7. A BAROKK ABSZOLUTIZMUS VÁROSÉPÍTÉSZETE (a nagy évszázad : a 18. század)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. A BAROKK ABSZOLUTIZMUS VÁROSÉPÍTÉSZETE (a nagy évszázad : a 18. század)"

Átírás

1 Az előadások rövid vázlata a Városépítés 1 tárgy hallgatói részére az 1. ZH után leadott anyagrészekből 7. A BAROKK ABSZOLUTIZMUS VÁROSÉPÍTÉSZETE (a nagy évszázad : a 18. század) A 16. század 2. felétől kezdődően a középkori árugazdálkodásról a kapitalista piacgazdaságra való áttérés a hatalom soha eddig nem látott koncentrációjához vezet, aminek két fegyvere a hadsereg és a bürokrácia. A hadsereg jelenléte a fegyelem elvét demonstrálja a társadalom felé; a laktanyák, a gyakorlóterek, az arzenálok átalakítják a városokat, az új védművek pedig egyre nagyobb területsávot és energiát vesznek igénybe, miközben drasztikusan elválasztják a várost a környékétől: a kapitalizmus militarizálódik. Az abszolutista állam gazdaságpolitikájának lényege a hatalom és a pénzeszközök fölötti korlátlan rendelkezés joga, ami a pazarlás árnyékában az alattvalók, majd a meghódított új földrészek (l. Amerika) kifosztásához vezet. A helyzet sok tekintetben emlékeztet a római birodalom fénykorára: a hatalom koncentrációja és a fényűző élet az élősdi, parazita életformának kedvez. A kereskedelmi és bankügyletek kibontakozódása megteremti a hivatalnokok új osztályát (ők az üzleti élet csatáinak gyalogosai ), és hozzájárul a bürokrácia és a korrupció mértéktelen burjánzásához. Az egész országot néhány tucatnyi olyan család hasznára kormányozzák, akiknek a kezében összpontosul a föld java része. A barokk térfogalom és a város. Az új társadalmi rend alapvetően átformálja a tér fogalmát is. A barokk szellem folyamatos ellenőrzés alá kívánja vonni a teret, amit úgy kell áttervezni, hogy áttekinthető és ellenőrizhető legyen. Ennek szolgálatába állítható a perspektíva, a látvány meghosszabbítása a látóhatár felé. A hatalom centrumából kiinduló és az egész tájat átfogó nyílegyenes sugárutak végtelenbe vesző látványát először a festők, majd a kertészmérnökök fedezik fel. A barokk, mint életérzés a fejedelmi parkokban kezdődik (l. a nagy kertépítő triumvirátust: Le Vau, Le Nôtre és Le Brun), és ideális esetben a városi tér is a természet és az urbánus környezet szimbiózisa (l. Párizs, Concorde tér),. a városi sugárút, valamint a szimmetriatengelyre felfűzött térsor, mint a barokk városépítészet archetípusa a barokk kertépítészet urbanizált változatai. A látvány és az áthaladás, a katonai és ünnepi felvonulás fontosabb lesz az elérendő célnál: a sugárút valójában a hatalom káprázatának és fitogtatásának eszköze. A városnak már nem a székesegyház a kiemelkedő építménye és szimbóluma, hanem a fejedelem lakhelye, aki isten kegyelméből bitorolja az istenség helyét, míg Mária és a szentek szerepét a király szeretője és a talpnyaló udvaroncok hada foglalják el. Az udvar az érzéki szórakozások, a látványosságok, a vendégségek, vagyis a szabad idő eltöltésének rafinált helyszíne, egyfajta monumentális díszlet, ahol az ember néző és színész egyszemélyben. Ez a palota azonban már nem a reneszánsz palazzók utóda: az egykori lakótornyok és a patríciusok emeletes, zártsorú városi házai egy újfajta, vízszintes tágasságnak adnak helyet: a hatalom szétterpeszkedik, és szétfeszíti a városi kereteket. A barokk palota miniatűr város, vagy eleve új városként épül ki, ami nem csak az uralkodó és családjának szálláshelye, hanem afféle szálloda (l. a hotel szó francia eredetét!), munkahely (kiszolgáló népesség, cselédség és udvaroncok), valamint a kiváltságosok városközpontja (színház, szórakozás, parkok, állatkert, a szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények): nem véletlen, hogy később ezek az épületek adnak helyet a mai szállodáknak és a világ nagy múzeumainak. Ez a palota szükségszerűen ki kellet, hogy költözzön a városból, ahol tetszés szerinti területet vehetett igénybe fényűző céljainak megvalósítására ( szuburbia). Az uralkodó ismét maga alá kívánja gyűrni a várost, vagy kiköltözik, és részben nyári lakhelyként új palotát és hozzá hatalmas parkot épít. Ez a törekvés egy új várostípust hoz létre: a rezidencia várost (Versailles, Karlsruhe, Potsdam, Mannheim stb..). A barokk palota, mint a fényűzés megtestesítője példaképül szolgál a polgári lakásépítkezésekhez is: itt jelenik meg először a funkciók megosztása (l. boudoir, dolgozószoba, hálószoba, konyha, cselédszobák). Emellett feltűnő a barokk város higiéniai elmaradottsága: a fürdőszoba és a WC hiányzik, és eltűnnek a középkorban még annyira kedvelt fürdők is. 1

2 A BAROKK VÁROSÉPÍTÉSZET TEMATIKÁJA 1. Városi terek építése Itália továbbra is apró városállamok, hercegségek és fejedelemségek országa: a barokk centralizmus itt nem tud kifejlődni. A központosított hatalom megszemélyesítője továbbra is a pápai állam. A legkényesebb feladat: a római Szent Péter székesegyház beillesztése a városszerkezetbe a legnagyobb barokk építész, Bernini nevéhez fűződik. A római San Pietro tér ( ) egyben a szimmetria tengelyre szervezett térsorolás klasszikus példája. Az íves térforma kedvelt barokk megoldás, és ismét a császárkori Róma városépítészetét idézi (l. az ú.n. exedrá-kat). A legfontosabb bazilikák egy tengelykeresztet formálnak, ami a Colosseumon megy át, és ezzel a Roma quadratát idézi meg: a cardo két végén a San Pietro in Vaticano és San Giovanni in Laterano, a decumanus két végén pedig a San Paolo fuori le mura és a Santa Maria Maggiore helyezkednek el. A barokk Róma olyan új polgári terekkel is gazdagodik, mint - az északi városkapu fogadó ovális alakú tere, a Piazza del Popolo még a 17. század 2. felében, majd - a nagy évszázad híres alkotásai: a római Maxentius bazilika helyén kiépülő Piazza Navona, - a Spanyol lépcső, - és a Trévi kút. A barokk térképzés másik kulturális központja Franciaország, ahol XIV. (a napkirály ) és XV: Lajos Párizst a világ első fővárosává kívánják tenni. Kiépül a Louvre palota előtt - a Tuileriák kertje, és megteremtik a place royal műfaját: - a még reneszánsz hangulatú Place des Vosges (1612) és - a Place Vêndome (a 17. század végén). Ezeket a város lakónegyedeibe bevágott szabályos négyzet alakú tereket lakóházak szegélyezik, amikben jómódú arisztokrata és kereskedő családok laknak: valójában zártsorú, többszintes paloták, a fejedelmi kastélyok urbanizált változatai. A város egészének egységes városépítészeti keretéül szolgált az 1748-as ú.n. Patte féle terv, ami sugárutak összefutásánál számos további Place Royal -t javasol, de közülük csak a híres Place de la Concorde épül meg (J.A. Gabirel, 1763), ami megkísérli egyesíteni a természet és a városi környezetet. Hatására számos francia vidéki városi tér épül (Reims, Rouen, Bordeux). Hasonló jellegzetes, zárt terek (plaza mayor-ok) épülnek a Habsburgok Spanyolországában: - Madridban, Cordobában. A barokk. térfalak mögött legtöbb esetben tovább él a középkori város: a tér mesterséges bevágás, nem szerves része a városszerkezetnek. A tengelyre szervezett világi térsorok egyik legszebb franciaországi példája - Nancy, ahol a Place Royal a régi és az új város (ville neuve) összeköttetését kívánja megoldani, de a az együttest a középkori várostestbe itt is szervetlenül vágják bele. Angliában a központi hatalom nem annyira erős, mint Franciaországban: itt a polgárság ill. a városok építkeznek. Az 1666-os nagy londoni tűzvész után a várost az ingatlanhoz fűződő érdekek miatt nem tudják átépíteni, de a Ch. Wren féle terv jól mutatja a kor szellemét. A 17. század során - Londonban számos garden és square (fásított terek) épül. A 17. század egyik leglátványosabb városépítészeti beavatkozására - Bath-ban kerül sor, ahol a reprezentatív crescent -ek (félköríves terek) és circus -ok (köralakú terek) térfalait valójában zártsorúan épült többszintes nagypolgári paloták alkotják: a vidéki kastélyok urbanizált változatai. 2. Új utak bevágása. A 16. század 2. felében IV. Pius és V. Sixtus alatt újjáépül az antik sugárút, és egy sor új útvonal épül a középkori várostestbe; ezzel az északról érkező zarándokok fogadására szolgáló Piazza del Popoloból, mint fókuszpontból egy hármas sugárút tárja fel a várost. Az utak töredékesek, mégis a középkori várostestbe történő nagyszabású beavatkozások modellje lesz. 2

3 Párizsban a művészek bizottságának terve (18. század vége) összegzi az eddigi építkezéseket, és új utakat javasol a város K-Ny-i tengelyének kiépítése érdekében a Bastille (Place de la Nation) és a majdani Place d Étoile között. Ennek reprezentatív szakasza a Louvre-t követő Rue de Rivoli a magánépítkezések számára kötelezően előírt homlokzati renddel. Az új útbevágások fontos példája a london Regent Street. Az útbevágás azonban nem a francia monumentalitást, hanem inkább a klasszicista szemléletet képviselő polgári értékrendet képviseli, ami az útvonal töréspontjain feltáruló urbánus látványokban, a zártabb utcaképekben, az elegáns, egységes architektúrát tükröző palotasorokban (John Nash), valamint a Regents Park romantikusabb felfogásában jut kifejezésre (l. az angol park természetes és a francia park geometrikus jellege közti különbséget). 3. Rezidencia városok A barokk kertépítészet Párizs környékén bontakozódik ki. A 18. század 1. felében divatba jön a parképítés. Az előkép: - Richelieu XIII.Lajos minisztere (aki végrendeletében az udvar királyhoz méltó ragyogását: gloire-t ír elő) egyik kastélyát mintaszerű fejedelmi rezidenciává építi át ( ), a kastélyhoz hatalmas parkot épít, és ezzel modellt teremt; A prototípus, ami lenyűgözi Európa uralkodóit kétségkívül - Versailles (1685-től), a római kor óta legnagyobb európai építkezés színhelye. A palota egyik oldalához hatalmas park tartozik, a másik oldalon egy kisvárossal, aminek raszter alaprajzát egy hármas sugárút metszi át. A hármas együttes egyetlen szimmetriatengelyre van felfűzve. Ennek mintájára számos fejedelmi rezidencia város épül Európában: - Karlsruhe (1715) önálló rezidenciaváros a palotából kiinduló legyezőszerűen szétterülő úthálózattal. A nagyvárosok környezetében kiépült reprezentatív fejedelmi nyári rezidenciák: - Bécs Hofburg Schönbrunn ( ), - München Nymphenburg( ), - Berlin Charlottenburg (1640-től), - Szentpétervár Carszkoje Szelo. 4. Új városalapítások Amsterdam és általában a Holland városépítés sok tekintetben kivétel és pozitív példa. Hollandia ban szabadul fel a spanyol uralom, és egyben az abszolutisztikus társadalmi rend kényszere alól. Amsterdam kiépítése ill. a középkori város bővítése a 17. század elején indul átgondolt keresztmetszettel megtervezett koncentrikus ( gracht -ok) és sugárirányú keskeny csatornákkal, utcahálózattal és zsilipekkel: a hajók és a kocsik minden kereskedőházhoz el tudnak jutni. Élesen szétválik a városi hatóságok és a magánvállalkozók feladat- és hatásköre. Ennek mintájára épülnek ki a kisebb városok is (Leyden, Harlem). Edinburgh (John Craig, 1767) klasszicizáló városbővítése (New Town) a civil design mintapéldája: terephez alkalmazkodó, egyszerű terv circus-okkal, parksávokkal, szigorú szabályozással; az elválasztott forgalmi rendszer őse. Szentpétervár új alapítású város (Nagy Péter alapítja 1703-ban, épül a 18. század közepétől a 19. század közepéig), aminek központját alapvetően a katonai vezetés létesítményei töltik ki (Péter- Pál erőd, admiralitás, vezérkari épület). A város alaprajzának szervező eleme itt is a hármas sugárút (köztük a híres Nyevszkij proszpekt), a barokkból a klasszicizmusban átnyúló építészetével (híres a tervezőjéről elnevezett Rossi utca). Szentpétervár számos új orosz város sugaras-gyűrűs alaprajzára van hatással. Amalienborg (1750) a dán városépítészet legnagyobb alkotása a 18. században; nyolcszög-alaprajzú központi tér, sugárirányú utakkal. 3

4 9. AZ AMERIKAI VÁROSÉPÍTÉS KEZDETEI Nincs hagyomány, a bevándorlók az európai modelleket hozzák magukkal. Az Amerikai Egyesült Államok 1781-ben nyeri el függetlenségét. Városalapítások A telepesvárosok emlékeztetnek a 12. századi európai bastide-városok sakktábla alaprajzára: mindkét esetben új városok gazdaságos és gyors létrehozásáról van szó de a hasonlóság merőben formai. A tervek néha az európai barokk városok vonásait is átveszik, de az egészet szervező oriens, és vele a szakrális vagy világi centrum nélkül. Hiányzik belőlük mindenfajta városépítészeti törekvés: elsődleges céljuk a föld egyenletes és igazságos felosztása, és lényegi sajátosságuk a teljes nyitottság: a rendszer bármelyik irányban folytatható. Philadelphia terve (William Penn: 1682) egy tengelykeresztre épül, ami az 1x2 mérföldes (1,6x3,2kmes) területet négy negyedre bontotta, egy-egy köztérrel mindegyiknek a közepén. A terület kb. 14 méter széles tömbökből állt, amiket még minimál-telkekre is föl lehetett osztani. Penn toleráns és liberális nézetei kvéker szellemű puritanizmussal párosultak, így a város központja nem ad helyet hivalkodó és divatos intézményeknek. Savannah (John W. Reps, 1733) szinte reneszánsz ideális városnak tűnik, de annak zártsága nélkül. A város egységei ( szomszédsági rendszer) 12 tömbből és egy centrális helyzetű köztérből állnak, ez utóbbin nem haladnak át utak. A város az egységek mint modulok mechanikus ismétlésével fejlődik. Az ismétlés révén azonban létrejön a közterek közti intézményi munkamegosztás, valamint egy differenciált közúthálózat. Reading (1748) a földosztásra orientált telepesvárosok jellegzetes példája. A rendszer a római castrumokra emlékeztetet, de végtelenített formában, és az ókori városokra jellemző urbánus központ nélkül. Az egyébként azonos jellegű utakból álló hálós alaprajzból csak a középső szakaszán kiszélesedő K-Ny-irányú Market Street, valamint az egyik É-D-i tengely emelkedik ki, amiknek a keresztezéspontjában a bírósági épület (!) helyezkedik el. New York (1811). Személytelen, nélkülöz minden pátoszt, felhőtlen optimizmussal 50 évre előre becsüli a fejlődést. Az elemek abszolút szabadsága, de az egészet uraló rend, ami maga is egyfajta termelő eszköz. A tiszta, történelmi és kulturális béklyóktól megszabadított város szerepe a koordinációra, a szervezésre korlátozódik. Program nélküli, ortogonális városkeret, aminek sejtjeit a szabad verseny alapján töltik majd ki. Az É-D-i utakat az ÁBC betüivel (Avenue-k), a K-NY-i utakat ig sorszámmal látják el. A Manhattan területén csak a régi üzletutca, az átlós Broadway marad meg. A rendszer folyamatosságát a hatalmas kiterjedésű Central Park szakítja meg (F.L. Olmstead terve alapján). Az amerikai anti-urbánus hagyomány Az antiurbánus hagyományok gyökere H.D. Thoreau ( ), Amerika klasszikus írójáig követhető vissza. Mint Rousseau szellemi rokona nem csak a várost, hanem a társadalmat is elutasítja. A naturalista tendencia először a temetőkben, majd a tervezett szuburbokban és parkokban jut kifejezésre ( Olmstead, a legnagyobb amerikai kertépítész, a new yorki Central Park tervezője). Az antiurbánus ideológia atyja azonban Thomas Jefferson ( ), az építész, a demokrata párt meglapítója, majd az USA 2. elnöke. Ő a rurális környezet, a mezőgazdasági táj megszállottja: Amerikát a farmerek országává akarja tenni: A nagyvárosokat az ERKÖLCS, az EGÉSZSÉG és a SZABADSÁG halálos ellenségének tartom írja. Ő dolgoztatja ki az ország hálós területi rendszerét (1785: Land Odinance), ahol a városok azonos nagyságú parcellákból állnak, ami megfelel a demokrácia és az egyenlőség elvének. A francia felvilágosodás amerikanizálását képviseli (korábban kulturális attaché Párizsban!), de ellenzi a nagyipar fejlődését. Az amerikai földmérés lényege az országot egy tengelykereszt (Prime Meridian és Base Line) középpontjától kimért 6x6 mérföldes (kb. 9,6x9,6 km=92km 2 )-es háló ( sík koordináta 4

5 rendszer), amin belül minden négyzetet 36 db. 1x1 mérföld (kb. 2,5 km 2 =1,58x1,58km) nagyságú egységekre oszlik ( római centuriáció!): ezek voltak a township -ek. A hálót csak ott szakították meg, ahol a topográfia ezt megkövetelte: régi, meglévő földosztás esetén, vagy az eltérő irányultságú rendszerek találkozásánál. A 6x6=36 mérföldes négyzet megfelelt egy városi közigazgatási kerületnek: Az amerikai anti-urbánus hagyomány városépítészeti csúcsteljesítménye egy utópikus terv: F.L. Wrigt híres Broad acre city-je 1920-ból. Wright a kapitalizmus jóval érettebb korszakában próbálja meg a lehetetlent: visszatérni a mezőgazdaságilag önellátó családi farmok Amerikájához: Jefferson hívének vallja magát. Utópiája összeköti a rurális életmódot a legfejlettebb civilizációs és urbánus vívmányokkal. A korai szociál-utópiák utóda a társadalmi munkamegosztás tagadásával ( Ch. Fourier!). Városa non-stop szuburbánus települési táj központok nélkül, de a kommunikációs kapcsolatok teljes választékával, valamint az ellátás és a munkahelyek teljes decentralizációjával. A valóságot azonban a telekspekulációnak és a növekedés kényszerének kiszolgáltatott valóságos amerikai szuburbok világa képviseli. Wright egy olyan anti-urbánus ideált képvisel, amivé a szuburbanizáció elvileg vezethetett volna. Washintgton és a barokk hagyomány A főváros, Washington tervezését is T. Jefferson indítja el (1794). L Enfant Jefferson demokrataeszményét a francia abszolutizmus barokk kertkultúrájával egyesíti: sakktábla alaprajz, de kettős barokk tengelykereszttel (eszmei mondanivalója a törvényhozó és a végrehajtó hatalom kettőssége: az egyik a Fehér házra, a másik a Capitoliumra szerveződik), átlós sugárutakkal, a sugárutak és a hálós útrendszer keresztezéseikben terjengős terekkel. A terv legnagyobb ellentmondása a túlméretezett közlekedési és közterületek aránya az alacsony intenzitású beépítésre szánt területhez viszonyítva. A terv eklektikus jellegű, Ch. Wren London-tervére is emlékeztet. A terv a valóságban sokszor üres monumentalizmusba csap át. Sok tekintetben az Haussmann féle Párizs előképének is tekinthető: a tervezés a legfontosabb középületekből indul ki, és ezeket köti össze sugárutakkal. Később számos birodalmi főváros követi példáját (pl. Új Delhi 1911-ben), de hatása fölfedezhető az 1933-és 1953 közti Szovjetunió városépítészetében is. Az eredeti tervet 1900-ban áttervezik, de L Enfant alapgondolatának tiszteletben tartásával. Detroit (Woodward, 1807) eredeti terve egy sugaras-gyűrűs barokk csillagváros mint egység mechanikus ismétlésére épül. Az eredeti rendszer töredékei csak a városközpontban maradtak meg, a racionális telekosztás és a hálós forgalmi hálózat iránti igény a fejődés során elsöpörte az eredeti városépítési szándékokat. Indianapolis (Ralston, 1821) Keveredik a hagyományos, kizárólag földosztásra irányuló szándék a centrumban ( crescent ) egymást metsző diagonális sugárúttal, de az is csak Washington város tiszteletére. Ugyanakkor itt is megfigyelhető a városnegyedekre való tagolás szándéka, de a középületek szenvtelenül csak egy-egy tömb helyén jelennek meg. 8. AZ IPARI FORRADALMAK KORA (a 19. század 1. fele) Az újkor történelmének korszakváltó jelensége az ipari forradalmak sora (már a 18. sz. közepétől, egészen a 2. világháborúig), a szabadversenyes kapitalizmus teljes győzelme a feudális kötöttségekkel szemben, az ipari társadalom kialakulása, és mindennek nyomán a vidéki népesség népvándorlás 5

6 méretű migrációja a nagyvárosok és az új ipari központok felé. Az újkori urbanizációs hullámok jellegzetes periódusai: - a 19. sz. első fele, az eredeti tőkefelhalmozás ideje; - a 19. sz. második fele, az abszolutizmus újjáéledése mellett (a virágkor ), - az 1. világháború utáni migrációs hullám - a 2. világháború után migrációs hullám Az első két urbanizációs periódus Európa gazdasági, pénzügyi, társadalmi, politikai és kulturális térképnek jelentős átrendeződéséhez vezet, aminek keretében alapvetően új városfejlődési tendenciák bontakozódnak ki és új városépítési feladatok jelennek meg. Ez a mai értelemben vett modern várostervezés születésének időszaka. A változások legfontosabb tényezői a következők: 1. Új energiahordozók, nyersanyagok és új ipari technológiák megjelenése: - a családi keretek közti termelés átadja a helyét az értékesítés szervezeteinek (kereskedelem); - növekvő igény textilárukra ( Napoleoni háborúk, kolonizálás), új gépi technológiák megjelenése (ami az élő munkaerő igény radikális csökkenéséhez vezet!) - természetes (a 18. századtól), majd mesterséges kemizálás (szuperfoszfát: 1842) a mezőgazdaságban; - vizimalom, mint energiaforrás a szövőiparban (1784), ami egyelőre a folyókhoz köti az ipart; - gőzgép feltalálása (J. Watt 1778), ami függetleníti az ipartelepítést az energiahordozók földrajzi helyétől; - szén, vasérc bányászat: helyhez kötődő tevékenység, egyben egy új várostípus alapja; - gáz (1800-tól koxból előállított gáz, majd földgáz világításra történő alkalmazása Európában) (elektromosság és alumínium ipar csak a század végétől) 2. Szállítási-közlekedési innovációk, a szállítási költségek csökkenéséhez vezet: - csatorna hálózat (Hollandia, Anglia), - új utak ( a városok lineáris jellegű, csillagirányú terjeszkedése) - vasút ( hozzájárulás az ipari tájhoz!), vasútállomás, új foglalkozási ág, magántársaságok építik, jelentős hatással van a regionális városfejlődésre; 3. A városfejlődés új vonásai: - demográfiai robbanás ( halálozás és gyermekhalandóság csökkenése), a vidéki népesség a városokba özönlik: az ipari forradalmak előtt a lakosság kb. 1/5-e városlakó, 1830-ban már a fele. - a termelőerők, valamint a a pénzügyi, kereskedelmi és kulturális élet koncentrációja ( l. 2. és 3. migráció) térbeli koncentrációja: nyersanyag, gépek, munkaerő és a korai logisztika megnyilvánulása: a közlekedési hálózat átalakulása (vasútállomás, forgalmi utak); - a városok rákszerű és robbanásszerű terjeszkedése, agglomerációk kialakulása (abszolút koncentráció), a fejlődés a telekmagántulajdon árnyékában irányíthatatlanná válik; - a föld magántulajdonának meghatározó szerepe, a telekérték meghatározó szerepe a városzerkezet átalakulásában ( Thünen koncentrikus gyűrűs elméletét, mint első telephelyelmélet), szélsőséges telekspekuláció, mint a városok területi fejlődését meghatározó tényező ( Henry Georg elmélete a földjáradék megszüntetéséről és a föld államosításáról kertváros mozgalom); - rendkívül differenciált (egyenetlen) városfejlődés a nagyvárosok javára 4. A városi környezet és a városi élet minőségi átalakulása: - a városmagon belüli zsúfoltság, közlekedési káosz és nyomor, környezetszennyezés; - ipartelepek és munkásnegyedek a perifériákon és új ipari centrumok környékén; - az alapvető egészségügyi ellátás hiánya, katasztrofális környezeti minőség ( Dickens: koxváros ), ellátás és szolgáltatások hiánya az új munkástelepeken; egészségügyi katasztrófák (pestis: 1830); - központ és periféria ellentétének kiéleződése (elővárosok, agglomerációs települések, ingázás, a város és a vidék közti feszültség növekedése); 6

7 - a nagyvárosok területén belüli etnikai, társadalmi, vallási, funkcionális szegregáció kezdetei, a magasabb státusú rétegek elmozdulása új negyedek felé ( a CBD megjelenése) - szélsőséges társadalmi különbségek, társadalmi forrongások, forradalmak ( reformkor ); - erdők pusztulása: a vasércet kezdetben faszénnel olvasztják A politika és a törvényhozás reagálása a kialakult helyzetre: - a francia forradalom után a 3 rend (nemesség, papság, polgárság) mellett megjelenik a 4. rend: a majdani proletariátus; - kialakulnak a politikai pártok, de az uralkodó eszme a liberalizmus és a laissez faire ; a közhatalmi beavatkozások szerepe háttérbe szorul, a döntésekkel kapcsolatos felelősségmegosztás a magántulajdon és a magánkezdeményezés felé billen át; - a céhrendszert és az abszolutizmus maradványait véglegesen eltörlik; - a század közepére megváltoztatják a korábbi birtokviszonyokra épülő választási körzeteket (megszűnik a földtulajdon és a politikai jogok közti kapcsolat), ami számításba veszi a városok megváltozott demográfiai helyzetét; - kialakul a települési önkormányzatiság kétirányú felelősséggel, de a városok (Adam Smith tanácsára) igyekeznek megszabadulni ingatlanjaiktól ( l. ma a rendszerváltás utáni helyzet!) - egészségügyi rendelkezések és programok az első negatív reakciókkal (a helyzet javítását célzó törvényeket még Engels is ellenzi!); 1833-tól törvények születnek a gyermekmunkáról; - a modell-értékű angol törvényhozása szegénységről (1834), parlamenti és lokális egészségügyi és szociális bizottságok alakítása; 1848-ban megszületik az első átfogó közegészségügyi törvény (Public Health Act). A városrendezés jogi alapjainak kialakulása A kiindulás mindenütt az egészségügyi állapotok javítása, ami lassan mégis a várostervezés jogi alapjainak megteremtéséhez vezet: - a törvényhozás lassú elmozdulása az állami beavatkozás és a magánfejlesztés viszonyának differenciálásában a vasútépítés kapcsán együtt kell működni (az állam vállalja a kisajátítást, de a vasút tulajdonjoga 50 év múlva visszaszáll az államra); - az 1848-as angliai átfogó egészségügyi törvény lehetővé teszi a közérdekű fejlesztések költségeinek visszanyerését, és ezzel a magántulajdonosi jogosítványok korlátozását ( l. a közérdekű fejlesztés következtében az ingatlanokban előálló értéktöbblet problémája!); : az első városrendezési törvény Franciaországban, ami felhatalmazza az önkormányzatokat (communes) bizottságok létrehozására az egészségtelen lakótelepek lebontása érdekében (a bizottságban 1 orvosnak és 1 építésznek is lennie kell!); : kötelező kisajátítási törvény Angliában, majd Franciaországban a piaci árnál alacsonyabb kompenzációval, mint minden későbbi városrendezési akció alapja! - annak felismerése, hogy a helyzet éppen a modern technológiák segítségével és a társadalmigazdasági és politikai viszonyok alakításával megváltoztatható: a felismerés A MODERN VÁROSTERVEZÉS KEZDETE! A beavatkozás alternatívái: programokkal bővített ) 1. a környezeti minőség folyamatos javítása egészségügyi és a törvényhozás szerepének erősítésével;. 2. paternalizmus: a tőkés vállalkozó filantróp akciói a munkaerő újratermelése érdekében; 3. radikális változás: szociál utópiák (elsősorban a század 1. felében, reformkor és az európai forradalmak!) 4. nagyszabású állami beavatkozások ( 19. század 2. felében, a levert európai forradalmak nyomán, a Szent Szövetség árnyékában 7

8 9.0. SZOCIÁL UTÓPIÁK a 19. században Az utópiák általános értelmezése és jellemzése Általában akkor bukkannak fel, amikor egy adott kor társadalmi-gazdasági és szellemi élete válságba kerül (Platon az athéni demokrácia hanyatlásakor, a 16 századi teoretikusok a reneszánsz humanizmus felbomlásakor, a 19. század első felének szociál-utópiái a robbanásszerű urbanizáció társadalmi és környezeti katasztrófáinak árnyékában); Az utópiák élesen bírálják a fennálló közállapotokat, de megoldást nem reális programokkal, hanem csak egy radikálisan ideális állapot fölvázolásával tudnak adni, amit nem korlátoznak az adottságok. Legtöbbjük a jövőbe menekül koruk megváltoztathatatlannak vélt jelenéből: szerintük az egész emberi kultúra fejlődése jutott válságba, ezért az emberi civilizáció történetét elölről kell kezdeni ( l. majd a szocializmus társadalmi programját!). Az utópiák elsősorban ideális társadalmi berendezkedést kínálnak, aminek legfontosabb sajátosságai: 1. optimális nagyságrendű közösség (kisváros, vagy falu) mint zárt egység, és ezzel az önállátásra törekvés és a pénzgazdálkodás kiszorítása (l. kommunizmus); 2. spirituális vezetés (Platonnál filozófus, Campanellánál a bölcs, a szociál utópiáknál hallgatólagosan a programadó ill. az általa képviselt rendező elv), teokrácia (l. állampárt és a mindenkori vezér ), autokrácia, kötelező puritanizmus; 3. hangsúlyozott ideológiai elkötelezettség ( szocializmus), egyben a másság -gal szembeni intolerancia, messianisztikus jelleg, burkolt totalitarizmus; 4. tudományos alapon ( tervgazdálkodás!) történő szélsőséges társadalmi munkamegosztás (Platon, Campanella), vagy éppen ennek az ellenkezője (Fourier); 5. az egyéni szabadság alárendelése a kollektívának, kollektív gazdálkodás (l. Owen és Fourier szövetkezeti gazdálkodása vagy a szovjet típusú kollektivizálás) és vele az új ember megszületésének programja ill. ígérete (l. fasizmus, marxizmus); 6. a változás, az átalakulás, a fejlődés lehetősége föl sem merül, és az ideális állapot eléréséhez vezető út minden esetben hiányzik. A utópiák fizikai-városépítészeti jellegzetessége: 1. a spirituális eszmét vagy a társadalmi programot (Fourier: falanszter-palota) közvetlenül tükröző építészeti forma (l. földi és égi Jeruzsálem, kozmogramok, nap-szimbólumok), zárt építészeti egység: környezeti determinizmus; 2. az ipar és a kereskedelem szerepének alábecsülése; 3. a város és környékének gazdasági egysége, de a hasonló jellegű ideális városok (falvak) mechanikusan ismétlődő halmazával, amik közt nincs kapcsolat: a települések mennyiségi szaporodása nem vezet minőségi átalakuláshoz (a regionális gondolkodás teljes hiánya); 4. a város (falu) fejlődése, növekedése csak új közösségek alapításával ( kolonizáció ) oldható meg. A 19. század 1. felének szociál-utópiái A 19. század 1. felének botránya az európai város szétesése, a zsúfoltság, a katasztrofális környezeti minőség, a városok megállíthatatlan rákszerű burjánzása, a vidéki táj pusztulása. Ennek okát legtöbben a telek magántulajdonban ( l. Henry George földjáradék elmélete!), a kapitalista tömegtermelésben, valamint a szélsőséges munkamegosztásban látják. Ezért úgy vélik, hogy magának a társadalmi rendszernek az átalakítására van szükség. A szociál-utópiák közt a legjelentősebbek: Robert Owen ( ) szerint a kiegyensúlyozott társadalom alapja a nevelés és a megfelelő környezet. New Lanark-i gyárában lakást és iskolát épít a munkásainak, számos szociális intézkedést vezet be, majd 1816-ban széleskörű kulturális és nevelési programot szervez ( paternalizmus). Ennek tapasztalatai alapján egész vagyonát egy ideális közösség 8

9 létrehozásának szenteli, de törekvéseit sem Angliában, sem Amerikában sem koronázza siker. Ideális falu -ját szövetkezeti alapon szeretné megszervezni, lakóinak számát 1200 főben határozza meg. A falu lakóépületei egy négyszögletű tér körül helyezkednek el (analógiák: korai amerikai telepesfalvak közös legelője, valamint a középosztálybeli angol square ), közepén az étteremmel, az iskolával és a templommal ( szomszédsági egység). A földet szövetkezeti alapon, közösen művelik meg; a település önellátó. Reményei szerint e falvak fokozatosan benépesíthetnék a földet. Charles Fourier ( ) ideális települése a Versailles-i kastély társadalmasított változata ( szovjet communa-ház kísérletek). A ideológia szerint eddig csak kevesek lakhattak palotában, egy ideális társadalomban mindenki palotában lakhat ( szocialista realista ideológia az 1950-es években!). A településben kb fő lakna ( falusi nagyságrend, urbánus elvárásokkal!). Az új közösség létrehozásának kulcsa a szervezés ( Le Clorbusier technokrata elvei). Alapelve az, hogy megszünteti a specializációt és a munkamegosztást: a tevékenységeket 2 óránként váltani kell. A termelés szövetkezeti alapon történik ( l. az izraeli kibucokat!). A család nem kizárólagos sejtje a társadalomnak, mint ahogy a házasság is csak az időszakos együttélés kerete. A gyerekeket a közösség neveli. A falanszter miniatürizált város, a város a házban hagyomány fontos láncszeme, egyben a funkciók térbeli differenciálásának ( funkcionalizmus!) korai mintapéldája (l. a metszetet). A közös tér, a galéria modellje a korabeli párizsi Palais Royal ( l. a mai passzázsokat és megalétesítményeket!): nagyvárosi ambíciók, falusi környezetben! William Morris ( ) és az Arts and Craft mozgalom (már a 19. század 2. felében). Alapkérdésük: hogyan lehet érvényre juttatni a művességet a tömeggyártással szemben, és ezzel meggátolni az elidegenedést. Mert a termelés lényege nem a nyereség, hanem az ember nembeliségének kiteljesedése. Az ember az alkotás révén valósítja meg magát, és így kellene létrehoznia környezetét is. Ideáljuk a középkori kézművesség, az organikus település és a kisváros, de annak körvonalait nem akarják meghatározni, mert az létrehozásának folyamatában alakul. A város lényege a kultúra folyamatosságának fenntartása. Követői majd a kertváros mozgalom keretében (a 20. század elejétől) a nemzeti hagyományok érvényre juttatásán fáradoznak. Az egyetlen utópia, ami a jövő városának nem a konkrét formáját, hanem a hozzá vezető utat próbálja felvázolni. Összefoglaló és összehasonlító értékelés: modell eredeti rendező elv forma hatás R. OWEN falu nevelés geometrikus szomszédsági egység, kertváros, a falu modelljének kiterjesztése a városra; Ch. FOURIER palota szervezés geometrikus funkcionalizmus, szovjet kommunaházak, város a házban; W. MORRIS középkori kisváros esztétika organikus tradicionalizmus, kertvárosok, nemzeti identitás. Tanulság a mának: A település nem tárgy, nem csupán egy nagyobb építmény, amit meg lehet tervezni, és tetszés szerint szaporítani: a település egy folyamat, ami elválaszthatatlan a környezetétől; A valóságos település fizikai formája és a települést létrehozó társadalom közt időben kibontakozódó kölcsönhatás érvényesül, ezért a fejlődés, az átalakulás a települések alapvető életjelensége; a fejlődés nem tűri a szakadásokat és az ugrásokat. A település csak a benne élő társadalommal együtt és a kultúra folyamatosságának fenntartása mellett tervezhető. A demokrácia kizár mindenféle ideológiai egyeduralmat és monokultúrát. 9

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

M i é r t é p p e n K e c s k e m é t?

M i é r t é p p e n K e c s k e m é t? M i é r t é p p e n K e c s k e m é t? ? A szövegkörnyezet 1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után ( török idők ) elnéptelenedés, falvak megszűnése

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

A 17. századi francia klasszicizmus

A 17. századi francia klasszicizmus A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

5. A KÖZÉPKORI VÁROS

5. A KÖZÉPKORI VÁROS 5. A KÖZÉPKORI VÁROS A középkori város kialakulása A kereszténység azzal tudott úrrá lenni a római civilizáció bomlástermékein, hogy szembenézett a rosszal, és elfogadta azt, mint valóságot. Minden régi

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Horeczki Réka MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben. MRTT XIV. Vándorgyűlése Nagyvárad, 2016.

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II.

TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II. MEGGYESI TAMÁS egyetemi tanár, BME Urbanisztika Tanszék TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II. A 2002/5. számunkban közöltük Meggyesi Tamás Városépítés címen készült kéziratából a települési szövettan témakör 1. fejezetét.

Részletesebben

VÁROS. Az építészet és a város minden más művészettől különböznek, mert egyszerre alkotórészei és átalakítói is a természetnek.

VÁROS. Az építészet és a város minden más művészettől különböznek, mert egyszerre alkotórészei és átalakítói is a természetnek. VÁROS Az építészet és a város minden más művészettől különböznek, mert egyszerre alkotórészei és átalakítói is a természetnek. Aldo Rossi Assisi /I 1 polisz (görös: városállam) - politika civis (latin:

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. II. Korok, stílusok, fogalmak. Dr. Déry Attila II. előadás 01

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. II. Korok, stílusok, fogalmak. Dr. Déry Attila II. előadás 01 Örökségvédelem II. Korok, stílusok, fogalmak Dr. Déry Attila II. előadás 01 II. 1. 1. A klasszikus és az antik. A klasszikus eltérő jelentései korunkban. Az antik felosztása: archaikus kor (Kr. e. 700-500),

Részletesebben

A Kazinczy utca metszetei, rétegei

A Kazinczy utca metszetei, rétegei A Kazinczy utca metszetei, rétegei TDK 2012 Városépítészeti Szekció készítette: Odry Szilvia, Takács Gyula (3. évfolyam) konzulens: Benkő Melinda PhD, tanszékvezető egyetemi docens Budapest, Belváros,

Részletesebben

Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda?

Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Gyuris Ferenc ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Budapest) Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi Szakosztály

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe A 2004. október 24-i, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék húsz éves fennállásának alkalmából

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András A KUTATÁS-TERVEZÉS FOLYAMATA Digitális helyszínrajz ok Eredeti tervek - Lechner Tudásközpontból ok 2000-es átalakítás

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Szerkesztette: Vágner Mátyás

Szerkesztette: Vágner Mátyás Szerkesztette: Vágner Mátyás Itáliai a középkorban Itália területei a középkorban sem politikailag, sem kulturálisan nem voltak egységesek. A Német-római Birodalom és az egyház egymással kibékíthetetlen

Részletesebben

A Dawes-terv (1924.04.09.)

A Dawes-terv (1924.04.09.) A Dawes-terv (1924.04.09.) A német márka növekvő elértéktelenedése miatt Németország 1922-ben már képtelen volt a jóvátételek teljesítésére, és november 14-ei jegyzékében 3 4 évi moratóriumot kért. Az

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ókeresztény építészet (III-V. sz.) IHTYS Aquilea: Theodoriánus bazilika A KÖZÉPKOR VILÁGA (ismétlés) 1) A középkor fogalama - media tempestas 2) Az középkor időbeli

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSRÉGIÓ SZERKEZETE FUNCTIONAL URBAN REGION (FUR) Központi város Elővárosi öv (agglomeráció) AZ URBANIZÁCIÓ CIKLUSAI Urbanizáció Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

ÉLHETÔ MODERNIZMUS Építész: Radácsy Roland

ÉLHETÔ MODERNIZMUS Építész: Radácsy Roland ÉLHETÔ MODERNIZMUS Építész: Radácsy Roland A KORÁBBI SIKERES EGYÜTTMÛKÖDÉSEINK NYOMÁN FORDULT HOZZÁM ÚJRA A MEGRENDELÔ. A KERTVÁROSI KÖRNYEZETBEN ELHELYEZKEDÔ, ENYHE LEJTÉSÛ ÜRES TELEK IDEÁLIS HELYSZÍN

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

52 341 02 0010 52 01 Bútor- és szőnyegbecsüs Becsüs

52 341 02 0010 52 01 Bútor- és szőnyegbecsüs Becsüs A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom?

Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 3. Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06. MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL

Részletesebben

BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS:

BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS: BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS: A VÁROSHÁZA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1728-1692 Invalídusház alapítása (Széchényi György esztergomi érsek) -1716 Hadirokkant katonák hadikórház

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.)

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) SZAMOSI LÓRÁNT A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) A. A háttér A felvilágosodást kiteljesedésének századában, a XVIII. században a fénnyel azonosították. Az ész,

Részletesebben

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak

Részletesebben