Ökoturizmus. Ökoturizmus. Általános turisztikai ismeretek. Elérhetőség. -levelező-

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ökoturizmus. Ökoturizmus. Általános turisztikai ismeretek. Elérhetőség. -levelező-"

Átírás

1 Ökoturizmus -levelező- Ökoturizmus Oktatási segédlet Készítette: Tóth Éva Keszthely, 2011 Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Elérhetőség Dr. habil Kocsondi József A Épület II. emelet Tel.: 83/ Tóth Éva A Épület II. emelet, 202. szoba Tel.: 83/ Általános turisztikai ismeretek Tóth É. - Ökoturizmus 3 1

2 Előadás áttekintése-vázlat A turizmus olyan, mint a tűz. Megfőzheti ebédedet vagy leégetheti a házadat. (Craik, 1991) A turizmus fogalma A turizmus fejlődéstörténete A turizmus jellemzői A modern turizmus kialakulásának okai Turizmusformák Tóth É. - Ökoturizmus 5 Tóth É. - Ökoturizmus 6 A turizmus fogalma A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok, és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerző tevékenységgel hágai világkongresszus A turizmus fejlődéstörténete A turizmus fejlődésének főbb szakaszai az emberiség fejlődésének főbb szakaszaihoz, illetve a technika elsősorban a közlekedés fejlődésének állomásaihoz igazodik. ÓKOR üzleti, hivatással járó és vallási célzatú utazások A főníciaiak, a kínaiak, a görögök és a rómaiak egyaránt aktív kereskedelmet folytattak. A kiterjedt birodalmak igazgatása is gyakori utazással járt. Tóth É. - Ökoturizmus 7 Tóth É. - Ökoturizmus 8 2

3 Vallási ünnepek, zarándoklatok Kr. e. 776 óta olimpiai játékokra a görögök szabályosan szervezték a közönséget : hírnökök járták be a vidéket A római birodalom kitűnő feltételeket alakított ki az utazáshoz: a nagyszerű úthálózat, fogadók és az utazás biztonsága. A tengerparti üdülések, a gyógyhelyekre, fesztiválokra, szentélyekhez vagy rokonokhoz és barátokhoz való utazások az életük szerves részét képezték, sőt gyakori volt a külföldi utazás is, elsősorban Egyiptomba és a Közel-Keletre. A 19. sz. közepéig hasonló intenzitású turizmusra nem találni példát! Tóth É. - Ökoturizmus 9 KÖZÉPKOR A középkor feudális társadalmára a helyhez kötöttség jellemző. A legnagyobb tömegeket a zarándoklások mozgatták meg. Szabadidő az ünnepektől eltekintve a középkorban nem létezett : a munka és a szabadidő nem a termelési folyamat, hanem a társadalmi hovatartozás szerint vált külön. A földhöz kötött jobbágy élete a munka, a földesúré a szabadidő eltöltése volt. Az egyetemek között a kor vége felé meginduló tanár- és diákcsere, valamint a céhlegények szakmai felkészülését elősegítő külföldi vándorlások. Mindez együtt sem adott azonban számszerűleg jelentős forgalmat, a társadalom alapvetően földművelőállattenyésztő, következtetésként inmobil volt. Tóth É. - Ökoturizmus 10 ÚJKOR A szárazföldi közlekedés fő eszköze hosszú ideig a lassú, kényelmetlen és drága lovas szekér volt. A Komárom megyei Kocs községben a sz. fordulóján hozták létre a könnyebb, kényelmesebb, és gyorsabb lovas kocsit, mely hamarosan elterjedt az egész földrészen. A postakocsit már a 17. században vezették be. A polgárosodás kifejlődésével új közönség és a turizmus új formái jelentek meg. Az első nagy divatot a gyógyfürdők jelentették. Igazi népszerűségét a 17. században érte el. A következő században már inkább a tengervíz és a levegő A korai 17. század, I. Erzsébet kora, fiatal nemesek: tanulmányaik teljessé tétele a kontinensen tett hosszabb körutazással. Később más, alacsonyabb szintű társadalmi rétegek is átvették, hogy egy úriember neveléséhez a Grand tour az európai szárazföld kulturális központjainak a meglátogatását magában foglaló körutazás hozzátartozzék. A Grand tour hatásai között a szakirodalom egyrészt a résztvevők kulturális gazdagodását, másrészt a túrában szereplő városok elsősorban Párizs, Velence, Firenze, Róma, majd Aix-en-Provence, Montpellier és Avignon image-ának megalapozását emeli ki. A Grand tour résztvevői számára a 19. századig külön turisztikai szolgáltatások nem álltak rendelkezésre. egészségügyi előnyeinek hódolnak az angolok. Tóth É. - Ökoturizmus 11 Tóth É. - Ökoturizmus 12 3

4 Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora A 18. sz. vége felé kibontakozó ipari forradalom a modern tusizmusnak is megteremtette az alapjait. A gazdaság fokozódó iparosítása egyrészt a lakosság számának növekedését, másrészt a társadalom szerkezetének átalakulását vonta maga után. Megindult a városiasodás, ami a falusi lakosság arányának csökkenésével járt. A korszakot (19. sz.) a közlekedési technika forradalma vezeti be: a gőzgép felfedezése / James Watt, 1778/, a gőzhajó, majd a gőzmozdony létrehozása / R. Fulton, 1807, ill. G. Stephenson, 1817). Az első vasútvonal 1825-ben Stockton és Darlington között épült meg. Tóth É. - Ökoturizmus 13 A vasutak először a kereskedelmi utazókra összpontosítottak, hamarosan felfedezték azonban a kirándulókban rejlő új közönséget és kedvezményes árakat, tarifákat vezettek be. Az igazi szakmai újdonságot Thomas Cook vezette be 1841-ben. Mint egy társaság ( a South Midland Temperance Association ) titkára kirándulást szervezett a társaság tagjainak. Thomas Cook a szervezett csoportos kirándulást hozta így létre, amely a későbbi tömegturizmusnak vetette meg az alapjait. Nagy szállodaépítési korszak vette kezdetét. A szolgáltatások dolgozói számának és arányának a növekedése jellemző a mezőgazdaság rovására. Tóth É. - Ökoturizmus 14 Belföldön fellendült a családi utazás a tengerpartra, ahol az üdülőhelyeken a klasszikus szolgáltatások mellett jelentős szórakoztató ipar is kifejlődött. Új közlekedési lehetőség a mélytengeri gőzhajózás. A 19. sz. vége felé a kerékpár felfedezése és elterjedése jelentett új színfoltot a turizmus számára is. Megszülettek a mozgó kirándulások és üdülések. A fényképezés is népszerűvé vált a turisták körében, aminthogy állandósult az útikönyvek iránti kereslet is. A 19. sz. végén már megszülettek azok a találmányok, melyek meghatározták a 20. sz. első felének turizmusát. N. A. Otto 1876-ban feltalálta a robbanómotort és K. Benz 1885-ben megalkotta a motorgépkocsit. A Wright fivérek 1903-ban hozták létre a repülőgépet. Tóth É. - Ökoturizmus 15 A 20. század gépkocsi, a repülőgép és a tömegturizmus kora Az első világháború a turizmus fejlődési folyamatát is megszakította és a legtöbb országban az útlevél bevezetéséhez vezetett. A nemzetközi turizmus a két világháború közötti időszakban 1929-be érte el csúcspontját. a személygépkocsi, majd az autóbusz elterjedése megszüntette a vasút monopóliumát. A diadalmaskodó személygépkocsi hatása az utazási szokásokra sokrétű. A hajót 1958-tól kezdődően a repülőgép szorította Tóth É. - Ökoturizmus 16 ki. 4

5 Tömegturizmus A repülőgép napjainkban meghatározó a hivatásturizmus és az interkontinentális utazások területén. Az autóbusszal együtt domináló szerepe van az intraregionális, szervezett csoportos turizmus lebonyolításában. Döntő változást hozott a turizmus feltételrendszerében a fizetett szabadság jogának törvénybevétele a második világháború előestéjén. A második világháború után történelmileg rövid időszakban bekövetkezett, példa nélküli tudományos, technikai, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változások kihatottak az emberi élet minden területére. Az ember oly gyorsan változtatja környezetét, hogy egyre nehezebben tud alkalmazkodni hozzá. Az alkalmazkodás igénye és egy új, dinamikus harmónia keresése új jelenségeket hív életre, ezek egyike a turizmus, amely az eltelt néhány évtized alatt vált Az évi olajválság új szakaszt nyitott a turizmus történetében is, megdrágította a közlekedést. Nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmus fejlődése nemcsak mindenki számára előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, hanem negatív hatásokat is gyakorolhat a fogadóterületek természeti és kulturális környezetére. A hivatásturizmus, rokonlátogatások, zarándoklások, vakációs utazások mellett egyre nagyobb fontosságra tesz szert mindenütt a lakosság hétvégi utazása és a napi helyváltoztatások tömege is. tömegjelenséggé. Tóth É. - Ökoturizmus 17 Tóth É. - Ökoturizmus Manilai nyilatkozat hangsúlyozza a belföldi turizmus kiemelkedő szerepét és a turizmus sokoldalú jelentőségét minden nemzet számára. a turizmus nem csupán gazdasági kategória, hanem jelentős politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényező, fontos környezeti hatásai vannak és alapvető szerepe van az élet minőségének alakulásában. A Manilai Nyilatkozat határozta meg a kormányok felelősségét a turizmus fejlesztésében. Tóth É. - Ökoturizmus Hágai Nyilatkozat a turizmus ellenőrzött fejlesztésére hív fel, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy azt a nemzeti fejlesztési stratégiák is tartalmazzák. nyilatkozatban a szakképzésnek, valamint a turisták biztonságának fokozott igénye. A nyilatkozat legfontosabb eleme az, hogy a turizmust a törvényhozó testületek figyelmébe ajánlja, kérvén azokat, hogy átfogó jogi szabályozást hozzanak létre. Tóth É. - Ökoturizmus 20 5

6 A turizmus jellemzői (1989. Hága) Korunk világméretű társadalmi jelensége. Az egyéni szabadidő-hasznosítás egyik lényeges formája. Az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok közvetítője. Az életminőség következménye és meghatározó eleme. Emberi alapszükséglet. Számos ország gazdaságában a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője. Az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége. Olyan komplex multiszektoriális rendszerről van szó, amely életünk szinte minden területével kölcsön-, és ezek közül számos területen multiplikátor hatásban áll. Tóth É. - Ökoturizmus 21 A modern turizmus kialakulásának okai Politikai, jogi, szabályozási változások (az emberi jogok kiteljesedése) Gazdasági fejlődés (iparosodás, reáljövedelem emelkedése) Demográfiai és társadalmi változások (népesség fejlődés, növekvő városiasodás, társadalmi-munkajogi viszonyok javulása, szabadidő növekedése, új értékek és normák megjelenése) Technológiai haladás (fogadóhelyi, kommunikációs, információs technológia) Közlekedési infrastruktúra fejlődése: a vasúti-, a gépjármű- és a légi közlekedés elterjedése Utazás biztonságának javulása Marketing tevékenyég továbbfejlődése (kereskedelem, fogadóhelyek, termék-szolgáltatás, humán erőforrás ) Tóth É. - Ökoturizmus 22 A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet A turizmus rendszere KERESLET (turista) Motiváció Szabad rendelkezésű jövedelem Szabadidő utazás Közvetítő szektor marketing KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb. Természeti környezet Gazdasági Tóth É. - Ökoturizmus környezet Technológiai környezet 24 Forrás: Lengyel, 1992 (módosított) 6

7 A turizmus és környezete A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. A turizmus környezete: Társadalmi Társadalmi Kulturális környezet Kulturális környezet Politikai Természeti Gazdasági Turizmus Technológiai Politikai környezet Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet Tóth É. - Ökoturizmus 25 A turizmus alrendszerei TURIZMUS KÍNÁLAT (turisztikai termék) A turizmus rendszere utazás két alrendszerből Vonzerő (attrakció) tevődik össze. KERESLET Szállás 1. Kereslet Étkezés (turista) Közlekedés Motiváció 2. Kínálat Egyéb infrastruktúra Szabad rendelkezésű Szórakozási lehetőségek jövedelem Közvetítő szektor Kultúra A 2 alrendszert 3 szektor köt össze: Szabadidő Vendégszeretet Biztonság 1. Utazás Higiéné Turisztikai szervezetek 2. Marketing Árak marketing Stb. 3. Közvetítő szektor Tóth É. - Ökoturizmus 26 Kereslet KERESLET (turista) Motiváció Szabadidő Szabad rendelkezésű jövedelem 1. Motiváció A kereslet olyan igény, amely mögött fizetőképes vásárlóerő és hajlandóság jelentkezik. Az utazási motivációk összhangba hozhatóak a Maslow-féle szükséglethierarchia elmélettel. Tóth É. - Ökoturizmus 27 Tóth É. - Ökoturizmus 28 7

8 Maslow-piramis 7 szintű piramis Tóth É. - Ökoturizmus 29 A Maslow-féle szükségletek és a turizmus Esztétikai Utazási motívum szakirodalmában idézett motivációk Menekülés Maslow-féle szükséglet Fiziológiai Biztonság Valahová tartozás Megbecsülés Önmegvalósítás Tudni és megérteni Kikapcsolódás Biztonság Szeretet Státus elérése Legyünk tisztában igazi természetünk-kel Ismeretszerzés Referenciák a turisztikai szakirodalomból Kikapcsolódás Feszültség levezetése Napfény keresése Fizikai kikapcsolódás Egészség Regeneráció Megelőzés Családi együttlét Rokonság ápolása Társaság A társadalmi kapcsolatok ápolása Gyökerek keresése Etnikum Saját teljesítmények megbecsülése Fontosságunk elismertetése másokkal Tekintély Társadalmi elismertség Önfitogtatás Szakmai/üzleti Személyes fejlődés Státus és tekintély Önfelfedezés és -értékelés Belső vágyak kielégítése Kulturális/nevelési Csodavárás / érdeklődés új témák iránt Szellemi kikapcsolódás Tóth É. - Ökoturizmus Környezet A szépség értékelése 31 Tájkép 2. Szabadidő A turistának az utazás megvalósításához szabadidőre, előre tervezhető, fizetett szabadságra van szüksége. /II.vh.!/ Az urbanizációnak köszönhetően a szabadidő világa fokozatosan összekapcsolódott a munka világával. A munkaidő leteltével nyer értelmet a szabadidő. A fizetett szabadság mértéke a Föld országaiban nagyon eltérő. Mo: A Munka Törvénykönyve: legkevesebb 21 nap szabadság jár minden teljes állásban foglalkoztatott munkavállalónak. / a szabad- és pihenőnapokon túlmenően/ Tóth É. - Ökoturizmus 32 8

9 3. Szabadrendelkezésű jövedelem (diszkrecionális) jövedelem Az alapvető szükségletek kielégítése (étkezés, lakás, öltözködés) után további szükségleteink kielégítésére használhatjuk a szabadon felhasználható jövedelemrészt. Itt jelentkezik a fogyasztói társadalom szerepe abban, hogy terméket, vagy a megfoghatatlan utazást választják. (Egy kétszemélyes kéthetes körutazás távoli kontinenseken, akár egy városi kisautó árát is jelentheti.) Tóth É. - Ökoturizmus 33 A turisztikai kereslet jellemzői A kereslet 3 fő formája: Tényleges kereslet Potenciális kereslet Látens kereslet A kereslet fő jellemzői: A választás magas szabadságfokú Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár A turista maga is részt vesz a termék előállításában A turisztikai kereslet szezonális A kereslet rendkívűl érzékeny, változó, szubjektív és sok külső ellenőrizhetetlen tényezőtől függ Tóth É. - Ökoturizmus 34 Kereslet-kínálat A kereslet és kínálati rendszer legerősebb kapcsolódása és mozgatórugója a motiváció és a vonzerő (attrakció) egymásra találása. E kettőnek egymásra találását mozdítja elő, segíti a marketing tevékenység, amely a fogadóterület felől irányul a küldő terület felé. A kapcsolódás következő eleme a közvetítő szektor, amely eljuttatja a turistához a kínálat elemeit. A kereslet és kínálat kapcsolata a turistának a fogadóterületre való utazásával valósul meg. Tóth É. - Ökoturizmus 35 Kínálat KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb. 9

10 Kínálat = turisztikai termék A kínálat alapja a turisztikai termék, amely a vonzerőn (attrakción) alapuló szolgáltatások összessége. A turisztikai termék lényege, hogy szolgáltatásokból áll. A turista számára a komplex szolgáltatáshalmaz jelent terméket, hiszen valamennyi szükségletét ki kell, hogy elégítse. Tóth É. - Ökoturizmus 37 A turisztikai termék fő jellemzői megfoghatatlanság egyidejűség a minőség ellenőrzése veszendőség szezonalitás verseny Tóth É. - Ökoturizmus 38 Vonzerők a turizmusban I. Természetes vonzerők Víz (Földközi-tenger, finn tavak, folyók) Napfény és klíma Hegyek és hó (Alpok, Kárpátok) Természeti ritkaságok ( Szahara, Niagara-vízesés, gejzírek) Flóra és fauna (erdők, mezők, tengerek) Nemzeti parkok ( természeti ritkaságokkal rendelkező védett területek, pl. Hortobágyi Nemzeti Park) vadrezervátumok, natúrparkok Gyógy- és termálvizek (Baden-Baden, Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló) Tóth É. - Ökoturizmus 39 II. Ember alkotta vonzerők: Egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem, Mekka, Róma) Műemlékek (piramisok, Akropolis, Colosseum) Történelmi helyek (Waterlo) és városok (Róma, Athén, London, Párizs) Építészeti remekek (kínai fal, Eiffel-torony, Vatikán) Múzeumok (Louvre, Prado, Vatikáni múzeum) Népművészet (mindenhol) Fesztiválok (Salzbug, Cannes, Budapest) Világvárosok (New York, London) Sport (golf, tenisz, vadászat, halászat, sí) Tematikus parkok (Disneyland Kalifornia, Disney Word Florida) Szerencsejáték-központok (Nevada, Las Vegas) Szórakozás (mozi, éjszakai élet) Gasztronómia Társaság (klubok, egyesületek, csoportos túrák) Rokonok és barátok Világkiállítás, vásárok, kongresszusok Tóth É. - Ökoturizmus 40 10

11 Az attrakciók hatóköre Helyi (búcsú, vásár, koncert, disco) Regionális (Alpok, Balaton, Földközi tenger) Univerzális (Róma, Olimpia, Világkiállítás) A vonzerők erősítik egymást, így a több attrakcióval rendelkező fogadóterületek nagyobb hatékonysággal tudják végezni marketingtevékenységüket. Tóth É. - Ökoturizmus 41 A vonzerőt turisztikai szempontból befolyásoló tényezők Közlekedés Infrastruktúra Szálláshelyek Étkezés Kultúra, sport, egyéb kikapcsolódási lehetőségek Higiénia Vendégszeretet Tóth É. - Ökoturizmus 42 Magyarország fő vonzerői Hazánk univerzális vonzerővel nem rendelkezik, regionális van! Az ország fő vonzerői: 1. Budapest /kultúra, természet, különleges fekvés, történelmi értékek / 2. Balaton /víz, természeti és kulturális értékek / 3. Gyógyfürdők, gyógyvizek /Hévíz, Zalakaros, Bük, Harkány, Dobogókő / 4. Nemzetközi és országos rendezvények /Form-1,Pécs-2010/ 5. UNESCO területek /Pécs ókeresztény sírkamrák, HNP, Hollókő.../ 6. Történelmi városok /Eger, Pécs, Sopron, Kőszeg / 7. Borvidékek /Tokaj-Hegyaljai, Egri, Villány-siklósi / 8. Nemzeti parkok /Aggteleki, Bükki, Hortobágyi / 9. Néprajzi tájegységek /Palócföld, Matyóföld, Göcsej / 10. Vízparti területek /Tisza-mente, Tisza-tó, Szigetköz / 11. Egyedi termékek /Herendi porcelán, racka juh, szegedi paprika / Tóth É. - Ökoturizmus 43 A turizmus osztályozása Tóth É. - Ökoturizmus 44 11

12 A turizmus fajtái A modern társadalom a munka és a szabadidő világa köré szerveződik, ezekhez kötődően a turizmus 2 fajtája: 1. Szabadidős turizmus 2. Hivatásturizmus A besorolás nehézkes, elsősorban az utazási döntést hozó fél és a költségek fedezője, másrészt a tartózkodás során végzett tevékenységek alapján végezzük. Tóth É. - Ökoturizmus 45 Szabadidős turizmus Munkaidőn kívüli, önálló döntésen alapuló időfelhasználás. A turista önmaga határozza meg a felkeresendő desztinációt, az időpontot, a tartózkodás hosszát és a költségeket is saját maga fedezi. Legfontosabb célja : kikapcsolódás a mindennapok monotonitásából, a regenerálódás, a feltöltődés. Lehet aktív vagy passzív. Tóth É. - Ökoturizmus 46 Hivatásturizmus Az egyén foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásait értjük. Az utazásról, a tartózkodás alatt végzendő tevékenységről végső soron a munkáltató (a megbízó) dönt, őt terhelik az alapvető költségek is. Hivatásturizmus ágai: 1. Konferenciaturizmus 2. Üzleti turizmus 3. Incentive turizmus Tóth É. - Ökoturizmus 47 A turizmus formái Tömegturizmus Alternatív turizmus Keményturizmus Szelídturizmus Tóth É. - Ökoturizmus 48 12

13 Keményturizmus Szelídturizmus - tömegturizmus - egyéni, családi utazás, barátokkal való utazás - kevés idő - sok idő - gyors közlekedési eszköz - célszerű (esetleg lassú) közlekedési eszköz - kötött program - spontán programok - külső, szervezett irányítás - saját döntések - importált életstílus - a vidéken szokásos életstílus - látnivalók - élmények - kényelmes és passzív - aktív és fárasztó Tóth É. - Ökoturizmus 49 Keményturizmus Szelídturizmus - kevés vagy egyáltalán semmi - előzetes foglalkozás a szellemi előkészítés meglátogatandó régióval, (országgal) - idegen nyelv tudása nélkül - nyelvtudással - fölény érzése - tanulás, önképzés öröme - bevásárlás (shopping) - ajándékozás - szuvenírek - emlékek, feljegyzések, új ismeretek - fényképezgetés és képeslapok - fotózás, rajzolás, festés - kíváncsiság - tapintat - hangos, harsogó - csendes, szerény Tóth É. - Ökoturizmus 50 A turizmus típusai 1. Eredet szerint: Belföldi turizmus Nemzetközi turizmus Fizetési mérlegre gyakorolt hatás szerint: Aktív (bejövő) Passzív (kimenő) Szezonalitás szerint: Nyári Téli Főszezoni Szezonon kívüli Tóth É. - Ökoturizmus 51 A turizmus típusai 2. A résztvevők életkora szerint: Ifjúsági Senior Igénybe vett közlekedési eszköz szerint: Vasúti Autós Hajós Repülős Finanszírozás módja: Szociál-turizmus (gyenge fizetőképességgel rendelkező lakossági rétegek támogatott részvétele) Idegenforgalom elő- és utófinanszírozással (hitelkártya) Tóth É. - Ökoturizmus 52 13

14 A turizmus típusai 3. Az utazás szervezésének módja szerint: Egyéni turizmus utazási iroda igénybevételével vagy anélkül Átlagáras turizmus (utazásszervező által kínált csomagban) Az idegenforgalomban résztvevők száma: Egyéni turizmus Kollektív turizmus Tömegturizmus Családi turizmus Időtartam szerint: Rövid idejű turizmus Hosszú idejű turizmus Tóth É. - Ökoturizmus 53 A turizmus típusai 4. Szállásforma szerint: Szállodai turizmus Szállodán kívüli turizmus Kiránduló Átutazó Motivációk szerint: Pihenési célú turizmus Kulturális célú turizmus Társadalmi célú turizmus Sportturizmus Gazdasági célú turizmus Politikaorientált turizmus Tóth É. - Ökoturizmus 54 A turizmusban résztvevők besorolása Tóth É. - Ökoturizmus 55 Látogató turista kiránduló átutazó A turista-, a kiránduló- és az átutazó érkezések összessége adja a látogató érkezések számát. A turista 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott helységben, országban. Üdülő, az a turista, aki legalább 5 napig tartózkodik egyfolytában a meglátogatott helyen. A kiránduló 24 órán belül a belépéssel azonos határszakaszon hagyja el az országot. Az átutazó 24 órán belül különböző határviszonylaton hagyja el az országot. Tóth É. - Ökoturizmus 56 14

15 Magyarország turisztikai régiói LÁTOGATÓ KIRÁNDULÓ TURISTA ÜDÜLŐ ÁTUTAZÓ Balaton Tisza-tó Budapest-Közép-Dunavidék Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Tóth É. - Ökoturizmus 57 Tóth É. - Ökoturizmus 58 A turizmus gazdasági hatásai Tóth É. - Ökoturizmus 59 A turizmus gazdasági hatásai Kedvező hatások munkahelyteremtés multiplikátor-hatások infrastruktúra fejlesztése árfelhajtó szerep (pl. telekárak) import növekedése (pl. fejlett technológia) GDP/GNP növekedése (kiegészítő) jövedelemforrás regionális fejlődés, egyenlőtlenségek csökkentése gazdasági szerkezet változása hagyományos tevékenységek támogatása devizabevételek növekedése adóbevételek növekedése- külső források bevonása szolgáltatásbővülés vállalkozói kedv növekedése Tóth É. - Ökoturizmus 60 15

16 A turizmus gazdasági hatásai Kedvezőtlen hatások szezonális foglalkoztatás, magas fluktuáció migráció infláció árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek) import növekedése (pl. hazai felváltó termékek) erőltetett fejlődés függőség kialakulása regionális egyenlőtlenségek növekedése gazdasági szerkezet változása hagyományos tevékenységek eltűnése káros hatások felszámolásának költségei infrastruktúra túltelítődése- növekvő kormányzati kiadások jövedelem (és munkaerő) kiáramlás feketeforgalom WTO /World Tourism Organization/ A TURIZMUS VILÁGSZERVEZETE A turizmus vezető nemzetközi szervezete, amely globális fórumként szolgál a turizmuspolitika kérdéseinek megvitatásához, emellett a turisztikai ismeretek és statisztikák gyakorlati forrása. Az UNWTO 2003 óta az ENSZ szakosított kormányszintű nemzetközi szerve, célja a felelős, fenntartható és az egész földön elérhető turizmus megteremtése és fejlesztése. A WTO ösztönözni kívánja a gazdasági fejlődést, a foglalkoztatást, a természeti és kulturális örökség védelmét, a béke megőrzését és az emberi jogok tiszteletben tartását. fennmaradása / növekedése Tóth É. - Ökoturizmus 61 Tóth É. - Ökoturizmus 62 A turizmus számokban Tóth É. - Ökoturizmus 63 Tóth É. - Ökoturizmus 64 16

17 Tóth É. - Ökoturizmus 65 Tóth É. - Ökoturizmus 66 Tóth É. - Ökoturizmus 67 Tóth É. - Ökoturizmus 68 17

18 "A turista a legveszélyesebb ellenség, mivel szükség van rá. Sokféle oka van annak, hogy miért nem lehet egyszerűen csak megölni, mint ahogy azt a régi időkben az ellenségeinkkel tettük." (görög szövegből származó idézet - Krippendorf, 1987) Tóth É. - Ökoturizmus 69 Tóth É. - Ökoturizmus 70 Fenntarthatóság A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a természetben, hogy ezt már nem hagyja szó nélkül Ugye, világos, miről van szó? A természetnek megvannak a maga határai. ( Tenzin Gjaco, a 14. dalai láma) Tóth É. - Ökoturizmus 72 18

19 A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás - méltányos életkörülmények, szociális jólét - elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire - a jövő nemzedékekre is - vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. -UNESCO- Tóth É. - Ökoturizmus 73 A fenntartható fejlődés fogalmának története A fenntartható fejlődés dinamikus fogalom, állandóan változik és szorosan összefügg a helyi környezettel, elvárásokkal és szükségletekkel. A fogalom története: Tóth É. - Ökoturizmus 74 A környezeti és fejlődési világbizottság A fenntartható fejlődés fogalmát az 1980-as években alkalmazták először 1987-ben jelentette meg a Környezeti és Fejlődési Világbizottság "Közös jövőnk" című jelentését, amelyben definiálta a fenntartható fejlődés fogalmát. "kielégíti a jelenlegi szükségleteket, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációknak azt a képességét, hogy szükségleteikhez hozzáférjenek". Római Klub jelentések Előzmények ENSZ Konferenciája az Emberi Környezetről Stockholm (1972) /június ötödike a környezetvédelem világnapja./ Környezet és Fejlődés Világbizottság ENSZ Brundtland Bizottság Közös jövőnk című jelentését (Our Common Future), 1987-ben adta ki. Tóth É. - Ökoturizmus 75 Tóth É. - Ökoturizmus 76 19

20 A Föld Csúcs 1992-ben Rio de Janeiróban tartott Környezet és Fejlődés Világkonferencia (UN Conference on Environment and Development - UNCED). A találkozón kormányzatok, nemzetközi és nem kormányzati szervek, valamint a civil társadalom tagjai vettek részt, akik megalkották az Agenda 21 / Feladatok a 21. századra/ cselekvési tervet, amely elveket határozott meg a kormányzatok és egyéb intézmények számára a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakpolitikák megteremtésével kapcsolatban. A dokumentum azt is javasolta, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokat kezeljék együtt a szegénység, az egyenlőség, az életminőség és a globális környezetvédelem kérdéseivel. Több mint 170 ország csatlakozott az Agenda 21 programhoz Elővigyázatosság elve ENSZ keretegyezmény az éghajlatváltozásról /Kioto 1997/ Tóth É. - Ökoturizmus 77 Kiotói értekezlet és Jegyzőkönyv A Klímaváltozási Keretegyezmény sok bírálatot kapott. Fejlett országok: 5,2 %-al csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2012-ig. Fejlődő országok nem vállalták. USA nem ratifikálta! Kiotói egyezmény hatályba lépése: február 16. EU: 8%, Mo.: 6% Tóth É. - Ökoturizmus 78 Riótól Johannesburgig Emberi Jogi Világkonferencia Népességi és Fejlődési Világkonferencia Világcsúcs a Fenntartható Fejlődésről Nőügyi Konferencia Konferencia az Emberi Településekről Élelmezési Világcsúcs A fenntarthatóság fontosságára Kofi Annan, 2001: "Az új évszázad legnagyobb kihívása, hogy vegyünk egy ötletet, ami absztraktnak tűnik - ez a fenntartható fejlődés - és változtassuk valósággá a világ népei számára. Bár jelentős előrehaladás történt, a fenntartható fejlődés fogalmának valóságba való átültetése késést szenved: a világ környezeti egyensúlya törékeny, a szegénység aránya nőtt, a fejlett világban megmaradtak a fenntarthatónak nem mondható termelési és fogyasztási minták és számos országban az olyan betegségek, mint az AIDS. Tóth É. - Ökoturizmus 79 Johannesburg 10 évvel Rio után újabb találkozó, hogy áttekintsék a Föld Csúcs eredményeit, konkrét intézkedéseket foganatosítsanak és mérhető célokat határozzanak meg az Agenda 21 és a Milleniumi Fejlesztési Célok jobb megvalósítása érdekében. A 2002-es Fenntartható Fejlődésről szóló Világcsúcson a fenntartható fejlődés fogalmát jobban kidolgozták a legmagasabb politikai szinten: A Politikai Nyilatkozat szerint a fenntartható fejlődés három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő pillérre - a gazdasági fejlődésre, a társadalmi fejlődésre és a környezetvédelemre épül. A johannesburgi csúcs a megvalósításra koncentrált. Tóth É. - Ökoturizmus 80 20

21 Magyarországi helyzet Magyarországon a riói konferencia után, 1993-ban kormányhatározattal hozták létre a Fenntartható Fejlődés Bizottságot a konferencián elfogadott programokból és egyezményekből adódó hazai feladatok meghatározására és a végrehajtás koordinálására. Az elmúlt évtizedben megjelentek a fenntartható fejlődés egyes elvei és eszközei a különböző ágazati tervekben. Az 1995-ös környezetvédelmi törvény vagy az 1997-ben elfogadott és a 2002-ig terjedő időszakra készült Nemzeti Környezetvédelmi Program a fenntarthatóság elveire, integrált megközelítésére épült. Ez a szemlélet jellemzi a as időszakra készülő 2. Nemzeti Környezetvédelmi Programot is illetve a es időszakra 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Tóth É. - Ökoturizmus 81 Fenntartható fejlődés fenntartható turizmus ökoturizmus A fenntartható fejlődés lényege, hogy jelen igényeinket a rendelkezésünkre álló erőforrások olyan mértékű és minőségű felhasználásával elégítsük ki, hogy a következő generációk legalább ilyen szintű igényei is kielégíthetők legyenek. A fenntartható turizmus tehát olyan turizmusformát takar, ahol az attrakciókat, látnivalókat utódaink számára is elérhetővé tesszük. Az ökoturizmus ehhez nyújthat segítséget, hiszen fő elemei a természeti és a kulturális erőforrások, valamint az attrakciók védelme, megőrzése és bemutatása. Tóth É. - Ökoturizmus 82 A Word Travel and Tourism Council (WTTC) javasolt irányelvei a fenntartható turizmusra azonosítani és minimalizálni kell az üzemeltetéssel kapcsolatos környezeti problémákat; a környezetvédelmi szempontokat a koncepciótól a kivitelezésen át az üzemeletetésig érvényesíteni kell; figyelni kell a környezeti értékek megőrzésére, a tájkép javítására; takarékosan kell gazdálkodni az energiával, vízzel, megelőzéssel csökkenteni kell a keletkező szemét és szennyvíz mennyiségét; ellenőrizni és csökkenteni kell a zajszintet; minimalizálni kell a környezetre káros anyagok használatát; tiszteletben kell tartani a történelmi, vallási tárgyakat és helyszíneket; tekintettel kell lenni a helyi lakosság érzelmeire, értékeire; a környezetvédelmi szempontokat kell döntő tényezőnek tekinteni a turisztikai termékek, célterületek (desztinációk) fejlesztésénél. Tóth É. - Ökoturizmus 83 A fenntartható turizmus fejlesztésének alapelvei 1. Az erőforrások fenntartható használata. 2. A túlhasználat / túlfogyasztás megakadályozása, a keletkező hulladékok csökkentése. 3. A természeti és kulturális sokszínűség hosszú távú megőrzése és védelme. 4. A turizmus tervezésének integrálása a nemzeti és regionális/helyi tervekbe környezeti hatásvizsgálatok elvégzésével. Tóth É. - Ökoturizmus 84 21

22 5. A lokális, helyi gazdaság hosszú távú érdekeinek figyelembevétele, amely tartalmazza a környezeti ráfordítások és eredmények elemzését is. 6. A helyi közösségek bevonása a tervezési folyamatba, az indulástól a folyamatos működésig, a döntések meghozatalában, valamint az előnyök/hasznok megosztásában. 7. Az összes érdekelt bevonásával együttműködve lehet csak ésszerű kompromisszumok mentén sikeres a természeti és kulturális örökség védelme. 8. A folyamatos oktatás, nevelés, tréning jelentősége minden szinten (helyi közösség, köz- és magánszféra szereplői, szakbürokráciák, politikai döntéshozói szintek, turisták). 9. Felelős, a természeti-kulturális-történeti örökség sajátosságait figyelembe vevő marketing. l0. Folyamatos kutatás, monitoring, adatgyűjtés és elemzés a negatív hatások kiküszöbölése,valamint a látogatók igényeinek hatékony kielégítése céljából. Tóth É. - Ökoturizmus 85 Összegzés Magyarországon a turizmus a gazdaság egyik legfontosabb területe lehet, hiszen eleget tesz egy sikeres ágazattal szemben támasztható legfontosabb két követelménynek: az ország adottságai megfelelőek a turizmus fejlesztésére, a világpiacon pedig van iránta kereslet. Mind a jelenlegi, a turizmusra építő közösségek, mind pedig a jövő generációi szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy a már létező és a kialakítani kívánt turisztikai termékek ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat sem a természeti, sem a társadalmi környezetben, viszont képesek legyenek hozzájárulni a közösségek életminőségének, életszínvonalának javításához. Tóth É. - Ökoturizmus 86 A fenntartható turizmus a környezetre feltételezetten szinte kizárólag negatív hatást gyakoroló tömegturizmus ellentéteként és a vele szembeni optimális alternatívaként jelenik meg általában. Nem egységes azonban a szakirodalom sem az új irányzat elnevezésében (a "fenntartható turizmus", "zöld turizmus", "alternatív turizmus", "ökoturizmus", stb. kifejezéseket hol felcserélhetően, hol pedig különböző turizmus-fajták megnevezésére használják), és nincsen konszenzus a definíciók mögötti tartalomban sem. Tóth É. - Ökoturizmus 87 A tervezés a jövő tudatos alakításának az eszköze: az elméleti előrelátás és a gyakorlati megvalósítás szintézisét megalapozó tevékenység. ( Lengyel, 1993 ) Tóth É. - Ökoturizmus 88 22

23 Az ökoturizmus fogalma, formái és feltételei Tóth É. - Ökoturizmus 89 A tömegturizmus hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti értékek pusztulása. A helyváltoztatásból, tartózkodásból és a szabadidő eltöltésének különböző formáiból eredő negatív hatások a természeti erőforrások elszennyeződéséhez és mennyiségük csökkenéséhez, az élővilág háborítatlanságának és változatosságának veszélyeztetéséhez, sok helyen pedig a természetes tájkép rombolásához vezetnek. Következmény, hogy a turisták által egykor kedvelt célterületek elveszítik vonzerejüket. Tóth É. - Ökoturizmus 90 Fenntartható fejlődés fenntartható turizmus ökoturizmus A fenntartható fejlődés lényege, hogy jelen igényeinket a rendelkezésünkre álló erőforrások olyan mértékű és minőségű felhasználásával elégítsük ki, hogy a következő generációk legalább ilyen szintű igényei is kielégíthetők legyenek. A fenntartható turizmus tehát olyan turizmusformát takar, ahol az attrakciókat, látnivalókat utódaink számára is elérhetővé tesszük. Az ökoturizmus ehhez nyújthat segítséget, hiszen fő elemei a természeti és a kulturális erőforrások, valamint az attrakciók védelme, megőrzése és bemutatása. Tóth É. - Ökoturizmus 91 Az ökoturizmus fogalma Az ökoturizmus fogalmát először az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején határozták meg, egységesen elfogadott definíciója azonban ma sem létezik. tömegturizmus ellentéte optimális alternatíva "fenntartható turizmus", "zöld turizmus", "alternatív turizmus", "ökoturizmus Tóth É. - Ökoturizmus 92 23

24 Nemzetközi Naturexpo 1996-ban Budapesten tartották a Nemzetközi Naturexpo konferenciát. Az ökoturisztikai szekcióban résztvevők meghatározták az ökoturizmus fogalmát, amely szerint: egyfelől egy szemléletet, másfelől a természeti és kulturális vonzerőkön alapuló turizmus különböző formáit foglalja magában. Az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources / Természetvédelmi Világszövetség ) Az ökológiai turizmus vagy ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával. Tóth É. - Ökoturizmus 93 Tóth É. - Ökoturizmus 94 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Az ökoturizmus egyaránt jelent egy gyűjtőfogalmat és egy szemléletet. Gyűjtőfogalomként a turizmus olyan különböző formáit jelenti, amelyek a természeti-biológiai erőforrások fenntartható használatán alapulnak az adott ökoszisztéma teherbíró képességén belül. Az ökoturizmus egyúttal egy szemléletet is jelent, amely a turizmus valamennyi formájának fenntarthatóvá tételét célozza, hogy a turizmus járuljon hozzá az ökoszisztéma megőrzéséhez, vagy helyreállításához, és ne járjon negatív hatásokkal a természeti és kulturális erőforrásokra. Tóth É. - Ökoturizmus 95 Nemzetközi Ökoturisztikai Társaság (The International Ecotourism Society) Ecotourism is responsible travel to natural areas that conserves the environment and sustains the well being of local people. Az ökoturizmus olyan felelősségteljes utazások összessége, melyek gyakorlatilag érintetlen természeti területek megismerésére irányulnak, ugyanakkor aktívan igyekeznek megőrizni a természeti és kulturális értékeket, és hozzájárulnak a helyi lakosok jólétéhez. Tóth É. - Ökoturizmus 96 24

25 Közös jellemzők Amelyben mindannyian megegyeznek, hogy az ökoturizmus: természeti területekre irányul; hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez; minimalizálja a turisták negatív környezeti, kulturális és társadalmi hatásait; komplex fogalom, mely sokkal több a természetjárásnál, gyalogos turizmusnál. Tóth É. - Ökoturizmus 97 Az ökoturizmus feltételrendszerének elemei (WTO) Természetvédelem Speciális politikák, programok Gyakorlatban alkalmazható rendszerek Szigorú feltételek, követelmények Negatív hatások minimalizálása Közlekedési eszközök szennyezésének csökkentése Nemzeti parkok Törvényi és szervezeti mechanizmusok Pénzügyi mechanizmusok Profit Költségek Tanúsítvány rendszer Oktatás és képzés Speciális információk a turisták részére Promóciós anyagok Marketing Tóth É. - Ökoturizmus 98 Az ökoturizmus főbb jellemzői természeti vonzerőkön alapul, környezet-, természet-, kultúra-orientált, kis csoportlétszámú, résztvevői számára környezeti, természetvédelmi ismeretterjesztést nyújt, tudatosan oktató- és informáló szerepe van, védi a veszélyeztetett természeti környezetet, csökkenti a szezonalitásból fakadó hátrányokat, a résztvevők hozzájárulnak a természeti környezet állapotának megőrzéséhez, korlátozza a környezetbe kerülő szennyezést, hasznot hoz a helyi lakosság számára, hasznot hoz a természetvédelmi szervezet számára, elősegíti egy térség potenciális értékeinek komplex hasznosítását. Tóth É. - Ökoturizmus 99 Az ökoturizmusban érdekeltek köre Turizmus, turisták köre Turisztikai szervező, egyeztető és közvetítő szervezetek köre Vendéglátó "populáció" köre Természetes környezet Tóth É. - Ökoturizmus

26 Az ökoturizmus formái / Lengyel, 1994 / Az ökoturizmus számos formát ölthet, hiszen több turisztikai termékhez kapcsolódik. Gyógyturizmus Vallási turizmus Ifjúsági turizmus Lovasturizmus Vadászturizmus Falusi turizmus Kerékpáros turizmus Természetjáró turizmus Az ökoturizmus veszélyei, hátrányai Folyamatos szabályozást igényel. Az ökoturisztikai utazások iránt az érdeklődés folyamatos növekedést mutat. A fogyasztás jelentős mértékben növekszik, a biodiverzitás veszélybe kerülhet, emelkedik a vízfogyasztás és a hulladék mennyisége. A helyi közösségek részvétele sok helyütt hiányzik. Az ökoturizmus sok helyen nem kap megfelelő figyelmet, szerepét és jelentőségét gyakran alábecsülik. Ennek oka, hogy rövidtávon jelenleg gyakran nem hoz nagy profitot, a benne rejlő potenciál azonban jelentős. A multinacionális vállalatok nem érdekeltek egyenlőre, a fejlesztéseket kezdeményezők ma többségükben középvállalkozások és szakemberek. Vízi turizmus Tóth É. - Ökoturizmus 101 Tóth É. - Ökoturizmus 102 Az ökoutazás tíz legfontosabb pontja 1. Kutass, tájékozódj, derítsd fel a helyzetet! 2. Csak fényképeket hozz, és csak a lábnyomodat hagyd magad után! 3. Helyben költsd el a pénzed! 4. Takarékoskodj a készletekkel! 5. Sétálj, amikor csak teheted! 6. Maradj a turistaúton! 7. Tanulj a kultúráról! 8. Használd a lehető legkevésbé szennyező közlekedési eszközt! 9. Ellensúlyozd az utazáskor keletkezett gázok kibocsátását! 10. Fogyassz helyben termett élelmiszert! Az ökoturizmus nemzetközi és hazai fejlődéstörténete Tóth É. - Ökoturizmus 103 Tóth É. - Ökoturizmus

27 Az ökoturizmus nemzetközi fejlődése Tóth É. - Ökoturizmus 105 A 80-as évek: az ökoturizmus, mint újdonság Már a XX. század eleje: social hiking. Ezt követően a hetvenes évek elején jelent meg a gentle (szelíd) turizmus a tömegturizmus környezeti és társadalmi károkozásával szemben. Az ökoturizmus szót a 80-as években még olyan utazások megjelölésére használták, amelyek valamilyen úton-módon kapcsolódtak a természethez. Ezekben az években a vállalkozók is felismerték, hogy a turisták új területeket akarnak meghódítani, és nem azokra a városokra, múzeumokra kíváncsiak, amelyek korábban évtizedeken keresztül csábították a látogatókat. Tóth É. - Ökoturizmus 106 A 90-es évek: az ökoturizmus egyre távolabbi célpontokat szemel ki A vállalkozók hamar rájöttek: minél távolabbi helyekre viszik az ökoturistákat, annál magasabb a várható profit. A turistákat küldő országoktól egyre messzebb és messzebb épültek fel az ökoturisztikai központok. A kínálattal lépést tartott a kereslet: folyamatosan nőtt az igény a turisztikai ökocsomagok iránt. Az ökoturizmus elterjedésével a közép- és dél-amerikai közösségek mindinkább felismerték azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távú fennmaradásukat A 90-es évek vége: az ökoturizmus már a helyi közösségeket és a természetvédelmet is szolgálja Ez az időszak már az együttműködésé. A helyi lakosok és a természetvédők összeültek, hogy összehangolják a közösségekre épülő ökoturizmust. A partnerség lényegét az adta, hogy egy-egy projektben a helyi közösségek biztosították a területet és a munkaerőt, a természetvédők pedig a tőkét és a tapasztalatot. A munkából származó profitot egyenlő arányban osztották el egymás között, és részben a helyi értékek megőrzésére fordították azt. szolgálták. Tóth É. - Ökoturizmus 107 Tóth É. - Ökoturizmus

28 XXI. század: ökoturizmus a természeti területek megőrzéséért Napjainkban az ökoturisztikai fejlesztések egyre inkább arra összpontosítanak, hogy az eredeti ökoszisztémák és kultúrák fennmaradhassanak. Míg korábban az ökoturisztikai projektek többsége nemzeti parkokban valósult meg, addig manapság a legtöbb ökotúra helyi közösségek által tulajdonolt területen zajlik, elsősorban a trópusi országokban. Tóth É. - Ökoturizmus 109 Hivatalos politikák, állásfoglalások, nyilatkozatok Turisztikai Világszervezet (WTO) Manilai Nyilatkozata (1980) Az Interparlamentáris Unió és a WTO közös Hágai Nyilatkozata (1989) A WTO, a WTTC, valamint a Föld Tanács Agenda 21 az utazásról és a turizmusról akcióprogramja A WTO XIII. Közgyűlése 1999-ben Santiago de Chilében, ahol elfogadták a Turizmus Globális Etikai Kódexét, amely korszakalkotó dokumentum. Nemzetközi nyilatkozatok, akcióprogramok szintjén az ökoturizmus itt jelent meg először hangsúlyosan. Tóth É. - Ökoturizmus 110 Turizmus Globális Etikai Kódex 3. Cikkely Turizmus: a fenntartható fejlődés tényezője (1)A turizmus fejlődésének valamennyi szereplője köteles védeni a természeti környezetet az egészséges, folyamatos és fenntartható, a jelen és a jövő generációk szükségleteinek és törekvéseinek megfelelő gazdasági növekedés elérése érdekében. (5)A természeti turizmust és az ökoturizmust a turizmus olyan fajtáinak tekintjük, amelyek különösen hozzájárulnak a turizmus rangjának növeléséhez, feltéve, hogy tiszteletben tartják a természeti örökséget és a helyi populációkat és megfelelnek a területek teherbíróképességének. Tóth É. - Ökoturizmus az ökoturizmus éve A WTO és az ENSZ Környezetvédelmi Programja a kanadai Québecben a köz- és magánszféra, valamint a civil társadalom képviseletével ökoturisztikai világtalálkozót szervezett, ahol elfogadták a Québeci Nyilatkozatot. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az ökoturizmus elfogadja a fenntartható turizmus elveit, szem előtt tartva a turizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. Tóth É. - Ökoturizmus

29 Québec Az ökoturizmust a következő tulajdonságok jellemzik, amelyek megkülönböztetik a fenntartható turizmus szélesebb körű értelmezésétől: aktívan hozzájárul a természeti és a környezeti örökség megőrzéséhez; bevonja a helyi közösségeket a tervezésbe, a fejlesztésbe és az operatív tevékenységekbe, ezzel hozzájárul a közösségek fejlődéséhez; a célterület a természeti és környezeti örökségét mutatja be a látogatóknak; nagyobb figyelmet szentel az egyéni utazókra és a kisméretű csoportokra. Tóth É. - Ökoturizmus 113 Az ökoturizmus és az Európai Unió Európa vezető szerepet játszik a világ idegenforgalmában. A magyar turisták mintegy fele utazik EU-tagországokba. Az itthoni kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek közel 60%-a uniós állampolgár. az Európai Uniónak nincs sem közös, sem közösségi turizmuspolitikája, azt a tagországok hatáskörébe utalják. Általános elvek és szabályok vonatkoznak a turizmusra. Mégis több olyan rendelet, direktíva hatályos, amely érinti a területet, annak ellenére, hogy nem a turizmus miatt dolgozták ki. Az utóbbi egy-két évben módosult az EU-tagországok és a központi, döntéshozó szervek véleménye: egyre többen gondolják úgy, hogy az Uniónak nagyobb szerepet kell kapnia a turizmus fejlesztésében. Tóth É. - Ökoturizmus 114 Az ökoturizmus fejlődése Magyarországon Az ökoturizmus legrégibb formája, a szervezett természetjárás több mint 130 éves hazánkban. A Magyar Természetbarát Szövetség segítségével hétvégenként sok-százezren hódolnak a természetjárás szakágainak, a gyalogos-, vízi-, kerékpáros-, barlangi-,természetvédelmi túrázásnak és a hegymászásnak. A kezdetek Az ökoturizmus tudatos fejlesztése a 90-es évek elején indult el Magyarországon. Az úttörőszerep részben a civil szervezetekre, részben a nemzeti parkok igazgatóságaira hárult. A 90-es évek közepén kezdetét vette az ökoturizmus oktatása ban Budapesten tartották a Nemzetközi Naturexpo konferenciát. Az ökoturisztikai szekcióban résztvevők meghatározták az ökoturizmus fogalmát. Tóth É. - Ökoturizmus 115 Tóth É. - Ökoturizmus

30 90-es évek 1. Az állami szervek tekintetében 1998 volt a mérföldkő, amikor felállt az ökoturizmus fejlesztésével foglalkozó szakmai csapat. Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) ökoturizmus tagozatának létrejötte, október 20-án. A nemzeti parkok sorra alakultak: a nyolcvanas években csupán négy, 2002-ben már tíz ilyen területe volt az országnak. A 90-es évek második felében létrejöttek az első, ökotúrákat szervező utazási irodák. Sorra alakultak ökoturisztikai szolgáltatásokat (is) nyújtó vállalkozások, nem beszélve a kerékpár- és kenukölcsönzés, túravezetés térhódításáról. Tóth É. - Ökoturizmus es évek 2. Az ökoturizmushoz kötődő infrastruktúra fejlesztésében meghatározó szerepe volt az évi útalap törvénynek, amelyben előírták, hogy az útalap hány százalékát kell kerékpárutak építésére fordítani. A 90-es évek második felétől a nemzeti parkok igazgatóságai is léptek az infrastruktúra fejlesztése ügyében, megnyíltak az első látogatóközpontok, tanösvények épültek, bemutatóhelyek létesültek. Tóth É. - Ökoturizmus 118 A XXI. század A 90-es évek látványos fejlődését követően az új évezred első éveiben problémák vetődtek fel. Az infrastruktúrális fejlesztésekre szánt összegek csökkenése és az ökotúrákat szervező cégek fejlődésének megtorpanása mellett az egyik legnagyobb gondot az jelentette az elmúlt években, hogy ökoturizmusra vonatkozó konkrét program nem született. Az utóbbi időben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon belül is meggyengült az ökoturizmus szakmai háttere. Tóth É. - Ökoturizmus 119 Előrelépések Minden Nemzeti park-igazgatóság rendelkezik már képzett ökoturisztikai szakemberrel, kiadványokkal, széleskörű szolgáltatásokkal. Az Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően az ökoturisztikai szolgáltatások jelentősen fejlődnek. Kiemelendő a ROP l.l-es intézkedés, amelynél jobbára ökoturisztikai, vagy ökoturizmushoz kötődő projektek nyertek. A tíz nemzeti parkban több milliárdos ökoturisztikai fejlesztéseket terveznek. Azokban az időszakokban, amikor az állami szektor szakmai háttere gyengül, megnő a civil szervezetek szerepe. ( Pl.: Nimfea Egyesület) Tóth É. - Ökoturizmus

31 Turisztikai vonzerők (attrakciók) Amennyiben az ökoturizmus természeti és kulturális adottságait nézzük, Magyarország kedvező helyzetben van. Tíz nemzeti park, három Európa Diplomás Terület, több bioszféra-rezervátum és nemzetközi jelentőségű vizes élőhely gyarapítja a természeti látnivalók sorát. Kulturális értékeink sem maradnak le a természetiek mögött: ebben a kategóriában hét Világörökség-helyszínnel büszkélkedhetünk, ételeink, népszokásaink, népviseletünk messze földön híresek. Környezeti állapot Egyes környezeti elemek tekintetében javult Magyarország állapota, sok helyütt tisztábbak folyóink, kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki az üzemek, gyárak, kevesebb vegyszert alkalmaznak a mezőgazdaságban, mint tizenöt évvel ezelőtt. Azonban kedvezőtlen folyamatok is megfigyelhetőek, nő a közlekedés környezeti terhelése, az illegális hulladéklerakók száma, egyre szemetesebbek településeink, erdeink. Tóth É. - Ökoturizmus 121 Tóth É. - Ökoturizmus 122 Infrastruktúra Az ökoturizmus előretörésének ma, hazánkban az infrastruktúra fejletlensége az egyik legnagyobb gátja. Több helyütt hiányoznak alapvető létesítmények, a meglévők egy része pedig felújításra szorul. Lakossági szemlélet A lakosság tájékozottsága általánosságban nem megfelelő. Sokan az ökoturizmust a természetjárással azonosítják, vagy azt hiszik, kizárólag nemzeti parkokban van a helye. Tóth É. - Ökoturizmus 123 Állami szervek Az állami szervek ökoturizmus fejlesztésében betöltött jelenlegi szerepének megítélése ellentmondásos. Üzleti szektor Az ökoturizmus előretörésének egyik legnagyobb gátja, hogy az üzleti szektor a lehetőségeihez képest csak kis mértékben kapcsolódott be a fejlesztésekbe. Ennek elsősorban az az oka, hogy számos szolgáltató előtt nem ismertek az ökoturizmus előnyei, hasznai, és sokan tévhitben élnek a területtel kapcsolatban. Tóth É. - Ökoturizmus

32 Civil szervezetek Az állami szerveknél jelentkező problémákat részben a civil szervezetek is megoldhatják, vagy enyhíthetik a gondokat. A civil szervezetek jelentőségét növeli, hogy képviselőik többsége elhivatott, motivált, nem profitért végzi az ökoturisztikai tevékenységeket. Pályázati támogatások A közötti költségvetési időszakban hazánk milliárd forintnyi, turisztikai célokra fordítható összegre számít az uniós forrásokból, vagyis nagyságrendileg is nőnek a rendelkezésre álló keretek. Tóth É. - Ökoturizmus 125 Helyzetünk Közép-Európában Szomorúan kell megállapítanunk, hogy lemaradásban vagyunk a környező országokhoz képest. Csehország kerékpárúthálózata sokkal fejlettebb, Szlovákia turisztikai információrendszere, beleértve a gyalogos turistajelzéseket, mintaértékű. Hatalmas turisztikai tartalékokkal rendelkezik még Románia, Bulgária és Horvátország. Tóth É. - Ökoturizmus 126 Összefoglalás Az ökoturizmus jelenlegi helyzete nem a legrózsásabb hazánkban, sem az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat, sem a társadalmi megítélést, beágyazottságot, sem a jogszabályi környezetet tekintve. Azonban hazánk kitűnő lehetőségekkel rendelkezik, a jövőben várható nemzetközi és hazai tendenciák is az ökoturizmus előretörését prognosztizálják. Az adottságokat, lehetőségeket csak az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével, megfelelő tervezéssel, ösztönző rendszer kialakításával, oktatással, képzéssel, valamint partnerségi kapcsolatokkal lehet kihasználni. Tóth É. - Ökoturizmus 127 Ökoturizmus és a Nemzeti Parkok, Natúrparkok Tóth É. - Ökoturizmus

33 Magyarország természeti értékei Magyarország természeti értékekben rendkívül gazdag, hiszen sok helyen megmaradtak az ősi növény- és állatvilágot megőrző puszták, lápok, mocsarak, árterek, legelők, erdők, gyepek szinte érintetlen területei. Jelenleg 10 nemzeti park, 37 tájvédelmi körzet, 163 természetvédelmi terület és 1 természeti érték várja a természetszerető turistákat. (egyedi jogszabállyal védett) E területek az ország összterületének mintegy 10 százalékát, az Európai Unió Madár- és Élőhelyvédelmi Irányelvei alapján kijelölt Natura 2000 területek pedig a 21 százalékát teszik ki. Natúrparkok Tóth É. - Ökoturizmus 129 A védett természeti területek és értékek csoportosítása A.) Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek: 209 darab ( ) nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék. 2. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek: ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek. 3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek: a. természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp, (1251) szikes tó; (460) b. természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom, (1863) földvár, (372) forrás, (2924) víznyelő.(691) 4. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek: barlangok. (4092) B.) Helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi terület Tóth É. - Ökoturizmus 130 természeti emlék Magyarország védett természeti területei Egyedi jogszabállyal védett területek: NP: Nemzeti Parkok (10) 482,6 e ha TK: Tájvédelmi körzetek (37) 324,8 e ha TT: Természetvédelmi területek (163) 30,1 e ha TE: Természeti emlékek (1) 837,5 e ha sz.v.: 133,4 e ha Fogalmak Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, az oktatás, a tudományos kutatás elősegítése. Tóth É. - Ökoturizmus Dec 31. Tóth É. - Ökoturizmus

34 Tájvédelmi körzet: jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. Természetvédelmi terület: jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő terület, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Az évi LIII. tv. 23. (2) bekezdése alapján a védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. Tóth É. - Ökoturizmus 133 A Nemzeti Parkok Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat; ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomaidat; ne ölj meg semmit, csak az idődet! -Nemzeti parkjaink mottója- Tóth É. - Ökoturizmus 134 A nemzeti parkok területének 3 zónája: Magterületek Átmenetei-kezelő -zóna Ütközó-zóna Tóth É. - Ökoturizmus 135 a./ A nemzeti parkok magterülete szigorúan védett, néha kerítéssel. Belépni ide ökoturistának sem szabad, csak előzetes intézmény-közti megállapodással, néhány kivételes esetben azonban a pallóból készült tanösvény megközelíti, és csakis adott kontingens számára. b./ Átmeneti-kezelő-zóna védi a magterületet, minél kisebb az átmeneti zóna, annál pusztulékonyabb a magterület a modellkisérletek és a tények szerint. Az átmeneti zóna tudatos ökotrail szakasz vezetések kiképzésére alkalmas, de nem a kiszolgáló központ (service centr.), és főleg nem a kényelmi központ (amusing centr.) számára. A kezelő zóna idővel indokolt esetben beemelhető a magterületbe. c./ Ütközőzóna: pufferolja a durva környezeti hatásokat (por, füst, szárazság, nehézfém radioaktivitás, stb.). Itt extenzív földművelés és igen tudatos biogazdálkodás kívánatos (bioturizmussal), mert természetes filterként védi a levegő, felszín alatti vizek tisztaságát, amelyek a magterület felé sodródnak a talajvíz rétegben. A falusi turizmus, lovas turizmus ideális helyszíne. Tóth É. - Ökoturizmus

35 Az első Nemzeti parkok EUROPARC Szövetség A tudatos természetvédelem első megnyilvánulása az Amerikai Egyesült Államokban lévő nemzeti park, a Yellowstone megalakítása volt 1872-ben. Azóta a világon több mint 1200 nemzeti parkot jelöltek ki, amelyek összterülete hazánk területének körülbelül tízszerese ben, Svédországban alakultak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc. Magyarország első nemzeti parkját a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban alapították. Tóth É. - Ökoturizmus Az EUROPARC Szövetség (1997-ig Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, és 38 ország 400-nál is több védett területéért felelős. A szervezet abból a felismerésből született, hogy a természeti erőforrások minőségi fenntartását ma már nem lehet egyes nemzeti parkok vagy országok határain belül megoldani. Csak nemzetközi összefogással, a tapasztalatok, ismeretek cseréjével, az élőhely-védelmi programok összehangolásával, megújult természet megőrzési politikával lehet tartós eredményeket elérni. 137 Tóth É. - Ökoturizmus 138 Nemzeti Park Igazgatóságok működési területe (2005) Ökoturizmus a nemzeti parkokban A nemzeti parkok területén az ökoturizmus azt az idegenforgalmi-oktatási tevékenységet jelenti, amikor a látogatók szakvezetők, illetve a bemutató létesítmények ( tanösvények, megfigyelőhelyek ) segítségével irányított keretek között kerülnek kapcsolatba a természeti értékekkel. Ugyanakkor szolgáltatásokat vesznek igénybe, s így hozzájárulnak a helyi lakosság jólétének növeléséhez. Tóth É. - Ökoturizmus 139 Tóth É. - Ökoturizmus 140 Forrás: 35

36 Magyarország nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park (1985) Balaton-felvidéki NP (1997) Bükki NP (1976) Duna-Dráva NP (1996) Duna-Ipoly NP (1997) Fertő-Hanság NP (1994) Hortobágyi NP (1973) Kiskunsági NP (1975) Kőrös-Maros NP (1997) Őrségi NP (2002) /Zempléni NP?/ 10 Nemzeti Park Tóth É. - Ökoturizmus 141 Tóth É. - Ökoturizmus 142 A 10 Nemzeti Park Igazgatóság címere Aggteleki Nemzeti Park Tóth É. - Ökoturizmus 143 Tóth É. - Ökoturizmus 144 Forrás: 36

37 Aggteleki Nemzeti Park Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén - a hajdani Gömör Tornai- karszt részeként - a Sajóés a Hernád folyó között, mintegy hektár területen helyezkedik el. Tóth É. - Ökoturizmus 145 Tóth É. - Ökoturizmus 146 Tájvédelmi körzetek, Természetvédelmi Területek Zempléni TK Tokaj-Bodrogzugi TK 10 TT, például: Long-erdő TT, Edelényi Magyar Nőszirmos TT, Szendrőládi rétek TT Aggteleki Nemzeti Park 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja található itt, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. Tóth É. - Ökoturizmus 147 Tóth É. - Ökoturizmus

38 BARADLA-BARLANG (Aggtelek, Jósvafő) A Baradla barlang az UNESCO Természeti Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője. A Baradla - Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen: 25 km. ebből 5,6 km Szlovákiában található Domica-barlang. A Baradla név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő (bradlo) szóból származik. Ez a kifejezés ma is élő földrajzi név Szlovákiában. EGYÉB LÁTOGATHATÓ BARLANGOK: Béke-barlang Kossuth-barlang Meteor-barlang Rákóczi-barlang Vass Imre-barlang 3 féle túra Tóth É. - Ökoturizmus 149 Tóth É. - Ökoturizmus 150 LOVASTURISZTIKAI PROGRAMOK Magyarország egyetlen hucul törzstenyészete az Aggteleki Nemzeti Parkban, Jósvafőn található. Jósvafői sétakocsikázás, szánozás Lovas kocsikázás, szánozás terepen Gyermeklovagoltatás segítővel, vezetékszáron Lovaglás oktatás kezdőknek Tereplovaglás vezetővel Fogattal a hucul méneshez és a Vass Imre-barlanghoz Lovastúrák az Aggteleki Nemzeti Park legszebb részein Többnapos csillagtúra szállással, teljes ellátással Shadow Ranger -kövesse lóháton árnyékként az ANP lovas természetvédelmi őrét Tóth É. - Ökoturizmus 151 Bemutatóhelyek Baradla Galéria (Jósvafő) Jósvafői Tájház (Jósvafő) Kessler Hubert Emlékház (Jósvafő) Mohos-Ház (Kelemér) Perkupai Tájház (Perkupa) Pista Bácsi Tájháza (Szögliget) Kúria Oktatóközpont (Jósvafő)! Tóth É. - Ökoturizmus

39 Tanösvények Baradla tanösvény (Aggtelek - Jósvafő) Barátságban a tájjal (Tornakápolna) Borz tanösvény (Szin Szelcepuszta) Bódva - völgyi tanösvény (Perkupa) Fürkész tanösvény (Jósvafő) Szádvár tanösvény (Szögliget) Tohonya-Kuriszlán tanösvény (Jósvafő) Tóth É. - Ökoturizmus 153 VEZETETT FELSZÍNI TÚRÁK A túra résztvevői a táj természetes, épített és kulturális környezet harmóniáját, a karsztfelszín geológiai, botanikai, zoológiai értékeit ismerhetik meg, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársainak segítségével. Aggteleki faluséta Általános felszíni túra Aggtelek és Jósvafő térségében Gömörszőlősi körtúra: Találkozás a Bioszférával Jósvafői faluséta Jósvafői szőlőhegyi túra Keleméri túra Tóth É. - Ökoturizmus 154 Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Szikes puszták, vadregényes vízi világ, ember formálta, természet által visszahódított táj! A Hortobágyi Nemzeti Park az ellentétek területe. Persze az ilyen "öreg úrnak" megengedhető az efféle szelesség, hiszen Magyarország első és legnagyobb nemzeti parkjáról van szó. Ráadásul a puszta a Világörökség része is. Csodálatos területek és kultúrtörténeti érdekességek várnak arra, hogy felfedezzük őket. Tóth É. - Ökoturizmus 155 Tóth É. - Ökoturizmus

40 Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet Hajdúsági Tájvédelmi Körzet Bihari-sík Tájvédelmi Körzet 18 TT, példák: Bihari-legelő TT, Debreceni Nagyerdő TT, Tiszakürti Arborétum TT Tóth É. - Ökoturizmus 157 Tóth É. - Ökoturizmus 158 BEMUTATÓHELYEK TANÖSVÉNYEK Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvar Hortobágyi Pásztormúzeum (Hortobágy falu) Pusztai Állatpark (Hortobágy falu) Mátai Ménes (Hortobágy-Máta) Hortobágy - Halastavi Kisvasút (Hortobágy- Halastó) Körszín (Hortobágy falu) Szálkahalmi tanösvény Egyek-Pusztakócsi mocsarak kerékpárút Hortobágy-Halastó tanösvény Tisza-tavi tanösvény Tóth É. - Ökoturizmus 159 Tóth É. - Ökoturizmus

41 . Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom.. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak.. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. Tóth É. - Ökoturizmus 161 Natúrparkok Tóth É. - Ökoturizmus 162 Natúrparkok A natúrpark Magyarországon a nemzeti park, a tájvédelmi körzet és a természetvédelmi terület mellett a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének negyedik szervezeti formája a 2004-es természetvédelmi törvény óta. A natúrpark települési önkormányzatok és magánszemélyek összefogásán alapuló, közalapítvány vagy egyesület által fenntartott, kezelt terület. A védettségi kategóriák között a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között áll. Tóth É. - Ökoturizmus 163 Natúrparkok A nemzeti parkokhoz hasonlóan a natúrparkok az oktatás és a felüdülés színterei. Míg a nemzeti parkoknál a feladatok zömét az államilag finanszírozott személyzet látja el, addig a natúrparkok esetén a helyi szereplőkre hárul a feladat. Tóth É. - Ökoturizmus

42 A natúrpark, mint helyi, alulról jövő szerveződés célja, funkciója A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahelyteremtéshez és a lakosság életminőségének javításához. Natúrpark A természet védelméről szóló évi LIII. Törvény 4. -a a következő p) ponttal egészült ki: p) natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. Tóth É. - Ökoturizmus 165 Tóth É. - Ökoturizmus 166 A natúrparkok célja természetben történő aktív kikapcsolódás felüdülés gyógyulás fenntartható turizmus természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés természetkímélő gazdálkodás hagyományápolás élőhely, fajvédelem környezetvédelem, környezeti nevelés Natúrparkok Magyarországon A natúrparkok 1997 óta jelentek meg Magyarországon az európai hasonló szervezetek mintájára, mint új típusú ökoturisztikai szervezetek. Kialakításuk céljából a magyarországi és szomszédos országbeli önkormányzatok az utóbbi években sorra hozták létre különböző, elsősorban idegenforgalmi célkitűzésekre koncentráló társulásaikat a határmenti pályázati lehetőségek kiaknázásával. A natúrpark mindig alulról induló kezdeményezésen alapul, célja az adott védettséget élvező térség kíméletes, fenntartható fejlesztése. Tóth É. - Ökoturizmus 167 Tóth É. - Ökoturizmus

43 Magyar Natúrpark Szövetség Natúrparkjaink A nyolc natúrpark 2005-ben megalakította a Magyar Natúrpark Szövetséget. A Szövetség a Magyarországon lévő Natúrparkok érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezetek szövetsége, amely önálló jogi személyként saját alapszabállyal, képviselettel, elkülönült gazdálkodással rendelkezik. Évente egy alkalommal országos találkozó Natúrparkok képviselete, érdekeik védelme az országos hatókörű szervezetek előtt Tárgyalások kezdeményezése a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszternél Tóth É. - Ökoturizmus 169 Írott - kő Natúrpark /Minősített Natúrparkok/ Soproni - hegység Natúrpark Őrség -Venvidék Natúrpark Kerka Mente Natúrpark Vértesi Natúrpark Körösök-völgye Natúrpark Ipoly Mente Börzsöny Natúrpark Nagy-Milic Natúrpark Cserhát Natúrpark /2009/ Sokoró-Pannontáj Natúrpark Szatmár-Beregi Natúrpark Ráckevei Kis-Duna Natúrpark Tóth É. - Ökoturizmus 170 A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület területének térképe: Forrás: Tóth É. - Ökoturizmus

44 Előadás áttekintése-vázlat Víziturizmus Tóth É. - Ökoturizmus 173 A víziturizmus fogalma A hazai víziturizmus története Nemzetközi vízitúrák A folyók és a történelem Magyarország vízhálózata A Duna A Tisza A víziturizmus formái Vízijárművek Példa: Drávai víziturizmus Tóth É. - Ökoturizmus 174 A víziturizmus fogalma Víziturizmus olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, vizen, vízparton végeznek. Magába foglalja például a vitorlás, evezős és horgászturizmust is. A hazai víziturizmus története A múlt században a csíkászok, pákászok, halászok bödönhajókban járták a vizeket. A hazai vízi túrázást a legnagyobb magyarnak nevezett gróf Széchenyi István alapozta meg. A pesti Lánchíd-fő helyén 1834-ben létrehozta a Csónakdát. Széchenyi és társai, a Dunai Hajósegylet, a Nemzeti Hajós Egylet és a Hunnia Csónakázó Egyesület tagjai nagy túrákat tettek ben id. Cseke László vezetésével motorcsónakon megismételték gróf Széchényi Ödön száztíz évvel korábbi Budapest-Párizs útját. Tóth É. - Ökoturizmus 175 Tóth É. - Ökoturizmus

45 A hazai víziturizmus története Fa Nándor és Gál József ben a Szent Jupát vitorlás hajóval hetvenezer kilométert megtéve megkerülték a Földet. Ifj. Kopár István ugyancsak számos alkalommal, köztük többször egyedül, vitorlázta körül a földgolyót. Török István, aki 1989 nyarán Budapestről indulva versenykenujában fél térden átlapátolt Európán, majd a La Manche csatornán és Anglián keresztül eljutott Írország legnyugatibb pontjáig. A 3500 kilométert százegy nap alatt tette meg. Tóth É. - Ökoturizmus 177 Nemzetközi vízitúrák Közel fél évszázada egy Pozsonyból szervezett vízi túrával megindult a Nemzetközi Duna-túra, amely ma már az Ingolstadt és Szilisztra közötti 2080 kmes távval a világ legnagyobb és legrégebbi vízi túrája ban rendezték meg az első Nemzetközi Tisza-túrát, amely újabban Ukrajnából indul, és egyes években egészen a torkolatig hajóznak a résztvevők. Tóth É. - Ökoturizmus 178 Magyarország vízhálózata Számos vízi útvonal csalogatja a vizek szerelmeseit. Éppúgy találhatnak szelíd patakocskákat és közepes nagyságú folyókat, mint vadvíz jellegűeket és nagy folyókat. Magyarországon keresztülfolyik Európa egyik vízi országútja, a Duna és a legmagyarabbnak mondott folyó, a Tisza, de tavakban is gazdag az ország. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó, és a Tisza-tó mellett bájos környezetben, számos kisebb tó és víztározó található, amelyek ugyancsak kiváló lehetőséget nyújtanak a vízi sportok űzésére. Tóth É. - Ökoturizmus 179 Tóth É. - Ökoturizmus 180 Forrás: 45

46 A DUNA Tóth É. - Ökoturizmus 181 A DUNA A Duna Európa második, Közép-Európa és Magyarország legnagyobb folyója Németországban ered, majd Ausztria és Szlovákia érintése után lépi át a magyar határt. Magyarországi szakasza 417 km, a meder átlagos esése 35,4-6 cm/km, szélessége m, a víz sebessége 7,6-3,2 km/óra, mélysége 2-5 m. Az egész szakasz evezős túranap alatt 3-4 pihenőnap beiktatásával kényelmesen bejárható. A szlovákiai Csallóköz és a magyarországi Szigetköz közötti Öreg-Duna medrét a szlovákiai Cunovóban (Dunacsúnban) megépített duzzasztómű két ágra osztja. A dunai vándor ezután a gyönyörű Dunakanyarba ér, amelye a folyó a Pilis és a Börzsöny hegység közötti sziklakaput áttörve hozott létre. Budapesten magas kőpartok között folyik a Duna, a meder szűk, a víz felgyorsul, és nagy számban közlekednek a vízi járművek. A folyón haladók testközelből csodálhatják meg a magyar fővárosban a budai Várat és a dunai panorámát, amelyet az Tóth É. - Ökoturizmus 182 UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Budapesttől a Duna, a Mezőföld és a Kiskunság tájegységek között halad délnek. Útközben számos zátony található, ezek kiváló fürdőhelyek. A folyó Mohács alatt lép át Jugoszláviába. A Dunán személy- és teherhajók, közöttük szárnyasés légpárnás járművek, illetve nagyméretű üdülőhajók is közlekednek, ami nagyobb odafigyelést igényel a vízi túrázóktól. A folyó magyarországi szakaszán üdülő- és sportcélú csónakok, valamint jachtok minden típusával szabad közlekedni. Június végén, július elején olykor zöldár teszi próbára a vízi turistákat. Tóth É. - Ökoturizmus 183 Ki vagy, te szeszélyes Te szőke víz, Te lusta, te széles, Nyugalmas, édes, Kinek kurta útja Csak a magyar puszta Földjére visz? Ki vagy, te csapongó, Te büszke víz, Te szilaj, te rontó, Te gátakat bontó, Kinek törtetése A Duna ölébe Sietve visz? Juhász Gyula: A Tisza (részlet) Tóth É. - Ökoturizmus

47 A Tisza A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója. Ukrajnában, 1800 méter magasságban ered. Tiszabecsnél éri el a magyar határt, és határfolyóként hömpölyög a Szatmári-síkság és a Tisza-hát oldalán, valamint a nyírségi buckák között. Előbb mindkét partja Magyarországhoz tartozik, azután ismét határfolyó lesz Ukrajnával és Szlovákiával. A záhonyi könyök után véglegesen belép az országba. A magyarországi szakasz hossza 585 km, a meder átlagos esése 45-45,5 cm/km, szélessége m. A teljes magyarországi szakaszra javasolt evezős túranapok száma 18-20, legalább 3-5 pihenőnappal. Tóth É. - Ökoturizmus 185 A Rétközt és a Bodrogközt elhagyva, a Zempléni-hegység és a Bükk-hegység lábainál elhaladva a Tisza a Nagykunságon és az Alsó-Tisza mentén kanyarog tovább, majd Szegednél lép át Jugoszláviába. Felső szakasza a Szamos torkolatáig általában tiszta, hideg vizű folyó. Lejjebb a hordalék szőkére festi vizét. A szabályozáskor leválasztott kanyarok holtágakat, morotvákat alkotnak, nagy részük védett terület. Vizét a hajózsilippel ellátott tiszalöki és a kiskörei duzzasztómű szabályozza, az utóbbi felduzzasztott vize alkotja a Tisza-tavat. A Tisza felső szakaszán sokszor 5-7 m-es bemélyülésben, lejjebb pedig a síkságra kilépve széles árterületen legelők és galériaerdők között folyik. A folyóban sok homokzátony képződött, a kanyarulatokban pedig hirtelen mélyül a meder. A Tiszán számos komp közlekedik. Tóth É. - Ökoturizmus 186 A Víziturizmus formái 1. Fürdőturizmus: Vízparti üdülés szabadidő a vízparton Wellness 2. Vízitúrázás 3. Vízi sportturizmus 4. Vízi kalandturizmus Tóth É. - Ökoturizmus 187 Vízi járművek Kajak: Egyszemélyes túrakajak Kétszemélyes túrakajak Kenu: Kétszemélyes túrakenu Háromszemélyes túrakenu Négyszemélyes indiánkenu Nagyhajó Vitorlás kishajó Kisgéphajó Csónak Révhajó, révcsónak Köteles komp Vízi sporteszköz Mentőmotoros Kísérő kisgéphajó Közforgalmú vízijármű Termelési célú vízijármű Szolgálati célú vízijármű Tóth É. - Ökoturizmus

48 Példa: Drávai víziturizmus Evezős túrák: Többnapos Egy napos Őrtilosról induló Vízvárról induló Sétahajózás: Drávaszabolcsról Barcsról Egyéb vízi programok: Horgászás fürdőzés o Június 1- szeptember 15 o fős csoportok o Végállomás: Drávaszabolcs o 7 táborozóhely o fős csoportok o Nem menetrendszerű Engedély szükséges: DDNP / Határőrség Tóth É. - Ökoturizmus 189 Összefoglalás Sokak számára ma már életforma a vízi turizmus a víz, a napfény, a tiszta levegő, a harmonikus testmozgás, a táborozás, a tábortüzek varázsa mind-mind szervesen hozzátartoznak. A tájak, a színek, a hangok, a napfelkelték, a hihetetlen képeket festő napnyugták, a nyargaló felhők mágnesként vonzzák a vízi túrázót. Tóth É. - Ökoturizmus 190 Előadás áttekintése-vázlat Horgászturizmus A horgászturizmus meghatározása A hazai horgászturizmus fejlődése A horgászturizmus sajátosságai, előnyei A horgászturizmus nélkülözhetetlen elemei A halászati-horgászati törvény, hazai halfajok, tilalmi idők, méretkorlátozások,a fogási napló A jó időpont választás-szolunáris naptár Tóth É. - Ökoturizmus 191 Tóth É. - Ökoturizmus

49 A horgászturizmus meghatározása A hazai horgászturizmus fejlődése A horgászat a vadászattal egyidős, az ember ősi tevékenysége. Ma a természetben folyó hobby, szabadidő-sport. A víziturizmus részét képezi. Tóth É. - Ökoturizmus 193 Horgászni Magyarországon ~ hektár természetes vízterületen lehet. A sporthorgászat iránti érdeklődés először a 1960-as években növekedett meg nagyobb mértékben. Majd a hetvenes évektől kezdődött egy újabb fellendülés, amikor egyre több természetes víz került közvetlenül horgászszervezetek, egyesületek hasznosításába. Természetesen ehhez hozzájárult a szabadidő természetben való kultúrált eltöltése iránti igény, a rekreációs igények növekedése. Tóth É. - Ökoturizmus 194 A hazai horgászturizmus fejlődése A közlekedési lehetőségek javulásával a horgászok egyre több távolabbi horgászható vízterületet tudtak felkeresni és ismertek meg. A vizekhez irányuló üdülőturizmus és kapcsolódó horgászturizmus is egyre népszerűbb lett. Napjainkban a mindennapi élet ezernyi gondjából százezreknek biztosít teljes kikapcsolódást. Magyarországon ma a lakosság ~ 3,2%-a horgászik. Az elmúlt években örvendetesen nő a gyermek horgászok száma és évről-évre egyre több hölgy hódol a horgászat szenvedélyének. Tóth É. - Ökoturizmus 195 A horgászturizmus sajátosságai, előnyei Turisztikai kínálat szélesítése: a más üdülési célból érkező vendégek programjának bővítése, tartózkodási idejének meghosszabbítása; Szezonalitás csökkentése: a hagyományos vízparti turizmus sokszor csak 5-6 hetes és rendkívüli mértékben időjárásfüggő szezonjával ellentétben a horgászturizmus szinte egész évben vonzhat vendégeket; Sokkal jövedelmezőbb a horgászok által kifogott hal, mint a halászok által Tóth É. - Ökoturizmus

50 A horgászturizmus sajátosságai, előnyei Magyarország számos vidékén még viszonylag érintetlen természeti környezet és viszonylagos halbőség fogadja a vendégeket; A magyar horgászok és szállásadók, tágabb értelemben minden, a horgászturizmusba bekapcsolódó érintett számára egyfajta tudati nevelést, környezettudatosságot adhatnak át a hazánknál fejlettebb horgászkultúrával rendelkező országokból ( Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux államok, skandináv államok, Németország, Ausztria stb.) érkező vendégek; / catch and release, azaz fogd meg és engedd vissza / Tóth É. - Ökoturizmus 197 A horgászturizmus sajátosságai, előnyei Munkahelyteremtés: közvetlenül és közvetve is munkahelyeket teremthet; Pótlólagos jövedelemforrás; Magyarországnak egyre jobb nemzetközi hírneve van a versenyhorgászat terén; A vendéghorgászok nem feltétlenül azokat a halfajokat részesítik előnyben, mint a hazaiak, igényeik kielégítése hozzájárulhat a horgászvizek halállományának egészségesebb faji összetételéhez. Tóth É. - Ökoturizmus 198 A horgászturizmus nélkülözhetetlen elemei szállás: lehetőség vízpart közelében, ha ez nem megoldható, akkor nem túl messze a víztől; alternatív horgászlehetőségek: elsősorban a folyóvizekre alapozott horgászprogramoknál fontos kiegészítő, zártvízi (tavi, holtági) programok szervezése. kísérő nélkül, elsősorban a folyóvizeken, szinte esélytelen a vendég. Minderre csak olyan kísérő alkalmas, aki naponta a vízen van. Nagyon fontos továbbá, hogy kommunikálni tudjon a vendégekkel, legalább alapszinten beszéljen idegen nyelvet; Tóth É. - Ökoturizmus 199 A horgászturizmus nélkülözhetetlen elemei kiegészítő programok: mivel a vendéghorgászok jelentős része családjával érkezik (vagy eleve családdal érkezett és itt tartózkodása idején sikerül horgászatra csábítani) ; megfelelő információ a környék horgászati lehetőségeiről, illetve minden, horgászattal kapcsolatos naprakész információ átadása (tilalmak, korlátozások, éjszakai horgászattal és vízijárművekkel kapcsolatos megkötések stb.) az esetleges kellemetlenségek elkerülése végett. Tóth É. - Ökoturizmus

51 Halászati-horgászati törvény évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról (1) E törvény a halászati jog gyakorlásának feltételeit, a Magyar Köztársaság területén levő vizeken és halászatra alkalmas vízilétesítményeken folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, az ezeket végző személyek jogait és kötelezettségeit, valamint a halászati igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket szabályozza. (2) E törvény hatálya a horgászat, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halállományt, illetőleg táplálékforrását veszélyeztető vad gyérítése, a külföldről származó egyedek telepítése vonatkozásában a haltenyésztési létesítményre (halastó) is kiterjed. (3) Védett hal esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Tóth É. - Ökoturizmus 201 Amur Angolna Balin Busa Compó Csuka Dévérkeszeg Harcsa Kárász Kecsege Márna Menyhal Hazai halfajok Nyúldomolykó Ponty Sebes pisztráng Szivárványos pisztráng Sügér Süllő Törpeharcsa Vörösszárnyú keszeg Tóth É. - Ökoturizmus 202 Tilalmi idők A 73/ (X.28.) FM-KTM együttes rendelet alapján a halfajok tilalmi ideje a következő: Sebes pisztráng /Salmo trutta m. fario/ október december 31. Csuka /Esox lucius/ február március 31. Balin /Aspius aspius/ március április 30. Fogassüllő /Stizostedion lucioperca/ március április 30. Kősüllő /Stizostedion volgense/ március május 31. Kecsege /Acipenser ruthenus/ március május 31. Ponty /Cyprinus carpio/ május június 15. Márna /Barbus barbus/ május június 15. Harcsa 80 cm alatti példány /Silurus glanis/ május június 15. Tóth É. - Ökoturizmus 203 Méretkorlátozások Egyes halfajok és rákok halászati vízterületről kifogható legkisebb mérete: Kősüllő /Stizostedion volgense/ 20 cm Sebes pisztráng /Salmo trutta m. fario/ 22 cm Szivárványos pisztráng /Oncorhynchus mykiss/ 22 cm Ponty /Cyprinus carpio/ 30 cm Fogassüllő /Stizostedion lucioperca/ 30 cm Pisztrángsügér /Micropterus salmoides/ 30 cm Márna /Barbus barbus/ 40 cm Amur /Ctenopharyngodon idella/ 40 cm Balin /Aspius aspius/ 40 cm Csuka /Esox lucius/ 40 cm Kecsege /Acipenser ruthenus/ 45 cm Harcsa /Silurus glanis/ 50 cm Folyami rák /Astacus fluviatilis/ 10 cm Tóth É. - Ökoturizmus

52 Fogási napló A halászati-horgászati törvény előírása szerint a területi engedélyes, a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, amur, egyéb, összesen), halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. A rendelet szerint az engedélyes, naponta a horgászat befejezése után köteles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget. Tóth É. - Ökoturizmus 205 A jó időpont választás - azaz mik befolyásolják a halak kapókedvét 1) vízállás (magas, alacsony), 2) a víz tisztasága (átlátszóság, szennyezettség stb.), 3) megvilágítás (derűs-borús), 4) napszakok (reggel-nappal-estefelé, félhomály, sötétedés), 5) apadás, áradás, stagnálás, 6) évszakok (tavasz-nyár-ősz-tél), 7) szélfúvás (iránya, erőssége), 8) légnyomás (esése, emelkedése), 9) légköri frontbetörések, átvonulások (hideg, meleg, frontbetörés-mentes napok), 10) a víz oldott oxigéntartalma, 11) a víz hőfoka, 12) a horgon levő csali, csalétek, 13) a horgászvíz nyugalma (halász-orvhalász tevékenység, tiltott eszközök alkalmazása), 14) a horgászhely kiválasztása (az adott vízterület ismerete a horgász részéről). Tóth É. - Ökoturizmus 206 Szolunáris naptár Forrás: Tóth É. - Ökoturizmus 207 Összefoglaló A horgászturizmus, mint a turizmus szűk szegmense kiemelkedő szerepet játszhat a vidékfejlesztésben. A hagyományos tömegturizmus hanyatlásával, az ökovagy zöldturizmus iránti igény növekedésével Magyarországnak és azon belül a régióknak és kistérségeknek meg kell találniuk azokat a szegmenseket, amelyekben versenyelőnyökkel rendelkeznek más országokkal szemben. A horgászturizmus egy lehetséges alternatíva, amely néhol az egyetlen, a legtöbb helyen azonban kiegészítő idegenforgalmi vonzerő.a turisztikai kínálat szélesítésének eszköze lehet, illetve a turizmus szezonalitásának csökkenését szolgálhatja. Tóth É. - Ökoturizmus

53 Természetjáró turizmus Tóth É. - Ökoturizmus 209 Előadás áttekintése-vázlat A természetjárás fogalma A természetjárás Magyarországi története A természetjárás ágai Teljesítménytúrázás, túramozgalmak Magyarországi túramozgalmak Az Országos Kék-túra Természetjáró turisták Magyar Természetvarát Szövetség A természetjárás tízparancsolata Turistajelzések Tóth É. - Ökoturizmus 210 A természetjárás fogalma A természetjárás során az emberek kiszakadnak városi környezetükből, és a természetes környezetben töltik el idejüket. Ennek leggyakoribb módja a gyalogos kirándulások és gyalogtúrák, de ide tartoznak a vízitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. Tóth É. - Ökoturizmus 211 A természetjárás Magyarországi története A magyar természetjárás kialakulása az 17. század első felében az egykori Magyar Királyság területéhez tartozó Magas-Tátra környékén kezdődött. Az első ismert Tátra-kutató Frölich Dávid volt, aki a Lomnici-csúcs megmászásának élményét vetette papírra. Az évszázad végén már több, nagy tapasztalattal rendelkező hegyivezetőről is vannak feljegyzések az útikönyvek lapjain. Ekkor már rendszeresen szerveztek iskolai kirándulásokat, hegymászásokat a tapasztalt idegenvezetőkkel az élen. A 18. század derekán egyre több külföldinek is felkeltette érdeklődését a Tátra. Tóth É. - Ökoturizmus

54 1865-ben felépült az első menedékház, a Tarpatakivölgyben. Tátrafüred akkori bérlője, Rainer János György építette, akiről a kis kunyhót azután el is nevezték. Ezt követően szinte gombamód szaporodtak a kis házak, melyek rossz idő esetén védelmet biztosítottak a turistáknak. A fellendülő idegenforgalom szinte maga után hozta egy szervezeti egység felállítását, amely összefogta, koordinálta az egyelőre egymástól függetlenül létező kis csapatokat augusztus 10-én Tátrafüreden volt az alakuló közgyűlése a Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE). Megkezdődött a szervezett turizmus Magyarországon ben évkönyvet adott ki az MKE, amely a magyar túramozgalom első sajtótermékének tekinthető. Tóth É. - Ökoturizmus szeptember 29-én az MKE budapesti osztálya kimondta a megszűnését és nyomban utána, 152 taggal megalakult a Magyar Turista Egyesület. A 20. század elején a központi turistaszervezet létesítésének a gondolata került előtérbe november 30-án volt a Magyar Turista Szövetség (MTSZ) alakuló közgyűlése. A trianoni békeszerződés után csak nagy nehezen indult meg újból a magyar természetjáró mozgalom. Tóth É. - Ökoturizmus 214 Az évi LIII. tv., a testnevelési törvény a turistaalapot a testnevelési alapba olvasztotta be és a testnevelési ügyeket így a turistaságot is a kultusztárca hatáskörébe utalta. Az ismét megindult szervezési munka eredményeképpen szép gyarapodást tudtak felmutatni az egyesületek taglétszám tekintetében. A 1930-as évek elején alig remélt nagy lendülettel indult meg az alkotó munkásság ban a hatalmas arányú Szent István-vándorlás mozgatta meg a magyar turisták tömegeit. Az ország keleti végétől, a Nagy Milictől az ország nyugati végéig, Írott-kőig terjedő több, mint 800 kilométeres útvonalon létesült úgynevezett országos kék jelzés (kéktúra) a Trianon utáni Magyarország területének minden hegységét összekapcsolta a Mecsek kivételével ben a Budapesti Lokomotív Sportkör túramozgalmat indított a kéktúra útvonalán. Az útvonal azóta többször módosult, meghosszabbodott. Tóth É. - Ökoturizmus 215 A természetjárás ágai Barlangászat Gyalogos Gyalogos túrázás Tájfutás Geocaching Kerékpáros Országútikerékpározás Terepkerékpározás Lovas Nemzetközi Természetvédelmi Sí Vízi Hegymászó Ifjúsági Tóth É. - Ökoturizmus

55 Teljesítménytúrázás A teljesítménytúra a természetjárás sportosított versenyszerű változata, amit általában turistaegyesületek szokták rendezni. A célt egy előre meghatározott útvonalon, a megadott időkorláton (szintidő) belül kell teljesíteni. A végigjárás igazolására útközben ellenőrző pontokat szoktak felállítani, melyeken az igazolólapot pecséttel, vagy egyéb bejegyzéssel látják el. Hosszabb távú túrákon ételt (zsíroskenyér, csokoládé), italt (tea) is fel szoktak szolgálni a sporttársaknak. A szintidőn belüli, érvényes igazolólappal rendelkezőket oklevéllel, jelvénnyel/kitűzővel díjazzák a célban. Tóth É. - Ökoturizmus 217 Túramozgalmak A túramozgalmak fő célkitűzései, hogy a teljesítő személy a természetjáráson kívül ismeretanyagokkal is gazdagodjon. A mozgalmak lehetnek tájegységet, épített örökséget (várak), nevezetes földrajzi pontokat bemutató, illetve híres személyek emlékéhez kötődő utak végigjárására ösztönző kezdeményezések. A teljesítést a túrázónak hitelt érdemlően bizonyítania kell. Erre legtöbbször a túramozgalom igazolófüzete szolgál. E füzetbe a teljesítés során meghatározott helyeken igazolást (bélyegzés, fotó) kell tenni. A teljesítés általában nincs időhöz, felkeresendő pontok esetében sorrendhez kötve. A turistának egyénileg kell megszerveznie az útját és az igazolások begyűjtését. A mozgalmat kiíró szervezethez el kell juttatni az igazoló okmányt, ahol ezt elbírálják. A sikeres teljesítést általában kitűzővel, néha sorszámozott jelvénnyel és oklevéllel szokták Tóth É. - Ökoturizmus 218 jutalmazni. Két alfaja: Az érintőpontos túramozgalmaknál a felkeresendő pontok listája van csak megadva. A teljesítő ezeket a pontokat milyen úton és módon éri el az nincs megszabva. Tipikus példája a vártúrák, illetve valamely tájegység/megye nevezetességeinek felkeresése. Magyarországon talán a legismertebb és legtöbb felkeresendő ponttal rendelkező a Tájak Korok Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős játéka, melyben több mint 1700 helyszínen igazolhatjuk ottlétünket. Ezen helyek száma napjainkban is bővül. Az útvonal követő mozgalmaknál az előre meghatározott útvonal bejárása a cél. A túra kiírása tartalmazza a bejárásához igénybe vehető járműveket. Magyarországon ilyen például az Alföldi Kék Túra, ahol a gyalogos bejáráson kívül elfogadják a sí, illetve a kerékpáros Magyarországi túramozgalmak A közel 200 magyarországi túramozgalomból néhány: Országos Kék Túra 9 megye 99 nevezetessége 10 megye 100 nevezetessége Várak a Mátrában Vörösmarty Mihály Mátrai Emléktúra Kodály Zoltán Emléktúra Templomok, kolostorromok a Balaton-felvidéken I. II. Rákóczi túra Pálos kolostorok Magyarországon Palóc Út Tájak Korok Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős teljesítést is. Tóth É. - Ökoturizmus 219 Tóth É. - Ökoturizmus 220 játéka 55

56 Az Országos Kék-túra útvonala Tóth É. - Ökoturizmus 221 Természetjáró turisták Természetjáró turistákból legalább négyféle van: Kocaturista: aki ragyogó, drága felszereléssel "lötyög" ideoda, mindig többet mutatva, mint amire valójában képes. Kulturista : aki szereti a természetet, s amolyan széplélekként oda jár gyönyörködni, pihenni, ha ez erőfeszítésébe nem kerül. Fajturista : ő csak a teljesítményt élvezi, s így rengeteg szépség, ismeret mellett megy el. Igazi turista: aki a természetet, a vele való harmóniát élvezi és ezért teljesítményre is képes, legyőzve az akadályokat, legyőzve önmagát. (Benedek István nyomán) Tóth É. - Ökoturizmus 222 Magyar Természetbarát Szövetség A 130 éves múltra visszatekintő, szervezett magyar természetjárás méltó reprezentánsa több mint 500 tagszervezetével, majd 30 ezer igazolt tagjával a Magyar Természetbarát Szövetség - a Nemzetközi Természetbarát Szövetség (NFI) és az Európai Vándorutak Szövetsége (EWV) magyar tagszervezete. A szövetség sokoldalú, szerteágazó tevékenységet folytat. A hat szakág (gyalogos, kerékpáros, vízi, túrasí, hegymászás, barlangászat) rendszeres túráival, változatos programjaival hív és vár minden érdeklődőt és a természetben túrázni, kikapcsolódni vágyót. Tóth É. - Ökoturizmus 223 A természetjárás tízparancsolata Készülj fel alaposan a túrára! Túrádat erőnléted, gyakorlottságod, és társaid figyelembevételével tervezd! Célszerűen, kényelmesen, és ne feltűnően öltözz! A természetben nyitott szemmel és füllel, a szépségre fogékony szívvel járj! Viselkedj csendesen, fegyelmezetten, vendégként! Tartsd és tartasd be a túrázás szabályait (tűzrakás, hulladék, illemhely, táborozás, védett terület, túravezetés...)! A természetben való tartózkodás után állítsd vissza az eredeti állapotot (táborozás, szálláshely, illemhely...)! Szeresd és védd a természetet, igyekezd azt másokkal is megszerettetni, megismertetni, megvédetni! Becsüld túratársaidat és őket a bajban soha el ne hagyd! Igyekezz hasznosítani a természetben szerzett ismereteidet, tapasztalataidat! Tóth É. - Ökoturizmus

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 2. Idegenforgalmi ismeretek A turizmus fejlődéstörténete Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon

Részletesebben

Turizmus TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS. Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora

Turizmus TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS. Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora 1. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. KERESLET (turista)

Részletesebben

Az ökoturizmus nemzetközi fejlődése

Az ökoturizmus nemzetközi fejlődése 4. ÖKOTURIZMUS FEJLŐDÉST STÖRTÉNETE Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Az ökoturizmus nemzetközi fejlődése 2 A 80-as évek: az ökoturizmus, mint újdonság Már a XX. század

Részletesebben

A turizmus rendszere. Idegenforgalmi ismeretek. A turizmus és környezete

A turizmus rendszere. Idegenforgalmi ismeretek. A turizmus és környezete 3. Idegenforgalmi ismeretek A turizmus rendszere Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely

Részletesebben

Ökoturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. A tömegturizmus hatása

Ökoturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. A tömegturizmus hatása 5. Idegenforgalmi ismeretek Ökoturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely 2 A

Részletesebben

Ökoturizmus. Ökoturizmus. Elérhetőség. Félév menete. Órákon való aktív részvétel Beadandó dolgozat készítése Jegymegajánlás zh-ból

Ökoturizmus. Ökoturizmus. Elérhetőség. Félév menete. Órákon való aktív részvétel Beadandó dolgozat készítése Jegymegajánlás zh-ból Ökoturizmus Ökoturizmus Oktatási segédlet Készítette: Tóth Éva Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető 1 Tóth Éva tanársegéd 2 Elérhetőség

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A turizmus rendszere 1. p-marketing

A turizmus rendszere 1. p-marketing A turizmus rendszere 1. A turizmus alapfogalmai, modellje Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Egy kis turizmus fejlődéstörténet Napjaink modern turizmusának gyökerei messze nyúlnak, hosszú

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2 A turizmus rendszere 2. A turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet A turizmus-rendszere 2 1 1. 2. 3. 4. 5. Sárospatak Gyöngyös Mátra Múzeum Eger Lillafüred-Ómassa

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági Turizmus társadalmigazdasági alapjai 1. téma: A turizmus rendszere, környezete, turizmus fogalma, fajtái 1 A nemzetközi turistaérkezések száma, 2003 2005 2 1 A turizmus gazdasági jelentısége Magyarországon

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben