MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 68. kötet, (2006) p MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN Dr. Tihanyi László a műszaki tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, intézetigazgató, Miskolci Egyetem tihanyil@kfgi. uni-miskolc.hu Előzmények Az energiaellátásban alapvető követelmény a kiszámíthatóság és a biztonság. Ezeknek a követelményeknek a kisfogyasztók és az ország egészének az ellátásában is teljesülni kell. Az energiaellátást nagyméretű, komplex technikai és üzleti rendszer biztosítja, amely stabil és kiszámítható működését jogszabályok garantálják. Ugyanakkor folyamatosan változnak a belső és a külső piaci feltételek, és változnak az egyes energiafajták iránti igények is. Az előzőek miatt időről időre elemezni kell a múltbeli trendeket, és előrejelzéseket, kitekintéseket kell készíteni a jövőre nézve. Magyarország EU belépését követően jelentősen megváltoztak a jogi és a gazdasági feltételek, ez önmagában is indokolttá teszi a megtett út számbavételét. A 2005/2006-os téli események az állampolgárok részére is reflektorfénybe állították az energiaellátás biztonságát, ez tovább erősítette egy önvizsgálat szükségességét. 175

2 Tihanyi L. Múltbeli trendek Forrásoldal Magyarország primerenergia ellátása négy fő pilléren nyugszik: a szén, a kőolaj, a földgáz és az atomenergia. Ezzel a négy energiahordozóval lehet kielégíteni az energiaigények 95 %-át. A halmozatlan primerenergia felhasználás, és a négy fő energiahordozó arányának időbeni változása 1970 és 2003 között az 1. ábrán látható Szén Kőolaj+termékek Földgáz G Nukleáris BVízerö CD Megújuló Geotermális/szél/nap Nettó import villamos energia 1. ábra: Magyarország halmozatlan primerenergia felhasználása 1970 és 2003 között Az ábra alapján 1970-től napjainkig három jellemző időszak jelölhető ki és 1978 között dinamikus növekedés volt a jellemző kismértékben változó szénfelhasználással, dinamikusan növekvő kőolaj felhasználással és mérsékelten növekvő földgázfelhasználással ban megtört a fejlődés, és ezt követően 1983-ig stagnálás, majd 1983 és 1992 között egy nagyívű fejlődés, végül visszaesés következett be. Erre az időszakra esett a szénfelhasználás reneszánsza, ezzel párhuzamosan a kőolaj felhasználás folyamatos csökkenése, és a földgázfelhasználás töretlen növekedése ban helyezték üzembe a Paksi Atomerőmüvet, ami több éves felfutás után a hazai energiaellátás stabil forrásává vált. Ebben az időszakban számottevő volt a villamos energia import is. Az évtized utolsó éveiben az energiafelhasználás csökkenése már a gazdasági változásokat tükrözte. Az 1992-től napjainkig tartó időszakban az ország energiafelhasználása gyakorlatilag stagnált. Az energiahordozók közül a szén és a kőolaj részaránya folyamatosan csökkent, a földgázé viszont nőtt. 176

3 Magyarország energiaellátása az elmúlt évtizedekben Kedvező jelenség, hogy Magyarország halmozatlan primerenergia felhasználása az elmúlt évtizedben számottevően kisebb volt, mint az 1980-as évtizedben. Az import villamos energiát is figyelembe véve 2003-ban 1104 PJ volt az ország primerenergia felhasználása szemben az 1987-es 1316 PJ-os értékkel. Az energiaellátásban végig a fosszilis energiahordozók domináltak, az elmúlt évtizedben részarányuk % között változott. Az energiahordozók közül a szén döntően hazai termelésből, a kőolaj döntően importból, a földgáz pedig eleinte hazai termelésből, majd az 1990-es évektől egyre nagyobb mértékben importból származott. A nukleáris fűtőelemeket kezdettől fogva importból szerezték be. Az ország földrajzi helyzetéből adódódik, hogy a kőolajat, a földgázt és a nukleáris fűtőelemeket is legkedvezőbben Oroszországból (korábban a Szovjetunióból) lehetett importálni. Szén Kőolaj+termékek S Gáz G Nukleáris Vízerő El Megújuló Geotermális/szél/nap j 2. ábra: Energiahordozók termelése 1970 és 2003 között A primerenergia-hordozók termelésének időbeni változását a 2. ábra szemlélteti. A széntermelés az 1980-as évek közepétől folyamatosan csökkent, 1994-től gyakorlatilag stagnál. A kőolajtermelés is az 1980-as évtized első felében érte el maximális értékét, majd az 1990-es években a készletek fogyása miatt lassú csökkenés figyelhető meg. A földgáztermelés szintje az 1980-as években többszöröse volt az olajtermelésének, majd az évtized végén a termelési szint látványosan csökkent, és néhány éves ingadozás után elkezdődött a termelés mérsékelt ütemű, de folyamatos csökkenése. A nukleáris energia részesedése a kezdeti felfutás után az 1980-as évek második felétől állandó nagyságú volt. 177

4 Tihanyi L. Az JL és a 2. ábrák összehasonlításából látható, hogy a vizsgált időszakban a primerenergia felhasználás végig nagyobb volt a termelésnél. A különbséget importból kellett beszerezni. A szén és a szénhidrogének esetében a nettó import a ténylegesen külföldről vásárolt és ugyanazon energiahordozó külföldre értékesített mennyiségének a különbsége. A kőolajat és a kőolajszármazékokat az előző elvek szerint, de összevontan kellett figyelembe venni «Szén Kőolaj+termékek Földgáz ábra: A fosszilis energiahordozók nettó importjának nagysága 1970 és 2003 között A 3. ábrán a három alapvető fosszilis energiahordozó nettó importjának időbeli változása látható 1970 és 2003 között. Kedvező tendencia, hogy a fosszilis energiahordozók összegzett nettó importja átmeneti csökkenés, majd növekedés után napjainkban éri el az 1982-es csúcsértéket. Szembetűnő, hogy a vizsgált időszakban a folyékony szénhidrogének részaránya folyamatosan csökkent, a földgázé viszont folyamatosan nőtt. A primerenergia felhasználáson belül indokolt kiemelni a villamos energia termeléshez felhasznált energiahordozók együttes mennyiségének változását, ami a 4. ábrán látható. Két jellegzetességre kell felhívni a figyelmet. Egyrészt 1987 és 2003 között a villamos energia termeléséhez felhasznált primerenergia mennyisége 400 PJ körül ingadozott, de jellegében stagnált, másrészt a felhasznált fosszilis energiahordozók átlagos éves mennyisége 1978 és 1984 között 80 PJ-al volt nagyobb, mint 1990 és 2003 közötti időszakban. Hangsúlyozni kell, hogy a fosszilis energiahordozók halmozatlan éves mennyiségén belül a villamos energia termelésre használt részarány viszonylag szűk határok, 25 és 32 % között változott, az átlag 28,1 % volt. A vizsgált 178

5 Magyarország energiaellátása az elmúlt évtizedekben időszakban csak három évben között - volt 25 %-nál kisebb ez az arány. { Szén Köolaj+termékek Földgáz a Nukleáris HVizerő BMegújuló Geotermális/szél/nap 4, ábra: A villamos energia termeléshez felhasznált energiahordozók Fogyasztói oldal D Lakosság D Kereskedelem/szolgáltatás Közlekedés D Ipar Mezőgazdaság Egyéb célú felhasználás Nem-energetikai felhasználás B Átalakitás/veszteség/egyéb Villamos energia termelés Hőenergia termelés 5. ábra: A primerenergia felhasználás szektoronként

6 Tihanyi L. A fogyasztói oldalról szemlélve a primerenergia felhasználást az 5. ábrán láthatók az időbeli jellegzetességek. Az energiafelhasználás három nagy célterülete a lakossági, az ipari igények kielégítése, továbbá a villamos energia termelés. A közlekedés, a kereskedelem/szolgáltatás és a mezőgazdaság az előzőeknél kevesebb energiát igényel. Az egyéb célú, a nem-energetikai felhasználás és a hőenergia termelésre használt primerenergia mennyisége a többihez viszonyítva lényegesen kisebb. o _., D Lakosság Kereskedelem/szolgáltatás EJ Ipar Közlekedés Mezőgazdaság Egyéb célú felhasználás Önfogyasztás/veszteség/egyéb 6. ábra Villamosenergia-felhasználás szektoronként A villamos energiának kitüntetett szerepe van az energiaellátásban, mivel a legsokoldalúbban felhasználható energiafajta. Az előző jellegzetessége miatt indokolt a 6. ábrán látható szektoronkénti felhasználás elemzése is. Három nagy felhasználói csoport határozza meg a villamos energia felhasználás időbeni alakulását: a lakossági, a kereskedelemi/szolgáltatási és az ipari szektor. Ez utóbbi szerkezetváltása az 1990-es években jelentős igény-csökkenéssel járt. A lakossági villamosenergia felhasználás 1970 és 1992 között dinamikusan, 1992-től napjainkig mérsékelten nőtt. Kedvezőtlen, hogy az önfogyasztás/veszteség/egyéb kategóriába sorolt felhasználás értéke nagy, az elmúlt évtizedekben a lakossági felhasználással közel azonos nagyságú volt. A villamos energia mellett a földgázhoz is közüzemi ellátási kötelezettség kapcsolódik és vezetékes ellátó rendszeren keresztül jut el a fogyasztókhoz. A földgázfelhasználásban kialakult jelentős lakossági részarány miatt az ellátásbiztonság kérdése időről időre a figyelem középpontjába kerül. Ennek elsősorban az az oka, hogy a háztartások döntő része földgázt használ fűtési célra, 180

7 Magyarország energiaellátása az elmúlt évtizedekben és az átlagosnál jelentősen hidegebb telek esetén - a csúcsnapokon - a vezetékes gázellátásban nehézséget jelent az igények kielégítése. A múltbeli trendeket elemezve a 7. ábrán látható, hogy 1970-től 1987-ig a növekedés motor"-ja az ipari és az erőművi földgázfelhasználás volt. Ebben az időszakban a lakossági és kereskedelmi/szolgáltatási szektor földgázigénye a másik kettőnél lényegesen kisebb volt és 1992 között az ipari szektor gázigénye 173 PJ-ról 100 PJ-ra, 1992 és 2003 között pedig 100 PJ-ról 71 PJ-ra csökkent. Ugyanakkor 1992 és 2003 között a lakossági szektor földgázigénye 81 PJ-ról 161 PJ-ra, a kereskedelmi/szolgáltatási szektoré 24 PJ-ról 79 PJ-ra, az erőmüvi földgázfelhasználás pedig 59 PJ-ról 128 PJ-ra nőtt. Az összes földgázfelhasználás 1992 és 2003 között 325 PJ-ról 493 PJ-ra nőtt. A dinamikus növekedés a földgáz minimális környezeti hatásával és azzal magyarázható, hogy minden területen gazdaságos felhasználási módok állnak rendelkezésre [1]. D Lakosság D Kereskedelem/szolgáltatás B Ipar. Közlekedés Mezőgazdaság Egyéb célú felhasználás ' Nem-energetikai felhasználás önfogyasztás/veszteség/egyéb Villamosenergia-termelés Hőenergia termelés 7. ábra: Földgázfelhasználás szektoronként A felhasználók számára az teszi vonzóvá a földgázfelhasználást, hogy vezetékes energiaellátó rendszeren keresztül - komfortosan - férhetnek hozzá. Egyedülálló előny az is, hogy a földgáz tetszőlegesen nagy mennyiségben gazdaságosan tárolható. Hangsúlyozni kell, hogy az időnként jelentkező ellátási gondokat nem az energiahordozó piaci hiánya, hanem a csúcsigények kielégítéséhez szükséges kapacitások létesítésének és fenntartásának gazdaságtalansága és rendezetlensége okozza. Egyik gázpiaci engedélyes sem vállalja magára önként a csúcskiegyenlítésből adódó többletköltségeket, az érvényes jogszabályok pedig nem rendelkeznek a feladatról, és nincs külön tarifája ennek a tevékenységnek. 181

8 Tihanyi L r-i n iiiiiiiilllil n n - n n n n n Villamos energia ellátáseh Földgázellátás a villamos- és hőenergia termelés nélkül I 8. ábra: A vezetékes energiaellátó rendszerek összehasonlítása A legkomfortosabb energiaellátást a vezetékes villamos- és földgázellátó rendszerek nyújtják a felhasználóknak. A 8. ábrán a villamos energia mennyiségek azonosak a 6. ábrán látható értékekkel, a földgáz esetében a 7. ábrán látható értékek az átalakítási célra, azaz a villamos- és hőenergia termelés céljára használt földgáz mennyiségekkel csökkentett értékek. A 8. ábráról látható, hogy az elmúlt évtizedben a két vezetékes energiaellátó rendszer együttesen a PJ energiát forgalmazott, és ezzel alapvető szerepet játszott a magyar fogyasztók energiaellátásában. A vezetékes rendszereken keresztül a villamos energia és a földgáz felhasználásának aránya 1970-ben %, volt ez az érték 2003-ra %-ra változott. Villamos energia ellátásban - a modern kor követelményének megfelelően - minden háztartás, intézmény és vállalkozás, földgázellátásban az előzőnél szűkebb kör, 2500 településen 3,1 millió lakossági és 186 ezer nem lakossági fogyasztó részesül [2]. Összegzésképpen megállapítható, hogy az elmúlt három évtizedes energiafelhasználási adatok trendjeinek elemzése kedvező irányú változásokról tanúskodik. Nem a mennyiségi növekedés, hanem a kedvező irányú minőségi változások domináltak. Az energiahordozókat tekintve elmondható, hogy a nagyobb környezetterhelést okozó szénfelhasználás, és a legdrágább energiaforrást jelentő kőolaj részarányának lassú csökkenése, illetve az atomenergia és a földgáz lassú növekedése következett be. A fosszilis energiahordozók összes mennyisége az elmúlt évtizedben stagnált, és jelentősen kisebb volt az 1987-es csúcsértéknél. A fosszilis energiahordozók összegzett importjával kapcsolatban is megállapítható, 182

9 Magyarország energiaellátása az elmúlt évtizedekben hogy 1987 után csökkent, majd az 1990-es években mérsékelten nőtt, és napjainkra érte el az 1987-es szintet. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy részarányuk a primerenergia mérlegben még nem számottevő, de az elmúlt években hasznosításuk dinamikusan növekedett. Nemzetközi összehasonlítás Az elmúlt időszakban az Európai Közösségnek nem volt közös és egységes energiapolitikája, csak nemzeti energiapolitikák léteztek. Hangsúlyozni kell azt is, hogy nem minden tagország készített energiapolitikát. Ennek oka valószínűleg az, hogy az energiaellátásban egyre nagyobb szerepet játszanak az energia-piacok, és az állami beavatkozás csak indirekt módon, jogi és pénzügyi szabályozás útján érvényesül. Az EK-n belül az energiaellátás a nemzeti keretekből egyre inkább regionális keretek felé tolódik el. A nemzeti integrált energiaellátó társaságok helyett az elmúlt évtizedben EU irányelvekkel szabályozott egységes villamos energia és földgáz piac alakult ki Európában. Alapvető koncepcionális fordulatot jelentett, hogy szétválasztották a kereskedelmi-ellátási tevékenységet az infrastruktúra üzemeltetésétől, és olyan piaci szabályozást írtak elő, amely lehetővé teszi minden kereskedő részére a diszkrimináció mentes szabad hozzáférést az energetikai infrastruktúra szabad kapacitásához. A nemzetközi összehasonlításnál nem hagyható figyelmen kívül, hogy minden országnak van valamilyen jellemző adottsága, feltételrendszere az energiaigények és az energiaforrások oldaláról egyaránt. Az előzőek miatt a nemzetközi összhasonlításnál Magyarországot nem valamely másik tagállamhoz, hanem a konvergencia célokat meghatározó EU-15 csoporthoz célszerű hasonlítani. Az EU-15 csoportban a nemzeti sajátosságok jórészt kiegyenlítődnek, és piaci egyensúlyi arányokhoz közelálló energiahordozó struktúrával lehet számolni. Az összehasonlítást megkönnyítette és egyértelművé tette az a tény, hogy az elemzés alapját képező adatbázisban mind Magyarországra, mind pedig az EU-15 csoportra azonos értelmezésű adatok szerepelnek. A 9. ábrán a halmozatlan primerenergia felhasználás arányai láthatók 2003-ban. Figyelemre méltó, hogy a szénfelhasználás aránya közel azonos. A szénhidrogének együttes részaránya Magyarországon 71,1 %, szemben az EU-15 csoport 63,7 %-os részarányával. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy Magyarországon a legdrágább energiahordozó, a kőolaj és kőolajszármazékok részaránya 14,3 %-kal volt kisebb, mint az EU-15-ben. Magyarországon az elmúlt évtizedekben gazdasági és környezetvédelmi okok miatt a szénhidrogének közül a földgáz került előtérbe, ennek eredménye a kiemelkedően magas részarány a primerenergia mérlegben. Az atomenergia részaránya 4,2 %-kal volt kisebb, mint 183

10 Tihanyi L. az EU-15-ben. A megújulok részaránya 2003-ban még nagyon alacsony volt, de az állami támogatások eredményeképpen értéke folyamatosan növekszik. Magyarország EU-15 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% EU-15 Geotermális/szél/nap! 0,6% E9 Megújuló 4,0% Vízerő 1,6% G Nukleáris 15,4% Földgáz 24,0% Kőolaj+termékek 39,7% Szén 14,6% Magyarország 0,3% 3,2% 0,1% 11,2% 45,7% 25,4% 14,1% 9. ábra: A halmozatlan primerenergia felhasználás arányai 2003-ban A 10. ábra tanúsága szerint 2003-ban a villamos energia termelésre használt energiahordozók közül a szén részaránya közel azonos az EU-15-ben és Magyarországon. A kőolajszármazékok esetében is hasonló a helyzet. Jelentős különbség van viszont a villamos energia termelésre felhasznált földgáz részarányában. Az atomenergia részesedése Magyarországon 7,9 %-kal kisebb, mint az EU-15-ben. Az összes megújuló részaránya az EU-15-ben 8,9 %, szemben a magyar 1 %-os értékkel (2003-ban!). A teljesség érdekében indokolt összehasonlítani a villamos energia felhasználásának szektorok szerinti megoszlását Magyarországon és az EU-15-ben. A 11. ábra alapján 2 %-nál nagyobb eltérés csak az iparban felhasznált, továbbá az önfogyasztás/veszteség/egyéb kategóriába eső értékek között van. Az elkövetkező években a közel 24 %-os önfogyasztás/veszteség/egyéb csökkentése % közé jelentős erőfeszítéseket igényel a hazai villamos energia ipar szakembereitől. 184

11 Magyarország energiaellátása az elmúlt évtizedekben Magyarország EU-15 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Geotermális/nap/szél D Megújuló Vízerő G Nukleáris Gáz Köolaj+termékek Szén -' EU-15 _3J4% ^4,0%^ 39,4% 16,9% 5,3% 29,6% Magyarország 0,0% 0,2% 31,5% 33,3% 29,3% 10. ábra: Villamosenergia termelésre használt energiahordozók arányai 2003-ban Forrás: IE A Energy Statistics, Magyarország I! í I EU-15 Ii ; ;! 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% EU-15 Önfogyasztás/veszteség/egyéb 14,4% Egyéb célú felhasználás 0,2% Mezőgazdaság 1,4% Közlekedés 2,3% a Ipar 35,3% Kereskedelem/szolgáltatás 21,5% D Lakosság 24,9% Magyarország 23,6% 0,0% """ 2,6% """ 2,5% 23,3% 21,0% 26,9% 11. ábra Villamosenergia-felhasználás szektoronként 2003-ban 185

12 Tihanyi L. Magyarország jellegzetessége az EU-15 átlagánál jelentősen nagyobb földgáz részarány az energiamérlegben, ezért indokolt megvizsgálni a földgázfelhasználás szektoronkénti megoszlását is. A 12. ábrán látható, hogy jelentős eltérés van az ipari és a kereskedelem/szolgáltatási szektor részarányában, de a kettő együttes aránya már közel áll Magyarország és az EU-15 esetében. A lakossági felhasználás részarányában a különbség 2,3 %, ami nem tekinthető jelentős eltérésnek. A lakosság + kereskedelem és szolgáltatás + ipar együttes részaránya Magyarországon 62,5 %, míg az EU-15-ben 64,2 %, ami nem jelent lényeges eltérést. A villamos energia termelésre használt földgáz részarányának összehasonlítása is hasonló eredményt ad, a különbség mindössze 2,4 %. Magyarország EU-15 i;% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% EU-15 Hőenergia termelés 0,9% Villamos energia termelés 27,0% D Önfogyasztás/veszteség/egyéb 5,0% Mezőgazdaság 1,0% Közlekedés 0,2% IS Ipar 26,8% D Kereskedelem/szolgáltatás 7,5% Lakosság 29,9% Magyarország 4,2% 25,7% 5,1% 1,7% 0,0% 14,2% 15,9% 32,4% 12. ábra Földgázfelhasználás szektoronként 2003-ban 186

13 Magyarország energiaellátása az elmúlt évtizedekben Indikátorok A múltbeli trendek a mennyiségi változások időbeni alakulására jellemzők. Ezekből azonban nem lehet következtetéseket levonni arra vonatkozóan, milyen hatékony az energia felhasználása, az ország gazdasági fejlettségéhez képest, azaz sok vagy kevés energiát használ-e fel. Ez utóbbi kérdések eldöntésére szolgálnak az un. indikátorok, vagy fajlagos mutatók. A továbbiakban négy fajlagos mutató, az egy főre jutó primerenergia felhasználás, az egy főre jutó villamosenergia felhasználás, az egységnyi GDP-re jutó primerenergia, és végül az egységnyi GDP-re jutó villamosenergia felhasználás magyarországi értékei és trendjei az EU-15 értékekkel lettek összehasonlítva. Az energiaigényességi mutatók vásárlóerő paritásra vonatkoznak. Az indikátoroknál minden esetben láthatók az egyes évekre vonatkozó értékek, továbbá a mutatószámnak az 1990-es bázisévhez viszonyított százalékos változása. ÍCZDHU (toe/fő)üé ÉlM5 (toe/fő) -W-HU (%) -EÜ-Í5 (%YI 13. ábra: Egy főre jutó primerenergia felhasználás Az egy főre jutó primerenergia felhasználással kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy ez a mutatószám egyrészt a primerenergia felhasználás, másrészt a népesség aktuális értékétől függ. Az 1970 és 2003 közötti időszakban - a 13. ábra tanúsága szerint - a mutatószám jelentős különbséget mutatott Magyarország és az EU-15 csoport között. Magyarország esetében a mutatószám értéke 1990 és 2003 között 2,5 toe/fő érték körül ingadozott, míg ugyanezen időszakban az EU-15 csoportnál 3,6 toe/fő értékről 4,0 toe/fő értékre nőtt. A mutatószám nagyságának és változási trendjének az eltérése az EU-15 csoportétól azt mutatja, 187

14 Tihanyi L. hogy Magyarországon az energetikában lévő tartalékok feltárása még nem fejeződött be. Az egy főre jutó villamos energia felhasználás összehasonlításánál a 14. ábra alapján növekvő különbség látható Magyarország és az EU-15 átlaga között. Bár Magyarországon 1992 óta ez a mutatószám folyamatosan növekszik, 2003-ban értéke mindössze 53 %-a az EU-15 országok átlagának. Ez azt jelenti, hogy a felzárkózás során számottevő növekedés várható > c CZJHU (kwh/fő]tüíeij-t5~(kvvh/fő)"-mhhú (%) EU-15 (%)] 14. ábra: Az egy főre jutó villamos energiafelhasználás Az előzőnél kisebb különbséget és kedvezőbb trendet mutat az egységnyi GDP-re jutó primerenergia felhasználás vásárlóerő paritáson történő összehasonlítás esetén. A 15. ábrán látható az a kedvező trend, hogy 1996-tól erőteljes csökkenés figyelhető meg. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az európai és a világpiacon nem vásárlóerő paritáson, hanem árfolyam alapon történik az elszámolás. A mutatószámnak ez utóbbi módon meghatározott értéke 2003-ban Magyarországra 2,7-szer volt nagyobb az EU-15-re vonatkozó értéknél. Ez a kedvezőtlen helyzet a közgazdászok széleskörű véleménye alapján Magyarország kisebb jövedelemtermelő képességéből adódik. Az előzőeknél is kedvezőbb a kép, ha az egységnyi GDP-re jutó villamosenergia-felhasználás összehasonlítása vásárlóerő paritáson történik. A 16. ábrán látható, hogy az EU-15 országokra vonatkozó átlagos érték meglehetősen szűk intervallumban változott a vizsgált időszakban, ami azt jelenti, hogy a mutatószámra gazdasági, időjárási és egyéb hatások csak korlátozottan hatnak. A Magyarországra vonatkozó értékeknél az 1990-es években viszonylag 188

15 Magyarország energiaellátása az elmúlt évtizedekben nagyobb változások is láthatók, de az elmúlt években a mutatószám megközelítette az EU-15 átlagát, és stabilizálódott. Ugyanakkor itt is hangsúlyozni kell, hogy 2003-ban Magyarországra árfolyam alapon számított villamosenergia igényességi mutatószám 2,2-szer volt nagyobb, mint az EU-15-re vonatkozó érték ,35 CL. 0,3 CT o 0,25 OJ CT Ü,2 3 i 0,15 u» N d) n 1 di o 0, % 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% I 3? HU (toe/ezer US${2000 PPP}) EU-1 S^toe/ezer US${2000 PPP}) -*-HU (%[ EU-15 (%) j 75. ábra: Egységnyi GDP-re jutó primerenergia felhasználás vásárlóerő paritáson számítva 0,40 0,35 g; 0,30 Q. o 0,25 o Í 0,20 0,15 5 0,10 0,05 0,00 [CZD HU (kwh/us$ {2000 PPP}) EU-15 (kwh/us$ {2000 PPP}) -«-HU (%) 110% 100% 90% CT H0% O 70% II o 0) Oí m% ' ' 0 s 50% 40% 30% EU-15(%) 16. ábra: Egységnyi GDP-re jutó villamosenergia-felhasználás vásárlóerő paritáson számítva 189

16 Tihanyi L. Következtetések Magyarország energiafelhasználási adatainak elemzése és nemzetközi összehasonlítása azt mutatta, hogy 1970 és 2003 között kedvező változások következtek be ban megtört az energiafelhasználás dinamikusan növekvő trendje, és az elkövetkező évtizedben kedvező folyamatok indultak be és 1992 között végbement gazdasági átalakulás az energiafelhasználás területén jelentős mértékű arányeltolódást eredményezett. Végül az elmúlt évtizedben a piaci hatások váltak meghatározóvá. Környezetvédelmi szempontból, és az ország versenyképességének szempontjából egyaránt kedvező, hogy a primerenergia felhasználás 2003-ban is lényegesen kisebb volt, mint 1978-ban, vagy 1987-ben. A C0 2 kibocsátás szempontjából kedvező, hogy az elmúlt évtizedekben a szén és a kőolaj részaránya csökkent, a földgáz és az atomenergia részaránya pedig nőtt az energiamérlegben. Ugyanakkor fontos stratégiai szempont, hogy a szén részaránya sem a primerenergia mérlegben, sem pedig a villamos energia termelésnél nem csökkent kisebb értékre, mint az EU-15 országcsoportban. Az ország bruttó energiafelhasználásában bekövetkezett kedvező változások ellenére az import energiahordozók részaránya folyamatosan nőtt, mivel a hazai termelés két fő ok készletcsökkenés és bányabezárás -- miatt az elmúlt évtizedekben csökkent. A végfogyasztók ellátásában a két nagy vezetékes energiaellátó rendszer vált meghatározóvá. A vezetékes földgázellátó rendszer Magyarországon sajátos helyzetbe került, mert napjainkra a fűtési célú energiaigények döntő részét földgázzal elégítik ki. A különböző fajlagos mutatószámok tükrözik a pozitív változásokat, de a jelentős különbségeket is Magyarország és az EU-15 országok között. Kedvező, hogy a vásárlóerő paritáson számított energia- vagy villamos energia igényességi mutatószámok erőteljes konvergenciát tükröznek Magyarország és az EU-15 országcsoport között. Ez azt jelenti, hogy az ország energiafelhasználása gazdasági fejlettségének megfelelő. Ugyanakkor az árfolyam alapon számított energiaigényességi mutatószámok sokkal kedvezőtlenebbek, ami felhívja a figyelmet arra, hogy az ország versenyképessége elmarad az EU-15 országokétól. 190

17 Magyarország energiaellátása az elmúlt évtizedekben Irodalom [1] Molnár L.: Investments Issues in the Electricity Sector of the Economies in Transisition in the UNECE Region Ad Hoc Group of Experts on Electric Power, November 2003, [2] Gázszolgáltatók Egyesülése - Üzleti Jelentés 2004 Gázszolgáltatók Egyesülése, Budapest, 2005, [3] Annual Report 2004 to the European Commission Hungarian Energy Office, Budapest, July 2005, 191