Alapkezelő: ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1054 Budapest, Akadémia utca 7-9. Letétkezelő:

Átírás

1 A Q1 INGATLANFEJLESZTŐ BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1054 Budapest, Akadémia utca 7-9. Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt Budapest, Szabadság tér 5-6. Forgalmazó: NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.; 1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. Hatályos december 16. napjától.

2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Jelen Kezelési Szabályzat a magyar jog és különösen a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III.14.) Korm. rendelet rendelkezései alapján nyújt információt az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (továbbiakban: Alapkezelő) által kezelt Q1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapról (továbbiakban: Alap) a Befektetőknek. Az alapkezelési tevékenységet az Alap létrehozatalától december 16. napjáig a QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1042 Budapest, Árpád út fszt. 3.; cégjegyzékszám: Cg ) látta el. A befektetési jegy tulajdonosok 75 %-a jóváhagyta az Alap átadását az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9.; cégjegyzékszáma: ) részére. Az átadás napja december 16., amely naptól fogva az Alap alapkezelőjeként az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. jár el Jelen Kezelési Szabályzat a Kbftv. rendelkezéseivel összhangban tartalmaz minden olyan információt, amely lehetővé teszi az Alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. Az Alapkezelő, az Alap, mint kibocsátó nevében eljárva a jelen Kezelési Szabályzatban foglaltakért felelősséget vállal, amely a Kezelési Szabályzat végén aláírásával erősít meg. Feltétlenül fontos, hogy a leendő Befektetők alaposan megismerjék a Kezelési Szabályzatban foglaltakat, különös tekintettel a Kockázati tényezők című fejezetben foglaltakra. Befektetési döntésük meghozatala során a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A leendő Befektetők a jelen Kezelési Szabályzat tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a befektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét. 2

3 FOGALMAK ABA: alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve; ABAK: alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő; ABAK-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács június 8-i 2011/61/EU irányelve az altenatív beketetési alap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról; ABAK-rendelet: a Bizottság december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről; ÁÉKBV: a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre; ÁÉKBV-alapkezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő; ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; Alap: Q1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap Alapkezelő: ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Átalakulás: Az Alap Kbftv. 80. (1) bekezdése alapján elhatározott azon átalakulása, amelynek jellemzőit, feltételeit az Alap Átalakulási Tájékoztatója tartalmazza. Az Alap december hó 01. napjával zártkörű, nyílt végű alappá alakul át és zártkörű, nyílt végű ingatlanbefektetési alapként működik tovább. Átalakulási Hirdetmény: A Kbftv. 80. (3) bekezdése alapján az Átalakulási Tájékoztatót jóváhagyó Felügyeleti engedély megszerzését követően az Alapkezelő köteles az Átalakulás tényét a közzétételi helyen megjelentetni a zártkörűvé átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően. Átalakulási Tájékoztató: Az Alap Zártkörűvé Átalakulását szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott dokumentum, mely tartalmazza az Alap zártkörűvé átalakulásával kapcsolatos szabályokat, így különösen az átalakulással kapcsolatos indokokat, határidőket és feltételeket, valamint a Befektetőket érintő adózási kérdéseket. Banki munkanap: Minden nap, amelyen a Letétkezelő üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát). Befektetési alap: a Kbftv.-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma; Befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; Befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező ABAK, illetve ÁÉKBV-alapkezelő; 3

4 Befektetési jegy: a Kbftv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; Befektetési vállalkozás: az, aki Bszt. szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt, vagy befektetési tevékenységet végez; Befektető: a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa; Bszt.: A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény. Dematerializált értékpapír: a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Devizabelföldi: Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minősül. Devizakülföldi: Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minősül. EGT-állam: Az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Értékpapírszámla: A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Felügyelet: A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank és annak bármely jogutódja és jogelődje. Folyamatos forgalmazás: A nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjainak folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt. Forgalmazás-elszámolási nap: Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket. Forgalmazás-teljesítési nap: Az a nap, amelyben az elszámolt befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízások ellenértéke a befektetők felé teljesítésre illetve jóváírásra kerül. Forgalmazó: A kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. (1) bekezdésében meghatározott szervezet. Forgalomba hozatal: A kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Kbftv.: kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény KELER Zrt.: KELER Központi Értéktár Zrt. Kezelési Szabályzat: Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló Kbftv.-ben meghatározott dokumentum. Kibocsátó: Az Alap 4

5 Kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által fogalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által fogalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat. Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára. Közzétételi hely: Letétkezelő: az UniCredit Bank Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a Kbftv. 4. (1) bekezdésében meghatározott szervezet. Likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Nyílt végű befektetési alap: olyan befektetési alap, amelynek befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják. Ptk.: A polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény Szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek a Tpt.-ben meghatározott feltételeknek. Szakmai befektető: olyan befektető, aki a) a Bszt. szerinti szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető vagy b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget. Származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi. Tpt.: A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény Ügyfél: aki a Kbftv. alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a Befektetőt. Ügyfélszámla: az Ügyfél, illetve Befektető pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által vezetett számla. Zártkörűvé átalakulás napja: Az a nap, amely naptól az Alap működését zártkörű nyílt végű alapként folytatja tovább. 78/2014. (III.14.) Korm. rendelet: A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet. 5

6 I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk 1. A befektetési alap alapadatai 1.1. A befektetési alap neve Q1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap 1.2. A befektetési alap rövid neve Q1 Ingatlanfejlesztő Alap 1.3. A befektetési alap székhelye 1054 Budapest, Akadémia utca A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alap Kibocsátási Tájékoztatóját az ÁÉTF a /95 számú, november 13-án kelt határozattal hagyta jóvá. Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alapot az ÁÉTF /96. számú határozatával február 2-án vette nyilvántartásba Ft saját tőkével, mint még zártvégű ingatlan alapot A befektetési alapkezelő neve ACCESS Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.6. A letétkezelő neve UniCredit Bank Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.7. A forgalmazó neve NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. (1118 Budapest, Kelenhegyi út 39.) A befektetési alap működési formája (zártkörű), a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági) Az Alap működési formája: zártkörű A lehetséges befektetők köre: szakmai és lakossági A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű) A befektetési alap nyíltvégű A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése A befektetési alap futamideje a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételétől határozatlan ideig tart Annak feltüntetése, hogy a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált alap, illetve az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap A befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált alap, az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól Az Alap egy sorozattal rendelkezik. 6

7 1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapíralap, ingatlanalap, kockázati tőkealap, magántőkealap) A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa alapján: ingatlanalap Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése Az Alap tekintetében az Alapkezelő tőke- és/vagy hozamígéretet, és garanciát nem vállal. 2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk Az alapkezelési tevékenységet az Alap létrehozatalától december 16. napjáig a QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1042 Budapest, Árpád út fszt. 3.; cégjegyzékszám: Cg ) látta el. A befektetési jegy tulajdonosok 75 %-a jóváhagyta az Alap átadását az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 7-9.; cégjegyzékszáma: ) részére. Az átadás napja december 16., amely naptól fogva az Alap alapkezelőjeként az ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. jár el. 3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény (Kbftv.) A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról1991. évi XLIX törvény (Cstv.) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III.14.) Korm. rend. A Bizottság december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet). 4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek A befektető a befektetési jegy megszerzése, illetőleg visszaváltása során eljáró forgalmazóval, valamint a befektetési alappal kerül jogviszonyba. A befektetési jegyek megvásárlása, visszaváltása esetén a forgalmazóval kötött szerződésben foglaltak irányadóak. A befektetési jegy megszerzése és visszaváltása esetében a magyar jog az irányadó és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el. Az illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróságok határozata (végzés, ítélet) ellen jogorvoslattal az adott bíróság eljárására vonatkozó jogszabályi rendelkezések irányadóak. A bíróság által meghozott határozatok jogerejére és végrehajthatóságára a magyar jog az irányadó. Az ítéletek más tagállamban való elismerésének és végrehajtásának a szabályait a vonatkozó európai jogszabályok tartalmazzak. Amennyiben a befektető a befektetéssel kapcsolatosan igényt kíván érvényesíteni, panasszal élhet. A panaszkezelés részletes szabályait az Alapkezelő Panaszkezelési szabályzata tartalmazza. 7

8 II. A befektetési alappal kapcsolatos határozatok 5. A befektetési alap kezelési szabályzata alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként) Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alap Kibocsátási Tájékoztatóját az ÁÉTF a /95 számú, november 13-án kelt határozattal hagyta jóvá. Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alapot az ÁÉTF /96. számú határozatával február 2-án vette nyilvántartásba Ft saját tőkével, mint még zártvégű ingatlan alapot. 6. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte Nyilvántartásba vétel időpontja: február 2.; nyilvántartási száma: ÁÉTF / A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban A befektetési alap kezelési szabályzatának módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alap Kibocsátási Tájékoztatóját az ÁÉTF a /95 számú, november 13-án kelt határozattal hagyta jóvá. Az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alapot az ÁÉTF /96. számú határozatával február 2-án vette nyilvántartásba Ft saját tőkével, mint még zártvégű ingatlan alapot. Az Alapkezelő Alapítója október 30-án kelt alapítói döntéssel az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alap nyíltvégűvé történő alakítását határozta el, és kezdeményezte a vonatkozó Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosításának Felügyeleti jóváhagyását. A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosítását az ÁPTF december 30-án kelt, /99. számú határozattal hagyta jóvá és az Első Hazai Lakásalap Ingatlan Befektetési Alapot mint nyíltvégű ingatlan befektetési alapot lajstromozási szám alatt nyilvántartásba vette. A QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap 2000-ben Magyarország első nyíltvégű ingatlanalapjaként működött. Az Alapkezelő Alapítója a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának átfogó módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy nevezett dokumentumok megfeleljenek a január 1. napján hatályba lépett, a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény rendelkezéseinek. A PSZÁF a szeptember 26-án kelt III /2002. számú határozatával engedélyezte a nevezett dokumentumok átfogó módosítását Az Alapkezelő Alapítója a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának módosításáról döntött és kezdeményezte annak Felügyeleti jóváhagyását. A módosított Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot, valamint rövidített Tájékoztatót a PSZÁF a október 20. napján kelt, /2003. számú határozatával hagyta jóvá. Az Alapkezelő március 6-án kelt igazgatósági döntéssel a QUAESTOR Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap beolvadását határozta el a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alapba, és kezdeményezte a vonatkozó Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosítását, valamint az átváltási arányok pontosabb kialakítása érdekében a befektetési jegy névértékének 1 Ft-os összegre történő módosítását. A beolvadást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) április 24. napon kelt E-III/ /2006 számú határozatával jóváhagyta. A PSZÁF E-III/ /2009. számú, február 27. napján kelt határozata alapján a Tájékoztató és a Szabályzat ismételt módosítására került sor. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez eljuttatott kérelmében az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának átfogó módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy nevezett dokumentumok megfeleljenek a január 1. napján hatályba lépett, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény (továbbiakban: Batv.) rendelkezéseinek. A PSZÁF a módosított Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot H-KE-III-106/2013. számú határozatával fogadta el március 22-én. 8

9 Az Alapkezelő Alapítója március hó 18. napján kelt 1/2014.(III.18.) számú határozatával a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap zártkörűvé alakulását határozta el, és július 25. napján kezdeményezte az Átalakulási Tájékoztató jóváhagyását az MNB-nél. Az MNB az Átalakulási Tájékoztatót H-KE-III- 592/2014. számú határozatával október 27-én hagyta jóvá. Az Alapkezelő Alapítója a QUAESTIOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap zártkörűvé átalakulás napján hatályba lépő Kezelési Szabályzatát szeptember 4. napján kelt 1/2014. (IX.4.) számú határozatával fogadta el. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a Magyar Nemzeti Bankhoz eljuttatott kérelmében az Alap Kezelési Szabályzatának átfogó módosítását kezdeményezte a befektetési alap zártkörűvé átalakulására tekintettel, valamint annak érdekében, hogy nevezett dokumentum megfeleljenek a március 15. napján hatályba lépett, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény (továbbiakban: Kbftv.) rendelkezéseinek. A MNB a módosított Kezelési Szabályzatot H-KE-III-592/2014. számú határozatával október 27-én hagyta jóvá. Az Alapkezelő Alapítója január 15. napján kelt 1/2015.(I.15.) számú határozatával a QUAESTOR Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Kezelési Szabályzatának módosítását határozta el, mely szerint az Alap neve és befektetési politikája módosításra került. Az Alapkezelő Alapítója szeptember 15. napján kelt 8./2016.(IX.15.). számú határozatával a Q1 INGATLANFEJLESZTŐ BEFEKTETÉSI ALAP kezelésének átadását határozta el, amelynek megfelelően jelen Kezelési Szabályzat vonatkozó pontjai is módosultak. 9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ III. A kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás 10. A kezelési szabályzat azon feltételeinek, rendelkezéseinek megjelölése, amelyek módosításához a befektetési jegy birtokosok meghatározott arányú (többségű) jóváhagyása is szükséges; továbbá az arány megjelölése A Kezelési Szabályzat rendelkezéseit az Alapkezelő a befektetők megkérdezése nélkül egyoldalúan módosíthatja. Az Alapkezelő a módosított Kezelési Szabályzatot a befektetők részére hozzáférhetővé teszi. Az Átalakulást követően az Alap Kezelési Szabályzata az Alapkezelő által a Felügyeletnek történő bejelentési kötelezettség mellett bármikor módosítható. Ennek megfelelően a forgalomba hozatal és visszaváltás feltételeinek módosítása, a befektetési szabályok módosítása, a befektetők tájékoztatásának módjára és formájára vonatkozó változtatások - a törvényi előírások maradéktalan betartása mellett - a továbbiakban nem igényelnek felügyeleti jóváhagyást. 11. Amennyiben a kezelési szabályzat módosításához a befektetési jegy birtokosok jóváhagyására is szükség van, úgy az ennek megszerzésére irányuló eljárás szabályozása, határidők meghatározása IV. A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége 12. Annak a módnak a megjelölése, ahogy a befektetési alap kezelési szabályzata és a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések befektetők rendelkezésére bocsátása megtörténik Az Alapkezelő az Alap Kezelési Szabályzatát és a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentéseket a székhelyén, illetőleg a forgalmazási helyeken nyomtatott formában térítésmentesen a Befektetők rendelkezésére bocsátja. 9

10 13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ V. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) 14. A befektetési jegy ISIN azonosítója HU A befektetési jegy névértéke 1 Ft, azaz egy forint 16. A befektetési jegy devizaneme forint 17. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk Az Alap Befektetési Jegyei névre szóló, dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházása kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba. Az Alap befektetési jegyei nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azokat a befektetők folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják, illetve visszaválthatják. A befektetési jegyek értékesítésére vonatkozó alapvető információkat jelen Kezelési Szabályzat pontja tartalmazza. 18. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja A befektetési jegyek névre szólóak és dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, így fizikai kikérésükre nincs lehetőség. A befektetési jegyek a befektető befektetési szolgáltatójánál vezetett értékpapírszámláján vannak nyilvántartva. A befektető tulajdonjogát az értékpapírszámla, vagy annak kivonata igazolja. A dematerializált értékpapír átruházására kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált formában előállított befektetési jegyek esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az alapkezelő utasítása alapján. 19. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk A befektetési jegy - tulajdonosa számára - a Befektetési Alappal, mint vagyontömeggel szemben a befektetési alap Kezelési Szabályzatában meghatározott követelést biztosít (dologi jog), és egyéb jogokat testesít meg. A befektetőknek az alappal szemben fennálló követelését a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. 10

11 A befektető jogosult arra, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint a Forgalmazó pénztári óráiban - visszaváltsa a befektetési jegyeket vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken. A befektető jogosult továbbá a Kezelési Szabályzat szerinti kifizetésekre, az ott meghatározott feltételekkel. A kifizetés befektetők felé történő teljesítése a Forgalmazó feladata és felelőssége. A kifizetés feltételeiről és eljárásáról a Kezelési Szabályzat rendelkezik. A kifizetéseket befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni. A befektető jogosult arra, hogy az Alap megszűnésekor - pozitív saját tőke esetén - az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőkéből a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen. Amennyiben az Alap negatív saját tőkével rendelkezik, a Befektető, mint hitelező követeléseit a Cstv. (1991. évi XLIX tv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról) előírásai szerinti sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni. A befektető jogosult a tulajdonában álló befektetési jegyekre vonatkozóan a Kbftv. illetve a Tpt által előírt rendszeres tájékoztatásra féléves, és éves jelentések formájában. A befektetési alap által birtokolt tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogok közgyűléseken történő gyakorlásakor (a részvényesi jogok gyakorlása) a befektetési alapkezelő kizárólag a befektetési jegy-tulajdonosok érdekeit képviselheti. A közgyűléseken való részvételt (és ennek során a szavazati jog gyakorlását) az alap számára ennek kapcsán felmerülő ráfordítások/költségek figyelembevételével rendszerint csak akkor mérlegeli a befektetési alapkezelő, ha az adott tőzsdén jegyzett részvénytársaság szavazati jogainak összesen legalább 5%-át birtokolja vagy képviseli. Az Alapkezelő az Alap valamennyi befektetőjével szemben tisztességes bánásmódot tanúsít, azáltal, hogy az Alap minden befektetőjét azonos jogok illetik meg. Az Alapkezelő nem részesíti kivételezett bánásmódban egyes befektetőit, vagy azok egy csoportját. 20. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó. VI. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a befektetési politika és stratégia módosítható, ezen belül különösen: 21. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció) Az Alap tőkéjét (az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámának szorzata) telkek vásárlására, kész vagy építés alatt álló ingatlanok vásárlására és felújítására fordítja. A megvásárolt telkek egy részén saját beruházást valósíthat meg, vagy megbízhat harmadik felet kivitelezés végzésével. Az ingatlanokat értékesíti, lízingbe adja, bérbe adja, vagy azok hasznosítására harmadik felet bízhat meg. Az Alap belföldi és külföldi ingatlanokba fektet be. A befektetési politika módosítása lehetővé teszi a hazai ingatlanok mellett külföldi ingatlanok portfolióba helyezését is, ami a földrajzi diverzifikáció növelésén keresztül hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez, ugyanakkor a devizakockázaton keresztül egy, a korábbiakhoz képest új összetevővel bővül a továbbiakban a várható hozam kockázatát befolyásoló egyedi tényezők köre. A fejlesztett ingatlanok arányának növekedését lehetővé tevő módosítás az értékteremtési folyamathoz való nagyobb, kontrollált hozzájárulás mellett a fejlesztésből adódó kockázatok felé való eltolódással járhat együtt a portfolió jövőbeni hozama tekintetében. Az egy ingatlan portfolión belüli nagyságára vonatkozó maximális korlát megemelése lehetőséget ad magasabb elvárt hozamú befektetések kiválasztására a fejlesztendő ingatlanok szegmensében is, mindamellett ez együtt járhat a portfolió diverzifikáltságának csökkenéséből adódó kockázatnövekedéssel. 11

12 22. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei Az Alap befektetési politikájának fő alapelve, hogy a Befektetési jegy tulajdonosok alapvetően hosszú, éven túli futamidőre rendelkezésre álló megtakarításainak ingatlanokba történő befektetéseken keresztül, a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditás fenntartása mellett, hosszú távon az adott kockázati szinten elérhető legmagasabb hozamot érje el. Az Alapkezelő az egyes befektetésekben rejlő egyedi kockázatok kiszűrése érdekében diverzifikációt hajt végre: a) Az Alap befektetési politikájának alapvető célja az Alap nettó eszközértékének folyamatos és biztonságos növelése értékmegőrző ingatlanvagyon kialakításával (adásvétel, csere), egyes ingatlanokon végzett értéknövelő beruházásokkal, illetve az ingatlanok hasznosításával (bérbeadás, lízingfajták) és ingatlanok építésével, vagy újépítésű ingatlanok továbbértékesítése során realizált hozam által. b) Az Alap a saját tőkéjét telkekbe, építés alatt álló ingatlanokba és kész ingatlanokba fekteti be. c) Az ingatlanok kezelésével és üzemeltetésével, hasznosításával és értékesítésével az Alapkezelő harmadik személyeket és szervezeteket bízhat meg. d) Az Alap az ingatlanra vonatkozóan a hatályos jogszabályok szerinti ügyleteket köt. Az Alapkezelő az ingatlanbefektetési alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének 60 %-áig ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel az Alap nevében, ha ez a Kezelési Szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon, b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén, c) óvadékon, vagy d) jelzálogjogon túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az Alap Letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet. 23. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása Az Alap eszközeit az alábbi eszközökbe fektetheti: a) belföldi vagy külföldi ingatlan, ideértve az ingatlanhoz kapcsolódó alkotórészeket is; b) a 78/2014. (III.14.) Korm. rend. VII. Fejezete szerinti ingatlantársaság részesedése; c) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok; d) a 78/2014. (III.14.) Korm. rend. 17. (1) bekezdésben meghatározott eszközök; e) azon ingóságok, melyek az adott ingatlan rendeltetésszerű használatához, üzemeltetéséhez vagy épségben tartásához szükségesek vagy azt elősegítik. Ingatlanok funkciójukat tekintve, amelyekbe az Alap befektethet: a) Lakáscélú ingatlanok b) Nem lakás célú ingatlanok (üzletközpontok, szállodák, telephelyek) c) Telkek, földterületek Az Alap származtatott ügyleteket nem alkalmaz. 24. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya Az Alapkezelő az Alap portfoliójával a mindenkori piaci lehetőségeket a lehető leghatékonyabban kihasználva gazdálkodik. Az Alap portfoliójának tervezett összetétele a következő: a) Lakáscélú ingatlanok; b) Nem lakó célú ingatlanok (üzletközpontok, szállodák, telephelyek); c) Telkek, földterületek; 12

13 d) forintban denominált likvid eszközök (látra szóló és lekötött bankbetétek; nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír; árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír). A magyar ingatlanpiac változásait hosszabb távon előre megjósolni nem lehet, így a portfolió összetételéről előre nyilatkozni felelőtlen, szakmailag kétségbe vonható ígérgetés lenne. A piaci, jogszabályi változások és feltételek változásai esetén a portfolió %-os összetétele - az Alap üzleti eredményességének fokozása és a befektetők érdekében - az alábbiak szerint módosulhat. Amennyiben az egyes ingatlan típusok iránti kereslet, azok ára, illetve a hasznosításukból származó bevétel drasztikusan csökken és nem biztosít megfelelő hozamot, vagy jogszabályi változások korlátozzák azok megszerzését, vagy előre nem látható módon emelik a vonatkozó illetékek, adók és közterhek mértékét, az Alap nem kíván azok vásárlásával foglalkozni, ill. csökkenti azok %-os arányát a portfolióban. Ha az adott piaci helyzetben, adott típusú ingatlanok vásárlására azért nem kerülne sor, mert így azok aránya meghaladná a fenti arányt, de így az Alap viselkedése ellentmondana a racionális piaci magatartásoknak (potenciális üzleti lehetőséget szalaszt el), ebben az esetben az Alapkezelő az egyes ingatlan típusok portfolión belüli arányát emelheti. Minimum arány (%) Maximum (%) arány Lakáscélú ingatlanok 0% 80% 15% Nem lakó célú ingatlanok 0% 80% 75% Telkek, földterületek 0% 80% 8% Forintban denominált likvid eszközök 1% 30% 2% Tervezett arány (%) 25. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét Az Alap portfóliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 75 %-át. Az építés alatt álló ingatlanok összértéke nem haladhatja meg az alap eszközeinek 75 %-át. Az Alap nem fektethet ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokba, kivéve azon vagyoni értékű jogokat, amelyek az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok rendeltetésszerű használatához, hasznosításához szükségesek. Az ingatlanalap jogosult arra, hogy eszközeinek 20 %-a erejéig olyan kollektív befektetési formába fektessen, amely a) befektetési politikáját tekintve közvetlen vagy közvetett módon valósít meg ingatlanpiaci befektetéseket, vagy b) befektetési politikájuk szerint kizárólag likvid eszközökbe fektet. Az ingatlanalap a Korm. rend. 78/2014. (III.14.) Korm. rend. 37. d) pontjában hivatkozott eszközök tekintetében köteles betartani a nyilvános értékpapír alapokra vonatkozó befektetési előírásokat és korlátokat, és a 37. d) pontjában hivatkozott eszközökön belül csak likvid eszközökbe fektethet, amellett, hogy az ingatlanalap jogosult arra, hogy eszközeinek 20 %-a erejéig olyan kollektív befektetési formába fektessen, amely befektetési politikáját tekintve közvetlen vagy közvetett módon valósít meg ingatlanpiaci befektetéseket. A zártkörű ingatlanalap tekintetében a 78/2014.(III.14.) Korm. rend. 43. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az Alapkezelő nem 15%-ban határozza meg a likvid eszközök minimális arányát. Az Alapkezelő annak érdekében, hogy az Alap likviditását folyamatosan biztosítani tudja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének az ingatlanalap-kezelési tevékenység megfelelő végzéséhez kiadott 11/2013. (VII. 12.) számú ajánlásában foglaltak szerint a rendkívüli helyzetre vonatkozó likviditási tervet készített, mellyel biztosítani tudja a befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának feltételeit. A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014.(III.14.) Korm. rendelet 43. (2) bekezdése alapján az Alap az eltérési lehetőséggel élhet a zártkörű ingatlanalap tekintetében a Korm. rendelet 41. (1) bekezdésében meghatározott korláttól, amely szerint az ingatlanalap portfoliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 20 százalékát. Az eltérés indoka, hogy a nem lakó 13

14 célú ingatlanok szegmensében adott esetben az alap eszközértékének 20%-át meghaladó értékű ingatlan fejlesztése esetén a várható hozam az ingatlanpiac többi szegmenséhez mérten kedvezőbbnek mutatkozhat. 26. A portfólió devizális kitettsége Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 27. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása Az Alap tekintetében az Alapkezelő tőke és/vagy hozamígéretet nem vállal. 28. Hitelfelvételi szabályok Az ingatlanalap a nettó eszközértékének számításkor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének 60 százalékáig a kezelési szabályzatban foglalt feltételekkel ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel. Az ingatlantársasági részesedéssel rendelkező ingatlanalapnak a kölcsön felvételi limit számításakor figyelembe kell venni az ingatlanalap részesedésével működő ingatlantársaság által felvett kölcsönt is az ingatlanalap ingatlantársaságban való részesedése arányában, kivéve, ha azt az ingatlanalap nyújtotta az ingatlantársaságnak. Az előző bekezdésben meghatározott kölcsön, továbbá minden egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet fedezeteként, vagy az alap befektetési politikájának megfelelő ügylet megvalósítása céljából az ingatlanalap a tulajdonában lévő ingatlant megterhelheti, arra jelzálogjogot, vételi jogot alapíthat, ingatlantársaságbeli részesedésére jelzálogot, vételi jogot alapíthat, illetve az ingatlantársaságbeli részesedését megtestesítő értékpapírra óvadékot alapíthat, az adott ingatlanból, ingatlantársaságbeli részesedésből befolyó bevételt, az ingatlanra kötött vagyonbiztosítást, az ingatlanra vonatkozó munkát elvégző vállalkozóval kötött szerződésből eredő vagy az általa átadott bankgarancián, jóteljesítési, jótállási és/vagy szavatossági biztosítékokon alapuló követelést a kölcsönnyújtóra engedményezheti. Az ingatlanalap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra összkockázatú vagyonbiztosítást kell kötni és folyamatosan fenntartani. E kötelezettségének az ingatlanalap az ingatlanok bérlői által kötött, és az ingatlanalapra vagy az ingatlanalap által megjelölt hitelezőre engedményezett biztosítás formájában is eleget tehet. Az ingatlanalap kölcsönt nyújthat ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából olyan ingatlantársaságnak, amelyben az ingatlanalap részesedéssel rendelkezik. Az ingatlanalap az ingatlantársaság részére kizárólag az ingatlantársaságbeli részesedése arányában nyújthat kölcsönt. Ezen korlát megállapítása során az ingatlantársaság valamennyi tagja (részvényese) által az ingatlantársaság részére nyújtott kölcsönök tőkeösszegét össze kell számítani és az ingatlanalap az összeszámítás eredményeként kapott összegből az ingatlantársaságban fennálló részesedése arányáig nyújthat kölcsönt. Amennyiben az ingatlantársaság által felvett kölcsönök visszafizetésére tekintettel az előbbi arány az ingatlanalap vonatkozásában sérül, azt 90 napon belül helyre kell állítani. Az ingatlanalap által nyújtott kölcsönt biztosítékokkal kell ellátni. Az ingatlanalap ingatlantársaságbeli részesedésének megszűnésekor az ingatlanalapot azonnali felmondási jog illeti meg a kölcsön tekintetében amennyiben az teljes egészében nem térült meg a részesedés megszűnéséig. 29. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 30. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 31. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 14

15 32. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 33. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014.(III.14.) Korm. rendelet 43. (2) bekezdése alapján az Alap eltérési lehetőséggel élt a zártkörű ingatlanalap tekintetében a Korm. rendelet 41. (6) bekezdésében meghatározott korláttól, amely szerint az ingatlanalap eszközeinek legalább 15 százalékát köteles likvid eszközökben tartani. Az eltérés indoka, hogy a befektetők által elvárt hozam biztosítását és az Alap biztonságos működését szolgáló likviditás fenntartását az Alapkezelő egyaránt fontosnak tartja, ezért a biztonságos működtetéshez szükséges likvid eszközök szintjét az Alap befektetőinek összetétele, koncentrációja, múltbeli és esetlegesen előre látható visszaváltási szokásaik, valamint az Alap tervezhető várható bevételei illetve tervezhető működési kiadásaira tekintettel határozza meg. A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014.(III.14.) Korm. rendelet 43. (2) bekezdése alapján az Alap az eltérési lehetőséggel élhet a zártkörű ingatlanalap tekintetében a Korm. rendelet 41. (1) bekezdésében meghatározott korláttól, amely szerint az ingatlanalap portfoliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 20 százalékát. Az eltérés indoka, hogy a nem lakó célú ingatlanok szegmensében adott esetben az alap eszközértékének 20%-át meghaladó értékű ingatlan fejlesztése esetén a várható hozam az ingatlanpiac többi szegmenséhez mérten kedvezőbbnek mutatkozhat. 34. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó. 35. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó. 15

16 35.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása Az Alap tekintetében jelen pont nem alkalmazandó Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát A származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 36. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap Az Alap hozamtermelő és értéknövekedési céllal is fektet ingatlanokba Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap Az Alap portfoliójának tervezett összetétele a következő: a./ Lakáscélú ingatlanok b./ Nem lakó célú ingatlanok c./ Telkek, földterületek Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap Az ingatlanalap belföldi és külföldi ingatlanokba fektet be Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen Az alapban az egy ingatlan illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értéke nem haladhatja meg a 4 milliárd forintot Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan Az alap portfóliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 75%- át. Az alapban az egy ingatlan illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értéke az összes eszközhöz viszonyítottan a megszerzést követően sem haladhatja meg a 80%-ot Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya Az építés alatt álló ingatlanok összértéke nem haladhatja meg az alap eszközeinek 75 %-át Az ingatlanalapra háruló kockázatok Az ingatlanpiacon nincsen nyíltpiaci árképzés, amely jelentősen befolyásolhatja az ingatlanok értékét Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei Az Alapkezelő az ingatlanpiacon keresi és elemzi a befektetési stratégiájába illő ingatlanok kínálatát azzal a céllal, hogy a mindenkori portfoliót a kockázatok csökkentése érdekében diverzifikáltan alakítsa ki. Az ingatlanalapra háruló 16

17 kockázatok mérséklése érdekében az Alapkezelő a portfolió kialakítása során törekszik az összetevők értékét befolyásoló bizonytalansági tényezők mérséklésére azzal, hogy több, különböző funkciójú és különböző típusú bérlő által használt ingatlant kíván az Alapban tartani. Az Alapkezelő a rendelkezésére álló jogi és pénzügyi eszközökkel a felmerülő kockázatok további ésszerű csökkentésére törekszik. Ugyancsak az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelését szolgálja, hogy az Alapkezelő törvényi kötelezettségével összhangban az ingatlanalap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra összkockázatú vagyonbiztosítást köt (bérlő által kötött biztosítás esetén engedményeztet) és folyamatosan gondoskodik azok fenntartásáról Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó Amennyiben a befektetési alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó kölcsön felvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása Az Alap estében jelen pont nem alkalmazandó. VII. A kockázatok 37. A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a Kbftv. 16. (5) bekezdésében előírt feltételeknek Függetlenül attól, hogy az Alapkezelő törekszik a kockázatok csökkentésére a befektetők részéről a befektetési döntés meghozatala előtt elengedhetetlen a kockázati tényezők alapos tanulmányozása, és megismerése. Politikai és gazdasági tényezők A mindenkori magyar kormány politikája, a politikai irányvonal esetleges megtörése, változása jelentős hatást gyakorolhatnak az Alap portfoliójában szereplő értékpapírok árfolyamára és ingatlanok értékére, mely az adott Alap nettó eszközértékét kedvezőtlen irányban is befolyásolhatja. Szintén komoly hatással lehetnek az Alap nettó eszközértékére. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfoliójában jellemzően nagy értékű ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékű tőkekivonásnál csak hosszú idő alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényező. A tőkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetési jegy visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetőknek, egyrészt a feltételezhetően nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentős állománynövekedése miatt. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredő kockázatoknak. A portfolió értékét alapvetően befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik devizakockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzően euróban számítják, a befektetők viszont forintban várnak megtérülést. Befolyásoló tényező lehet továbbá a portfolióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon. Eszköz kockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és időigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelők az ingatlanalapokba rövid idő alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelő befektetési lehetőséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt is hosszadalmas folyamat. Így előfordulhat, hogy a befektető befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. 17