BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS

Átírás

1 BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS TÁRSADALMI EGYEZTETÉS UTÁNI VÁLTOZAT AUGUSZTUS 1

2 Tartalom 1. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat Előzmény A hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program Natura 2000 hatásbecslés kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program Natura 2000 kidolgozásának indokoltsága, célja, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztés szerint fontos elemekkel A Natura 2000 területek ismertetése járási szinteken SKV szempontrendszere szerinti értékelés a Natura 2000 hálózat területeinek állapotára, állagára és jellegére vonatkozóan, tekintettel e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire Natura 2000 területeket érintő fejlesztési elemek A fejlesztési elképzelések, tervek, intézkedések, beavatkozások környezeti hatásainak elemzése, valamint a megyei tervekben szereplő fejlesztési beavatkozások környezeti teljesítményértékelése a Natura 2000 hálózatban Vidék fenntartható fejlesztése A megyeszékhely integrált fejlesztése Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Komplex megyei gazdaságfejlesztés menedzsment és marketing tevékenység megszervezése Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési képességének kibontakoztatása Térségi elérhetőség és mobilitás A területfejlesztési operatív programban feltárt környezeti konfliktusok értékelése és a környezeti állapot várható alakulása Bács-Kiskun megyei szerkezeti terv infrastruktúra elemeinek és hálózatainak környezeti értékelése Javaslat környezeti szempontú intézkedésre Összefoglalás

3 1. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat Előzmény Jelen dokumentum szerves részét képezi a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat alapdokumentumának (BKMTOP SKV). A stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozásának ismertetése, a kidolgozás folyamata, a módszertan bemutatása ebben az alapdokumentumban részletezve megtalálható, ezért ebben a tanulmányban csak a Natura 2000 programhoz történő kiegészítések és részletek szerepelnek. Jelen dokumentum célja Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Operatív Programjában meghatározott prioritási tengelyek, specifikus célok és beruházási programok Stratégiai Környezeti Vizsgálata a as tervezési időszakra, a Natura 2000 területek vonatkozásában. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 10. (1) bekezdése alapján meg kell vizsgálni, hogy az operatív programban javasolt célok várhatóan milyen hatást gyakorolnak majd a megyében érintett Natura 2000 területek jelölésének alapjául szolgáló, ún. jelölő fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére. A vizsgálat nem az egyes, későbbiekben racionalizálódó, konkrét beruházások jogszabályban előírt és meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő ún. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció(k). Az a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során elkészítendő önálló dokumentum(ok) amennyiben az adott beruházás várhatóan jelentős hatással lesz az érintett Natura 2000 területre. A hatás jelentőségének megítélését a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjairól szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 5. számú melléklete írja elő: A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést: 1.1. A hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ennek alapvető célkitűzéseit az 1979-es madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) illetve az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) határozza meg. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tar- 3

4 tásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. Az irányelvek által meghatározott célok és alapelvek az Európai Uniós csatlakozásunkat követően többek között az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelettel került átültetésre a nemzeti jogrendszerünkbe. A rendelet tételesen meghatározza az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, fajokat, valamint a megőrzésükhöz szükséges előírásokat. A kijelöléssel Magyarország területének közel 21 %-a lett Natura 2000 terület, azaz különleges madárvédelmi terület és a különleges természetmegőrzési terület. A két területtípus átfedése közel 42 %. Az eredeti védett területek csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1,2 millió hektár kap uniós védettséget. Napjainkban a teljes Natura 2000 hálózat kiterjedése összesen 1,99 millió ha. A Natura 2000 hálózat működtetésének célja, a területek kijelölése alapjául szolgáló élőhelytípusok, valamint fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása, valamint a Natura 2000 hálózatra vonatkozóan a társadalom, a helyi közösségek, a gazdálkodók, a területhasználók által is ismert, elfogadott és támogatott rendszer kialakítása (1. táblázat). Cél a Natura 2000 területekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésénél, a területre gyakorolt hatások vizsgálatánál, illetve a területek kezelésénél, megőrzésénél való figyelembe vétel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer jó alapot nyújt a hazai Natura 2000 területek monitorozására. 1. táblázat Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelveknek (Natura 2000) megfelelő jelentési kötelezettségek áttekintése. Jelentés Jogszabályi hely Jelentés ideje Natura 2000 űrlapok terület felterjesztésekor Jelentés az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásaként hozott egyedi intézkedésekről 6 évente Az alkalmazott eltérések (derogációk) a fajok védelmére vonatkozó előírásoktól 92/43/EGK 2 évente Az élőhelytípusok és a fajok természetvédelmi helyzetének monitorozása Nincs meghatározva A IV. mellékletben szereplő fajok véletlenszerű pusztulásának monitorozása/ellenőrzése Nincs meghatározva Az alkalmazott eltérések (derogációk) a madarak védelmének előírásaitól 79/409/EGK Évente Jelentés az irányelv végrehajtásaként hozott nemzeti előírásokról 3 évente Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelettel és az Állami Természetvédelem Natura 2000 területekre vonatkozó természetvédelmi prioritásainak megjelentetésével technikailag a jóváhagyott Natura 2000 területeket (közösségi jelentőségű élőhelyeket) különleges termé- 4

5 szet-megőrzési területekké (közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok; illetve közösségi jelentőségű állat- és növényfajok) váltak. A különleges természet-megőrzési területekre vonatkozó természetvédelmi intézkedések alapját többek között a természetvédelmi célkitűzések képezik, amelyek minden esetben az egyes területek kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását, megőrzését és helyreállítását célozzák meg. Erre vonatkozóan valamennyi Natura 2000 terület egyedi űrlappal rendelkezik (97/266/EK bizottsági határozat szerinti adatlap Standard Data Form és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények megőrzéséről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv 17. cikkének (1) bekezdése szerint), amely tartalmazza a részletes, konkrét területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzéseket és prioritásokat. Közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok azok az élőhelytípusok, amelyeket természetes elterjedési területükön az eltűnés veszélye fenyeget; elterjedési területük zsugorodása vagy eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen fordulnak elő; egy vagy több biogeográfiai régiónak kiemelkedően jellegzetes képviselői. A közösségi jelentőségű fajok veszélyeztetettek; sérülékenyek, azaz valószínűsíthető, hogy a veszélyeztetett kategóriába kerülnek a közeljövőben, amennyiben a sérülékenységet előidéző okok továbbra is fennállnak; ritkák, azaz kis állományaik léteznek, amelyek ugyan jelenleg nem veszélyeztetettek vagy sebezhetők, de kockázatnak vannak kitéve. E fajok körülhatárolt földrajzi területen vagy kiterjedtebb területen, de alacsony sűrűségben fordulnak elő; endemikusak (bennszülött fajok) és különös figyelmet érdemelnek élőhelyük különleges természete miatt és/vagy a hasznosításukkal kapcsolatos, élőhelyükre, illetve védelmi helyzetükre gyakorolt esetleges kihatások miatt. Az értékelést a Natura 2000 hazai jogszabályi hátterét figyelembe véve kell elvégezni: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet (Kr.) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kr. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI.13.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV.27.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V.3.) VM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről szóló KvVM közlemény (MK 80. szám II. kötet, 2005) A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV.26.) Kr. 5

6 2. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program Natura 2000 hatásbecslés kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival A BKMTOP Natura 2000 szempontú SKV készítésével kapcsolatban a felmerülő feladatok közül több téma vizsgálatára a BKMTOP környezeti értékelésekor már részletesen sor került (lásd BKMTOP SKV 2.1., 2.2. és 2.3. fejezetek). A BKMTOP Natura 2000 területeket érintő részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálatát és az esetleges ellentmondások feltárását, valamint a program összevetését a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal a BKMTOP SKV már tartalmazza, nincs szükség annak újabb elvégzésére, vagy ide másolására. Jelen fejezet a BKMTOP SKV-ban nem szerepelő Natura 2000 szempontjából fontos kiegészítéseket tartalmazza Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program Natura 2000 kidolgozásának indokoltsága, célja, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztés szerint fontos elemekkel Az Európai Unió ökológiai hálózatához, a Natura 2000-hez tartozó területek kiterjedése hazánkban körülbelül 2 millió hektár. A teljes területhez viszonyított arány (EURSTAT szerint EU-27: 17,9 %, HU: 21,4 %), illetve a mezőgazdasági területeken belüli (EU-27: 10,6 %, HU: 14,6 %), és az erdőterületeken belüli (EU-27: 22,9 %, HU: 44,7 %) részesedést tekintve a hazai értékeink meghaladják az uniós átlagot, ami mindenképpen pozitív, de egyben nagyobb feladat és felelősség is a fenntartható területei tervezés számára. Az SKV készítés szempontjából regionális sajátosság és hangsúlyozza a vizsgálat fontosságát is az a megye gazdaságfejlesztési potenciálját befolyásoló körülmény különösen a turizmus, víziközlekedés fejlesztési területén hogy a Dunának a megyei teljes szakasza és ártere a NATURA 2000 hálózat részét képezi, mint különleges természet-megőrzési terület. A megye területén további érték, hogy a természeti területek és élőhelyek összefüggő hálózatot, láncolatot alkotnak. Programszinten azonosítani lehet Natura 2000 területekre gyakorolt hatásokat, ezért szükséges az élőhelyvédelmi irányelv szerinti értékelést is elvégezni. A Natura 2000 hálózat jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésével, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek teremtésével, a vidék turisztikai vonzerejének növelésével, biotermékek kereskedelmével és az agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel. A természeti értékek megőrzése és gondozása is járhat gazdasági előnyökkel, amit már Magyarországon is számos példa bizonyít októberében a Vidékgazdasági Minisztérium Stratégiai Főosztály irányításával elkészült, társadalmasítás alatt álló, as időszakra vonatkozó 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) mellékletét képezi a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv IV. (NTA). Az NKP három stratégiai alapterület alá sorolja be az egyes stratégiai célokat. Ezek közül az egyik a Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Hazánk bio- 6

7 lógiai sokféleségének megőrzésében, a táj- és természetvédelemben jelentős szerepet töltenek be a Natura 2000 területek. A dokumentum által meghatározott stratégiai célok: Az ökológiai hálózat fenntartása. A Natura 2000 hálózat fenntartása, az élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve helyreállítása. Az országos jelentőségű védett természeti területek hálózatának fenntartása, bővítése, hogy hazánk természeti értékei megőrzéséhez a területi védelem feltételei rendelkezésre álljanak. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása. A nemzetközi jelentőségű természeti területek védelme, fenntartása, illetve bővítése. Az ex lege védett természeti területek degradációjának megállítása, természeti állapotuk javítása, természeti és kulturális örökségi értékeik integrált megőrzése. Az NTA által meghatározott fő cselekvési irányok: Valamennyi Natura 2000 területre készül fenntartási terv, ahol a területek természetvédelmi és gazdálkodási szempontú kezelési céljainak összehangolása ezt szükségessé teszi. Elsőbbséget kell adni a nem védett Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítésének, hogy a területhasználók megismerjék, milyen kompenzációs és támogatási rendszerekhez csatlakozhatnak. A fenntartási tervekben foglaltakra alapozott kezelés megvalósítása, a tervekben megfogalmazott előírások és javaslatok érvényesítése az érintett szakterületi jogszabályokban, tervekben és a pályázati források felhasználásánál. A pénzügyi időszakban a Natura 2000 fenntartási tervek elkészítését szolgáló támogatási jogcím biztosítása, az igénybevétel szabályainak kidolgozása. A fenntartási tervek alapján Natura 2000 specifikus támogatási programok kidolgozása. Indikátorok: Natura 2000 fenntartási tervvel rendelkező területek aránya. A fenntartási tervekre alapozott intézkedések száma. Kiemelt fontosságú az Európai Bizottság által is a legjobbak között számon tartott, időszakra szóló Natura 2000 területek finanszírozását megalapozó országos intézkedési terv, az ún. Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv. Az intézkedési terv összesen 9 országos stratégiai természetvédelmi prioritást és 41 intézkedést azonosít. Főbb beavatkozási területek: A közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok, a Natura 2000 területek megőrzését szolgáló közvetlen (infrastrukturális) fejlesztések (élőhely-fejlesztés, -rekonstrukció, közvetlen fajmegőrzési beavatkozások, a természetvédelmi kezelés eszközrendszerének fejlesztése stb.), különös tekintettel a Magyarországon előforduló értékekre prioritás A közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzéséhez szükséges tudásbázis fejlesztése, és a természetvédelmi helyzet hosszú távú nyomon követéséhez szükséges feltételek megteremtése (kutatás, monitorozás) 7. prioritás A közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzéséhez szükséges intézményi feltételek fejlesztése, a Natura 2000 területek tervszerű kezelésének megalapozása (pl. a területi jelenlét intézményi feltételeinek erősítése, stb.) a Natura 2000 hálózat és a közösségi 7

8 jelentőségű természeti értékek ismertségének, társadalmi elfogadottságának javítása (szemléletformálás, oktatás) 8. prioritás A Natura 2000 területek jelenlétéből eredő potenciális gazdasági-társadalmi előnyök fenntartható hasznosításának, jó gyakorlatok hazai alkalmazásának elősegítése 9. prioritás Az intézkedési tervben meghatározott célkitűzések és intézkedések beépítése szükséges az operatív programokba, megteremtve ezzel a szükséges intézkedések finanszírozási hátterét, ezáltal lehetővé téve a 2020-ig teljesítendő uniós biológiai sokféleség stratégia 1. céljának teljesítését; a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének jelentős javulását. Figyelembe véve az érintett alapok sajátosságait, illetve az eddigi felhasználásukkal kapcsolatos tapasztalatokat, hozzájárulásuk a közösségi jelentőségű természeti értékek megőrzéséhez általában az alábbiak szerint képzelhető el: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA): a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzését, kezelését, természetvédelmi helyzetük nyomon követését, bemutatását, és a szemléletformálást szolgáló infrastrukturális beruházások; Európai Szociális Alap (ESZA): a Natura 2000 területek kezelésében és megőrzésében érintett állami intézményi kapacitások fejlesztése, szemléletformálás, oktatás, képzés; Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA): a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzését célzó, Natura 2000 területeken érvényes gazdálkodási előírások vagy a gazdálkodók önkéntes vállalásainak ellentételezése, kis léptékű (gazdaságszintű) élőhely-fejlesztési beruházások, Natura 2000 fenntartási tervek elkészítése és felülvizsgálata; Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA): halászati hasznosítók élőhely-fejlesztési beruházásai Natura 2000 területeken (halászati hasznosítású természetes vizeken és extenzív halastavakon), Natura 2000 területek érvényes előírások betartásának, vagy önkéntes vállalások teljesítésének ellentételezése; LIFE: fajok és élőhely-típusok megőrzését szolgáló, állami és magánjogi szereplők által megvalósított infrastrukturális beruházások és egyéb konkrét természetvédelmi tevékenységek (pl. fajmegőrzési akciók); Natura 2000 fenntartási tervek elkészítése és felülvizsgálata; bemutatás, szemléletformálás; nagyobb léptékű, több érintett bevonásával, illetve más uniós alapok párhuzamos felhasználásával megvalósuló, egy adott program, terv, vagy stratégia (pl. PAF) végrehajtását célzó ún. integrált projektek. Horizon 2020: közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzéséhez szükséges tudásbázis gyarapítása, az ismeretlen természetvédelmi helyzetű, vagy kevésbé ismert fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének meghatározása, a kutatási infrastruktúra fejlesztése A Natura 2000 területek ismertetése járási szinteken Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben megadott, Bács-Kiskun megyében található Natura 2000 területeket mutatja be az 1. ábra és a 2. táblázat. 8

9 1. ábra Natura 2000 területek Bács-Kiskun megyében A táblázatból jól látható, hogy a megyében található Natura 2000 területek döntő többsége a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) működési területéhez tartozik. A Bácsalmási járás területén védett terület szinte nem található, mindössze a járás területének 0,9 %-a tartozik a Natura 2000 élőhelyvédelmi területekhez (2. ábra). Az ökológiai hálózat területe is mindössze a járás területének 8,3 %-a (3. ábra). A Bajai járás 9,7 %-a Nemzeti Parki terület és jelentős a Natura 2000 területek aránya (Natura 2000 SCI 10,5 % és Natura 2000 SPA 9,7 %) és az ökológiai hálózat területe is 22,2 %-a. A Jánoshalmi járás területén a legkisebb a védett területek aránya (kevesebb, mint 1 %) és az ökológiai hálózat területe is itt a legkisebb (6,4 %). A Kalocsai járás területének igen jelentős része védett terület és kiemelkedő az ökológiai hálózat területe is (40,2 %). A Kecskeméti járás területén a védett területek aránya nem magas, azonban e területek legnagyobb része a Natura 2000 élőhelyvédelmi terület védettség mellett nemzeti parki védettséggel is rendelkezik. Az ökológiai hálózat területe számottevő (19,7 %), de a járások átlagánál kisebb. A Kiskőrösi járás területén a második legmagasabb a Nemzeti Parkhoz tartozó területek aránya és a Natura 2000 élőhelyvédelmi területek aránya is. A megye területének több mint harmada az ökológiai hálózat része. 9

10 2. táblázat Natura 2000 területek Bács-Kiskun Megyében 1 Különleges élőhelyvédelmi terület / SCI SCI N2K azonosító Terület (ha) Különleges madárvédelmi terület / SPA SPA N2K azonosító Terület (ha) Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági szikes puszta x HUKN Felső-Kiskunsági Szikes Puszták és Turjánvidék x HUKN ,02 Felső-Kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta x HUKN ,72 Kiskunsági szikes tavak és az Örjegi Turjánvidék x HUKN ,19 Tass-szalkszentmártoni szikes puszta x HUKN ,2200 x HUKN10001 Szabadszálási ürgés gyep x HUKN ,01 Felső-Kiskunsági turjánvidék x HUKN ,47 Fülöpházi homokbuckák x HUKN ,13 Fülöpházi Hosszú rét x HUKN ,73 Fülöpszállás-soltszentimre-csengődi lápok x HUKN ,99 Kiskunsági szikes tavak és az Örjegi Turjánvidék x HUKN10002 Izsáki Kolon-tó x HUKN ,79 Izsáki Kolon-tó x HUKN30003 Ágasegyháza-orgoványi rétek x HUKN ,14 Kiskőrösi turjános x HUKN ,96 Ökördi erdőteleki keceli lápok x HUKN ,88 Kiskunsági szikes tavak és az Örjegi Turjánvidék x HUKN10002 Bócsa-bugaci homokpuszta x HUKN ,45 Dél-Örjeg x HUKN ,08 Hajósi-homokpusza x HUKN ,31 Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek x HUKN ,26 Kékhegyi-lőtér x HUKN ,05 Dél-Bácska x HUKN ,46 Déli-Homokhátság x HUKN ,97 Jánoshalma-kunfehértói erdők x HUKN ,34 Imre-hegyi pirtói kiskunhalasi homokbuckák x HUKN ,32 Harkai-tó x HUKN ,94 Pirtói Nagy-tó x HUKN ,54 Tázlár kiskunhalasi homokbuckák x HUKN ,05 Harkakötöny kiskunmajsai homokbuckák x HUKN ,3 Móricgáti lápok x HUKN ,97 Péteri-tó x HUKN ,1 Gátéri Fehér-tó x HUKN ,78 Gátéri Fehér-tó x HUKN30002 Csongrád-Bokrosi sóstó x HUKN ,15 Csongrád-Bokrosi sóstó x HUKN30001 Tisza Alpár- Bokros ártéri öblözet x HUKN ,33 Alpár-Bokrosi Tisza - Ártéri öblözet x HUKN ,95 Balástya-Szatymaz környéki homokvidék x HUKN ,8 Matkópusztai ürgés gyep x HUKN ,66 Nagynyíri erdő x HUKN ,08 Solti ürgés gyep x HUKN ,21 Közép-Tisza (Hortobágyi NP) x HUHN ,59 Közép-Tisza (Hortobágyi NP) x HUHN ,16 Gemenc (Duna-Dráva NP) x HUDD ,09 Gemenc (Duna-Dráva NP) x HUDD ,18 Béda-Karapancsa (Duna-Dráva NP) x HUDD ,61 Béda-Karapancsa (Duna-Dráva NP) x HUDD ,01 Jászkarajenői puszták (Duna-Ipoly NP) x HUDI ,26 Jászkarajenői puszták (Duna-Ipoly NP) x HUDI ,79 1 adatforrás:

11 2. ábra. A Natura 2000 területek aránya járásokban A Kiskunfélegyházi járás területén jelentősebb a Natura 2000 élőhelyvédelmi területek találhatóak (11,3 %), mely területek legnagyobb része (8,9 %) Nemzeti Parkhoz tartozó terület is egyben. A Kiskunhalasi és Kiskunmajsai járás területén a Jánoshalmi járáshoz hasonlóan igen alacsony a védett területek aránya és az ökológiai hálózat területe is alacsonyabb járások átlagánál. A Kunszentmiklósi járás területén a legmagasabb a megyében a védett területek aránya, mind a Nemzeti Park területeket (16,9 %), mind a Natura 2000 területeket (Natura 2000 SCI 32,3 % és Natura 2000 SPA 36 %) tekintve. Az ökológiai hálózat területe is itt a legmagasabb a megyében (58 %). A Tiszakécskei járás területén a védett területek aránya nem kiemelkedő, Nemzeti parkhoz tartozó terület mindössze 2,2 %, a Natura 2000 területek aránya a Bajai járáshoz hasonlóan alakul. Az ökológiai hálózat területe számottevő (19,7 %), a járások átlagértékéhez hasonlóan alakul. Az ún. jelölő növényfajok közül az alábbi 7 növényfajra (az országban előforduló 37 Annex II.-es növényfaj közül) jelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet a Kiskunsági Nemzeti Park. A relatíve kevés faj állományait tekintve országosan, sőt az Adenophora liliifolia és az Apium repens kivételével világszinten is kiemelt jelentőséggel bírnak. Zárójelben került feltüntetésre a KNPI működési területén előforduló összállomány: Adenophora liliifolia / csengettyűvirág (6 tő), Dianthus diutinus / tartós szegfű (kb ezer tő), Cirsium brachycephalum/ kisfészkű aszat (kb. 30 millió tő), Iris humilis ssp. arenaria / homoki nőszirom (kb. 2 millió tő), Colchicum arenarium / homoki kikerics (kb. 3,7 millió tő), Apium repens / kúszó celler (770 tő), Gladiolus palustris /mocsári kardvirág (kb. 45 ezer tő). A jelölő állatfajok közül az országban előforduló 114 Annex II.-es (nem madár) állatfajból 35 fajra jelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet illetve különleges természet-megőrzési terület a Kiskunsági Nemzeti Park. 11

12 3. ábra. A védett természeti területek és az ökológiai hálózat területi aránya járásokban Két faj, a Dorcadion fulvum cervae és a Vipera ursinii ssp. rakosiensis világállományának döntő része a KNPI működési területén található. Utóbbi itteni becsült állománynagysága körülbelül 300 példány. További, országos (és különösen a!-al jelölt fajok esetében nemzetközi) szinten jelentősebb jelölő állatfajok a KNPI működési területén, például 2 : Anisus vorticulus (kis lemezcsiga), Vertigo angustior (hosszúfogú törpecsiga), Vertigo moulinsiana (hasas törpecsiga),!leucorrhinia pectoralis (piros szitakötő), Isophya costata (magyar tarsza),

13 !Carabus hungaricus (magyar futrinka), Cucujus cinnaberinus (skarlátbogár), Bolbelasmus unicornis (szarvas ganéjtúró),!chondrosoma fiduciarium (magyar ősziaraszoló), Lycaena dispar (nagy tűzlepke), Maculinea teleius (vérfű-hangyaboglárka), Misgurnus fossilis, (réti csík)!umbra krameri, (lápi póc) Bombina bombina (vöröshasú unka) Triturus cristatus-t. dobrogicus fajpáros, (tarajos gőte, dunai gőte) Emys orbicularis (mocsári teknős) Lutra lutra (vidra) Mustela eversmanni, (molnár, v. réti görény) Myotis dasycneme, (tavi denevér) Spermophilus citellus. (ürge) Az országban előforduló 46 jelölő élőhely közül 16 élőhelytípus fenntartására jelölt ki Natura 2000 területeket a KNPI. Kiemelten jelentős élőhelytípusok a KNPI működési területén (zárójelben közölt a becsült összkiterjedés az illetékességi területen,!-al jelöltek a nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű élőhelyek)!1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak (77 ezer ha); 3150 Természetes eutróf tavak (500 ha); 6250 Síksági pannon löszgyepek (160 ha); 6260 Pannon homoki gyepek (40 ezer ha);!6410 Kékperjés láprétek (1500 ha);! 6440 Mocsárrétek (10 ezer ha); 7210 Meszes lápok télisással (120 ha); 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (95 ha);!91e0 Égeres, kőrises, füzes ligeterdők (3500 ha); 91F0 Keményfás ligeterdők (580 ha);!91i0 Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek (130 ha); 91N0 Pannon homoki borókás-nyárasok (10500 ha). 3. SKV szempontrendszere szerinti értékelés a Natura 2000 hálózat területeinek állapotára, állagára és jellegére vonatkozóan, tekintettel e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire Natura 2000 területeket érintő fejlesztési elemek A megyére kidolgozott területfejlesztési operatív program alapvetően öt szempont alapján csoportosítja az egyes fejlesztési elemeket: 13

14 1. Vállalkozások fejlesztési tervei 2. Együttműködésben megvalósítandó programok 3. Támogatás segítségével megvalósítandó programok (uniós, egyéb nemzetközi, hazai) 4. Megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban 5. Megye felelősségi szintjén túlmutató fejlesztések (uniós, egyéb nemzetközi, hazai támogatással megvalósuló ágazati operatív programok) Megvizsgálva az egyes fejlesztési programjavaslatokat, megállapítható, hogy közvetlen és jelentős hatással a Natura 2000 területekre vonatkozóan a következő programok megvalósítása esetén lehet (kell) számítani, s kell majd a későbbiekben, a konkrét beruházást megelőzően a jogszabályban előírt Natura 2000 hatásbecslést, környezeti hatásvizsgálatot elkészíteni, vagyis a jelölésének alapjául szolgáló, a jogszabály 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat bemutatni. Az Uniós támogatással megvalósuló programok közül Natura 2000 szempontból jelentős hatásokkal bírhat a GINOP 1 (Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése), a KEHOP 1 (A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás), az IKOP 1 (Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása), az IKOP 3 (Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság), a TOP 1 (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében) Az uniós irányelvek és a hazai jogrendszer is lehetővé teszi, hogy a Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelő tevékenység, korlátozás nélküli folytatását. Azaz a gazdálkodás bizonyos formái a területen továbbra is folytathatók, ha az összeegyeztethető a védelemmel, a terület védelmi céljainak megvalósulását nem akadályozza. Az engedélyköteles tevékenységek a 275/2004. (X.8.), a 274/2006. (XII.23.) és a 338/2006. (XII.23.) Kormányrendeletek alapján: Natura 2000 területeken csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet a gyepterületeket feltörni, felülvetni. Natura 2000 területeken az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fát a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet kivágni, telepíteni. kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágása; a növény egészségügyi, illetve balesetvédelmi célú fakivágás, azaz: a hatóságilag elrendelt egészségügyi fakivágás (igazoló dokumentum szükséges); a kizárólag építmények közvetlen környezetében (20 méteren belül) lévő fák kivágása balesetvédelmi célú kivágása. mezőgazdasági terület erdősítése esetén Natura 2000 területeken hatósági engedély szükséges. Natura 2000 területeken a termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz hatósági engedély szükséges. A kölcsönös megfeleltetés szempontjából csak az időleges más célú hasznosítás releváns. Amennyiben a termőföld időleges más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel 14

15 hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen nyomvonalas létesítmény kerül lefektetésre (pl.: földkábel, vízvezeték, gázvezeték, szennyvíz vezeték), vagy légvezeték építése történik állandó jellegű öntözőberendezés, vagy beruházáshoz szükséges felvonulási terület kijelölése történik. Az időlegesen más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani! Az operatív programban részletezett Duna-menti térség területfejlesztési program elemeinek megvalósítása okán jelentkező legjelentősebb hatás az élőhely- és területcsökkenések esetén várható a Natura 2000 területek állapotában. Az infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a felügyelőség által engedélyezett (szükséges hatásbecslési eljárás elvégezése után) beruházások a lehető legkisebb mértékben (területen) érintsék a Natura 2000 területeket. A minimalizált területen azonban értelemszerűen az adott élőhely megszüntetésre kerül, eredeti ökológiai funkciója sérül. Infrastrukturális beruházok esetén jelentkező legjelentősebb hatás az élőhely- és területcsökkenések esetén várható. Az infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztések során törekedni kell arra, hogy az engedélyezett (szükséges hatásbecslési eljárás elvégezése után) beruházások a lehető legkisebb mértékben (területen) érintsék a Natura 2000 területeket. A minimalizált területen azonban értelemszerűen az adott élőhely megszüntetésre kerül, eredeti ökológiai funkciója sérül. A következő jelentős hatás várhatóan az élőhely-fragmentációnál fog jelentkezni. Vagyis a korábbi nagy, összefüggő élőhely mérete lecsökken, esetleg feldarabolódik több kisebb területre, közéjük élőhelyfunkcióként alkalmatlan terület ékelődik, mely a korábbi élőhely komplexitását, élőhely rendszert szűnteti meg. Az így kialakult kisebb, feldarabolódott terület önálló funkciója nem biztos, hogy fenntartható, elindulhat a degradációja. A hatás mérsékelhető ökológiai szempontok szerinti, tájba illesztett tervezéssel, állatok szabad átjárását biztosító létesítmények kialakításával. Utóbbi megoldásokkal a tervezett vonalas infrastruktúrák környezetében, annak hatásaként jelentkező elütések és áramütések gyakorisága is mérsékelhető. A jelölő állatfajok viselkedésének megváltozása, zavarás hatása egyrészt jelentkezhet időleges az építés alatt, másrészt állandó jelleggel a későbbi, rendszeres üzemelés alatt. Az építés közben jelentkező zavaró hatás mértéke nagyban függ a tevékenységek idejének megválasztásától (pl.: költési időszak zavarása). Vizes és ártéri élőhelyek élőhely-típusok legfőbb veszélyeztető tényezője egyrészt a vízhiány, mely leginkább a vízrendezés, belvíz-elvezetés, természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó antropogén hatások eredménye. A megváltozott vízháztartás következtében az élőhely jellege, a fajösszetétele megváltozik. Ritka, veszélyeztetett fajok életfeltétele változik meg, illetve idegenhonos inváziós fajok jelennek meg és terjednek el, felgyorsítva ezáltal a szukcessziós folyamatokat (feltöltődés, cserjésedés). Másik veszélyeztető tényező pedig a helytelen kezelés (pl.: nem megfelelő időben végzett vagy nem megfelelő intenzitású kaszálás, legeltetés, stb.). 15

16 A legveszélyeztetőbb tényező az Alföldi gyepek, erdők és erdő-gyep élőhely-komplexek érintett terülteken a nem megfelelő kezelés, az inváziós fajok terjedése (pl.: akác, aranyveszsző), valamint az élőhelyfoltok elszigetelődése A fejlesztési elképzelések, tervek, intézkedések, beavatkozások környezeti hatásainak elemzése, valamint a megyei tervekben szereplő fejlesztési beavatkozások környezeti teljesítményértékelése a Natura 2000 hálózatban Natura 2000 területekre néhány infrastrukturális beruházás lehet jelentősebb hatással, amelyeket az ágazati programokban javasolt fejlesztési elemeken keresztül lehet a környezeti teljesítmény szempontjából meghatározni. A prioritáshoz három ágazati részprogramot rendeltek hozzá, amelyek mindegyike Natura 2000 programot is érintő projektcsomagokat tartalmaz. A területeket érintő környezeti hatásokat ezeken keresztül vettük figyelembe. A Bács-Kiskun kulturális és természeti ban megjelenő gyalogos túraútvonal fejlesztéseire irányuló projektcsomagok konkrét Natura 2000 érintettségét az útvonalak kijelölését követően lehet területspecifikusan meghatározni. Az útvonalak pontosításakor tekintettel kell lenni arra, hogy a megye számos Natura 2000 területének elkövetkező évekre meghatározott fenntartási terveinek közös vonása a természetvédelmi helyzet megőrzése, az európai közösségi jelentőségű fajok és élőhelyeinek, azok kiterjedésének megtartása. Az antropogén hatások mérséklése ebben az esetben többcélú, együttesen hat a preventív, szemléletformálási akciókra és a megfontolt beavatkozásokra. Előbbit az operatív program 4. és 6. prioritásain keresztül szinergikusan lehet a priroritáson keresztül véghez vinni. A programcsomagban szerepe mutatkozhat az alföldi Kék-túra útvonalak fejlesztésének is, amelyek megyei szakasza négy Natura 2000 területet érint. A Hajósi homokpusztát érintő belső veszélyek között mérsékeltnek számítanak a szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek, amely kockázatot csökkenteni szükséges. Antropogén külső veszélynek a vízáramlási viszonyok megváltozása számíthat. Különösen figyelni kell a pannon homoki gyepek élőhely kiterjedésének és természetességének, a Colchicum arenarium (homoki kikerics) területi állományának és kiterjedésének megtartására. A területen található korábbi katonai területek esetében viszont felmerül azok turisztikai akár szálláshelyként történő hasznosítása is, ami szoros összhangban van a programcsomag Bejárható Bács-Kiskun projektcsomagjával. Az Érsekhalma-Nemesnádudvari löszvölgyek szabadidő-sport tevékenység általi veszélyeztetettsége alacsonynak számít. A síksági pannon löszgyep és a meszes alapkőzetű féltermészetes gyepek) élőhelyeinek 10 %-os növelésére tekintettel kell lenni, akár rekonstrukciós beavatkozásokkal is. A szubkontinentális peripannon cserjések esetében élőhelyüknek az összesített területük tekintetében számított 20 %-os növekedés elérésére kell figyelmet fordítani. A Dél- 3 A dokumentum az érintett Natura 2000 területek fenntartási tervei, a természetmegőrzési területek közzétett adatai, természetvédelmi prioritásai, valamint a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) Natura 2000 hatásbecslése című anyagának felhasználásával készült el. 16

17 Őrjeg nem érintett szabadidő sport tevékenység általi veszélyekkel. A lápi élőhelyek megőrzése, természetességük növelése, rehabilitációja önmagában turisztikai fejlesztést is jelenthet. Jánoshalma Kunfehértói erdőknél sem merül fel szabadidő sport tevékenység általi veszélyeztetettség, Kiemelt fontosságú cél viszont a pannon homoki gyepek, keményfás ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek, euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek, pannon borókás-nyárasok, homoki kikerics), homoki nőszirom természetvédelmi helyzetének helyreállítása. A lovasturizmus fejlesztései kapcsán felmerülő hatásként az EUROHORSE 2 lovasútvonal megyei szakaszain a Déli-Homokhátság Natura 2000 terület lehet érintett. A fejlesztések kapcsán számottevő kockázat nem lép fel, a területen legfontosabb feladat az erősebb vízhatást igénylő élőhelyek állományának fenntartása, kiemelt cél a vöröshasú unka, dunai gőte, mocsári teknős fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, valamint a pannon homoki gyepek, kékperjés rétek, mocsárrétek, keményfás ligeterdők, euroszibériai erdősztyepptölgyesek, illetve a homoki kikerics, mocsári kardvirág, tartós szegfű, homoki nőszirom, magyar ősziaraszoló kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása. A Bugaci aranymonostor, a História Park, a gyógyhelyek és gyógytérség fejlesztése projektcsomagok esetében Natura 2000 területi érintettség nem áll fenn. Az Élelmiszer-kincseskamra: élelmiszergazdaság részprogram, valamint a Zöldülőgazdaság Megújuló energia részprogram esetében közvetve a 2. és 4. prioritás Natura 2000 érintettségei relevánsak Vidék fenntartható fejlesztése A Natura 2000 hálózat érintettsége esetén, a vidék fenntartható fejlesztése prioritás megvalósításakor a fejlesztési tervek, intézkedések és beavatkozások környezeti hatásainak elemzésére és értékelésére szükséges kiemelt figyelmet fordítanunk. A vidék fenntartható fejlesztési szegmensei közül, a Natura 2000 területekre leginkább az agráriumot érintő beavatkozások, fejlesztések hatása a legszámottevőbb. Bács-Kiskun megye területének érintettsége szempontjából a Natura 2000 fenntartási terveiben 4 foglalt tényezőket és hatásokat vettük figyelembe. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági térszerkezete a természetföldrajzi adottságok és a sajátos történelmi fejlődése következtében mozaikos struktúrát mutat, melyet a kisebb birtokméretekből eredő sajátosságok tovább erősítenek. A védett és érzékeny természeti területek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll, így a megyében folytatott mezőgazdasági gazdálkodás számos Natura 2000 területet érint, mely elkerülhetetlenné teszi a mezőgazdaság és a természetvédelem együttműködését, összehangolását. Megállapítható, hogy az agrárium teljesítménye és termékeinek a minősége, ezáltal versenyképessége nagyban függ a környezet és a természeti erőforrások állapotától, melynek alapja a kölcsönösség, az optimális területhasználat. Ennek ismeretében a megyét érintő Natura 2000 területek fenntartása és a vidék fenntartható fejlesztése, valamint megfelelő területhasználatának kialakítása érdekében az alábbi mezőgazdasággal kapcsolatos hatások bemutatására térünk ki és tartunk meghatározónak. 4 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illtetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv. 17

18 A Natura 2000 területek közé beékelődött intenzíven hasznosított szántóterületek közül leginkább a gyep és nádasokkal határos részei a veszélyeztetettek, melyet a művelés során felhasználásra kerülő termelés-technológiai eljárások váltanak ki (különböző kemikáliák, műtrágyák bemosódása, beszántások). A szántóterületek gyepterülettel érintkező részein a taposási és egyéb talajmunkálatokkal járó bolygatási hatások eredményeképpen a gyepterület mérsékelt degradációja (például felszíni és felszín alatti tömörödés) figyelhető meg. Emellett az eddig mezőgazdasági tevékenységek által nem érintett területek (gyepek) beszántása számos negatív következménnyel járhat (fajok életterének csökkenése). A szántók és gyepterületek érintkezésénél a zavaró hatások mérséklése a természetközelibb közösségkultúra kialakítása (gyepfoltokkal mozaikoló cserjés átmenet) révén érhető el. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvető előírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen a természeti értékek fenntartása érdekében. A gyepterületeket kaszálással és legeltetéssel (például szalma-brikett üzemek, kiterjedt szarvasmarha és juhlegelők) hasznosítják, melyek egyúttal a gyepek fenntartását is biztosítják. Fontos megjegyeznünk, hogy a kaszálási és legeltetési gyakorlatnak az élővilágot kímélő módon kell megvalósulnia a gyepkezelési gyakorlatok javítása révén. Így a kaszálások számának szabályozása, a megfelelő kaszálógéptípusok kiválasztása, valamint a mozaikos hagyásterületes kaszálási gyakorlat alkalmazása meghatározó a gyepek fenntartható területhasználatának megvalósításában. A legeltetéses gazdálkodás területének növelése főként a domborzati viszonyok miatt nem kezelt gyepterülteken kiemelten fontos. Viszont a legeltető állattartás során a túllegeltetés elkerülése érdekében, a legeltetett állatok fajának (gyepvegetációt nem terhelő állatnyomás miatt) és számának optimalizálására kell törekedni. A Natura 2000 területeket érintő nádasok egyes részei kezeletlenek, érintetlenek, míg a tavak mellett, illetve ideiglenes vízállású területeken elhelyezkedő nagyobb kiterjedésű nádasokat szezonális jelleggel kaszálják és feldolgozzák. A halastavak nagy részén halászati hasznosítás folyik (például Harkai-tó), melynek szintén lehetnek a biodivezitást és környezetet érintő hatásai. A löszvölgyek és löszgyepek területén (Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek) folytatott gazdálkodási formák igen változatosak és jelentősen eltérnek egymástól. A meredekebb domborzati viszonyok nem kedveznek a gazdálkodásnak, viszont a löszvölgyek platóin a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó. Szántók esetében problémát jelenthet, hogy a nyilvántartott művelési ág több esetben eltér a valós állapotoktól. A visszagyepesítések hatására egyes szántókat legeltetőként, illetve kaszálóként hasznosítják. Ezek a folyamatok fordítottan is megvalósulnak a gyepek illegális feltörésével, kisajátításával. Homokpuszták esetében (például Hajósi-homokpuszta) legeltető állattartás (juhászat) folyik, melyek a gyepek fenntartását biztosítják. A Natura 2000 által érintett gyepek optimális legelőnyomásának elérése érdekében a szomszédos gyepterületek biztosítása, az állatállomány folyamatosan kontrollja mellett javasolt. A gyepterületeket és a szántókat számos negatív antropogén hatás degradálhatja, melyek mérséklésére kell törekednie, mind a mezőgazdasági szektorban tevékenykedőknek, mind a természetvédelemben érdekelt szerveknek egyaránt. Gyepterületeken a fenntarthatóság szemszögéből veszélyt jelenthetnek az illegális feltörések, a felülvetés, a túlzott műtrágyahasználat, a túl- és alullegeltetés, a kaszálások időpontjának rendszertelensége, az engedély nélküli égetés, csatornázás és talajbolygatás, valamint a tájidegen, invazív növényfajok elterjesztése. 18

19 Szántók esetében az intenzív kemizálás, a mezőgazdasági gépek munkavégzése (planáció), a kedvezőtlen vetésszerkezet, valamint a tarlóégetés járhat negatív következményekkel. A nemzeti parkok részéről - a meglévő kezelési és fenntartási terveik felülvizsgálata mellett - releváns kezelési stratégia lehet (mezőgazdasági szempontból) a földterületek vásárlása (elővásárlási jog), illetve az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelő javára történjen. A Natura 2000 által érintett szántóterületek arányának viszszaszorítása, pedig több szempontból az élőhelyek rehabilitációját vonná maga után. Emellett kiemelten fontos az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó fenntartható földhasználati struktúra kialakítása, különös tekintettel a természet- és tájvédelmet szolgáló tevékenységek támogatása szempontjából. Továbbá lényeges a természeti erőforrások környezettudatos használatának általános fejlesztése, az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényre juttatása, illetve a fennmaradt hagyományos gazdálkodási formák megőrzése mellett. Végezetül, pedig elengedhetetlen, hogy az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése területi feltételeinek biztosítása hozzájáruljon a népességmegtartó képesség új alapokra helyezéséhez a tájgazdálkodás hosszú távú biztosítása érdekében A megyeszékhely integrált fejlesztése Kecskemét Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési programját önállóan tervezi, mivel annak tartalmát a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési program tervezői eddig nem ismerhették meg, Natura 2000 területi érintettség sem állapítható meg Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás A megye táji és környezeti sajátosságai sokoldalú tájgazdálkodási, vidékfejlesztési és mezőgazdasági tevékenységre adnak lehetőséget, amelynek megóvása, fejlesztése a gazdasági teljesítmény javítása, valamint a lakosság komfortérzetének növelése érdekében is kiemelt figyelmet érdemel. A megyei Operatív Program is felismerte és prioritásként határozta meg ezt és összekötötte a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás térséget érintő folyamataihoz kapcsolódó intézkedésekkel. Átfogó, a megye egész területére kiterjedő 2. intézkedéscsomag mellett két, konkrét területi egységre külön leszűkített intézkedéscsomagot foglalnak magukba: Felső-Bácska és a Homokhátság területét, rájuk vonatkozóan - a hazai tervekkel és koncepciókkal összhangban - azok vízgazdálkodási fejlesztéseire összpontosít. A prioritásban megfogalmazott célok és intézkedések a megyei OP egészében fontos szerepet kapó gazdasági szektor, a mezőgazdaság és a rá épülő élelmiszeripar fenntartása és hosszútávú kiszolgálása miatt is jelentős. A Homokhátság esetében országos szinten is markánsan jelentkeznek a klímaváltozás negatív hatásai, elsősorban a száraz, aszályos időszakok számának emelkedése, a vele együtt járó vízhiány és elsivatagosodás. Mindezek a jellemzők együttesen érintik a megye számos Natura 2000 területét, azok közül is a legnagyobb kockázatok a Dorozsma Majsai homokhát tájegység megyei területein léphetnek fel, ezért az itt található, valamint a tájegységgel szomszédos Natura 2000 területeket szükséges vizsgálat alá venni a prioritás egészét a hozzá tartozó intézkedésekkel, fejlesztési elemekkel együtt figyelembe véve. A 2. és a 4. prioritás 19

20 között a Natura 2000 hatások tekintetében sok átfedés mutatkozik. A 4. prioritásban bemutatott hatásokat ezért szükséges kiterjeszteni a 2.-ban szereplő program- és projektcsomagokra is, továbbá érdemes figyelembe venni az 1. prioritás kapcsán is, valamint a járási fejlesztési programok, valamint az OP felelősségén túl mutató fejlesztési igények esetében is. A 4. prioritás által leginkább érintett Natura 2000 területek a következők: Déli-Homokhátság A vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések esetén figyelni kell arra, hogy a területen számos élőhely erősebb vízhatást igényel (kékperjés rétek, mocsárrétek) területük érzékeny, a gyengébb vízhatású területek klimatikus helyzetből fakadó növekedése miatt területük csökkenhet. A vizes élőhelyek veszélyeztetettsége miatt a vízgazdálkodási létesítmények karbantartási munkálatai nagy körültekintést igényelnek, célszerűnek mutatkozik az ilyen tevékenységek végzésére irányuló projektek esetén a Kiskunsági Nemzeti Parkkal való egyeztetés a kockázatok mérséklése végett. Körültekintően kell eljárni a karbantartás, felújítás időpontjainak megválasztásával, hiszen számos faj számára szükséges biztosítani a vízhiányos időszakokban a vízmegőrzést: így pl. a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős), Anisus vorticulus (apró fillércsiga) számára is, amelyeknek a Déli-Homokhátság potenciális élőhelyének számít. Az élőhelyi sajátosságok miatt a természetes vízháztartási viszonyok megtartása kulcsfontosságú feladat a terület értékeinek megőrzése szempontjából. A mezőgazdasági tevékenységeknél is figyelembe kell venni a terület természetes vízháztartási viszonyok helyreállítását. A pannon homoki gyepek esetében tekintettel kell lenni arra, hogy természetességük a terület fenntartási tervében célzott 10 %-os mértékben növekedjen. Ezért az élővilágot kímélő megoldások alkalmazása szükséges, így pl. legeltetett állatok menynyiségének, fajainak és fajtáinak optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetetése. A gyepkezelés, kaszálás és legeltetés javítására számos növényfaj természetvédelmi helyzetének, természetes élőhelyének megóvása miatt is szükség van, ilyenek: Colchicum arenarium (homoki kikerics), Gladiolus palustris (mocsári kardvirág), Dianthus diutinus (tartós szegfű), Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom), bizonyos növények élőhelyének megóvása esetében a nagyvadállomány csökkentése is felmerül, mint pl. Iris humilis ssp. arenariánál (homoki nőszirom). Az erdei élőhelyek (keményfás ligeterdők, euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek) esetében biztosítani kell a természetes állomány fennmaradását, a fák korosztályi denzitásának fenntartását, térszerkezetük heterogenitását. Dél-Bácska A vízhiány káros hatásai az élővilág egészére kiterjedhetnek, az élőhelyek természetességét fenyegető tényezőként ezért a vízkészletek megőrzése a vízgazdálkodási, mezőgazdasági tevékenységek esetében egyaránt fontos. A vízhiány által leginkább érintett élőhelynek a pannon szikes sztyeppék és mocsarak, valamint a síksági pannon löszgyepek számítanak, esetükben felmerül a gyepkezelési gyakorlatok felülvizsgálata, azok javítása, amelyek a helyes mezőgazdasági gyakorlatok kialakulását segíthetik. Bizonyos állományok Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) élőhelyeinek megóvása érdekében érő, mezőgazdaság szervesanyag- és vegyszerbemosódásainak csökkentésére, a területhasználati gyakorlat átértelmezésére, javítására mutatkozik szükség. A terület esetében is releváns a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, diverzifikálása. 20