Idegenforgalmi ismeretek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Idegenforgalmi ismeretek"

Erik Szabó
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 2. Idegenforgalmi ismeretek A turizmus fejlődéstörténete Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely 2 A turizmus fogalma A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok, és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerző tevékenységgel hágai világkongresszus A turizmus fejlődéstörténete A turizmus fejlődésének főbb szakaszai az emberiség fejlődésének főbb szakaszaihoz, illetve a technika elsősorban a közlekedés fejlődésének állomásaihoz igazodik. ÓKOR üzleti, hivatással járó és vallási célzatú utazások A főníciaiak, a kínaiak, a görögök és a rómaiak egyaránt aktív kereskedelmet folytattak. A kiterjedt birodalmak igazgatása is gyakori utazással járt. 3 4

lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok, és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen

2 Vallási ünnepek, zarándoklatok Kr. e. 776 óta olimpiai játékokra a görögök szabályosan szervezték a közönséget : hírnökök járták be a vidéket A római birodalom kitűnő feltételeket alakított ki az utazáshoz: a nagyszerű úthálózat, fogadók és az utazás biztonsága. A tengerparti üdülések, a gyógyhelyekre, fesztiválokra, szentélyekhez vagy rokonokhoz és barátokhoz való utazások az életük szerves részét képezték, sőt gyakori volt a külföldi utazás is, elsősorban Egyiptomba és a Közel-Keletre. A 19. sz. közepéig hasonló intenzitású turizmusra nem találni példát! 5 KÖZÉPKOR A középkor feudális társadalmára a helyhez kötöttség jellemző. A legnagyobb tömegeket a zarándoklások mozgatták meg. Szabadidő az ünnepektől eltekintve a középkorban nem létezett : a munka és a szabadidő nem a termelési folyamat, hanem a társadalmi hovatartozás szerint vált külön. A földhöz kötött jobbágy élete a munka, a földesúré a szabadidő eltöltése volt. Az egyetemek között a kor vége felé meginduló tanár- és diákcsere, valamint a céhlegények szakmai felkészülését elősegítő külföldi vándorlások. Mindez együtt sem adott azonban számszerűleg jelentős forgalmat, a társadalom alapvetően földművelőállattenyésztő, következtetésként inmobil volt. 6 ÚJKOR A szárazföldi közlekedés fő eszköze hosszú ideig a lassú, kényelmetlen és drága lovas szekér volt. A Komárom megyei Kocs községben a sz. fordulóján hozták létre a könnyebb, kényelmesebb, és gyorsabb lovas kocsit, mely hamarosan elterjedt az egész földrészen. A postakocsit már a 17. században vezették be. A polgárosodás kifejlődésével új közönség és a turizmus új formái jelentek meg. Az első nagy divatot a gyógyfürdők jelentették. Igazi népszerűségét a 17. században érte el. A következő században már inkább a tengervíz és a levegő egészségügyi előnyeinek hódolnak az angolok. 7 A korai 17. század, I. Erzsébet kora, fiatal nemesek: tanulmányaik teljessé tétele a kontinensen tett hosszabb körutazással. Később más, alacsonyabb szintű társadalmi rétegek is átvették, hogy egy úriember neveléséhez a Grand tour az európai szárazföld kulturális központjainak a meglátogatását magában foglaló körutazás hozzátartozzék. A Grand tour hatásai között a szakirodalom egyrészt a résztvevők kulturális gazdagodását, másrészt a túrában szereplő városok elsősorban Párizs, Velence, Firenze, Róma, majd Aix-en-Provence, Montpellier és Avignon image-ának megalapozását emeli ki. A Grand tour résztvevői számára a 19. századig külön turisztikai szolgáltatások nem álltak rendelkezésre. 8

3 Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora A 18. sz. vége felé kibontakozó ipari forradalom a modern tusizmusnak is megteremtette az alapjait. A gazdaság fokozódó iparosítása egyrészt a lakosság számának növekedését, másrészt a társadalom szerkezetének átalakulását vonta maga után. Megindult a városiasodás, ami a falusi lakosság arányának csökkenésével járt. A korszakot (19. sz.) a közlekedési technika forradalma vezeti be: a gőzgép felfedezése / James Watt, 1778/, a gőzhajó, majd a gőzmozdony létrehozása / R. Fulton, 1807, ill. G. Stephenson, 1817). Az első vasútvonal 1825-ben Stockton és Darlington között épült meg. 9 A vasutak először a kereskedelmi utazókra összpontosítottak, hamarosan felfedezték azonban a kirándulókban rejlő új közönséget és kedvezményes árakat, tarifákat vezettek be. Az igazi szakmai újdonságot Thomas Cook vezette be 1841-ben. Mint egy társaság ( a South Midland Temperance Association ) titkára kirándulást szervezett a társaság tagjainak. Thomas Cook a szervezett csoportos kirándulást hozta így létre, amely a későbbi tömegturizmusnak vetette meg az alapjait. Nagy szállodaépítési korszak vette kezdetét. A szolgáltatások dolgozói számának és arányának a növekedése jellemző a mezőgazdaság rovására. 10 Belföldön fellendült a családi utazás a tengerpartra, ahol az üdülőhelyeken a klasszikus szolgáltatások mellett jelentős szórakoztató ipar is kifejlődött. Új közlekedési lehetőség a mélytengeri gőzhajózás. A 19. sz. vége felé a kerékpár felfedezése és elterjedése jelentett új színfoltot a turizmus számára is. Megszülettek a mozgó kirándulások és üdülések. A fényképezés is népszerűvé vált a turisták körében, aminthogy állandósult az útikönyvek iránti kereslet is. A 19. sz. végén már megszülettek azok a találmányok, melyek meghatározták a 20. sz. első felének turizmusát. N. A. Otto 1876-ban feltalálta a robbanómotort és K. Benz 1885-ben megalkotta a motorgépkocsit. A Wright fivérek 1903-ban hozták létre a repülőgépet. 11 A 20. század gépkocsi, a repülőgép és a tömegturizmus kora Az első világháború a turizmus fejlődési folyamatát is megszakította és a legtöbb országban az útlevél bevezetéséhez vezetett. A nemzetközi turizmus a két világháború közötti időszakban 1929-be érte el csúcspontját. a személygépkocsi, majd az autóbusz elterjedése megszüntette a vasút monopóliumát. A diadalmaskodó személygépkocsi hatása az utazási szokásokra sokrétű. A hajót 1958-tól kezdődően a repülőgép szorította ki. 12

Megindult a városiasodás, ami a falusi lakosság arányának csökkenésével járt. A korszakot (19. sz.

4 Tömegturizmus A repülőgép napjainkban meghatározó a hivatásturizmus és az interkontinentális utazások területén. Az autóbusszal együtt domináló szerepe van az intraregionális, szervezett csoportos turizmus lebonyolításában. Döntő változást hozott a turizmus feltételrendszerében a fizetett szabadság jogának törvénybevétele a második világháború előestéjén. A második világháború után történelmileg rövid időszakban bekövetkezett, példa nélküli tudományos, technikai, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változások kihatottak az emberi élet minden területére. Az ember oly gyorsan változtatja környezetét, hogy egyre nehezebben tud alkalmazkodni hozzá. Az alkalmazkodás igénye és egy új, dinamikus harmónia keresése új jelenségeket hív életre, ezek egyike a turizmus, amely az eltelt néhány évtized alatt vált tömegjelenséggé. 13 Az évi olajválság új szakaszt nyitott a turizmus történetében is, megdrágította a közlekedést. Nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmus fejlődése nemcsak mindenki számára előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, hanem negatív hatásokat is gyakorolhat a fogadóterületek természeti és kulturális környezetére. A hivatásturizmus, rokonlátogatások, zarándoklások, vakációs utazások mellett egyre nagyobb fontosságra tesz szert mindenütt a lakosság hétvégi utazása és a napi helyváltoztatások tömege is Manilai nyilatkozat hangsúlyozza a belföldi turizmus kiemelkedő szerepét és a turizmus sokoldalú jelentőségét minden nemzet számára. a turizmus nem csupán gazdasági kategória, hanem jelentős politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényező, fontos környezeti hatásai vannak és alapvető szerepe van az élet minőségének alakulásában. A Manilai Nyilatkozat határozta meg a kormányok felelősségét a turizmus fejlesztésében Hágai Nyilatkozat a turizmus ellenőrzött fejlesztésére hív fel, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy azt a nemzeti fejlesztési stratégiák is tartalmazzák. nyilatkozatban a szakképzésnek, valamint a turisták biztonságának fokozott igénye. A nyilatkozat legfontosabb eleme az, hogy a turizmust a törvényhozó testületek figyelmébe ajánlja, kérvén azokat, hogy átfogó jogi szabályozást hozzanak létre. 16

Döntő változást hozott a turizmus feltételrendszerében a fizetett szabadság jogának törvénybevétele a második világháború előestéjén.

5 A turizmus jellemzői (1989. Hága) Korunk világméretű társadalmi jelensége. Az egyéni szabadidő-hasznosítás egyik lényeges formája. Az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok közvetítője. Az életminőség következménye és meghatározó eleme. Emberi alapszükséglet. Számos ország gazdaságában a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője. Az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége. Olyan komplex multiszektoriális rendszerről van szó, amely életünk szinte minden területével kölcsön-, és ezek közül számos területen multiplikátor hatásban áll. 17 A modern turizmus kialakulásának okai Politikai, jogi, szabályozási változások (az emberi jogok kiteljesedése) Gazdasági fejlődés (iparosodás, reáljövedelem emelkedése) Demográfiai és társadalmi változások (népesség fejlődés, növekvő városiasodás, társadalmi-munkajogi viszonyok javulása, szabadidő növekedése, új értékek és normák megjelenése) Technológiai haladás (fogadóhelyi, kommunikációs, információs technológia) Közlekedési infrastruktúra fejlődése: a vasúti-, a gépjármű- és a légi közlekedés elterjedése Utazás biztonságának javulása Marketing tevékenyég továbbfejlődése (kereskedelem, fogadóhelyek, termék-szolgáltatás, humán erőforrás ) 18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Számos ország gazdaságában a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője.

Hasonló dokumentumok

Turizmus TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS. Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora

Turizmus TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS. Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora 1. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. KERESLET (turista)