Az e-mobilitás elfogadott Fejlesztési Programja a Jedlik Ányos Tervben (JÁT), módosulások az elmúlt időszakban

Átírás

1 Az e-mobilitás elfogadott Fejlesztési Programja a Jedlik Ányos Tervben (JÁT), módosulások az elmúlt időszakban avagy az a 21. század új ipari forradalmának kihívásai Magyarországon Pethő József (főtitkár) október 19.

2 Hazai elektromos mobilitás = a Jedlik Ányos Terv (JÁT)

3 RÖVID TÖRTÉNETI KITÉRŐ: NÉVADÓNK, JEDLIK ÁNYOS Jedlik Ányos ( ) Bencés szerzetes, egyetemi tanár, az elektromechanika tudományának egyik alapítója villanydelejes forgony, az első egyenáramú elektromágneses villanymotor elem hajtotta elektromos motorkocsi egysarki villanyindító a dinamó elvének felfedezése Siemens előtt Rendkívüli jelentőségű felfedezéseit tudományos kísérletekben tette, találmányait nem szabadalmaztatta mivel a hazai ipar még fejletlen volt hozzájuk.

4 A MAGYARORSZÁGI SZAKPOLITIKAI KERET KIALAKULÁSA március szept július A Nemzetgazdasági Miniszter bejelenti a Jedlik Ányos Terv (JÁT) elkészítését Megalakul a Jedlik Ányos Klaszter az NGM és a NKFIH (volt NIH) felügyeletével széles szakmai és társadalmi egyeztetés az alapítók hazai innovatív cégek az érintett területekről Szakmai kompetencia központ A Jedlik Ányos-terv (JÁT) kormányzati jóváhagyása Összhangban az EU szabályozásokkal Összhangban az Oktatási és Munkahelyteremtési programokkal A Jedlik Ányos-terv keretében EV Infrastruktúra kiépítése és Pilot projektek indítása

5 A JEDLIK ÁNYOS KLASZTER A hazai elektromos mobilitás legfontosabb érintettjeit tömörítő Szakmai Szervezet (egyfajta platform) A JÁK tagjai és együttműködő partnerei (jelenleg 50 szervezet): Az e-mobilitás területén működő innovációs, gyártó és értékesítő vállalatok Energiavállalatok Tudományos és Oktatási intézmények Önkormányzatok Civil szervezetek (társadalmi beágyazódás) Klaszterek (hangsúly a szinergiák megteremtése) Munkacsoporjaink (a hozzáadott érték teremtéséhez): 1. Közlekedés (benne autóipar) 2. Energetika (benne közlekedés energetika) 3. Innováció és ICT 4. Jog (fenti szabályozások összefogására)

6 A JEDLIK ÁNYOS-TERVBEN (2015) FOGLALT FELADATOK K+F+I tevékenység és a Hazai Gyártás támogatása Projektek finanszírozásának elősegítése (klf. pályázatok) Az elektromos mobilitást támogató jogi- és adózási feltételek felülvizsgálata, kibővítése A Közösségi Közlekedés jelentőségének növelése Mintaprojektek indítása

7 A JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV A JÁT-hoz kapcsolódó főbb jogalkotási feladatok és határidők FELADAT HATÁRIDŐ Töltőinfrastruktúra telepi téséhez szükséges eljárási szabályok (új engedély ti pus) november 30. VET módosi tása november 30. A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosi tása november 30. Zöld rendszám bevezetése = környezetki mélő jármű szeptember 30. Illetéktörvény, gépjárműadóról valamint a regisztrációs adóról szóló törvények módosi tása Ingyenes vagy kedvezményes parkolás a településeken (eddig 12 megyei jogú városban) A költségvetés teherbi ró képességéhez igazodó DIREKT és INDIREKT ÖSZTÖNZŐK, egyéb Pénzügyi Ösztönzők november 30. folyamatos bevezetés folyamatos bevezetés jelenleg : 1251db =>

8 A JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV eddigi eredményei (teljesség igénye nélkül) Önkormányzati töltőpályázat (1,25Mrd idei) EV gépjárműfinanszírozás pályázat (2Mrd idei) Közöségi Közlekedés BKV ebusz beszerzés (4Mrd) Adókedvezmények (pl. regisztrációs adó, vagyon átruházási illetékmentesség, cégautóadó mentesség, gépjárműadó ment.) Tesztpálya - EV technológiák hazai teszteléséhez

9 A JEDLIK ÁNYOS-TERV TOVÁBBGONDOLÁSA (JÁT 2.0) Az elektromos mobilitás terjedésének újabb fókuszterületei A stratégiai villámtöltő-infrastruktúra (TEN-T) tervezése és létrehozása állami támogatással Töltők fejlesztésének, gyártásának és karbantartásának támogatása (új generációs v2 töltők) Műszaki tervezés az energiaszolgáltatókkal közösen smart charging / smart grid / smart city követelmények A töltők üzemeltetéséhez piaci és üzleti modell kialakítása Központi elektromobilitási mérési és elszámolási rendszer létrehozása (ICT Back-end) Elektromos buszok, betegszállítás, ecar-sharing, e- kerékpárok, városi logisztika, városüzemeltetés, stb. Fejlesztési források: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Széndioxid-kvóták eladásából NGM gazdaságzöldítési alap

10 AZ ELEKTROMOS MOBILITÁSI PIAC (EKOSZFÉRA) A 21. század 4.0-ás ipari forradalmának részeként e SZEKTOR elemei Elektromos jármű (M1-3, N, L, Light and Heavy Duty) Infrastruktúra - töltési rendszerek Energia-menedzsment rendszerek (okos mérés) Áramkereskedelem (üzemanyagellátás) Elektromos hálózat (ellátás biztonság) ICT (backend) hálózat Elszámolóház, Adattárház Multimodális közlekedési módok Mobilitás, mint Szolgáltatás Új komplex Üzleti modellek

11 A Z E-MOBILITÁS MAGA IS VÁLTOZÁSOKAT GENERÁL A fenntartható e-mobilitás: Technológiai válasz a Társadalmi változásokra Új mobilitási minták, új infrastruktúra és üzleti modellek Karbonmentes energia integrálása meglévő energiarendszerek átalakulása Megjelent a fenntartható mobilitási szolgáltatások dinamikus piaca Az e-mobilitás többé nem a járműipar BELÜGYE Új járműfejlesztési filozófia (ICT based IoE, connected car, shared economy) Az Energia- és az ICT-szektor stakeholdereinek döntő szerephez jutása Komplex és összehangolt szabályozást igényel Új szabványosítási igények megjelenése egységesítés (ww és EU)

12 Köszönöm a figyelmet! Pethő József (főtitkár) Október 19.

13 Nemzetközi Iparági környezet

14 A KÖZLEKEDÉS AZ EU ENERGIAFOGYASZTÁSÁBAN Energiafogyasztás szektoronként (EU 28) 2% 26% 40% háztartások és szolgáltatások közlekedés ipar 32% mezőgazdaság A klímaváltozás veszélye politikai és társadalmi reakciók Az ÜHG-kibocsátás 25 %-a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik

15 AZ E-MOBILITÁS ÉS A KLÍMAPOLITIKAI KÖTELEZETTSÉGEK EU-döntések - jogi környezet: 2009: A tiszta és energiahatékony járművekről szóló 2009/33 irányelv 2010: 2011: stratégia: az ÜHG-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentése Az Európai Bizottság közlekedési Fehér Könyve: a városi áruszállításban 2030-tól nem lehet fosszilis üzemanyag 2011: Kötelező a fenntartható városi közlekedési tervek elkészítése 2014: Alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94 irányelv (elektromos töltőállomások is!) Tagállami stratégia elkészítésének határideje: november 18. Végleges uniós stratégia: 2020 (min. 10% alternatív üzemanyag)

16 AZ E-MOBILITÁS: GYORSAN VÁLTOZÓ KÖRNYEZET Szélesedik az e-mobilitás stakeholdereinek köre: egyre erősebb a majdani üzleti megtérülés igénye Az eddig kihelyezett töltők máris elavultak, üzemeltetésük megoldatlan, nő az igény a teljesítmény növelésére Élesen elválnak a különböző típusú üzemeltetők üzleti és műszaki megoldásai (pl. otthoni, elérhető magánterületi, nyilvános) További innovációs költségeket emészt fel minden szektorban A nyugati EU-tagállamok tapasztataik révén előnyre tettek szert A közszféra az EU- és állami támogatások nélkül nem terhelhető Az e-mobilitás technológiai hajtóerejét a smart és mobil megoldások biztosítják Mobil járműfedélzeti mérőórák (az EV utáni roaming számlázás) Multifunkcionális és multimodális töltőállomások Mobil adatátvitel a piaci szereplők bonyolult rendszerében Megszűnhet a készpénz szerepe

17 Intelligens közlekedés

18 AZ E-MOBILITÁS TÁGABB ÉRTELMEZÉSE: SMART CITY ÉS INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS Intelligens közvilágítás Intelligens energiamenedzsment Mobility as a service Intelligens helyi közlekedés Intelligens közbiztonság Smart City Infrastruktúra Intelligens töltés Intelligens hulladékkezelés Intelligens Appok Infokommunikációs rendszerek Intelligens parkolás

19 VÁLTOZÓ JÁRMŰIPARI STRATÉGIÁK A 21. SZÁZADBAN A döntések köre: EU- és állami szabályozás, illetve támogatás Az elektromos járművek integrálása az OEM-ek termékportfóliójába Együttműködés az e-mobilitás értéklánc mentén Töltő (üzemanyag) infrastruktúra (szabványok!) A kilométerfrász megszüntetése Az e-mobilitás vezető szerepe az innovációban Az üzleti alaptevékenységek és folyamatok átértékelése Hungary Premium Automotive Country A hazai járműipar globális beágyazottsága folytán részese lesz ezeknek a döntéseknek. Az iparfejlesztést szolgáló Irinyi-terv ehhez kedvező hátteret kínál.

20 MIT JELENT AZ ENERGIASZEKTORNAK?

21 ENERGIAIPAR ÉS E-MOBILITÁS Európa egész energiarendszere átalakul Dekarbonizáció A megújuló energiák integrációja (Energiewende) Decentralizált áramtermelés prosumers Egységes piac: áram mint üzemanyag (?!) Nukleáris erőművek és a hidrogéngazdaság Intelligens hálózatok Kereslet és kínálat új kiegyensúlyozása Az informatika és a telekommunikáció új szerepe Euroelectric: a TCO alapján a tisztán elektromos és plug-in hibrid járművek üzemanyag- és fenntartási költsége alacsonyabb a hagyományos belső égésű motoros járművekénél.

22 E-MOBILITÁSI FUNKCIÓK ÉS SZEREPLŐK AZ ENERGIAPIACON Forrás: CEN/CENELEC, Eurelectric, OECD Az alap a klasszikus árampiac Fogyasztó (EV használó) Mérőóra felügyelete Töltőüzemeltető Áram-kiskereskedő Hálózati elosztó (DSO) E-mobilitási szolgáltató Elszámolóház Mobilszolgáltató Adatátviteli szolgáltató (ICT) Fizetési módok: készpénz, bankkártya, mobil Az áram értékesi tésének módjai: 1. Integrált: az EV-használó e-mobilitási szolgáltatás (pl. parkolás) keretében vételez áramot. (A JÁK a jelen helyzetben ezt támogatja.) 2. Az EV-használó külön fizet a töltésért és a feljogosított kereskedőnek az áramért.

23 KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

24 E-MOBILITÁSI KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ Az innováció döntő elem Rendszerszintű innováció új környezetben Horizontális kapcsolatok - nemzetközi (EU) kutatási programok (klaszterek is) Vertikális projektek (regionális demonstrációk) Az energetikai, járműipari, közlekedési és IT kutatási tervek egyeztetése Még több szegmens: elektrokémia, félvezetők Rövidülő innovációs ciklusok Ugyanakkor jelentős kockázatokat rejt a KKV-k saját kutatási tevékenysége Amber One karbon kompozit utascellás, kerékagymotorral szerelt prototípus sportautó. Magyar mérnökcsoport fejlesztése. A K+F fókuszába az egyedi és statikus technológiai kihívások (pl. akkumulátorok) helyett a rendszer-szintű innovációs tevékenységek hálózata lép.