7. A BAROKK ABSZOLUTIZMUS VÁROSÉPÍTÉSZETE (a nagy évszázad : a 18. század)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. A BAROKK ABSZOLUTIZMUS VÁROSÉPÍTÉSZETE (a nagy évszázad : a 18. század)"

Átírás

1 Az előadások rövid vázlata a Városépítés 1 tárgy hallgatói részére az 1. ZH után leadott anyagrészekből 7. A BAROKK ABSZOLUTIZMUS VÁROSÉPÍTÉSZETE (a nagy évszázad : a 18. század) A 16. század 2. felétől kezdődően a középkori árugazdálkodásról a kapitalista piacgazdaságra való áttérés a hatalom soha eddig nem látott koncentrációjához vezet, aminek két fegyvere a hadsereg és a bürokrácia. A hadsereg jelenléte a fegyelem elvét demonstrálja a társadalom felé; a laktanyák, a gyakorlóterek, az arzenálok átalakítják a városokat, az új védművek pedig egyre nagyobb területsávot és energiát vesznek igénybe, miközben drasztikusan elválasztják a várost a környékétől: a kapitalizmus militarizálódik. Az abszolutista állam gazdaságpolitikájának lényege a hatalom és a pénzeszközök fölötti korlátlan rendelkezés joga, ami a pazarlás árnyékában az alattvalók, majd a meghódított új földrészek (l. Amerika) kifosztásához vezet. A helyzet sok tekintetben emlékeztet a római birodalom fénykorára: a hatalom koncentrációja és a fényűző élet az élősdi, parazita életformának kedvez. A kereskedelmi és bankügyletek kibontakozódása megteremti a hivatalnokok új osztályát (ők az üzleti élet csatáinak gyalogosai ), és hozzájárul a bürokrácia és a korrupció mértéktelen burjánzásához. Az egész országot néhány tucatnyi olyan család hasznára kormányozzák, akiknek a kezében összpontosul a föld java része. A barokk térfogalom és a város. Az új társadalmi rend alapvetően átformálja a tér fogalmát is. A barokk szellem folyamatos ellenőrzés alá kívánja vonni a teret, amit úgy kell áttervezni, hogy áttekinthető és ellenőrizhető legyen. Ennek szolgálatába állítható a perspektíva, a látvány meghosszabbítása a látóhatár felé. A hatalom centrumából kiinduló és az egész tájat átfogó nyílegyenes sugárutak végtelenbe vesző látványát először a festők, majd a kertészmérnökök fedezik fel. A barokk, mint életérzés a fejedelmi parkokban kezdődik (l. a nagy kertépítő triumvirátust: Le Vau, Le Nôtre és Le Brun), és ideális esetben a városi tér is a természet és az urbánus környezet szimbiózisa (l. Párizs, Concorde tér),. a városi sugárút, valamint a szimmetriatengelyre felfűzött térsor, mint a barokk városépítészet archetípusa a barokk kertépítészet urbanizált változatai. A látvány és az áthaladás, a katonai és ünnepi felvonulás fontosabb lesz az elérendő célnál: a sugárút valójában a hatalom káprázatának és fitogtatásának eszköze. A városnak már nem a székesegyház a kiemelkedő építménye és szimbóluma, hanem a fejedelem lakhelye, aki isten kegyelméből bitorolja az istenség helyét, míg Mária és a szentek szerepét a király szeretője és a talpnyaló udvaroncok hada foglalják el. Az udvar az érzéki szórakozások, a látványosságok, a vendégségek, vagyis a szabad idő eltöltésének rafinált helyszíne, egyfajta monumentális díszlet, ahol az ember néző és színész egyszemélyben. Ez a palota azonban már nem a reneszánsz palazzók utóda: az egykori lakótornyok és a patríciusok emeletes, zártsorú városi házai egy újfajta, vízszintes tágasságnak adnak helyet: a hatalom szétterpeszkedik, és szétfeszíti a városi kereteket. A barokk palota miniatűr város, vagy eleve új városként épül ki, ami nem csak az uralkodó és családjának szálláshelye, hanem afféle szálloda (l. a hotel szó francia eredetét!), munkahely (kiszolgáló népesség, cselédség és udvaroncok), valamint a kiváltságosok városközpontja (színház, szórakozás, parkok, állatkert, a szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények): nem véletlen, hogy később ezek az épületek adnak helyet a mai szállodáknak és a világ nagy múzeumainak. Ez a palota szükségszerűen ki kellet, hogy költözzön a városból, ahol tetszés szerinti területet vehetett igénybe fényűző céljainak megvalósítására ( szuburbia). Az uralkodó ismét maga alá kívánja gyűrni a várost, vagy kiköltözik, és részben nyári lakhelyként új palotát és hozzá hatalmas parkot épít. Ez a törekvés egy új várostípust hoz létre: a rezidencia várost (Versailles, Karlsruhe, Potsdam, Mannheim stb..). A barokk palota, mint a fényűzés megtestesítője példaképül szolgál a polgári lakásépítkezésekhez is: itt jelenik meg először a funkciók megosztása (l. boudoir, dolgozószoba, hálószoba, konyha, cselédszobák). Emellett feltűnő a barokk város higiéniai elmaradottsága: a fürdőszoba és a WC hiányzik, és eltűnnek a középkorban még annyira kedvelt fürdők is. 1

2 A BAROKK VÁROSÉPÍTÉSZET TEMATIKÁJA 1. Városi terek építése Itália továbbra is apró városállamok, hercegségek és fejedelemségek országa: a barokk centralizmus itt nem tud kifejlődni. A központosított hatalom megszemélyesítője továbbra is a pápai állam. A legkényesebb feladat: a római Szent Péter székesegyház beillesztése a városszerkezetbe a legnagyobb barokk építész, Bernini nevéhez fűződik. A római San Pietro tér ( ) egyben a szimmetria tengelyre szervezett térsorolás klasszikus példája. Az íves térforma kedvelt barokk megoldás, és ismét a császárkori Róma városépítészetét idézi (l. az ú.n. exedrá-kat). A legfontosabb bazilikák egy tengelykeresztet formálnak, ami a Colosseumon megy át, és ezzel a Roma quadratát idézi meg: a cardo két végén a San Pietro in Vaticano és San Giovanni in Laterano, a decumanus két végén pedig a San Paolo fuori le mura és a Santa Maria Maggiore helyezkednek el. A barokk Róma olyan új polgári terekkel is gazdagodik, mint - az északi városkapu fogadó ovális alakú tere, a Piazza del Popolo még a 17. század 2. felében, majd - a nagy évszázad híres alkotásai: a római Maxentius bazilika helyén kiépülő Piazza Navona, - a Spanyol lépcső, - és a Trévi kút. A barokk térképzés másik kulturális központja Franciaország, ahol XIV. (a napkirály ) és XV: Lajos Párizst a világ első fővárosává kívánják tenni. Kiépül a Louvre palota előtt - a Tuileriák kertje, és megteremtik a place royal műfaját: - a még reneszánsz hangulatú Place des Vosges (1612) és - a Place Vêndome (a 17. század végén). Ezeket a város lakónegyedeibe bevágott szabályos négyzet alakú tereket lakóházak szegélyezik, amikben jómódú arisztokrata és kereskedő családok laknak: valójában zártsorú, többszintes paloták, a fejedelmi kastélyok urbanizált változatai. A város egészének egységes városépítészeti keretéül szolgált az 1748-as ú.n. Patte féle terv, ami sugárutak összefutásánál számos további Place Royal -t javasol, de közülük csak a híres Place de la Concorde épül meg (J.A. Gabirel, 1763), ami megkísérli egyesíteni a természet és a városi környezetet. Hatására számos francia vidéki városi tér épül (Reims, Rouen, Bordeux). Hasonló jellegzetes, zárt terek (plaza mayor-ok) épülnek a Habsburgok Spanyolországában: - Madridban, Cordobában. A barokk. térfalak mögött legtöbb esetben tovább él a középkori város: a tér mesterséges bevágás, nem szerves része a városszerkezetnek. A tengelyre szervezett világi térsorok egyik legszebb franciaországi példája - Nancy, ahol a Place Royal a régi és az új város (ville neuve) összeköttetését kívánja megoldani, de a az együttest a középkori várostestbe itt is szervetlenül vágják bele. Angliában a központi hatalom nem annyira erős, mint Franciaországban: itt a polgárság ill. a városok építkeznek. Az 1666-os nagy londoni tűzvész után a várost az ingatlanhoz fűződő érdekek miatt nem tudják átépíteni, de a Ch. Wren féle terv jól mutatja a kor szellemét. A 17. század során - Londonban számos garden és square (fásított terek) épül. A 17. század egyik leglátványosabb városépítészeti beavatkozására - Bath-ban kerül sor, ahol a reprezentatív crescent -ek (félköríves terek) és circus -ok (köralakú terek) térfalait valójában zártsorúan épült többszintes nagypolgári paloták alkotják: a vidéki kastélyok urbanizált változatai. 2. Új utak bevágása. A 16. század 2. felében IV. Pius és V. Sixtus alatt újjáépül az antik sugárút, és egy sor új útvonal épül a középkori várostestbe; ezzel az északról érkező zarándokok fogadására szolgáló Piazza del Popoloból, mint fókuszpontból egy hármas sugárút tárja fel a várost. Az utak töredékesek, mégis a középkori várostestbe történő nagyszabású beavatkozások modellje lesz. 2

3 Párizsban a művészek bizottságának terve (18. század vége) összegzi az eddigi építkezéseket, és új utakat javasol a város K-Ny-i tengelyének kiépítése érdekében a Bastille (Place de la Nation) és a majdani Place d Étoile között. Ennek reprezentatív szakasza a Louvre-t követő Rue de Rivoli a magánépítkezések számára kötelezően előírt homlokzati renddel. Az új útbevágások fontos példája a london Regent Street. Az útbevágás azonban nem a francia monumentalitást, hanem inkább a klasszicista szemléletet képviselő polgári értékrendet képviseli, ami az útvonal töréspontjain feltáruló urbánus látványokban, a zártabb utcaképekben, az elegáns, egységes architektúrát tükröző palotasorokban (John Nash), valamint a Regents Park romantikusabb felfogásában jut kifejezésre (l. az angol park természetes és a francia park geometrikus jellege közti különbséget). 3. Rezidencia városok A barokk kertépítészet Párizs környékén bontakozódik ki. A 18. század 1. felében divatba jön a parképítés. Az előkép: - Richelieu XIII.Lajos minisztere (aki végrendeletében az udvar királyhoz méltó ragyogását: gloire-t ír elő) egyik kastélyát mintaszerű fejedelmi rezidenciává építi át ( ), a kastélyhoz hatalmas parkot épít, és ezzel modellt teremt; A prototípus, ami lenyűgözi Európa uralkodóit kétségkívül - Versailles (1685-től), a római kor óta legnagyobb európai építkezés színhelye. A palota egyik oldalához hatalmas park tartozik, a másik oldalon egy kisvárossal, aminek raszter alaprajzát egy hármas sugárút metszi át. A hármas együttes egyetlen szimmetriatengelyre van felfűzve. Ennek mintájára számos fejedelmi rezidencia város épül Európában: - Karlsruhe (1715) önálló rezidenciaváros a palotából kiinduló legyezőszerűen szétterülő úthálózattal. A nagyvárosok környezetében kiépült reprezentatív fejedelmi nyári rezidenciák: - Bécs Hofburg Schönbrunn ( ), - München Nymphenburg( ), - Berlin Charlottenburg (1640-től), - Szentpétervár Carszkoje Szelo. 4. Új városalapítások Amsterdam és általában a Holland városépítés sok tekintetben kivétel és pozitív példa. Hollandia ban szabadul fel a spanyol uralom, és egyben az abszolutisztikus társadalmi rend kényszere alól. Amsterdam kiépítése ill. a középkori város bővítése a 17. század elején indul átgondolt keresztmetszettel megtervezett koncentrikus ( gracht -ok) és sugárirányú keskeny csatornákkal, utcahálózattal és zsilipekkel: a hajók és a kocsik minden kereskedőházhoz el tudnak jutni. Élesen szétválik a városi hatóságok és a magánvállalkozók feladat- és hatásköre. Ennek mintájára épülnek ki a kisebb városok is (Leyden, Harlem). Edinburgh (John Craig, 1767) klasszicizáló városbővítése (New Town) a civil design mintapéldája: terephez alkalmazkodó, egyszerű terv circus-okkal, parksávokkal, szigorú szabályozással; az elválasztott forgalmi rendszer őse. Szentpétervár új alapítású város (Nagy Péter alapítja 1703-ban, épül a 18. század közepétől a 19. század közepéig), aminek központját alapvetően a katonai vezetés létesítményei töltik ki (Péter- Pál erőd, admiralitás, vezérkari épület). A város alaprajzának szervező eleme itt is a hármas sugárút (köztük a híres Nyevszkij proszpekt), a barokkból a klasszicizmusban átnyúló építészetével (híres a tervezőjéről elnevezett Rossi utca). Szentpétervár számos új orosz város sugaras-gyűrűs alaprajzára van hatással. Amalienborg (1750) a dán városépítészet legnagyobb alkotása a 18. században; nyolcszög-alaprajzú központi tér, sugárirányú utakkal. 3

4 9. AZ AMERIKAI VÁROSÉPÍTÉS KEZDETEI Nincs hagyomány, a bevándorlók az európai modelleket hozzák magukkal. Az Amerikai Egyesült Államok 1781-ben nyeri el függetlenségét. Városalapítások A telepesvárosok emlékeztetnek a 12. századi európai bastide-városok sakktábla alaprajzára: mindkét esetben új városok gazdaságos és gyors létrehozásáról van szó de a hasonlóság merőben formai. A tervek néha az európai barokk városok vonásait is átveszik, de az egészet szervező oriens, és vele a szakrális vagy világi centrum nélkül. Hiányzik belőlük mindenfajta városépítészeti törekvés: elsődleges céljuk a föld egyenletes és igazságos felosztása, és lényegi sajátosságuk a teljes nyitottság: a rendszer bármelyik irányban folytatható. Philadelphia terve (William Penn: 1682) egy tengelykeresztre épül, ami az 1x2 mérföldes (1,6x3,2kmes) területet négy negyedre bontotta, egy-egy köztérrel mindegyiknek a közepén. A terület kb. 14 méter széles tömbökből állt, amiket még minimál-telkekre is föl lehetett osztani. Penn toleráns és liberális nézetei kvéker szellemű puritanizmussal párosultak, így a város központja nem ad helyet hivalkodó és divatos intézményeknek. Savannah (John W. Reps, 1733) szinte reneszánsz ideális városnak tűnik, de annak zártsága nélkül. A város egységei ( szomszédsági rendszer) 12 tömbből és egy centrális helyzetű köztérből állnak, ez utóbbin nem haladnak át utak. A város az egységek mint modulok mechanikus ismétlésével fejlődik. Az ismétlés révén azonban létrejön a közterek közti intézményi munkamegosztás, valamint egy differenciált közúthálózat. Reading (1748) a földosztásra orientált telepesvárosok jellegzetes példája. A rendszer a római castrumokra emlékeztetet, de végtelenített formában, és az ókori városokra jellemző urbánus központ nélkül. Az egyébként azonos jellegű utakból álló hálós alaprajzból csak a középső szakaszán kiszélesedő K-Ny-irányú Market Street, valamint az egyik É-D-i tengely emelkedik ki, amiknek a keresztezéspontjában a bírósági épület (!) helyezkedik el. New York (1811). Személytelen, nélkülöz minden pátoszt, felhőtlen optimizmussal 50 évre előre becsüli a fejlődést. Az elemek abszolút szabadsága, de az egészet uraló rend, ami maga is egyfajta termelő eszköz. A tiszta, történelmi és kulturális béklyóktól megszabadított város szerepe a koordinációra, a szervezésre korlátozódik. Program nélküli, ortogonális városkeret, aminek sejtjeit a szabad verseny alapján töltik majd ki. Az É-D-i utakat az ÁBC betüivel (Avenue-k), a K-NY-i utakat ig sorszámmal látják el. A Manhattan területén csak a régi üzletutca, az átlós Broadway marad meg. A rendszer folyamatosságát a hatalmas kiterjedésű Central Park szakítja meg (F.L. Olmstead terve alapján). Az amerikai anti-urbánus hagyomány Az antiurbánus hagyományok gyökere H.D. Thoreau ( ), Amerika klasszikus írójáig követhető vissza. Mint Rousseau szellemi rokona nem csak a várost, hanem a társadalmat is elutasítja. A naturalista tendencia először a temetőkben, majd a tervezett szuburbokban és parkokban jut kifejezésre ( Olmstead, a legnagyobb amerikai kertépítész, a new yorki Central Park tervezője). Az antiurbánus ideológia atyja azonban Thomas Jefferson ( ), az építész, a demokrata párt meglapítója, majd az USA 2. elnöke. Ő a rurális környezet, a mezőgazdasági táj megszállottja: Amerikát a farmerek országává akarja tenni: A nagyvárosokat az ERKÖLCS, az EGÉSZSÉG és a SZABADSÁG halálos ellenségének tartom írja. Ő dolgoztatja ki az ország hálós területi rendszerét (1785: Land Odinance), ahol a városok azonos nagyságú parcellákból állnak, ami megfelel a demokrácia és az egyenlőség elvének. A francia felvilágosodás amerikanizálását képviseli (korábban kulturális attaché Párizsban!), de ellenzi a nagyipar fejlődését. Az amerikai földmérés lényege az országot egy tengelykereszt (Prime Meridian és Base Line) középpontjától kimért 6x6 mérföldes (kb. 9,6x9,6 km=92km 2 )-es háló ( sík koordináta 4

5 rendszer), amin belül minden négyzetet 36 db. 1x1 mérföld (kb. 2,5 km 2 =1,58x1,58km) nagyságú egységekre oszlik ( római centuriáció!): ezek voltak a township -ek. A hálót csak ott szakították meg, ahol a topográfia ezt megkövetelte: régi, meglévő földosztás esetén, vagy az eltérő irányultságú rendszerek találkozásánál. A 6x6=36 mérföldes négyzet megfelelt egy városi közigazgatási kerületnek: Az amerikai anti-urbánus hagyomány városépítészeti csúcsteljesítménye egy utópikus terv: F.L. Wrigt híres Broad acre city-je 1920-ból. Wright a kapitalizmus jóval érettebb korszakában próbálja meg a lehetetlent: visszatérni a mezőgazdaságilag önellátó családi farmok Amerikájához: Jefferson hívének vallja magát. Utópiája összeköti a rurális életmódot a legfejlettebb civilizációs és urbánus vívmányokkal. A korai szociál-utópiák utóda a társadalmi munkamegosztás tagadásával ( Ch. Fourier!). Városa non-stop szuburbánus települési táj központok nélkül, de a kommunikációs kapcsolatok teljes választékával, valamint az ellátás és a munkahelyek teljes decentralizációjával. A valóságot azonban a telekspekulációnak és a növekedés kényszerének kiszolgáltatott valóságos amerikai szuburbok világa képviseli. Wright egy olyan anti-urbánus ideált képvisel, amivé a szuburbanizáció elvileg vezethetett volna. Washintgton és a barokk hagyomány A főváros, Washington tervezését is T. Jefferson indítja el (1794). L Enfant Jefferson demokrataeszményét a francia abszolutizmus barokk kertkultúrájával egyesíti: sakktábla alaprajz, de kettős barokk tengelykereszttel (eszmei mondanivalója a törvényhozó és a végrehajtó hatalom kettőssége: az egyik a Fehér házra, a másik a Capitoliumra szerveződik), átlós sugárutakkal, a sugárutak és a hálós útrendszer keresztezéseikben terjengős terekkel. A terv legnagyobb ellentmondása a túlméretezett közlekedési és közterületek aránya az alacsony intenzitású beépítésre szánt területhez viszonyítva. A terv eklektikus jellegű, Ch. Wren London-tervére is emlékeztet. A terv a valóságban sokszor üres monumentalizmusba csap át. Sok tekintetben az Haussmann féle Párizs előképének is tekinthető: a tervezés a legfontosabb középületekből indul ki, és ezeket köti össze sugárutakkal. Később számos birodalmi főváros követi példáját (pl. Új Delhi 1911-ben), de hatása fölfedezhető az 1933-és 1953 közti Szovjetunió városépítészetében is. Az eredeti tervet 1900-ban áttervezik, de L Enfant alapgondolatának tiszteletben tartásával. Detroit (Woodward, 1807) eredeti terve egy sugaras-gyűrűs barokk csillagváros mint egység mechanikus ismétlésére épül. Az eredeti rendszer töredékei csak a városközpontban maradtak meg, a racionális telekosztás és a hálós forgalmi hálózat iránti igény a fejődés során elsöpörte az eredeti városépítési szándékokat. Indianapolis (Ralston, 1821) Keveredik a hagyományos, kizárólag földosztásra irányuló szándék a centrumban ( crescent ) egymást metsző diagonális sugárúttal, de az is csak Washington város tiszteletére. Ugyanakkor itt is megfigyelhető a városnegyedekre való tagolás szándéka, de a középületek szenvtelenül csak egy-egy tömb helyén jelennek meg. 8. AZ IPARI FORRADALMAK KORA (a 19. század 1. fele) Az újkor történelmének korszakváltó jelensége az ipari forradalmak sora (már a 18. sz. közepétől, egészen a 2. világháborúig), a szabadversenyes kapitalizmus teljes győzelme a feudális kötöttségekkel szemben, az ipari társadalom kialakulása, és mindennek nyomán a vidéki népesség népvándorlás 5

6 méretű migrációja a nagyvárosok és az új ipari központok felé. Az újkori urbanizációs hullámok jellegzetes periódusai: - a 19. sz. első fele, az eredeti tőkefelhalmozás ideje; - a 19. sz. második fele, az abszolutizmus újjáéledése mellett (a virágkor ), - az 1. világháború utáni migrációs hullám - a 2. világháború után migrációs hullám Az első két urbanizációs periódus Európa gazdasági, pénzügyi, társadalmi, politikai és kulturális térképnek jelentős átrendeződéséhez vezet, aminek keretében alapvetően új városfejlődési tendenciák bontakozódnak ki és új városépítési feladatok jelennek meg. Ez a mai értelemben vett modern várostervezés születésének időszaka. A változások legfontosabb tényezői a következők: 1. Új energiahordozók, nyersanyagok és új ipari technológiák megjelenése: - a családi keretek közti termelés átadja a helyét az értékesítés szervezeteinek (kereskedelem); - növekvő igény textilárukra ( Napoleoni háborúk, kolonizálás), új gépi technológiák megjelenése (ami az élő munkaerő igény radikális csökkenéséhez vezet!) - természetes (a 18. századtól), majd mesterséges kemizálás (szuperfoszfát: 1842) a mezőgazdaságban; - vizimalom, mint energiaforrás a szövőiparban (1784), ami egyelőre a folyókhoz köti az ipart; - gőzgép feltalálása (J. Watt 1778), ami függetleníti az ipartelepítést az energiahordozók földrajzi helyétől; - szén, vasérc bányászat: helyhez kötődő tevékenység, egyben egy új várostípus alapja; - gáz (1800-tól koxból előállított gáz, majd földgáz világításra történő alkalmazása Európában) (elektromosság és alumínium ipar csak a század végétől) 2. Szállítási-közlekedési innovációk, a szállítási költségek csökkenéséhez vezet: - csatorna hálózat (Hollandia, Anglia), - új utak ( a városok lineáris jellegű, csillagirányú terjeszkedése) - vasút ( hozzájárulás az ipari tájhoz!), vasútállomás, új foglalkozási ág, magántársaságok építik, jelentős hatással van a regionális városfejlődésre; 3. A városfejlődés új vonásai: - demográfiai robbanás ( halálozás és gyermekhalandóság csökkenése), a vidéki népesség a városokba özönlik: az ipari forradalmak előtt a lakosság kb. 1/5-e városlakó, 1830-ban már a fele. - a termelőerők, valamint a a pénzügyi, kereskedelmi és kulturális élet koncentrációja ( l. 2. és 3. migráció) térbeli koncentrációja: nyersanyag, gépek, munkaerő és a korai logisztika megnyilvánulása: a közlekedési hálózat átalakulása (vasútállomás, forgalmi utak); - a városok rákszerű és robbanásszerű terjeszkedése, agglomerációk kialakulása (abszolút koncentráció), a fejlődés a telekmagántulajdon árnyékában irányíthatatlanná válik; - a föld magántulajdonának meghatározó szerepe, a telekérték meghatározó szerepe a városzerkezet átalakulásában ( Thünen koncentrikus gyűrűs elméletét, mint első telephelyelmélet), szélsőséges telekspekuláció, mint a városok területi fejlődését meghatározó tényező ( Henry Georg elmélete a földjáradék megszüntetéséről és a föld államosításáról kertváros mozgalom); - rendkívül differenciált (egyenetlen) városfejlődés a nagyvárosok javára 4. A városi környezet és a városi élet minőségi átalakulása: - a városmagon belüli zsúfoltság, közlekedési káosz és nyomor, környezetszennyezés; - ipartelepek és munkásnegyedek a perifériákon és új ipari centrumok környékén; - az alapvető egészségügyi ellátás hiánya, katasztrofális környezeti minőség ( Dickens: koxváros ), ellátás és szolgáltatások hiánya az új munkástelepeken; egészségügyi katasztrófák (pestis: 1830); - központ és periféria ellentétének kiéleződése (elővárosok, agglomerációs települések, ingázás, a város és a vidék közti feszültség növekedése); 6

7 - a nagyvárosok területén belüli etnikai, társadalmi, vallási, funkcionális szegregáció kezdetei, a magasabb státusú rétegek elmozdulása új negyedek felé ( a CBD megjelenése) - szélsőséges társadalmi különbségek, társadalmi forrongások, forradalmak ( reformkor ); - erdők pusztulása: a vasércet kezdetben faszénnel olvasztják A politika és a törvényhozás reagálása a kialakult helyzetre: - a francia forradalom után a 3 rend (nemesség, papság, polgárság) mellett megjelenik a 4. rend: a majdani proletariátus; - kialakulnak a politikai pártok, de az uralkodó eszme a liberalizmus és a laissez faire ; a közhatalmi beavatkozások szerepe háttérbe szorul, a döntésekkel kapcsolatos felelősségmegosztás a magántulajdon és a magánkezdeményezés felé billen át; - a céhrendszert és az abszolutizmus maradványait véglegesen eltörlik; - a század közepére megváltoztatják a korábbi birtokviszonyokra épülő választási körzeteket (megszűnik a földtulajdon és a politikai jogok közti kapcsolat), ami számításba veszi a városok megváltozott demográfiai helyzetét; - kialakul a települési önkormányzatiság kétirányú felelősséggel, de a városok (Adam Smith tanácsára) igyekeznek megszabadulni ingatlanjaiktól ( l. ma a rendszerváltás utáni helyzet!) - egészségügyi rendelkezések és programok az első negatív reakciókkal (a helyzet javítását célzó törvényeket még Engels is ellenzi!); 1833-tól törvények születnek a gyermekmunkáról; - a modell-értékű angol törvényhozása szegénységről (1834), parlamenti és lokális egészségügyi és szociális bizottságok alakítása; 1848-ban megszületik az első átfogó közegészségügyi törvény (Public Health Act). A városrendezés jogi alapjainak kialakulása A kiindulás mindenütt az egészségügyi állapotok javítása, ami lassan mégis a várostervezés jogi alapjainak megteremtéséhez vezet: - a törvényhozás lassú elmozdulása az állami beavatkozás és a magánfejlesztés viszonyának differenciálásában a vasútépítés kapcsán együtt kell működni (az állam vállalja a kisajátítást, de a vasút tulajdonjoga 50 év múlva visszaszáll az államra); - az 1848-as angliai átfogó egészségügyi törvény lehetővé teszi a közérdekű fejlesztések költségeinek visszanyerését, és ezzel a magántulajdonosi jogosítványok korlátozását ( l. a közérdekű fejlesztés következtében az ingatlanokban előálló értéktöbblet problémája!); : az első városrendezési törvény Franciaországban, ami felhatalmazza az önkormányzatokat (communes) bizottságok létrehozására az egészségtelen lakótelepek lebontása érdekében (a bizottságban 1 orvosnak és 1 építésznek is lennie kell!); : kötelező kisajátítási törvény Angliában, majd Franciaországban a piaci árnál alacsonyabb kompenzációval, mint minden későbbi városrendezési akció alapja! - annak felismerése, hogy a helyzet éppen a modern technológiák segítségével és a társadalmigazdasági és politikai viszonyok alakításával megváltoztatható: a felismerés A MODERN VÁROSTERVEZÉS KEZDETE! A beavatkozás alternatívái: programokkal bővített ) 1. a környezeti minőség folyamatos javítása egészségügyi és a törvényhozás szerepének erősítésével;. 2. paternalizmus: a tőkés vállalkozó filantróp akciói a munkaerő újratermelése érdekében; 3. radikális változás: szociál utópiák (elsősorban a század 1. felében, reformkor és az európai forradalmak!) 4. nagyszabású állami beavatkozások ( 19. század 2. felében, a levert európai forradalmak nyomán, a Szent Szövetség árnyékában 7

8 9.0. SZOCIÁL UTÓPIÁK a 19. században Az utópiák általános értelmezése és jellemzése Általában akkor bukkannak fel, amikor egy adott kor társadalmi-gazdasági és szellemi élete válságba kerül (Platon az athéni demokrácia hanyatlásakor, a 16 századi teoretikusok a reneszánsz humanizmus felbomlásakor, a 19. század első felének szociál-utópiái a robbanásszerű urbanizáció társadalmi és környezeti katasztrófáinak árnyékában); Az utópiák élesen bírálják a fennálló közállapotokat, de megoldást nem reális programokkal, hanem csak egy radikálisan ideális állapot fölvázolásával tudnak adni, amit nem korlátoznak az adottságok. Legtöbbjük a jövőbe menekül koruk megváltoztathatatlannak vélt jelenéből: szerintük az egész emberi kultúra fejlődése jutott válságba, ezért az emberi civilizáció történetét elölről kell kezdeni ( l. majd a szocializmus társadalmi programját!). Az utópiák elsősorban ideális társadalmi berendezkedést kínálnak, aminek legfontosabb sajátosságai: 1. optimális nagyságrendű közösség (kisváros, vagy falu) mint zárt egység, és ezzel az önállátásra törekvés és a pénzgazdálkodás kiszorítása (l. kommunizmus); 2. spirituális vezetés (Platonnál filozófus, Campanellánál a bölcs, a szociál utópiáknál hallgatólagosan a programadó ill. az általa képviselt rendező elv), teokrácia (l. állampárt és a mindenkori vezér ), autokrácia, kötelező puritanizmus; 3. hangsúlyozott ideológiai elkötelezettség ( szocializmus), egyben a másság -gal szembeni intolerancia, messianisztikus jelleg, burkolt totalitarizmus; 4. tudományos alapon ( tervgazdálkodás!) történő szélsőséges társadalmi munkamegosztás (Platon, Campanella), vagy éppen ennek az ellenkezője (Fourier); 5. az egyéni szabadság alárendelése a kollektívának, kollektív gazdálkodás (l. Owen és Fourier szövetkezeti gazdálkodása vagy a szovjet típusú kollektivizálás) és vele az új ember megszületésének programja ill. ígérete (l. fasizmus, marxizmus); 6. a változás, az átalakulás, a fejlődés lehetősége föl sem merül, és az ideális állapot eléréséhez vezető út minden esetben hiányzik. A utópiák fizikai-városépítészeti jellegzetessége: 1. a spirituális eszmét vagy a társadalmi programot (Fourier: falanszter-palota) közvetlenül tükröző építészeti forma (l. földi és égi Jeruzsálem, kozmogramok, nap-szimbólumok), zárt építészeti egység: környezeti determinizmus; 2. az ipar és a kereskedelem szerepének alábecsülése; 3. a város és környékének gazdasági egysége, de a hasonló jellegű ideális városok (falvak) mechanikusan ismétlődő halmazával, amik közt nincs kapcsolat: a települések mennyiségi szaporodása nem vezet minőségi átalakuláshoz (a regionális gondolkodás teljes hiánya); 4. a város (falu) fejlődése, növekedése csak új közösségek alapításával ( kolonizáció ) oldható meg. A 19. század 1. felének szociál-utópiái A 19. század 1. felének botránya az európai város szétesése, a zsúfoltság, a katasztrofális környezeti minőség, a városok megállíthatatlan rákszerű burjánzása, a vidéki táj pusztulása. Ennek okát legtöbben a telek magántulajdonban ( l. Henry George földjáradék elmélete!), a kapitalista tömegtermelésben, valamint a szélsőséges munkamegosztásban látják. Ezért úgy vélik, hogy magának a társadalmi rendszernek az átalakítására van szükség. A szociál-utópiák közt a legjelentősebbek: Robert Owen ( ) szerint a kiegyensúlyozott társadalom alapja a nevelés és a megfelelő környezet. New Lanark-i gyárában lakást és iskolát épít a munkásainak, számos szociális intézkedést vezet be, majd 1816-ban széleskörű kulturális és nevelési programot szervez ( paternalizmus). Ennek tapasztalatai alapján egész vagyonát egy ideális közösség 8

9 létrehozásának szenteli, de törekvéseit sem Angliában, sem Amerikában sem koronázza siker. Ideális falu -ját szövetkezeti alapon szeretné megszervezni, lakóinak számát 1200 főben határozza meg. A falu lakóépületei egy négyszögletű tér körül helyezkednek el (analógiák: korai amerikai telepesfalvak közös legelője, valamint a középosztálybeli angol square ), közepén az étteremmel, az iskolával és a templommal ( szomszédsági egység). A földet szövetkezeti alapon, közösen művelik meg; a település önellátó. Reményei szerint e falvak fokozatosan benépesíthetnék a földet. Charles Fourier ( ) ideális települése a Versailles-i kastély társadalmasított változata ( szovjet communa-ház kísérletek). A ideológia szerint eddig csak kevesek lakhattak palotában, egy ideális társadalomban mindenki palotában lakhat ( szocialista realista ideológia az 1950-es években!). A településben kb fő lakna ( falusi nagyságrend, urbánus elvárásokkal!). Az új közösség létrehozásának kulcsa a szervezés ( Le Clorbusier technokrata elvei). Alapelve az, hogy megszünteti a specializációt és a munkamegosztást: a tevékenységeket 2 óránként váltani kell. A termelés szövetkezeti alapon történik ( l. az izraeli kibucokat!). A család nem kizárólagos sejtje a társadalomnak, mint ahogy a házasság is csak az időszakos együttélés kerete. A gyerekeket a közösség neveli. A falanszter miniatürizált város, a város a házban hagyomány fontos láncszeme, egyben a funkciók térbeli differenciálásának ( funkcionalizmus!) korai mintapéldája (l. a metszetet). A közös tér, a galéria modellje a korabeli párizsi Palais Royal ( l. a mai passzázsokat és megalétesítményeket!): nagyvárosi ambíciók, falusi környezetben! William Morris ( ) és az Arts and Craft mozgalom (már a 19. század 2. felében). Alapkérdésük: hogyan lehet érvényre juttatni a művességet a tömeggyártással szemben, és ezzel meggátolni az elidegenedést. Mert a termelés lényege nem a nyereség, hanem az ember nembeliségének kiteljesedése. Az ember az alkotás révén valósítja meg magát, és így kellene létrehoznia környezetét is. Ideáljuk a középkori kézművesség, az organikus település és a kisváros, de annak körvonalait nem akarják meghatározni, mert az létrehozásának folyamatában alakul. A város lényege a kultúra folyamatosságának fenntartása. Követői majd a kertváros mozgalom keretében (a 20. század elejétől) a nemzeti hagyományok érvényre juttatásán fáradoznak. Az egyetlen utópia, ami a jövő városának nem a konkrét formáját, hanem a hozzá vezető utat próbálja felvázolni. Összefoglaló és összehasonlító értékelés: modell eredeti rendező elv forma hatás R. OWEN falu nevelés geometrikus szomszédsági egység, kertváros, a falu modelljének kiterjesztése a városra; Ch. FOURIER palota szervezés geometrikus funkcionalizmus, szovjet kommunaházak, város a házban; W. MORRIS középkori kisváros esztétika organikus tradicionalizmus, kertvárosok, nemzeti identitás. Tanulság a mának: A település nem tárgy, nem csupán egy nagyobb építmény, amit meg lehet tervezni, és tetszés szerint szaporítani: a település egy folyamat, ami elválaszthatatlan a környezetétől; A valóságos település fizikai formája és a települést létrehozó társadalom közt időben kibontakozódó kölcsönhatás érvényesül, ezért a fejlődés, az átalakulás a települések alapvető életjelensége; a fejlődés nem tűri a szakadásokat és az ugrásokat. A település csak a benne élő társadalommal együtt és a kultúra folyamatosságának fenntartása mellett tervezhető. A demokrácia kizár mindenféle ideológiai egyeduralmat és monokultúrát. 9

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A 17. századi francia klasszicizmus

A 17. századi francia klasszicizmus A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,

Részletesebben

5. A KÖZÉPKORI VÁROS

5. A KÖZÉPKORI VÁROS 5. A KÖZÉPKORI VÁROS A középkori város kialakulása A kereszténység azzal tudott úrrá lenni a római civilizáció bomlástermékein, hogy szembenézett a rosszal, és elfogadta azt, mint valóságot. Minden régi

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II.

TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II. MEGGYESI TAMÁS egyetemi tanár, BME Urbanisztika Tanszék TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II. A 2002/5. számunkban közöltük Meggyesi Tamás Városépítés címen készült kéziratából a települési szövettan témakör 1. fejezetét.

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

A Kazinczy utca metszetei, rétegei

A Kazinczy utca metszetei, rétegei A Kazinczy utca metszetei, rétegei TDK 2012 Városépítészeti Szekció készítette: Odry Szilvia, Takács Gyula (3. évfolyam) konzulens: Benkő Melinda PhD, tanszékvezető egyetemi docens Budapest, Belváros,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe A 2004. október 24-i, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék húsz éves fennállásának alkalmából

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház

Részletesebben

A Dawes-terv (1924.04.09.)

A Dawes-terv (1924.04.09.) A Dawes-terv (1924.04.09.) A német márka növekvő elértéktelenedése miatt Németország 1922-ben már képtelen volt a jóvátételek teljesítésére, és november 14-ei jegyzékében 3 4 évi moratóriumot kért. Az

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Szerkesztette: Vágner Mátyás

Szerkesztette: Vágner Mátyás Szerkesztette: Vágner Mátyás Itáliai a középkorban Itália területei a középkorban sem politikailag, sem kulturálisan nem voltak egységesek. A Német-római Birodalom és az egyház egymással kibékíthetetlen

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

ÉLHETÔ MODERNIZMUS Építész: Radácsy Roland

ÉLHETÔ MODERNIZMUS Építész: Radácsy Roland ÉLHETÔ MODERNIZMUS Építész: Radácsy Roland A KORÁBBI SIKERES EGYÜTTMÛKÖDÉSEINK NYOMÁN FORDULT HOZZÁM ÚJRA A MEGRENDELÔ. A KERTVÁROSI KÖRNYEZETBEN ELHELYEZKEDÔ, ENYHE LEJTÉSÛ ÜRES TELEK IDEÁLIS HELYSZÍN

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSRÉGIÓ SZERKEZETE FUNCTIONAL URBAN REGION (FUR) Központi város Elővárosi öv (agglomeráció) AZ URBANIZÁCIÓ CIKLUSAI Urbanizáció Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

Részletesebben

52 341 02 0010 52 01 Bútor- és szőnyegbecsüs Becsüs

52 341 02 0010 52 01 Bútor- és szőnyegbecsüs Becsüs A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS:

BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS: BUDAPEST SZÍVE-VÁROSHÁZA FÓRUM ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT MŰSZAKI LEÍRÁS: A VÁROSHÁZA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1728-1692 Invalídusház alapítása (Széchényi György esztergomi érsek) -1716 Hadirokkant katonák hadikórház

Részletesebben

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.)

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) SZAMOSI LÓRÁNT A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) A. A háttér A felvilágosodást kiteljesedésének századában, a XVIII. században a fénnyel azonosították. Az ész,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom?

Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 3. Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA GIOTTO di Bondone: Feszület(1290-1300) Santa Maria Novella, Firenze Kezdete: a Római Birodalom bukása (476) Vége: a a nagy földrajzi felfedezések időszaka (konkrét évszámként 1492,

Részletesebben

Sorszám 12. évfolyam 13. évfolyam

Sorszám 12. évfolyam 13. évfolyam Sorszám 12. évfolyam 13. évfolyam 1. Nagy-Britannia földrajzi fekvése; Nagy Britannia, az Egyesült Királyság és a Brit-szigetek meghatározása; Nagy-Britannia politikai egységeinek bemutatása(anglia, Skócia,

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%)

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) A vidék helyzete a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) Lakónépességük 3,3 millió(39,7%) Falvaink arculata Hazánk településeinek

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN Fürstand Attila Budapest, 2007. A doktori iskola megnevezése: Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek (Tájépítészet témacsoport) tudományága:

Részletesebben

1. Koncepció. 2. Helyzetelemzés. 3. Kossuth tér mentális szerepe Budapesten és Magyarországon

1. Koncepció. 2. Helyzetelemzés. 3. Kossuth tér mentális szerepe Budapesten és Magyarországon 1. Koncepció Az alkotói folyamatban a Kossuth tér - elsődleges funkciójának megfelelően - hazai és globális értelemben is képes állami szintű reprezentációs szerepet betölteni, ennek megfelelően fő célunk

Részletesebben

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése 2014. november 27-28. Jóna László okleveles településmérnök, tudományos segédmunkatárs

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Ú J P A L O T A - F Ô T É R

Ú J P A L O T A - F Ô T É R HELYZET: 1. gépkocsi orientált közlekedés szervezés az egész lakótelepen 2. széles észak-déli tengely - erôs szélcsatorna hatás 3. becsatlakozó délkeleti irányú út (az Y alakú útcsatlakozás elôny is lehetne)

Részletesebben

Városligeti Fasor Irodaház KIADÓ

Városligeti Fasor Irodaház KIADÓ Városligeti Fasor Irodaház KIADÓ 2011 Február Megközelíthetőség: M1-es metró Hősök tere megállótól 300 méter gyalogosan; 30-as BKV busz, 75 trolibusz, 70 trolibusz, 79 trolibusz KIADÓ IRODÁK KEDVEZMÉNYES

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI*

A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* I. SZKVORCOV: A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* A Szovjetunió népgazdasága a szocialista bővített újratermelés törvényei szerint fejlődik. Ezt elsősorban az biztosítja,

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Korszakváltások kora

Korszakváltások kora Pétervári Zsolt Korszakváltások kora A nemzetközi és a hazai elemzői vélemények mindegyike megegyezik abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi válság - mely az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlásából

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE

KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE FŐÉPÍTÉSZ ELVEK CÍVIS HÁZ ZRT. ESZKÖZÖK VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RENDEZÉSI TERVEK, ÉPÍTÉSI ÉS ESZTÉTIKAI SZABÁLYOK FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ISMERETE

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Szociális tulajdonrészt!

Szociális tulajdonrészt! Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István

Részletesebben