SZAKDOLGOZAT. Udvardi Nóra 2006.
|
|
- Viktor Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZAKDOLGOZAT Udvardi Nóra 2006.
2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A SZÉLENERGIA LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON - MENNYIRE ÉLÜNK VELE? Készítette: Udvardi Nóra Budapest,
3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az energia jelentősége és történeti fejlődése Energia és fenntartható fejlődés Energiahordozók Fosszilis energiahordozók Szén Kőolaj Földgáz Atomenergia Megújuló energiaforrások Napenergia Szélenergia Új tendenciák Európa szélenergia szektorában Az EWEA célkitűzései UCTE állásfoglalás a szélenergia felhasználásának terjedéséről Az európai szélenergetikai konferencia és kiállítás Biomassza Vízenergia Geotermikus energia Prognózis a megújuló energiaforrások jövőben betöltött szerepéről A megújuló energiaforrások fejlődésének akadálya Az Európai Unió energiapolitikája Történet ALTENER I-II: Zöld Könyv Fehér Könyv Az energiapolitika áttekintése a Bizottság közleményén keresztül Fenntartható fejlődés és ellátásbiztonság A belső piac szabályozása
4 /77/EK Irányelv Közös szabályozás a villanyáram belső piacán Közös szabályozás a gáz belső piacán A gáz- és villanyárak átláthatósága Szénhidrogének Közbeszerzés Támogatási rendszerek A magyar energiapolitika Magyarország energiafelhasználása A megújuló energiaforrások használatának szükségessége Magyarországon Külső függőség Környezetvédelem A megújuló energiaforrások szerepe Magyarországon Napenergia Szélenergia Biomassza Vízenergia Geotermikus energia Szélenergia Magyarországon A kezdetek és ma A hazai szélerőművek működési rendszere Adottságok A szélerőmű-berendezések A magyar gyakorlat Létesítés Széltérkép Várható éves termelés Korrigált ár Az erőmű
5 8.4.6.Engedélyek A beruházási költség csökkentése Hátrányok Magyarországi szélerőművek Szélmotoros szennyvíz-levegőztető A szélenergia tárolása és felhasználása Befejezés Irodalomjegyzék Függelék
6 1. Bevezetés Ez a kor a megtévesztés kora. Hihetjük, hogy a technika fejlődése töretlen, a kényelmünk mindig és minden területen fokozódni fog, társadalmunk gazdagsága az olajra épül, mely mindig a rendelkezésre fog állni, és miután otthon a kényelmes karosszékben hátradőlve a távirányító után nyúlunk, miközben kint viharos és jeges szél tombol, eszünkbe sem jut, hogy ez a kényelem milyen törékeny. 1 A Földünkön használt energia mennyisége növekszik annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a jelenleg felhasznált energiahordozók készletei végesek. A vég bekövetkezte hiszen a jelenlegi gazdasági élet számára az energia elfogyása a véget jelentené- azonban kitolható, vagy akár meg is akadályozható. A társadalmi fejlődésnek mindig jelentős tényezője volt az energiaellátás módja, befolyásolva a termelőtevékenységeket és az életvitelt. A lakosság növekedésével annak energiaszükséglete is egyenes arányban nő. Azonban, amíg a XX. században ez szinte csak a fejlett országokra volt jellemző, a XXI. században szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy már a fejlődő országok energiaigénye is nő, nem is kicsit! Az elmúlt évek növekményének 80%-a a fejlődők számlájára írható. A szükségletek növekedésének számos oka van, például a városi életmód egyre népszerűbbé válik, ez fokozottabb energiaszükségletet jelent. Mégis a legfőbb ok a Föld lakosságának rohamos növekedése, amely becslések szerint 2050-re a mostani 6,5 milliárd főről egészen 8-10 milliárdig növekedhet, és a fejlődő országokban élő kb. 2 milliárd ember energiaigénye egyáltalán nincs még kielégítve. Az emberiség 30%-a használja a kitermelt energia 80%-át. A fejlődéssel pedig együtt jár az energia iránti igény növekedése is, azaz a termelés növeléséhez egyre több gép kell, és a háztartások is az emberi munkát egyre inkább gépivel helyettesítik. Jelenleg a szükségletek legnagyobb részét, 85%-át, fosszilis energiahordozók felhasználásával elégítjük ki. Mindig is jellemző volt, hogy a legkényelmesebb, legolcsóbb utat választjuk igényeink kielégítésére, nem törődve a közvetett, a jövő generációjára gyakorolt hatásával, de még sokszor a közvetlen hatásokkal sem. A fosszilis energiahordozók azonban erősen környezetszennyezőek, nem beszélve arról, hogy a legoptimistább becslések szerint is ilyen mértékű további felhasználás mellett a készletek csupán ötven évre elegendőek. Ráadásul eloszlásuk sem egyenletes, ezért a birtoklás vágya 1 Vámos Sándor, július 9. 5
7 mindig feszültségeket okozott a különböző országok között, mert legnagyobb készleteik a politikailag instabil országoknak vannak. Ami eddig előny volt- az olcsóság kezdi elveszteni jelentőségét a kőolajárak növekedése következtében. A kimerülés mellett egyre inkább számolnunk kell az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, nitrogén-dioxidok) környezetkárosító hatásaival. Az időjárás kiszámíthatatlansága, és egyéb, az ember pusztító tevékenységének következtében (erdőirtás, talajerózió) olyan természeti katasztrófák alakultak és alakulnak ki, amelyekkel egyre inkább számolnunk kell. Előrejelzések szerint a Föld átlaghőmérséklete 2010-re 1ºC-szal, 2030-ra 3ºC-szal nőhet. A szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedése miatti felmelegedés következtében (1. ok: víz hőtágulása, 2. ok: jégolvadás) 2050-re a tengerszint 2-5 métert emelkedhet, ami a mezőgazdasági termőterületek 25%-át teszi tönkre, és 1milliárd embert kényszerít lakhelye elhagyására. Tehát a környezetszennyezéssel, a kimerüléssel kapcsolatban felmerülő ellátásbiztonsággal foglalkozni kell, ha meg akarjuk őrizni a versenyképességünket. Vagyis az energiával való ellátottság meghatározója egy gazdaság működésének és versenyképességének. A problémákra megoldás lehet a megújuló energiaforrások használati arányának bővítése. Ezek nem merülnek ki, és nem, vagy csak alig szennyezik a környezetet. Dolgozatom célja elsősorban szemléltetés és bemutatás. Az energia felhasználásának fejlődésétől kezdve, napjaink energiahelyzetéből kiindulva először megkísérlem felvázolni a veszélyekkel teli jövőt, amely a jelenlegi állapotok konzerválása esetén várhat az eljövendő generációkra. Bemutatom a primer energiaforrásokat fosszilis energiahordozókat, atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat, legnagyobb hangsúlyt a szélenergiára fektetve. Vázolom mind az Európai Unió, mind Magyarország energiapolitikáját, majd bemutatom a megújuló energiaforrások magyarországi szerepét. Végül a hazai szélenergia-hasznosításnak szentelek külön fejezetet. Bemutatom, hogy bár lehetőségeink a szélenergia területén korlátozottak, vannak azért törekvések ennek kiaknázására, de látható lesz, hogy ennél többet is tehetnénk. Dolgozatom egyik célja tehát, hogy bemutassam a megújuló energiaforrások hasznát, előnyeit és lehetőségeit uniós és hazai szinten egyaránt, valamint az Unió és Magyarország energiapolitikáját. Másik célom, hogy képet adjak a szélenergiáról és annak hasznosítási lehetőségeiről, a magyarországi ilyen irányú kezdeményezésekről, hasznosításról és tevékenységekről. 6
8 2. Az energia jelentősége és történeti fejlődése Az emberiség néhány millió éves történetének legnagyobb részében csak saját fizikai erejére támaszkodhatott. Ősi törekvés az emberi munka kiegészítése természeti erők bevonásával. Ezek egyik lehetősége az állati energia hasznosítása. A lovat kezdetben csak igavonóként, később malmokban, bányákban gépek működtetésére is használták, de a legjelentősebb szerephez a mezőgazdaságban, a szállításban, a kereskedelemben és a hadviselésben jutott. Idővel rá kellett jönni, hogy jobb megoldást jelentenek a természeti erőkre alapuló technikai energiaforrások. A vízfolyások erejét őrlésre, vízemelésre már az ókori folyami kultúrákban is hasznosították, de a vízimalmok tömeges alkalmazására csak a középkorban került sor. A folyóktól távol a szélmalmok töltöttek be hasonló szerepet. Az energetika legnagyobb vívmánya a tűz meghódítása volt. Korszakalkotó felismerés volt, hogy a tűz segítségével egyes kövekből fémeket lehet kinyerni, és a meleg megkönnyíti azok alakítását. Ahogy fejlődött a tüzelés technológiája és sikerült magasabb hőmérsékletet elérni, úgy nyílt meg az út a rézkor, a bronzkor, majd a vaskor előtt. Ezzel párhuzamosan tökéletesedtek a szerszámok, a különféle eszközök, nőtt a termelékenység és javult az élet minősége. A XVII. században a vízikereket is bevonták a fújtatók működtetésébe, a nagyobb légárammal magasabb kemencéket lehetett építeni, megszülettek az igazi kohók. A következő lökést már a gőzgép adta a fújtatók teljesítményének további növelésével. A XVIII. század közepén Angliában minden készen állott az ipari forradalomra. Ez azonban nem indulhatott volna útjára gőzgép (1769) nélkül. Az 1800-as évek közepére Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a gőzgépre támaszkodó gépi nagyipar vált uralkodóvá, és alapozta meg máig kiható erővel e térségek ipari vezető szerepét. A gőzgép forradalmasította a közlekedést is: a gőzhajóval (1807) és gőzvasúttal (1814) elérhetővé vált a Föld minden lakott pontja, az áruszállítás tömegméretűvé bővült, megvalósult a világpiac. Később megjelent a gőzgép a mezőgazdaságban és az építkezéseken, ezeken a területeken is megindítva az iparosítást. A gőzgép világhódító útjának feltétele volt egy olcsó, nagy mennyiségben rendelkezésre álló tüzelőanyag is, átértékelve az addig nemigen használt szén megítélését. Az iparosodó Angliában utat tört a szénhasználat. A XIX. századot a szén fokozatos és állandó térhódítása jellemezte a gazdaság minden területén. Néhány nyugati országban 7
9 rohamtempóban épült ki a modern gyáripar, átrajzolódott a települések arculata (és környezetszennyezése), átalakult a társadalom szerkezete, jogrendje, politikai felépítése. Megszületett a modern kapitalizmus. A XIX. század vége felé a gőzgép és a szén egyeduralma megdönthetetlennek tűnt. A villamos motorok és a belső égésű motorok azonban kiszorították a gőzgépeket. Az út megnyílt a korszerű tömeggyártás előtt. A villamosság mélyen behatolt a termelésbe és alapvetően megváltoztatta az emberek mindennapi életvitelét. A könnyű, mobil robbanómotorok és az autó egymásra találása korszakalkotó fejleménynek bizonyult, ami alapvetően átalakította a közlekedést és a hadviselést, lehetővé tette a mezőgazdasági és építőipari munka nagyarányú gépesítését, megszüntette a települések elszigeteltségét, megteremtette az emberek mobilitását és az emberi életvitel új formáját alakította ki. A belső égésű motorok a kőolajjal szövetségben hódították meg a világot. A kőolaj vált a világ alapvető energiahordozójává, ami mellé néhány évtizedes időkülönbséggel a földgáz is felzárkózott. Korunk nagy ígérete, azonban az atomenergia. A békés hasznosítás lehetőségének kezdeti eufóriáját megtörte a társadalmi ellenérzés. Csernobil (1986) megingatta az atomerőművek biztonságának hitelét, bizalmatlanság kíséri a radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló törekvéseket, és kétségbeesett erőfeszítéseket követel, hogy ez a félelmetes erő ne kerülhessen ártó szándékú kezekbe. Mindezek ellenére nehéz elképzelni, hogy a nukleáris energiának csupán epizódszerep jut az energetika színpadán. Új remények élednek a "nem hagyományos", megújuló energiák hasznosításával. A megújuló energiaforrások növekvő mértékű felhasználása a fenntartható gazdasági stratégiák egyik alappillére. Ezt az Európai Unió is felismerte és alapelvévé tette a versenyképesség, a környezetvédelem és az ellátásbiztonság kérdését. A közösségi energiapolitika története az ESZAK létrehozásával kezdődött. Aztán a hatvanas években a szénfogyasztás jelentősége csökkent, a kőolaj került előtérbe, és sok ország importra szorult ben dolgozta ki az Európai Bizottság az első közös energiastratégiát ben a Bizottság által kiadott fehér könyv (Az Európai Unió energiapolitikája) 2 hatására az unió megkezdte az energiapolitika átalakítását. Célozta és célozza az energiafogyasztás csökkentését, illetve növekedésének megállítását, a kőolajimport diverzifikációját, és néhány éve az atomenergia helyett a megújulókra helyezi 2 White Paper: An Energy Policy for the Europen Union COM(95)682 8
10 a hangsúlyt. Ennek oka a környezet megóvásának igénye és az energiaellátás biztonságának megőrzése. Az EU célja tehát, a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Egy 1997-ben született döntés szerint, a villamos energia iparban 14%-ról 22%-ra kell növelni a megújuló energiaforrások felhasználását a tagországoknak. A megújuló energia aránya jelenleg az összes energiaszükséglet 6%-át elégíti ki, ami messze elmarad a 2010-re kitűzött 12%-os céltól. Nő ugyan a megújuló forrásokból származó energia mennyisége, de ugyancsak növekszik az energiafelhasználás, így az arány csak lassan és nehezen javul. Sőt előrejelzések szerint az elkövetkezendő 25 évben 20%-kal nőhet az energia iránti kereslet. 9
11 3. Energia és fenntartható fejlődés Az Európai Unió 2001 májusában létrehozta a fenntartható fejlődés stratégiáját. Az Európai Tanács felismerte, hogy a külső dimenziók még fejlesztésre szorulnak, és felhívta a Bizottság figyelmét az Unió szerepére a fenntartható fejlődésben. Ennek hatására a Bizottság meghatározott bizonyos teendőket: A WTO keretében integrálni kell a fejlődő országokat a világgazdaságba és a világkereskedelembe, a GSP rendszert 3 a fenntartható fejlődésnek megfelelően kell alakítani, a fenntartható fejlődést integrálni kell a bilaterális és regionális megállapodásokba, az európai ügyleteket ösztönözni kell a szociális érzékenységre, végül ösztönözni kell az együttműködést a WTO és a nemzetközi környezeti szervezetek között. A fenntartható fejlődésnek fontos szerepe van a szegénység leküzdésében, és a környezetvédelemben, ehhez azonban szükség van az Unió közös politikáinak jobb összehangolására. 4 A Bizottság felismerte, hogy az energiatermelés, -szállítás, és felhasználás komoly hatással van a környezetre. Ezért a közösségi energiapolitika egyik legnagyobb kihívása, hogy a célokba és intézkedésekbe integrálja a környezeti dimenziót, fenntartható energiapolitikát alkosson. A Közösség már számos lépést tett az integráció irányába (SAVE, ALTENER, JOULE, THERMIE programok). Új kezdeményezések vannak a jogalkotás területén, amelyek az adóztatást, hulladékégetést, a hulladék visszagyűjtését és újrahasznosítását valamint a szennyező gázok kibocsátását érintik. A Bizottság három célt jelölt meg a közösségi energiapolitika környezeti dimenziójával kapcsolatban: az energiahatékonyság és megtakarítás elősegítése, tisztább energiaformák termelési és felhasználási arányának növelése, a termelés és felhasználás környezetkárosító hatásainak csökkentése. A célok érdekében a Bizottság szorosabb együttműködésre ösztönzi a tagállamok megfelelő szervezeteit, ösztönzi a specifikus energiapolitikai lépéseket, biztosítaná a jobb koordinációt az intézkedések és a különböző országok között. 5 Az energiapolitikának fontos részét képezi a környezetvédelem. A Közösség felismerte, hogy lépések szükségesek, hogy az energiatermelés és fogyasztás hatását a klímaváltozásra mérsékelje. Legfontosabb lépésként az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését jelölte meg. Az országok többsége csatlakozott az ENSZ 3 GSP: Általános Preferenciarendszer (General System of Preferences) július július 3. 10
12 éghajlatváltozási keretegyezményéhez 6, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a globális felmelegedés csökkentéséhez ben a tagországok kormányai csatolták a Kyotói Jegyzőkönyvet a szerződéshez. A résztvevők felismerték, hogy ha ez a trend az energiafogyasztásban fennmarad, az komoly veszélyeket jelent a környezetre: 1990 és 2010 között az EU szén-dioxid kibocsátása 8%-kal fog nőni, az iparosítás és a népesség növekedése következtében Ázsiában, Latin-Amerikában és a Afrikában is nőni fog a szén-dioxid kibocsátás. A Bizottság elkötelezte magát az üvegházhatású gázok 15%-os csökkentésére 2010-ig 1990-hez képest, és az OECD országainak is ugyanilyen javaslatot tett. 6 UNFCCC: United Nations Framework Convention on Climate Change 11
13 4. Energiahordozók 4.1. Fosszilis Energiahordozók Szén A világ szénkészletének eloszlása a kőolajéhoz és földgázéhoz viszonyítva jóval egyenletesebb. A készletek becslések szerint mintegy 200 évre elegendőek. A világ széntermelése az évi 2,2 milliárd toe 7 -ről, várhatóan 3 milliárd toe-re nő 2020-ig. A szénfelhasználás évente 1,5%-kal bővül, elsősorban a fejlődő országok növekvő igényei miatt, de részarány a többi energiahordozóhoz képest mérséklődik. Az EU-országok szénfelhasználása csökken, de a szén szerepe fontos marad a villamosenergia-termelésben. Az elkövetkezendő néhány évtizedben az EU-ba importált szén mennyisége várhatóan egyharmadról kétharmadra nő majd. A csökkenő igények és a növekvő import az európai széntermelés visszaesését jelenti. A felhasználás és a kitermelés visszafogásának hátterében a környezetvédelem és a gazdaságosság áll. A környezetvédelmi szempontot az üvegházhatású gázok csökkentésére tett erőfeszítések indokolják, míg a gazdaságosságit az, hogy az európai szén drágább az importnál. Noha ellátási problémák hosszú távon sem várhatóak, a szén jövője a könnyebb felhasználást elősegítő technológiák kifejlesztésén, valamint a környezetre gyakorolt hatások jelentős csökkentésének lehetőségén múlik Kőolaj A kőolaj 2020-ig a világ energiafelhasználásában meghatározó marad. Az igény növekedése 0,5-1%/év érték között várható, amely - többi energiafajtához viszonyítva - lassabb felhasználási ütemet jelent. Ennek eredményeképpen az olaj részarány a mostani 37%-ról 2020-ra 30%-os szintre süllyed, azonban vezető szerepe valószínűleg így is megmarad. A világ ismert kőolajvagyona összességében mintegy 45 éves ellátást tesz lehetővé a felhasználás jelenlegi szintjén, ami több mint az elmúlt évtizedekben volt. Ez annak tulajdonítható, hogy a lelőhelyek felfedezése gyorsabb ütemben zajlik, mint a kitermelés. A vagyon megoszlása azonban egyenlőtlen, amiből az Unió csak kis mértékben 7 toe (tonne of oil equivalent): egy tonna kőolajjal egyenértékű 12
14 részesedik. Ezzel szemben az OPEC 8 országok részesedése 70%-t is meghaladja, és ra az Unió szükségleteinek 50%-t ezen országok csoportja fogja fedezni. A jelenlegi kőolaj-felhasználás mellett az Uniónak 8 évre elegendő tartalék áll a rendelkezésére. Ennek túlnyomó többsége az Északi-tengerben található, amely a világ kőolaj készletének mintegy 4%-a. Az európai hordónkénti kitermelési költség azonban négy-ötszöröse a közel-keletinek. Az európai országok olajfelhasználása alacsony ütemben fog nőni, függőségük a mostani 85%-ról mégis várhatóan kb. 95%-ra emelkedik 2020-ig. A világtendenciáknak megfelelően a kőolaj klasszikus felhasználási területe Európában az egyelőre kevéssé helyettesíthető közlekedési és vegyi alapanyagként való alkalmazás marad. Az európai motorhajtóanyag-felhasználás évente 1-1,5%-kal emelkedik, a várhatóan javuló üzemanyag-hatékonyság, a sűrített és cseppfolyós gázt, a villamos energiát felhasználó gépkocsik, valamint a hidrogén és a bioüzemanyag megjelenése ellenére. A közlekedési felhasználás mértéke mára már az 50%-ot is meghaladja Földgáz Az EU-ban a primer-energiahordozók közül a földgáz fogyasztása nőtt a legjelentősebben az elmúlt években. Előrejelzések szerint 2030-ra a jelenlegi igény megkétszereződésére lehet számítani. Ez az évi 2-3%-os növekedés eredménye, amely azonban 2010 után várhatóan mérséklődik. A csökkenés ellenére a földgáz marad a szélenergia utánmásodik leggyorsabban fejlődő primer energiaforrás. A földgáz iránt megnyilvánuló kereslet magyarázatául szolgál, hogy elégetése valamennyi fosszilis energiahordozóéhoz képest a legkisebb környezetszennyezéssel jár. A földgázvagyon eloszlása a kőolajéhoz képest egyenletesebbnek mondható, amelyből az Unió 2%-kal, vagyis a jelenlegi felhasználás mellett kb. 20 évre elegendő forrással rendelkezik. Az európai tartalék nagy része Hollandiában (56%), valamint az Egyesült Királyságban (24%), amíg a világvagyon túlnyomó része a volt Szovjetunió tagállamaiban illetve a Közel-Keleten található. A földgáz iránti igény a világátlagnak megfelelően- folyamatosan nő. Ennek oka a földgáztüzelésű erőművek gyors terjedése (5-7 %/év), amelynek következtében az évi 45 milliárd m 3 -es villamosenergia-termelési célú földgázfelhasználás 2020-ra elérheti a 8 Kőolajexportáló Országok Szervezete 13
15 260 milliárd m 3 -t. Az európai termelés ezzel a gyors igénynövekedéssel nem tud lépést tartani. Hosszú távon a függőségi viszony módosulásának kockázatával és az árak emelkedésével kell számolni Atomenergia Az atomerőműveket illetően igencsak megoszlanak mind a lakossági, mind a szakértői vélemények. A lakosság körében sokan asszociálnak a Hirosimáról és Nagaszakiról az atombomba ledobása után látott képekre. Az atomenergia elterjedésének okai: az urán a legkoncentráltabb energiaforrás, az uránkészletek és a szükségletek egyensúlyban vannak, becslések szerint az uránkészlet 3000 évig elegendő, a szén-dioxid (egyesek szerint) nagyobb veszély, mint egy esetleges atomkatasztrófa esetén a radioaktív szennyeződés, alacsony költség. biztonsági és környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés. Kockázatok: nukleáris erőmű biztonsága, balesetek kockázata, az atomerőműből kikerülő hulladék veszélye, a folyamatok során az atomerőművekben plutónium képződik, ami az atombomba alapanyaga. Gondot okoz a leállított reaktorok sorsa, és ez költségnövelő tényező is egyben,valamint a radioaktív hulladék elhelyezése: Vannak kis, közepes és nagy aktivitású hulladékok. A kis és közepes aktivitásúakat néhány év pihentetés után 600 évre kell biztonságosan elhelyezni, azonban a nagy aktivitásúaknál az elhelyezést ezer évre kell megoldani. 14
16 4.3. Megújuló energiaforrások Feltétel nélkül megújuló energiaforrások Feltételesen megújuló energiaforrások Napenergia Vízenergia Szélenergia Geotermikus energia Mezőgazdasági energia Energetikai célú ültetvények Hulladék energia Mezőgazdasági hulladék (biomassza) Energiaerdő, energiafű Biodízel Bioetanol Biogáz Hulladékégetés Depónia gáz Megújuló energiaforrásként általában azokat az energiahordozókat vesszük számba, melyek a kiaknázás után rövid időn belül újratermelődnek. A rövid idő kifejezés természetesen relatív, attól függően, hogy milyen időtávot sorolunk ide, ámde rögtön kapunk egy viszonyítási alapot akkor, ha belegondolunk, hogy például a fosszilis energiahordozók geológiai időléptékkel mérve megújulnak, de emberi időléptékkel mérve fogyóknak tekintendők. A megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik: a szél-, a víz-, a nap-, a geotermikus energia és a biomassza. Tiszta energiának ezek közül a nap- és a szélenergiát nevezzük, mert ezeknek egyáltalán nincs károsanyag-kibocsátásuk. A vízenergia esetében például egy erőmű fölépítésénél már igen körültekintően kell eljárni, hogy az ne okozzon környezetei kárt. A megújuló energiaforrások térhódítása figyelhető meg. Ennek oka, hogy a fejlett országok felismerték ennek szükségességét a hagyományos energiahordozók mennyiségének csökkenése, a környezetvédelem és az ellátásbiztonság szükségessége, valamint a költségek növekedése következtében. A technikai és technológiai fejlődés lehetővé teszi ezen energiaformák egyre szélesebb körű alkalmazását, azonban ez más típusú és más szemléletű energiatermelést és hasznosítási módszereket kíván. A megújuló energiaforrások használata politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökhöz juttatja a nemzetgazdaságokat: Környezetszennyezés: Csökken a károsanyag-kibocsátás, ez a lakosság egészségi állapotának javulásához járul hozzá. Az olaj- és szénalapú fűtési valamint a villamosenergia-termelő rendszerek kéntartalmú gázkibocsátása savas esőt idéz elő, amely jelentősen károsítja a földeket, erdőket. 15
17 Munkahelyteremtés: Helyi energiaforrás felhasználása és a helyi energiatermelés már önmagában teremt új munkahelyeket. Másik hatása, hogy javul a gazdasági helyzet, energiatermelésre épülő beruházásokat vonz, javul az infrastruktúra. Politikai stabilitás: Csökken egy-egy ország vagy régió függése annak következtében, hogy az importot saját forrásból helyettesíti. Ellátásbiztonság: A végső fogyasztók kiszolgáltatott helyzete nagyban javítható megújuló energiaforrások alkalmazásával. A lehetőségekhez képest az Európai Unióban a megújuló energiaforrások kihasználása szerény, mindössze 6%, amíg a széné 16%, a kőolajé 41%, a földgázé 22%, az atomenergiáé 15%. Az 1997-es Fehér Könyv 2010-re 12%-ra szeretné növelni a megújuló energiaforrások arányát az Unióban. Ezzel a 6%-os kihasználtsággal még mindig az Unió vezet, ez a részarány azonban megegyezik a 95-ös szinttel. Ennek oka, hogy az energiafogyasztás folyamatosan növekszik. A megújuló energiaforrások egy harmada vízenergiából származik. Ezt az arányt nehéz lesz tovább növelni, mert újabb vízerőművek építése társadalmi ellenállásba ütközik. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások 6%-os részarány-növekedését a többinek (szél-, nap-, geotermikus energia és biomassza) kell majd biztosítani. Az EU 30 milliárd eurót különített el erre a célra, amely egyenlően oszlik meg a nap- és a szélenergia, valamint a biomassza között. A szeptemberi new yorki ENSZ csúcson döntöttek arról, hogy a Világbank felállít egy új alapot a fejlődő országok számára, amely az alternatív energiaforrásokba való befektetéseket ösztönzi. Az IMF pedig azon szegény országok számára állít fel új alapot, akiket az olajsokk (kőolaj hordónkénti ára: $ 65 volt szeptember 13-án) érzékenyen érintett. 9 A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 10 figyelmeztet, hogy a gazdag országokban még drágább a bioüzemanyag előállítása, mint a gázolajé, de ha az olaj ára továbbra is nő, ez már nem sokáig marad így. Az IEA prognózisa szerint 2050-ig a világ járműforgalmának 50%-a fedezhető lesz bioüzemanyaggal. A fejlődők önellátóvá és exportálóvá válnak majd The Times, szeptember 13., p. 1.,4. 10 IEA: International Energy Agency 11 The Guardian, szeptember 14., p
18 Az előrejelzők egy másik csoportja szerint egyáltalán nincs energiakrízis. Danile Yergin 12 szerint már legalább ötödszörre hisszük, hogy elfogy az olaj. De az új technológiák minden alkalommal lehetővé tették, hogy az olajtársaságok új forrásokat találjanak. A Cambridge Energy Research Associates kutatásai szerint 2004 és 2010 között a világ olajforrása napi 16 millió hordóval nőhet, vagyis többel, mint a kereslet Napenergia A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkező energiát nevezzük napenergiának. A legnagyobb, legtisztább és egyben kimeríthetetlen energiaforrásunk a Nap. A szél, a víz, vagy éppen a biomassza energiájának hasznosítása során közvetetten a Napból származó energiát hasznosítjuk, mivel ezek mind a Nap sugárzása következtében jönnek létre. A fosszilis energiahordozókban is az évmilliókkal ezelőtt élt élőlények által átalakított napenergia koncentrálódik. Annak ellenére, hogy a Nap által kisugárzott energiamennyiség nagyon kis hányada jut el a Földre, ez az energiamennyiség mégis ezerszer nagyobb, mint amennyi az emberiség jelenlegi teljes energiafelhasználása. Az egyes földrészekre jutó napenergia mennyisége nagy eltérést mutat a Föld egyes területein. Ezt alapvetően a különböző természetföldrajzi adottságok függvénye. Az éghajlat kialakításánál alapvető az a sugárzó energia, amely a Napból a földfelszínre jut. Jellemzésére a globális sugárzás szolgál, értékét MJ/m 2 egységben fejezzük ki. A besugárzás energiahozama mellett fontos tudnunk, hogy milyen hosszú időn át érkezik ez az energia a földfelszínre. Erről a napsütéses órák száma ad tájékoztatást. A napsütés tartamát csillagászati és éghajlati tényezők befolyásolják. 12 Pulitzer-díjas író, a Pulitzer-díjat 1992-ben a The Epic Quest for Oil, Money and Power -ért kapta, a Cambridge Energy Research Associates alapítója 13 The Daily Telegraph The New York Times c. melléklete, szeptember 15., p. 1.,4. 17
19 Az éves napfénymegoszlásból következik a napenergia egyik - s talán legkomolyabb - hátulütője: A napsugárzás a téli hónapokban (északi félteke) a legcsekélyebb, éppen amikor a fűtésre a legnagyobb szükségünk van december 9-én az Európai Közösség és további 43 európai állam (beleértve a volt Szovjetunió utódállamait is), közöttük Magyarország is, aláírta az Európai Energia Chartat, amely az összeurópai energiabiztosítás politikai keretét alkotja. A Charta az energiatermelés, -befektetések, -kereskedelem (tehát gazdasági kérdések) összehangolásán kívül igen komoly hangsúlyt fektet az energiatermelés és a környezetvédelem kapcsolatára is. A napenergia hasznosításának alapvetően két útja van. Hasznosítható passzív, és aktív módon. A passzív hasznosítás azt jelenti, hogy épületeinket úgy tervezzük, hogy az a lehető legoptimálisabban gyűjtse be a napsugárzásból származó energiát, mellyel az épületek fűtési költségei csökkenthetők. Másik út, az aktív napenergia hasznosítás, amikor külön erre a célra tervezett műszaki berendezéseket használunk a napenergia begyűjtésére. Ilyenek a napsugárzás hőenergiáját hasznosító napkollektorok és a fényt elektromos energiává alakító napelemek. Napkollektorok Szinte mindig ingyen rendelkezésére álló napenergia befogásának talán legegyszerűbb, leggazdaságosabb és legnagyobb hatásfokkal rendelkező módja a napkollektorok alkalmazása. A napkollektoros technológia abszolút tiszta energiafelhasználás, valamint a környezetet egyáltalán nem szennyezi, sőt káros emissziót lehet vele megtakarítani. Minden egyes felszerelt napkollektor panel az élettartama során éghajlati viszonyoktól, minőségétől függően a széndioxid-kibocsátást 9-12 tonnával, a nitrogén-monoxid és szén-monoxid kibocsátást m 3 -rel csökkenti. Napelemek A napelemek a fényt elektromos energiává alakítják. A napelemmel saját részre megtermelt elektromos áram manapság már csak elhatározás, és nem utolsósorban pénz kérdése. Az így megtermelt energia viszont felvet egy viszonylag komoly problémát. Nevezetesen azt, hogy az így előállított 18
20 Szélenergia I. Szélenergia a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása energiát amennyiben nem közvetlenül és azonnal használjuk fel tárolni kell. A technika mai színvonalán a villamos energia tárolása nem megoldott kielégítően, egyetlen mindennapi használatra alkalmas módja az akkumulátoros tárolás, ami sok problémát vet fel. Az akkumulátorok drágák, helyigényükhöz képest kis kapacitásúak, rövid élettartamúak, elhasználódásuk után pedig környezetszennyezőek. Ennek a problémának a kiküszöbölésére jött létre és terjedt el az a megoldás, hogy a kis energiatermelők a villamos hálózatot használják mintegy akkumulátor -ként. Ha fogyasztásuknál többet termelnek, akkor azt a hálózatba táplálják, ha pedig éppen többet fogyasztanak, mint amit az adott pillanatban megtermelnek, akkor a hálózatból vételeznek villamos energiát. Ez a módszer már sok helyen bevált és egyre elterjedtebb. által létrejövő energia. A szél a légkörben lévő nyomáskülönbségek hatására keletkezik: A légkör alsó rétegeiben végbemenő légáramlást - a szelet - a Nap sugárzó energiája hozza létre. A napsugárzás a Föld felületét érve elnyelődik és átalakul hővé. Az így keletkező hő nagy része kisugárzódik, és a légkört melegíti fel. A felszálló meleg levegő helyébe a hidegebb levegő áramlik, vagyis a hőmérsékletkülönbség hatására légmozgás indul meg. Hasznosítása közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított, szélturbinával meghajtott villamos generátor segítségével történik. A szél okozta viharok, természeti csapások (hurrikán, tornádó) hatalmas erejétől régóta retteg az ember és e hatalmas energiát, a szél energiáját is régóta igyekszik felhasználni az emberiség. A szelet előbb használták a vízen, mint a szárazföldön. A vitorlás, amely felváltotta az evezős hajókat, Egyiptomban jelent meg először. Az első szélmalmot feltehetőleg a perzsák építették. Az idők folyamán a szélmalmoknak sok területen volt nagy szerepük, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az első megbízható emlék a VII. századból származik. Ez egy víz emelésére, gabonaőrlésre használt szerkezet volt. XIII. századtól kezdve terjedt el Norvégiában a vízszintes tengelyű szélkerék. Ez azért volt döntő lépés, mert ha a szélirány megváltozott képesek voltak átállítani a gépezetet. A XVI- XVII. században élte fénykorát a szélmalom ott, ahol a szélre biztosan lehetett számítani (a tengerpartokon). Pl. Hollandiában már 1700-as években 8000 szélmalom működött, 19
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenTowards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs
Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenSZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenNapenergiás helyzetkép és jövőkép
Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE
Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
Részletesebben4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW
Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenMagyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök
Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Felhasznált források: www.mnnsz.hu EPIA Global market outlook for PV 2013-2017
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.
Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak
RészletesebbenA szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE
A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenA nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár
A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
RészletesebbenCHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben
CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben MKET Konferencia 2016. Március 2-3. Dr. Kiss Csaba, CogenEurope, igazgatósági tag MKET, alelnök GE, ügyvezető igazgató Tartalom Statisztikák Klíma-
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenAktuális kutatási trendek a villamos energetikában
Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások
RészletesebbenA hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén
A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.
RészletesebbenElemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012
Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete
RészletesebbenA megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben
A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig
XXII. MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM (MESZ-2018) Budapest, 2018. szeptember 20. A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig dr. Molnár László, ETE főtitkár
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenKészítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Termikus hasznosítás - Napkollektor Globális helyzetkép 62 GW th (89 millió m 2 ) 435 GW th (622 millió m 2 ) Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 51 TWh 357 TWh A folyadék
RészletesebbenA Magyar Szélenergia Társaság 10. hírlevele
II. évfolyam, 1. szám 2009. február 2. Fontos közlemények: 120,8GW összes szélerőmű kapacitás üzemel a Földön 2008 végére Európában 66GW szélerőmű működik Magyarországon összesen 126,925MW szélerőmű kapacitás
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP
Varga Pál elnök, MÉGNAP Globális helyzetkép Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 A többi megújuló-energia hasznosítási módhoz hasonlítva, az éves hőenergia termelés tekintetében
RészletesebbenMagyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenMIÉRT ATOMENERGIA (IS)?
Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenA magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében
REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az
RészletesebbenA JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu
RészletesebbenFinanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások
Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenA VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN
A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenSzőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása.
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. Esetünkben megvan a tettes is. Az energiaipar! Mert, mit is csinál az energiaipar?
RészletesebbenTapasztalatok és tervek a pécsi erőműben
Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok
RészletesebbenIV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.
Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
Részletesebben2. Globális problémák
2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy
RészletesebbenNAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin
NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
Részletesebben