TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 A SZERKESZTÕ ELÕSZAVA BEVEZETÉS A KATASZTRÓFA FOGALMA A KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA...

Átírás

1 book.book Page 3 Tuesday, April 17, :52 PM Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem 3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 A SZERKESZTÕ ELÕSZAVA BEVEZETÉS A KATASZTRÓFA FOGALMA A KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA MAGYARORSZÁG VESZÉLYEZTETETTSÉGE, A TELEPÜLÉSEK VESZÉLYEZTETETTSÉGI BESOROLÁSA, VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Magyarország veszélyeztetettsége, a hazánkban lehetséges katasztrófák és azok fõbb jellemzõi A veszélyeztetõ hatások A legfontosabb elemi csapások és természeti katasztrófák Árvízi veszélyeztetettség Belvízi veszélyeztetettség Rendkívüli idõjárás okozta veszélyeztetettség Földtani veszélyforrások A települések veszélyeztetettségi besorolásának szabályai Települések árvízi kockázati besorolási módszere Települések belvízi kockázati besorolási módszere Települések villámárvízi kockázati besorolási módszere Kockázati mátrix Az egyes besorolási kategóriák részére meghatározott védelmi követelmények KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK A katasztrófa elleni védelem lényege, általános feladatai A katasztrófavédelem tevékenységének megalapozása Veszélyek azonosítása Lehetséges következmények meghatározása Települések katasztrófavédelmi besorolása Veszélyelhárítás tervezése A katasztrófavédelmi tevékenység idõszaki és kapcsolódó feladatai A megelõzés A védekezés A helyreállítás, újjáépítés Védekezés irányításának megszervezése A KATASZTRÓFAVÉDELEM JOGSZABÁLYI ALAPJAI A katasztrófavédelem rendszerét és feladatait megalapozó jogszabály A szabályozási koncepció A Kat. tv. az alábbiak szerint rögzíti a katasztrófa és a katasztrófavédelem fogalmát... 55

2 book.book Page 4 Tuesday, April 17, :52 PM 4 Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem A Kat. tv. hatálya Az Alaptörvény szerinti különleges jogrend A rendkívüli állapot (Alaptörvény 49. cikk) A szükségállapot (Alaptörvény 50. cikk) A megelõzõ védelmi helyzet (Alaptörvény 51. cikk) A váratlan támadás (Alaptörvény 52. cikk) A veszélyhelyzet (Alaptörvény 53. cikk) Katasztrófaveszély, veszélyhelyzet, rendkívüli intézkedések a Kat. tv. alapján Katasztrófaveszély Veszélyhelyzet Rendkívüli intézkedések veszélyhelyzetben Rendkívüli intézkedések a katasztrófa károsító hatása által érintett területen Veszélyhelyzetre vonatkozó közös szabályok Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség a Kat. tv. alapján További jogszabályok A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSI RENDJE, SZERVEZETE A katasztrófavédelem nemzetközi összefüggései Európai Unió Polgári Védelmi Akcióprogramok Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus és uniós katasztrófa-segítségnyújtás A hazai katasztrófavédelem mûködési elvei A hazai katasztrófavédelmi reagáló képesség rendszere A katasztrófavédelem meghatározó tényezõi A katasztrófavédelem szervezete A katasztrófavédelem irányításának központi szervei A Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság A hivatásos katasztrófavédelem szerv központi szerve Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok Katasztrófavédelemben résztvevõ szervek és szervezetek A KATASZTRÓFAVÉDELEM NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI Multilaterális nemzetközi kapcsolatok Európai Unió Történeti áttekintés Polgári védelem (Civil Protection) fogalma az EU-ban Jogi alapvetés Intézményi háttér A Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus és a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás uniós rendszere A évi magyar uniós elnökség tapasztalatai Egyes veszélyhelyzet típusokra adandó uniós válaszok Egyéb közösségi eszközök ENSZ A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás az ENSZ rendszerében OCHA... 93

3 book.book Page 5 Tuesday, April 17, :52 PM Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem A katasztrófa-csökkentés koncepciója ISDR Egyéb ENSZ szakosított szervek tevékenysége NATO A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés rendszere CEP A NATO katasztrófa-segítségnyújtási rendszere A CEP magyar vonatkozásai Regionális és bilaterális együttmûködések Regionális szervezetek Visegrádi Négyek (V4) Regionális Együttmûködési Tanács Hazánk kétoldalú katasztrófavédelmi kapcsolatai A nem kormányzati szervezetek tevékenysége A humanitárius és karitatív szervezetek Kutató - Mentõ (SAR) Csapatok A KATASZTRÓFAIGAZGATÁS NÉHÁNY GYAKORLATI SZAKMAI FELADATA IPARBIZTONSÁG Ipari katasztrófák Seveso irányelvek Az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló Helsinki Egyezmény A Seveso irányelv magyarországi végrehajtása A hatályos ipari baleset-megelõzési szabályozás fõbb elemei Küszöbös veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és küszöbérték alatti üzemek Biztonsági dokumentáció-készítési kötelezettség, súlyos káresemény elhárítási terv Engedélyezési eljárás Szankciók Ellenõrzés Belsõ és külsõ védelmi tervek Településrendezési tervezés Nyilvánosság biztosítás és lakossági tájékoztatás Hatékonyabb iparbiztonság kialakítása POLGÁRI VÉDELMI IGAZGATÁS A polgári védelem szerepének erõsítése, a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának fejlesztése érdekében 2011-ben elvégzett jogszabály alkotás indokai, fõbb céljai A NATO polgári veszélyhelyzeti tervezéssel és az európai uniós polgári védelmi mechanizmussal összefüggõ hazai szabályozás kialakítása A polgári védelmi szervezetek fejlesztése A katasztrófák és a fegyveres összeütközés esetén végzett polgári védelmi tevékenység jogszabályi hátterének, feladatainak pontos elkülönítése, meghatározása A polgári védelemmel kapcsolatos alapvetõ fogalmak A polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti...123

4 book.book Page 6 Tuesday, April 17, :52 PM 6 Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem Az adatszolgáltatási, bejelentési, és megjelenési kötelezettség A polgári védelmi szolgálat Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat A polgári védelmi szolgálat elrendelése A polgári védelmi szervezetek A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapelvei A polgári védelmi szervezetek egységeinek megalakítása A polgári védelmi szervezetek felkészítése A polgári védelmi szervezetek elméleti felkészítése A polgári védelmi szervezetek gyakorlati felkészítése A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlataira vonatkozó eltérõ szabályok A polgári védelmi szervezetek alkalmazása A polgári védelmi szervezetbe beosztottak költségtérítése A polgári védelmi szervezetek tagjai igazolványának leírása A polgári védelem katasztrófavédelmi feladatai A fegyveres összeütközések idõszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok A fegyveres összeütközések idõszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokra történõ felkészítés Vezetõk és vezetõ szervek feladatai a polgári védelmi igazgatás rendszerében A kormány A honvédelemért felelõs miniszter A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter A megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnöke A helyi védelmi bizottság elnöke A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje A közbiztonsági referens A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve A gazdálkodó szervezet vezetõje A polgári védelmi szervezet elöljárója A MINÕSÉG KOCKÁZATA Bevezetés A kérdés verbális feltevése A válasz egzigenciái Elvi és gyakorlati Elméleti és kísérleti Bizonytalanság Cáfolhatóság Tudományosság A szükségszerû bizonytalanság Véletlen Okság Igazi ok

5 book.book Page 7 Tuesday, April 17, :52 PM Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem Okok és jogok Vitális és esszenciális Dolgok és tények Tudás és értesültség A fenyegetettség esetei A Súlyosság, mint állapotfüggvény Jelölések és formalizálás Kockázati mátrix A kockázati mátrix általános fogalma A kategóriahatárok megválasztása A kockázat számszerûsítésének problémái Katasztrófa versus tömegjelenség A kockázati mátrix logikai értelmezése A verbális megfogalmazás A formális megfogalmazás lépései Elõkészületek A kockázati mátrix szimbolikus olvasata A kockázat explikációs egyenletei Az explikációs egyenletrendszer matematikai alakja A kockázat kiértékelése A hibafa logikai elemzése és alkalmazása A téma körülhatárolása és fogalomrendszere Nemkívánatos esemény, nemvalószínûségi esemény Hibafa Önazonosság Fõesemény, csúcsesemény Explikáció, explikátum, explikáns Kiváltás, hárítás Iteráció Primitív események Szaknyilatkozat, rendszámok Konjunktív és diszjunktív normálforma Erõs és gyenge pontok Quorum-függvény Kockázati rendszerek explikátumának döntésképessége A tûzkockázat példája A kockázati osztályok kritikus pontjai A gyenge és erõs pontok intuitív megközelítése A kritikus pontok szemléleti háttere és alkalmazásának korlátai A kockázati rendszer állapota Az explikátum interpretációja Állapothatározók és prímexplikánsok Prímesemények és állapotok Makroállapotok és mikroállapotok Állapotminõsítés és állapotváltoztatás Minõség és megbízhatóság...168

6 book.book Page 8 Tuesday, April 17, :52 PM 8 Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem Az ISO 9001:2001 minõségbiztosítási szabvány A katasztrófavédelmi intézmény minõségi követelményei Szaknyilatkozat és minõsítés A minõsítendõ kockázati rendszer Az ISO Interpretációs tábla Az interpretációs tábla alkalmazása a kockázatkezelésben A minõség kockázatkezelése Az ISO-KV kapcsolat Az ISO mûködése TÛZVÉDELMI IGAZGATÁS A tûz elleni védekezés tartalma, fõ részei A tûzesetek megelõzése A keletkezett tüzek eloltása A tûzvizsgálat A tûzvédelem feltételeinek biztosítása A tûz elleni védekezés szabályozási rendszere A tûzvédelmi szabályok fajtái, formái Az egyes szabályozási módok jellemzõi A tûzvédelmi feladatok végrehajtására kötelezettek köre és kötelezettségeik Állami feladatok a tûzvédelem területén A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter (BM) tûz elleni védekezéssel és a tûzoltósággal kapcsolatos feladatai A hivatásos katasztrófavédelmi szervek tûzvédelemmel és a tûzoltósággal kapcsolatos tevékenysége és feladatai A települési önkormányzatok tûzvédelemmel és mûszaki mentéssel kapcsolatos feladatai A gazdálkodó szervek tûzvédelmi feladatai A magánszemélyek tûzvédelemmel és mûszaki mentéssel kapcsolatos feladatai A tûzoltóság szervei, a tûzoltóságok irányítása és felügyelete A tûzoltóság szervei A tûzoltóság szervezeti és irányítási rendszere A belügyminiszter A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje (BM OKF fõigazgatója) irányítási jogköre A tûzoltóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeti rendszer kapcsolata A hivatásos tûzoltó-parancsnokságok szervi jogállása Az önkormányzati tûzoltóságok felépítése, feladatai Az önkormányzati tûzoltóság fõ ismérvei Az önkormányzati tûzoltóság tagjai Az önkormányzati tûzoltó-parancsnokság vonulási területe Az önkormányzati tûzoltó-parancsnokság mûködése és mûködési feltételei Az önkormányzati tûzoltó-parancsnokság szervezete Az önkormányzati tûzoltó-parancsnokság irányítása és felügyelete Az önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok együttmûködési megállapodásának rendje

7 book.book Page 9 Tuesday, April 17, :52 PM Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem A létesítményi tûzoltóságok szervezése, szervezete és feladatai A létesítményi tûzoltóság szervezése és létrehozása A létesítményi tûzoltóság fogalma Létrehozásának alapkövetelményei A létesítményi tûzoltóság közös létrehozása A létesítményi tûzoltóság megállapodási lehetõségei A létesítményi tûzoltóság mûködéséhez szükséges létszám, tûzoltó technikai eszköz és anyag mennyisége A tényleges létszámra, eszközökre és anyagokra vonatkozó hatósági döntés A létesítményi tûzoltóság erõ- eszköz állományával kapcsolatos követelmények A létesítményi tûzoltóság legkisebb készenléti létszámának meghatározása A fõfoglalkozású létesítményi tûzoltóság létrehozási kötelezettség Felmentési lehetõségek a létesítményi tûzoltóság létrehozása alól Kivételek, illetve a létesítményi tûzoltóság önként történõ létrehozása és fenntartása A létesítményi tûzoltóság feladatai A létesítményi tûzoltóság szervezete, irányítása, szakmai felügyelete A létesítményi tûzoltóság szervezete A létesítményi tûzoltóság irányítása és szakmai felügyelete A létesítményi tûzoltóság tagjai A létesítményi tûzoltóság mûködése Az önkéntes tûzoltó egyesületek Az önkéntes tûzoltó egyesület szaktevékenysége (közremûködõ tevékenysége) Az önkéntes tûzoltó egyesület tagjai Együttmûködési megállapodás a szaktevékenység végzésére Az önkéntes tûzoltó egyesületi mozgalom fejlesztése A létesítmények tûzvédelmének megszervezése A tûz elleni védekezés helye, szerepe a gazdálkodó szervezetek tevékenységében Az üzemeltetõ, tulajdonos alapvetõ tûzvédelmi kötelezettségei A gazdálkodó tevékenységet folytatók tûzvédelemmel és mûszaki mentéssel kapcsolatos feladatai A gazdálkodó szervezetek vezetõinek tûzvédelmi felelõssége A gazdálkodó szervek tûzvédelmi szervezete A tûzvédelmi szervezet-létrehozási kötelezettség A tûzvédelmi szervezet elemei és feladataik A tûzvédelmi szakember A létesítményi tûzoltóság A tûzvédelmi megbízottak A tûzvédelmi bizottság, tûzvédelmi mûszaki tanács Veszélyelhárító szervezet A tûzvédelmi ügyelet A tûzvédelmi szolgáltató mûködése a gazdálkodó szervnél A tûzvédelmi szervezet finanszírozása Az üzemi tûzvédelmi feladatok tervezése A tûzvédelmi szabályzat lényege, készítése A tûzvédelmi szabályzat jogalapja és hatálya A tûzvédelmi szabályzat jogalapja...210

8 book.book Page 10 Tuesday, April 17, :52 PM 10 Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem A tûzvédelmi szabályzat hatálya A tûzvédelmi szabályzat érvényesítése A tûzvédelmi szabályzat tartalmi követelményei, szerkezete A tûzvédelmi szabályzat tartalma A tûzvédelmi szabályzat szerkesztése A Tûzvédelmi Szabályzat készítésének módszere A tûzvédelmi szabályzat készítése A tûzvédelmi szabályzat naprakészen tartása és kezelése A tûzriadó terv lényege és készítése A tûzriadó terv készítésének esetei A tûzriadó terv tartalmi követelményei A tûzjelzés módjának tervezése A tûzoltóság és a létesítményben tartózkodók riasztása Az intézkedésre jogosult vezetõk riasztása A létesítmény elhagyásának módja Tûz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói A fõbb veszélyforrások és a védekezés szabályai A létesítmény helyszínrajza és a rajta ábrázolt információk Speciális tûzriadó tervezési és szervezési szempontok A tûzriadó terv kezelése és gyakorlása A tûzvédelmi oktatás, a tûzvédelmi szakvizsga és a tûzvédelmi tájékoztatás A társadalom tagjainak tûzvédelmi nevelése Az ifjúság tûzvédelmi nevelése A magánszemélyek tûzvédelmi ismereteinek megteremtése A munkavállalók tûzvédelmi oktatása A munkáltató tûzvédelmi oktatási kötelezettségei A munkába lépést megelõzõ tûzvédelmi oktatás A munkavállalók ismétlõdõ tûzvédelmi oktatása, továbbképzése A soron kívüli tûzvédelmi oktatások A külön meghatározott foglalkozási ágakban foglalkoztatottak tûzvédelmi szakvizsgarendszere A tûzvédelmi szakvizsga lényege A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak és munkakörök A tûzvédelmi szakvizsgarendszer szereplõi A szakvizsga szolgáltatás ügyekben eljáró és a szolgáltatások felügyeletét ellátó tûzvédelmi hatóságok Az oktatásszervezõk A tûzvédelmi szakvizsgáztatók (vizsgáztató személyek) A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett személy A munkáltatók tûzvédelmi szakvizsgával kapcsolatos feladatai A szakvizsga megszervezése és lefolytatása A tûzvédelmi szakvizsga bizonyítvány A tûzvédelmi szakvizsga dokumentálása A tûzvédelmi szervezetek tagjainak képzési formái A gazdálkodó szervezeteknél a tûzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak és tûzvédelmi szolgáltatást végzõk képesítési követelményei

9 book.book Page 11 Tuesday, April 17, :52 PM Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem A tûzvédelmi megbízottak és a tûzvédelmi szervezet más tagjainak tûzvédelmi szakmai felkészítése, továbbképzése A tûzoltóságok tagjainak képzési formái A tûzvédelmi és katasztrófavédelmi képzés rendszere A tûzvédelmi tájékoztatás, felvilágosítás, propaganda A gazdálkodó szervek tûzvédelmi viszonyainak ellenõrzése A gazdálkodó szervek belsõ tûzvédelmi ellenõrzése A gazdálkodó szerv felkészülése a tûzvédelmi hatósági ellenõrzésre A tûzvédelmi hatósági, szakhatósági és szakértõi tevékenység A tûzvédelmi hatóságok hatásköre és illetékessége A jogorvoslati fórumok szabályozása Az elsõfokú tûzvédelmi hatósági jogkörök A katasztrófavédelmi kirendeltségek hatósági hatáskörei A katasztrófavédelmi igazgatóságok tûzvédelmi hatósági hatáskörei A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság tûzvédelmi hatósági hatásköre A tûzvédelmi szakhatóság feladatai, a szakhatósági jogállás jellemzése A szakhatósági jogállás fõbb jellemzõi A tûzvédelmi szakhatósági jogkörök A szakhatóság eljárási cselekményei A tûzvédelmi dokumentáció-készítési kötelezettség A tûzvédelem szankciórendszere A közigazgatási szankciók és különleges intézkedések Szabálysértési szankció A büntetõjogi szankciók alkalmazása a tûzokozással kapcsolatban A munkajogi és polgári jogi szankciók A tûzvédelmi bírság lényege A tûzvédelmi hatósági ellenõrzés A hatósági ellenõrzés szabályozása A létesítmények tûzvédelmi hatósági ellenõrzése A létesítmények tûzvédelmi hatósági ellenõrzésére vonatkozó hatáskör és illetékesség A tûzvédelmi hatósági ellenõrzés tervezése A létesítmények kimutatásba vétele Az ellenõrzési tervek Az ellenõrzést végzõ személyek felkészülése a hatósági ellenõrzésre Értesítés a tûzvédelmi ellenõrzés megtartásáról Az ellenõrzés megkezdése és megtartása A tûzvédelmi ellenõrzés akadályozásának jogkövetkezményei A tûzvédelmi ellenõrzés lefolytatása A tûzvédelmi iratok vizsgálata A helyszíni bejárás megtartása Az ellenõrzés tapasztalatainak értékelése Az ellenõrzés tapasztalatainak dokumentálása A tûzvédelmi hatóság ellenõrzést követõ intézkedései A tûzvizsgálati eljárás lefolytatása A tûzoltás vezetõ intézkedési jogkörei a tûzoltás/mûszaki mentés helyszínén

10 book.book Page 12 Tuesday, April 17, :52 PM 12 Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem A tûzvédelmi szakértõi tevékenység A tûzvédelmi szakértõi jogosultság A szervi szakértõi, illetve szakvéleményezési tevékenység tûzvédelmi ügyekben A tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvány A tûzvédelmi termékek alkalmazása A tûzvédelmi megfelelõség bizonyítási kötelezettség, illetve a megfelelõségi vizsgálat szükségessége A tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvány és a beszerzésére vonatkozó követelmények A tûzmegelõzés mûszaki és magatartási normái A tûzveszélyességi osztályba sorolás Az anyagok tûzveszélyességi osztályba sorolása A terek tûzveszélyességi besorolásának szabályai A terek tûzveszélyességi osztályba sorolásának szabályai az ott folyó tevékenység és az OTSZ-ben meghatározott rendeltetés alapján A terek besorolásának szabályai és módszerei a területegységek alapján A helyiségek és tûzszakaszok tûzterhelése Az építmények tûzvédelme Az építmények létesítés biztonsági követelményei Alapelvek Az építmények tûzvédelmi tervezése Az épületek elhelyezésének tûzvédelmi szabályai Az épületek építésének tûzvédelmi szabályai Az építõanyagok tûzvédelmi osztályai Az épületszerkezetek tûzvédelmi jellemzõi Az építmények tûzállósági fokozat követelményei Az építmények tûzszakaszolása, a tûzszakaszok megengedett területe A kiürítés, menekülés biztosítása az építményekbõl A kiürítés idõtartamának számításos ellenõrzése A kiürítési útvonalak kialakítására és jelölésére vonatkozó mûszaki követelmények A menekülési utakban elhelyezkedõ nyílászáró szerkezetek követelményei A menekülési utak megvilágítása és jelölése A mozgásukban és cselekvõképességükben korlátozott személyek (menekülésének) mentésének biztosítása A hõ- és füst elleni védelem az építményekben A hasadó, hasadó-nyíló felület biztosítása Épületgépészet létesítés-biztonsági követelmények A felvonók követelményei A szellõzõ berendezések A villamos berendezések és világítások követelményei A villám és sztatikus feltöltõdés elleni védelem A tûzoltóság beavatkozását biztosító követelmények Az építmények, szabadterek megközelítése A tûzoltáshoz szükséges oltóanyag A tûzoltósági kulcsszéf

11 book.book Page 13 Wednesday, April 18, :40 AM Katasztrófaigazgatás és tûzvédelem A tûzoltósági beavatkozási központ Tûzoltósági rádióerõsítõ A beépített tûzvédelmi berendezések A használatra vonatkozó tûzvédelmi szabályok A használatra vonatkozó általános tûzvédelmi szabályok A tûzveszélyes tevékenység A dohányzás szabályai A szállítás és vontatás tûzvédelmi szabályai A raktározás és tárolás tûzvédelmi szabályai A tûzoltási út, terület és egyéb utak használata A kémények, füstcsatornák használata Az épületgépészeti és tûzvédelmi berendezések használati követelményei A tüzelõ-, fûtõberendezések használata A szellõztetés tûzvédelmi használati követelményei A hõ- és füstelvezetõ rendszer használata A csatornahálózat tûzvédelme A gépi berendezések használata A villamos berendezések idõszakos felülvizsgálata A villám és sztatikus feltöltõdés elleni védelem idõszakos felülvizsgálata A tûzoltó készülékek, felszerelések készenlétben tartása A jármûvek tûzvédelme A lakó- és szállásépületek használata A közösségi létesítmények, kiállítás, vásár A szabadtéri rendezvények tûzvédelmi biztonsága A mezõgazdaság tûzvédelme Felhasznált irodalom...283