Hegyi Ádám. Megkésett érdeklődés? Svájci reformátorok művei a 18. században Bázelben tanuló magyarországi diákok könyvtáraiban

Átírás

1 Hegyi Ádám Megkésett érdeklődés? Svájci reformátorok művei a 18. században Bázelben tanuló magyarországi diákok könyvtáraiban A reformáció óta Bázel jelentős szerepet játszott a magyarországi művelődéstörténet alakításában. Újonnan előkerült források viszont árnyaltabb képet adnak a svájci reformátorok hazai 18. századi recepciójával kapcsolatban. Annak érdekében, hogy pontosan megérthessük hogyan viszonyultak a magyarországi diákok a 18. században a hitújítás időszakához, röviden össze kell foglalnunk a Bázelben lezajlott eseményeket ben Bázelben hivatalosan is elfogadták a reformáció tanait, amelynek hatására a pápai alapítású egyetem súlyos válságba került. A régi hit képviselői távoztak a városból, köztük a professzori kar meghatározó tagjai is, és csak 1532-re sikerült immár protestáns szellemben az egyetemet újjászervezni. 1 A 16. század elejére Bázel Európa egyik kulturális fővárosa lett, amely leginkább Erasmus hatásának volt köszönhető. A Magyarországon alkotó humanisták egyik legfőbb példaképüknek tekintették őt egészen a trienti zsinatig, amikorra Erasmus munkássága a magyar értelmiség számára már időszerűtlenné vált. 2 Közismert, hogy Erasmus nem tanított a bázeli egyetemen, de ez nem magyarázza azt meg, hogy a magyar fiatalok a 16. század második harmadáig alig iratkoztak be az egyetemre. (Albertus de Gran esztergomi diák 1492-ben írta be a nevét az egyetem anyakönyvébe, utána csak 1552-ben Bognerus Petrus erdélyi származású diák tette ezt meg.) 3 Az egyetem iránti alacsony érdeklődés azzal függhet össze, hogy az egyetem falain kívül sokkal érdekesebb dolgok zajlottak a városban. 4 Ilyennek tekinthető a korabeli információrobbanást kiváltó nyomdászat, amely Bázelben annyira megerősödött, hogy egész Európát elárasztották a bázeli nyomdászok kiadványai. 5 A nyomdászmesterség kitanulása ekkor még szorosan összefüggött a humanista műveltség megszerzésével is. Jó példa erre Johann Honter esete, aki a bázeli reformáció vezetőjével, Oekolampaddal személyes kapcsolatba került, miközben a tipográfia tudományát igyekezett elsajátítani. 6 Honter bázeli tartózkodása jól mutatja azt, hogy ekkor még rendszeres egyetemi tanulmányok folytatását nem tartották fontosnak a fiatalok. Nem véletlen, hogy Oekolampad és utódai óriási erőfeszítéssel próbálták meg azt elérni, hogy az egyetemen olyan teológiai képzés legyen, amelyik megfelel a humanizmus tudományos igényeinek. Az ógörög és héber nyelvek tanításának bevezetése ezt a célt szolgálta. Az új lelkészi gárda kineveléséhez viszont idő kellett. 7 1 Edgar BONJOUR: Die Universität Basel von den Anfängen bis zur Gegenwart , Basel, SZALAY-RITOÓK Ágnes: Erasmus und die ungarischen Intellektuellen des XVI. Jahrhunderts in: Erasmus und Europa: Vorträge, hrsg. August Buck, Wiesbaden, 1988, Albertus de Gran nem volt esztergomi kanonok. HEGYI Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon (1798), Budapest, 2003, (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 6.) nr. 5, 7. 4 Az egyetem iránti érdeklődés változásairól legújabb összefoglalót Jan-Andrea Bernhard írta: Jan-Andrea BERNHARD: Die Bedeutung des Basler Humanismus für Ungarn. Warum ungarische Adelshöfe zu Förderern der Reformation helvetischer Richtung wurde? in: Viliam ČIČAJ Jan-Andrea BERNHARD (Hg.): Orbis Helveticorum, Bratislava 2011, Peter G. BIETENHOLZ: Der Basler Buchdruck und die Reformation, Szeged, Detlef HABERLAND: Der Druckort Basel und Ostmitteleuropa Spuren geistiger Verbindungen in: Viliam ČIČAJ, Jan-Andrea BERNHARD (Hrsg.): Orbis Helveticorum. Das Schweizer Buch und seine mitteleuropäische Welt, Bratislava, 2011, Jan-Andrea BERNHARD: Von Adligen, Studenten und Buchdruckern in Ungarn. Ein Beitrag zur Wende vom lutherischen zum reformierten Bekenntnis im protestantischen Ungarn des 16. Jahrhunderts, Zwingliana, 33, 2006, 158. Ludwig BINDER: Johannes Honterus und die Reformation im Süden Siebenbürgens mit besonderer Berücksichtigung der Schweizer und Wittenberger Einflüsse, Zwingliana, 13, 1973, Amy Nelson BURNETT: Teaching the Reformation. Ministers and Their Message in Basel , New York, 2006,

2 Amennyiben csak az egyetemi beiratkozásokat nézzük akkor azt lehet mondani, hogy az oktatás reformja az 1570-es évekre keltette föl a magyarországi diákok figyelmét, mert ekkortól kezdve szaporodnak meg a Kárpát-medencéből származó diákok az egyetemi anyakönyvben. 8 Bázel viszont a 16. század első felében is kedvelt uticélpont volt a magyarok között. A 16. század középső évtizedeiben Bázel egyfajta gyűjtőhelye volt a nonkonformistáknak, mivel Genffel ellentétben a város sokáig nyitott volt az eretnek gondolatokra is. Az Erdélyben terjedő radikális reformátorok élénk figyelemmel kísérték Celio Secundo Curione bázeli munkásságát: művei a fejedelem érdeklődését is felkeltették ben János Zsigmond fejedelem személyesn írt Curionenak levelet, amelyben egyetemalapítási terveiről számolt be. 9 Természetesen ebben a forrongó szellemiségű városban a reformáció kálvini irányzatának magyar képviselői is megfordultak. Közülük legismertebb ifj. Szegedi Kis István, aki ki tudta eszközölni Johann Jacob Grynaeus ( ) professzornál, hogy támogassa apja művének, a Loci communesnek a kiadását. Szegedi munkája több svájci reformátortól is átvett gondolatokat, mint például Wolfgang Musculustól és Theodor Bezától. A Loci communes igazi bestsellernek bizonyult, mert rövid időn belül több kiadása is napvilágot látott. Grynaeus tevékenységének köszönhetően az 1580-as évektől kezdve Bázelből kiszorították a nonkonformisták csoportját, és a 17. századra az egyetem a református ortodoxia egyik fellegvára lett. Grynaues igyekezett a humanizmus tudományos eredményeit összeegyeztetni a kálvinista dogmákkal, amelynek nyomait a magyarországi értelmiségiekkel folytatott levelezésében is megtalálhatjuk. 10 Mégis az egyetem a 17. századra elveszítette nyitott szellemiségét, noha az ezzel járó felekezeti elkülönülés Európa más egyetemein is megfigyelhető volt ekkor. Innentől kezdve mondhatjuk azt, hogy az ide eljutó magyarok többsége református volt. Ennek a korszaknak kiemelkedő professzora volt Lukas Gernler ( ), aki az 1670-es években több magyar teológusdiáknak is mentora volt. A svájci-magyar kapcsolatok mélységét megítélhetjük abból, hogy Gernler egyik kedvenc tanítványa id. Pápai Páriz Ferenc ( ) volt, aki szomorú kötelességének tett eleget akkor, amikor elbúcsúztatta tanárát, akit a pestis hirtelen elragadt az élők sorából. 11 A humanizmus idején Bázel a könyvkiadás egyik legnagyobb központja volt. A későbbi évszázadok során a bázeli nyomdászok változatlanul nagy számban nyomtattak könyveket, de a 18. századra a könyves világ jelentősen átalakult ebben a városban is. Tipikus jellemzője ennek, hogy a felvilágosodással párhuzamosan megjelent a régiségek és ritkaságok gyűjtésével foglalkozók csoportja is: a humanista könyveket ők nemcsak a bennük található teológiai vagy filológiai kérdések miatt szerezték meg, hanem más szempontok is vezérelték őket (például a kötet korábbi tulajdonosa volt érdekes számukra, vagy a könyv kötését találták nagyon különlegesnek, stb.) HEGYI, I. m., Jan-Andrea BERNHARD: Die Humanistenstadt Basel als Transferzentrum für italienische Nonkonformisten in: Christine Christ-von Wedel, Sven Grosse, Berndt Hamm (szerk.) Basel als Zentrum des geistigen Austausch in der frühen Reformation. Tübingen, 2014, BALÁZS Mihály: Einflüsse des Baseler Humanismus auf den Siebenbürger Antitrinitarismus, in: Volker LEPPIN - Ulrich A. WIEN (Hg.): Konfessionsbildung und Konfessionskultur in Siebenbürgen in der Frühen Neuzeit, Stuttgart 2005, KATHONA Géza: Svájci theológiai elemek Szegedi Kis István hittani nézeteiben in: Tanulmányok és szövegek a magyarországi református egyház XVI. századi történetéből, szerk. BARTHA Tibor, Budapest, 1973, (Studia et acta ecclesiastica, 3.) SZABÓ András (közread.): Johann Jacob Grynaeus magyar kapcsolatai, Szeged, 1989, (Adattár a XVI XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 22.) 11 Karl GAUSS: Basilea reformata, Basel, 1930, 74. PÁPAI PÁRIZ Ferenc: Békességet magamnak és másoknak, szerk. Nagy Géza, Bukarest, 1977, 28, 34, 35, 37, Felix Ackermann, Ein Prälat, Sammler und bibliophiler Gelehrter im ehemaligen Fürstbistum Basel des 18. Jahrhunderts: Der Domherr Christian Franz Freiherr von Eberstein. Charakter und Besonderheiten seines

3 A kutatások jelenlegi állapota szerint a Kárpát-medencében ma megtalálható 1750 előtt nyomtatott könyvek többsége 1750 után került be az országba. 13 Ebből az következik, hogy a humanista nyomtatványok jelentős része megjelenésük után jóval később jutottak el Magyarországra és Erdélybe. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a svájci humanisták és reformátorok nem gyakoroltak hatást a magyarországi értelmiségre. Sokkal inkább arról van szó, hogy a magyarországi értelmiség a 18. században is fontosnak tartotta azt, hogy 16. századi kiadású műveket szerezzen be. Jó példa erre Ősz Sándor Előd kutatása. Ősz a rendelkezésünkre álló források pusztulása ellenére talált olyan Kálvin bibliakommentárt, amelyiket a 16. században adtak ki és a 18. században került erdélyi tulajdonos kezébe. 14 A sort lehetne még folytatni, mert egyre több katalógusban tüntetik fel a könyvek korábbi tulajdonosait is, de ehelyett érdemes azt figyelembe vennünk, hogy a kutatók szerint a magyarországi könyvgyűjtési szokásokat alapvetően befolyásolta az, hogy az 1750-es évekig a századi kiadású könyvek olcsóbbak voltak az újaknál, mert a műgyűjtő-érték ismeretlen volt. A külföldről hazatérő diákok könyvtáraiban ezért találhatunk nagy számban régi kiadású köteteket ban a bázeli kistanács Horváth József debreceni hallgató ösztöndíjkérelmével foglalkozott, a megbeszélés során a jegyzőkönyvbe egy megjegyzést is leírtak a magyarországi diákokkal kapcsolatban: wie viele dergleichen Studiosi um Bücher zu kaufen hieher gekommen 16 Ez természetesen egyáltalán nem meglepő kijelentés, mégis néhány kérdésre fölhívja a figyelmet, amelyeket érdemes megvizsgálni. Legfontosabb kérdés: milyen könyveket vásároltak a diákok? Milyen svájci reformátorok illetve humanisták műveit választottak? Ennek rekonstruálása után arra kell választ találnunk, hogy a megvásárolni kívánt kötetek kiválasztásánál miért döntöttek új vagy régi kiadású mű mellett? Végül azt kell megválaszolnunk, hogy a frissen megszerzett műveket műgyűjtési vagy olvasási szándékkal szerezték-e meg. A következőben a 18. században Bázelben tanuló magyarországi diákok csoportját mutatom be, és elemezem a könyvgyűjtési szokásaikat. Ennek során figyelembe kell vennünk azt, hogy a Rajna-partjára eljutó fiatalok mindegyike hazai tanulmányai során megismerte a svájci reformátorok munkásságát, amely alapján akár azt is kijelenthetnénk, hogy felesleges volt számukra 16. századi hitújítók műveit megszerezniük. Ez természetesen nem igaz, mégis feltehető a kérdés: mennyire volt elavult, megkésett az érdeklődésük svájci reformátorok művei iránt a 18. századi szellemi irányzatok tükrében. Bázelben a kora újkorban, a 18. században tanult a legtöbb diák a Kárpát-medencéből, ugyanis az közötti időszakban összesen 63, közötti korszakban viszont 211 személy iratkozott be az egyetemre. A 18. században nem egyenletesen oszlik el a beiratkozások száma: 1715-ig elvétve tanult Bázelben magyarországi diák, között majdnem minden évben két-három új hallgató iratkozott be, majd egy rövid kihagyás után 1745-től kezdve folyamatosan emelkedett a létszám, amely 1767-ben érte el a csúcspontját. Ekkor egy évben 12 diák írta be nevét az egyetemi anyakönyvbe. Ez az intenzitás az 1770-es évekig tartott: között évente átlagosan 4-5 új diák iratkozott be. Ezt követően viszont látványos csökkenés figyelhető meg, ugyanis 1785-re megint ritka lett a Kabinetts, in: Sammeln und Sammlungen im 18. Jahrhundert in der Schweiz. Akten des kolloquiums Basel, Oktober 2003, hg. von Benno SCHUBIGER, Genève 2007, István MONOK: Lesestoffe ungarischer Studierenden während ihrer Studienjahre in den Niederlanden an der Wende des 17. und 18. Jahrhunderts, in: Studiosorum et librorum peregrinatio. Hungarian-Dutch cultural relations in the 17th and 18th century, ed. by August den Hollander, István Monok, Ferenc Postma. Amsterdam- Budapest 2006, ŐSZ Sándor Előd: Kálvin-kötetek a régi erdélyi könyvtárakban In: Tanulmányok Kálvinról és magyarországi jelenlétéről, szerk. Gáborjáni Szabó Botond, Debrecen, 2011, MADAS Edit MONOK István: A könyvkultúra Magyarországon, Budapest 2003, Die Matrikel der Universität Basel, hg. von Hans Georg WACKERNAGEL, Band V. 1726/ /18, Basel 1980, nr

4 magyarországi diákok bázeli jelenléte: között csupán tizenegyen írták alá az egyetemi anyakönyvet. 17 A bázeli egyetem a 18. században a kicsi egyetemek közé tartozott, ezért érdemes összehasonlítani, milyen volt vonzereje más protestáns intézményekhez viszonyítva. 18 Az egyetem vonzáskörzetét jól mutatja az, hogy a hittudományi karon ebben az évszázadban a magyarokon és bázelieken kívül többnyire Graubündenből és Pfalzból származó fiatalok fordultak meg, más országból származók alig. 19 A többi svájci felsőoktatási intézmény közül Bern és Zürich hasonlóan népszerű intézmény volt a magyarországi diákok között, viszont Genf és Lausanne már kevésbé voltak kedveltek. 20 Fontos viszont azt kiemelni, hogy a svájci felsőoktatási intézmények közül egyedül Bázel rendelkezett egyetemi ranggal. 21 Rendelkezésünkre állnak már viszont olyan beiratkozási adatok, amelyek a teljes kora újkori magyar peregrináció tendenciáit ismertetik. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy 1526 és 1714 között Svájc összes felsőoktatási intézményében történt beiratkozás a teljes magyar egyetemjárás 0,74%-át tette ki, míg között már 6,3%-ot. Ha egyetemekre lebontva nézzük Bázel szerepét, akkor azt mondhatjuk, hogy között a 30. helyen állt az egyetemek látogatottságának abszolút sorrendjében. Ezt követően a 18. század első felében már a 17. helyre került, és a 18. század második felében a 9. legnépszerűbb egyetem volt a magyarországiak között. A legutolsó időszakban csak Bécs, Jéna, Graz, Utrecht, Göttingen, Erlangen, Wittenberg és Franeker vonzott több magyar diákot Bázelnél. 22 A bázeli egyetemen tanuló magyarországi diákok olvasmányműveltsége elsősorban olyan forrásokból állapíthatóak meg, amelyek a külföldi tartózkodás idején keletkeztek. Ezek az iratok lehetnek jegyzékszerűek, valamint nem jegyzékszerűek. Az egyetemjárás során mind a jegyzékszerű, mind a nem jegyzékszerű források levelekben, naplókban, emlékkönyvekben, önéletrajzokban, számlákban, könyvekben és egyéb kéziratokban találhatóak. A nem jegyzékszerű forrásokon belül fontos csoportot képeznek a könyvekben található possessorok mivel értékes információkat adnak a könyv használatáról és a könyvbeszerzés módjairól. 23 A peregrináció befejezése után keletkezett források nem feltétlenül a külföldi tartózkodás során kialakult olvasmányműveltséget tükrözik, ezért ezeket nem vontam be az elemzésbe. Magyarországon az utóbbi 30 évben Keserű Bálint majd Monok István által vezetett kutatócsoport munkájának köszönhetően a Könyvtártörténeti Füzetek című sorozatban megtalálhatóak az között keletkezett könyvjegyzékek ismertetései. A Könyvtártörténeti Füzetek nem ismernek olyan 18. századi jegyzéket, amely bázeli tanulmányok során készültek, viszont több olyat igen, amelyik egykor Svájcban tanuló diák könyvtárát írta össze. 24 Ez a kutatócsoport egykori könyvtárak rekonstruálásával is foglalkozik, amelynek köszönhetően több olyan részadat is előkerült, amely a Bázelben tanuló 17 HEGYI, I. m., BONJOUR, I. m., Andreas STAEHELIN: Geschichte der Universität Basel , Basel, 1957, HEGYI, I. m., 66-78, 80-87, 90, Vö.: Ulrich IM HOF: Die hohen Schulen der reformierten Schweiz im 18. Jahrhundert in: Werner NÄF und Ernst WALDER (hrsg.): Schweizer Beiträge zur Allgemeinen Geschichte, Bern, SZÖGI László: A 18. századi magyar peregrináció összefoglaló adatai in: Cito pede labitur aetas, szerk.: Magyar László András, Kapronczay Katalin, Budapest, 2011, [elektronikus kiadás], , SZÖGI László: Wittenbergtől Franekerig. A magyarországi peregrináció főbb vonásai a 17. században in: Taníts minket úgy számlálni napjainkat, szerk. ifj. Bertényi Iván, Géra Eleonóra, Richly Gábor, Budapest, 2012, SZÖGI László: Studentenmigration aus Ungarn in: Zwei- und Mehrsprachigkeit in Zentraleuropa, Hrsg.: Balog F. András, Christoph Leitgeb, Wien, 2012, MONOK István: Könyvkatalógusok és könyvjegyzékek Magyarországon, Szeged 1993, (Olvasmánytörténeti dolgozatok) Például: Maróthi György könyvjegyzéke. Intézményi és magángyűjtemények Magyarországon , szerk. Monok István, Szeged 1990 (Könyvtártörténeti füzetek 7.) nr. 35., 47.

5 fiatalok könyvgyűjtésével kapcsolatosak. 25 Természetesen figyelembe vettem más kutatócsoporthoz tartozó történészek munkáit is, így például Segesváry Viktor, 26 Deé Nagy Anikó 27 és Jan-Andrea Bernhard 28 eredményeit. A fentebb említett nyomtatásban megjelent forrásokat Svájcban és Magyarországon található levéltári és könyvtári forrásokkal egészítettem ki. A Bázelben tanult diákok mindennapi életével és olvasmányműveltségével kapcsolatos források az egyetem levéltárában és az egyetemi könyvtár korabeli irataiban vannak. Mivel a tanulmányi ösztöndíjak elbírálásában a város is részt vett, ezért a kistanács jegyzőkönyvei és az Erziehung nevű fond is tartalmaz adatokat. Tekintettel a hagyományosan erős svájci-magyar egyházi kapcsolatokra a bázeli egyházközségek levéltári anyagában is vannak értékes iratok. A debreceni, 29 a sárospataki, 30 a kolozsvári 31 és a nagyenyedi Vö.: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium XVI. századi könyveinek katalógusa, szerk. Zvara Edina, Simon Ferenc, Szeged Viktor SEGESVÁRY: The History of Private Library in 18th Century Hungary. The library of Pál and Gedeon Ráday, Budapest DEÉ NAGY Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel, Kolozsvár Jan-Andrea BERNHARD, Debrecen als protestantisches Zentrum Oberungarns im 18. Jahrhundert. Die Bedeutung der Peregrination für das Bildungsniveau der intellektuellen Elite, in: Město a intelektuálové od středově ku do roku 1848, Sestavili Olga Fejtová, Václav Ledvinka, Jiří Pešek s redakční radou, Praha 2008, (Documenta Pragensia, 27.) Partiumi könyvesházak , szerk. Fekete Csaba [et al.], Budapest Szeged 1988 (Adattár századi szellemi mozgalmaink történetéhez 14.) Catalogus librorum Bibliothecae Publicae Collegii, TtREK Ms. R71/5c. Catalogus in quo ab initio sunt notationes , TtREK Ms. R. 71/7. Jánki Péter által írt katalógus TtREK Ms. R 71/8. Catalogus bibliothecae theologicae historico criticus ab Stephano Paxi Szatmári conscriptus, Debrecen, TtREK Ms. R 188. Series variae librorum pro bibliotheca Scholae Debrecinae comparatorum aut dono datorum, seu Legatorum TtREK Ms. R 913. Documenta ad rationes praestantissimi Domini Josephi Tóth bibliothecarii, Debrecen, TtREK Ms. R 916. Documenta et fragmenta rationum Georgii Biró Bibliothecarii, Debrecen, TtREK Ms. R 917. Documenta ad rationes Michaeli Sályi bibliothecarii, Debrecen, TtREK Ms. R 928. Documenta ad rationes bibliothecarii Josephi Endrédi Debrecen, TtREK Ms. R 929. Documenta ad rationes bibliothecarii Samuelis Megyesi [recte Pauli Megyesi], Debrecen, TtREK Ms. R 934. Documenta ad rationes bibliothecarii Josephi Litterati, Debrecen, TtREK Ms. R 935. Documenta ad rationes bibliothecarii Josephi Péczely, Debrecen, TtREK Ms. R 936. Documenta ad rationes bibliothecarii Danielis Keck, Debrecen, TtREK Ms. R 942. Documenta ad rationes bibliothecarii Gabrielis Szilágyi, Debrecen, TtREK Ms. R 944. Documenta ad rationes bibliothecariorum Valentini Lévai, et Andreae Ormos, Debrecen, TtREK Ms. R Libri antiquiores Hungarici, nec non Latini ab Auctoribus Hungaris conscripti in usum bibliothecae publicae Collegii S. Patakiensis, si pote, comparandi. S. Patakini die 20. Maii TiREK Ms. Kt Series librorum, olim in auctionibus, venditorum, acquirendorum, ammissorum, comparatorum, oblatorum, TiREK Ms. Kt Protocollum bibliotheca Collegii Reformatorum. S. Patakiensis ab anno TiREK Ms. Kt Ratio bibliothecariorum ab anno ad annum TiREK Ms. Kt Bibliotheca Hungarica Scholae S. Patakiensis anno Domini TiREK Ms. Kt Series librorum Collegii Ref. S. Patakiensis anno 1760 TiREK Ms. Kt Nomina ac ordo librorum ut aliorum instrumentorum, quae in bibliotheca Illustris Collegii Reformatorum Sáros Patakiensis ab anno Octobris inventantur. De quibus bibliothecarius ratiocinari obligatur. Seniore Humanissimo Domino Johanne Kis-Pataki thecario item Humanissimo Domino Emerico Pétsi, noviter descripta per M[ichaelem] P[ápai] M[olnár] anno et die praedictis Patakini. TiREK Ms. Kt Catalogus librorum bibliothecae publicae Illustris Scholae S. Patakinae ordine alphabetico digestus et discriptus anni mense januario procurante Johanne Tóth bibliothecario per Josephum Látzai TiREK Ms. Kt Catalogi librorum et numismatum Collegii S. Patakiensis TiREK Ms. Kt Catalogi librorum bibliothecae publicae Scholae S. Patakinae TiREK Ms. Kt Catalogi librorum Collegii S. Patakiensis alphabetici, TiREK Ms. Kt Catalogus continens Nomina illorum quibus libri Bibliothecae Illustr. Collegii Refor. Claudiopolitani ad usum traditi sunt, ab Anno Aerae Christianae Biblioteca Academiei Romane Filiala Cluj-Napoca Ms. R Bibliotheca Illustris Collegii Reformatorum Claudiopolitani, ordinem alphabeticam, Tehcam simul et Numerum indicantem, digesta. Industria Stephani Simon p. t. Ejusdem Collegii Contrascribae et ordinarii Bibliothecarii. A Biblioteca Academiei Romane Filiala Cluj-Napoca Ms. R Catalogus Librorum Illustris Collegii

6 református kollégiumok korabeli katalógusait azért néztem át, mert ezekben a diákok ajándékozásai is megtalálhatóak: a korban általános szokás volt, hogy a külföldről hazatérő hallgató egykori iskolájának adott néhány könyvet. A külföldi egyetemekről hazatérő fiatalok olvasmányműveltségét nagyon jól tükrözik a cenzori vizsgálatok aktái, mert ezek éppen a tanulmányok befejezésekor kialakult állapotokat rögzítik. Magyarországon a helytartótanács megalakulásával párhuzamosan kezdett kialakulni az állami könyvcenzúra, amely a külföldről behozott könyvek ellenőrzésével is foglalkozott. A revízió a helytartótanácson belül a vallásügyi bizottság hatáskörébe tartozott. 33 A 18. században külföldről behozott könyvek vizsgálatával foglalkozó iratok csak részben maradtak ránk. Az 1731 előtti évek dokumentumai csak elvétve maradtak fönn, hiszen a helytartótanács csak 1730-tól gyakorolta ténylegesen a revíziót. Korábban a nagyszombati egyetem kancellárja volt az illetékes, de az egyetem levéltárában nem találhatóak ezzel kapcsolatos források. 34 A rendelkezésünkre álló iratok a Magyar Országos Levéltárban és az esztergomi főszékesegyház könyvtárában vannak. 35 A nyomtatott és kéziratos források összegyűjtése során a Bázelben tartózkodó diákok olvasmányműveltségéről a következők derültek ki. Annak ellenére, hogy a 18. században több mint 200 magyarországi fiatal fordult meg ebben a városban, csak kevesen vállalkoztak arra, hogy nagyobb mennyiségű könyvet szerezzenek meg külföldi tartózkodásuk alatt. Legismertebb közülük Teleki Sámuel, aki külföldi utazása során a vásárolt könyvekről két füzetet is vezetett. 36 Unokatestvére, Teleki József szintén precízen vezette a kiadásait, amelyek között könyvszámlákat is találunk. 37 Sok könyvvel tért haza Maróthi György is, akinek levelezésében fennmaradt egy teljes könyvjegyzék, amely a megvásárolni kívánt műveket tartalmazta. Valószínűleg 1735-ben Bernben írta ezt a listát, amelyet levele mellékleteként Bázelbe Jakob Christoph Becknek küldött el. 38 Mivel a diákok gyakran több egyetemen is tanultak, ritka az olyan jegyzékszerű forrás, amelyik keletkezését tekintve csak Bázelhez köthető. Az alábbiakban néhány ilyet sorolok fel: Benedek Mihály egy füzetet vezetett a külföldön megszerzett könyveiről. Benedek 1775-ben Reformati Claudiaci Opera Jos[ephi] Zoltán et Jos[ephi] Soofalvi. A. 1767, Biblioteca Academiei Romane Filiala Cluj-Napoca Ms. R Vö.: Erdélyi könyvesházak 2. köt. Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyenyed, Szászváros, Székelyudvarhely, szerk Monok István, Szeged 1991, (Adattár századi szellemi mozgalmaink történetéhez 16/2.). 32 Catalogus alphabeticus librorum Illustris Collegii Alba-N. Enyediensis renovatus Anno MDCCLII diebus Novembris, Nagyenyedi Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Könyvtára, Ms Catalogus Raritatum et Benefactorum, Nagyenyed, Nagyenyedi Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Könyvtára, Ms Ivona KOLLÁROVÁ: Die Rezeption der schweizerischen Verlagsproduktion in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts in: Orbis Helveticorum. Das Schweizer Buch und seine mittelerupäische Welt, hg. von Viliam Čičaj, Jan-Andrea Bernhard, Bratislava 2011, SASHEGYI Oszkár, A helytartótanács bekapcsolódása a cenzúraügyek intézésébe ( ), in: Magyar Könyvszemle, (1974), 42 43, SCHERMANN Egyed: Adalékok az állami könyvcenzúra történetéhez Magyarországon Mária Terézia haláláig, Budapest 1928, 19, Helytartótanácsi levéltár, Relationes et protocolla consiliariorum MOL C 19. Helytartótanácsi levéltár, Acta revisionis librorum MOL C 31. Statthalterratsarchiv, Acta religionaria MOL C 40. Helytartótanácsi levéltár, Acta miscellanea (1849) MOL C 42. Helytartótanácsi levéltár, Acta secundum referentes MOL C 43. Helytartótanácsi levéltár, Departementum revisionis librorum (1726) MOL C 60. Helytartótanácsi levéltár, Departamentum litterario-politicum MOL C 67. Tit. VI. Censura librorum. EFK, Batthyány Ms Deé Nagy, I. m., Németországi utamban tett költségeimnek miden hiba nélkül való táblája [in: Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában. Teleki József utazásai , szerk. Tolnai Gábor, Budapest 1987, F. CSANAK Dóra, Két korszak határán, Budapest 1983, Maróthi György levele Jakob Christoph Becknek, Bern, március 10. [UBB Mscr. Fr-Gr. V. 11, fol. 85v. LENGYEL Imre TÓTH Béla: Maróthi György külföldi tanulmányútja, in: Könyv és Könyvtár, (1970) VIII/1. nr. 4.

7 járt a bázeli egyetemre, jegyzékében a könyveket a meglátogatott egyetemvárosok alapján csoportosította: Bázel, Göttingen, London, Franeker. 39 Ercsei Dániel naplótöredéke egy Bázelben készült olvasónaplót tartalmaz. 40 Mivel Hollósi Fülöp Ádám csak Bázelben írta alá az egyetemi anyakönyvet, 41 a cenzorok által készített kimutatások a bázeli könyvbeszerzéseit mutatják. 42 A fentebb felsoroltakhoz hasonlóan Szép János is csak Bázelben tanult, a matrikulába augusztus 15-én írta be a nevét. 43 A revízió figyelmét azzal hívta fel magára, hogy tiltott könyveket hozott magával haza. 44 A helytartótanács egyszerre foglalkozott Almási Szabó Pál és Palótzi Ferenc mindössze hat kötetnyi könyvével. 45 Kettejük közül csak Palótzi tanult Bázelben, Almási Szabó a berni főiskolát látogatta. 46 A többi jegyzékszerű forrás szintén a peregrináció során keletkezett, de nem lehet belőlük megállapítani, hogy Svájcban, Nématalföldön vagy másutt készültek. Hatvani István külföldi tanulmányainak befejezése után a debreceni kollégiumnak ajándékozott néhány könyvet. 47 Mivel Hatvani több országban is megfordult, nem egyértelmű melyik kötetet szerezte meg Svájcban. Piskárkosi Szilágyi Márton Bázelben és Göttingenben járt egyetemre. 48 A pozsonyi revizorok négy könyvét találták gyanúsnak. 49 Tóth Bicskei János Bázelben és Bernben is megfordult, 50 amikor 1772-ben a helytartótanács átvizsgáltatta utazóládáját. 51 Kalmár György egész Európát bejárta, és legalább kétszer volt személyesen Bázelben ben a revizorok jegyzéket készítettek külföldön beszerzett könyveiről. 52 Az összeírásokban szereplő adatokból igen vegyes képet lehet megállapítani. Majdnem minden diáknál előfordulnak svájci humanisták és reformátorok művei, gyakran korabeli, 16. századi kiadásokban. Ezzel párhuzamosan kortárs szerzők is nagy számban találhatóak a megszerzett könyvek között. Teleki József Kálvin főművét, az Institutiót 1667-es kiadásban vette meg, miközben könyvei között nagy számban 18. századi szerzők műveit találjuk meg. 53 Maróthi György svájci tartózkodása során több humanista művét is meg akarta szerezni. Közülük Rotterdami 39 Püspökök iratainak gyűjteménye Benedek Mihály iratai , Könyvjegyzék TtREL I.2.4. Be Libris rationes impressus partim in publica Universitatis Basileensis B(iblio)teca, partim in privatis n. Dd. Professorem Mus. observavi et lustravi seq. I. Principes V. Testamenti editiones TtREK Ms. R 208/b-c fol. 1r- 2v. 41 HEGYI, I. m. nr Helytartótanácsi levéltár, Acta revisionis librorum Circa libros per censuram Viennensem rejectos et per revisores Posonienses revisos 1774.MOL C csomó/a fol. 61r, 62v. Helytartótanácsi levéltár, Acta revisionis librorum Circa libros per censuram Viennensem rejectos et per Posonienses revisos, 1775 MOL C csomó/a 1775, fol 4r 7v. 43 HEGYI I. m.,nr Helytartótanácsi levéltár Acta revisionis librorum Revisio librorum acatholicorum Viennae rejectorum MOL C csomó/a 1770, fol. 17v 19v. 45 Helytartótanácsi levéltár, Acta revisionis librorum Circa libros per censuram Viennensem rejectos et per revisores Posonienses revisos MOL C csomó/b 1773, fol. 77r 78r. 46 HEGYI, I. m. nr. 201, Libri quos Basileae sumtu Coll. emtos, Vir. Cl. St. Hatvani MD et Philos. ac Mathes. Prof. advectos, in Bthecam intulit di TtREK Ms. R 71/7, fol. 16v. 48 HEGYI, I. m. nr Helytartótanácsi levéltár, Acta revisionis librorum Circa libros per Viennensem et Posoniensem revisorem rejectos MOL C csomó/a 1771, fol. 114r. 50 HEGYI, I. m. nr. 203, Helytartótanácsi levéltár Acta revisionis librorum Circa libros per Viennensem et Posoniensem revisorem rejectos MOL C csomó/a 1772, fol. 100r-103v, 104r-110v. Helytartótanácsi levéltár Acta revisionis librorum Circa librorum impressorum isthic submittenda exemplaria MOL C csomó/b 1772, fol. 141r-144v. 52 SZELESTEI NAGY László: Kalmár György, a magyar nyelv szerelmese, Piliscsaba 2000, 7, Omne tempus perire puto quod Studiis non impenditur, Teleki Levéltár II/c 786 Fol. 1r. Vö.: DEÉ NAGY, I. m. 188,