Az újra felfedezett zöldtrágyázás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az újra felfedezett zöldtrágyázás"

Átírás

1 évf. 7. szám I D Ő S Z E R Ű E N, KO R S Z E R Ű E N Talajállapot-fenntartás és -javítás biológiai módszerekkel Dr. Gyuricza Csaba Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével), vagy sekélyen bekeverjük (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fő- és másodvetésben. A fővetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevésbé elterjedt, Magyarországon hagyománya a másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének van. Az elmúlt években az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) beindítása a szántóföldi növénytermesztésben kedvezett a zöldtrágyázás újbóli térhódításának, mivel a támogatás egyik feltétele volt másodvetésű pillangós vagy nem pillangós növények termesztése korán lekerülő elővetemények után a teljes terület mintegy 20 %- án. A módszer előnyeinek felismerése remélhetőleg arra fogja késztetni a gazdálkodók többségét, hogy 3-4 évente támogatás nélkül is kihasználják a zöldtrágyázás nyújtotta előnyöket. Jelen cikkben a zöldtrágyázással kapcsolatos legfontosabb ismereteket és tapasztalatokat mutatjuk be. Már a rómaiak is Bár a zöldtrágyázás kifejezés csak a XIX. században jelent meg, a módszer több évezredes múltra tekint vissza. Már a római időkből maradtak fenn emlékek, amelyek igazolják a talajba kevert zöld növényi részek termékenységre gyakorolt kedvező hatását. Előtte a görögök az egyiptomiaktól, míg ők a keleti népektől vették át a gyakorlatot. Megfigyelték, ha egy növény vetése Az újra felfedezett zöldtrágyázás Őszi búza maradványaiba vetett olajretek Mustár őszi bedolgozás előtt előtt az előző kultúra zöld részeit a talajba juttatják, az jótékonyan hat a talajállapotára és a következő növény termésére egyaránt. A háromnyomásos gazdálkodásban a tavaszi és őszi gabonát még az ugar követte, amelyet az esetek többségében zölden tartottak, majd az így megtermelt biomasszát bedolgozták a talajba. A terület pihentetése ilyen módon kiegészült pótlólagos szervesanyag-visszajuttatással is, amely kellő alapot teremtett a következő két termesztési évhez. A módszer tudományos alapokra helyezése az as évek végétől számítható: elsősorban Nyugat-Európában a vetésforgó természettudományos alapjainak fejlődésével a zöldtrágyázás előnyeinek leírására is sor került. A tudomány és a gyakorlat elveinek összekapcsolásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Johannes Görbing (neve az ásópróba kapcsán vált ismertté) és Franz Sekera. Hazánkban is beindultak az ezzel kapcsolatos kutatások, amelyek nyomán a tankönyvek és szaklapok hasábjain egyaránt helyet követelt magának a zöldtrágyázás. Westsik Vilmos munkásságának köszönhetően főleg a homoktalajok javítására használták nagyobb területen, de sokat tett az eljárás elterjesztéséért Gyárfás József, Cserháti Sándor, Grábner Emil és a legutóbbi időkben Antal József is. A növénytermesztés intenzifikációjának időszakában a másodvetés és különösen a zöldtrágyázás háttérbe szorult, azonban az elmúlt évtizedekben a környezettudatos gazdálkodási rendszerek egyre gyakoribb technológiai elemévé vált. Különösen Nyugat-Európában örvend nagy népszerűségnek, ahol a gyors növekedésű mustárt, facéliát, olajretket és azok különböző arányú keverékeit vetik kalászosok és egyéb korán lekerülő elővetemények után. Az utóbbi években Magyarországon is egyre több helyen illesztik be a kímélő gazdálkodás rendszerébe talajtípustól függetlenül, mely az egyre nyomasztó tápanyaghiány és romló talajszerkezet mérséklésének ideális módszere lehet. Zöldtrágyázási módok A zöldtrágyázás számos módszere ismert, szélesebb körben azonban ezek közül csak néhány terjedt el.

2 évf. 7. szám Zöldtrágyázás fővetésben: ebben az esetben a termesztés célja nem a termés betakarítása, hanem a fővetésű zöldtrágyanövény talajba dolgozása. A módszer az egy vagy több évre tervezett területpihentetés egyik kedvelt módszere. A telepített zöldugar a talaj kultúrállapotának fenntartását, valamint a szántóföldi termesztésből rövidebbhosszabb időre történő kikapcsolását szolgálja. A területen termelődő biomassza kiváló zöldtrágya értékű. A módszer hátránya, hogy a termesztés évében/éveiben nem keletkezik értékesíthető termény (kivéve, ha a növekmény egy része takarmányként hasznosul), ugyanakkor termelési költségekkel számolni kell, ezért állami támogatás nélkül ennek az eljárásnak az elterjedésével reálisan nem számolhatunk. A zöldtrágyázási módszereknek ez a legdrágább, de egyúttal a leghatékonyabb formája. A ko- Sekélyen bedolgozott zöldtrágyanövény ősszel Köztes védőnövény kora tavasszal Zöldtrágyázás nélküli talaj szerkezete Kedvező fizikai és biológiai állapotú zöldtrágyázott talaj 47 rábbi területpihentetési programok, amelyek a teljes terület 10 %-ának pihentetését tették volna kötelezővé, reális alternatívaként jöhettek volna számításba. Fedett tarló vagy heretakarásos zöldtrágyázás: ebben az esetben két vagy több különböző növényt termesztenek ugyanazon a területen egy vegetációs időszakban. A második termést adó növény fejlődésének egy időszaka egybeesik a fő termést adó növény fejlődésének egy szakaszával. Az ismert eljárások közül ide tartozik az alávetés (például tavaszi árpával egyidőben vörösherét vetnek, a kalászos betakarítása után a vöröshere takarmányozásra vagy zöldtrágyaként hasznosítható), valamint a rávetés (őszi kalászosra tavasszal vetik a pillangós takarmánynövényt). Ennél az eljárásnál kisebb kalászos terméssel lehet számolni, ugyanakkor a zöldtrágyanövény nem igényel külön talajmunkát. Sarjú zöldtrágyázás során az évelő pillangós első növedékét takarmányként hasznosítják, míg a másodikat zöldtrágyaként dolgozzák a talajba. Erre a célra kiválóan alkalmas növény a somkóró, de más több éves pillangósok is számításba jöhetnek. Az árvakelések a nyáron betakarított kalászos gabonák, az olajrepce, az egyéb magtermő keresztesvirágúak, a hüvelyesek, valamint mindazon növények, amelyek a tarlón elperegve kicsíráznak, és számottevő zöldtömeget adnak, a talajba dolgozhatóak. A tarlóvetés vagy másodvetésű zöldtrágyázás esetén a korán lekerülő elővetemény (többnyire kalászos) után történik a zöldtrágyanövény vetése, majd a fagyok előtt a zöld részek talajba dolgozása. Ezzel a módszerrel a gazdasági növény betakarítása után a fedetlenül hagyott időszakot használjuk ki a lehető legkisebb költség- és időráfordítással. Az Agrár-környezetgazdálkodási Program előírásainak köszönhetően ez az eljárás terjedt el leginkább az utóbbi években Magyarországon, és azzal lehet számolni, hogy a program lejárta után is a talaj-kultúrállapot fenntartásának és javításának hatékony módszere marad. A talajvédő- vagy köztes védőnövény termesztése során a növényi részeket nem közvetlenül zöld állapotában dolgozzák be a talajba. Az elfagyott növények beborítják a talajfelszínt, és csak a következő év tavaszán forgatás nélkül munkálják be azokat. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy a talaj felszínét borítják, és ezáltal védik az eróziótól, valamint a deflációtól. A védőhatás különösen másodvetésként termesztve érvényesül, amikor az őszi fagyok következtében a talaj felszínén védőréteget képeznek. A talaj tömörödését gyökérzetükkel enyhítheti, vagy a legfelső rétegben megszüntethetik. Felveszik az elővetemény után maradt felesleges tápanyagokat, amelyek ennek hiányában a mélyebb rétegekbe, a talajvízbe kerülhetnek. Elsősorban a visszamaradt nitrogén felvétele jelentős, amelyet biológiailag megkötnek a következő tavaszig, majd utána a mineralizáció növekszik, és ezáltal a nit-

3 48 rogénműtrágya-szükséglet mérsékelhető. Ez az ún. tápanyagvisszatartó hatás csapadékos körülmények között jelentős, amikor fokozott a tápanyagok mélybe kerülésének a veszélye. Az elhalt földfeletti és földalatti növényi maradványok növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozzák a tápanyagok érvényesülését, a szerkezeti elemek stabilitását, továbbá kedvező feltételeket teremtenek a talajlakó élőlények számára. Egyes fajok fonálféreg-gyérítő hatásuknak köszönhetően az utónövény növényvédelmi problémáit csökkentik. Zöldtrágyanövények termesztéstechnológiája Zöldtrágyázási céllal pillangós és nem pillangós virágú növényeket egyaránt termeszthetünk. A pillangósok közül elsősorban a csillagfürtnek savanyú homokon van hagyománya Magyarországon, de jó hatásfokkal termeszthető a somkóró, a bíborhere, a különböző bükkönyfélék akár keverék formájában is. Napjainkban azonban a legnagyobb sikere a nem pillangósoknak van, különösen a mustár, az olajretek és a facélia kedvelt a gazdálkodók körében. Ennek az az oka, hogy ezek a növények rendkívül gyors növekedésűek, viszonylag igénytelenek, olcsó a vetőmagjuk. A levegő nitrogéntartalmát nem képesek megkötni, ugyanakkor nagy szerepet játszanak a tápanyagok mélyebb rétegbe mosódásának megakadályozásában, a talajfelszín védelmében, valamint a szervesanyag-tartalom növelésében. A siker titka: a talajművelés 1. ábra Zöldtrágyanövények talajművelési rendszerei Másodvetés Hagyományos Tarló Tarlóhántás és lezárás Magágykészítés Vetés Vetés, vetés utáni elmunkálás Környezet- és költségkímélő Tarlóhántás, magágykészítés, vetés egy menetben Tarló Direktvetés Tarlóhántás és felszín lezárás Magágykészítés, vetés, vetés utáni elmunkálás Virágzó facélia Fővetésű olajretek virágzásban E növények hazai termesztésének sikerességét alapvetően meghatározza a talajművelési technológia és a vetés időzítése (1. ábra). Másodvetésű zöldtrágyanövényt nyáron lekerülő elővetemények (gabonafélék, borsó, repce) után termeszthetünk, ugyanis egyrészt időre van szükség a talaj előkészítéséhez, másrészt a vegetációs időszakból elegendő időnek kell rendelkezésre állnia a növények fejlődéséhez. A talajművelésnek két alapvető követelménynek kell megfelelnie: egyrészt a lehető legköltségkímélőbb megoldásra van szükség, ugyanis közvetlen bevételt a zöldtrágyázás nem eredményez, másrészt törekedni kell a talaj nedvességveszteségének csökkentésére. Az elővetemény lekerülését követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmunkálását. Mivel hazai viszonyaink között a nyár többnyire száraz, aszályra hajlamos, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy a lehető legtöbb nedvességet a talajban tartsuk, illetve minimálisra csökkentsük a párolgási veszteséget. Ezt szolgálja a szakszerűen elvégzett tarlómunka. Tarlóhántás hiányában az esetek többségében a zöldtrágyázás kudarcra van ítélve. Nagyon ritkán előfordulhatnak csapadékos nyarak, ebben az esetben a tarlóhántás elmaradhat, de mechanikai gyomszabályozásra ebben az esetben is szükség lehet. A nyár folyamán a talaj gyomfertőzöttségétől függően szükség lehet egyszeri tarlóápolásra a vetést megelőzően, de közvetlenül a vetés előtt, mindenképpen célszerű a talaj sekély megmunkálása, ami különösen kötöttebb talajon lehet célravezető. Az előzőekben leírt módszerrel úgy lehet előkészíteni a talajt a másodvetésű növény számára, hogy az pótlólagos költséget nem jelent a gazdálkodónak, abból a feltételezésből kiindulva, hogy zöldtrágyanövény termesztése nélkül is elvégezné a tarlóhántást és annak ápolását. Az egyes talajmunkák elvégzésénél arra kell törekedni, hogy ebben az esetben is a lehető legkisebb menetszámmal elvégezhető legyen valamennyi eljárás, ez kapcsolásokkal együtt legfeljebb három menetet jelent: tarlóhántás és felszín lezárás, ápolás, ápolás és magágykészítés. Vetésidő évf. 7. szám A vetés idejének helyes megválasztása a szakszerűen elvégzett talajművelés mellett a másik kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövény termesztésének ellenzői gyakran hangoztatják, hogy az aszályra hajló nyári időszakban a növények magjai nem kelnek ki vagy csak nagyon vontatottan és hiányosan fejlődnek, ezért nem adnak számottevő zöldtömeget. Ez valóban igaz abban az esetben, ha túl korán történik a vetés (július, esetenként még az augusztus eleje is). Ezért a biztos termesztéshez a vetést augusztus második felére kell időzíteni, ami sok év átlagában már csapadékos időjárást hoz, és garantálja a növények gyors csírázását és fejlődését. Ha mégis csapadékmentes az augusztus, többnyire az sem veszélyezteti a termesztés sikerét, ugyanis a nedvesség-

4 évf. 7. szám megőrző talajművelés, továbbá az arra az időszakra jellemző harmatképződés együttesen elegendő nedvességgel látják el a csíranövényeket. Ezt követően október végéig, november elejéig, amikor a zöldtrágya bedolgozásra kerül, elegendő idő áll rendelkezésre nagy mennyiségű zöldtömeg kialakulására. A termesztett növényfajtól függően ez idő alatt mintegy t/ha frisstömeg érhető el. Természetesen ez arra az esetre is vonatkozik, amikor az egyes növényeket keverék formájában termesztjük. Ekkor azonban ügyelni kell arra, hogy hasonló növekedési erélyű fajok kerüljenek egymás mellé, mert egyébként a gyorsabb növekedésű növény (pl. mustár) elnyomja a lassabb növekedésűt (pl. facélia) (2. ábra). Biomassza (t/ha) 2. ábra A talajba dolgozott zöldtrágya mennyisége (Gödöllő, 2005) Tápanyag-utánpótlás A termesztéstechnológia sarkalatos kérdése a tápanyag-utánpótlás. Nem pillangós virágú zöldtrágyanövény termesztésekor nem feledkezhetünk meg a vetés előtt a szükséges nitrogénmennyiség (30-40 kg/ha) kijuttatásáról sem. Fontos megjegyezni, hogy az így kiadott tápanyag nem tekinthető az utónövény számára elveszettnek, ugyanis az a mennyiség a visszadolgozás eredményeként rendelkezésre fog állni. Ugyanakkor nitrogén-kiadagolás hiányában a szalmalebomlás nagy táplálóanyag-igénye miatt a kezdeti fejlődés lelassulására, és végső soron a zöldtömeg jelentős csökkenésére kell számítani. Kísérleti eredményeink azt mutatják, hogy keresztes virágú zöldtrágyanövény (mustár, olajretek) termesztésekor, kedvező évjárat esetén (elegendő csapadék a vetés utáni időszakban) a júliusban elvégzett vetés is jelentős zöldtömeget adhat (3. ábra). Ha nitrogénműtrágya kiadagolása nélkül végezzük a vetést a lebomlatlan növényi maradványokkal teli magágyba, jelentős biomassza-csökkenéssel kell számolni. Ekkor a jobban időzített augusztus végi vetés esetén is a növényfajtól függően 5-15 t/ha zöldtömeg csökkenéssel kell számolni (4. ábra). A zöldtrágyázás hatásai Fizikai és biológiai hatások Virító mustár zöldtrágya bedolgozás előtt 49 A zöldtrágyanövények termesztését követően bedolgozott növényi részek javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag menynyiségének növeléséhez, védik a felszínt az eróziótól és a deflációtól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást fejtenek ki a talajban, csökkentve ezzel a tömör záróréteg kialakulásának az esélyét. Másodvetésben termesztve különösen csapadékos évjáratban mérséklik a tápanyagok kimosódását. Elsősorban a nitrogént veszik fel nagy menynyiségben, amely az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik. A pillangós virágú növények a légköri nitrogén megkötése révén növelik a talaj tápanyagtartalmát. A nem pillangósok tápanyag-gazdálkodási szempontból jótékony hatása is kimutatható, ugyanis a talajban lévő, a növények számára közvetlenül nem hasznosítható tápanyagformákat könnyen felvehetővé alakítják. Egyes növények (pl. mustár, olajretek) mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény táplálóanyag-felvételét könnyíti meg. Az állatállomány jelentős csökkenése és az ebből adódó szervestrágya-hiány miatt a zöldtrágyanövények a jövőben hangsúlyosabbá, a vetésváltás fontos elemévé válhatnak. A mustár, az olajretek a cukorrépában, burgonyában és gyökérzöldségekben gyakori talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásos módszerként szolgálhat. Egyes zöldtrágyanövényeket az állati takarmányozás változatosabbá tételé- 3. ábra A zöldtömeg alakulása műtrágyázott kezelésekben különböző időpontokban végzett vetések esetén (Gödöllő, 2007) Zöldtömeg (t/ha) Zöldtömeg (t/ha) 4. ábra A zöldtömeg alakulása műtrágyázás nélküli kezelésekben különböző időpontokban végzett vetések esetén (Gödöllő, 2007)

5 50 ben is alkalmazhatják. Ebben az esetben a zöld növényi részek bizonyos hányadát levágják és frissen vagy silózással tartósítva etetik fel az állatokkal. Nedvességveszteségcsökkentés zöldtrágyázással? Kedvelt zöldtrágyanövény a pohánka évf. 7. szám A másodvetésű növények talajelőkészítése során alapszabályként fogadható el, hogy kevés menetszámmal, energiatakarékosan állítsunk elő a növény számára megfelelő aprómorzsás magágyat. A gyors előkészítést nemcsak gazdaságossági tényezők, hanem a talajnedvesség-veszteség csökkentése indokolják. A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában végzett kutatásoknak az egyik kulcskérdése, hogy milyen hatást gyakorol a zöldtrágyanövény termesztése a talaj nedvességállapotára. A több éve zajló mérések eredményei alapján megállapítható, hogy a növények hatása a felső 60 cm-ben mutatható ki (5-6. ábra). Az egyes növényekkel borított kezelések között ben a 0-30 cm talajrétegben igazolható különbség nem volt kimutatható, ugyanakkor a fedetlen talajfelszínhez képest valamennyi esetben eltérést tapasztaltunk. A vetés utáni napot követően folyamatosan nő a különbség a növénynyel bevetett kezelések és a kontrollparcella között. Az 50. nap után valamennyi esetben változik még a talajnedvesség-tartalom az evapotranszspiráció (párolgás) és a lehullott csapadék következtében, azonban a kezelések közötti különbség állandó marad. A zöldtrágyanövénnyel borított talajfelszín minden esetben csökkentette a felső réteg nedvességtartalmát, azonban ez a különbség a tél folyamán kiegyenlítődött, 2006 tavaszára, az utónövény (tavaszi árpa) vetésének időpontjára a feltalaj is feltöltődött nedvességgel. Hasonló tendencia figyelhető meg a cm mélységben azzal a különbséggel, hogy a keverékvetés esetén nagyobb volt a nedvesség, mint a facélia, a mustár és az olajretek vetésben. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy a három növény együttes termesztése során a facélia mérsékelt gyökérfejlődése miatt összességében kevesebb nedvességet vesznek fel a növények ebből a talajmélységből. Folyamatában vizsgálva ennek a szintnek a nedvességállapotát megállapítható, hogy a vetés utáni nap után a kezelések közötti különbség lecsökken, ennek feltételezhető oka az, hogy nagyobb mennyiségű csapadék kerül ebbe a rétegbe, mint amit a növény képes felvenni. 5. ábra kísérletben a 0-30 cm mélységben (Gödöllő, 2005) Talajnedvesség (tömeg%) 7. ábra kísérletben (másodvetés köztes védőnövényként a felszínen hagyva) (Gödöllő, február 28.) tömeg% mélység (cm) vetés utáni napok száma 6. ábra kísérletben a cm mélységben (Gödöllő, 2005) Talajnedvesség (tömeg%) 8. ábra kísérletben (másodvetés zöldtrágyaként ősszel bedolgozva) (Gödöllő, február 28.) tömeg% mélység (cm) vetés utáni napok száma

6 évf. 7. szám Az elmúlt évtizedek egyik legszárazabb éve volt a tavalyi esztendő, amelynek következtében a legkedvezőbb termőhelyeinken is a sokéves átlagnak töredéke volt a betakarítható termésmennyiség. Csak azokon a talajokon volt képes a növény tolerálni a súlyos légköri aszályt, amelyeken több évre visszamenőleg nedvességtakarékos talajművelést folytattak és kiegyenlített volt a tápanyag-ellátottság. Ilyen körülmények között a zöldtrágyázás is sikerre vezetett, illetve a technológia szakszerű alkalmazása tovább növelte a talaj nedvességtároló képességét. Két különböző technológiát alkalmaztunk: az egyik esetén az első fagyok után (november elején) a növényeket a talajba dolgoztuk, míg a másik esetben a növények a talaj felszínén maradtak a tavaszi magágykészítésig köztes védőnövényként. A védőnövénnyel borított talaj felső rétegében február végén %-kal nagyobb nedvességet mértünk, mint a másodvetés nélküli, fedetlenül hagyott talajban (7. ábra). A felszínen hagyott mulcsréteg jelentős mértékben visszatartotta a nedvesség légkörbe áramlását. Abban az esetben, ha a növényeket az első fagyok után bedolgoztuk 8-10 %-kal kaptunk nagyobb talajnedvesség értékeket a kontroll területhez képest (8. ábra). Az ez alatti talajrétegben nem volt igazolható különbség az egyes kezelések között, a növényborítottság és a növény faja nem befolyásolta a talajnedvesség-tartalmat. Ezen eredmények azt bizonyítják, hogy odafigyeléssel, több évre visszamenőleg a technológiai fegyelem betartásával száraz évben is eredményre vezethet a zöldtrágyázás, egyúttal a nedvességveszteség csökkentéshez is hozzájárulhat.

Mustár-olajretek keverék

Mustár-olajretek keverék 2030 Érd, Emil utca 28. Tel/Fax:23/369-381 Mobil:06-20-950-9073, 06-20-503-2328 E-mail:gyarmati.tamas@gyarimag.hu,info@gyarimag.hu Honlap: www.gyarimag.hu Mustár-olajretek keverék Ár: 470 Ft+ÁFA/kg Vetési

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Szervesanyag-gazdálkodás Mulcsművelés, zöldtrágyázás Mulcsművelés Történeti előzmények Köztelek c. folyóiratban

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.

Részletesebben

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),

Részletesebben

Dr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse

Dr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse Dr. Treitz Mónika Kaposvári Egyetem AK Takarmánytermesztési Kutató Intézet Iregszemcse Alapvető fehérjeforrás Hüvelyes növények Nemzetközi Éve (fenntartható élelmiszer termelés, egészséges táplálkozás,

Részletesebben

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A főbb talajtípusok hatása a talajművelésre Előadás áttekintése Az egyes főtípusba tartózó mezőségi talajok erdőtalajok

Részletesebben

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

VETÉSFORGÓ - VETÉSVÁLTÁS

VETÉSFORGÓ - VETÉSVÁLTÁS VETÉSFORGÓ - VETÉSVÁLTÁS növénytermesztési rendszerek típusai, felépítése, természettudományos alapjai vetésforgó összeállításának alapjai növénytermesztési rendszerek és a termés összefüggései Legfontosabb

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- KIAVA: 2012. 04. Il. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTI TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában Dr. Berényi Üveges Judit Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI, Talajvédelmi Hatósági Osztály Szakmai Konferencia a Hüvelyesek Nemzetközi

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! 1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma

Részletesebben

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O

Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O ESETTANULMÁNY Helyszín: Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Agyagos vályog mészkövön ph 7,7 humusz%. 1,8 P 2 O 5 Nem megfelelő mennyiségben K 2 O kielégítő mennyiségben

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. hét Előadás áttekintése Az őszi búza integrált, fenntartható termesztéstechnológiájának agrotechnikai

Részletesebben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése

Részletesebben

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése 16. számú melléklet a /2009. ( )FVM rendelethez Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése Az egyes szankciótípusok

Részletesebben

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység / 2203-06/2 Kódszám: M ----- KIV: 2012. 07. ll. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Középmély lazításra alapozott rendszerek Szántás nélküli

Részletesebben

Gyomszabályozás. az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina

Gyomszabályozás. az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina Gyomszabályozás az ökológiai gazdálkodásban Madaras Krisztina Károkozásuk Ökoban a legfőbb terméskorlátozó tényező Térparazitizmus, élősködés Víz- és tápanyag konkurencia Kártevők, kórokozók Terméskiesés,

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése

Részletesebben

TERRALIFE ZÖLDTRÁGYÁZÁSI ÉS ZÖLDÍTÉSI PROGRAM

TERRALIFE ZÖLDTRÁGYÁZÁSI ÉS ZÖLDÍTÉSI PROGRAM TERRLIFE ZÖLDTRÁGYÁZÁSI ÉS ZÖLDÍTÉSI PROGRM DSV nemzetközi mércével mérve egy közepes nagyságú globális vállalat, melynek székhelye a németországi Lippstadtban található. Több mint 490 alkalmazottat foglalkoztatnak,

Részletesebben

A vetésforgó alapelemei:

A vetésforgó alapelemei: A vetésforgó kialakulása Háromnyomásos rendszer 1. szakasz: ugar 2. szakasz: őszi gabona 3. szakasz: tavaszi gabona Módosított háromnyomásos rendszer 1. szakasz: répa 2. szakasz: tavaszi gabona 3. szakasz:

Részletesebben

Méhlegelő technológiai füzet 2011

Méhlegelő technológiai füzet 2011 Méhlegelő technológiai füzet 2011 www.syngenta.hu Méhlegelők kialakítása és termesztéstechnológiája Hova telepítsünk Méhlegelőt? Technológiai ajánlás Gazdasági utak mellé A Syngenta 2009-ben több európai

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Csökkentett menetszámú, művelettakarékos talajművelés Előadás áttekintése Csökkentett menetszámú művelés Direktvetés

Részletesebben

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági

Részletesebben

TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. VITERRA. A KÖZTESNÖVÉNY VETÔ- www.saaten-union.hu

TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. VITERRA. A KÖZTESNÖVÉNY VETÔ- www.saaten-union.hu TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. VITERRA. A KÖZTESNÖVÉNY VETÔ- MAGKEVERÉKEK CSÚCSA. ZÖLDÍTÉS 2015 www.saaten-union.hu VITERRA. A KÖZTESNÖVÉNY VETÔMAGKEVERÉKEK CSÚCSA. A SAATEN-UNION több évtizedes hagyományokkal

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM --- 2203-06/2 KÓd$zám: T KIV: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSÜ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés?

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1! 5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

A zöldtrágyázás talajállapotra és utóveteményre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Doktori értekezés. Mikó Péter

A zöldtrágyázás talajállapotra és utóveteményre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Doktori értekezés. Mikó Péter A zöldtrágyázás talajállapotra és utóveteményre gyakorolt hatásainak vizsgálata Doktori értekezés Mikó Péter Gödöllő 2009 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola Tudományága: Növénytermesztési

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

A ZÖLDTRÁGYÁZÁS TALAJÁLLAPOTRA ÉS UTÓVETEMÉNYRE GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

A ZÖLDTRÁGYÁZÁS TALAJÁLLAPOTRA ÉS UTÓVETEMÉNYRE GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A ZÖLDTRÁGYÁZÁS TALAJÁLLAPOTRA ÉS UTÓVETEMÉNYRE GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MIKÓ PÉTER GÖDÖLLŐ 2009 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. szeptember 18. Agroökológiai rendszer Ökológiában

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

Pioneer napraforgóhibridek

Pioneer napraforgóhibridek 2012.12.07. AKTUALITÁSOK Pioneer napraforgóhibridek HASZNOS INFORMÁCIÓK Pioneer.com/hungary Árutızsdei hírek Pioneer sajtófigyelı Idıjáráselırejelzés Agrometeorológia Ha segítségre, szaktanácsadásra van

Részletesebben

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK Fontosabb csoportjai: -Tavaszi vetéső szálastakarmányok: - Nyári másodvetésőek -İszi vetéső áttelelı keverék zöldtakarmányok - Csalamádék - Silótakarmányok Tavaszi

Részletesebben

MUNKAANYAG. Király Csaba. Talajművelési rendszerek és a talaj használata. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek

MUNKAANYAG. Király Csaba. Talajművelési rendszerek és a talaj használata. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek Király Csaba Talajművelési rendszerek és a talaj használata A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek A követelménymodul száma: 3112-08 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység megoldása

Irásbeli vizsgatevékenység megoldása / Kódszám: M --- KIV: 2012. 08. 08. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

A talajművelés segítse a talajminőség javulását!

A talajművelés segítse a talajminőség javulását! XXIV. Biokultúra Tudományos Nap Budapest, 2011.12.03. Tápanyag-, talajerő- és talajgazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban A talajművelés segítse a talajminőség javulását! Dr. Birkás Márta MTA doktora

Részletesebben

Szudánifű (Sorghum sudanense)

Szudánifű (Sorghum sudanense) Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Vetésforgóvetésváltás

Vetésforgóvetésváltás Vetésforgóvetésváltás Növényi sorrend változatok I. Klasszikus vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerő rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb idıre állandó, a növényeket térben

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem A megújuló energiaforrások termelésének összefoglaló adatai (KSH, 2007) Energiaforrás

Részletesebben

Biológiai jellemzése A káposztarepce a keresztesek családjába és a Brassica nemzetségbe tartozik. A káposztarepcének két formája ismeretes:

Biológiai jellemzése A káposztarepce a keresztesek családjába és a Brassica nemzetségbe tartozik. A káposztarepcének két formája ismeretes: A repce, vagyis az ıszi káposztarepce fontos és értékes olajnövényünk. Jelentıségét a gazdaságosságon kívül az is indokolja, hogy a repceolaj felhasználása sokoldalú. A régebben csak világítóolajként használt

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról

Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról Dr. Gyuricza Csaba elnök Budapest, 2015. november 17. A sikeres szójatermesztés sarkalatos pontjai Rendelkezésre álló termőhely alkalmassága

Részletesebben

Aranykalászos gazda moduljai

Aranykalászos gazda moduljai Aranykalászos gazda moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Gazdálkodásához kapcsolódó információkat gyűjt Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Gyepápolás GreenMaster

Gyepápolás GreenMaster Gyepápolás GreenMaster Moduláris felépítésű rendszer gyepápoláshoz intenzívebb gyepápolás felülvetéssel és bokrosítással akár 15%-kal több hozam nem csak gyepek esetében hatékonyabb és egyszerűbb zöldtrágya

Részletesebben

Megvalósított ígéretek - fókuszban a KWS új kukorica hibridjei

Megvalósított ígéretek - fókuszban a KWS új kukorica hibridjei Megvalósított ígéretek - fókuszban a KWS új kukorica hibridjei A KWS Magyarország Kft. első alkalommal hirdette meg Szemes Kukorica Termelési Versenyét. A verseny kihirdetésének célja többek között az

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 11. hét Előadás áttekintése A kukorica klimatikus és edafikus igénye. A kukorica vetésváltása, korlátozó

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

Zöldtrágyázás új szellemben. Takarónövényes szőlő- illetve gyümölcstermesztés és a zöldtrágyázás

Zöldtrágyázás új szellemben. Takarónövényes szőlő- illetve gyümölcstermesztés és a zöldtrágyázás Zöldtrágyázás új szellemben Takarónövényes szőlő- illetve gyümölcstermesztés és a zöldtrágyázás A TALAJTAKARás JELENTŐSÉGE A termőhelyi és időjárási viszonyoknak megfelelően alkalmazott takarónövényes

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam

Részletesebben

Talajvédelem homoktalajon. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Talajvédelem homoktalajon. Összefoglalás. Summary. Bevezetés Talajvédelem homoktalajon Henzsel István DE AMTC Kutató Központ, 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4-6. E-mail: henzsel@nykk.date.hu Összefoglalás Homoktalajon a talaj termékenységének megőrzése szempontjából

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os

USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os MEZŐGAZDASÁDI TERMELÉS A VILÁGON Szójabab Indiában: hozamok átlag felettiek USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os növekedés a múlt hónapi prognózishoz

Részletesebben

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése Dombos Miklós Célkitűzés: A Magyarországon jellemző mezőgazdasági gyakorlatok talajra gyakorolt degradációs hatását szeretnénk kimutatni. Arra vagyunk

Részletesebben

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11. A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Arccal a parlagfű ellen

Arccal a parlagfű ellen Arccal a parlagfű ellen A nemzetközi parlagfű naphoz kapcsolódó megyei rendezvénysorozat 2013. június Együttműködő partnerek Magyar Növényvédelmi Társaság Gyommentes Környezetért Alapítvány Magyar Gyomkutató

Részletesebben

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Gazdaságos kukorica termesztés GK hibridekkel Szél Sándor és munkatársai Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged 2016.02.24 Mikor gazdaságos? Ha a termésért kapott bevétel meghaladja

Részletesebben

TOP FEED & CARGO HUNGARY

TOP FEED & CARGO HUNGARY TOP FEED ZRT VETŐMAG KÍNÁLATA Szálastakarmány vetőmag keverékek: vetőmag norma Zöldhozam kg/ha to /ha Megnevezés Összetétel: Vetésidő Betakarítás Őszi árpa - Pannon bükköny 25/1 73 % Őszi árpa (110 27

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

FÓKUSZBAN A SZÓJA. Virágné Pintér Gabriella Szeged, február 24.

FÓKUSZBAN A SZÓJA. Virágné Pintér Gabriella Szeged, február 24. FÓKUSZBAN A SZÓJA Virágné Pintér Gabriella Szeged, 2016. február 24. A világ szójatermesztése Évente 250-270 millió tonna szójabab terem a világon. A világ mezőgazdasági területének 6%-án termelnek szóját,

Részletesebben

Útmutató. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási

Útmutató. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási Útmutató az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet szerinti Vetésszerkezeti

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

Szemescirok termesztési technológia

Szemescirok termesztési technológia Szemescirok termesztési technológia A szemescirok nagy termőképességű, kiváló szárazságtűrő-képességű, közepes- és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető szemestakarmánynövény.

Részletesebben