Latin-amerikai migrációs körkép

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Latin-amerikai migrációs körkép"

Átírás

1 Latin-amerikai migrációs körkép Soltész Béla Absztrakt Ötszáz éves történelméből négyszázötven éven keresztül Latin-Amerika mindennapjait a bevándorlás alakította. A hódító spanyol és portugál konkvisztádorok, az őslakos indiánok és a behurcolt afrikai rabszolgák vérkeveredéséből létrejött etnikai mozaikot ázsiai, közel-keleti és európai bevándorlók is színesítették. Az utóbbi fél évszázadban azonban inkább a kivándorlás határozza meg a szubkontinens mindennapjait: a hetvenes és nyolcvanas évek katonai diktatúráit és gerillaháborúit, a nyolcvanas évek adósságválságát és a kilencvenes évek megszorításait követően az ezredforduló környékén tetőzött a kivándorlási hullám Latin-Amerikából. Ma csaknem 30 millió latin-amerikai él a születési országán kívül, jelentős részük az Egyesült Államokban, ahol egyedi, hibrid (chicano) kultúrát hoztak létre. Kulturális, gazdasági és politikai hatásuk az otthon maradottakra is jelentős. Abstract For most of its history, the demographic profile of Latin America was shaped by flows of immigration. Its ethnic mosaic was composed by Spanish and Portuguese conquistadores, indigenous people and African slaves, to which immigrants from Asia, the Middle East and several European countries also added their contribution. In the last half century, however, it is the outward migration that shapes social processes in Latin America. Following the military dictatorships and guerrilla wars of the seventies, the debt crisis of the eighties and the structural adjustments of the nineties, the emigration wave had its peak around Today almost 30 million Latin Americans live outside their countries of birth, most of them in the United States where they have formed a unique, hybrid (Chicano) culture. Their cultural, economic and political preferences have a significant effect on their countries of origin as well. Kulcsszavak: Latin-Amerika, hibriditás, strukturális reformok, centrum-periféria, gazdasági migráció, chicano, hazautalások Keywords: Latin America, hybridity, structural adjustments, center-periphery, economic migration, Chicano, remittances

2 178 soltész béla Bevezetés Latin-Amerikának az amerikai kontinens spanyol és portugál nyelvű országait nevezzük. Mexikótól Chiléig 18 kisebb-nagyobb országban hivatalos nyelv a spanyol, míg portugálul egyetlen amerikai országban, a félkontinensnyi méretű Brazíliában beszélnek. Ezen felül számos kisebb, angol, francia vagy holland nyelvű ország és függő terület található a Karib-tenger medencéjében, amelyeket összefoglaló néven Karib-térségként szokás említeni. Ez utóbbira a jelen fejezet nem terjed ki. Latin-Amerika népessége egy több évszázadon át tartó etnikai és kulturális keveredés nyomán jött létre. A domináns elem azonban mindvégig az európai maradt, ami mind a latin-amerikai államok nyelvében és vallásában, mind pedig az Európához (illetve később Észak-Amerikához) fűződő szoros kapcsolatokban is megnyilvánult. A 20. század közepéig Latin-Amerika folyamatosan fogadta az európai betelepülőket, a második világháború után azonban gazdasági és politikai problémák egész sora miatt a bevándorlás lecsökkent. Nyugat-Európa és Észak-Amerika ugyanakkor páratlan gazdasági fejlődésen ment keresztül (amely nem volt független a fejlődő országokból a fejlett országokba áramló tőkejövedelmektől), Latin-Amerika viszont nem tudott felzárkózni a fejlett országokhoz, hanem egyre jobban leszakadt. A nagy jövedelmi különbségek természetes következményeként megindult a migráció a latin-amerikai országokból az Egyesült Államok, majd pedig Nyugat-Európa felé. Általánosságban elmondható, hogy a latin-amerikaiak kivándorlását elsősorban gazdasági tényezők motiválják, és az úticélok kiválasztásánál a személyes ismeretségek játszanak kiemelkedő szerepet. Más szóval, a latin-amerikaiak többsége dolgozni indul a határon túlra, hogy pénzt utalhasson haza a családjának, és amikor megérkezik külföldre, általában már várja egy ismerőse, aki segít neki, hogy mielőbb munkába álljon. Jelen fejezet célja, hogy e migrációs folyamatok okait, mintázatait és következményeit részletesen az Olvasó elé tárja. Bevándorlókból kivándorlók Kolumbusz Kristóf 1492-es expedíciójával a világtörténelemben páratlan méretű népirtás vette kezdetét. Az indiánok körében véghezvitt vérengzések, az azték és inka magaskultúrák romba döntése és lakóik kényszermunkára fogása, valamint a spanyolok által behurcolt járványok rohamos elterjedése következtében a teljes amerikai kontinens 30 milliósra becsült őslakos népessége egy bő évszázad alatt a tizedére, 3 millió főre csökkent. Latin-Amerikában mindössze a 20. század elejére laktak újra annyian, mint Kolumbusz érkezésekor, beleértve ebbe a két időpont közt eltelt négy évszázadban érkezett összes betelepülő leszármazottait is. Az indián közösségek soha nem heverték ki azt a sokkot, amit a gyarmatosítás okozott a számukra. A kényszermunkát nehezen viselő indiánok helyettesítésére az európaiak Afrikából hurcoltak be rabszolgákat. Becslések szerint a gyarmati korszak három évszázada alatt 12 millió afrikait hajóztak be a gyarmattartó országok kereskedői. A rabszolgák

3 latin-amerikai migrációs körkép 179 körülbelül egytizede már az átkelés során meghalt. Akik megérkeztek, ültetvényekre kerültek, elsősorban a Karib-térség és Brazília tengerparti részeire, ahol a fő termény a cukornád volt. Az Andok és a Mexikói-felföld ezüst- és aranybányáiban ezzel szemben továbbra is indiánok dolgoztak, míg az egyre nagyobb számban betelepülő európaiak közül kerültek ki a földbirtokosok, egyházi személyek és kereskedők. A három etnikum (európai, afrikai, indián) keveredése új, sajátságosan latin-amerikai népcsoportokat hozott létre. Meszticnek az európai-indián, mulattnak az európaiafrikai, zambónak az indián-afrikai keveredésből született embereket hívják, de a gyarmati korszakban 16 különböző elnevezés létezett a különféle felmenőktől származó etnikai keverékekre (Radcliffe Westwood, 1996). A latin-amerikai országok függetlenedése a kreoloknak (latin-amerikai fehéreknek) köszönhető, akik nem voltak érdekeltek a rabszolgaság eltörlésében. Arra csak fél évszázaddal később, a 19. század végén került sor. Az ekkor felszabadított feketék közül sokan a városokba költöztek, így számos ültetvényen munkaerőhiány lépett fel. Kivándorlási ügynökök sora indult Európába, hogy az akkoriban szegénynek számító országokból munkásokat toborozzanak. Így került az Újvilágba többmillió olasz, dél-német, lengyel, ukrán, délszláv és zsidó, de több tízezerre tehető a Latin- Amerikába érkezett magyarok száma is. Kínából, Japánból és a Közel-Keletről is érkeztek bevándorlók: előbbiek építkezéseken dolgoztak, míg az utóbbiak főként kiskereskedőként találták meg a számításukat. Az utolsó nagy bevándorlási hullám a második világháborúhoz köthető: a háború előtt a nácik elől menekülők, míg a háború után a felelősségre vonás elől menekülő nácik és kollaboránsaik érkeztek a biztonságos búvóhelynek tűnő kontinensre (Durand Massey, 2010; Solimano, 2008). Az 1950-es években a bevándorlás üteme lecsökkent. A gazdasági nehézségekkel küszködő Latin-Amerika egyre kevésbé számított vonzó helynek a világ többi részéhez viszonyítva. Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Ausztrália és a Perzsa-öböl országaival ellentétben Latin-Amerika országainak migrációs egyenlege pozitívból negatívba váltott: több lett a kivándorló, mint a bevándorló. A nettó migrációs ráta alakulását szemlélve (1. táblázat) jól látszanak bizonyos történelmi események hatásai a kivándorlásra. Fidel Castro 1959-es hatalomra kerülése Kubában, vagy az 1973-as katonai hatalomátvétel Uruguayban jelentős menekülthullámot indított útjára. Több közép-amerikai országban, így például El Salvadorban és Nicaraguában a hetvenes és nyolcvanas évek polgárháborúja elől menekülők lépték át a határt, és a migráció akkor sem maradt abba, amikor a háború véget ért: a kivándorlás gazdasági okokból békeidőben is folytatódott. Néhány pozitív példa is akad, például Chile esete, amely a Pinochet-diktatúra bukása és az ország jó gazdasági teljesítménye következtében a kilencvenes évektől kezdve kibocsátó országból bevándorlási célországgá vált (Solimano, 2008). A történelmi eseményeknél, földrengésszerű politikai változásoknál kevésbé látványos, ám annál fontosabb tényezői a kivándorlásnak a demográfia és a gazdasági

4 180 soltész béla szerkezetváltozás. Ami az előbbit illeti, a 20. század második felében Latin-Amerikában robbanásszerű népességnövekedés ment végbe, a vidéki területekről a munkát keresők a nagyvárosokba, majd a szomszédos országok nagyvárosaiba áramlottak. A városokban ugyan több volt a munka, mind vidéken, de kiszolgáltatottabbak is voltak a dolgozók: nem volt háztáji termőföld, sem kiterjedt rokonság, hogy kisegítse azokat, akik munka nélkül maradtak. Sokaknak így nem maradt más választásuk, mint továbbvándorolni ezúttal már az országhatáron túlra (Ávila, 2003). A gazdasági tényezők között a legfontosabb a nyolcvanas évek adósságválsága. A hetvenes években nagyon olcsón lehetett hitelhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon, ami kapóra jött az iparosítani, fejleszteni próbáló latin-amerikai országoknak. Több ország is olyan mértékben eladósodott a nyolcvanas évek elejére, amikor a kamatok megemelkedtek, hogy fizetési kötelezettségeiket csak brutális megszorítások és hiperinfláció árán tudták teljesíteni. A gazdasági szerkezetváltozás nyomán a foglalkoztatás bizonytalanabbá vált, az egyenlőtlenségek növekedtek. Milliók vesztették el munkájukat, megtakarításaikat és létbiztonságukat, így számukra sem maradt más megoldás, mint a kivándorlás (Urquidi, 2005). Táblázat 1: Nettó Migrációs Ráta Latin-Amerika országaiban Ország Argentína Bolívia Brazília Chile Costa Rica Dominikai Közt Ecuador El Salvador Guatemala Honduras Kolumbia Kuba Mexikó Nicaragua Panama Paraguay Peru Uruguay Venezuela Latin-Amerika Nettó Migrációs Ráta: a kivándorlók és bevándorlók egyenlege öt éves időszakonként (per 1000 fő) Jelmagyarázat: fehér: egyensúly vagy bevándorló többlet, világosszürke: enyhe kivándorlás, sötétszürke: erőteljes kivándorlás Forrás: UNData (2013)

5 latin-amerikai migrációs körkép 181 A latin-amerikai kivándorlás mintázatai A kivándorlás ténye nem volt előzmények nélküli Latin-Amerikában, de korábban a migráció, országtól és történelmi korszaktól függően, két fő jellegzetességet mutatott. Egyrészt a képzetlen agrárnépesség bizonyos országokból szezonálisan a szomszédos országba vándorolt idénymunkára (mexikóiak az Egyesült Államokba, bolíviaiak Argentínába). Másrészt a politikailag aktív városi felső- és középosztály tagjai a már említett katonai puccsok és diktatúrák elől menekülve más latin-amerikai vagy nyugat-európai országokban kerestek menedéket ig azonban ezek a népmozgások volumenüket tekintve eltörpültek a belső migráció mellett, vagyis jóval többen vándoroltak az országokon belül, vidékről a városokba, mint az egyes országok között (Durand Massey, 2010). Táblázat 2: Latin-amerikai országok rezidens és migráns népessége (születési ország szerinti stock adat), fő kivándorlási célországok, GNI (bruttó nemzeti jövedelem) per fő, és a hazautalások aránya a GNI százalékában (2010) Ország Teljes népesség (millió fő) Kivándoroltak (stock) Fő kivándorlási célországok GNI/fő (USD) Hazautalások/ GNI (százalék) Argentína 40, ES, US, CL ,23 Bolívia 9, ES, AR, US ,26 Brazília 193, US, JP, ES ,28 Chile AR, US, ES ,01 Costa Rica 4, US, NI, PA ,14 Dominikai Közt. 10, US, ES, IT ,5 Ecuador 13, ES, US, IT ,55 El Salvador 6, US, CA, GT ,37 Guatemala US, MX, BZ ,82 Honduras 7, US, ES, NI ,01 Kolumbia 45, US, VE, ES ,78 Kuba 11, US, ES, IT n. a. n.a. Mexikó 107, US, CA, ES ,62 Nicaragua 5, CR, US, ES ,38 Panama 3, US, CR, ES ,83 Paraguay 6, AR, ES, BR ,82 Peru 29, US, ES, IT ,1 Uruguay 3, AR, ES, US ,3 Venezuela 28, US, ES, CO ,04 Összesen 557, Rövidítések: AR: Argentína, BR: Brazília, CA: Kanada, CL: Chile, CO: Kolumbia, CR: Costa Rica, ES: Spanyolország, GT: Guatemala, IT: Olaszország, JP: Japán, MX: Mexikó, NI: Nicaragua, PA: Panama, US: Egyesült Államok, VE: Venezuela. Forrás: saját összeállítás a Világbank Bilateral Migration Matrix (2010) és Migration and Remittances Factbook (2012) alapján

6 182 soltész béla 1990-től azonban a latin-amerikai migrációs minták gyökeresen megváltoztak. A korábbi (ingázó és politikai) migrációs típusok mellett megjelent a migráció új formája. Ez indítékát tekintve elsődlegesen gazdasági, összetételét tekintve pedig már nem csupán a munkanélküli agrárnépesség, hanem a városi alsó- és középosztály tagjait érintette. A kilencvenes években ez a migrációs mozgás szinte kizárólag az Egyesült Államokba irányult, a 2001-es New york-i terrortámadás nyomán azonban az észak-amerikai ország határőrizeti szabályait jelentősen megszigorították. Ennek két következménye lett: egyrészt az ingázó migráció nagyban megnehezedett, ennek következtében az Egyesült Államokban tartózkodó latin-amerikai, elsősorban mexikói migráns népesség, ha tehette, helyben maradt, és nem tért vissza a szülőföldjére. Másrészt a migránsok új, korábban számukra ismeretlen országok felé vették az irányt. A legfontosabb új célországok ekkor éppen gazdasági konjunktúrát éltek át, így liberális migrációs törvényeket hoztak, főként akkor, ha a migránsok felmenői épp az adott országból vándoroltak ki néhány generációval korábban. Emblematikus eset Argentínáé, ahonnan a es gazdasági összeomlás nyomán rengetegen költöztek Spanyolországba vagy Olaszországba, de például Japán is megnyitotta a határait a japán felmenőkkel bíró brazil és perui migránsok előtt (Durand Massey, 2010). A 19. század végén Latin-Amerikába vándorló spanyolok, olaszok és japánok leszármazottait könnyített beutazási feltételek várták a nagy- és dédszüleik szülőföldjén, így került többszázezer japán-brazil Japánba, vagy olasz-argentin Olaszországba (Goto, 2006). Jelenleg mintegy 28 millió latin-amerikai születésű ember él a születési országán kívül. Túlnyomó többségük (18,5 millió fő) az Egyesült Államokban lakik, amelyet a sorban Spanyolország (2,5 millió fő) és Argentína (1 millió fő) követ. Legális és illegális migrációs útvonalak A latin-amerikai országokból külföldre igyekvők előtt sokféle legális út áll, noha a híradásokban rendszerint csak az illegális határátlépők szerepelnek. Az egyes regionális integrációs blokkokon belül, mint például a MERCOSUR és az Andoki Közösség, a tagállamok polgárai szabadon mozoghatnak (Soltész, 2011). Kilencven napot meg nem haladó időre a schengeni zónába, illetve az Egyesült Királyságba is beléphetnek a legtöbb latin-amerikai ország polgárai, kivételt csak a leginkább kivándorlónak tartott országok, például Ecuador, Bolívia vagy Kuba képeznek. Az Egyesült Államokba azonban egyetlen latin-amerikai ország polgárai sem léphetnek be vízum nélkül. Valóban sokan érkeznek legálisan a célországba, vagy a jogszerű tartózkodási idő lejártával nem utaznak haza, hanem illegálisan ott maradnak, és munkát vállalnak (Tuirán, 2000). Az ő helyzetük rendezésére egyes országokban, például Spanyolországban több alkalommal amnesztiát hirdettek: aki jelentkezett a hatóságoknál, ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott. Mások a családegyesítési folyamat keretében költöztek ki korábban kivándorolt és tartózkodási engedélyt szerzett házastársukhoz. A migráns közösségek a családegyesítések általánossá válásával

7 latin-amerikai migrációs körkép 183 szilárdulnak meg, hiszen ekkor már nem vendégmunkások, hanem letelepedett családok alkotják a bevándorlók zömét. Általánosságban elmondható, hogy minél képzettebb egy migráns, annál kevesebb akadállyal kell megküzdenie. Az agyelszívás néven ismert folyamat komoly kihívást jelent több latin-amerikai ország számára, hiszen a legtehetségesebb fiatalokat tárt karokkal fogadják a külföldi munkaadók, sőt általában az egyetemek is (Didou, 2009). A kevésbé tehetségesek és képzettek azonban, ha az Egyesült Államokban szeretnének dolgozni, számtalan akadállyal találják magukat szemben, kezdve egy konzuli interjúval és szigorú alkalmassági feltételekkel. Akik nem felelnek meg, vagy meg sem próbálják a legális határátlépést, azok a több mint négyezer kilométer hosszú mexikói-amerikai határ valamely pontján próbálnak illegális módon átjutni a túloldalra. Bár a határ majdnem teljes hosszában szögesdrót-kerítések húzódnak, ilyen hosszú szakaszt képtelenség tökéletesen kontroll alatt tartani. A legelhagyatottabb, sivatagos részeken, vagy éjszaka, a határon folyó Rio Grandét átúszva minden évben több százezer migráns jut át a túloldalra. A legtöbben embercsempészek vezetésével vágnak neki az útnak a coyote, ahogy a csempészeket Mexikóban hívják, rendszerint 300 dollár körüli összeget kér azért, hogy elkalauzolja a migránsokat addig a pontig, ahol át tudnak szökni a határon. Több titkos alagút is létezik, amelyeken át az emberek mellett drogot csempésznek az Egyesült Államokba a maffiacsoportok. A migránsok egyik része Mexikóból, másik része a közép-amerikai országokból (El Salvador, Guatemala, Honduras stb.) érkezik a határra, utóbbiak jellemzően tehervonatok vagy kamionok rakománya közé bújva szelik át Mexikót. A helyismeret nélkül, csomagjukban összes megtakarított pénzükkel észak felé tartó migránsok a maffia kedvelt célpontjai: sokan válnak rablógyilkosság áldozatává közvetlenül azelőtt, hogy eljutnának a határra (Durand Massey, 2001; 2003). Speciális eset a Kubából az Egyesült Államokba tartó balsero tutajos migránsoké. Az Egyesült Államok gazdasági embargó alatt tartja a Castro-testvérek vezette szigetországot, és a kilencvenes évek közepéig automatikusan menedékjogot biztosított minden kubainak, aki átjutott a 145 kilométer széles Floridai-szoros túloldalára. A házi készítésű tutajokon, csónakokon hánykolódó kubaiak közül azonban sokakat az amerikai parti őrség ment ki a vízből: őket a Bill Clinton által bevezetett vizes láb száraz láb politika értelmében a hajók visszaviszik Kubába, és a menedékjog csak azokat a kubaiakat illeti meg, akik száraz lábbal lépnek az Egyesült Államok területére (López Segrera, 2011). Kettős identitások A 28 millió latin-amerikai születésű migráns túlnyomó többsége, ahogy korábban már szó esett róla, az Egyesült Államokban él, ráadásul meglehetősen koncentrált földrajzi eloszlásban. A csaknem tizenkét millió mexikói elsősorban a délnyugati államokban Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó, Texas telepedett le, de Chicago is fontos

8 184 soltész béla mexikói központtá vált az elmúlt évtizedben. Több mint egymillió kubai él Miamiban és környékén, míg a Puerto Ricó-iak és a dominikaiak többsége New York térségében lakik különösképpen a híres Spanish Harlem városrészben. A nagyszámú latin-amerikai migráns jelenléte alapjaiban formálta át e területek kulturális és társadalmi viszonyait. A spanyol nyelvű cégtáblák, a latin zene és vizuális kultúra azt az érzést keltette az amerikai identitás védelmezőiben, hogy az ország egyes részei ellatinosodnak, elvesztik angolszász jellegüket. Az utolsó amerikai, aki elhagyja Miamit, hozza magával a zászlót szól a konzervatívok gúnyos szállóigéje. A nemrég elhunyt Samuel P. Huntington politikatudós utolsó, Kik vagyunk mi? című könyvében hosszasan elemezte a latin-amerikai bevándorlásban szerinte rejlő veszélyeket. Szemben a korábbi olasz, lengyel, ír és zsidó bevándorlókkal, állította Huntington, a latin-amerikaiak nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy elsajátítsák az angol nyelvet és az amerikai társadalom értékeit, ezzel pedig hosszabb távon az Egyesült Államok kulturális egységét sodorják veszélybe (Huntington, 2005). Tény, hogy a latin-amerikai származásúak számuk már meghaladta az afro-amerikaiakét túlnyomórészt a spanyol nyelv használatát részesítik előnyben. Huntington állításával szemben azonban a latin-amerikaiak identitását nagymértékben átalakítja az Egyesült Államokban töltött idő. Minél inkább befogadja őket a munkaerőpiac, életvitelükben annál inkább hasonulnak a többségi amerikai társadalomhoz. A már az Egyesült Államokban született mexikói származásúak a chicanók kultúrája pedig rendkívül gazdag és eredeti, amely folyamatosan remixeli, újraértelmezi mind az angolszász, mind a latin-amerikai kultúra elemeit (Muñoz, 2013). Kialakult a spanglish nyelvhasználat: sokan beszélnek úgy, hogy folyamatosan váltogatják az angol és spanyol szavakat, előbbieket a racionális gondolatok és tervek, utóbbiakat az érzelmek kifejezésére használva (Anzaldúa, 1987). Hazautalások: függőség vagy fejlesztés? A migránsok mentalitásának, gondolkodásának átalakulása az otthon maradottakra is visszahat. Általános jelenség, hogy a migránsok pénzzel és fogyasztási cikkekkel támogatják a rokonaikat. A hazautalások következtében számos latin-amerikai család anyagi helyzete javult, de egyúttal megjelentek olyan divatok, eszmék, fogyasztási szokások, sőt vallási irányzatok is, amelyek az Egyesült Államokból eredtek, és korábban ismeretlenek voltak Latin-Amerikában (Soltész, 2013). Egy perui antropológus egy, az Andok hegycsúcsai között megbúvó faluban jegyezte fel az alábbi történetet: a falu védőszentjének napjára hazalátogattak a migránsok, akik közül egy csoport Peru fővárosában, Limában élt, egy másik Olaszországban, míg egy harmadik az Egyesült Államokban. Megállapodtak, hogy építenek valamit, ami a falu fejlődését szolgálja, ám mindhárom csoport mást értett fejlődés alatt. A limaiak iskolát akartak építeni, az olaszországiak internet-kávézót, az Egyesült Államokban

9 latin-amerikai migrációs körkép 185 Magyarország és Latin-Amerika Magyarok már igen korán, a 17. századtól kezdve eljutottak Latin-Amerikába: jezsuita papoktól kalandor szerencselovagon át 1848-as honvédtisztekig terjed a különös lista. Uruguay himnuszát egy magyar zeneszerző, Debály Ferenc alkotta meg, Argentína hadseregét pedig Bem József egykori tábornoka, Czetz János modernizálta. Nagyobb létszámban azonban csak a 20. század elején, az első világháború után és a gazdasági válság idején, majd a második világháború előtt és után, végül pedig 1956-ban érkeztek magyarok a szubkontinensre. Jelenleg mintegy 200 ezerre tehető a magyar leszármazottak létszáma Latin-Amerikában, közülük azonban már csak igen kevesen beszélik a magyar nyelvet. Számottevő magyar kulturális és közösségi élet a két legnagyobb délamerikai városban, São Paulóban és Buenos Airesben maradt fenn napjainkig (Anderle, 2008; Szilágyi, 2003). A Magyarországon élő latin-amerikaiak létszáma ezzel szemben igen csekély (néhány ezer fő) és apró, de jól körülhatárolható csoportokra tagolódnak. Említést érdemelnek a szocializmus alatt tanulni vagy dolgozni érkező, és itt családot alapító kubaiak, illetve a Pinochet-diktatúra elől ide menekült chileiek. A rendszerváltás után tűntek fel az andoki utcazenészek, később pedig a táncés capoeira-oktatók (Letenyei, 2008). Kevésbé látványos, de létszámát tekintve sokkal jelentősebb csoportot alkotnak a multinacionális vállalatoknál dolgozó expat (vállalaton belül áthelyezett) migránsok, illetve a diákok, akik közül a brazilok vannak legtöbben, közel 500-an. Az ő magyarországi tanulmányaikat a brazil állam finanszírozza. élők pedig egy kis bevásárlóközpontot. Mivel egyik csoportnak sem volt annyi pénze, hogy a tervét egyedül megvalósítsa, a faluban végül nem épült semmi (Ávila, 2003). A kutatások azt mutatják, hogy egy átlagos család a migránsok által megkeresett és hazautalt pénz mintegy 60 százalékát fogyasztási cikkekre (étel, ital, ruha, műszaki cikkek) költi, 10 százalékát orvosra, 10 százalékát iskolára, 10 százalékát házépítésre, 10 százalékát pedig olyan jótékonysági kiadásokra, mint a templom felújítása, a főtér kikövezése, vagy a temető kerítésének a kifestése. Ritka, hogy a hazautalt pénzből valami olyasmi jöjjön létre, ami gazdasági fejlődést és ezáltal munkahelyeket teremt (Baby-Collin et al., 2008). Ráadásul kialakul a függőség kultúrája : a külföldről érkező rendszeres jövedelem tudatában a családtagok nem vállalnak munkát, a fiatalok pedig úgy tervezik az életüket, hogy annak aktív szakaszában maguk is migránsként, külföldön igyekezzenek jövedelemre szert tenni (Delgado et al., 2009).

10 186 soltész béla Az egyéni hazautalások lényegüket tekintve magánjövedelmek, amelyek felhasználásának orientálására a kormányzat csak korlátozott eszközökkel rendelkezik. Ahogy Peru kormányának nem tiszte eldönteni, hogy egy Peruban élő perui állampolgár mire költse az általa megkeresett pénzt, úgy abban sem illetékes, hogy egy az Egyesült Államokban élő perui állampolgár által megkeresett pénzt mire költse a Peruban élő felesége vagy fia. Sőt, még a személyi jövedelemadó lehetőségétől is elesik (ha a hazautalást próbálná megadóztatni, azzal csak az informális csatornákon keresztül áramló pénzmennyiséget növelné), így az egyéni hazautalásokból közvetlenül nem, csak közvetett módon származik költségvetési bevétel (Orozco, 2005). Az egyéni hazautalásokon kívül azonban léteznek más, gazdasági jellegű erőforrások, amelyek a migránsoktól erednek és a származási országban fejtik ki a hatásukat. Közkeletű vélemény, hogy egy kivándorló akkor teheti a legtöbbet a hazájáért, ha, miután összeszedett némi pénzt és szaktudást, hazaköltözik és vállalkozásba fog. Ezt számos ország adókedvezményekkel, mikrohitelekkel, munkaerőpiaci orientációval próbálja ösztönözni. Ezek közül kiemelkedő példa az ecuadori Cucayo Alap (Fondo Cucayo), amely egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt az emigrációból hazatérő kisbefektetők számára (Moncayo, 2011). Azon migránsok számára, akik nem kívánnak/tudnak hazatelepülni, a kollektív hazautalások jelentik az otthon maradottak segítésének módját, vagyis a kivándorlók összeadnak egy nagyobb pénzösszeget, hogy abból a származási településük fejlődését elősegítő projektet finanszírozzanak: például iskolát építsenek, vagy felújítsák az orvosi rendelőt. Mexikóban egy innovatív társfinanszírozási program, a 3x1 Program Migránsoknak (Programa 3x1 para Migrantes) működik, melynek lényege a következő: minden hazaküldött dollárt további egy-egy dollárral egészít ki a települési önkormányzat, a tagállam kormánya és a szövetségi kormány innen a program neve (3x1) (García de Alba et al., 2006; Aparicio Meseguer, 2009). Transznacionális nemzetek A migránsok kiemelt gazdasági szerepe miatt Latin-Amerikában és más fejlődő régiókban a kormányok egyre inkább körüludvarolják a kivándorlókat, akik számuknál, tőkeerejüknél és kapcsolatrendszerüknél fogva fontos erőforrást jelenthetnek a migránsokat kibocsátó ország számára, de akár keresztbe is tehetnek neki, ha nem éppen szívélyes a viszony. A legtöbb latin-amerikai országnak az ezredfordulóig egyáltalán nem volt migrációs politikája, vagy ha igen, az a korábbi időszakokból örökölt szemlélettel elsősorban a bevándorlásra és a lakatlan területek betelepítésére koncentrált (Argentína), vagy egyes esetekben a szezonális migrációt szabályozta bilaterális egyezmények formájában (Mexikó) (Délano, 2011). Ezzel szemben a migránsok ma már több országban politikai képviselettel is rendelkeznek. A Dominikai Köztársaságban például mindkét nagy párt vezetőjének kampánykörútja New Yorkban kezdődik, ami nem csoda, hiszen onnan érkezik az általuk kapott adomá-

11 latin-amerikai migrációs körkép 187 nyok legnagyobb része. Az előző elnök, Leonel Fernández is New Yorkban nőtt fel, a dominikai parlamentben pedig olyan képviselők is ülnek, akik a New york-i, floridai vagy spanyolországi választókörzet szavazóit képviselik (Vargas, 2011). A latin-amerikai nemzetek tehát a migráció következtében transznacionálissá, határokon átnyúlóvá váltak. Az államok polgárainak egy része tartósan külföldön telepedett le, és hazautalt pénzükkel, politikai befolyásukkal és a fejlődésről, haladásról alkotott új elképzeléseikkel a szülőföldjük jövőjét is nagyban meghatározzák (Levitt, 2001). Bár Huntington az Egyesült Államok ellatinosodása miatt aggódott, sokan érzik úgy, hogy épp a latin-amerikai országok kezdtek el elamerikaiasodni (Capetillo-Ponce, 2007). Akárhonnan is nézzük, tény: a 28 millió migránsnak komoly szerepe van abban, hogy Latin-Amerika és a világ többi része között intenzív kulturális, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok alakultak ki. A migránsok ugyanis két ország, két kultúra között élnek és gondolkodnak, így közvetítő szerepük a globalizációs folyamatok előrehaladtával várhatóan a jövőben még erősebbé fog válni. Összegzés A 21. század elején Latin-Amerika mindennapjainak egyik meghatározó tényezője a kivándorlás. Az Egyesült Államokba (illetve kisebb mértékben Nyugat-Európába, Japánba és néhány gazdagabb latin-amerikai országba) irányuló vándorlást elsősorban gazdasági okok idézik elő. Számos ország társadalmában mélyreható változásokat okozott a migráció, különösképpen a jelentős mennyiségű hazautalt pénz következtében. Mindezek mellett a külföldön élő latin-amerikaiak kulturális és politikai szerepe sem elhanyagolható a származási országaikra nézve. Noha sok szempontból a migráció az országok közti jövedelmi különbségekre adott kényszerválasz, és tömegessé válásával a felzárkózás helyett a függőség felé viheti Latin-Amerikát, fejlesztési hatásai mégis igen jelentősek lehetnek. A kivándorlás által érintett latin-amerikai országok ezért igyekeznek olyan közpolitikákat alkotni, amelyek révén a kivándoroltak tehetnek valamit szülőföldjük fejlődéséért. A migránsok jogi helyzetének rendezése, a migráció körkörösségének elősegítése, valamint a származási ország munkaerőpiaci és befektetési környezetének javítása hozzájárulhatna ahhoz, hogy a migráció mind a kibocsátó, mind pedig a fogadó országok számára összességében inkább pozitív, mint negatív hatásokkal járjon.

12 188 soltész béla 1. Milyen gazdasági és politikai folyamatok vezettek ahhoz, hogy a legtöbb latin-amerikai ország bevándorlási célországból kivándorlókat kibocsátó országgá vált? 2. Melyek a legfontosabb, kivándorlókat kibocsátó országok Latin-Amerikában, és melyek a legfontosabb célországai a Latin-Amerikából kivándorlóknak? 3. Milyen politikai, gazdasági és kulturális jelentősége van az Egyesült Államok latin-amerikai származású lakosságának? 4. Nevezzen meg két legális és két illegális módot, ahogy jellemzően a latinamerikai migránsok a célországokba érkeznek! 5. Milyen pozitív és negatív hatásai vannak a Latin-Amerikába áramló hazautalásoknak? 6. Milyen közpolitikai beavatkozások növelhetik a hazautalt vagy a származási országban befektetett pénz társadalmi hasznosságát? Ajánlott linkek az interneten ACP Observatory on Migration Center for Latin American Studies at the University of Miami https://www.as.miami.edu/clas/ CEPAL División de Población Conferencia Suramericana sobre Migraciones Elcano Royal Institute FLACSO Sistema de Información sobre Migraciones Andinas Ibero-American Migratory Movements Portal IMILA Investigación de la Migración Internacional en América Latina y el Caribe Instituto de Mexicanos en el Exterior Inter-American Dialogue International Network on Migration and Development

13 latin-amerikai migrációs körkép 189 Migrantólogos Migration and Development Journal OAS Migration and Development Observatorio Permanente de la Inmigración Pew Hispanic Center Revista Migraciones Internacionales SIEMMES Sistema de Información Estadística sobre las Migraciones en Mesoamérica The Latin American Migration Project The Mexican Migration Project The National Institute of Migration (Mexico) Felhasznált irodalom Anderle, Ádám (2008): Magyarok Latin-Amerikában. Rubicon, 2008, No. 1. Anzaldúa, Gloria (1987): Atravesando Fronteras / Crossing Borders. In. Anzaldúa, Gloria (ed.): Borderlands / La Frontera. The New Mestiza. Aunt Lute Books, San Francisco. Aparicio, Javier Meseguer, Covadonga (2009): The Electoral Determinants of Collective Remittances: The Mexican 3x1 Program for Migrants. IBEI Working Papers, CIDOB, Barcelona, 2009/22. Ávila, Javier (2003): Lo que el viento (de los Andes) se llevó: diásporas campesinas en Lima y los Estados Unidos. In: Degregori, C. I. (ed.) Comunidades locales y transnacionales. Cinco estudios de caso en el Perú. IEP Instituto de Estudios Peruanos, Lima, pp Baby-Collin, Virgine Cortes, Genevieve Faret, Laurent (2008): Migrant Remittances and Development in Bolivia and Mexico. A Comparative Study. In. Naerssen, Ton van et al. (eds.): Global Migration and Development. Routledge, New York. Capetillo-Ponce, Jorge (2007): From A Clash of Civilizations to Internal Colonialism. Reactions to the theoretical bases of Samuel Huntington s The Hispanic Challenge. Ethnicities 2007, No. 7. pp Délano, Alexandra (2011): Mexico and its diaspora in the United States: Policies of Emigration since Cambridge University Press, New York. Delgado, Raul et al. (2009): Six Theses to Demystify the Nexus Between Migration and Development. Migración y Desarrollo, 2009, First semester. pp Didou, S. Moviliades (2009): Movilidades académicas y profesionales en América Latina: entre la ignorancia y la polémica. Revista de la Educación Superior, Vol. 37., No. 148., pp Asociación Nacional de Universidades e Instituciones de Educación Superior, México D. F.

14 190 soltész béla Durand, Jorge Massey, Douglas Zenteno, René (2001): Mexican Immigration to the United States: Continuities and Changes. Latin American Research Review, No. 36. pp Durand, Jorge Massey Douglas (2003): Clandestinos: Migración México-Estados Unidos en los Albores del Siglo XXI. Editorial Porrua, México D. F. Durand, Jorge Massey, Douglas (2010): New World Orders: Continuities and Changes in Latin American Migration. The ANNALS of the American Academy of Political and Social Science, 2010, 630. pp García de Alba Tinajero, Maria Jáuregui Casanueva, Leticia Nuñez Sañudo, Claudia (2006): Liderazgos y nuevos espacios de negociación en el Programa 3x1 para Migrantes. El caso de Zacatecas. In. Fernandez de Castro, Rafael Garcia Zamora, Rodolfo (eds.): El Programa 3x1 para Migrantes: Primera Política Transnacional en México? Porrúa, México. pp Goto, Junichi (2006): Latin Americans of Japanese origin (Nikkeijin) working in Japan: A survey. Kobe University, Kobe. Elérés: English/dp185.pdf (Letöltve: ) Huntington, Samuel (2005): Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái. Európa Könyvkiadó, Budapest. Letenyei, László (2008). Inti Raymi Budapest. Az emigráns Andokbeli identitás szimbolikus reprezentációja Magyarországon. In. Letenyei László (ed): Tanulmányok az Andokról.TeTT Consult, Budapest. pp Levitt, Peggy (2001): The Transnational Villagers. University of California Press, Berkeley. López Segrera, Francisco (2011): The Cuban Revolution: Historical Roots, Current Situation, Scenarios, and Alternatives. Latin American Perspectives, Issue 177., Vol. 38., No. 2., pp Moncayo, Isabel (2011): El plan a Casa : Estudio sobre la experiencia del Fondo El Cucayo. FLACSO Sede Ecuador, Quito Fundación Carolina, Madrid. Serie Avances de Investigación No. 51. Muñoz, Carlos (2013): The Chicano Movement. Mexican American History and the Struggle for Equality. The Rosa Luxemburg Foundation, New York Office. Orozco, Manuel (2005): Transnationalism and Development: Trends and Opportunities in Latin America. In. Maimbo, S. Ratha, D. (eds.) Remittances: Development Impact and Future Prospects. The World Bank. pp Radcliffe, Sarah Westwood, Sallie (1996): Imagining the Nation / Race, State and Nation. In. Radcliffe, Sarah Westwood, Sallie (eds): Remaking the Nation. Place, Identity and Politics in Latin America. Routledge, New York. pp Solimano, Andrés (ed.) (2008): Migraciones Internacionales en America Latina. Booms, Crisis y Desarrollo. Fondo de Cultura Económica, Mexico D. F. and Santiago de Chile. Soltész, Béla (2011): Latin-Amerika: Integrációk túlkínálata. Fordulat, 2011, No. 4., pp Soltész, Béla (2013): Migránsok: A nemzetközi fejlesztési együttműködés új szereplői? Kül- Világ, No. 2., pp Szilágyi, Ágnes (2003). Magyarok Brazíliában és Portugáliában, régen és ma. In. Fischer, Ferenc (ed.) Iberoamericana Quinqueecclesiensis 1. Pécsi Tudományegyetem. Latin-Amerikai Központ.

15 latin-amerikai migrációs körkép 191 Tuirán, Rodolfo (ed.) (2000): Migración México-Estados Unidos. Presente y futuro. Consejo Nacional de Población, México. Urquidi, Victor (2005): Otro siglo perdido: las políticas de desarrollo en América Latina, El Colegio de México, Mexico D. F. Vargas, Yamil (2011): Dominicanos en el exterior: de la participación a la representatividad. Observatorio Político Dominicano, Unidad de Partidos Políticos. További ajánlott irodalom Alba, Francisco (1999): La cuestión regional y la integración internacional de México: una introducción. Estudios Sociológicos, Vol. 17., No pp Aristy, Jaime (2008): Flujos migratorios desde y hacia República Dominicana. In. Solimano, Andrés (ed.): Migraciones internacionales en América Latina: Booms, crisis y desarrollo. Fondo de Cultura Económica, Mexico D. F. and Santiago de Chile. Arteta, Gustavo Oleas, Daniel (2008): Migraciones internacionales: el caso de Ecuador. In: Andrés Solimano (ed.) (2008): Migraciones internacionales en América Latina: Booms, crisis y desarrollo. Fondo de Cultura Económica, Mexico D. F. and Santiago de Chile. Berg, Ulla (2010): El Quinto Suyo: Contemporary Nation Building and the Political Economy of Emigration in Peru. Latin American Perspectives, Issue 174., Vol. 37., No. 5. pp Brick, Kate Challinor, A.E. Rosenblum, Marc (2007): Mexican and Central American Immigrants in the United States. Migration Policy Institute, Washington D. C. Cárdenas, Mauricio Mejía, Carolina (2008). Emigración, crisis y conflicto: Colombia In. Solimano, Andrés (ed.): Migraciones internacionales en América Latina: Booms, crisis y desarrollo. Fondo de Cultura Económica, Mexico D. F. and Santiago de Chile. Deligdisch, Ronaldo (2008): An Analogy Study of the Social Integration of Immigrants: The case of the German Jews in Argentina and Argentine Jews in Israel. Elérés: israel-sociology.org.il/uploadimages/immigration7.pdf (Letöltve: ) Dingemans, Alfonso Ross, César (2012): Free trade agreements in Latin America since 1990: An evaluation of export diversification. CEPAL Review, No pp Escobar, Augustín, Bean, Frank Weintraub, Sidney (1999): La dinámica de la emigración mexicana. CIESAS/Miguel Ángel Porrúa, Mexico, D. F. Garzón, Luiz (2007): Argentinos y ecuatorianos en Barcelona y Milán: trayectorias, dimensión urbana y capital cultural. Universitat Rovira i Virgili, Barcelona. Elérés: cat/pub/papers/ n85/ n85p195.pdf (Letöltve: ) Gindling, Thomas H. (2009): South-South Migration: The Impact of Nicaraguan Immigrants on Earnings, Inequality and Poverty in Costa Rica. World Development, Vol. 37., No. 1. pp Hernández, Tulia Ortiz, Yamileth (2011): La migración de médicos en Venezuela. Revista Panamericana de Salud Pública, Vol. 30., No. 2. pp Hiskey, Jonathan T. Orces, Diana (2010): Transition Shocks and Emigration Profiles. Latin America. Annals of the American Academy of Political and Social Science, 630(1). pp V. Iglesias, Enrique (2006): Economic paradigms and the role of the State in Latin America. CEPAL Review No. 90. pp Malheiros, Jorge (2007): A Imigração Brasileira em Portugal. Colecção Comunidades, 1, ACIDI, Lisboa.

16 192 soltész béla Maurizio, Roxana (2008): Migración y desarrollo: El caso de Argentina. In. Solimano, Andrés (ed.): Migraciones internacionales en América Latina: Booms, crisis y desarrollo.fondo de Cultura Económica, Mexico, D. F. and Santiago de Chile. McDonogh, Gary W. (2008): Other Worlds, Other Histories: Iberians and Exile. In. McDonogh, Gary W. (ed.): Iberian worlds. Routledge, New York. pp Organization of American States (1954): Caracas Convention on Diplomatic Asylum. Elérés: (Letöltve: ) Palma, Enrique Angeles, Alex (2009): Migración y políticas públicas. Una aproximación al Estado de México. In. Baca, Norma Herrera, Francisco González, Rocío (eds.): Migración, democracia y desarrollo: La experiencia mexiquense. Instituto Electoral del Estado de México, Toluca. Portes, Alejandro Bach, Robert (1985): Latin Journey: Cuban and Mexican Immigrants in the United States. University of California Press, Berkeley. Solimano, Andrés Allendes, Claudia (2007): Migraciones internacionales, remesas y el desarrollo económico: la experiencia Latinoamericana. CEPAL Informes No. 59, División de Desarrollo Económico, Santiago de Chile. Sznajder, Mario Roniger, Luis (2007): Exile and the Politics of Exclusion in Latin America. Latin American Perspectives Vol. 34., No. 4. pp Tedesco, Laura (2008): Inmigrantes latinoamericanos en España. Real Instituto Elcano, Anuario 2008, América Latina.Real Instituto Elcano, Madrid. Teubal, Morris (2004): Rise and Collapse of Neoliberalism in Argentina: The Role of Economic Groups. Journal of Developing Societies No. 20. pp Vega, Javier (2011): Hacia la construcción de una política integral de gestión migratoria en el Perú. Revista del Observatorio Andino de Migraciones TukuyMigra, Pontificia Universidad Católica del Perú, No. 5. pp. 2 9.

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

A GYÜMÖLCSSZEDÉS VÉGE?

A GYÜMÖLCSSZEDÉS VÉGE? DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE International Relations Quarterly Vol. 1. No. 2 (Summer 2010/2 Nyár) A GYÜMÖLCSSZEDÉS VÉGE? Bolgár és román bevándorlók Spanyolországban SOLTÉSZ BÉLA Claudiu így foglalta

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Latin-Amerika piaci sajátosságai, utazási trendek. MT Zrt marketing-tevékenysége a piacon 2013

Latin-Amerika piaci sajátosságai, utazási trendek. MT Zrt marketing-tevékenysége a piacon 2013 Latin-Amerika piaci sajátosságai, utazási trendek MT Zrt marketing-tevékenysége a piacon 2013 Nyelvterületek Gazdasági indikátorok, növekedés a legfőbb latin amerikai országokban: Latin Amerika összlakossága

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban

Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban VII. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia Pécs, 2010

Részletesebben

Nemzetközi fejlesztési együttmködés

Nemzetközi fejlesztési együttmködés Nemzetközi fejlesztési együttmködés 2005/06. szi félév Partner (fogadó) országok: Latin-Amerika 2005. november 21. Latin-Amerika, mint a nemzetközi fejlesztési együttmködés célterülete A gyarmatosítás

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

TUDÁSBŐVÍTÉS VERSUS TUDATMÓDOSÍTÁS. VISSZAÉLÉSEK A STATISZTIKA JÓHISZEMŰSÉGÉVEL VERESS JÓZSEF DSC egyetemi tanár BME GTK 2012

TUDÁSBŐVÍTÉS VERSUS TUDATMÓDOSÍTÁS. VISSZAÉLÉSEK A STATISZTIKA JÓHISZEMŰSÉGÉVEL VERESS JÓZSEF DSC egyetemi tanár BME GTK 2012 TUDÁSBŐVÍTÉS VERSUS TUDATMÓDOSÍTÁS VISSZAÉLÉSEK A STATISZTIKA JÓHISZEMŰSÉGÉVEL VERESS JÓZSEF DSC egyetemi tanár BME GTK 2012 Veress József Kor 2 6 2 0 Sport labdarúgás (ballábas), asztalitenisz (jobbkezes),

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.29. COM(2014) 665 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Európai Unió és Kolumbia közötti vízummentességi megállapodásra irányuló tárgyalásokra

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Származási szabályok új GSP Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Jogalap: Az európai parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI CÉLORSZÁGA BALOGH TIBOR 1. MAGYARORSZÁG ÉS VIETNAM KAPCSOLATAI Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E

Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E Amerika dióhéjban Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E Az Újvilág felfedezése Vikingek 10. és a 11. században (Golf áramlás, Feröer-szigetek, Grönland, Labrador áramlás a mai Boston területéig)

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Európai önéletrajz. Sik Endre 1025 Budapest Zöldmáli-lejtő 12a sik@tarki.hu

Európai önéletrajz. Sik Endre 1025 Budapest Zöldmáli-lejtő 12a sik@tarki.hu Európai önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / keresztnév(ek) Címe(ek) E-mail(ek) Állampolgárság(-ok) Sik Endre 1025 Budapest Zöldmáli-lejtő 12a sik@tarki.hu magyar Születési hely és idő Budapest, 1948.

Részletesebben

Téma Megjegyzés Tanszék Konzulens Fogyasztóvédelem az Európai Unióban Alapszakosoknak. Európai Köz- és Magánjogi Tanszék Dr. Bóka János Az Európai

Téma Megjegyzés Tanszék Konzulens Fogyasztóvédelem az Európai Unióban Alapszakosoknak. Európai Köz- és Magánjogi Tanszék Dr. Bóka János Az Európai Téma Megjegyzés Tanszék Konzulens Fogyasztóvédelem az Európai Unióban Alapszakosoknak. Európai Köz- és Magánjogi Tanszék Dr. Bóka János Az Európai Unió intézmény- és döntéshozatali rendszere Alapszakosoknak.

Részletesebben

A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények

A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények Gergely Attila: A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények (Megjelenés nyelve: H magyar, E angol, J japán) 1. TANULMÁNYOK A. Egyéni közlemények A politikai kéregmozgások külső eredői Japánban

Részletesebben

A világ néhány jelentős migrációs útvonala napjainkban Bevezetés a migrációs politikába

A világ néhány jelentős migrációs útvonala napjainkban Bevezetés a migrációs politikába A világ néhány jelentős migrációs útvonala napjainkban Bevezetés a migrációs politikába 2015. szeptember 15. Dr. Tarrósy István Alapkérdések Mit takar a fogalom? Milyen egyéb fogalmakkal tudjuk összekötni?

Részletesebben

Migráció és politika

Migráció és politika Varga Bálint Migráció és politika Vezető külföldi agytrösztök elemzései (2008. április) A migráció jelenleg kiemelt szerepet játszik a fejlett világ életében. A Méltányosság Politikaelemző Központ álláspontja

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2016/2017 TANÉVRE VONATKOZÓ KIUTAZÁSI PROGRAMOK RÉSZVÉTELI DÍJAIRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A 2016/2017 TANÉVRE VONATKOZÓ KIUTAZÁSI PROGRAMOK RÉSZVÉTELI DÍJAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A 2016/2017 TANÉVRE VONATKOZÓ KIUTAZÁSI PROGRAMOK RÉSZVÉTELI DÍJAIRÓL A Kiutazási Tájékoztató a Részvételi Megállapodás mellékletét képezi. Az AFS Magyarország kiutazásért felelős munkatársa:

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan

Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan FEJLŐDŐ ORSZÁGOK: NÖVEKEDÉS, VÁLSÁGOK ÉS REFORMOK A vázlat alapjául szolgált: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 22-1

Részletesebben

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG Az EU Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel fenntartott kapcsolatai sokrétűek, és különböző szinteken valósulnak meg. Az EU államfői és kormányzati szintű

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.1.2006 COM(2006) 3 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról a külső határok átlépésekor

Részletesebben

Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról

Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról Tárgyjegyző: Dr. Nagy Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens (A/4 ép. 11.sz.) Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Világgazdaságtani

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

Csúcsidő: Magyarországi munkanapokon

Csúcsidő: Magyarországi munkanapokon NeoPhone Hívókártya árlista NeoPhone Calling Card price list Érvényes 2010.05.01-től. Az árak az áfát tartalmazzák Valid from 01.05.2010. Prices include VAT Perc alapú számlázás Nincs kapcsolási díj Emeltdíjas

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményben részes országok listája

Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményben részes országok listája Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezményben részes országok listája A következő felsorolás tartalmazza azoknak az országoknak a nevét, amelyek részesei az irodalmi és a művészeti

Részletesebben

DPD Express szolgáltatás

DPD Express szolgáltatás DPD Express szolgáltatás A DPD Express nemzetközi szolgáltatásával rendkívül gyors, megbízható és gazdaságos légi szállítást kínálunk ügyfeleinknek világszerte, köszönhetıen a DPD partner vállalatainak,

Részletesebben

Folyóiratszemle. Massey, D. S. Durand, J. Pren, K. A.: Az Egyesült Államokba irányuló illegális migráció jellemzése

Folyóiratszemle. Massey, D. S. Durand, J. Pren, K. A.: Az Egyesült Államokba irányuló illegális migráció jellemzése Szakirodalom 397 ifjú kollégák és a tanítványok körében! Ők azok, akik legjobban rászorulnak a mainstreamtől különböző megközelítések, álláspontok, elemzések ismeretére. Ehhez Csaba László könyvén kívül

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 1996-2000 Texas Christian University, Fort Worth, Texas, USA

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 1996-2000 Texas Christian University, Fort Worth, Texas, USA SZISZKOSZNÉ DR. HALÁSZ DOROTTYA SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZÜLETÉSI ÉV 1973 TANULMÁNYOK 1996-2000 Texas Christian University, Fort Worth, Texas, USA Ph.D. fokozat, 2000 (Honosítva: Debreceni Egyetem, 2001) Főtárgy:

Részletesebben

Közlemény 2016. március 1. Bejelentés jogszabály változás miatti ÁSZF módosításról

Közlemény 2016. március 1. Bejelentés jogszabály változás miatti ÁSZF módosításról Közlemény 2016. március 1. Bejelentés jogszabály változás miatti ÁSZF módosításról A Szolgáltató tájékoztatja Tisztelt Előfizetőit, hogy Általános Szerződési Feltételei 2016. április 1- től az ÁSZF 12.1.1

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A magyar nyelvtudás integrációs vonatkozásai

A magyar nyelvtudás integrációs vonatkozásai Várhalmi Zoltán A magyar nyelvtudás integrációs vonatkozásai A befogadó ország nyelve ismeretének fontossága az integrációs diskurzus egyik központi területe a migránsok integrációjának elsődleges feltétele

Részletesebben

Havi eszközallokációs javaslat

Havi eszközallokációs javaslat 2012. június rr Havi eszközallokációs javaslat Alapvető eszközallokáció Részvények Kötvények Lassult a tőzsdei árfolyamok esése az elmúlt időszakban. Az angol és spanyol indexek néhány százalékkal erősödtek,

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Turisztikai forgalom Kibocsátó régió Befogadó régió Átmeneti régió Turisztikai forgalom szerkezete Fı ismérv: turisták származási helye Pl. Románia. 2004/ben 6,6 mil. turista: Európa 6,3 mil. Amerika 0,13

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

AFRIKAI-MAGYAR EGYESÜLET AFRICAN-HUNGARIAN UNION

AFRIKAI-MAGYAR EGYESÜLET AFRICAN-HUNGARIAN UNION AFRIKAI-MAGYAR EGYESÜLET AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------- TAMÁS Pál

Részletesebben

Kína gazdasága, gazdasági fejlődése

Kína gazdasága, gazdasági fejlődése Kína gazdasága, gazdasági fejlődése Könyvek: Alden, Chris: Kína az afrikai kontinensen. Pécs : IDResearch Kft : Publikon K., 2010. 327 A 35 Bánhidi Ferenc: Kína gazdasági fejlődésének tendenciái a nyolcvanas

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------- SZABÓ-ZSOLDOS

Részletesebben

Valami Amerika. Kiss Kornélia irodavezető. Magyar Turizmus Rt. kelemzési Iroda

Valami Amerika. Kiss Kornélia irodavezető. Magyar Turizmus Rt. kelemzési Iroda Valami Amerika Kiss Kornélia irodavezető Magyar Turizmus Rt. Piac- és s Termékelemz kelemzési Iroda Általános informáci ciók k / 1. A világ harmadik legnagyobb (9631e km²) és legnépesebb (295,7 millió

Részletesebben

A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje

A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje Ronkovics József A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje A szerzõ rövid cikkében, kiindulva a 21. század valószínû kihívásaiból, felvázolja a jövõ hadviselésének lehetséges formáit, fontosabb

Részletesebben

Tudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) nők a tudományban, műszaki tudományok, magánélet és munka egyensúlya, gyermekvállalás

Tudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) nők a tudományban, műszaki tudományok, magánélet és munka egyensúlya, gyermekvállalás Paksi Veronika Tudományos segédmunkatárs (MTA TK SZI) Osztály: Társas kapcsolatok és hálózatelemzés osztály E-mail: paksi.veronika@tk.mta.hu Telefonszám: +36 1 2246700 / 268 Kutatási területek nők a tudományban,

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

Barcelona, Spanyolország (a világranglistán a 20.)

Barcelona, Spanyolország (a világranglistán a 20.) Célok: A modern/kortárs építészet szerepének vizsgálata a nemzetközi turizmus kínálatában Szempontrendszer: Építészeti/művészettörténeti: klasszikus modern kortárs modern új épület/építmény rekordok (magasépítészet)

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 2

MagyarOK 1.: munkalapok 2 1. Bemutatkozás munkalap Egészítse ki a szavakat! Maria Fernandes v _. Portugál vagyok. Portugáliában é _. Portói vagyok, de Lisszabonban é _. 54 (Ötvennégy) é _ vagyok. Spanyolul és portugálul b _. Most

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. április 11. (11.04) (OR. en) 8890/11 ECOFIN 191 STATIS 32 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. április 1. Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

L. Rédei Mária - 1-1 11 FÜ É 1 Ü É

L. Rédei Mária - 1-1 11 FÜ É 1 Ü É L. Rédei Mária - - L. Rédei Mária - 2-2 L. Rédei Mária - -. függelék. A magasan képzettek mobilitásának gazdasági hatásai L. Rédei Mária - - KÜLDŐ ORSZÁG: POZITÍV HATÁSOK A tudomány és technológia területén

Részletesebben