E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 415/2009. MELLÉKLETEK: -0 DB TÁRGY: KÖZMEGHALLGATÁS. Az orvosi alapellátás, sürgősségi ellátás elérhetősége Baranya megyében, különös tekintettel az esélyegyenlőségre (alapellatas) ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:. dr.horváth Zsófia, egészségügyi referens Humánszolgáltatási Főosztáy MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke

2 2 Hatályos jogszabályok: Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény alapellátásnál, 88. (1) bekezdése alapján, a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. (2) Az (1) bekezdésben foglalt alapellátás célja a) az ellátott lakosságra vonatkozó, a 79. szerinti megelőző tevékenység; b) az egyén ba) egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése, bb) külön jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett, bc) szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése vagy terápiás ellátás céljából, bd) gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a kezelőorvos által javasolt terápiás terv alapján; c) szükség esetén a bb) és a bd) alpontban foglaltaknak a beteg otthonában történő ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 152. (1) bekezdése alapján, a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A (2) bek. szerint, a települési önkormányzat képviselő-testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. A települési önkormányzatoknak az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes kérdéseiről szóló 47/2004.(V. 11.) ESZCSM rendelet 15. (1) bek. alapján, háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot kell szervezni, illetve azt központi ügyelet útján kell ellátni. A 2) bek. alapján, ügyeleti szolgálat a háziorvosoknak a sürgős - a következő rendelési időig nem halasztható - orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálata. Központi ügyelet az érintett háziorvosi körzetek lakosságának folyamatos vagy meghatározott időben történő alapellátási szintű sürgősségi ellátása az adott területet ellátó mentőszolgálattal együttműködve (5 bek). A (6) bek. alapján, az ügyeleti szolgálatot, valamint a központi ügyeletet (a továbbiakban: ügyelet) a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az önkormányzattal, illetve intézményével kötött szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában. Tekintettel arra, hogy az alapellátás helyzetéről, legfontosabb jellemzőiről, problémáiról a Baranya Megyei Önkormányzat adatokkal, információkkal nem rendelkezik, ezért felkértem Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetét (ÁNTSZ), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatóját, valamint a PTE Sürgősségi Orvostani Tanszéki Csoport vezetőjét, hogy szakmai anyag összeállításával, valamint a közgyűlésen való személyes megjelenésükkel segítsék a téma megtárgyalását. Jelen előterjesztés

3 3 nevezettek által készített anyag, melyet változatlan tartalommal és formában terjesztek a közgyűlés elé. ÁNTSZ Igazgatási Osztályvezetője, dr. Kassay Veronika az alábbi tájékoztatót készítette felkérésemre az alapellátás helyzetéről: A háziorvosi ellátás Baranya megyében 156 felnőtt, 90 vegyes, és 76 gyermek háziorvosi körzetben történik. A háziorvosi praxisok legtöbbje un. funkcionálisan privatizált, az épület tulajdonosa az önkormányzat, a működtetés a háziorvos vállalkozásának a feladata. Ez főleg a minimumfeltételek építészeti vonatkozásait érintő problémát jelent. Egyre több esetben kerül térítés nélkül a műszer és eszközállomány a háziorvosok tulajdonába, melyek biztosításáért utána ő felel. A vegyes praxisok esetében állandó probléma a gyermekellátás. Egyrészt a házi gyermekorvosi körzetek visznek el - sokszor már ellátási gondot okozva saját körzetüknek- tetemes számú beteget, másrészt a Mozgó Szakorvosi Szolgálat /MSZSZ/ szakmai kompetenciái nincsenek lerögzítve /védőoltást ad be, ugyanakkor a gyermekekért a családorvos felel/. Átmeneti szünetelés után újra megkezdte működését a Baranya Megyei Kórháztól örököl - MSZSZ - a Pécsi Tudományegyetem szolgáltatásaként. A megye sajátossága - település-szerkezetéből adódóan - a sok alacsony kártyaszámmal bíró körzet, melyek sokszor csak az önkormányzatok kiegészítő finanszírozásával tarthatóak fenn. Ezen praxisok, ha elvesztik háziorvosaikat csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem találnak újat helyette. Huzamosan betöltetlen háziorvosi körzet a megyében 3 db volt 2008-ban / Somogyapáti, Nemeske, Ibafa /. A fenti huzamosabb ideje betöltetlen praxisok a Szigetvári kistérségben vannak, mely a stagnáló, lemaradó kistérségek közé tartozik, ez a tény meghatározza egyébként a gazdasági fejlettséget, e keresztül pedig az önkormányzatok fejlesztésre fordítható forrásait szűkíti. Más szempontból pedig a perifériás, a nagyobb városközpontoktól, egyetemi városoktól (Pécs, Kaposvár) való relatíve nagy távolság (melyet ráadásul az utak minősége és vonalvezetése is súlyosbít) igen erősen gátolja, hogy a frissen végzett szakemberek szívesen térjenek vissza/jöjjenek a kistérségekbe. Ez utóbbi tény nyilvánul meg az egészségügyi alapellátásban a betöltetlen állások/körzetek számában, ahova hiába történik évek óta az állások hirdetése, még az érdeklődők száma is igen alacsony. Az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatainak alapján az alapellátást általánosságban a megfelelő tárgyi és személyi feltételek jellemzik. A székhelyközségi rendelők állapota, felszereltsége általában magasabb szintű, míg a külközségiek állapota, berendezése szegényesebb. A pécsi, építészetileg kritikus állapotú rendelők helyzete az utóbbi időben rendeződni látszik. A 47/2004.(V.11.)ESzCsM. rendelet alapján a háziorvosi ügyeletben Baranya megyében évben 145 településen volt a hétközi háziorvosi ellátás készenlét formájában biztosítva, valamint a Mohács sziget ellátása a földrajzi adottságok miatt egész héten készenlét formájában történt. Ezzel szemben évet követően csupán összevont háziorvosi ügyeletek illetve központi ügyeletek működtek a megyében. A háziorvosi (fogorvosi) ügyeletek részletes adatai az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének honlapján/ / a Beutalási rend címszó alatt megtalálhatóak.

4 4 Az ügyeletet ellátó szolgáltatók a megyében nagyrészt rendelkeznek telephellyel, kivétel a Mohács szigetet, mely két települést érint / Új-Mohács és Homorúd /, mely esetben az ügyleti ellátás a Bajai Városi kórházban történik. Ennek oka, hogy a Dunán este 20 óra után nincs komp-közlekedés, így a sürgős esetek ellátása lehetetlen Mohács felől. A napközbeni ellátást is befolyásolja a kompközlekedés. Megoldás a mohácsi híd megépülése lenne. Mágocs, Alsómocsolád, Mekényes, Bikal és Nagyhajmás a földrajzi közelség miatt szerződtek a háziorvosi ügyeleti ellátásra a Dombóvári Szent Panteleon Kórház telephelyén működő háziorvosi ügyeleti szolgáltatóval. Szászvár, Máza, Kárász, Vékény települések önkormányzata január 01-ével a Bonyhádon működő BZS Egészségügyi Szolgáltató Bt.-vel kötött szerződést a háziorvosi ügyelet működtetésére, ezzel a szászvári székhelyű ügyelet megszűnt. Ennek oka a működtetési nehézségekben rejlik, nem tudott az ügyelet kellő számú orvost biztosítani a szabályszerű működéshez. A fogorvosi alap és szakellátásban 173 OEP finanszírozott körzet és Pécsett 14 iskolafogászati körzet működik, melyek személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. Fogászati ügyelet Pécsett és Villányban van. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények által működtetett ügyleti ellátáshoz Pécs, a Pécsi kistérség, Komló és a Komlói kistérség tartozik. A Villányban működő ügyeletet a dr.dudás Béla fogászati Bt. látja el. Területéhez a Siklósi kistérség települései tartoznak 12 település kivételével. A fenti ellátással Baranya megye 301 települése közül 102 település lakossága van ellátva fogászati ügyelet szempontjából, melynek oka az, hogy csupán több település összefogásával lehet finanszírozhatóvá tenni a fogászati ügyeletet. Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004.(V. 11.) ESzCsM. rendelet 13..(6) bekezdése, és 6. (4) bekezdése szabályozza a fogorvosi ügyelet szervezését. A jogszabály szerint a fogorvosi ügyelet szervezése - az alapellátási ügyelet keretében - az önkormányzatok számára kötelező. A rendelet a megyeszékhelyekre és megyei jogú városok ügyeletének megszervezésére vonatkozóan tartalmaz előírásokat. A sürgősségi betegellátásra Baranya megyében két szolgáltató rendelkezik működési engedéllyel: PTE a Gyermekgyógyászati Klinika telephelyén 4 ággyal és a Mohács Városi Kórház szintén 4 ággyal. Mindkét szolgáltató SO2 szintű ellátást nyújt, mely a sürgősségi betegellátó osztály alacsonyabb szintjét jelenti. A PTE Gyermekgyógyászati Klinikájának ellátási területe a Mohácsi kistérségen kívül az egész megye, melyet az egészségügyi miniszter án határozott meg. A Mohácsi Kórház területi ellátási kötelezettsége a Mohácsi kistérségre terjed ki. A fenti területi elosztás anomáliája, hogy az ellátandó feladat és az ÁNTSZ engedély - nem tesz különbséget a felnőtt és a gyermek ellátás közt. A jelenleg hatályos jogszabályokban nincs gyermek sürgősségi ellátás, tehát formailag a Gyermekgyógyászati Klinikán a felnőtt betegeket is el kéne látni, ami természetesen nem lehetséges. Így egy nagy területi hiány keletkezne a felnőtt sürgősségi ellátásban, mely szerint a Mohácsi kistérségen kívül a megye ellátatlan lenne. A gyakorlat szerencsére nem ezt mutatja, mivel minden kórház rendelkezik sürgősségi betegfogadó hellyel, és kötelezően ellátja azon szakmákban a hozzá érkező betegeket, mely aktív szakmára ÁNTSZ engedélye van.

5 5 Ennek ellenére a megyében nagyon hiányzik egy magas szintű ellátást nyújtó sürgősségi centrum, mely legalább SO1 szintű osztállyal és az ellátási területének / Baranya megye / megfelelő méretű kapacitással rendelkezik. Ezen a gondon segít az, hogy a Pécsi Tudományegyetem a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megjelent A sürgősségi ellátás SO1 és SO2 (ezen belül gyermek sürgősségi ellátás) fejlesztésének támogatására /kódszám: TIOP-2.2.2/08/2F / címmel készített pályázatot nyújtott be. A pályázatot a PTE megnyerte, az új SO1 szintű osztály működését várhatóan 2012-ben kezdheti meg. Az SO2 szintű ellátást nyújtó beteg ellátó osztályok működése a megye más fekvőbeteg ellátó intézményében is kívánatos lenne. A Szigetvári Egészségügyi Kft.-nél egy SO2 szintű osztály működése földrajzilag és kórház jelenlegi szolgáltatásai alapján is indokolt lenne. Ehhez azonban stabil gazdasági és szakmai helyzet kialakítása szükséges, melyek a szakmai tárgyi és személyi minimumfeltételek kialakításához és folyamatos fenntartáshoz szükségesek. A Pécsi Tudományegyetem Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, prof. dr. Nagy Lajos a témáról az alábbi összeállítást bocsátotta rendelkezésünkre: ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK: A megyében a családorvosi és gyermekorvosi alapellátást 322 orvosi praxis látja el, amelynek megoszlása: 246 felnőtt vagy vegyes praxis, 76 gyermek házi gyermekorvosi praxis. Ezek több mint 80 %-a funkcionálisan privatizált. Az orvosok átlag életkora 55 év, mintegy 20 kolléga 70 év feletti. A tartósan üres praxisok száma az elmúlt években 3-5 (országosan ). Jellemző, hogy a vidéki praxisok jelentős aránya a korábbi körzeti orvosi rendszer maradványaként - alacsony lélekszámmal működik (székhelyközség, csatolt községek). A háziorvosi rendszer 20 évvel ezelőtti kialakításával ez a szerkezet nagyrészt megmaradt. A háziorvoslás kialakítása együtt járt a szabad orvosválasztás bevezetésével, a praxisok részleges privatizációjával, a finanszírozás átalakításával, a szakvizsga- és a szintentartó továbbképzési kötelezettség bevezetésével. Több mint 10 éve csak azok az orvosok végezhetnek háziorvosi munkát, akik teljesítik a képzési- és továbbképzési kötelezettségüket. Elsősorban a privatizáció eredményeként az elmúlt években sokat javult a rendelők állapota, a dologi körülmények, műszerezettség. A nem-vállalkozó háziorvosok esetében a tulajdonos önkormányzatok is javítottak az ellátás körülményein elsősorban az 1000 betegszám alatti praxisok esetében. A jelenlegi kártyaszám alapú finanszírozás nem fedezi a háziorvoslás kiadásait: az önkormányzatoknak hozzá kell járulni a működési költségekhez, a praxisok életképességének megtartásához. Ez az anyagi támogatás elősegítette, hogy Baranya megyében kedvezőbb a tartósan betöltetlen orvosi praxisok aránya. SZAKMAI MUNKA A mindennapi betegellátás, a rehabilitáció, a krónikus betegek és idősek gondozásának színvonala eléri, vagy meghaladja az országos szintet. Ezt az eredményes szakmai munkát elősegítette a PTE Családorvostani Intézete, a megyében aktív szakmai-tudományos munkát végző egyesületek (pl.: MÁOTE, CSAKOSZ, Praktizáló Orvosok Szövetsége) által szervezett rendszeres szakmai összejövetelek.

6 6 A háziorvosi munkát nehezítő problémák: az adminisztrációs kötelezettség folyamatos növelése, érdektelenség a definitív betegellátásban, az alulfinanszírozottság, a csökkenő orvos utánpótlás, a szakellátás hozzáférhetőségének rosszabbodása. A fenti tevékenységekkel szemben megyénkben is gondot jelent a jogszabályban is előírt lakossági szűrési programok végzése. A nehézségek okai: az érdekeltség hiánya, a lakosság egészségtudatos magatartásának alacsony szintje, a kedvezőtlen rendelési idő, a szakember hiány, a szakellátás kapacitáshiánya, várható kedvezőtlen társadalmi hatások (gyógyszerfogyasztás, táppénz), és főleg a kisebb településeken szociális - és utazási problémák. A népegészségügyi helyzet javítása szempontjából a prevenciós szolgáltatások feltételeinek biztosítása kiemelt jelentőséggel bír. Háziorvosi ügyeleti rendszer Baranya megyében különböző területi nagyságú központi ügyeletek, illetve sok helyen összevont háziorvosi ügyeletek végzik az elsődleges ügyeleti ellátást. A finanszírozás fejkvóta alapú, amely főleg az aprófalvas térségekben messze elégtelen. A jelenlegi ügyeleti ellátás szakmai színvonala nem megfelelő. Okai: az ügyeletes team felkészületlensége, a műszerezettség hiánya, a hiányzó szakmai kontroll, az egységes prehospitális sürgősségi ellátás kiépítetlensége. A lakossági érdekek, valamint az orvosszakmai és gazdaságossági szempontok figyelembevételével szükség van a racionálisabb háziorvosi ügyeleti rendszer kialakítására. JAVASLATOK A háziorvosi munka hatékonyságának alapvető javítását az alapellátási rendszer tartalmi, finanszírozási és strukturális átalakítása eredményezheti. Ennek egyes eleme: A minőségbiztosítási rendszer megteremtése A praxis nagyságával arányos létszámú alapellátási team és rendelési idő kialakítása A rendszeres orvosszakmai ellenőrzések bevezetése A finanszírozási rendszer átalakítása a minőségi mutatók és az érdekeltségi szempontok beépítésével Egységes prehospitalis sürgősségi betegellátás létrehozása Egyes szolgáltatási tevékenységek feltételeinek kialakítása (pl. az egészségvédelem- és fejlesztés, a betegségmegelőzés érdekében) A családorvoslás szakma presztizsének javítása A háziorvos utánpótlás biztosítása (pl. praxisvásárlás megkönnyítése, elmaradott térségekben kiemelt fejlesztések és finanszírozás) Az alap- és szakellátás közötti együttműködés javítása. A Pécsi Tudományegyetem Sürgősségi Orvostani Tanszéki Csoport vezetője, prof. dr. Sárosi István: A sürgősségi betegellátás helyzete Pécsett és vonzáskörzetében című szakmai anyaga a következőket tartalmazza: Szomorú, de tény a megállapításom: Pécs és vonzáskörzete sürgősségi betegellátása rendkívül korszerűtlen, idejétmúlt, a hézagpótlás elvére épülve rosszul szervezett, nem felel meg az esélyegyenlőség európai kartákban rögzített feltételeinek és követelményeinek, fényévnyire van az európai normáktól, és messze elmarad a korszerű sürgősségi betegellátást művelő többi megyeszékhelytől és várostól.

7 7 Csak a példa kedvéért: 2010-ben, Európa Kulturális Fővárosában az eddigi turisztikai forgalmat több százezerrel meghaladó külföldi látogatóval számolhatunk. Óhatatlan bizonyos betegségek, balesetek előfordulása. Értetlenséget (és döbbenetet) fog kiváltani az a tény, hogy töréssel vagy megrándult bokával a város déli részébe a Traumacentrumba, a kardiológiai eseményekkel egyik nap az észak-nyugati, másik nap a déli városrészbe, harmadikon a belvárosba, a neurológiai történésekkel a városközpontba kell rohanni, csak a felnőtt betegellátást számítva 14 helyszín közül választhat a rászoruló, s folytatható a sor a szemészettel, urológiával, fül-orrgégészettel, égéssel, pszichiátria problémákkal, stb. Nem beszélve arról, hogy vannak intézetek amelyek csak a hét bizonyos napjain adnak ügyeletet, váltott rendszerben a város más-más pontjain lévő egyéb intézetekkel. A helyzet komikus, de sajnos lesz (mint ahogy ez már számtalanszor elő is fordult), akinek tragikus kimenetelű ez a betegellátási szervezési forma; mindezekkel együtt a jelen rendszert túlélő betegek körében a mélypont alatt vannak az elégedettségi mutatók, ami a 4-6 órás várakozási idők ismeretében nem meglepő. A probléma tehát mielőbbi megoldásért kiált, amely nem csak az egyetem, de a város, és a teljes régió feladata és felelőssége! Rendkívül fontos leszögezni: a sürgősségi betegellátás nem a betegek mielőbbi, azaz sürgős ellátását jelenti: hanem egy olyan új típusú betegellátási formát, amelynek lényege, hogy egy adott terület (régió) bármely részéről egyetlen helyre érkezve a beteg, nem betegsége típusának, hanem állapot-súlyosságának megfelelően kerül szakkézbe, azaz azonnali, 10, 30, 60 percen belüli, vagy későbbi ellátásra. A sürgősségi betegellátó egy olyan szervezeti egység, ahol folyamatos és teljes körű diagnosztikai rendszer működik, minden eszköz (és tudás) rendelkezésre áll a betegek stabilizálására, és ahol az esetek %-ban 24 órán belül végleges ellátásra kerülnek, s csak az instabil, vagy a 24 órán belül nem lezárható esetek kerülnek kórházi felvételre. Ez a szisztéma mindenki által jó ismerten működik az Egyesült Államokban ( Vészhelyzet ), megvalósítását - a gyógyuláshoz való egyenlő esély jelszavával - abszolút prioritásként kezeli az Európai Unió, és kiépítését, megszervezését sürgősségi országos feladatként kezeli a magyar egészségpolitika is. Csak a klinikai adatbázisunkból merítve: a sürgősségi betegmegjelenés évi száma (gyermek és nőgyógyászati betegeket nem számítva) eléri a beteget, ami napi rosszulléti esetet jelent, ehhez hozzá véve a Megyei Kórház beteganyagát, és a rendelőintézeti-háziorvosi ügyeleti rosszulléteket kapjuk meg Pécs és vonzáskörzetében a sürgősségi betegellátásra szorulók pontos számát. Megoldást a TIOP uniós pályázat keretében első helyen kiemelt beruházás megvalósulása jelenthet, amelynek során megépítésre kerül az I. sz. Klinikai Tömb mentőbejárati szintjén, és a klinika udvarán egy 1300 négyzetméter alapterületű, modern Sürgősségi Betegellátó Osztály, amely az ún. egykapus beléptetési rendszerével a gyermek- és nőgyógyászati esetek kivételével egy helyen fogad minden sürgősségi betegellátásra szoruló személyt. Az új sürgősségi osztály (egy későbbiek során kialakításra kerülő Sürgősségi Orvostani Intézet magja) célszerűen kialakított helységrendszere tartalmaz két műtői blockot, kétágyas shoktalanítót, ill. kritikus állapotot stabilizáló helyiséget, intenzív és általános jellegű fektető ágyakat, komplett és korszerű diagnosztikus eszközöket, kényelmes betegvárót recepcióval és betegosztályozóval, szociális és adminisztrációs helyiségeket, s ez a komplexum a nap 24 órájában folyamatosan várja a kísérőkkel együtt mintegy érkezőt. A betegellátást pályázati szakértők által már jóváhagyottan 23 szakorvos, 26 nem-szakorvos végzi, munkájukat közel nyolcvan

8 8 diplomás és nem-diplomás ápoló, beteghordó és, adminisztrációs személyzet segíti majd. Az építés mellett ésszerű átszervezéssel integrálni kell a sürgősségi betegellátás eddig szétszórtan működő szakembereit, és meg kell szüntetni a pazarló fölösleges párhuzamosságokat. Mindezek révén amellett, hogy megvalósul közel fél millió ember esélyegyenlőségen alapuló biztonságos és korszerű, európai színvonalú betegfogadása és ellátása, lehetősége van az egyetemnek, mint tudásközpontnak arra, hogy megvalósítsa az orvosegyetemi városok közül elsőként, a gyógyítás mellett másik legfontosabb feladatát, a sürgősségi orvostan intézeti szintű graduális és postgraduális oktatását, így a sürgősségi szakemberek képzését és továbbképzését is. Mindezen (várható) sikerekkel párhuzamosan: Európai mintának megfelelően a város közterületein feltűnő, többnyelvű táblák telepítésével egy olyan információs rendszert kell építeni, amelynek segítségével a sürgősségi osztály minden magyar és külföldi személy számára bárhonnan megközelíthető, ill. elérhető. A klinikai tömböt körülvevő közterületek egy részét involválni kell a mostaninál jóval nagyobb számú személygépkocsi parkolása céljából, továbbá ésszerű forgalomszabályozással könnyíteni a sürgősségi osztály megközelítését. Miközben megvalósul a város és a régió korszerű intrahospitális, és az OMSZ-szal való jó együttműködés révén prehospitális sürgősségi ellátása, a várossal ugyancsak közös feladat a frekventált helyszíneken az életmentés (és újraélesztés) alapfeltételének megszervezése, a lakosság által használható félautomata defibrillátor-készülékek telepítése, a lakosság oktatása, kiképzése. A sürgősségi osztály régióval közös feladata mindazon telekommunikációs rendszerek kiépítése és működtetése, amelyek segítségével a régió bármely részéből, még a sürgősségi osztályra való érkezés előtt azonnali szaktanácsadás és segítség adható. Végül a legfontosabb: közös feladatszervezéssel, vagy akár pályázati ráfordítással elérni a sürgősségi ágylétszám mielőbbi optimalizálását, azaz a európai ajánlásoknak megfelelően minimum duplájára emelését. Jelen pályázat csak meghatározott ágyszámot, nevezetesen 13-nak a tervezését engedélyezte. Nagyszámú statisztikai adat birtokában azonban egyértelműen kijelenthető, hogy ezzel az ágyszámmal működő sürgősségi osztály pont annak a feladatnak nem tud megfelelni, amely a feladata lenne, az említett betegforgalommal kalkulálva ezen ágyszámnak minimum a duplájára lenne szükség. A fenti feladatok közösek, a megoldásuk is az, mindenkiért, de magunkért és gyerekeinkért is Fenti feladatok megoldása az Önkormányzat és az Egyetem közös feladata és felelőssége, különös tekintettel a betegellátás integrációs koncepciójának függvényében. Mit kérünk az Önkormányzattól és a Közgyűléstől? Vegye figyelembe, hogy a sürgősségi betegellátás a gyógyító tevékenység legérzékenyebb eleme és ezért hatékonyságának kritikus értékelése mindenkor a társadalmi megítélés fókuszában áll Támogassa a projekt megvalósítását, és tekintse ezt kulcs-kérdésnek Pécs és a régió érdekében, különösen annak figyelembevételével, hogy jelenleg hátrányos helyzetben vagyunk az ország más régióihoz viszonyítva. Tartsa napirenden a projekt alakulását és éljen ezzel kapcsolatban a rendszeres beszámoltatás jogával

9 9 Nyújtson segítséget az ellátó rendszer működési feltételeinek megteremtésében, kialakításában (parkoló, városrendezés, forgalomszervezés, logisztikai segítség és szervezés stb.) Mérlegelje, hogy milyen mértékben tudja támogatni a megvalósításhoz szükséges forrásokat, a műszer és eszközpark szinten tartásának, ill. fejlesztésének a kérdését, és kiemelten: a sürgősségi betegellátást végző humánerőforrás országosan már elért megbecsülését. Adjon segítséget a régióban felkutatható támogatók aktiválásához (ipari üzemek, banki, vállalati donáció, stb.) A betegellátás integrációs programjában a projektet kiemelten kezelje az Egyetem, a Baranya Megyei Kórház és a területi orvosi ellátás feladatainak egészében. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a POTE Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, prof. dr. Nagy Lajos, a POTE Sürgősségi Orvostani Tanszéki Csoport vezetője, prof. dr. Sárosi István, valamint ÁNTSZ Igazgatási Osztályvezetője, dr. Kassay Veronika által az orvosi alapellátás, sürgősségi ellátás helyzetéről készült szakmai anyagokat, és az ennek alapján készült előterjesztést fogadja el. Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a) tudomásul veszi Az orvosi alapellátás, sürgősségi ellátás elérhetősége Baranya megyében, különös tekintettel az esélyegyenlőségre elnevezéssel megtartott KÖZMEGHALLGATÁS tájékoztató anyagaiban foglaltakat; b) felkéri elnökét, hogy - a szakmai anyagokban részletezett nehézségekre és megoldandó problémákra figyelemmel - a Pécsi Tudományegyetemmel folytatott integrációs egyeztetések során a sürgősségi ellátás helyzetének javítását szolgáló lehetőségeket is tekintsék át; c) köszönetét fejezi ki a tájékozató szakmai anyagainak összeállításáért prof. Dr. Sárosi Istvánnak, prof. Dr. Nagy Lajosnak, valamint Dr. Kassay Veronikának augusztus 25. Horváth Zoltán