Tárgy: Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Melléklet: 1 db

Átírás

1

2 SZENTES VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 6600 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. Ikt.sz.: U-3237/2013 Témafelelős: Virág Olga Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Melléklet: 1 db Az emberi erőforrások minisztere által kihirdetett 2/2012. (VI.5.) EMMI 1 rendelet alapján, amely a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének részletes szabályairól szól, a 2011-ben összeállított Közoktatási esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv után elkészült Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja is, amelyet elfogadásra javaslunk. A Helyi Esélyegyenlőségi Program összeállításában a Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot összeállító szakértő, Polyák Teréz működött közre. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a Helyi Esélyegyenlőségi Program - hivatkozott rendelet által előírt adatok összegyűjtését követő - megállapításait és javaslatait. 1. Szentesen az Ebtv. által védett esélyegyenlőségi csoportok helyzetében azonnali beavatkozást igénylő probléma nincs. A település vezetése és lakossága a jelen lehetőségek szerint figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat. 2. Nincs olyan adatgyűjtési rendszer és adatbázis, amely egységesen kezelné a védett esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó adatokat/ információkat. Az intézményeknél, önkormányzatnál tárolt adatok így nem érnek össze, nehézkesen hozzáférhetők, sok időt vesz igénybe a törvényben előírt szükséges adattartalom összegyűjtése. Mivel a jövőben egy személy felelőssége lesz az adatkezelés ebben a tekintetben, proaktív lépésként egy egységes adatbázis összeállítása javasolt. 3. Az akadálymentesítés területén (mozgás, hallás, látásfogyatékkal élők esetében) az infrastruktúra hiányos és a szemléletformálás is elmarad az Európai Uniós elvárásoktól. Javaslatok: A Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása után összeállított fejlesztési koncepciókba kerüljön be a védett csoportokra vonatkozó szempontsor és vegyék figyelembe a nevezett csoportok érdekeit. Ez egyrészt a helyi lakosok életminőségének javítását és társadalmi befogadási esélyük növekedését teszi lehetővé, másrészt forrásokat hozhat a városnak a település infrastrukturális és gazdaságfejlesztéséhez. A forrásoptimalizálás érdekében komplex településfejlesztési programokat kidolgozó munkacsoport létrehozása javasolt, amely összehangolja a pályázati konstrukciókat és már a tervezéstől a szinergia és fenntarthatóság biztosítására törekszik. 1 A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséről, a jogszabályi elvárásokról és szakmai háttérről az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint annak módosításai rendelkeznek. Módosítás: 321/2011 (XII.27.) Kormányrendelet Hatályos: 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet

3 Az akadálymentesítés érdekében fejlesztések szükségesek, amelyek pályázati forrásokból valósulhatnak meg. Célszerű a szemléletformálás érdekében a településvezetésnek a civil szervezetekkel és a helyi médiával összehangoltan működni. Fentiek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé:.../2013. (I.25.) Tárgy: Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozza: 1. A mellékletben foglalt Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja című dokumentumot megtárgyalta és a benne foglalt megállapításokkal egyetért, a javaslatokat elfogadja. 2. A Program végrehajtásával Szentes Város Önkormányzata Alpolgármesterét bízza meg. Felelős: Szentes Város Önkormányzata Alpolgármestere Határidő: a hivatkozott dokumentumban foglaltak szerint A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Alpolgármestere 2. Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 3. Közös Önkormányzati Hivatal Polgármesteri Irodája 4. Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája Szentes, január 7. Szűcs Lajos alpolgármester 2

4 SZENTES HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

5 Tartalom Bevezetés...3 Jogszabályi háttér...3 Helyzetelemzés A település általános bemutatása Demográfiai helyzet...7 A Szentesen élő nemzeti kisebbségek helyzete Gazdasági helyzet Ágazati szerkezet...12 Mezőgazdaság...13 Kiskereskedelem, vendéglátás...14 Turizmus Települési infrastruktúra...18 Lakáshelyzet Munkanélküliség alakulása...20 Közfoglalkoztatás Szentesen Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szentesen Közoktatás Óvodák...39 Általános iskolák...39 Középfokú oktatási intézmények Civil aktivitás Szentesen Helyzetelemzés megállapításai...49 Esélyegyenlőségi intézkedési terv...51 Kockázatelemzés...62 Megvalósítás...64 Monitoring és nyilvánosság...64 Konzultáció és visszacsatolás...65 Mellékletek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

6 Bevezetés Szentes Város nem rendelkezik átfogó, a teljes lakosságot és közöttük a védett csoportokat érintő esélyegyenlőségi programmal. Az esélyegyenlőségi szempontokat vizsgáló eddigi elemzések inkább szakmaspecifikusak voltak, átfogó kép megfogalmazására most először kerül sor. A képviselőtestület határozata alapján 2012-ben minden hozzáférhető adat és információ felhasználásával, a törvényi előírások betartása mellett készült el a település Helyi Esélyegyenlőségi Programja. A helyzetelemzés meglapítja a problémákat, az intézkedési terv a következő öt évre meghatározza a védett társadalmi csoportok vonatkozásában az érdekükben körvonalazódó fejlesztési célokat, szükséges intézkedéseket. A megvalósíthatóság és fenntarthatóság céljai okán a fejlesztési elképzelések mellé a Helyi Esélyegyenlőségi Program a lehetséges forrást is megjelöli, előkészítve ezzel a haza és Európai Uniós pályázatokban való részvételt az önkormányzat, a településen lévő gazdasági szereplők, intézmények, civil szervezetek és nem utolsó sorban a nemzeti kisebbségek és más védett esélyegyenlőségi csoportok számára. Jogszabályi háttér A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséről, a jogszabályi elvárásokról és szakmai háttérről az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint annak módosításai rendelkeznek Módosítás: 321/2011 (XII.27.) Kormányrendelet Hatályos: az emberi erőforrások minisztere által kihirdetett 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet, amely a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének részletes szabályairól szól. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXXVII. törvény értelmében minden helyi önkormányzat, valamint többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi program összhangjáról. A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal 3

7 rendelkezik. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 64/A. -a kimondja, hogy a november 1-jét követően meghirdetett pályázatokra vonatkozik az a jogszabályi tétel, miszerint a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 64/B. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. m) és o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A települési önkormányzat a helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzését a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. (2) bekezdésében előírt célcsoportokra és esélyegyenlőségi területekre vonatkozó, a Korm. rendelet 1. (3) bekezdése szerinti adatok felhasználásával készíti el az 1. mellékletben meghatározott, egységesen rendelkezésre álló, valamint a helyi szinten rendelkezésre álló statisztikai mutatók, anonimizált adatok alapul vételével. (2) A helyzetelemzésben a Korm. rendelet 4. -a szerinti szempontrendszer alapján a 2. mellékletben meghatározott tartalmi elemeknek megfelelően a települési önkormányzat megvizsgálja a település esélyegyenlőségi helyzetét és problémáit. A települési önkormányzat az esélyegyenlőségi problémák vizsgálatához további a helyi sajátosságok bemutatását segítő tartalmi elemeket is meghatározhat. 2. (1) A települési önkormányzat a helyzetelemzés alapján a Korm. rendelet 5. -ának megfelelő, öt évre szóló intézkedési tervet készít a 3. mellékletben meghatározott forma szerint. (2) Az intézkedési tervben a helyzetelemzés következtetései alapján feltárt problémákhoz kapcsolódóan kell meghatározni a helyi esélyegyenlőségi program céljait, valamint az azok elérését szolgáló intézkedéseket. (3) Az intézkedési tervben gondoskodni kell a települési önkormányzatra vonatkozó további fejlesztési tervek, koncepciók, programok és a helyi esélyegyenlőségi program célkitűzéseinek összhangjáról, különös tekintettel a közoktatási esélyegyenlőségi tervre és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseire. (4) Az intézkedési tervben esélyegyenlőségi területenként kell bemutatni az intézkedéseket, azok elvárt eredményeit, fenntarthatóságát, és a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, valamint a végrehajtás ütemezését és felelősét. Egyéb irányadó jogszabályok évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4

8 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok évi támogatásáról 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 27/2011. (IX. 14.) KIM rendelet az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatásokról Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CLXXI. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról évi CXXVI. törvény egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról 62/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 5

9 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CLXXXVIII. törvény. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásáról. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól 14/2004. (IV. 24.) IHM rendelet a postai szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével és a fogyatékos személyek postai szolgáltatásokhoz való hozzáférésével összefüggő követelményeiről 24/2012. (IV. 25.) KIM rendelet a civil szervezetek információs rendszeréről 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését szakmailag támogatta: Polyák Teréz esélyegyenlőségi szaktanácsadó. 6

10 Helyzetelemzés 1.1. A település általános bemutatása Szentes város - Csongrád megye harmadik legnépesebb települése - Magyarország dél-alföldi régiójában, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca-folyó két oldalán, amely hosszában szeli át. Szentest és térségét közúton Kecskemétről az M5, ill. 5-ös, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba Orosháza Nagymágocs - Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes Berettyóújfalu Mezőberény Gyomaendrőd - Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton célszerű megközelíteni. Vasúton minden irányból könnyen elérhető a Szentesi Vasútállomás (Budapest, Szeged, Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni a kistérség többi településére. Szentes hajóval is elérhető. A Szentes Hajóállomás alkalmas kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére. Szentes felől a kikötő megközelíthető közútról a 45-ös és a 451-es főutakról Demográfiai helyzet Csongrád megyében január 1-jei 419 ezer fős népességét a természetes népmozgalmi folyamatok az év első hat hónapjában tovább csökkentették. Az előzetes adatok szerint az élve születések és a halálozások száma is emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az előbbi nagyjából 7, az utóbbi mintegy 5%-kal. Az 1662 születés és az 3008 halálozás különbözeteként kialakuló 1346 fős fogyás csaknem 3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A természetes fogyás népességre vetített 6,4 -es megyei értéke változatlanul rosszabb, mint a 4,7 -es országos átlag. Összehasonlító adatok A Szentesi kistérség nyolc településből áll, közülük Szentes a legnagyobb lélekszámú és területű, a nyolc település közül az egyetlen város. Lélekszáma 2011-ben már nem éri el a harmincezer főt. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a népességszám folyamatosan csökken. 7

11 Szentesi kistérség népességi adatok 1 Név Jogállás Népesség (fő) Terület (km 2 ) Népsűrűség (fő/km 2 ) Árpádhalom Község Derekegyház Község Eperjes Község Fábiánsebestyén Község Nagymágocs Község Nagytőke Község Szegvár Község Szentes Város Szentes közigazgatási területe 353 km 2. A település népsűrűsége a 2008-as KSH adatok szerint 86 fő / km 2. A be- és elvándorlás a kistérségben településenként változó mértékű. Szentes vonatkozásban mintegy 1500 főt meghaladó volt a népességcsökkenés között a KSH adatai szerint. Szentesen a népesség fogyása az elmúlt három évtizedben mind az országos átlagot, mind a Csongrád megyeit meghaladó mértékű volt. A népességveszteség egyrészt természetes fogyásból, azaz a halálozásoknál kevesebb születésből, másrészt a népesség elvándorlásából ered. Szentesen a Polgármesteri Hivatal adatai szerint a döntő tényező a születések elmaradása a halálozástól, a vándorlási veszteség az elmúlt három évtized népesség fogyásának kevesebb, mint egytizedét okozta. 2 Elvándorlás (fő) Lakónépesség az év végén NEV Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentes Összesen Szentesi kistérség települései, Az önkormányzati nyilvántartás alapján 2012-es adatok szerint a lakónépesség fő volt. 1 Forrás: SZOCIR: Szociális ágazati információs rendszer - kistérségi modul Forrás : Klonkai László: Felsőfokú oktatás lehetősége Szentesen (tanulmány)

12 Míg Szentes lakossága 2008-ban fő volt, 2011-ben már csak fő az állandó népesség a települési adatszolgáltatás szerint. Az elmúlt tíz évben a település lakossága közel tizenháromezer fővel lett kevesebb (12751 fős a veszteség között). Odavándorlás (fő) NEV Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentes Összesen Lakónépesség az év végén Szentesi kistérség települései, A népességmozgás tekintetében megállapítható, hogy a kistérségből között 1535 fő költözött el és 1255 fő költözött be. Szentesről közel ezer fő kereste másutt a boldogulást. Az 1980-as években Szentes népessége 1500 fővel, az 1990-es években 1600 fővel, a 2000-es évek első évtizedében pedig 2500 fővel csökkent, ami azt jelenti, hogy Szentes az utóbbi három évtizedben elveszítette lakosságának 16%-át, vagyis 5600 lakosát. Szentesen a népesség korcsoportonkénti megoszlása: DEMOGRÁFIAI MUTATÓK Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességszám változása december (- / +) Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis és 2011-es KEH-KET adatok A népességcsökkenés betudható a születésszám lassú csökkenésének, az elvándorlásnak és a halálozási arányok növekedésének. 9

13 Állandó lakosság 0-2 évesek 0-14 évesek évesek Adatok Népességfogyás érvényessége Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő összesen 2012-ben jan. 1-jén jan. 1-jén Népességfogyás mértéke korcsoportonként -122 fő -153 fő fő Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint a település lakossága az elmúlt évben 275 fővel lett kevesebb a 2011-ben számítottnál. Mivel a jelek szerint nem a születések számának drasztikus csökkenése az ok, csak az elvándorlás okozhatja a nagyarányú fogyást. Korcsoporti megoszlás Adat évesek évesek évesek 16 évesek 17 évesek érvényessége Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő jan. 1-jén jan. 1-jén jan. 1-jén jan. 1-jén jan. 1-jén az utóbbi 30 év népességveszteségének 54%-a vándorlási veszteségből származik, a Szentest elhagyók száma több mint 3 és félezer fővel meghaladta az odaköltözőkét, vagyis Szentes népességmegtartó képessége nem kielégítő. 3 A Szentesen élő nemzeti kisebbségek helyzete A településen két nagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség él, romák és görögök 4. Mindkettő rendelkezik saját kisebbségi önkormányzattal. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat becslései alapján a hivatalos nyilvántartásokban szereplőnél számottevően magasabb a romák aránya a lakónépességen belül, csak az identitásukat nem vállalják. A 2001-es választások idején romának vallotta magát 201 fő, a görögök 38-an voltak a nyilvántartás szerint. A korcsoportos megoszlást tekintve megállapítható, hogy míg az időskorúak közül alacsony, addig az aktív korúak közül már magasabb, a fiatalkorúak között pedig még magasabb a romák becsült aránya. A roma népesség számának becslésében a nehézséget okoz az is, hogy sok a vegyes házasság, sokan elköltöztek a szegregált lakóterületről és a város számos utcájában a nem roma többséggel együtt élnek, ami viszont egyértelműen arra utal, hogy jellemzően nem merülnek fel problémák a romák és nem romák együttélésében. A 2009-ben rögzített Integrált Városfejlesztési Stratégia adatai szerint Szentesen a lakások egynegyede alacsony komfortfokozatú. A szegregációval veszélyeztetett területeket ld: a táblázatban: Szegregációval veszélyeztetett területek 5 Lakosok fő) Közöttük a 14 év alattiak aránya HHH (fő) HHH (fő) 3 Forrás : Klonkai László: Felsőfokú oktatás lehetősége szentesen c. tanulmány Szentesi Görög Kisebbségi Önkormányzat Elnök: Horeftosz Konstantin Cím: 6600 Szentes, Kossuth tér 1. horeftosz-edition@invitel.hu 10

14 Köztársaság út - Cseuz Béla u. Kurca 398 fő 23,6% 4 fő 4,26%- Kossuth Lajos u. - Bocskai u fő 18,2 %- 1 fő 3% Dr.Brusznyai Árpád sétány - névtelen u Arany János u. Szűrszabó Nagy Imre 157 fő 20,4%- 4 fő 12,5%- u. - Rákóczi Ferenc u Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai 240 fő 20,8% 2 fő - u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u Kurca - városhatár Rákóczi Ferenc u. 510 fő 16,9%- 2 fő 2,3% - Leiningen Károly u Dózsa György u. - városhatár - vasúti 1049 fő 20,7%- 5 fő 2,3% pálya - Damjanich János u Apponyi tér - névtelen u. - Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u ,3% - - Az aktív korúak (15-59 évesek) 40,2% -a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel a jelzett településrészeken. Közöttük 16,3%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A Szentesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyilvántartása alapján összesen 289 cigány család él (1339 fő) ezekben az utcákban. A cigány lakosság aránya 2008-ban Szentesen 3%. Külterületen a 2011-es nyilvántartás szerint összesen 2571 fő élt, közöttük a 3-5 éves gyermekek 82-en voltak. Az, hogy volt-e közöttük óvodába nem járó kisgyermek, nem ismert pontosan. A beóvodázási felelősök kinevezésével (TÁMOP ) a beóvodázási rend változott, az intézményvezetők még nagyobb gondot fordítottak a 3 éves korban történő beóvodázásra, mint addig. A lakosság széles körű felvilágosítása és a szülők ösztönzése a korai életévekben történő beóvodázásra, a már fent említett kommunikációs kampány egyik részeleme volt. A 2011/12-es tanévben a külterületen élők között 164 fő, az általános iskolai korosztályhoz tartozó gyermek. A decemberi statisztikai adatok alapján megállapítható volt, hogy 31 gyermek nem járt óvodába azok között, akik a 3 életévüket már betöltötték. Az 5 éves gyermekek beóvodázása teljes körű Gazdasági helyzet Szentes, gazdaságilag Csongrád megye harmadik legfejlettebb városa. A település mezőgazdasága és innovatív ipari hagyományai biztosítják a település számára ezt az eredményt. Szentes, Magyarország egyik átlag fejlettségű déli területén, Csongrád megyében fekszik. Sem a Szentesi kistérség, sem a település sem hátrányos helyzetű. Szentes a megyei harmadik legnagyobb városa, így a környező kistelepülésekhez képest magas a vállalkozások száma. Ágazati szerkezet Az egyszemélyes vállalkozások száma nem ismert pontosan. Legnagyobb számban az 1-9 főt foglalkoztató kisvállalkozások vannak. A vállalkozásoknak 1,68%-a főt foglalkoztató kis 5 Forrás: KEH-KET_

15 cég. Mindösszesen 12 vállalkozás foglalkoztat fő közötti létszámot. Olyan nagyvállalat, amelynél 250 főt meghaladja az alkalmazottak száma, a településen csupán három van. Mintegy 1064 vállalkozás esetébe nem rendelkezik az önkormányzat a foglalkoztatottsági adatokkal. A működő vállalkozások megoszlása a gazdasági szerkezet szerint 6 foglalkoztatott nélküli na. 1-9 főt foglalkoztató főt foglalkoztató főt foglalkoztató 12 legalább 250 főt foglalkoztató 3 ismeretlen létszámot foglalkoztató ÖSSZESEN működő vállalkozás *Forrás: Terület statisztikai adatok i állapot szerint mutatja a REGISZTRÁLT vállalkozásokat A vállalkozások valamivel több, mint fele, 56,5% mezőgazdaságiban működik, egyötöde az iparban (20,61%). A működő, adófizető cégek 23,31%-a dolgozik a szolgáltatóiparban. A vállalkozások megoszlása a nemzetgazdasági ágak között 7 mezőgazdaság 56,08% ipar 20,61% szolgáltatások 23,31% ÖSSZESEN 100,00% **Forrás: 2011.évről benyújtott HIPA bevallások Szentes Város és a kistérség gazdasági struktúrája a kilencvenes évektől kezdődően fokozatosan alakult át. Jelenleg Szentes gazdaságát főként a kis- és középvállalkozások megléte jellemzi. A vállalakozások elsősorban a szolgáltató szektorban működnek. A kereskedelmi vállalkozások megléte a jellemzőbb. Magas a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások száma, amelyek viszont nem termelnek jelentős árbevételt. Az iparűzési adó, a város bevétele szempontjából a feldolgozó ipar súlya a legnagyobb, ezt a kereskedelem és javítás ágazat követi, a mezőgazdasági vállalkozások éves árbevételi szintje nagyságrendileg csak a harmadik. A feldolgozóiparon belül a gép, berendezés, a villamos gép és az optikai műszergyártás árbevétele némileg meglepő módon jelentősebb, mint az élelmiszeriparé. Az ezredfordulót követően az élelmiszeripar, a könnyű elektronikai ipar, illetve az információtechnológia erősödése jellemzi a várost, jelentősebb képviselői a Hungerit ZRt, a Legrand ZRt., illetve a MetalCom ZRt. Új ipari tevékenységet égetési-segédeszköz gyártást indított az elmúlt évtized során a HK Ceram Kft. A helyi adottságok alapján jelentős mezőgazdasági termelés regionálisan is ismert vállalakozásai az Árpád Agrár ZRt., a Pankotai Agrár ZRt, a Terracoop ZRt., illetve a Délkertész ZRt. A város gazdasága nem foglalkoztat sok diplomást. 8 A 2012-es évben a Munkaügyi Kirendeltség adatai szerint 7 fő kapott vállalkozóvá válási támogatást. 6 Forrás : Önkormányzati adatszolgáltatás. Az adatok a 2011.december 31-i állapotot rögzítik. 7 Forrás : Önkormányzati adatszolgáltatás. Az adatok a 2011.december 31-i állapotot rögzítik. 8 Forrás : Klonkai László: Felsőfokú oktatás lehetősége szentesen c. tanulmány

16 Mezőgazdaság Szentesen a mezőgazdálkodással foglalkozó lakosság jelentős részének az ágazat már nem biztosít megélhetést, csak jövedelem-kiegészítésként szolgál. A 2011-s évben Szentesen 1306 őstermelői igazolványt váltottak ki illetve érvényesítettek. ezek között 299 db volt közös őstermelői igazolvány. A településen összesen 111 db családi gazdaság került bejegyzésre. A településen múlt század óta nagy hagyományai vannak az árutermelési célú zöldségtermesztésnek, tehát a melegfóliás kerti, konyhakerti és szántóföldi kertészetnek, hiszen a gyorsan melegedő talaj, a hévízforrások megléte, kedvező az intenzív kertgazdálkodás számára. A mezőgazdasági szektor átalakulásának köszönhetően azonban jelentős mértékben csökkent - főként a nyomott átvételi árak miatt - a fóliás hajtatás és zöldségtermesztés jövedelmezősége és így eltartó képessége is. A városi őstermelők körében is az országosan általános, alacsony állattartási szint a jellemző, illetve jelentős állatlétszám növelés nem is várható a jövőben. Nemzetgazdasági ág jelölése Mezőgazdaság A.01 Ágazat jelölése Ágazat megnevezése db Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások Erdőgazdálkodás Halászat halgazdálkodás 2 Feldolgozóipar C 10 Élelmiszergyártás Italgyártás 6 12 Dohánytermék gyártása 0 13 Textília gyártása 4 14 Ruházati termék gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 0 16 Fafeldolgozás, fonottáru gyártása 6 17 Papír, papírtermék gyártása 2 18 Nyomdai és geyéb sokszorosíytási tevékenység 2 19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 1 20 Vegyi anyag, termék gyártása 0 21 Gyógyszergyártás 0 22 Gumi-, műanyagtermék gyártása 2 23 Nemesfém ásványi termék gyártása 6 24 Fémalapanyag gyártása 6 25 Fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezések gyártása 4 28 Gép, gépi berendezés gyártása Közúti jármű gyártása 0 30 Egyéb jármű gyártása 1 31 Bútorgyártás 7 32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység 4 33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása 18 13

17 Nemzetgazdasági ág jelölése Ágazat jelölése Ágazat megnevezése db Építőipar F 41 Épületek építése Egyéb építmény építése Speciális szaképítés 145 Szolgáltatás I 55 Szálláshely szolgáltatás Vendéglátás 104 N 77 Kölcsönzés, operatív lízing Munkaerőpiaci szolgáltatás 0 79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Biztonsági nyomozó tevékenyés Építményüzemeltetés, zöldterület kezelés Adminisztratív, kiegászítő egyéb üzleti szolgáltatás 44 S 94 Érdekképviselet Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása Egyéb személyi szolgáltatás Szentesen működő vállalkozások gazdasági ágak szerinti bontásban (2012) Kiskereskedelem, vendéglátás A kiskereskedelmi vállalkozások száma között 1442 db. A város funkcióellátottsága szempontjából fontos, hogy nyolc gyógyszertár is működik a településen. Megfigyelhető, hogy és között jelentős mértékben csökkent a kiskereskedelmi vállalkozások száma a városban. Profiljukat tekintve bevásárlóközpontban folytat kereskedelmi tevékenységet 6 db, üzletben 1344, míg vásáron vagy piacon 23 vállalkozás üzemel. Üzleten kívüli kereskedelmet folytat 9 db vállalkozás, mozgóbolt útján értékesít 3 db. Csomagküldő kereskedelem, üzleten kívüli kereskedelem 6 cégnél van, tiszta profilú csomagküldő kereskedelem 8 db. Kereskedelmi ügynöki tevékenységet folytat 11, közterületi értékesítést 10 vállalkozás, közülük 1 db csak minden év december ig üzemel. Egyéb kereskedelmi profillal működik 98 kiskereskedelmi cég. A törölt vállalkozások száma jelentős, 2009 és 2012 között 457 kereskedelmi céllal alapított vállalkozást szüntettek meg Szentesen. Az elmúlt négy évben a kiskereskedelmi céllal alapított egyéni vállalkozások/cégek csaknem egyharmada megszűnt (31,69%). Kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése Nyilvántartott vállalkozások száma db 2009 évben 35 db 2010 évben 150 db 2011 évben 142 db Törölve 2012 évben 130 db évben törölve összesen: 457 db 14

18 A diagram az elmúlt négy év törölt vállalkozásainak számát és arányát mutatja. A legnagyobb számban a 2010-es évben szűntek meg vállalkozások (150 db). A jelen év vonatkozásban a tendencia már csökkenő mértékűnek mutatkozik, viszont idén is töröltek a nyilvántartásból a vállalkozó kérésére mintegy 130 egyéni vállalkozást, céget a kereskedelmi egységek üzemeltetői közül. A városban három postahivatal és hét bank működik. Üzlet Település ALLIANZ Szentes Szabadság tér 4. CIB Szentes Petőfi Sándor u. 1. Erste Szentes Kossuth L. utca K&H Szentes Kossuth Lajos utca 17/a. OTP Szentes Kossuth u. 26. RAIFFEISEN Szentes Kossuth Lajos utca 13. UniCredit Szentes Kossuth u. 8. A városban öt üzemanyagtöltő állomás van és több jelentős európai autómárka javítása megoldható helyi szervizekben. Esélyegyenlőségi szempontból a munkahelyteremtés és a vállalkozásalapítás segítése, az összehangolt település és humán erőforrásfejlesztési koncepciók kialakítása és végrehajtása jelenthet előrelépést, kiemelt figyelemmel kezelve ezen fejlesztések tekintetében az esélyegyenlőségi kockázatot viselő védett csoportok helyzetét. 15

19 Turizmus 9 A város elmúlt évben összeállított turisztikai koncepciója az alábbi profilt állapította meg: Erősségek Jelentős termálvízkincs, gyógyvízminősítéssel Szentes a Magyar Fürdővárosok Szövetségének és a Dél-alföldi Termál Klaszternek is tagja Strandfürdővel rendelkezik A Nemzet Sportvárosa, a Birkózás városa, elismert sport hírnév Dinamikusan fejlődő sportágak, magyar-, Európa- és világbajnokok, tehetségek Sportcsarnokkal rendelkezik Komplex kiegészítő programkínálat: városnézés idegenvezetővel, múzeumok, lovaglás, természeti látnivalók, gazdag rendezvény-paletta, regionálisan látogatott nagyrendezvények 7 ha-s természetvédelmi terület (Széchenyi-liget) a városközpontban modern futópályával, várost átszelő bioremediált Kurca Impozáns városközpont, felújított műemléki épületek 500 férőhelyes, minden igényt kielégítő Konferencia és Kulturális Központ Színvonalas és gazdag kulturális élet Hagyományőrzés, kézműves mesterségek összegyűjtése a Művészetek Házában M5 autópálya közelsége (elkészült a csongrádi elkerülő út), határátkelők közelsége(vízummentesség Szerbiában) Szentes-Csongrád kerékpárút (EuroVelo-ba illeszkedik) Színvonalas lovasbázisok, fejlett lovaskultúra Gasztronómiai hagyományok, a hungarikumok városa Turisztikai adottságok tudatos összehangolása (programcsomagok) Nagyvállalatok külkapcsolatai Fejlett agrárkultúra Virágzó testvérvárosi kapcsolatok Kitűnő természeti adottságok, halban és apróvadban gazdag területek Fejlődő kistérség Turisztikai vonzerők sokszínűsége Javuló marketing Javuló városi kommunikáció Gyengeségek Nincs meghatározva egy kiemelt, országos vonzerővel rendelkező attrakció Időjárástól független, költési lehetőséget és tartózkodási időt növelő attrakciók hiánya A városnak nincs szállodája Kevés a minőségi szálláshelykínálat Fedett uszoda hiánya Sportturizmust támogató infrastruktúra hiányosságai, a meglévő infrastruktúra elavultsága Jelentős különbségek a szolgáltatások színvonalában Szezonalitás Tourinform iroda hiánya Összehangolt marketing nehézségei (a városnak nincs arculati kézikönyve) Turisztikai táblarendszer hiányosságai a látnivalóknál Aktív túraútvonal hiánya Tőke és forráshiány Szakmai együttműködés hiánya a turisztikában érdekelt vállalkozások között Alacsony népességmegtartó erő, a képzett szakemberek elvándorlása A vállalkozói ismeretek alacsony szintje a turizmusban Az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje Kevés parkolóhely 9 Forrás: Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója Készítette: Deim Éva, idegenforgalmi referens 16

20 Lehetőségek A gazdasági válság hatására a belföldi turizmus népszerűsége nő Az egészségturizmus (gyógyturizmus), azon belül a (sport)rekreáció, Szentes a sportot kedvelő és művelő fiatalok városa Az egészség (gyógyvíz) és a sport (aktív életmód) ötvözésével létrejövő turisztikai termék regionális és országos viszonylatban is egyedülálló Életmódváltás, a szabadidő növekedésével a turizmus felértékelődése Egészség,- és környezettudatosság terjedése Fejlesztések iránti igény és szándék a Sportközpontnál, sportegyesületeknél Sportrendezvényekre szervezett sportturizmus fellendítése edzőtáborok (infrastrukturális háttér javításával) Városi sportdiplomáciai testület kialakítása Az idegenforgalmi kapacitás decentralizációja (fejlődő kistérség), többnapos programcsomagok kiajánlása Országos szintre emelhető nagyrendezvények (Télbúcsúztató Karnevál, Testvérvárosok Fesztiválja, Zene-Világ-Zene, Lecsófesztivál, Térfesztivál és Borünnep) Minőségi szálláshelyfejlesztésnél állandó töltöttség az előzőek révén A város adottságainak megfelelő turizmusformák támogatása a fejlesztési programokban Területfejlesztési támogatások az idegenforgalom fejlesztésére Kkv-k, nonprofit szervezetek, civilek előretörése a pályázati rendszerben Erősödő civil szerepvállalás a turizmusban A Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása (vízi turizmus, sporthorgászat, természet- és környezetvédelem fejlesztése Veszélyek Negatív trendek a turizmusban Önerő hiánya a fejlesztésekhez Csökkenő turizmusfejlesztési támogatások Az infrastrukturális fejlesztések lelassulása, elmaradása A tőkehiány állandósul, befektetők érdeklődésének csökkenése A népességmegtartó erő további csökkenése, a szakemberek elvándorlásának folytatódása A környezet állapota romlik A közbiztonság romlása Fizetőképes kereslet alacsony szintje A megközelíthetőség romlása Tömegturizmus hatása az élhető városra A Gyógyfürdő területileg behatárolt A Termál-tó aktív turisztikai hasznosítása rossz vízminősége miatt nehézkes Turisztikai fejlesztési prioritások Szentesen Sport- és egészségturizmus/gyógyturizmus ötvözése, fejlesztése, egyedi termék kialakítás, ezen belül kiemelt jelentőséggel az edzőtábor turizmus 2. Infrastruktúra fejlesztése 3. Aktív turizmus fejlesztése 4. Kulturális turizmus fejlesztése Az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe vevő turizmusfejlesztési elemek a munkahelyteremtés és foglalkoztatás, illetve az akadálymentes szállás- és vendéglátóhelyek, 10 Forrás: Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója Készítette: Deim Éva, idegenforgalmi referens 17