Bélapátfalva és környéke idegenforgalmi bemutatása

Átírás

1 Dr. Szabó Lajos 1 Pintér Nikolett 2 Vizler Vanda 3 Bélapátfalva és környéke idegenforgalmi bemutatása 1. Magyarország turisztikai régiói Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Országának területe nem éri el a százezer négyzetkilométert, nyelvét sehol másutt nem beszélik, népdalai nem hasonlítanak másokéra, mégis a magyar nép több mint ezer éve él Európa közepén. Történelmének gyakori ember- és értékpusztító sorsfordulói ellenére olyan értékeket mondhat magáénak, amelyek miatt sokan messze földrıl is felkeresik. Magyarország turisztikai szempontból öt nagy régióra osztható föl: Dunántúl Balaton Budapest és környéke Alföld és Tisza-tó Észak-Magyarország (1. ábra). 1.ábra. Magyarország turisztikai régiói (Forrás: 2. Az észak-magyarországi régió turisztikai potenciálja Az észak-magyarországi turisztikai régió földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Turisztikai adottságai sokrétőek, többelemőek, sıt komplexnek is nevezhetıek. Ez a tény a régió meghatározó jelentıségő erıssége. A vonzerık 1 Dr. Szabó Lajos Szent István Egyetem, GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Gödöllı szabo.lajos@gtk.szie.hu 2 Pintér Nikolett Szent István Egyetem, GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Gödöllı 3 Vizler Vanda Debreceni Egyetem, Rektori Hivatal, Debrecen vizlerv@puma.unideb.hu 70

2 jelentıs része az elmúlt öt évben még inkább felértékelıdött, bıvülı tartalmú turisztikai választék alakult ki. Hazánk legmagasabb csúcsa, az 1015 m magas Kékes, a világörökség részeként nyilvántartott Hollókı, az Aggteleki cseppkıbarlang, az ipolytarnóci ısmaradványok, a Bükkfennsík bioszféra-rezervátuma, valamint a történelmi borvidékek és városok, az épített örökségek, a vallási és történelmi emlékhelyek, nemzeti parkok, gyógy-és termálfürdık és klimatikus gyógyhelyek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a régió országos és nemzetközi tekintetben is megerısödı turisztikai potenciállal rendelkezzen. A régióban található három megye közül Heves megye, illetve székhelye, az egyik legszebb magyar barokk város, Eger különösen jelentıs turisztikai szereppel bír (2. ábra) Az azonosított vonzerıelemek területi megoszlása Borsod-Abaúj Heves Nógrád 2. ábra. Az észak-magyarországi régió megyéinek turisztikai szerepe (Forrás: KSH) Eger évszázados építészeti emlékeinek, egyházi kincseinek, borkultúrájának, gyógyfürdıjének, valamint kulturális rendezvényeinek köszönhetıen Észak-Magyarország legjelentısebb idegenforgalmi központja; dióhéjban felsorolva az alábbi látnivalókkal büszkélkedhet: Egri vár, Gárdonyi-ház, Minaret, Dobó-tér, Líceum, Bazilika, Érseki palota, Érsekkert, Fazola-kapu, Minorita templom, Rác templom, Ciszterciek temploma, Szépasszonyvölgy, termál- és élményfürdı. Egeren kívül azonban még számos látnivaló akad az észak-magyarországi régióban. 3. Bélapátfalva idegenforgalmi bemutatása Az Egertıl mindössze 20 km-re található a csodás természeti értékeket felvonultató kis város, Bélapátfalva alig várja, hogy megmutathassa magát az ide látogatóknak. Érdemes eltölteni itt egy pár napot, sétálni a Bükk erdeiben, hősölni a tóparton, és kívül-belül megtekinteni a cisztercita apátság lenyőgözı épületét. Bélapátfalva (1903-ig Apátfalva) az Északi Bükkben, Egertıl 20 km-re északra fekvı település. A község a 786 m magas Bélkıtıl nyugatra, völgyben fekszik. A 2004-ben várossá avatott település határa a Bükki Nemzeti Park része. Bélapátfalva vidékét az államalapítás idején a Bél (Ug) nemzetség kapta. Híres apátságát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. A templom és a monostor 1240-ben már fennállt. Az apátsághoz tartozó község nevét villaabbatis = apátfalva okleveleink elıször a XIV. században említik. A falu 1810-ben megnyílt porcelángyára az ország elsı üzemei közé tartozott. A kis faktúra híre eljutott a határon túl is; az itt elıállított díszes edények nagy sikert arattak. A XX. században cementgyár épült, kıedénygyárát a két világháború között cserépkályhagyár váltotta föl. 71

3 De mirıl híres ez a kis település? Bélkı hegy A hegy fehér sziklái 800 méter fölötti magasságba nyúlnak. 4 km hosszú tanösvény vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul elénk. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye. Az ösvény bekapcsolódik a bükki turistaút-hálózatba. A változatos formájú és színő sziklák tövében védett növények élnek. A magasból letekintve a várost láthatjuk, de tiszta idıben akár a Tiszát és a Tátrát is. A csapadékból keletkezı karsztvíz a hegy lábánál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedezı patakokat. Kortyoljon egyet a hős viző Lóczi-forrásból! Az apátság Bélapátfalva több mint 1300 éves. Az apátság 1232-es alapítása utánra tehetı a város kialakulása. A Bélkı alatti völgyben bújik meg a templom, valamint a ciszterciták által alapított egykori monostor maradványai is. Az apátság már a középkorban búcsújáró hely volt, a búcsúkat Nagyboldogasszony napján tartották és tartják hagyományosan a mai napig is. A templom jelenleg is mőködik, istentiszteletek, esküvık különleges helyszíne. Ez Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma (1. kép). Ritka cserépedények Az apátság mellett található az egykor híres cserépgyár épülete, melyben szemet gyönyörködtetıen szép étkészletek készültek. Mintázatukból késıbb jellegzetes bélapátfalvi stílus alakult ki (2. kép). A Lak-völgyi tó Festıi látványt nyújt az erdıkkel körülvett horgásztó. Nyáron strandolók, télen korcsolyázók kedvenc helye. Hatalmas, ápolt rétek várják a kempingezés, a sportolás és a napozás híveit. Kijelölt tőzrakó helyek csábítanak bográcsozásra, szalonnasütésre. A környék erdeiben lehetıség van hegyi kerékpározásra, túrázásra és vadászatra is (3. kép). 1. kép. Az apátság (Forrás: 2. kép. Cserépedény (Forrás: 3. kép. A Lak-völgyi tó (Forrás: Az ide látogatókat többféle kategóriájú, felszereltségő szálláshely várja; például a Bélkı Panzió, a Kalcit Motel, illetve a Telekessy Vendégház. A turisták a Bélkı étteremben és a Szomjas Csuka kisvendéglıben a Lak-völgyi tó partján csillapíthatják étvágyukat. Az ide érkezık az itteni látványosságok után megtekinthetik a környezı kis települések nevezetességeit is. 72

4 Mint láthatjuk, Bélapátfalva és környéke számos látnivalóval kecsegteti az ide érkezıket. Nem érdemes kihagyni ezt a csodálatos vidéket, mert több meglepetést tartogat 4. Bélapátfalva idegenforgalmi potenciáljának feltárására irányuló kutatás adatai A bélapátfalvi Turisztikai Iroda segítségével 2006-ban készült egy kérdıíves felmérés, amelyet a Bélapátfalvára érkezı turisták töltöttek ki, és mely alapján sok érdekes dolgot megtudhattunk arról, hogy kik látogatnak el ide megtekinteni a helyi és környékbeli nevezetességeket. A kutatás 2006-os adatai alapján a Bélapátfalvára érkezı turisták közül magasabb a férfiak aránya (57%), akik közül a legtöbben (36%) év közöttiek. Nagyobb részt Kelet- Magyarországról (32%) és Budapestrıl (28%) érkeznek a látogatók, akik túlnyomórészt (90 %) elıször járnak a településen. A turisták több mint fele (51 %) több mint három napot töltött el Bélapátfalván, de magas (24%) volt azoknak az aránya is, akik egy-egy hétvégi kikapcsolódásra érkeztek. Az ide utazók célja az üdülés (45%) és a természeti adottságok megtekintése (31%) volt. A látogatók kivétel nélkül egyénileg szervezték meg az itt tartózkodásukat, többségük (60%) az interneten rendelkezésre álló információk alapján. A turisták nagy számban más településekre, fıként Szilvásváradra (42%) és Egerbe (26%) is ellátogattak. A természeti adottságok elnyerték a turisták tetszését, a megszervezésre kerülı programok terén azonban viszonylag alacsony a megelégedettségi mutató (3. ábra). 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 4,90 Itt tartózkodása során, mi tetszett Önnek legjobban (1tıl 5ig pontozva) 3,84 3,34 Természeti adottságok történelmi emlékek programok 4,18 4,10 szolgáltatások színvonala kedvezı árak Adatsor1 4,90 3,84 3,34 4,18 4,10 4,66 4,04 4,40 4,66 vendégszeretı emberek 4,04 ápolt környezet 4,40 a térség általános atmoszférája 3. ábra. Megelégedettségi mutató (Forrás: szerzıi kutatás) A turisták véleménye és a helyi televízióban elhangzottak alapján az alábbi területeken szükséges a fejlesztés, fejlıdés: Mőemlékek megközelítése jármővel mozgáskorlátozottak számára Panziók és éttermek területén a járdák és a vízelvezetık karbantartása, tisztítása Még rendezettebb, virágosabb utcák Több, folytonos nyári program itt és a környezı településeken Éjszaka is nyitva tartó szórakozó helyek Vasúti menetrend kiírása a Cementgyári megállónál A IV. Béla úton lévı és az átmenı forgalom által látható rossz házak, háztömbök, kerítések mielıbbi rendbe tétele, lebontása A horgásztó és az elhordott hegy szépségének, látványosságának kihasználása 73

5 Több étterem, olcsóbb étkezési lehetıségek, vendéglátó helyek kialakítása Rendezett piac Egy, minden árucikkre kiterjedı üzlet A tó adottságainak teljesebb körő kihasználása Több pad elhelyezése a tónál Közvilágítás kiépítése a tó felé Illemhely és ivóvíz vételi lehetıség kiépítése a tónál és az apátságnál A tó és környékének renden tartása Az apátság nyitva tartásának betartása Kerékpárutak kiépítése. A fejlesztés kijelölt irányainak követése, a nagy nyilvánosság számára közvetített propaganda elısegítheti Bélapátfalva megismerését, a település turizmusának élénkítését. Irodalom BAGYINSZKI Z. TÓTH P 2004: Magyar várak és kastélyok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 192p. BÁNFALVI J. 2000: Magyarország idegenforgalmi földrajza. Képzımővészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, pp KOVÁCS B. 1996: Bélapátfalva története. Kézirat LENGYEL M. 2004: A turizmus általános elmélete I. Fıiskolai jegyzet, Heller Farkas GTSZF, Budapest, 229p. MICHALKÓ G. 2007: Magyarország modern turizmus földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 288p. PUCZKÓ L. RÁTZ T. 2001: A turizmus hatásai. AULA Kiadó, Budapest, pp , TÓTH P. CZEGLÉDI ZS. 2003: Magyarország gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 208p