A NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS TELEPÜLÉSI ÉS MEGYEI SZINTŰ EGYENLŐTLENSÉGEINEK NÉHÁNY MÉRÉSI LEHET ŐSÉGE MAGYARORSZÁGON1

Átírás

1 Tér és Társadalom 21. évf. 2007/ p. Tér és Társadalom XXI. évf : A NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS TELEPÜLÉSI ÉS MEGYEI SZINTŰ EGYENLŐTLENSÉGEINEK NÉHÁNY MÉRÉSI LEHET ŐSÉGE MAGYARORSZÁGON1 (Some Quantitative Methods Measuring the Disequalities of the Population Change in the Hungarian Settlements and Counties) Kulcsszavak: BAJMÓCY PÉTER népességszám-változás Magyarország települései kvantitatív módszerek A népességszám-változás területi különbségei ugyan jól ismertek Magyarországon, ám néhímy kvantitatív módszer segítségével újabb adalélcok adhatók e témához csupán a települések vándorlási egyenlege, népességszám-változása segítségével is. A legtöbb mutató a szuburbanizáció létét er ősíti meg Budapest és a nagyvárosok körül, és e tekintetben is számottev ő a főváros előnye a nagyvárosok környékéhez képest. E tanulmány célja, hogy néhány egyszer ű kvantitatív módszer segítségével újabb adalékokat adjon egy többé-kevésbé ismert téma, Magyarország településeinek népességszám-változása témaköréhez. E tanulmányban kizárólag a népességszámváltozás legfontosabb összetev őivel, a természetes szaporodással, a vándorlási egyenleggel, illetve a tényleges szaporodással foglalkozunk. A KSH települési szintű adatait vizsgáltuk, ezekb ől néhány esetben megyei szint ű aggregációkat készítettünk. Tanulmányunk célja néhány egyszer ű kvantitatív módszer próbája, így három, részben összefügg ő, részben különálló vizsgálatot végeztünk el. 1. módszer: Kombináció Az ország települései népességszám-változásának területi különbségei ismertek (Beluszky Sikos T 1982; Beluszky 1999; Bajmócy 1999; 2000). Jól kirajzolódnak a nagyvárosok körüli dinamikus zónák középpontjukban a fogyó nagyvárossal (Tímár 1993), valamint egyes kisebb dinamikus térségek a Balaton, a nyugati határmente vagy éppen egyes gyógyfürd ők közelében (/. ábra). Ugyanakkor számos település népességnövekedéssel jellemezhet ő a perifériákon is (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya). Ez utóbbi települések némelyikénél a népességnövekedésének oka nem a többi település esetében els ődleges vándorlási egyenleg, hanem a természetes szaporodás. A vándorlási egyenleg térbelisége számos esetben hasonlít az el őzőekhez (2. ábra), ám néhány, id ősek otthonával rendelkez ő község esetében szintén jelent ős vándorlási egyenleggel számolhatunk. Érdemesnek t űnt tehát e két mutatót, a népességszám-változást, illetve a vándorlási egyenleget kombinálni.

2 86 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf Q/.) 0).5, co co. r-- c. c,.co o) co IV tf) I+, ,.,,,,_,...,,, =,C6 -Y , p,... p.0. 0 ).2.) ' '7 co a).0..=. 1. c. g cp :... 0) z /1111W' L- 0) 91. N 020 C:D ZD. I a Ci '3() 4 Z 0) E t -) 30 c.5 '4> c.) (;) cy 0.) :0 L).42 "S2' Forrás: KSH alapján saját számftás.

3 TÉT XXI. évf A népességszám változás települési és Ct ts, > `o) g I Cr C:$ t:c1 o I.1-i 0 \ (X) p) 2.2 c43 %.> c D.5 szt L sc3 C.) 1:Q 0,0 Forrás: KSH alapján saját számítás.

4 Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek 88 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf cn cr o.) o.) z2 o.) z 0,0 p -.',;; 1' Ct sz2 sc:,) c., C st:s cf.; -., (Z) C::3 CO tr) CO 'CO C4, c n p p..., p) s0. 4 `0) 0. V) cx) ; [ co co N 0.03 CO, ` CO CO 0 0 O _ck o _y '03 0) co -0 N c 0 CO,a) c = <6 co ".o_ a) CD C,a),co c '&3 a) a) a) to 9c=c= CD a) :o :o 0) 'a) -a -a a) c c 'CU cr, '0 0 0 a' CO al,,a) o o C M Dl '<D CL) -a '0) ZO) f(2) c a) a) cu cu ,a),a),a),a) COZZZZ Forrás: KSH alapján saját számítás.

5 TÉT XXI. évf A népességszám változás települési és Egy egyszerű településtipizálás segítségével az ország településeit öt csoportra osztottuk az közötti népességszám-változásuk és vándorlási egyenlegük szerint. Az elhatárolt típusok a következ ők: - 1. típus: növekv ő népességű települések, ahol a növekedés oka els ősorban a vándorlási nyereség, 2. típus: növekv ő népességű települések, ahol a növekedés oka els ősorban a természetes szaporodás, 3. típus: fogyó népesség ű települések, ahol a fogyás oka els ősorban a vándorlási veszteség, 4. típus: fogyó népesség ű települések, ahol a fogyás oka els ősorban a természetes fogyás, 5. típus: stagnáló népesség ű települések, ahol a népességszám-változás között nem haladta meg a ±10 f őt. 1. TÁBLÁZAT A települések megoszlása vándorlási egyenleg és tényleges szaporodás szerinti típusokban, a megyék településállományához viszonyítva, (Distribution of the Settlemnts by Counties and by their Population Change and Migration Balance [ D Megye Települések száma az 1. a 2. a 3. a 4. az 5. az 1. Települések aránya a a a összesen típusban típusban ( %) BAR BKK BEK BAZ CSN FEJ GMS HBH HEV KOE NOG PST SOM SSB JNS TOL VAS VES ZAL Összesen Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján. az 5.

6 90 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf E településtípusok igen egyenetlenül helyezkednek el az ország területén (1. táblázat). A szuburbanizáció által érintett községek túlnyomó többsége az 1. típusba tartozik (3. ábra). A korábbi évtizedekben jelent ős elvándorlással sújtott, így elöregedett megyék (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád és Tolna) a 4. típus dominanciájával jellemezhet ők. Ugyanakkor Hajdú-Bihar Szabolcs- Szatmár-Bereggel és Borsod-Abaúj-Zemplénnel egy másik kategóriát alkot, ahol a magasabb természetes szaporodás (mérsékeltebb fogyás) következtében a 2. és a 3. típus aránya haladja meg jelent ősen az országos átlagot. Emellett még három másik kategória jelentkezett. A gazdaságilag prosperáló, illetve a szuburbanizáció által leginkább érintett Pest és Fejér megyékben az 1. típus dominál, a többi dunántúli megyében pedig az aprófalvas településszerkezetük következtében az 5. típus emelkedik ki. E típus mellett Baranyában és Somogyban a 2. és 3. is jelent ős (roma kisebbség), ugyanakkor Gy őr-moson-sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Vas és Zala megyékben pedig a 4. típus is számottev ő, elsősorban e megyék periférikus térségeiben (Bársonyos, Rábaköz, Bakonyalja, Kemeneshát, Dél-Zala). 2. módszer: Hol vannak, milyen típusúak a növekv ő népességű települések? Területileg természetesen ismert a növekv ő népességszámú települések elhelyezkedése, ugyanakkor azt is láttuk, hogy a növekv ő népességű települések igen különböző típusúak. Hogyan lehet azt mérni, hogy mekkora a szerepe a népességnövekedésben a szuburbanizációnak, ezen belül a Budapest-környékének, mekkora a természetes szaporodásnak, a turizmusnak stb? E kérdések eldöntéséhez szükség van a települések tipizálására. Az egyes települések megfelel ő típusba osztása nem volt egyszer ű feladat, ennek eldöntésére korábbi tapasztalatainkat, a települések különböz ő társadalmi jellemz őit, fekvésüket vettük figyelembe. A népességszám-változás abszolút értékeit vizsgálva nem történt komoly területi átrendez ődés az 1990-es évek második fele és a 2000-es évtized els ő évei között. (4. ábra, 5. ábra). Miközben az ország népességfogyása valamelyest mérsékl ődött a vizsgált két id őszak ( és ) között (2. táblázat), a növekvő népességszámú települések száma lényegileg változatlan maradt. Ugyanakkor n őtt a települések differenciáltsága a népességszámváltozásokat tekintve, hiszen a népességüket növel ő települések népességnövekménye jelentősen nagyobb lett re ( f ő évente) hez képest ( fő). Nemcsak a népességnövekmény, de a népességüket relatíve gyorsan (évente legalább 10 fővel) növelő települések száma is emelkedett. E gyorsan növekv ő településcsoport (mely a növekv ő népességszámú települések 42-45%-át adja) koncentrálja az összes növekv ő népességű település népességnövekményének 90-92%-át, s ez az érték valamelyest emelkedett is re hez képest.

7 Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek TÉT XXI. évf A népességszám változás települési és sc:2 ts).5 4:5 O CO 0 CO 0 0 r - M r-_ c,) kr)., co - p 0 0 kr) kr) o u->, cs, `CL) , e, co a>,c;;,) C..).4Z Z3.7 co C> C.5 C> < I1D (24 C> '" s< C3 st: co C ) :z k>. Forrás: KSH alapján saját számítás.

8 9 2 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf e- C» CO cl-, M OD LO CO CO re.' o., co o.+ co ""`,.5 's) E '0 O.) c93 tc-) cd c.-) CO 1-`, 0 C-4 0 so, CO CO Cl) 0-.0) Z cd lf) 1 C.4 CO CO -- :0 0 tv es] 'Z C < 00 rz4 0 4 N s< c., kr; 'Cl t? s0 c,,t),c) p.) 0. 0 my> :z, 0) 0 Forrás: KSH alapján saját számftás.

9 TÉT XXI. évf A népességszám változás települési és TÁBLÁZAT Az abszolút számban növekv ő települések néhány adata , illetve között (évente) (Some Data of the Settlements with Increasing Population between and [yearly]) Éves népességszám-változás A növekvő települések száma A növekvő települések növekedése (évente, f ő) Települések legalább 10 fős évenkénti átlagos népességnövekedéssel A 10 fő felettiek növekménye (f ő) A 10 fő felettiek növekménye (%) 90,2 91,5 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján. 3. TÁBLÁZAT Az abszolút számban növekv ő települések néhány adata , illetve között (évente), megyénként (Some Data of the Settlements with Increasing Population between and [yearly, by counties]) Megye Növek- Növekmény Változás Részarány Részarány mény az orszá- az orszá gosból gosból (%) Baranya ,3 2,8 3,4 Bács-Kiskun ,0 2,0 1,1 Békés ,2 0,1 0,1 Borsod-A.-Zemplén ,2 5,7 4,5 Csongrád ,9 2,1 1,9 Fejér ,4 6,7 6,1 Győr-Moson-Sopron ,9 3,2 5,7 Hajdú-Bihar ,1 4,1 3,3 Heves ,8 1,6 1,5 Komárom-Esztergom ,3 1,9 2,3 Nógrád ,7 0,3 1,3 Pest ,7 53,2 56,0 Somogy ,1 2,2 1,7 Szabolcs-Sz.-Bereg ,1 5,0 2,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,8 0,9 0,7 Tolna ,2 0,8 0,9 Vas ,8 1,8 2,5 Veszprém ,4 3,6 3,0 Zala ,8 1,8 2,0 Összesen ,1 100,0 100,0 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján.

10 94 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf A növekvő települések népességnövekményének megyénkénti megoszlását vizsgálva számottev ő Pest megye el őnye (3. táblázat). Az közötti 53%-os értékét valamelyest még növelte is a f őváros környéke re, ekkor már a növekvő népességű települések népességnövekményének 56%-át koncentrálta Pest megye. A Pest megyét követ ő megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Gy őr- Moson-Sopron) értékei csak mintegy tizedét teszik ki Pest megyéének. Miközben a növekvő települések népességnövekménye országosan 27,1%-kal több évente között, mint között, addig a dunántúli megyék zömében és Pest megyében ennél gyorsabban növekedett e mutató értéke, ugyanakkor a Dunától keletre csak Nógrád rendelkezik átlag feletti értékkel. A Dunántúl egészében a növekv ő népességszámú települések növekménye 41%-kal n őtt a vizsgált időszak alatt, ugyanakkor a Dunától keletre lév ő megyékben a növekmény 5%-kal csökkent. Különösen dinamikus volt a növekedés Baranya, Gy őr-moson-sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megyékben, ugyanakkor visszaesés történt Bács-Kiskunban, Békésben és Szabolcs-Szatmár-Beregben. 4. TÁBLÁZAT Az abszolút számban növekv ő települések néhány adata , illetve között (évente), típusonként Some Data of the Settlements with Increasing Population between and [yearly, by settlement-types]) Részarány Részarány az orszá- az orszá- Típus Növekmény Növekmény Változás gosból gosból (%) Budapesti agglomeráció ,0 53,5 56,9 Egyéb agglomerációk ,3 22,0 22,2 Egyéb típusok fő alatti növekménynyel ,6 14,6 12,4 rendelkező települések 110,0 9,8 8,5 Összesen Az egyéb típusok 127,1 100,0 100,0 részletezése: Turizmus ,9 3,7 4,5 Periféria ,0 3,5 3,2 Cigányság ,7 3,1 1,2 Kisváros ,2 1,3 1,0 Nagyváros ,0 1,0 0,0 Osztrák határ mente ,1 1,0 1,6 Dezurbanizáció ,9 0,4 0,6 Egyéb ,9 0,5 0,3 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján.

11 TÉT XXI. évf A népességszám változás települési és A növekv ő népességű települések tipizálását elvégezve látható, hogy a nagyvároskörnyéki települések adják a népességnövekmény zömét. A budapesti agglomeráció települései koncentrálják a növekv ő népességszámú települések népességnövekményének 54-57%-át (1995 I999-ben, illetve ben), az egyéb agglomerációk pedig 22%-ot (4. táblázat). A legkisebb, 10 fő alatti éves növekedéssel rendelkező települések esetében sokszor nem dönthet ő el egyértelműen a népességnövekedés oka, így e települések nem kerültek be a tipizálásba. A legfontosabb ok tehát a szuburbanizáció, erre vezethet ő vissza a növekv ő népességű települések népességnövekedésének 75-80%-a. Ráadásul mind Budapest környéke, mind az egyéb nagyvárosok térsége er ősödött is a kilencvenes évek második feléhez képest. Az egyéb típusok között kiemelend ők a turisztikai települések (a növekv ő népességű települések teljes népességnövekményének 4-5%-a), a periférikus községek, térségek (3-4%), valamint a roma népesség ű, lakosságukat els ősorban természetes szaporodásból növel ő települések ( között 3%, között már csak 1%). A többi típus részaránya nem számottev ő (4. táblázat). A vidéki agglomerációk növekv ő népességszámú településeinek népességnövekménye összesen is csak mintegy 40%-át adja a budapesti agglomerációnak. A legnagyobb vidéki agglomerációk (Gy őr, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Szeged, Miskolc) egyenként csak 3-6%-át adják a budapesti agglomeráció népességnövekményének. Természetesen ez esetben is csak a közigazgatásilag önálló, növekv ő népességű települések figyelembe vételére nyílt lehet őség. A hazai településhálózat sajátosságai miatt a szuburbanizáció egy része nem a közigazgatásilag önálló településeket célozza meg, hanem a kiköltöz ő népesség sok esetben a városok, ritkábban a közeli községek valamely egyéb belterületére avagy külterületére költözik (Kovács 1999, Tímár 1993). Némely város esetében a legdinamikusabban növekv ő városkörnyéki települések épp ezek a közigazgatásilag nem önálló egységek (Debrecen-Józsa, Kecskemét-Katonatelep, Nyíregyháza-Oros stb.). E településrészek esetében éves adatoklcal nem rendelkezünk, így a szuburbanizáció és az ebből származó népességnövekmény ezen része a statisztikai adatokból rejtve marad. Az is látható, hogy a megyei jogú városaink egy részénél az önálló településekre irányuló szuburbanizáció léptéke minimális, nyolc megyei jogú városunk esetében a környékükön lév ő növekv ő népességszámmal rendelkez ő közigazgatásilag önálló települések népességnövekménye sem , sem között nem érte el évente a 100 főt. E városok mindegyike relatíve kis népesség ű (35-65 ezer fős). Az és es adatokat összehasonlítva komoly el őrelépés figyelhet ő meg Győr, Pécs, Szombathely, Kecskemét, Eger környékén, ugyanakkor visszaesett a településeket érint ő szuburbanizáció mértéke Debrecen, Miskolc, Veszprém2, Nyíregyháza és Szolnok térségében. Itt is megfigyelhet ő tehát a Nyugat-Kelet kett ősség, a nyugati nagyvárosok környékén inkább er ősödött, a keletieknél stagnált-gyengült a szuburbanizáció a kilencvenes ével második fele és a 2000-es évtized els ő évei között (5. táblázat).

12 96 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf TÁBLÁZAT Az abszolút számban növekv ő települések néhány adata , illetve között (évente), a vidéki agglomerációk részletezése (Some Data of the Settlements with Increasing Population between and (yearly, by the agglomerations of the largest cities]) Típus Növekmény Növekmény Változás (%) Részarány az országosból Részarány az országosból Győr ,7 1,7 3,6 Debrecen ,8 3,4 2,5 Pécs ,9 1,2 2,3 Székesfehérvár ,1 2,3 1,9 Szeged ,3 2,1 1,8 Miskolc ,8 2,0 1,6 Dunaújváros ,1 1,4 1,3 Szombathely ,7 0,6 1,2 Kecskemét ,3 0,7 1,0 Veszprém ,0 1,6 0,9 Tatabánya-Tata ,7 0,6 0,6 Eger ,6 0,3 0,5 Nyíregyháza ,2 0,8 0,4 Zalaegerszeg ,2 0,2 0,3 Sopron ,7 0,3 0,3 Kaposvár ,4 0,4 0,2 Szekszárd ,9 0,3 0,2 Salgótarján ,0 0,2 Szolnok ,5 0,5 0,2 Nagykanizsa ,0 0,0 Békéscsaba ,0 0,0 0,0 Hódmezővásárhely 0 0 0,0 0,0 A vidéki" agglomerációk ,3 22,0 22,2 Budapesti agglomeráció ,0 53,5 56,9 Összesen ,1 100,0 100,0 Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján. 3. módszer: Mely település n ő/fogy a leggyorsabban? E kérdés elsőre értelmetlennek is t űnhet, hiszen a népességszám-változás rátája természetes módon adhatja meg a választ. De vajon mely település fogy gyorsabban? Az, amelyik csak néhány száz főt veszít népességéb ől, de ez népességének 70-80%-a,

13 TÉT XXI. évf A népességszám változás települési és vagy az, amelyik elveszít ugyan f őt, ám ezzel csak" 30%-ot csökken? Vajon Gagyapáti vagy Makó népessége fogyott jobban között (6. táblázat)? Érdemes lehet az arányokat és az abszolút számokat is együtt vizsgálni. Célszerűnek tűnt tehát a két mutatót, az abszolút és a relatív népességfogyást kombinálni és létrehozni egy kombinált népességfogyási mutatót". E mutatót nagyon egyszerűen a két alapmutatónk szorzataként értelmeztük. Amennyiben a település népessége a kezdeti id őpontban: a, a végs ő id őpontban: b, a népességszámváltozási mutató értéke: NVMUT= abs(b-a)*(b-a)/a/100 E mutató alapján Battonya esetében (1949: fő, 1990: 7385 fő), a népesség vesztéség fő, 41,7%, a kombinált mutató értéke pedig 5.281*(-41,7)/100 = Azért, hogy a fogyó területi egységek negatív, a növekv ők pedig pozitív értéket kapjanak, a népességváltozás abszolút adatait abszolút értékben számítottuk. A százzal való osztás jelent ősége els ősorban technikai, a túl nagy számértékek elkerülése céljából alkalmaztuk. E mutató alapján Gagyapáti és Makó öszehasonlításaként Makó népességfogyása adódott nagyobbnak (6. táblázat). 6. TÁBLÁZAT A népességváltozási mutató értéke néhány településen között (The Population Change Index in Some Selected Settlements [ ) Település Megye Népesség 1949 Népesség 1990 Népvált (fő) Népvált (%) NVmutató Gagyapáti Borsod-A.-Z ,9-200 Libickozma Somogy ,0-866 Makó Csongrád ,8-928 Mezőhék Jász-N.-Sz , Battonya Békés , Forrás: Saját számftás a KSH adatai alapján. E mutató segítségével két id őszakra a tömeges urbanizáció és a szocializmus id ő- szakának tekinthet ő re, valamint a rendszerváltás utáni, a szuburbanizációval jellemezhető egy évtizedre ( ) vizsgáltuk a leggyorsabban növeked ő, illetve fogyó népességű településeket. Az közötti id őszakban leggyorsabban egyes szocialista városok (Dunaújváros, Kazincbarcika, Tiszaújváros, stb.), megyeszékhelyek (Székesfehérvár, Debrecen, Veszprém) és a f őváros népessége növekedett, ez id őszak legnagyobb vesztesei ugyanalcicor a népes kismez ővárosok, tanyaközségek voltak, szinte kizárólagosan az Alföldr ől (7. táblázat).

14 98 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf TÁBLÁZAT A legmagasabb és legalacsonyabb népességszámváltozási-mutatóval rendelkez ő települések (Settlements with the Highest and Lowest Population Change Index [ ] ) NR Településnév Megye 1 Dunaújváros 2 Kazincbarcika 3 Tiszaújváros 4 Százhalombatta 5 Budapest 6 Székesfehérvár 7 Komló 8 Veszprém 9 Debrecen 10 Oroszlány 3126 Jászladány 3127 Mezőhék 3128 Dévaványa 3129 Öcsöd 3130 Ozora 3131 Kunágota 3132 Borota 3133 Ásotthalom 3134 Bácssz ő l ős 3135 Battonya Fejér Borsod- A.-Z. Borsod- A.-Z. Pest Budapest Fejér Baranya Veszprém Hajdú-B. Komárom- E. Jász-N.- Sz. Jász-N.- Sz. Békés Jász-N.- Sz. Tolna Békés Bács- Kiskun Csongrád Bács- Kiskun Békés Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján. Népesség Népesség Népvált Népvált (fő) (%) ,8 828,0 1285,1 865,2 26,8 157,8 401,4 208,8 83,9 461,0-35,7-77,8-33,0-44,3-57,7-49,9-60,0-49,1-83,5-41,7 NVmutató A növekv ő települések ez id ő tájt els ősorban a városok, az energiatengely településeinek jelentős része, valamint Budapest agglomerációja. Ugyanaklcor az alföldi községek, kisvárosok zöme fogyott, miként az aprófalvak legnagyobb része is. Egyes térségekben, küls ő és bels ő perifériákon szinte kizárólagosak voltak a fogyó, gyorsan fogyó települések (Börzsöny, Cserehát, Zempléni-hegység, Bodrogköz, Szatmár-Bereg, Bihar, Közép-Tiszavidék, Dél-Békés, Bácska, Somogy Tolna határvidéke, Zala, Dél-Kisalföld) (6. ábra).

15 TÉT XXI. évf A népességszám változás települési és # V: tv CN ON ON I ON ON " ON I t 'c71 '02 Ln "4:1 IN) e<7 `t2 sc2 t L).2 O Ncy,,,,. - N. ",. Vi.' s ' -. ',... -,' -, -.4k, t-,-..,t;-., ':- -. : k 4, -i-,4--,,,,i,orkz,, '' z:, '4,,I,,,, 1 %.,,,, ',I!..,ir, tiiiiiii,voi. '1,0, 46v ''''.. - ''- -. "':,),;"::" si ' -..-, -", - -,,,, ',11,,,, =.,.,, e,-----, k%,,- i,,- ', '.,,,_,,,,., :,, -,, -s...-: -,.. ;,,, <, z-< ' " i, - -,,s'''' 11%,, '\-7:*-, 1"'-".., L.,. = - -,:kzzlieit;#(. 2.,kr."4, ', ---, -= L, -, -, -, 14,, k':',, '.-, ''' ''',,..,, < -. -.,, _ ''''.,: ', ':.,,.. ')"'"S., - 4,,,,, - -. ik..., :;.-, -, -..,,,,,,f111-11! :4, - q',, 4k,,,, > s - 'N' ' ' r'.-'-....,-, a -,. oi. -,,,-,01,,e Ai, k ,,,,n z 74.., ',,,', -"."k> 4 '1 a 41111iii,,, A mutató ért éke 44,:e',10',!,:',..; 1,,ir ii. 07 t-v.- 153) ) 1109) CO 652) C, 01) CO s.- CO - 7 =. 000 C7 ( 0 0 =. 0 ( 100 ( 0200 ( C ( oo o o 000to oto 100to 0to to a a, a, 20 C c.? - e e C..: N,, ''' i.3.n,.. 4,4,,, -.- Forrás: KSH alapján saját számítás.

16 100 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf között a domináns tényez ő a szuburbanizáció lett. A leggyorsabban növekv ő települések mindegyike nagyváros (zömében Budapest) környéki, ugyanakkor a leginkább fogyó települések kivétel nélkül városok, közöttük megyeszékhelyek, iparvárosok és néhány középváros (Orosháza, Gyöngyös) található (8. táblázat). Néhány település (Dunaújváros, Kazincbarcika, Budapest) az urbanizáció id őszakában a leggyorsabban növekv ő, napjainkban a leginkább fogyó települések között vannak. 8. TÁBLÁZAT A legmagasabb és legalacsonyabb népességváltozási-mutatóval rendelkez ő települések, (Settlements with the Highest and Lowest Population Change Index [ ) NR Településnév Megye Népesség Népesség Népvált Népvált (fő) (%) NVmutató 1 Érd Pest , Telki Pest , Veresegyház Pest , Hajmáskér Veszprém , Tököl Pest , Bocskaikert Hajdú-B , Solymár Pest , Diósd Pest , Hajdúsámson Hajdú-B , Nagykovácsi Pest , Salgótarján Nógrád , Eger Heves , Orosháza Békés , Gyöngyös Heves , Dunaújváros Fejér , Ózd Borsod- A.-Z , Kazincbarcika Borsod- A.-Z , Pécs Baranya , Miskolc Borsod- A.-Z , Budapest Budapest , Forrás: Saját számítás a KSH adatai alapján. A növekvő települések között els ősorban a nagyvárosok környékén találhatók, emellett néhány osztrák határ menti település, valamint kevés periférikus község (Cserehát, Szabolcs, Szatmár) népességváltozási mutatója is kiemelked ő. Ugyanakkor a perifériák zöme továbbra is veszít népességéb ől, ám emellett a legtöbb nagy- és középváros, valamint az alföldi közép- és kisvárosok népességváltozási mutatója is negatív (7. ábra).

17 , Bajmócy Péter : A népességszám változás települési és megyei szintű egyenlőtlenségeinek TÉT XXI. évf A népességszám változás települési és :(Z5 <Z> rsi 0 c:=. c> C\1,k,- t:0 z z,-; sc3 sc2 Q,) CM) C 5 0.) C L "4.) z5, E Z1,, 0.),.,91.,,,,: f.,,,,,4 dk,,,,... ii ' '%.'.4.,.,r-, iiihk. ' '',.._ iyit :),,. =..,,..7 p.,.::,,),,,,,,,.!:.4::,.,, 4 1,-.;:,:ffir, 4:?4,,:,,,,, ' 311 ;:tr,.«., :.,.::.* " 00( 'VI". ' ':- it...':, E '' -..,..L. ' N, '-`, -, f'1: ,, c,...,. :., olz-' "'I' ', ',44: i.: -,,..:,4.,..:. 1.'4._ "."«'- jill"' ". -,,,-414,: '11) '. - '''''. *.,,...;,.., 4.,,, T,,, 4.7,;... ;.' ''''''b '>...44:41:11 -, _ mil, ''''. ' k. ', ' ' - --4)0*-',,,,,..,,,,..4:1':.--2;",. ;; ; `, ft: -....' ' - ".`",. 4,,,.i+. -i.»,, 151,11"., 1,,,,,. ':,.,,,, '-,,. -,,, :,,..--,;',,, -I Ilt.. ",.. 4,..... ;:,r _.: 4%.,.->...,..;,.4, 4.3,,...i.,: ','.: '. '-:-' ''.2> Á ji.,..,_, ' '''''' ",,hip.-14, ''. 0,.i.i,'.:::.. ::,; -), '' '' 4'. 4. ' ' 'IV. ',,, l''' " '',,,. ' 4. k. r.>, Ik * < #4,0 ' ; 9r.',,y. '... 4,110--,.. '.. ; - 4,,. '- ' `, ',,-.,.','',2 ''. '' (.. ' -,,L:" L', i', '': ;,,....,,,,& "11'-:; " - ' s. ''.. '"t. i».-1. 1:-... 4,11 ) 144 6) ) )) Iry CO e.47 M le) 5 e.4" CO { M C.7 t : t 4 1. o 33 t 4: ("V e,* oo to c, O') Cto 42 C+I C,/. 28 CO 30 - ef 44V4'..Ni ll 11,.> ' if 1, -4, 1.«,..- 1,411! :, 1,.,.; ',., ', T _,---, -, ' ; I 4 :1. 31,4*4 Forrás: KSH alapján saját számítás.

18 102 Bajmócy Péter TÉT XXI. évf Jegyzetek A tanulmány a november 18-án, az ELTE-n tartott Regionális Modellek c. tudományos konferencián elhangzott el őadásra épül. 2 Veszprém esetében Hajmáskér okozza a visszaesést, között évente 147, között 48 fővel nőtt a lakossága. A kilencvenes évek növekedésének oka a katonai bázis lalcóteleppé alakítása volt. Irodalom Bajmócy P. (1999) A kistérségek népességváltozási tendenciái Magyarországon. Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évezred találkozásánál. Szeged o. Bajmócy P. (2000) A természetes szaporodás területi különbségei Magyarországon az elmúlt három évtizedben. Geográfus doktoranduszok M országos konferenciája kötete. DE TTK, Debrecen o. Beluszky P. (1999) Magyarország településföldrajza. Általános rész. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest Pécs. Beluszky P. Sikos T.T. (1982) Magyarország falutípusai. MTA FKI, Budapest. Kovács Z. (1999) Alföldi nagyvárosok társadalmi szerkezetének vizsgálata. Alföldi Tanulmányok Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba o. Timár J. (1993) Az alföldi szuburbanizáció néhány sajátossága. Alföldi Tanulmányok o. SOME QUANTITATIVE METHODS MEASURING THE DISEQUALITIES OF THE POPULATION CHANGE IN THE HUNGARIAN SETTLEMENTS AND COUNTIES PÉTER BAJMÓCY The population changing processes of the Hungarian settlements are relatively well-known, but with some special quantiative methods we can give further details in this topic. In this article we tried to use three quantitative methods to descibe the details of the population changes of the settlements. In the first method we created settlement types with the combination of the population change and the migration balance. Secondly we investigated the role of the different settlemnt types (suburban villages, touristic attractions, roma villages, etc.) among the settlements with increasing population. Thirdly we created a so called population change index" with the combination of the population change by absolute number and by rates. With this index we can sort the most dynarnic and the fastest decreasing settlements.