JELENTÉS. a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről november

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS. a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről. 0043 2002. november"

Átírás

1 JELENTÉS a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 32. Pénzügyi-szabályszerűségi és Teljesítmény-ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2002. Témaszám: 606 Vizsgálat-azonosító szám: V-0024 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Dr. Sallai Antal osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítették: Dankó Géza számvevő tanácsos Kozák György számvevő tanácsos Dr. Szűcs Zoltán számvevő tanácsos A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Dankó Géza számvevő tanácsos Kozák György számvevő tanácsos Dr. Szűcs Zoltán számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Botta Tibor számvevő tanácsos Dr. Fülöp László számvevő tanácsos Laki Dóra számvevő tanácsos Czifra Erzsébet számvevő tanácsos Dankó Géza számvevő tanácsos irodavezető Buczkó András számvevő tanácsos Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 Zeke József számvevő tanácsos Dér Lívia számvevő tanácsos Dr. Lacó Bálintné számvevő tanácsos tanácsadó Kántor Ilona számvevő tanácsos tanácsadó Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos Szabó Tamás számvevő tanácsos Böröcz Imre számvevő tanácsos tanácsadó Kozma Gábor számvevő Dr. Szűcs Zoltán számvevő tanácsos Szihalminé Kovács Zsuzsa számvevő Péntek László számvevő tanácsos irodavezető Nyikon Zsigmondné számvevő Kozák György számvevő tanácsos irodavezető A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés a megyei (fővárosi) illetékhivatalok tevékenységének V-30/1993 vizsgálatáról

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az illetékügyi feladatok ellátásának szervezeti keretei, szabályozása, személyi és tárgyi feltételei Az illetékhivatalok jogállása, szervezeti keretei Az illeték hatáskörök gyakorlásának rendje Személyi feltételek alakulása Az illetékhivatalok működésének tárgyi feltételei Az előírt és ténylegesen befolyt bevételek, kintlévőségek, hátralékok, az ezek nagyságrendjét befolyásoló tényezők Az előírt illetékbevétel és összetételének alakulása Az illetékek megállapításának időigénye Az illetékelőleg intézményének hasznosulása A határozatok megalapozottsága, törvényessége A bevételek beszedése, a kintlévőségek, hátralékok alakulása A követelések törlése Az illetékhivatalok ellenőrző tevékenysége A közigazgatási hivatalok által tartott ellenőrzések tapasztalatai A beszedett illetékek felosztása, utalása, költségeinek alakulása Az illetékbevételek felosztása, utalása A költségek viselésére vonatkozó megállapodások megkötése és betartása Az illetékbeszedés költségei Az anyagi érdekeltségi rendszer szabályozása, működtetése Az érdekeltségi rendszer kialakítása, szabályozása A forrásképzéssel, ösztönzési formákkal és kifizetéssel kapcsolatos szabályozás Az érdekeltségi juttatások fedezetének számbavétele és kifizetése 46 1

5 MELLÉKLET 1. Az ellenőrzött illetékhivatalok létszámellátottsága (1 oldal) 2. Az illetékhivatalok elhelyezési körülményei (1 oldal) 3. Az elhelyezést szolgáló összes alapterület tulajdonosi megoszlása (1 oldal) 4. A helyszíni munkavégzést segítő technikai eszközökkel való ellátottság (1 oldal) 5. A számítástechnikai eszközök beszerzésére fordított összegek (1 oldal) 6. A számítástechnikai eszközellátottság alakulása (1 oldal) 7. A hivatalok által előírt illetékbevételek alakulása (1 oldal) 8. A kiszabott illetékek megoszlása a folyó évi előírások alapján (1 oldal) 9. A lakásokkal kapcsolatos visszterhes vagyonátruházási illeték és alapjának alakulása (1 oldal) 10. A földhivatali bejegyző határozatok alapján kiszabott végleges illetékek ügyintézési napjainak alakulása (1 oldal) 11. Az illetékelőleg kiszabással érintett tételek ügyintézési napjai (1 oldal) 12. A folyó évi helyesbített visszterhes vagyonátruházási illeték tételszámának dinamikája (1 oldal) 13. Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékből az illetékelőleges tételek száma és aránya (1 oldal) 14. A folyó évi helyesbített előírások és befizetések alakulása (1 oldal) 14/a. Az összes helyesbített előírások és befizetések alakulása (1 oldal) 14/b. A helyesbített előírások megoszlása (1 oldal) 15. A december 31-én fennálló kintlévőségek alakulása (1 oldal) 15/a. A hátralék és az ún. nyitott általánosként kimutatott kintlévőségek alakulása (1 oldal) 15/b. Az előírt bevételek teljesítésével kapcsolatos főbb mutatószámok (1 oldal) 16. Az illetéktörlésre vonatkozó adatok (1 oldal) 16/a. Az illetéktörlések jogcímeire vonatkozó adatok (1 oldal) 17. Az illeték beszedéssel összefüggő költségek alakulása (1 oldal) 18. Az egy főre jutó személyi jellegű kifizetések alakulása (1 oldal) 19. Az érdekeltségi célú kifizetések alakulása (1 oldal) 2

6 BEVEZETÉS JELENTÉS a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az illetékhivatalok évig a fővárosi, megyei városi, illetve a megyei tanács vb. pénzügyi szakigazgatási szervének irányítása alatt álló önálló költségvetési intézményként működtek. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvény alapján között illetékügyekben első fokon a megye székhelye szerinti Pest megyében kijelölés alapján Cegléd városi önkormányzat jegyzője a megye egész területére kiterjedő illetékességgel, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője járt el. A hatáskör-átrendezés következtében az illetékhivatalok elvesztették jogi önállóságukat és a városi (fővárosi) önkormányzatok polgármesteri hivatalának részeként működtek. Az illetékhivatalok elhelyezésére szolgáló épületek a korábbi irányítási rendszerből adódóan többségében a megyei önkormányzatok tulajdonát képezték, ezek és a felszerelések, berendezések ingyenes használatba adását követően a városi önkormányzatok nem fordítottak jelentős összeget a szükséges fejlesztésekre, a működési feltételekben mutatkozó különbségek megszüntetésére. A bevételekből nagyobb hányadban részesülő (az illetékhivatal működtetésével összefüggő költségek nagyobb részét viselő) megyei önkormányzatoknak nem volt érdemi beleszólásuk az illetékhivatalok személyi, technikai feltételeinek alakításába, jelentős különbségek konzerválódtak az illetékhivatalok elhelyezési feltételeiben, számítástechnikai és egyéb felszereltségében. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az illetékhivatalok tevékenységét legutóbb évben ellenőrizte. Az ÁSZ javaslatait is figyelembe véve az adózás rendjéről szóló többször módosított évi XCI. törvény (Art.) 49. (4) bekezdése alapján az illetékügyi hatáskör január 1-jétől a megyei jogú városoktól átkerült a megyei főjegyzőkhöz, az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben első fokon a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei, a fővárosban változatlanul a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője jár el. Az ellenőrzés célja annak áttekintése és értékelése volt, hogy az illetékhatósági jogkör megyei főjegyzőhöz történő áttelepítését követően tett intézkedések hogyan biztosították az illetékügyi feladatok célszerű, szakszerű ellátását, hogyan befolyásolták az illetékbevételek és az abból való részesedés nagyságát, 3

7 BEVEZETÉS valamint a működési feltételek változása, az érdekeltségi rendszer milyen szerepet játszott az illetékalapok reális kimunkálásában, az illetékkiszabásban, a bevételek beszedésében, a hátralékok csökkentésében. A helyszíni ellenőrzés, az önkormányzati hivatalokban (főpolgármesteri hivatalban), valamint az illetékhivatalokban az alábbi főbb kérdésekre irányult: az illetékügyi feladatok ellátásának szervezeti kereteit, személyi és tárgyi feltételeit, a hatáskörök gyakorlásának rendjét célszerűen alakították-e ki, javult-e az illetékügyi feladatok ellátásának színvonala, szakszerűsége; a kiszabott és beszedett illeték összegében, a hátralékok alakulásában milyen tényezők játszottak szerepet; az illetékbevételek önkormányzatok, központi költségvetés, valamint az illeték beszedésével kapcsolatosan felmerülő költségek közötti megosztása során érvényesültek-e a jogszabályban meghatározott követelmények; az érdekeltségi rendszer elősegítette-e az eredményesség javítását, a reálisabb illeték alapok (forgalmi érték) megállapítását, a bevételek beszedését, a hátralékok csökkentését. Az ellenőrzés jogalapja: az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (4) bekezdése. Az ellenőrzés típusa: egyéb szabályszerűségi. Az illetékhatósági feladatok ellátásának, az illetékkiszabás, beszedés kialakított rendjének célszerűségét, az illetékbevételek megosztásának törvényességét az január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan 15 megyében és a fővárosban ellenőriztük, az illetékhivatalok működésének feltételeiben bekövetkezett változásokat a hatáskör áttelepítésének időpontjától (1997. január 1.) kezdve értékeltük. Az ellenőrzésre az önkormányzati hivatalokban és az illetékhivatalokban az ellenőrzési program, módszertani útmutató, valamint az átadott dokumentumok, adatszolgáltatás és a helyszíni vizsgálat keretében megtekintett iratok és bizonylatok, valamint egyeztetések alapján került sor. Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékek átlagos ügyintézési napjainak megállapításához a áprilisi és októberi kiszabásokból mintavételes eljárással, központi számítógépes program segítségével került sor db tétel leválogatására, amely az adott évben, ebben a számcsoportban alapszámon iktatott ügyiratok 5%-ának felel meg. Az ellenőrzött hivataloktól a személyi és tárgyi feltételekre, gazdálkodásukra, az illetékek megállapításával és beszedésével összefüggő szakmai tevékenységükre vonatkozó számszaki információkat kértünk be tanúsítvány formájában. Az ezek összegzését és a Pénzügyminisztérium részére évente általuk megküldött zárási összesítők egyes adatainak kiértékelését tartalmazó, 1-19-ig terjedő sorszámmal ellátott táblázatokat a jelentés függelékeként csatoljuk. 4

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A tulajdonjog földhivatali bejegyezésénél mutatkozó késedelem, hátralék miatt az ingatlan tulajdonjogának, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után évtől bevezetésre került az illetékelőleg rendszere. A tulajdonviszonyok, az ingatlan árak, forgalmi érték változásával növekedett a kiszabott illeték összege és tételszáma, a vagyonszerzési illetékek körében a forgalmi érték felülvizsgálatának jelentősége, összetettsége. Az illetékhivatalok által beszedett illetékbevétel az évi 28,6 milliárd Ft-ról évben 54,6 milliárd Ft-ra, évben 71,2 milliárd Ft-ra nőtt. A megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető részesedés az elmúlt három évben az inflációt meghaladó mértékben bővítette az érintett önkormányzatok forrásait. Az illetékek kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben január 1-jétől a megyékben első fokon - megyei illetékhivatal elnevezéssel - a megyei önkormányzatok főjegyzői járnak el. A hatáskört korábban a megyeszékhely városi önkormányzatok jegyzői gyakorolták. A hatáskör átrendezés nem érintette a fővárosi illetékigazgatást. Az illetékhatósági jogkör megyei főjegyzőhöz történő telepítését követően az ügyintézési határidők kivételével az illetékek kiszabását, beszedését összességében szakszerűen és törvényesen végezték a vizsgált illetékhivatalok. A működési feltételek változása, az érdekeltségi rendszer az illetékigazgatási feladatok ellátását kedvezően befolyásolta, de az ügyintézés, a hátralékok behajtása területén a jelentésben részletezett hiányosságok továbbra is tapasztalhatóak voltak. A megyei önkormányzatok illetékbevételből való részesedésére elsősorban az illetékek megosztásának, a költségek viselésének szabályozása volt hatással, így az illetékigazgatási feladatok célszerű, szakszerű ellátásában, a hátralékok csökkentésében a hatáskör címzettjei és a fenntartó önkormányzatok intézkedései kisebb szerepet játszottak. A fenntartó önkormányzatok kevésbé voltak érdekeltek a célszerű, költségtakarékos megoldásokban, miután a költségek megosztása során az illetékhivatalok működtetésével kapcsolatos kiadásoknak csupán 15-20%-át viselték közvetlenül, a nagyobb hányadot levonták a kincstárnak utalandó, megyék között újraosztásra kerülő illetékbevételből, illetve a megyei jogú városokat megillető részből. A megyékben a hatáskör átvételét követően sor került az illetékhivatali feladatoknak az önkormányzati hivatal szervezetébe történő beillesz 5

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tésére, amelynek szabályozási feltételeit a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend módosításával teremtették meg. Különböző elnevezéssel (főosztály, osztály, iroda) és hatáskörrel bíró szervezeti egységeket hoztak létre az illetékigazgatási feladatok ellátására. Az illetékhivatalok belső szervezete, működése, gazdálkodási, előirányzat felhasználási jogköre és a működési feltételek biztosítása tekintetében megyénként eltérő gyakorlat alakult ki. Az illetékhivatalok jogi és gazdálkodási önállóssága a jelenlegi jogszabályi keretek között nem biztosítható, így a vizsgált illetékhivatalok háromnegyede részjogkörű költségvetési egységként került besorolásra. Az illetékhivatalok egy része gyakorlatilag önálló gazdálkodást folytat, és a főjegyző a munkáltatói jogkört is átruházta az illetékhivatal vezetőjére. A megyei (fővárosi) főjegyzők hatáskörük gyakorlását, néhány ügyet kivéve (pl. fellebbezések felterjesztése másodfokra, fizetési könnyítések engedélyezése, jelentős értékhatárt meghaladó érdemi döntések) az illeték hivatalok vezetőire és munkatársaira ruházták át. A szinte teljes körű hatáskör átruházás az illeték ügyintézés összetettségéből, sajátosságaiból, az ügyek nagy számából adódóan célszerűnek tekinthető, mivel ezzel megteremtődött az ügyintézés gyorsításának egyik feltétele. Az illetékhatósági ügyintézés törvényességére, szakszerűségére kiterjedő vizsgálatokat a hatáskör címzettjei csak kivételesen végeztettek, az átruházott hatáskör gyakorlásáról elsősorban a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalok jogorvoslati ügyekben szerzett tapasztalatai, esetenkénti ellenőrzései és a hivatalvezetők szóbeli beszámoltatása alapján tájékozódtak. Nem volt teljes körű az egyes illetékigazgatással összefüggő feladatok szabályozottsága (pl. forgalmi értékelés, behajtási munka, ingó-ingatlan végrehajtás) de négy megyében a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével nagyobb figyelmet fordítanak az ügyintézés szabályozottságára, színvonalára, az ügyfelek tájékoztatására. A hivatalok 20%-ában a kulturált ügyfélfogadás feltételei hiányoztak, a hivatalok fele nem gondoskodott az ügyfélforgalom alakulásának, tapasztalatainak folyamatos nyomon követéséről sem. Az illetékhivatalok engedélyezett létszáma az ügyiratok számának, az ügyintézés összetettségének növekedése ellenére csak mérsékelten (12,5%-al) nőtt a hatáskör átvételét követően. A létszám emelésében a megyék között mutatkozó különbség (8 hivatalban az átlagos mértéket lényegesen meghaladó, 6 megyében csak minimális létszámnövekedés volt, miközben 2-ben csökkentették a létszámot) nem a feladatok nagyságával, változásával, sokkal inkább az elhelyezés feltételeivel, illetve azok bővülésének lehetőségével függött össze. Azonos tevékenységek körében sem alakultak ki a teljesítmények mérésének, a létszámigény normatív meghatározásának módszerei, a vizsgálat során végzett a sajátosságokat is figyelembe vevő összehasonlítások jelentős különbségeket mutattak az egy ügyintézőre jutó elintézett ügyek számában. 6

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az illetékhivatalokban dolgozók iskolai végzettsége, szakképzettsége a hatáskör átvételét követően kedvező irányban változott, nőtt a felsőfokú végzettségűek száma, de az ügyintézők körében a középiskolai végzettségűek aránya továbbra is magasabb, mint az önkormányzati hivatalok egyéb részlegeiben. A hatáskör átvételét követően az illetékhivatalok elhelyezési feltételei a felújítások, de nagyobb részt bérelt ingatlanba történő költözés eredményeként javultak, a korábban jellemző szűkösség néhány megye kivételével megszűnt. A hivatalok elhelyezését szolgáló alapterületben meglévő különbségeket jelzi, hogy az egy főre jutó alapterület 29,4%-os átlagos növekedése mellett Komárom-Esztergom megyében 29%-os csökkenés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 112,7%-os növekedés volt (11 hivatalnál nőtt, 5-nél csökkent az egy főre jutó alapterület évhez képest). Két megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye) és évtől a fővárosban az elhelyezést csak bérelt ingatlanban tudták biztosítani kulturált körülmények között, amely a működtetéssel összefüggő költségek jelentős növekedését okozta. A helyszíni értékelést segítő technikai eszközök (fényképezőgép, videó) és gépjárművek cseréjét is a működtetéssel összefüggő költségek terhére biztosították a fenntartók, amely révén javultak a megfelelő színvonalú és hatékony munkavégzés tárgyi feltételei. Az illetékhivatalok számítástechnikai eszközei évben mennyiségüket és minőségüket tekintve nem feleltek meg a követelményeknek (a számítógépek 80,8%-a korszerűtlen volt, 1 számítógépre 2 fő jutott). Az elmúlt években 343 millió Ft felhasználásával korszerű informatikai hálózat jött létre az illetékhivatalokban, a korszerű számítógépek aránya 90,2%-ra, a számítógépek száma duplájára nőtt. Az informatikai feladatok, a rendszer üzemeltetés feltételeinek javítására megfelelő szakemberek (informatikus, rendszergazda) alkalmazásával és az ügyintézők felhasználói ismereteinek szervezett képzés keretében történő bővítésével is törekedtek. (A számítógépek korszerűségében azonban továbbra is egyenetlenségek tapasztalhatók, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a számítógépek 97%-a nullára leírt.) Az illetékek kezelését biztosító, az APEH SZTADI által kifejlesztett feldolgozási program évig a PM engedélyével állami szoftverként működött. A program fejlesztése azt követően nem tartott lépést a beszerzett, használatban lévő számítástechnikai eszközök fejlődésével, nem támogatja a fejlett, grafikus operációs rendszereket, az általa nyújtott szolgáltatások nem elégítik ki a felhasználói igényeket. A hivatalok ezért más forrásból származó, illetve saját fejlesztésű programokat is használnak, valamint jelentős manuális kigyűjtésekre, egyeztetésekre kényszerülnek, amely felesleges többletmunkát okoz és növeli a költségeket. Az illetékhivatalok által kiszabott és beszedett illetékek összege - az ingatlanárak utóbbi években tapasztalt rohamos emelkedése következtében - dinamikusan nőtt. A 20 hivatalban a évben előírt folyó évi befizetési kötelezettség két év alatt 50%-ot emelkedve megközelítette a 100 milliárd Ftot. E növekedés összességében egy csökkenő ingatlanforgalom mellett valósult 7

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK meg, mivel a használt lakások adásvétele, az illetékhivatalok adatai alapján, két év alatt mintegy 10%-kal mérséklődött. A kiszabások tételszámának átmeneti mérséklődése viszont azok munkaigényességének olyan mértékű növekedésével párosult, amelynek következtében a hivatalok által ellátandó adminisztratív feladatok összességében tovább bővültek. Ezekkel a szükséges munkaerő-fejlesztés nem mindenütt járt együtt. Nem sikerült felszámolni a földhivatalokban a korábbi időszakra jellemző munkatorlódást, az illetékek megállapításának alapjául szolgáló bejegyző határozatok továbbra is későn készülnek és érkeznek az illetékhivatalokhoz. 1 Ennek is betudhatóan az állam és az önkormányzatok a törvényes lehetőséghez képest lényegesen később jutnak hozzá a bevételekhez. Az illetékek megállapítása a törvényben előírtnál hosszabb időt igényel. A vizsgált hivatalok kéthavi ügyiratforgalmának tételes feldolgozása szerint a szerződéskötéstől számítva országos átlagban 257 nap telik el a végleges illeték kiszabásáig, így a jogorvoslati lehetőséget is figyelembe véve azok megfizetésére a 287. napig pótlékmentesen kerülhet sor. A végleges illeték megállapításához szükséges bejegyző határozatokat a földhivatalok átlagosan 109 napos késedelemmel küldték meg az illetékhivatalok részére, ahol az ügyintézés a jogszabályban meghatározott 30 nappal szemben összesen 88 napot igényelt. Az átlag jelentős szóródást takar és ezen belül nem elhanyagolható mértékű volt az olyan késedelem, amely a kivetéshez való jog elévüléséhez, a jogszerű bevétel elmaradásához vezetett. A földhivatali munkatorlódások miatt bevezetett előlegfizetési rendszerrel sem sikerült érdemben csökkenteni a bevétel beszedhetőségének időtartamát. A jelentős többletadminisztráció miatt a több mint hét éves jogintézménynek az illetékhivatalokban történő szakmai elfogadtatása a mai napig nem oldódott meg. A hivatalokban évben az összes ügyeknek csak 20,2%-ában állapítottak meg előleget. A helyszíni ellenőrzés tapasztalatai szerint az indokoltnál munkaigényesebb eljárás következtében ezek időtartama is alig maradt el a végleges illetékekétől. A földhivatali késedelem ezekben az ügyekben lényegesen kisebb volt, az illetékhivatalok viszont a végleges illeték 88 ügyintézési napjával szemben, átlagosan 164 nap alatt szabták ki az előleget. Az illetékhatósági ügyintézés az ügyintézési határidőtől eltekintve összességében szakszerű és törvényes volt. A megtámadott határozatok 1 Az Állami Számvevőszék évben vizsgálta az állami tulajdonú földterület ingatlanok nyilvántartását és megállapította: Az ingatlan-nyilvántartási ügyirathátralék tekintetében a Főváros helyzete sajátos. Itt koncentrálódik az összes ügyirat 24%-a. Megnehezítette az ügyhátralék ütemes feldolgozását a Fővárosban meglévő, a megyei szervezetektől eltérő szervezeti felépítés, valamint az országostól eltérő a Fővárosban alkalmazott nyilvántartási rendszer. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek tett javaslatok között szerepel: Tárja fel a Főváros Kerületek Földhivatala ügyirathátralék-képződésének (újraképződésének) részletes okait, és intézkedjen azok felszámolására. 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK száma viszonylag alacsony, s a fellebbezésekkel vitatott esetek nagy részében a jogorvoslati fórumok (közigazgatási hivatalok, bíróságok) is a hivatalok határozatát hagyják jóvá. A vizsgált időszakban az illetékhivatalok által beszedett illetékek összege az előírásokénál kisebb mértékben emelkedett, következésképp a kintlévőségek, hátralékok állománya nőtt. Ezért elsősorban egyes hivatalok nem kellő hatékonyságú behajtási tevékenysége okolható, de a jelenlegi jogi szabályozás is nehezíti a végrehajtást. Az illetékhivatalokat az adatszolgáltatás, a végrehajtás során annak ellenére sem illetik meg az állami adóhatósággal azonos jogok, hogy az általuk beszedett bevétel több mint 50%-ka az államot illeti. A követelések behajtásához szükséges információk begyűjtése, esetenként egy-egy végrehajtási cselekmény foganatosítása így nehézségekbe ütközik. A hivatalok az előírt illetékeknek évente mintegy tizedét törlik a jogorvoslati eljárás, vagy a hivatal saját kezdeményezésére végzett jogalapi törlések eredményeként. Számottevő, elévülés miatti törlésre néhány hivatalban (pl. főváros, Pest megye) a földhivatali és illetékhivatali késedelmek, esetenként a nem megfelelően végzett behajtási tevékenység miatt került sor. Számottevőbb (az éves előírás 1,5%-a) a behajthatatlanság címén törölt összeg. Külön gond e vonatkozásban, hogy nem teremtődött meg a hátralékok rendszeres felülvizsgálatának, indokolt esetben ismételt előírásának információs rendszere és kontrollmechanizmusa. Az illetékhivatalok csak formálisan, kampányszerűen végezték az eljárási illetékek lerovásának az egyes szemlealanyoknál történő az ellenőrzését. Alapvetően a túlzott leterheltségükre hivatkoztak, emellett azonban nem elhanyagolható ok az sem, hogy az önkormányzati bevételt jelentő vagyonátruházási illeték beszedésében az érdekeltség nagyobb, mint az eljárási illetékeknél. Az illetékhatósági tevékenység ellenőrzésére jogosult közigazgatási hivataloknak több mint fele az illetékhivatalok hatósági tevékenységét a helyszínen nem ellenőrizte. A beszedett illeték központi költségvetés és önkormányzatok közötti megosztásában a vizsgált években lényeges változás évet megelőzően nem történt. Ekkortól a területi kiegyenlítésbe az önkormányzatokat megillető hányad terhére nem csak a megyei, hanem a fővárosi önkormányzatot megillető illetékbevétel 70%-a is bevonásra került. Ennek eredményeként a megyék között újra elosztott illetékbevétel a évi 1,6 milliárd Ft-ról a fővárostól átcsoportosított 5,9 milliárd Ft-tal, évben 7,2 milliárd Ft-ra nőtt. (A kiegészítésben részesülő megyék száma 13-ról 17-re, az egy megyére jutó kiegészítés átlaga 120 millió Ft-ról, 425 millió Ft-ra nőtt.) Az illetékbeszedés költségei viseléséről az érintett megyei és megyei jogú városi önkormányzatoknak a költségvetési törvény szerint minden év február 1-jéig megállapodást kell kötniük, amelyre 7 megyében nem került sor. Megállapodás hiányában a törvény felhatalmazása alapján visszatartható bevétel is biztosította az illetékigazgatási feladatok ellátásának fedezetét. A megállapodások tartalma a költségvetési törvény előírásainak csak részben felelt meg (pl. nem tartalmazta a költségek körét és mértékét, az elszámolási kötelezettség módját és határidejét, ellenőrzésének, a visszatartott fedezet és a tényle 9

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ges költségek különbözete rendezésének módját). A megállapodást megkötő megyékben sem került teljes körűen rendezésre a tervezett és tényleges költségek közötti különbség. Az illetékhivatalok működtetésével kapcsolatos költségek tartalmát, elszámolásának szabályait a költségvetési törvényben nem határozták meg egyértelműen (a törvény ugyanazon szakaszában, egyik helyen működéssel, másik helyen működtetéssel összefüggő költségeket említ). A költségek fedezetének visszatartására vonatkozó előírások egyrészt bonyolultak, másrészt nem igazodnak a költségvetési gazdálkodásban, beszámolóban és könyvvezetésben érvényesülő pénzforgalmi szemlélethez, mert a költségek fedezetének visszatartását tette lehetővé és nem a teljesített, beszámolóval és könyvvezetéssel alátámasztott kiadásokét. Nem tartalmaz előírásokat, eljárási szabályokat a visszatartott és a tényleges kiadások közötti eltérés rendezésének kötelezettségére, módszerére sem. A működtetéssel összefüggő (működési, felhalmozási, érdekeltségi) összes kiadásnak átlagosan 31%-át a megyei jogú városi önkormányzatokra, a fennmaradó összegnek a 70%-át a kincstárnak utalandó, újraosztásra kerülő hányadból történő levonással a 19 megyei önkormányzatra terhelték át, így a kiadások nagyságát meghatározó fenntartó önkormányzatok csak mintegy 15-20%- ot viseltek közvetlenül. Az erre lehetőséget biztosító szabályozás mellett a hivatalok és azok fenntartói nem váltak érdekeltté a költségekkel való ésszerű takarékosságban. A beszedett bevételből egyre nagyobb hányadot tartottak vissza kiadásaik fedezeteként, miközben az illetékek kiszabása az indokoltnál hosszabb időt igényelt, a kintlévőség a bevételekét meghaladó mértékben emelkedett. % Összes bevétel Összes költség Összes kintlévőség év Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadás között 49%-kal, a kintlevőség 58%-kal, az illeték bevétel ezzel szemben csak 30,7%-kal növekedett. A kiadások a bevételek százalékában az évi 7,3%-ról évben 8,4%-ra emelkedtek, ezen belül a szélső értékek között (Békés megye 31,9%, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye 8%) négyszeres az eltérés. 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A növekedés 53%-a a személyi jellegű kiadásoknál és azok járulékainál, 25%-a a hivatalok működésével kapcsolatos dologi kiadásoknál következett be, de ilyen irányba hatott néhány megyében a munkakörülmények, illetve a munkavégzés technikai feltételeinek javítása is. Az elszámolt kiadások eltérő mértékű, de összességében számottevő növekedéséhez hozzájárult az is, ahogyan az illetékhivatali tevékenységgel kapcsolatos anyagi érdekeltségi rendszer megteremtésére a helyi adókról szóló törvény, továbbá a mindenkori költségvetési törvények biztosították a lehetőséget. Míg ugyanis a helyi adókból felhasznált összeget teljes mértékben a fenntartók viselik, az illetékbeszedéssel kapcsolatos érdekeltségi célú felhasználást átterhelik a bevételből részesedő önkormányzatokra. A törvény az érdekeltségi rendszer feltételeit, forrásait, felhasználásait illetően részletes szabályokat nem tartalmaz, csupán az érdekeltségi juttatásban részesíthetők körét határozta meg, azonban ennek értelmezésében is gondok mutatkoztak. Ebből adódóan a vizsgálattal érintett önkormányzatok a juttatásban részesíthetők körét, a képzett forrás alapját és mértékét, valamint a kifizethető összegek nagyságrendjét illetően, egymástól eltérő módon alkották meg a helyi szabályokat tartalmazó rendeleteiket. Jelentős különbségek alakultak ki ezért az érdekeltségi célból megképzett források nagyságát, illetve az egy főre eső juttatás összegét tekintve is. Eltérő a gyakorlat a forrásképzés módszerét illetően is, mivel egyes önkormányzatok alapszerűen kezelték a megképzett forrásokat, míg mások az éves költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett működtették érdekeltségi rendszerüket. A pontatlan törvényi szabályozás következtében az érdekeltségi juttatásban részesíthetők körét az önkormányzatok többsége kiterjesztően értelmezte, és ennek következtében nem csak az illeték hatáskör címzettjeit (megyei, fővárosi főjegyzők) és az önkormányzati hivatalok illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőit részesítették ilyen kifizetésekben. A vizsgálattal érintett megyékben az érdekeltségi célú juttatások és az egyéni teljesítménykövetelmények közötti összhang nem érvényesült maradéktalanul, a kifizetés nem az elért teljesítményekhez, hanem az érintett dolgozók illetményéhez igazodott. A köztisztviselői törvény július 1-jétől hatályos módosítása a köztisztviselők többletteljesítményének elismeréseként megállapítható jutalom, érdekeltségi, és egyéb jogcímen alapuló és a teljesítménytől függő juttatás összegét az önkormányzatoknál a köztisztviselő 6 havi illetményének megfelelő összegben maximalizálta. Ez a törvényi szabályozás az illetékhivatali feladatokkal kapcsolatban eddig működő érdekeltségi rendszer jelentőségét alapvetően mérsékelte, mivel az érdekeltségi célú kifizetések összege a vizsgálattal érintett illetékhivatalok egy részében korábban meghaladta a 6 havi illetmény összegét. Az érintett köztisztviselők éves keresete így évtől várhatóan csökken. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján több javaslatot fogalmaztunk meg az illetékhatáskör címzettjei (főjegyzők) illetve az illetékhivatalok felé: 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK - az SZMSZ-ben, ügyrendben, szabályzatokban meghatározott feladat- és hatáskörök, illetve a tényleges gyakorlat összhangjának megteremtésére, - az ügyintézési hátralékok megszüntetése, a szakszerű ügyintézés érdekében az illetékhivatal szervezeti felépítésének, belső munkamegosztásának, a feladatok szabályozottságának áttekintésére és módosítására, - az illeték ügyintézés során (különösen az iktatás, kiszabás területén) a jogszabályban előírt ügyintézési határidők betartására, a behajtási munka eredményességének javítására, - a földhivatalok felé intézkedés kezdeményezését az irattovábbítási kötelezettség előírt időpontban való teljesítésére, az illetékelőleg törvényben meghatározott módon történő megállapítására, - a költségek viselésére vonatkozó megállapodások előírt határidőben történő megkötésére, abban a költségek körének és mértékének (beleértve az érdekeltségi célú juttatásokat is) rögzítésére, valamint az elszámolás felülvizsgálatának, ellenőrzésének és a különbözet pénzügyi rendezése módszerének meghatározására, - a hatályos törvényi előírásokkal összhangban az anyagi érdekeltségi rendszerre vonatkozó önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára, korszerűsítésére. Az illetékügyi feladatok gyorsabb, hatékonyabb és egyben költségtakarékosabb ellátása érdekében, a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak: 1. Kezdeményezze az illetékhátralékok behajtásának elősegítése érdekében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. tv ában felsorolt, a személyes adatok igénylésére jogosult szerveknek az illetékhivatalokkal, valamint az egyéni vállalkozásról szóló évi V. tv. 5. (1) bekezdés g) pontjának, illetve 14. (1) bekezdés c) pontjának az illetéktartozásokkal történő kiegészítését. 2. Intézkedjen a felügyeletet gyakorló miniszter útján a földhivataloknál a tulajdonjog bejegyzésének a jelenleginél gyorsabbá tétele, az illetéktörvényben meghatározott irattovábbítási kötelezettségük teljesítése érdekében. a pénzügyminiszternek : 1. Dolgozzon ki olyan szabályozási javaslatot a költségvetési törvénytervezetben az illetékek megosztására, amely szerint - a felmerült kiadásokat azok a szervek viseljék, amelyeknek azokra ráhatásuk lehet, azaz közvetlenül befolyásolni tudják a nagyságrendjük kialakítását (a fenntartó és a megyei jogú városok önkormányzatai), 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK - a megyei jogú városoknak legyen beleszólásuk az érdekeltségi célú források képzésébe és az illetékügyi feladatok ellátásához szükséges fejlesztések meghatározásában is, - az elszámolási kötelezettség, továbbá a visszatartott, illetve tényleges kiadás különbözetének rendezése kötelező, - a pénzforgalmi szemléletnek megfelelően nem a felmerült költségek, hanem a teljesített kiadások visszatartására nyújt lehetőséget. 2. Tegyen javaslatot az illetéktörvény olyan módosítására, amely lehetővé teszi az illetékelőlegeknek egy egyszerűsített eljárás keretében történő megállapítását és megfizettetését. 3. Dolgoztasson ki az illetékek nyilvántartására, a zárási összesítők elkészítésére az illetékhivataloknál létrejött, korszerűsödött informatikai eszközökre alapozva egységes, államilag jóváhagyott szoftvert. 4. Hívja fel a közigazgatási hivatalok vezetőit az illetékhivatalokban folyó hatósági tevékenység helyszíni ellenőrzésekkel történő segítésére. 5. Dolgozzon ki javaslatot az illetékigazgatási feladatok végrehajtásában közreműködő személyek érdekeltségi juttatásban részesíthető körének törvényi meghatározására oly módon, hogy jogértelmezési gondok ne merüljenek fel a jogalkalmazás során. 13

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ILLETÉKÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI, SZABÁLYOZÁSA, SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 1.1. Az illetékhivatalok jogállása, szervezeti keretei A hatáskör átvételét követően a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 38. -a alapján a megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzataik (SZMSZ) módosításával az egységes önkormányzati hivatalon belül különböző elnevezéssel és hatáskörrel bíró szervezeti egységeket hoztak létre az illetékigazgatási feladatok ellátására. A vizsgált 15 megyében az önkormányzati hivatalon belül az illetékhivatalok közül 5 főosztály, 8 osztály, 2 iroda elnevezéssel, ezen belül igen eltérő belső tagozódásban (osztály, csoport) és előirányzat-felhasználási hatáskörrel rendelkezve működik. Az eltérő gyakorlat az önkormányzatok szervezetalakítási autonómiáját figyelembe véve nem kifogásolható, néhány esetben összefügg a feladatok eltérő jellemzőivel, nagyságrendjével. Az SZMSZ-ok szerint az illetékhivatalt a főjegyző irányítja és gyakorolja a munkáltatói jogokat az illetékhivatal vezetője és a hivatal dolgozói felett. A jogszabályi előírások jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a főjegyző az illetékügyekben hatáskörét önkormányzati intézmény (költségvetési szerv) alapítása útján lássa el, az illetékhivatal törvényesen az önkormányzati hivatal részeként működhet. Az Art. már hivatkozott rendelkezése ugyanakkor a főjegyző illetékhatósági jogkörében eljáró megyei (fővárosi) illetékhivatal elnevezést használja. A hatásköri szabályozás eltérő alkalmazására utal, hogy pl. Békés megyében az illetékhivatal vezetőjét teljes körű munkáltatói jogkörrel ruházták fel, Pest megyében márciusában az ügyrend módosításával a főjegyző az illetékhivatal vezetőre ruházta át az összes munkáltatói jogkör gyakorlását a hivatal köztisztviselői tekintetében, miközben a többi megyében csak az egyéb munkáltatói jogok körébe tartozó kérdések (kiküldetés elrendelése, szabadság engedélyezése, a munka szervezésére vonatkozó utasítási jog) átruházására került sor. Az illetékhivatalok belső szervezetét és működését meghatározó ügyrendi szabályozás és a működés feltételeinek biztosítása terén is eltérő gyakorlat alakult ki. Az SZMSZ mellékletét képező, vagy annak felhatalmazásával a közgyűlés elnöke által jóváhagyott ügyrendben határozták meg az önkormányzati hivatal részeként működő illetékhivatal belső szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait. Ugyanakkor előfordult késedelmes szabályozás is, pl. Nógrád megyében az illetékhivatal az közötti időszakban a megyei jogú város által elfogadott ügyrend alapján működött, ezt követően évig főjegyzői utasítás határozta meg az önkormányzati hivataltól elkülönítetten az illetékhivatal szervezetének és működésének részletes szabályait. 14

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A szervezeti sajátosságok, az önkormányzati hivatalhoz képest jelentős létszám (az illetékhivatalok létszáma az önkormányzati hivatal összlétszámának 36-40% át alkotja), az elkülönült területi elhelyezés, a működési költségek megosztása indokolta, hogy meghatározott költségvetési előirányzatok felett az illetékhivatalok előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkezzenek. Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségek viselése, megosztása, az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a költségek elkülönített kezelését különböző módon oldották meg. Az illetékhivatalok sajátos feladatai, az alkalmazott létszám miatt a gazdálkodás során az önkormányzati hivatal más szervezeti egységeihez képest nagyobb önállósággal rendelkeztek, azonban jogi és gazdálkodási önállóságuk jogszabályi feltételei nem álltak fenn. Négy megyében (Békés, Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) az illetékhivatalok előirányzat felhasználási jogkör szerinti besorolására nem került sor, a vizsgált illetékhivatalok közül 12 db részjogkörű költségvetési egységként (75%) meghatározott költségvetési előirányzatok felett rendelkezett előirányzat felhasználási jogkörrel. Ennek keretében vagy a költségvetési rendeletben külön meghatározott előirányzatok, vagy az összes (beleértve a személyi jellegű, a dologi, a felhalmozási kiadásokat) előirányzat felett rendelkeztek kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörrel. Ez utóbbi megoldás célszerűtlen, mert az egységes hivatal részét képező illetékhivatal köztisztviselői feletti munkáltatói jogkört a megyei főjegyző gyakorolja, így a személyi jellegű kiadásokat illetően kötelezettségvállalásra is ő jogosult Az illeték hatáskörök gyakorlásának rendje Az illetékigazgatási hatáskör gyakorlásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket az önkormányzati hivatalok ügyrendjében, az ezzel összefüggő kiadmányozási jogkört szintén az ügyrendben vagy külön főjegyzői, hivatalvezetői utasításban szabályozták. A főjegyzők az illeték hatáskörrel kapcsolatos kiadmányozási jogkört az általuk fontosnak ítélt ügytípusoktól eltekintve az illetékhivatalok vezetőire és munkatársaira ruházták át. A főjegyzők a fellebbezések felterjesztésével, meghatározott összeghatár felett a fizetési könnyítések engedélyezésével, ingatlan végrehajtás elrendelésével, felszámolási eljárás kezdeményezésével kapcsolatos kiadmányozási jogkört tartották maguknál, vagy a döntést megelőzően egyeztetési kötelezettséget határoztak meg. Az ügyintézés gyorsítása érdekében az illetékhivatalok dolgozói (szervezeti egység vezetői, ügyintézők) a kiadmányozás rendjét szabályozó rendelkezések keretei között gyakoroltak szükségszerűen és célszerűen az ügy érdemét nem érintő közbenső intézkedésekkel (tájékoztatással, értesítéssel, felhívásokkal stb.) kapcsolatos kiadmányozási jogot. Az illetékkel kapcsolatos hatáskör gyakorlásának átruházása az illeték ügyintézés összetettségéből, a nagyszámú ügyiratból és közbenső intézkedésből adódóan jogszerű és célszerűnek tekinthető. Az érdemi ügyintézéssel kapcsolatos kiadmányozási jogkör átruházása az illetékhivatal vezetőjére helyi meggon 15

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK dolásból, néhány megyében az ügy jellegéből, vagy az értékhatártól függően korlátozott. Hajdú Bihar megyében a kiadmányozási jogot az illetékhivatal vezetője és a hivatal munkatársai gyakorolják, de 2 millió Ft feletti értékhatárt meghaladó kiadmányozás csak a főjegyző egyetértésével történhet. (2001. évben 287 ilyen eset volt a több mint 42 ezer ügyiratból.) Vas megyében a méltányossági jogkörben átruházott hatáskörben hozott döntésekről a főjegyzőt félévente tájékoztatni kell, az 500 ezer Ft-nál nagyobb összegű illeték elengedésére irányuló kérelmet a főjegyző előzetes véleményezése után lehet elbírálni. Győr Moson Sopron megyében a főjegyző összeghatártól függően a fizetési könnyítésre irányuló kérelmek elbírálásával, valamint a 100 ezer Ft feletti hátralék törlésével kapcsolatos kiadmányozást 5 tagú bizottság előzetes véleményezéséhez kötötte, amely lassítja az ügyintézést, esetenként az illetékbeszedést. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról 10 megyében és a fővárosban a főjegyzők elsősorban a másodfokon eljáró közigazgatási hivatalok egyedi jogorvoslati kérelmek elbírálása során szerzett tapasztalatai, vagy ellenőrzései alapján szereztek információt. Az illetékügyi feladatok ellátását a főjegyzők elsődlegesen az ügyrendben szabályozott gyakoriságú vezetői értekezleteken történő beszámoltatás és eseti információk bekérésének útján ellenőrizték, az átruházott hatáskör gyakorlását érintő írásos intézkedésre általában nem került sor. Kivételesen fordult elő, hogy az ügyintézés törvényességére, szakszerűségére kiterjedően végeztetett vizsgálatot a hatáskör címzettje. Fejér megyében a főjegyző az illetékekkel kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlását teljes egészében átruházta az illetékhivatal vezetőjére, amelynek gyakorlását a főjegyző a vizsgált időszak mindhárom évében az önkormányzati hivatal dolgozóival belső ellenőrzés keretében ellenőriztette. Jász Nagykun Szolnok megyében a főjegyző évente 6-8 alkalommal ellenőrizte és értékelte az illetékhivatali ügyintézés színvonalát, törvényességét. A vizsgálatokról készült dokumentumokban visszatérő feladatként került meghatározásra az ügyintézési határidők csökkentésének, jogszabályban előírt határidők betartásának, a saját hatáskörben tett intézkedésekről az érintett ügyfelek határidőben történő, maradéktalan értesítésének követelménye. Az ügyrendek, az azokhoz kapcsolódóan kiadott belső (főjegyzői vagy hivatalvezetői) utasítások az illetékhivatal belső szervezeti egységei feladataira keret jellegű szabályokat állapítottak meg. Az egyes tevékenységek részletes szabályozásának hiányában a követelmények sem kerültek teljes körűen megfogalmazásra. Hajdú Bihar megyében a behajtási tevékenység esetén a végrehajtási cselekményekre történő kiválasztás módja nem volt szabályozott, az ügyintézők maguk jelölték ki a végrehajtásba bekerülő ügyeket, de előfordult olyan tétel, amellyel kapcsolatban 2-3 évig nem történt végrehajtási cselekmény. 16

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A feladatok végzése során a munkaköri leírások szűkebb körű utalásaihoz a megszokott, hagyományos gyakorlathoz igazodtak. A szabályozás korszerűsítését a jogszabályi változás (pl. a évtől a forgalmi értékeléssel kapcsolatos előírások), valamint három megyében (Fejér, Hajdú Bihar, Tolna megyében) az önkormányzati hivatalnál évben bevezetett ISO 9001 jelzésű minőségbiztosítási rendszerből adódó szabályozási igény váltotta ki. Részletes eljárásrendet dolgoztak ki és vezettek be korábban nem szabályozott területeken, mint pl. a forgalmi érték megállapításának rendjére, az értékelő bizottság összetételére, a behajtási, végrehajtási ügyintézést végzők feladataira. Az illetékügyi feladatok ellátásáról szóló beszámoló, tájékoztató a közgyűlések előtt önálló napirendként nem szerepelt a vizsgált időszakban, azonban az ösztönző rendszert tartalmazó önkormányzati rendelet, a hivatalok elhelyezésével összefüggő döntések, a költségvetési előirányzatok tárgyalásakor érintették az illetékhivatal működésével kapcsolatos kérdéseket. Néhány megyei közgyűlés bizottsága előtt sor került a vizsgált időszakban az illetékhivatal munkájáról készült beszámoló megtárgyalására. Komárom megyében évben a Pénzügyi Bizottság előtt számolt be az illetékhivatal munkájáról a hivatal vezetője. Hajdú Bihar megyében évben a közgyűlés gazdasági és vagyongazdálkodási bizottsága előtt számolt be az illetékhivatal vezetője az illetékigazgatási feladatok ellátásáról, az illetékbevételek, hátralékok alakulásáról. A vizsgált illetékhivatalok közül 13 működtet külön ügyfélszolgálati irodát, amelyből négynél az ellenőrzött időszakban teremtődtek meg, vagy javultak a kulturált ügyfélfogadás feltételei. Három illetékhivatalnál az elhelyezés szűkössége miatt nincs külön ügyfélszolgálat, amelyet különböző módon igyekeznek pótolni. Ügyfélszolgálati ablakot nyitottak (pl. Győr-Moson-Sopron megyében), az ügyfelek tájékoztatása az arra kijelölt ügyintéző irodájában történik (pl. Zala megyében). Az ügyfélszolgálat forgalmi tapasztalatait számokkal alátámasztott módon a hivatalok egy részében nem értékelték. A hivataloknak csak a fele oldotta meg az ügyfélforgalom valamilyen módszerrel történő mérését, tapasztalatainak értékelését. Hajdú-Bihar megyében kérdőíves módszerrel 100 ügyfél véleményét kérték ki az ügyintézés során az illetékhivatalban szerzett tapasztalataikról és javaslataikról, amelyeket igyekeznek hasznosítani (pl. az alaposabb tájékoztatás érdekében kiadványokat jelentettek meg). Vas megyében a helyszíni vizsgálat időpontjában reprezentatív mérést végeztek egyheti ügyfélforgalomról. Ez alatt 106 ügyfél kereste fel a hivatalt, 32%-uk általános tájékoztatást kért, 18%-uk beadványában azonnal kiadható igazolást kért, 50%-a a megkapott fizetési meghagyás értelmezéséhez kért segítséget. Bács-Kiskun megyében naponta fő keresi fel az ügyfélszolgálatot, amelynek tevékenységét január hónapban az ügyfélszolgálatot váltásban teljesítő ügyintézők tesztlapos módszerrel értékelték, amelyben az ügyfélszolgálat munkáját ügyfél centrikusnak, a dolgozók szakmai fejlődését elősegítőnek minősítették. 17

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február 22-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA FŐJEGYZŐ 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-021, Fax: (88)545-012 E-mail: mokfojegyzo@vpmegye.hu Szám: 02/21-4/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 9/2005. (v.18.), az 1/2009. (I.30.) és a 11/2011. (III.25.) sz. rendeletekkel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az

Részletesebben

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Előterjesztés Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, 2014. április hónapban tartandó együttes ülésére Tárgy: Beszámoló a Kunágotai Közös

Részletesebben

Lövői Közös Önkormányzati Hivatal 2013. év beszámolója

Lövői Közös Önkormányzati Hivatal 2013. év beszámolója Lövői Közös Önkormányzati Hivatal 2013. év beszámolója A Lövői Közös Önkormányzati Hivatal a helyi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az ellátandó

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Az Önkormányzati Hivatal alapító okiratának kelte, száma, alapítás időpontja 1./ 10./2002. ( II.13.) sz. Kt. határozatával fogadta

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Dr. Cseke László kamarai tag könyvvizsgáló, engedély szám: 001430. 7400 Kaposvár, Kazinczy F. u. 36. tel/fax:82-427-456, 06-30-288-54-23, e-mail:kondit@t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére Iktatószám: 3/22-3/3/2015. Tárgy: A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetésének jóváhagyása. ELŐTERJESZTÉS Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 9-i rendes

Részletesebben

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 28/2001. (IX.28.)

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 28/2001. (IX.28.) PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 28/2001. (IX.28.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők munkavégzéséről és juttatásairól 1 /Egységes szerkezetben/ Pápa Város Képviselőtestülete a köztisztviselők

Részletesebben

I. Fejezet Bevezető rendelkezés A RENDELET HATÁLYA

I. Fejezet Bevezető rendelkezés A RENDELET HATÁLYA Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2003. (X. 29.) rendelete Kerepes Nagyközség Polgármesteri Hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről egységes szerkezetben

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

2. melléklet az előterjesztés-tervezethez

2. melléklet az előterjesztés-tervezethez 2. melléklet az előterjesztés-tervezethez Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének../2014. (...) önkormányzati rendelettervezete a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG 2008. NOVEMBER 24-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG 2008. NOVEMBER 24-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTÉS A JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG 2008. NOVEMBER 24-I ÜLÉSÉRE CÍM: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztálya ügyrendjének módosításáról Ügyiratszám: Előterjesztő

Részletesebben

5/2012. (III. 22.) OBH

5/2012. (III. 22.) OBH Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 5/2012. (III. 22.) OBH utasítása a 2012. évi fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjéről szóló szabályzatról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

Részletesebben

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény adatai Név: Felsőoktatási Regisztrációs Központ Törzskönyvi

Részletesebben

( T e r v e z e t) A rendelet 13. II. Polgármesteri Kabinet Iroda címhez tartozó g.) pont törlésre kerül.

( T e r v e z e t) A rendelet 13. II. Polgármesteri Kabinet Iroda címhez tartozó g.) pont törlésre kerül. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének./2008. ( ) rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 43/2006. (XII.22.) rendelet

Részletesebben

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás:

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás: 10. sz. melléklet INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről XVI. Kerületi örmény önkormányzat" című jelentéshez A jegyzőnek

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek:

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek: INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített 14207 számú, az önkormányzatok vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése Budapest Főváros IV. kerület Újpest című jelentéshez. Az ellenőrzés

Részletesebben

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére.

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére. 16.sz. melléklet az /2015.(V.28.) önkormányzati rendelethez. Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-058, 491-956, Fax: 491-361 E-mail: polgarmester@fuzesgyarmat.hu

Részletesebben

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről TÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. (1) bekezdésében

Részletesebben

Beszámoló a 2012. évi adóigazgatási feladatok végrehajtásáról, az adóterv teljesüléséről

Beszámoló a 2012. évi adóigazgatási feladatok végrehajtásáról, az adóterv teljesüléséről Az előterjesztés száma: 43/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Beszámoló a 2012.

Részletesebben

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az Alaptörvény

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya NYÁREGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8/2001. (XII.15.) sz. Kt. rendelete a 11/2003. (XII.11.) számú Kt. rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése

A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése A 2013. évi költségvetés összeállításánál a: 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl 2011. évi CLXXIX. törvény A

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL /tervezet/ Atkár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1. KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.. napirendi pont KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA Tisztelt

Részletesebben

2/2008. (IV. 24.) számú jegyzői utasítás VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK Ü G Y R E N D J É R Ő L

2/2008. (IV. 24.) számú jegyzői utasítás VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK Ü G Y R E N D J É R Ő L 2/2008. (IV. 24.) számú jegyzői utasítás VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK Ü G Y R E N D J É R Ő L A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2014. (XI.18.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők és ügykezelők jogviszonyának egyes kérdéseiről /egységes szerkezetben

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 10.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól /Egységes szerkezetben a 22/2012. (IX.13.), a 23/2012.(XI. 23.),

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 38/2001 (X.19) önkormányzati rendelete a Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Módosította: 37/2003.

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről (a 9/2015. (VIII. 13.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)

Részletesebben

Abádszalók Város Képviselőtestületének. 6/2010. ( III.18. ) rendelete

Abádszalók Város Képviselőtestületének. 6/2010. ( III.18. ) rendelete Abádszalók Város Képviselőtestületének 6/2010. ( III.18. ) rendelete AbádszalókVáros Önkormányzata költségvetési és zárszámadási rendelete tartalmának, mellékleteinek és szöveges indoklásának meghatározásáról

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2014. április 28-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2014. április 28-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. április 28-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2013. évi adóztatási tevékenységről Előadó: Sümegi Attila jegyző Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. április 29-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. április 29-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. április 29-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2012. évi adóztatási tevékenységről Előadó: Sümegi Attila jegyző Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM

MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Iktatószám:../2011. Ügyintéző: Kérelemhez Adatlap tartozik! A kérelem 2200 Ft eljárási illeték alá esik! MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) részére Adózó neve:... Képviseletre

Részletesebben

8. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők: /. Megállapítás;

8. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők: /. Megállapítás; 8. sz. melléklet INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről Budapest Főváros XVI, Kerületi Német Nemzetiségi önkormányzat"

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

I. A rendelet hatálya. II. A költségvetés bevételei és kiadásai [1]

I. A rendelet hatálya. II. A költségvetés bevételei és kiadásai [1] Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlésének 2/2015. (II.19.) önkormányzati rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megállapításáról A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés

Részletesebben

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala A IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet az alapvető jogok biztosa és két helyettese, valamint a Hivatal tevékenységét és gazdálkodását foglalja össze. A

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 23-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 23-i ülésére Tárgy: Beszámoló 2011. évi adóztatási tevékenységről Előadó: Dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület 2015. A tematika összeállítói Hajdics Antónia Amália (1. Fejezet) Dr. Vedres Attila

Részletesebben

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése.

2. A rendelet célja a saját erőből történő lakáshoz jutás, a meglévő lakások szükség szerinti bővítésének, felújításának elősegítése. Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005.(IX.23.) ökr. számú rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról az azt módosító 11/2006. (V.05.) ökr. rendelettel egységes szerkezetben Csolnok

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjének 2/2009. (I. 19.) számú rendelkezése

A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjének 2/2009. (I. 19.) számú rendelkezése A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjének 2/2009. (I. 19.) számú rendelkezése a Kiadmányozási és Helyettesítési Szabályzatról 2 A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalban

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15.

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15. A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai Kisgergely István, felügyeleti vezető Ellenőrzések célja, időszaka Miniszteriális feladatok Ágazati irányítás Alapítói jogok

Részletesebben

Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete

Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Közzétételi lista a 2011. évi CXII. törvény 1. melléklete szerinti adattartalommal. I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

A rendelet hatálya kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzatára és költségvetési szerveire. 2. ~ Az Önkormányzat költségvetési szervei:

A rendelet hatálya kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzatára és költségvetési szerveire. 2. ~ Az Önkormányzat költségvetési szervei: Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (11.27. ) önkormányzati rendelete Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzata 2015. évi költségvetéséről Tápiószentmárton Nagyközség

Részletesebben

Új napirendi pont 30. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS

Új napirendi pont 30. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Új napirendi pont 30. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 15-i rendkívüli ülésére Tárgy: Dombóvár Város Hivatásos Önkormányzati

Részletesebben

Szöveges beszámoló. a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről

Szöveges beszámoló. a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről Szöveges beszámoló a költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről Költségvetési szerv: 0200. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Szakágazati besorolása: 910100. Könyvtári, levéltári tevékenység

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. október 26-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. október 26-i ülésére Tárgy: A járási hivatal kialakításához szükséges megállapodás jóváhagyása Sorszám: IV/5. Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Farkas László aljegyző Véleményező bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi

Részletesebben

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Elfogadva: 2014. szeptember 8-án a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének 1/2014 (IX.08.)

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2004. február 11-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2004. február 11-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u. 69. 335/2004. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2004. február 11-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Sényő Község

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez. a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 8/2001. (111.01.) Önkormányzati rendelet módosítására

Előterjesztés. - a Közgyűléshez. a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 8/2001. (111.01.) Önkormányzati rendelet módosítására NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 440' NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR l. PF.: 83. TELEFON: +3642524'500 FAX: +36 42 524-5 ' E MAII.! POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám:84070/2012.1 Ügyintéző:

Részletesebben

Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai

Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. számú törvény 2013. január 1-jétől jelentősen módosította

Részletesebben

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki:

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 22/2010. (VI.22.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2003. (IV. 22.) számú rendelet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. március 21-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező célokról Előadó

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a

Részletesebben

Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete

Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete Bókaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 8/2003./X.31/ számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Bókaháza Község

Részletesebben

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság H-6721 Szeged, Berlini krt. 16-18. : 6701 Szeged, Pf. 414 Tel: 36-62/621-280 Fax: 36-62/621-299 e-mail: csongrad.titkarsag@katved.gov.hu Szám:374-9/2013/IPB

Részletesebben

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 15. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: A Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.2.)

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben