepléséről szóló beszámolók) Ezekben az esetekben az Elnökség is az utolsó pillanatban kapta meg ezeket a beszámolókat, így nem volt lehetőség előzetes vélemény nyilvánításra. Remélhetőleg ezen a későbbiekben lesz lehetőség változtatni A legtöbb esetben az albizottság tagjai aktívan nyilvánítottak véleményt a fent felsorolt kérdésekkel kapcsolatban Az új, as évet már úgy kezdtük, hogy elkészült az albizottság munkaterve, melyet megkapott a Szakmai és Verseny Bizottság Elnöke véleményezésre, valamint természetesen az albizottság tagjai is. Az albizottság legfontosabb feladata az év során, hogy együtt dolgozva az akadémiai edzőkkel kidolgozza a korosztályos képzési és versenyeztetési tervet, valamint egy minden eshetőségre felkészült liszensz szabályzatot alakítson ki. A Szakmai- és Verseny Bizottságtól feladatul kapott, az utánpótlás korosztályok versenyeztetésével kapcsolatos javaslatokat az albizottság elkészítette. Az albizottság célja, hogy olyan szakmai műhelyként funkcionáljon, amely az egész magyar kézilabdázás vertikumának tudjon elméleti, valamint gyakorlati segítséget nyújtani, továbbá megalapozott véleményével segíteni a Magyar Kézilabda Szövetség Elnökségét a Szakmai és Verseny Bizottság albizottságaként ETIKAI ÉS FEGYELMI ALBIZOTTSÁG Elnök: Nyárádi Bertalan A Fegyelmi Bizottság a Magyar Kézilabda Szövetség folyamatosan működő szervezeteként működik. Feladatkörébe tartozik a sport rendjének és tisztaságának védelme érdekében a fegyelmi vétséget elkövető visszatartása hasonló cselekmények elkövetésétől, valamint annak 20