HÍRLEVÉL HÉT. A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten

Átírás

1 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: , fax: HÍRLEVÉL HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Magyar részvétel az ENSZ INSARAG Kormányzó Csoportjában Kétnapos ülést tartott az ENSZ Nemzetközi Kutatás és Mentési Tanácsadó Csoport Kormányzó Csoportja Genfben. A február 7-8. között megrendezett találkozón harminc tagország és négy megfigyelő ország hetvenhét szakértője vett részt. Az ülés megnyitóján megjelent Catherine Bragg főtitkárhelyettes, az ENSZ veszélyhelyzet-kezelési koordinátorhelyettese, valamint Rashid Khalikov, az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) genfi igazgatója. Az ülést Toni Frisch nagykövet, az INSARAG elnöke vezette, aki nyitóelőadásában üdvözölte Magyarországot is az INSARAG Irányító Csoportban. Emlékeztetett arra, hogy tavaly október között az OCHA által kijelölt nemzetközi minősítők az INSARAG Irányelveknek és Módszertannak megfelelően két magyar városi kutató-mentő csapatot (USAR) minősítettek. A hivatásos tűzoltókból alakult HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet sikeresen teljesítette az INSARAG minősítést. Közepes kategóriájú minősítést kapott a nemzeti minősítésen átesett önkéntes mentőszervezeteket tömörítő HUSZÁR Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezet. Ezzel a világ tizenharmadik ilyen nemzetközi minősítéssel rendelkező közepes USAR csapata lett. Az INSARAG Kormányzó Csoport ülésén Magyarországot Jackovics Péter tű. alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műveletirányítási Főosztály vezetője, a HUNOR Mentőszervezet parancsnoka képviselte. Az INSARAG egy 1991-ben felállított nemzetközi hálózat, amely nyolcvan országot és szervezetet tömörít, és az ENSZ keretében, elsősorban a földrengés-kutatásra és mentésre specializálódott városi kutató-mentő csapatok nemzetközi tevékenységét koordinálja. A hálózat vezető szerve a Kormányzó Csoport. A csoport tagjai azon országok lehetnek, ahol már van az INSARAG Irányelvek alapján minősített USAR csapat. A minősített csapatok legmagasabb szintjét a nehéz kategóriájú csapatok adják, amelyek összetett műszaki mentési műveletekkel, két párhuzamos kárterületen, tíz műveleti napig képesek külföldön dolgozni, menteni a romok alatt rekedt áldozatokat. Ebbe a kategóriába tartozik Magyarországon a HUNOR Mentőszervezet. Jelenleg a világon harmincnégy, az INSARAG Irányelv alapján minősített városi kutatómentő csapat áll készen arra, hogy nemzetközi segítségkérés esetén rövid időn belül a

2 földrengés sújtotta térségbe utazzon és részt vegyen a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásban. A nemzetközi érdeklődést mutatja, hogy további tizenhat mentőcsapat vár több évre előre beütemezetten az INSARAG külső minősítés megszerzésére. Szegényebb lett az Iparbiztonsági Tanácsadó Testület A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara a napokban tudatta a hírt, hogy Tóth József Professzor és Rector Emeritus, a kar egykori dékánja, a Földtudományok Doktori Iskola megalapítója február 7-én rövid, súlyos betegség után, életének 73. esztendejében elhunyt. A Pécsi Tudományegyetem és az egyetem természettudományi kara Tóth Józsefet saját halottjának tekinti, az egyetem oktatói megrendülten osztoznak a család fájdalmában. A professzor halálhíre nagy veszteséget jelent a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számára is, hiszen Tóth József 2011 októbere óta tagja volt az Iparbiztonsági Tanácsadó Testületnek, annak munkájában tevékenyen részt vett, ily módon nagyban segítette a 2012 januárjában létrehozott egységes iparbiztonsági hatóság munkáját. A szemle következő állomása: Kaposvár Somogy megyében folytatódott a főigazgatói szemlék sora. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató február 13-án Kaposváron, a kormányhivatalban tartott konzultációt a közigazgatás megyei vezetői, a járási hivatalvezetők, illetve a katasztrófavédelemmel együttműködő szervezetek vezetőinek részvételével az elmúlt évi közös munkáról, az aktuális és tervezett feladatokról. Napirendre kerültek a védelmi igazgatási rendszerben bekövetkezett változások, azok hatásai a megyei, és a helyi védelmi igazgatás működésére, valamint összegezték az eddigi tapasztalatokat és a következő hónapokban várható további feladatokat is. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató kitért a téli időjárással kapcsolatos megyei tapasztalatokra, az e téren végzett katasztrófavédelmi és védelmi igazgatási tevékenységre, annak tapasztalataira. A konzultáció keretében kikérte az érintett vezetők véleményét, javaslataikat, kíváncsi volt esetleges problémáikra. Elhangzott, hogy az idei télen eddig két olyan néhány napos időszak volt, amely próbára tette a helyzet kezelésére hivatott állami, rendvédelmi, védelmi igazgatási szerveket. Az értekezleten úgy értékelték, hogy az eddigi téli időszaki tevékenység a megyében összehangoltan, kifejezetten jó együttműködésben zajlott. Megfelelő volt a kommunikáció, az információcsere folyamatos, pontos volt az érintett szervek között. Németh Zsolt, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója e témakörben kiemelte, hogy az elmúlt időszakban tizenegy teljesen új, korszerű hó eltakarító járművel is gyarapodott a gépparkjuk. Végezetül a várható tavaszi vízkár-elhárítási feladatokat tekintették át az értekezlet résztvevői. Pecze János, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Dráva vízgyűjtő területén jelenleg az átlagosnak közel a duplája a hó formájában meglévő vízkészlet mennyisége. Ugyanakkor - tette hozzá - jelenleg a Dráva vízállása nagyon alacsony, a barcsi vízmércénél majdnem hat méterrel kisebb, mint az árvízvédelmi szempontból legnagyobb vízszint, így a következő időszaki hóolvadást nagymértékben

3 képes befogadni, levezetni a folyó. Hangsúlyozta, hogy ha egy hirtelen érkező, jelentős tavaszi felmelegedés miatt a vízgyűjtőterületen lévő hó gyors ütemű olvadásnak indul, az árvízveszélyt okozhat. A vízügyi szakember beszélt arról is, hogy a Dráva mentén a védművek (gátak) állapota jó, a somogyi szakaszon jelenleg felújítási munkákat nem végeznek a szakemberek, az előző évi közmunkaprogramban alkalmazott hatszáz ember munkája a vízfolyások állapotát jelentősen javította. Az értekezleten a katasztrófavédelmi főigazgató emlékeztetett az elmúlt évek nagyobb katasztrófáira, hozzátéve, hogy azok tapasztalatait a jelenlévő szakembereknek, vezetőknek érdemes a további munkájuk során hasznosítani a lakosság, az élet és az anyagi javak hatékony védelme, a katasztrófák megelőzése és egységes elvek szerinti kezelése érdekében. Bakondi György kiemelte, hogy a hatékony megelőzés, védekezés érdekében a legfontosabb a tervezés, a felkészülés, az ellenőrzés, a jogkörök helyes és hatékony alkalmazása. A főigazgató ezt követően a Kaposvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon tartott szemlét, majd a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőivel, a katasztrófavédelmi kirendeltségvezetőkkel és a tűzoltóparancsnokokkal találkozott. A tábornok a megyei szakemberekkel áttekintette az elmúlt év szervezeti változásait. Kiemelte, hogy a katasztrófavédelem feladata - többek között - a közbiztonság fenntartása is, amelyet csak rendvédelmi szervként láthat el. Ehhez az elmúlt évben a feltételeket megteremtették, a szervezeti átalakítás során integrált hatóság jött létre. Bakondi György hangsúlyozta, hogy a hatósági jogkörökkel élni kell, a veszélyhelyzetek megelőzése nem szenvedhet csorbát. A főigazgató beszélt az újonnan kialakított parancsnoki rendszerről, annak működési elvéről, amelynek alapvető eleme az egységes szemlélethez nélkülözhetetlen információk maradéktalan átadása az irányítási szintek között. Az altábornagy azzal zárta beszédét, hogy a katasztrófavédelem harmonizálta saját struktúráját a január elsejétől érvényes közigazgatási és védelmi igazgatási változásokkal, rendszerbe álltak a katasztrófavédelmi megbízottak, így a szervezet a védelmi igazgatás valamennyi szintjén rátermett szakemberekkel képviselteti magát. Főigazgatói szemle Veszprém megyében A járási hivatalok vezetőinek, valamint a megyei rendvédelmi és társszervek vezetőinek tartott tájékoztatást a védelmi igazgatás változó rendszeréről és társadalmi elvárásairól veszprémi látogatásán az országos katasztrófavédelmi főigazgató. A február 13-án megtartott fórum alkalmával számos olyan kérdés került terítékre, a többi között a téli időjárás okozta veszélyek elhárítása, amely a lakosság biztonsága érdekében igényel közös gondolkozásmódot és közös fellépést, de szó esett a védelmi igazgatás megváltozott rendszeréről, amely komoly szerepet ad és felelősséget hárít a járási hivatalvezetőkre, mint a helyi védelmi bizottságok elnökeire. Dr. Bakondi György tű. altábornagy a 2010-ben bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa, valamint a borsodi árvizek és annak védelmi igazgatásban jelentkező hiányosságain vezette le, hogy a katasztrófavédelmi szervezetrendszernek miért is kellett új, az előzőektől eltérő alapot biztosítani. Egy katasztrófahelyzetben, mondta, az állam csak úgy tud megfelelő szintű védekezési és kárelhárítási feladatokat végrehajtani, ha az irányítás és a felelőségi jogkörök tisztázottak. Természetesen a jogszabályváltozások mögé meg kellett szervezni az egységes szakmai irányítást, erők és eszközök, tehát a logisztika megfelelő szintű biztosítását is. A lakosságvédelem területén is jelentős változások történtek. A települések korábbi, honvédelmi kockázatokra épülő polgári védelmi besorolását a valós veszélyeztető hatások

4 beazonosításával, egyedi kockázatelemzéssel és értékeléssel meghatározott katasztrófavédelmi osztályba sorolás váltotta fel, amely rugalmasan követi a természetes és épített környezetben bekövetkező változásokat. Az új besoroláshoz igazodva a veszélyelhárítási tervezés is teljes mértékben megújult, figyelembe veszi a veszélyforrásokat, a veszélyes ipari üzemeket, a fő közlekedési útvonalakat és csomópontokat, az erő-eszköz igényeket, az árvízi, belvízi védekezési feladatokat. A tervek megvalósíthatóságához és naprakészen tartásához megyei, helyi és létesítményi szintű védelmi szervezetek, közbiztonsági referensek és katasztrófavédelmi megbízottak nyújtanak segítséget. A tervezési feladatok kiemelt fontosságú tényezőjévé válhat a megfelelő és hiteles tájékoztatás, amellyel olyan információkat kell eljuttatni az állampolgárokhoz, amelyek a kívánt magatartási formát és az öngondoskodás fontosságát célozzák. A járási hivatalvezetőknek meg kell érteniük, hogy egy katasztrófahelyzetben egyéni, települési érdekeken túlmutató döntéseket is hozniuk kell. Egy járás biztonsága más szemléletet igényel, a döntéseknek nem közigazgatási, hanem védelmi igazgatási alapokon kell megszületniük. A főigazgató példaként a 2010-es vörösiszap-katasztrófát említette, kiemelve az akkor alkalmazott helyszíni irányítást és a veszélyhelyzeti lakosságtájékoztatást. Az elmúlt időszakban bekövetkezett jogszabályi változások mind a megelőzés, a megelőző hatósági tevékenység erősítését szolgálják. A főigazgató hangsúlyozta, nem általánosan kell védekezni. A települések veszélyeztetettségének besorolása befejeződött, tehát az újonnan kinevezett járási hivatalvezetők tájékozódjanak, hogy illetékességi területükön a települések milyen veszélyeztetettséggel bírnak, hol vannak közbiztonsági referensek, milyen polgári védelmi erőkkel és eszközökkel számolhatnak és milyen tervek állnak rendelkezésükre a baj órájában. Ha valamit nem értenek, kérjenek segítséget, tartsanak egymással szoros kapcsolatot, hiszen a védekezés és kárelhárítás legtöbb esetben nem veszi figyelembe az illetékességi területeket. Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke személyes tapasztalatai alapján kijelentette, hogy a vörösiszap-katasztrófa során bebizonyosodott, csakis egy jól szervezett, megfelelő alá-fölérendeltséggel rendelkező, fegyelmezett rendszer garantálja a döntések gyors megvalósítását és az emberéletek, anyagi értékek hatékony védelmét. Katasztrófahelyzetben mindenki a saját problémájával van elfoglalva és a saját értékeit védi, azonban kell egy olyan személy, aki irányít, dönt és végrehajt. Lasztovicza Jenő külön kiemelte a veszélyhelyzeti kommunikáció egységes, rendezett és felügyelt megvalósítását, amellyel elejét lehet venni a rémhírek és pánik kialakulásának. Dr. Töreki Sándor r. dandártábornok, megyei főkapitány is megerősítette, hogy a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal való együttműködés különösen az ügyeleti szolgálatok terén hatékony és zökkenőmentes. Beszélt arról is, hogy a téli időjárás okozta helyzetekben rendkívüli intézkedéseket nem kellett tenni, azonban akár hóhelyzetben, akár egyéb műszaki mentési, vagy tűzvizsgálati területen a két szervezet zavartalanul dolgozik együtt. Tóta Tamás, az Országos Mentőszolgálat Közép-dunántúli Regionális Mentőszervezetének vezető mentőtisztje szintén szervezetek közötti összhangot és a megfelelő szintű információáramlást méltatta. Fekete János, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatóság igazgatója különösen a hóhelyzet okozta kihívásokat hozva fel példának elismerő szavakkal illette az igazgatósággal létrejött kapcsolatot. Mint mondta, eddig minden helyzetben született megoldás a sokszor jelentős havazás okozta akadályok megszüntetésére és a Bakony vidékén ilyenkor elkerülhetetlen forgalmi akadályt képező elakadt tehergépjárművek mentésére. Borbély Zoltán r. alezredes, a Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetségének szakmai alelnöke hozzászólásában kifejtette, hogy a megyében százhúsz polgárőr egyesület

5 tevékenykedik, a járási hivatalok számíthatnak az ő munkájukra. A katasztrófavédelemmel szintén számos esetben tudnak együttműködni, különösen jól jön a segítségük például a hóhelyzetben kialakult útlezárásoknál, forgalomtereléseknél, idősek látogatásánál, és természetesen amire már pozitív példa is van a Veszprém Megyei Tűzmegelőzési Bizottság által kezdeményezett, a szén-monoxid-mérgezések megelőzését szolgáló felvilágosító kampány szórólapjainak terjesztésénél is. A tájékoztató fórumon részvevő vezetők véleménye és hozzászólása alapján egyértelműen leszűrhető, hogy megyei és területi szinten egyaránt a katasztrófavédelem napi szintű kapcsolatot tart a közigazgatásban, a rendvédelemben és a civil területen működő szervezetekkel. Bakondi György az elhangzottakhoz hozzáfűzte, fontos a civil erők, önkéntesek bevonása, akikre mindig lehet számítani saját biztonságuk megteremtésében. Az altábornagy hangsúlyozta, veszélyhelyzetben rendkívüli intézkedések és rendkívüli irányítási rendszer lép életbe, ilyenkor, tette hozzá a tábornok, megváltozik az egyén magatartása, a való világot teljesen másképpen képes látni ezért kell, hogy legyen megfelelő számú szakember, akik értenek ahhoz amit csinálnak, információkkal, kapcsolatokkal, gyakorlattal rendelkeznek, tudnak intézkedni és képesek felelősségteljes döntést hozni. Bakondi György hozzátette, a katasztrófavédelem szakmai, elméleti és valós helyzetekből adódó problémákra is választ tud, és akar adni, a jövőben közös védelmi gyakorlatok során kell gyakorolni a védelmi igazgatás új szervezeti rendszerét, ilyenkor lehet igazán megtapasztalni az együttes munkát, vagy akár egymás hiányát és hiányosságát. A járási hivatalvezetők részére jó tanácsként javasolta, hogy mindig józanul mérlegeljenek, higgadtan és megfontoltan döntsenek. Nem lesznek egyedül, a katasztrófavédelem mindig ott lesz mögöttük. A délutáni fórumot és sajtótájékoztatót követően a főigazgató a Veszprém megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetői állományával, a kirendeltségvezetőkkel, parancsnokokkal folytatott konzultációt, amelyen a többi között a jelen téli időjárás jelentette kihívásokról, valamint a hatósági tevékenységről esett szó éves a Védelem Katasztrófavédelmi Szemle A fenti címmel rendeztek jubileumi szakmai tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen február 14-én. A rendezvényen részt vett az országos katasztrófavédelmi főigazgató és elismerést adott át a Katasztrófavédelmi Szemlében kiemelkedő publikációs tevékenységet folytatóknak. A konferencia levezető elnöke Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, tanszékvezető egyetemi docens volt, köszöntőt Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője mondott. A tábornok közvetlen szavakkal méltatta a húszéves kiadványt, mint fogalmazott, ígéretes, hasznos kezdeményezésként indult a folyóirat, és ma már elmondható, hogy a Katasztrófavédelmi Szemle az állomány körében népszerű, publikálási lehetőséget nyújtó, a szakmát tudományos és a gyakorlati tapasztalatok oldaláról közelítő írásokat tartalmazó periodika. Az elmúlt időszakban, tette hozzá Bakondi György, a magazinban a katasztrófavédelem megújulását felkaroló, szakmailag megalapozó írások jelentek meg, és a közeljövőben is bőven adódik téma. Annál is inkább, mondta a tábornok, mert ugyan az új rendszer készen van, ám most azon dolgoznak, hogy az új kihívásoknak megfeleljenek. Így újszerű megoldások jelentkeztek például a hóhelyzet idején, már zajlik a felkészülés a tavaszi ár- és belvíz kezelésére, sok a teendő a kéményseprő-ipari közszolgáltatás felügyeletével és márciusban jön a nagy feladata:

6 a létfontosságú infrastrukturális elemek kijelölése, felügyelet alatt tartása. A főigazgató lehetséges kutatási területeket is megnevezett, például vizsgálni érdemesnek tartja azt, hogy a katasztrófavédelmi szervezet milyen helyet és szerepet tölt be a védelemigazgatáson belül. Végezetül Bakondi György kijelentette, messzemenően elismeri a folyóiratnál végzett munkát, és arra számít, hogy a Katasztrófavédelmi Szemle a tanulságok, tapasztalatok elmélyült elemzésével továbbra is segíti a hivatásos szervezet munkáját. A köszöntő után az országos katasztrófavédelmi főigazgató és Dobai Sándor, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület elnöke elismeréseket adott át a szemlében kiemelkedő publikációs tevékenységet folytatóknak. A konferencia első előadásában Heizler György ny. tű. ezredes, főszerkesztő a képzés és továbbképzés megjelenéséről beszélt a folyóiratban. Elmondta, a céljuk volt, hogy segítsék a képzést, önképzést, szakmai kommunikációs fórumot teremtsenek úgy, hogy közben tágítják a szakmai látóhatárt, mindezt tudományos igényességgel, közérthető stílusban, a gyakorlatot helyezve a középpontba. Az évek során a fő témák voltak a fejlődést szolgáló újdonságok, a határterületek, és a nemzetközi tendenciák vizsgálata, igyekeztek az ismereteket rendszerezni, és számtalan esetet dolgoztak fel, esett szó nagyberuházásokról, tűz- és káresetekről, vizsgálatokról. Heizler György úgy fogalmazott, a szakmában lévő tudás egyre sokoldalúbb, egyre több rétegű, ezt kívánják bemutatni a folyóiratban. A főszerkesztő adatokkal is jellemezte az elmúlt két évtizedet, ebből kiderül, hogy 115 lapszámban 6048 oldalon közel 2500 cikket olvashattak az érdeklődők. Érces Ferenc tű. ezredes, a BM OKF Tűzvédelmi Főosztályának vezetője a tervezett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban megjelenő hatósági és mérnöki szemléletmódról beszélt előadásában. Elmondta, a jelenlegi verziót azért kell átdolgozni, mert gyakran van szükség értelmezési segítségre, magas az eltérési engedély-kérelmek száma, és számos speciális eset nem szerepel benne. Éppen ezért a születőben lévő OTSZ-nek már a felépítése is más lesz, világosan szerepelnek benne a védelmi célok, készítői összehangolják a kockázatokat a védelemmel, kockázati osztályokat tartalmaz majd. És amellett, hogy a készítésében a szakmai szervezetek is részt vesznek, a szabályzat rendszeresen esik majd át felülvizsgálaton, és ha kell, módosítanak is majd rajta. Érces Ferenc elmondta azt is, az új OTSZ-ben megmarad a tervezői szabadság, azonban ennek ellentételezéseként a tervezői felelősség is szerepel a szabályzatban. Dr. Takács Lajos Gábor PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi adjunktusa a mérnöki alapú tűzvédelmi tervezés lehetséges fő irányairól és a szakmérnökképzés tapasztalatairól beszélt a konferencia résztvevői előtt. A veszélyes anyagok és technológiák biztonságának hatósági és mérnöki megközelítéséről Dr. Vass Gyula tű. ezredes, a BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztályának vezetője értekezett. Előadásában a súlyos ipari balesetek következményeiről és hatásairól, a jogi szabályozásról, valamint a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség értékelési folyamatáról beszélt. A hatások között a mérgezést, hősugárzást, robbanást, a környezeti hatásokat részletezte, mindegyikre egy-egy konkrét példát hozva. Ezután a jogi szabályozás követelményei kerültek sorra, itt az ezredes a Seveso-II. Irányelv változásáról, a kiadott III. verzióról, a hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési rendszerről beszélt, egyebek mellett szót ejtett a veszélyes üzemek azonosításáról, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának felméréséről, a kockázatok elemzéséről, a dominóhatásról, a belső és külső védelmi tervezésről, valamint a lakosság tájékoztatásáról. Végezetül Vass Gyula a veszélyes ipari üzemek által okozott veszélyeztetettség értékelésének részleteibe avatta be a tudományos konferencia résztvevőit. Prof. Dr. Bleszity János, ny. tű. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének vezetője az új katasztrófavédelmi szakot mutatta be a konferencia résztvevőinek. Előadásában elmondta, az alapszakon olyan katasztrófavédelmi szervezőket akarnak képezni, akik képesek a katasztrófavédelmi szerveknél, a hivatásos, az

7 önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságoknál, a közigazgatási és a gazdasági szerveknél katasztrófavédelmi, tűzvédelmi (tűzoltói), iparbiztonsági feladatokat ellátni, ismerik az alkalmazandó jogszabályokat, szabványokat, elveket, eljárásokat és eszközöket. Azt várják a hallgatóktól, hogy miután végeztek, képesek legyenek önálló szakmai munkát végezni, a kellő gyakorlat megszerzésével vezetői feladatokat tudjanak ellátni, és tudásuk legyen elegendő ahhoz, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában mesterszakon folytathassák. A professzor bemutatta, mit tanulnak a szak hallgatói az egyetemi közös modulban, és mi az, amit az egyes szakirányokon. Dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke arról beszélt, milyen kutatási célok és területek jöhetnek számításba a BM OKF KTT szervezésében és a Katasztrófavédelmi Kutatóintézetben, illetve a szakképzés helyzetéről értekezett. Az elkövetkező időszak feladatai között említette, hogy a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsnak például különféle módszertanok kutatásában, rendszerek kidolgozásában kellene részt vennie, tudományos vizsgálatokat, kutatásokat ösztönözhetne az új hatósági feladatok, így például a létfontosságú rendszerelemek védelme /kritikusinfrastruktúra-védelem/ és a kéményseprő-ipari tevékenység felügyeletének területén, támogathatná az Országos Tűzmegelőzési Bizottság munkáját, de emellett szükség van a társ rendvédelmi és a katasztrófák elleni védekezésben érintett főhatóságokkal történő tudományos együttműködésre is, illetve a tudomány művelői részt vehetnének az oktatási tananyagok fejlesztésében, valamint hasznos lenne a szakmai kérdésekre fókuszáló doktori kutatási témák meghirdetése és doktori képzés keretében kutatások kezdeményezése. A KTT elnöke beszélt arról is, hogy a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet hosszú távú tervei között szerepel, hogy kiterjeszti a mintavételi rendszert és eljárásrendet az iparbiztonság területére, és keresi a tűzeseti helyszíni szemlék dokumentálásának és archiválásának elektronikus lehetőségeit. Az ezredes beszélt azokról a programokról is, amelyek jelenleg vannak folyamatban a KKI-nál: az intézet manapság az égésgyorsító anyagmaradványok kimutatásának rendszerén, a háztartási olaj tüzek oltástechnikai eszközeinek összehasonlító vizsgálatán dolgozik, valamint a speciális tűzoltórendszerek hatékonyságával foglalkozik. A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának főiskolai tanára, Dr. Beda László ny. tű. ezredes a tűzvédelmi mérnök-képzés tapasztalatairól tartotta a konferencia utolsó előadását. Szót ejtett a mai tantervek kialakulásáról, az idők során végbement strukturális változásokról, arról, hogyan változott a mérnöki és általános alapozó, az építészeti, valamint a tűzvédelmi alap- és szaktárgyak aránya az évek alatt. Ezen kívül beszélt a karon pillanatnyilag elérhető képzési formákról, a tűzvédelmi szakmérnöki képzés új tantárgyairól, a laboratóriumi gyakorlatokról. Vigyázz, kész, tűz! Kékestető adott otthont az immáron hagyományos Országos Tűzoltó Síversenynek, amelyet a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezett február 14-én. A megmérettetésen kiderült, hogy a tűzoltók nemcsak a tűzoltáshoz, hanem a síeléshez is értenek. A verseny ötletgazdája Rónai Zoltán tű. főhadnagy, az igazgatóság katasztrófavédelmi műveleti szolgálatának parancsnoka volt. A napot egy hosszú síeléssel indíthatták a versenyzők és a hozzátartozók is, hiszen a különleges Valentin-napi alkalmon a család is megcsodálhatta mind a pályát, mind pedig a versenyzők tehetségét. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Dr. Demény Ádám tű. ezredes, a Gazdasági Ellátó Központ igazgatója, egyben az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület

8 elnöke. A versenyre tizenhárom megyéből közel százharmincan jelentkeztek, ez a szám az első megrendezett versenyekhez képest a duplájára emelkedett. A versenyzőknek négy kategóriában volt lehetőségük indulni: a férfi és nő sí, a férfi snowboard és a futottak még kategóriában. Az utolsó csoportba azok a bátor tűzoltók jelentkezhettek, akik vállalták, hogy farsang lévén ötletes jelmezekbe bújnak, és úgy siklanak le a havas pályán. Ennek megfelelően lánynak öltözött fiúk és démoni szörnyek is rajthoz álltak. A délelőtti és délutáni bemelegítést egy ízletes vacsora követte, majd ezután esti pályán vehette kezdetét a verseny. A lebonyolításban oroszlánrészt vállalt a Kékes Kutató Mentő Alapítvány, vezetőjük, Klausmann Viktor személye is emelte a verseny jó hangulatát. A pályát a Kékesi Sasok Sportegyesület jelölte ki, valamint szakemberek egy speciális időmérő berendezéssel regisztrálták a versenyzők eredményét. A Salzburg Fórum soros ülése Krakkóban A Krakkói Állami Tűzoltóság szervezésében a Salzburg Fórum február 14-én tartotta tagállamainak szakértői munkaműhelyét. A napirenden három aktuális téma szerepelt: a mentőszervezetek, a nem kormányzati szervezetek és a veszélyhelyzeti kommunikáció. A szakértői munkaműhelyen a magyar katasztrófavédelem képviseletében Keresztesy Árpád a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveletirányítási főosztályvezetőhelyettese és Harján Stefánia, a nemzetközi főosztály kiemelt főreferense vett részt. A soros ülés hivatalos megnyitója után a résztvevők elsőként rövid áttekintést kaptak Lengyelország rendvédelmi szerveinek felépítéséről, helyzetéről és azokról a kulcskérdésekről, amelyekre a közeljövőben választ kell találniuk. Rendszerük átalakításának okai hasonlítanak azokhoz, amelyek szükségessé tették a magyar katasztrófavédelem átszervezését. A többi között céljuk a reagálási idő lerövidítése, állományuk nemzetközi bevetési normák szerinti továbbképzése, kockázatelemzésük célirányos folytatása. Végül a lengyel fél reményét fejezte ki, hogy a panelek mentén folytatott tapasztalatcsere és azok célirányos elemzése nagyban hozzájárul rendszerük hatékony felülvizsgálatához. Az első napirendi pont következő előadója Szlovákia volt, képviselője a működés ottani rendszerét és a mentőszervezetekkel történő együttműködést a 112-es nemzetközi segélyhívó rendszerének ismertetésén keresztül mutatta be. Az előadás után a lengyel féltől CBRN vonatkozásban merült fel kérdés, ugyanis ezen a téren nemcsak az eszközbeszerzést, a szakértők kiképzését kell megoldania, hanem az országos lefedettséget is biztosítani kell. Ezen felül az időbeni reagáláshoz elengedhetetlen információtovábbítás ismérveiről kérdeztek. Magyarország példáját elismeréssel fogadták. Csehország tapasztalatokat osztott meg immáron húsz éve működő, folyamatos fejlesztés alatt álló beavatkozási mechanizmusáról, kiemelve az együttes fellépés támogatására megalkotott naprakész műveleti forgatókönyveket, amelyeket nemcsak a tűzeseteknél alkalmaznak, hanem komplett mentési beavatkozásoknál is. Bulgária a 2012-ben Biser faluban történt árvíz elemzésével mutatta be a mentőszervezetek beavatkozás során alkalmazott eljárásait. Az előadást követően a szakértők egy esetleges árvíz bekövetkezte utáni azonnali döntéshozatalról, annak szintjeiről és a lakosság kimenekítésének fontosságáról, nehezítő tényezőiről folytattak párbeszédet. Románia a 2010-es árvíz idején hozott döntések, alkalmazott eszközök és a kapott nemzetközi segítség mentén mutatta be az ország reagálási képességét, és köszönetet mondtak mindazon országoknak, amelyektől abban a helyzetben segítséget kaptak. A hozott példa felvetette az egyik legfőbb, minden ország számára elkerülhetetlen feladatot, nevezetesen együttműködési megállapodások kötését a szomszédos országokkal. Egyetértettek abban, hogy amennyiben egy ország a szomszédjaival együttműködési megállapodást köt, annak alapján

9 komplexitásában növelhető a reagálási képesség. Pozitív példaként Románia a Magyarországgal kötött megállapodását említette. A második napirendi pont témáját Ausztria és Magyarország javasolta. Az osztrák küldött beavatkozási eljárásuk általános bemutatásán túl megosztotta az új, egységes kiképzési és gyakoroltatási rendszer kialakításának elképzelését, ami nemcsak a műveleti, hanem a döntéshozói szintet is bevonná. A nem kormányzati szervekkel történő együttműködés magyar gyakorlata is bemutatásra került, különös tekintettel a csapatvezetés és az INSARAG szabályainak megfelelő beavatkozás módszereinek elsajátítására. A harmadik napirendi pontban Lengyelország alkalmazott krízis-kommunikációját ismerték meg a tagállamok képviselői. Magyar részről a központi média bevonásával történő lakosságtájékoztatás bevált módszereiről kaptak tájékoztatás a jelenlévők. A fórum levezető elnöke megköszönte a tagok aktivitását a munkaműhelyen és külön értékelte az egyes szervezetek tapasztalataiból hozzáadott értéket, amely előre viszi a Salzburg Fórum folyamatát és lendületet ad a jövőbeni munkához. Fókuszban az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok működése Február 15-én munkacsoport alakult, amely átfogóan vizsgálja az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok aktuális helyzetét, valamint javaslatot tesz a feladatok költséghatékonyabb és egységesebb végrehajtására. Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok költséghatékonyabb működése, a szolgálatszervezés racionalizálása, egységesítése érdekében tizenhárom fős munkacsoport alakult, amelybe a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a megyei igazgatóságok, illetve katasztrófavédelmi kirendeltségek, valamint az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok delegáltak tagokat. A munkacsoport vezetője Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. A BM OKF Tűzoltósági Főosztálya az előző hónapban átfogó elemzést készített az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok működési és szolgálatszervezési gyakorlatáról. Az elemzés azt mutatja, hogy az országban működő hatvanegy önkormányzati tűzoltóparancsnokság állami támogatáson kívüli önkormányzati és egyéb bevételi lehetőségei jelentősen eltérnek, a támogatások mértékét az adott térség, vagy akár egy település aktuális pénzügyi lehetőségei határozzák meg. Ugyanilyen eltérések mutatkoznak abban is, hogy egyegy helyen hány főfoglalkozású és önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó dolgozik, de a szolgálatszervezésben is tapasztalhatók különbözőségek. A résztvevők az alakuló ülésen áttekintették az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságokról készített átfogó elemzést és meghatározták azokat a működést befolyásoló tényezőket, amelyeket érdemes további vizsgálat alá vonni, továbbá az egyes témák kapcsán témafelelősöket jelöltek ki. Olvadás előtt Az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága képviselőinek részvételével értekezletet tartottak február 15- én ár- és belvíz elleni védekezésre való felkészülésről a BM Országos Katasztrófavédelmi

10 Főigazgatóságon. A megbeszélésen elhangzott, a hazai folyók vízgyűjtőin átlagos, vagy annál nagyobb a hóban tárolt víz mennyisége. Az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű hó esett Magyarországon, és a környező országokban. A későbbiekben az enyhülés, a hóolvadás következtében számos településen okozhat problémát az ár- és belvíz, ezért kiemelt fontosságú a vízkárok elleni védekezésre való együttes felkészülés. A katasztrófavédelem a hatékony felkészülés, illetve szükség esetén az eredményes operatív együttműködés érdekében hívta össze a védekezésben érintett szerveket, szervezeteket. A megbeszélésen áttekintették a hidrológiai-meteorológiai helyzetet, a felkészülés ez idáig végrehajtott, illetve további feladatait, valamint a védekezéshez rendelkezésre álló erő- és eszközkapacitásokat. Szarka Zsolt tű. alezredes, a tervezési és védelmi igazgatási főosztály helyettes vezetője a megjelentek előtt beszélt arról, milyen változások mentek végbe a veszélyhelyzeti tervezésben, szólt az új alapokra helyezett kockázatértékelésről és a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásáról. Mint mondta, a legtöbb település a vizek kártételei miatt került valamelyik osztályba. Hangsúlyozta, hogy az ezek elleni védekezés is nemzeti ügy, erre önállóan egyetlen szervezet sem képes. Ugyanakkor - hangsúlyozta az alezredes - a védekezésnél elsősorban az önkormányzatok önvédelmi képességére számítanak, a helyi kapacitások kimerülésével jönnek képbe a területileg, vagy országosan rendelkezésre álló erők, eszközök. A főosztályvezető-helyettes elmondta, a hidrológiai jelentések szerint a Sajó és a Hernád folyók vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízmennyiség jelentősen meghaladja az 1999-ben mért maximumot, a Bódva esetében nagyjából hasonló a helyzet, mint 2010-ben. Az Ipoly és a Dráva vízgyűjtőjének hóban tárolt vízmennyisége is megközelíti az eddigi legnagyobb mértéket, a Duna és a Tisza esetében pedig a mennyiség átlagosnak mondható. A Tiszánál, tette hozzá Szarka Zsolt, figyelembe kell venni azt, hogy az Ukrajnában végrehajtott árvízvédelmi fejlesztések miatt a szomszédos ország immár a mederben tudja tartani a folyót, így Magyarországra nagyobb vízállással és gyorsabban jöhet az áradás. Éppen ezért a szakemberek külön figyelmet fordítanak az elsőként érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Palád-Csécsei öbölzetre. Az alezredes beszélt arról is, hogy a vízügynél három forgatókönyvet készítenek: egyet a kedvező és lassú, egyet a hirtelen, de csapadék nélküli, illetve egyet a hirtelen, csapadékkal együtt járó olvadásra. Ezután Szarka Zsolt a katasztrófavédelem, valamint a vízügyi szervek által megtett intézkedéseket részletezte. Ezek között szerepelt a szomszédos országok társszerveivel való kapcsolattartás, a tervrendszerek, erők, eszközök felülvizsgálata, a belterületi vízelvezetők supervisori ellenőrzése, az online polgári védelmi adattár létrehozása, gyakorlatok levezetése. Az értekezlet munkájába ezen a ponton bekapcsolódó Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a főigazgató döntése alapján a felkészülés egyik mozzanataként ma reggel országos értesítési, berendelési gyakorlatot hajtott végre a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. Mint fogalmazott, azért most, mert márciusban, amikor itt az áradás, erre már nem lenne idő. A tábornok beszélt arról is, hogy a védelmi igazgatásban új szereplőként megjelenő járási kormányhivatalok vezetőinek döntő többsége a védekezés területén nem rendelkezik tapasztalatokkal, őket külön segíteni kell. Tóth Ferenc hangsúlyozta, a katasztrófavédelem alapelve, hogy addig az utolsó pillanatig folytatja a védekezést, ameddig a védelmi helyzet fenntartható. Köztársasági elnöki szemle Szolnokon

11 Minden emberi, technikai, pénzügyi előkészület megtörtént, óriás beruházások valósultak meg, átszerveződött a védelemigazgatás rendszere is, így az árvízre történő felkészülés humán, gazdasági és infrastrukturális erői készen állnak arra, hogy fogadják a Tiszán levonuló víztömeget. Erről Áder János köztársasági elnök személyesen győződött meg a jász- nagykun-szolnoki megyeszékhelyen, ahol Dr. Bakondi György tűzoltó altábornaggyal, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjével és Szalay Ferenc polgármesterrel közösen tekintették meg a belvárosban zajló támfalrekonstrukciós munkát. A szemlét személyes egyeztetés előzte meg. Újságírók előtt Áder János köztársasági elnök elmondta, hogy a nagy áradások elleni felkészülés, így a gátak magasítása, a töltések megerősítése, a logisztikai tevékenység megszervezése hosszú évek munkája, ezekkel nem lehet az utolsó órákban kapkodni. Éppen ezért Szolnokon a várható árvízhelyzetről és az árvízvédelem előkészületi munkálatairól informálódott a katasztrófavédelem országos vezetőjétől és a szolnoki polgármestertől. Az államfő megnyugtató válaszokat kapott, sajtótájékoztatóján emlékezetes példaként említette a Tisza 2000-es áradását, amikor két nap alatt hét métert emelkedett a folyó vízszintje. Az idei előrejelzésekről szólva elmondta, sok minden függ attól, hogy a folyó vízgyűjtő területén, február végén gyors olvadás kezdődik-e, és ez mekkora csapadékkal érkezik az Alföldre. Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató kiemelte, az ország közepének területi sajátosságai miatt itt hosszan tartó, a gátakat nagy nyomással terhelő, lassabb folyású víztömeggel kell számolni. Nem következhet be, hogy a nyomás alatt tartott gátak nem bírják a terhelést, a védekezést olyan megelőző munka erősíti, ami kizárja a nagy meglepetéseket. Az eddig megépült víztározók, a naprakész információk, a több mint százezer azonnal mozgósítható ember, a feltöltött raktárkészletek, az éles helyzetben és gyakorlatokon megszerzett tapasztalat és tudás a katasztrófavédelem minden szintjén azt garantálja, hogy a veszély óráiban szakértő döntések születnek, pontos intézkedések történnek. Az altábornagy elmondta 2000 óta hat víztározó épült, a borsodi árvizek után nyolcmilliárdos gátrekonstrukciós munkálatok valósultak meg. Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az erők most a megelőzésre összpontosulnak, ezt szolgálják majd a védelmi bizottságok gyakorlatai is, amikor olyan szituációt kell megoldaniuk a védelemvezetőknek, ami próbára teszi felkészültségüket. Szalay Ferenc polgármester aki maga is közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik a várost érintő egyik legnagyobb veszély, az árvíz terén arról a projektről beszélt, amely minden eddiginél nagyobb biztonságot garantál Szolnoknak és környékének. A városban elkezdett legnagyobb árvízvédelmi beruházás 2,3 milliárd forintba kerül, 6054 folyómétert érint, a Zagyva hídtól a Tisza hídig húzódik. A parapetfal emelése és áthelyezése, a rézsűburkolat vasbetonnal történő megerősítése és a teljes rekonstrukció azt eredményezi, hogy könnyebben megbirkóznak a Szolnokon mért legmagasabb vízszinttel, a tizenhárom évvel ezelőtti 1041 centiméterrel. A szemle után Bakondi György tűzoltó altábornagy meglátogatta az igazgatóságot is. Közvetlen és kötetlen hangvételű tájékoztatóján összegezte a köztársasági elnökkel és a polgármesterrel folytatott konzultációját. A tűzoltósági területen történt

12 A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Február 11-én és 12-én az országos tűzoltósági főfelügyelő részt vett és előadást tartott a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetőinek a évi továbbképzésén. Február 11-én a gyakorlati foglalkozást értékelte, február 12-én pedig előadást tartott A parancsnoki/vezetői munkával szembeni elvárások a korrupció visszaszorítása és az etikai elvárások betartása területén címmel. Február 12-én és 14-én a tűzoltósági főosztály vezetője és munkatársa a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által szervezett Tűzoltó II. szakmai vizsgán a vizsgáztatás elnöki feladatait látta el. A tűzvédelmi főosztály helyettes vezetője részt vett a március 15-i rendezvények megszervezésével kapcsolatos egyeztetésen. A következő hét eseményei A héten az országos tűzoltósági főfelügyelő részt vesz a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetőinek évi továbbképzésén, ahol a gyakorlati foglalkozást fogja értékelni és előadást is tart. A héten kerül sor a Tűzoltó II. szakképzés kibocsátó ünnepségére, amelyen az országos tűzoltósági főfelügyelő is részt vesz, valamint február 20-án tartja soron következő ülését a Tűzvizsgálói Tanácsadó Testület. A tűzvédelmi főosztály munkatársa részt vesz a Sportrendezvényeket Minősítő Bizottság soros ülésén, amelynek az Országos Rendőr-főkapitányság a helyszíne. A héten az országos tűzoltósági főfelügyelő, a tűzvédelmi főosztály vezetője és munkatársa előadást tart a VI. ROCKWOOL Építészeti Tűzvédelmi Konferencián a SYMA rendezvényközpontban. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 242 tűzesethez vonultak és 537 műszaki mentésnél avatkoztak be, 14 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor. A polgári védelem területén történt A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél A Polgári Védelmi Tanácsadó Testület soros ülését február 15-én tartotta, ahol a testület tavalyi munkájáról, a végrehajtott feladatokról volt szó, emellett véglegesítették a tanácsadó testület évi munkatervét. Az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai továbbképzést tartott a védelmi igazgatás szakterületén dolgozó területi szakirányítói részére Balatonőszödön, ahol a tervezési és védelmi igazgatási főosztály vezetője a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság

13 Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ működésével kapcsolatos aktuális feladatokat ismertette. A következő hét eseményei A Magyar Vöröskereszt is részese annak a Silent Disasters Csendes katasztrófák című nemzetközi kommunikációs kampánynak, amely a körülöttünk zajló, ám kevés médiafigyelmet kapó katasztrófákra hívja fel a figyelmet. A figyelemfelkeltő kampány az ország legnagyobb mozihálózatának valamennyi mozijában, továbbá a Vöröskereszt Facebook oldalain fut majd. Annak indulásával egy időben egy panelbeszélgetéssel egybekötött sajtónyilvános bemutatót tart a Vöröskereszt, amelyen a főigazgatóságot az országos polgári védelmi főfelügyelő képviseli. A HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet létszámbővítésének keretében országos toborzásra kerül sor február 18. és 22. között. A toborzásra azokat a hivatásos tűzoltókat várjuk, akik több éves beavatkozási ismerettel vagy több speciális szakképzettséggel rendelkeznek és vállalják a mentőszervezeti tagsággal járó plusz a kihívásokat. Az iparbiztonsági területen történt Veszélyes üzemek, radiológiai és nukleáris létesítmények szakterület Az elmúlt héten 8 igazgatóság 12 telephelyen, további 5 kirendeltség pedig 5 telephelyen tartott helyszíni szemlét biztonsági dokumentáció valóságtartalmának vizsgálata céljából. Egy igazgatóság egy telephelyen, 13 kirendeltség pedig 21 telephelyen tartott helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából. Iparbiztonsági supervisori felügyeleti hatósági ellenőrzést egy kirendeltség tartott egy telephelyen. A nukleárisbaleset-elhárítási szakterület felkészítő oktatást és gyakorlati bemutatót tartott az országos iparbiztonsági főfelügyelőség kijelölt állományának a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ és a Mobil Bevetési Egység alkalmazásáról. A nukleárisbaleset-elhárítási szakterület kijelölt állománya részt vett a Környezetvédelmi Operatív Program katasztrófavédelmi fejlesztéseinek további kidolgozásával kapcsolatos egyeztetésen. A veszélyes üzemek szakterület vezetője előadást tartott a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetői évi továbbképzésén. Veszélyesáru-szállítás szakterület Az elmúlt héten közúton összesen 18 igazgatóság 43 helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során összesen 645 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 52 ellenőrzött gépjármű közül hét volt szabálytalan, ezek kapcsán hatósági eljárás indult. Kilenc igazgatóság 14 telephelyi ellenőrzést tartott. A közúton ellenőrzött járművekkel kapcsolatban 21 esetben történt helyszíni intézkedés, hat közúti szállítás kapcsán pedig hatósági eljárás indult.

14 Vasúton 14 igazgatóság 18 helyszínen vizsgálódott, összesen 291 vasúti járművet ellenőriztek. Ezek közül 119 tartozott a RID hatálya alá, egy jármű volt szabálytalan, esetében hatósági eljárás indult. Vízi úton két igazgatóság összesen két helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során 22 vízi járművet vizsgáltak meg, közülük 10 tartozott az ADN hatálya alá. Február 12-én lezajlott a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ és a Mobil Bevetési Egység alkalmazásáról szóló felkészítő oktatás és gyakorlati bemutató, amelyen a szakterület kijelölt állománya részt vett. A következő hét eseményei Veszélyes üzemek, radiológiai és nukleáris létesítmények szakterület Február 20-án az ONER nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat Központi Előkészítő Bizottsága ülésezik, amelyen a nukleárisbaleset-elhárítási szakterület állománya vesz részt. Február 21-én az OAH-ban ONER nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlathoz kapcsolódó Szcenárió Albizottság ülésezik, ahol nukleárisbaleset-elhárítási szakterület is képviselteti magát. Veszélyesáru-szállítás szakterület Február 20-án a MÁV Zrt. infokommunikációs igazgatójával közös értekezletet tart a szakterület, melynek témája a vasúti szállítás irányítási rendszeréhez való hozzáférés. A főügyelet területén történt A hét jelentős eseményei Február 11. és 13. között zajlott a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség szervezésében a hívásfogadó központok (ESR 112) rendőrségre, mentőszolgálatra és katasztrófavédelemre vonatkozó egységes kikérdezési protokolljának kidolgozása. Február 13-án a szakterületi helyettes vezető tartott előadást a katasztrófavédelem ügyeleti rendszeréről a BM KOK péceli objektumában a parancsnoki és vezetői állomány részére szervezett továbbképzésen. Február 14-én a főosztályvezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghívásának eleget téve részt vett a 20 éves Védelem Katasztrófavédelmi Szemle folyóirat jubileumi szakmaitudományos konferencián. A következő hét eseményei Február 20-án a szakterületi vezető tartott előadást a katasztrófavédelem ügyeleti rendszeréről a BM KOK péceli objektumában a parancsnoki és vezetői állomány részére szervezett továbbképzésen.

15 Február 21-én a MÁV főmenetirányítói érkeznek a központi főügyeletre, ahol megismerik a katasztrófavédelem ügyeleti rendszerét. Február 22-én a BM OKF vezetői állományából az ügyeletes főigazgatói feladatokat ellátók felkészítése zajlik, amelyen a működés tapasztalatairól, a napi jelentésről, a kritikusinfrastruktúra-védelem helyzetéről és jogszabályi változásokról hallgatnak előadást. Hatósági-koordinációs és műveletelemzési szakterület A hét jelentős eseményei Február 12-én a katasztrófavédelmi szervek vezetői állományának zajló felkészítésen a főosztályvezető tartott előadást az elemző és értékelő munkáról, annak eredményei felhasználási lehetőségeiről, valamint a katasztrófavédelmi együttműködésekről. Zajlanak az előkészületei a regionális hatósági továbbképzéseknek, amelynek öt igazgatóság ad majd otthont márciusban. A képzés célja a hatósági feladatokkal kapcsolatos koordinációs tevékenység erősítése, az adatszolgáltatási rendszerek alkalmazási hatékonyságának növelése és a helyi szintű kérdések egyeztetése. Február 14-én a főosztályvezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghívásának eleget téve, részt vett a 20 éves Védelem Katasztrófavédelmi Szemle folyóirat jubileumi szakmai-tudományos konferencián. További információkért és hírekért kattintson az alábbi címekre További hírek Megyei hírek