Tűzvédelem ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Átírás

1 Tűzvédelem Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 1

2 A tűzvédelem céljai Példák: Kodály körönd, tetőtűz Miskolci paneltűz Raktártűz Bazinban Raktártűz, Győr, Hűtőház út Avartűz, erdőtűz Atlétikai csarnok tüze, Budapest Célpéldák: Az élet és egészség védelme Az épületben tartózkodók Mentést és oltást végzők Az épület védelme Mint érték Mint kulturális örökség Környezet és élővilág védelme Üzemfolytonosság biztosítása 2 Takács Lajos Gábor: Tűzvédelmi alapfogalmak

3 Jogszabályok Az EU tagországokon belül a vizsgálati szabályok, a követelmény-rendszer keretét adó szabványok közösek, de az épületekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket az egyes tagországok önállóan állapítják meg évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az OTSZ kiadásáról 5. rész: Építmények tűzvédelmi követelményei, építmények tűzvédelme 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 5. rész: Építmények tűzvédelmi követelményei 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Hatályos március 5-től 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet A tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól 3 Takács Lajos Gábor: Tűzvédelmi alapfogalmak, szabályozások, építési termékek tűzkitét vizsgálatai

4 A magyar szabályozás alapelvei Alapvető követelmény, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra biztosítsa a bent lévők biztonságos menekülését, mentésük lehetőségét és a tűzoltói beavatkozást, továbbá, hogy a tűz más építményt, ingatlant vagy tulajdont a lehető legkisebb mértékben veszélyeztessen. Tűzvédelmi elvek Aktív rendszerek alkalmazása (angolszász elv) Passzív tűzvédelem (német, osztrák szabályozás) Cél az aktív és a passzív tűzvédelmi rendszerek összehangolása oly módon, hogy a passzív tűzvédelmi felkészültséggel, az aktív védelmi rendszerek meghibásodása esetén is biztonságosan kiüríthető legyen az épület (ún. konzervatív filozófia) Szabályozás Jogszabályok Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek Szabványok 4 Takács Lajos Gábor: Tűzvédelmi alapfogalmak, szabályozások, építési termékek tűzkitét vizsgálatai Takács Lajos Gábor: Építészeti Tűzvédelem Alapfogalmak, előadás

5 Tűzvédelmi műszaki irányelvek A jogszabály jellemzően csak az elvárt biztonsági szintet tartalmazza számonkérhető, egzakt módon. Az elvárt biztonsági szint kielégíthető: Szabványok alkalmazásával Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkalmazásával Egyéb módszerekkel, pl.: szimulációk Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek témakörei Tűzterjedés elleni védelem Kiürítés Hő és füst elleni védelem Tűzoltó beavatkozási feltételek Beépített tűzjelző berendezések Beépített tűzoltó berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések Számítógépes szimuláció Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv 5 Takács Lajos Gábor: Tűzvédelmi alapfogalmak, szabályozások, építési termékek tűzkitét vizsgálatai

6 Országos Tűzvédelmi Szabályzat I. Általános rendelkezések II. III. IV. Értelmező rendelkezések Védelmi célok és tervezési alapelvek Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás V. Általános szerkezeti követelmények VI. Tűzterjedés elleni védelem VII. Rendeltetéstől függő létesítési követelmények VIII. Kiürítés IX. Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelémények X. Hő és füst elleni védelem XI. Hasadó- és hasadó-nyíló felületek XII. Speciális épületek tűzvédelme XIII. Villamos és villámvédelmi berendezések XIV. Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai XV. A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok XVI. A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok XVII. Éghető gázok, folyadékok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési szabályok XVIII.Használati szabályok XIX. Éghető folyadékok és gázok használati szabályai XX. Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat XXI. Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv XXII. Záró rendelkezések + 20 db melléklet cca. 150 oldal 6 Takács Lajos Gábor: Tűzvédelmi alapfogalmak, szabályozások, építési termékek tűzkitét vizsgálatai

7 Védelmi célok és tervezési alapelvek E rendeletben meghatározott tűzvédelmi követelményeket életvédelmi, közösségi értékvédelmi és tulajdonosi értékvédelmi célok teljesülése érdekében kell megvalósítani. Az életvédelmi célokhoz tartozik különösen a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása, a menekülés és a mentés során az életfeltételek biztosítása, a tűzoltói beavatkozás résztvevőinek védelme és a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása. A közösségi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen a lakáscélú ingatlanállomány védelme, a létfontosságú rendszerek egyes elemeinek védelme, a társadalom alapvető ellátását biztosító intézmények védelme, a kulturális örökség megóvása, védelme és a környezet talaj, élővilág, levegő, víz megóvása, védelme, a visszafordíthatatlan vagy az aránytalanul nagy ráfordítással megszüntethető károsodás elkerülése. A tulajdonosi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen a működés, üzemelés folyamatosságának fenntartása, a tulajdon, raktárkészlet, állatállomány védelme, az eszközök, berendezések védelme, működőképességük fenntartása, a piacvesztés elkerülése és a tulajdonosi, biztosítási, üzemeltetési költségek optimalizálása. Az értékvédelmi célok teljesülése érdekében tett tulajdonosi intézkedések nem befolyásolhatják kedvezőtlenül az életvédelmi és a közösségi értékvédelmi célok teljesülését. 7 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról III. fejezet 5.

8 Tűzveszélyességi osztályok Robbanásveszélyes osztályba tartozik a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, az éghető gáz, gőz, köd, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Tűzveszélyes osztályba tartozik a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a nem éghető anyag, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 8 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról IV. fejezet 9.

9 Kockázati egység A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. A kockázati egység lehet önálló rendeltetési egység, szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. -ban foglaltak szerint, speciális építmény vagy az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része. 9 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról IV. fejezet 10.

10 Kockázati egység A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi a rendeltetést, a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest, a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét, a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát, az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát, az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit, a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát, meglévő építmény esetén az építmény adottságait, létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit, a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot /2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról IV. fejezet 10.

11 Tervezési alapfogalmak 78. kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 114. önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított, 11 Takács Lajos Gábor: Tűzvédelmi alapfogalmak 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról II. fejezet 4.

12 Kockázat meghatározása OTSZ 1. melléklet táblázatai 1. A legfelső építményszint, a legalsó építményszint és a legnagyobb befogadóképesség szerint. 2. A tartózkodók menekülési képessége szerint. 3. A tárolt anyagok szerint. 4. Az alkalmazott technológiák szerint 12 Takács Lajos Gábor: Tűzvédelmi alapfogalmak, szabályozások, építési termékek tűzkitét vizsgálatai

13 Kockázat meghatározása (1.) A kockázati egység kockázati osztálya N MK A kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) A kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága (m) 0,00 7,00 0,00-3,00 7,01 14,00-3,01-6,00 14,01 30,00-6,01-9,00 > 30,00 > -9,00 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó-képessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) > /2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 1. melléklet

14 Kockázat meghatározása (2.) A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége önállóan menekülnek A kockázati egység kockázata N Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák) - lakás, - iroda, - üzlet, - kizárólag járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - iskola 10 év feletti korosztály részére - jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések), - múzeum, kiállítótér, templom, színház segítséggel menekülnek - óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás előkészítés nélkül menthetők - bölcsőde, - fekvőbeteg-ellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona előkészítéssel vagy azzal sem menthetők MK - intenzív osztály, - műtő 14 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 1. melléklet

15 Kockázat meghatározása (3.) Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb 100 l/kg mennyiségű robbanásveszélyes anyag Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben robbanásveszélyes anyag Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsi Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részére Parkológépes vagy gépesített gépjárműtároló Vasútijármű tároló Légijármű-tároló - Repülőgép hossza max. 12 m, törzsszélessége max. 2 m Légijármű-tároló - Repülőgép hossza >12 m vagy törzsszélessége >2 m Szemestermény-tároló A kockázati egység kockázata N MK MK N 15 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 1. melléklet

16 Kockázat meghatározása (4/1.) Ipari, mezőgazdasági Rendeltetés jellemzői alaprendeltetés alom nélkül Állattartás alommal Asztalosműhely, -üzem, faipari üzem, fűrészüzem, parkettagyártás, bútorkészítő műhely, üzem (fa és faalapú építőlemez alapanyagokból), faalapú termékek gyártása Autószerelő műhely, karosszéria lakatos műhely ha a I-II. tűzveszélyességi fokozatú tartozó folyadékokkal történő alkatrészmosás minősítéssel rendelkező zárt berendezésben vagy a szabadban történik, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokkal történő alkatrészmosást nem végeznek egyéb esetben kizárólag vízbázisú festékekkel Autófényező, -lakkozó szerves oldószeres festékek vagy fedőlakk felhasználása esetén Betonelem és gázbeton gyártás, téglagyártás, kerámia termékek gyártása Bitumenes termékek gyártása (szigetelőlemezek, tetőfedő anyagok) Borkészítés Cementgyár Elektromos berendezések gyártása kizárólag vízbázisú festékek gyártása Festék-, lakkgyártás egyéb esetben Filmstúdió Horganyzó üzem Gipsz-, gipszkarton-, gipszrostlemezgyártás présüzem Gépkocsigyártás, karosszériaüzem járműgyártás összeszerelő üzem, fényező üzem kizárólag vízbázisú festékekkel összeszerelő üzem, fényező üzem egyéb esetben Gumigyártás A kockázati egység kockázata N N N N N 16 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 1. melléklet

17 Kockázat meghatározása (4/2.) Ipari, mezőgazdasági Rendeltetés jellemzői alaprendeltetés Gyertyagyártás szigetelés nélküli huzalgyártás Huzal- és kábelgyártás szigetelt vezeték-vagy kábelgyártás Malom fröccsöntés Műanyaggyártás műszálgyártás, műanyaghabok gyártása műgyantagyártás kizárólag vízbázisú nyomdafestékekkel Nyomda szerves oldószeres nyomdafestékek felhasználása esetén Pálinkafőzde, likőrgyártás cellulóz gyártás Papírgyártás előkészítés és alappapírgyártás félkésztermék és késztermék gyártása alappapírból, hullámpapírgyártás, kartondobozgyártás Sörgyártás Sütőüzem, kenyérgyár, pékség tejfeldolgozás Tejüzem tejpor- és proteingyártás Terményszárítás üveggyártás, laminálás, hőszigetelő üvegek konfekcionálása Üveggyártás, üvegfúvás üvegfúvás Vágóhíd Üzemanyagtöltő állomás Varroda, szabászati tevékenység Vegytisztítás Zöldség-gyümölcstermesztés A kockázati egység kockázata MK N N N 17 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 1. melléklet

18 1. Legfelső építményszint 1. Legalsó építményszint 1. Legnagyobb befogadóképességű helyiség 2. Menekülési képesség 3. Tárolt anyagok 4. Ipari technológiák Kockázati osztály Kockázat meghatározása Kockázati egység példa Iroda N N N - - Laboratórium N N - - Hulladék-, biohulladék és veszélyes hulladék tároló N N N N - Mértékadó kockázati osztály: Műteremház N N N - - Mértékadó kockázati osztály: 18 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 1. melléklet

19 Tűzveszélyességi osztály Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben (lakó- és közösségi épületek) a rendeltetés alapján. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: B ) Tűzveszélyes (jelzése: C ) Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: D ) Nem tűzveszélyes (jelzése: E ) Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze 19 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 5. rész: Építmények tűzvédelmi követelményei