Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Átírás

1

2 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN Dr. Pétery Kristóf PhD, 2003 Mercator Stúdió, 2003 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. T/F:

3 TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 5 TESTRE SZABÁS... 8 A menü testre szabása... 8 Gyorsgombok testre szabása... 9 AZ ALAP DOKUMENTUM... 9 AZ ESZKÖZTÁR IKONJAI MENÜSZERKEZET File menü Edit menü Object menü Type menü Select menü Filter menü Effect menü View menü Window menü Help menü MACINTOSH GYORSGOMBOK Megtekintés Objektumkiválasztás és mozgatás Festés Átalakítás Szövegbevitel, szerkesztés Görbék szerkesztése... 71

4 4 TARTALOM Alakzatok WINDOWS GYORSGOMBOK Megtekintés Objektumkiválasztás és mozgatás Festés Átalakítás Szövegbevitel, szerkesztés Görbék szerkesztése Alakzatok Felhasznált és ajánlott irodalom... 81

5 ELŐSZÓ 5 ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! A grafikus programok a képkezelés-és tárolás szempontjából két csoportra oszthatók. A vektorgrafikus szoftverek az ábrázolás során a képet alkotó alakzatokat matematikai egyenletekkel írják le, ebből adódik az az előny, hogy az ilyen képek korlátlan mértékben nagyíthatók és kisebb helyet foglalnak el, hátrányuk, hogy fényképek kezelésére nem alkalmasak (bár ma már léteznek hibrid rendszerek is). Ezzel szemben a rasztergrafikus kép pixelekből áll, és az állományok a kép minden egyes képpontjának színét és egyéb jellemzőit eltárolják. E tárolási és feldolgozási mód előnye, hogy minden egyes képpont külön szerkeszthető, így fényképek feldolgozására, retusálására kiválóan használható, hátránya viszont az, hogy ezek a képek sokkal nagyobb lemezterületet foglalnak és a számítógép memóriájának méretével szemben is igényesebbek, ugyanakkor az ilyen képek minőségromlás nélkül csak korlátozottan nagyíthatók. A vektorgrafikus programok közé tartozik az Adobe Systems Incorporated cég Illustrator nevű programja, amely a bitképes Photoshophoz hasonlóan egyfajta etalon, ipari szabvány a grafikával foglalkozók körében. Az első Illustrator 1981-ben jelent meg. Eredetileg Apple Macintosh számítógépeken volt használható, később megjelent IBM kompatíbilis személyi számítógépeken használható változata is. A vektoros rajzszerkesztők egyik legelterjedtebb, legkedveltebb programja az egész világon. E piacon a CorelDRAW örök vetélytársa. Míg az ellenlábas népszerűségét annak köszönheti, hogy komplex programcsomag részeként árulják, az Illustrator mellett szól, hogy Macintosh számítógépeken is használható, minden szokásos vektoros formátumot kezel (importál és exportál), saját grafikus formátumát (.ai) a fontosabb grafikus és kiadványszerkesztő programok felismerik, eszközeit könnyen kezelik a piacvezető raszteres képszerkesztő (Adobe Photoshop) felhasználói, illetve ugyanezeket a vektoros rajzeszközöket építették

6 6 ELŐSZÓ be az egyik legújabb kedvenc, a kiadványszerkesztő Adobe Indesign programba is. A program 10-es, középeurópai változata 2001-ben jelent meg. Az Illustratorral szinte mindenféle képfeldolgozással kapcsolatos probléma megoldható. A programban az előző változathoz képest több újdonság jelent meg. Többek között féle újítás jelent meg, többek között 21-re nőtt a paletták, 82-re az eszközök száma, amely jelentős gyarapodás. Az újdonságoknak külön fejezetet szenteltünk. A könnyebb kezelhetőség és költségtakarékosság érdekében e témát is több kötetben dolgoztuk fel. A Kezdő lépések című kötet alapján a program kezdő felhasználói elindulhatnak a program felfedezésére és reméljük forgatása hasznos alapot nyújt a további kötetekhez, amelyek már építenek az itt leírt ismeretekre. Az Adobe Photoshop és Illustrator programjaiban jelent meg először több olyan hasznos eszköz és tulajdonság, funkció amelyet előbb vagy utóbb a konkurens programok fejlesztői is átvettek. Ezek közé tartozik a rétegek kezelése (amikor a kép jellemző részeit különböző rétegekre helyezzük és rétegenként módosítjuk), vagy a beépülők, azaz a plugin -ek használata (ezek egy külön könyvtárban elhelyezkedő, esetleg más fejlesztőtől származó, speciális funkciójú fájlok, külön programok, amelyek betöltés után beépülnek a program menürendszerébe). A képek rétegenkénti kezelése azért előnyös, mert a rétegekre helyezett objektumokat a kép más rétegeinek módosítása nélkül változtathatjuk meg, tartalmukat önállóan mozgathatjuk. A rétegeket átlátszóvá tehetjük, közöttük különféle csoportosítási és egyéb műveleteket végezhetünk, sorrendjüket másíthatjuk, rajtuk különkülön más grafikus szűrőt alkalmazhatunk stb. A beépülők is szabvánnyá váltak, ezeket szintén használják más retusáló programok. A legtöbbjük egyfajta grafikus szűrő, a szaknyelvi zsargonban effekt, de készültek, fájlátalakító, védjegykezelő pluginek is. A grafikus szűrők a kép kijelölt részén vagy az aktuális réteg tartalmán hajtanak végre valamilyen látványosak műveletet. A Macintosh és a PC platformon a program kezelése szinte teljesen megegyezik, a néhány eltérésre az adott helyen felhívjuk a figyelmet. Az egyik különbség az eltérő könyvtárszerkezet, egy másik eltérés a billentyűkombinációk használata. A PC-ken például a Ctrl

7 ELŐSZÓ 7 billentyű nyomva tartása szükséges egyes funkciók kiváltásához, míg a Macintosh rendszereken ennek a Command ( ), illetve az Alma billentyű felel meg. A PC-ken elterjedten használjuk a jobb egérgombbal megjeleníthető helyi menüket, ehhez a Mac felhasználóknak a billentyű nyomva tartása közben kell kattintaniuk az objektumra. A szoftver munkakörnyezete egyszerű, interaktív, a felhasználói felületet mindenki könnyen átalakíthatja úgy, hogy a legjobban segítse a hatékony munkát. E kötet az átalakítás bemutatása mellett gyorsreferenciaként is használható. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Macintosh OS, vagy Windows operációs rendszer alapfokú ismerete. A kezdőknek ajánljuk az Adobe Illustrator 10.0 Kezdő lépések, illetve a Rajzolás és módosítás című kötetünk áttekintését, hiszen a testre szabással foglalkozó kötet is épít az ott bemutatott alapismeretekre. A papír alapú hagyományos könyvek kezelési módja némiképpen módosul az elektronikus könyvet forgatók számára. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0 segítségével olvasható. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyén megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalmazó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni (beleértve a tartalmi pontosságot és a mondanivalót tükröző formát), ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, május Köszönettel a szerző.

8 TESTRE SZABÁS 8 TESTRE SZABÁS A program testre szabása a munkastílusonkhoz legjobban illeszkedő környezet kialakítását jelenti. Ennek módját részben a Kezdő lépések Környezeti beállítások, alapértelmezések című részben ismertettük. A többi, más programokhoz képest viszonylag egyszerű lehetőségre itt térünk ki. A menü testre szabása A menü testre szabása során a menüparancsokhoz billentyűkombinációkat rendelhetünk, illetve a meglévő hozzárendeléseket törölhetjük. A beállító párbeszédpanelt az Edit menü Keyboard Shortcuts parancsával jelenítjük meg (lásd az I. ábrát). I. ábra

9 TESTRE SZABÁS 9 A párbeszédpanel gyári beállításait az Illustrator Factory Defaults listaelem választásával kapjuk vissza. Ha saját beállításainkat akarjuk használni, a Custom listaelemet választjuk. A beállítások módosításához válasszuk ki a módosítandó elemet a menü (paletta) és a menüelem ikonokra kattintva. Ez után kattintsunk a lista Shortcut részére és adjuk meg az új billentyűkombinációt. A program figyelmeztet, ha már létező billentyűkombinációt adunk meg (lásd az ábrán). A beállított gyorsgomb a Clear nyomógombbal törölhető. Az összes beállítás egy emlékeztető szövegfájlba exportálható az Export Text nyomógombbal. A fájl tartalma később szükség szerint kinyomtatható. Ha egyéni billentyűkombinációkat adtunk meg, akkor az OK nyomógombra kattintás után a program megkérdezi a beállításokat tartalmazó fájl nevét. Az elmentett állomány később kiválasztható és betölthető a Keyboard Shortcuts párbeszédpanel Set listájából. Gyorsgombok testre szabása Az eszköztár eszközeihez kapcsolt billentyűkombinációk beállítása a fentiekhez teljesen hasonló módon történik, csak a Keyboard Shortcuts párbeszédpanel második listájából a Tools listaelemet választjuk. AZ ALAP DOKUMENTUM Az Illustrator új dokumentum létrehozásakor mindig ugyanazokat a beállításokat használja. Ezek a beállítások külön a CMYK (Adobe Illustrator Startup_CMYK), külön az RGB (Adobe Illustrator Startup_RGB) dokumentumok számára megadhatók. A fájlok a \Program Files\Adobe\Illustrator 10 CE\Plug-ins mappában találhatók. A módosításhoz nyissuk meg a fájlokat (érdemes összehasonlítani a Symbol Definitions réteg tartalmának megjelenését CMYK és RGB módban). A fájlokban eltárolhatjuk az alapértelmezett objektumokat (például a minden dokumentumon szereplő céges logókat), a rétegek számát, a kezdő nagyítást, a paletta elrendezést, az

10 10 TESTRE SZABÁS Artboard és a Page Tiling kapcsolók állapotát, az aktuális ablakméretet, a stílusokat, körvonalakat és ecseteket. Az alap dokumentum elmentése után létrehozott új dokumentumok a megadott beállításokkal nyílnak meg (az alap dokumentum módosítása nincs hatással). Más dokumentumokat is felhasználhatunk sablonként. Ilyenkor az alap-beállítások módosításával mentsük el a mintát, majd a fájlt tegyük írásvédetté. A minta használatához az ilyen állományt a File/Open paranccsal nyitjuk meg, majd az új dokumentum kialakítása után a File/Save As paranccsal mentünk.