A FEGYVERÜGYI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A FEGYVERÜGYI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: BAJTAI GÁBOR OSZTATLAN JOGÁSZ NAPPALI TAGOZAT KONZULENS: DR. SZABÓ BALÁZS EGYETEMI TANÁRSEGÉD Miskolc 2015

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW THE CURRENT QUESTION OF THE WEAPON AFFAIRS ADMINISTRATION S AUTHOR: GÁBOR BAJTAI UNIFIED, UNDIVIDED TRAINING FULL TIME TRAINING CONSULTANT: DR. BALÁZS SZABÓ ASSISTANT LECTURER Miskolc

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 II. Oroszországi Föderáció Fegyverekről szóló Szövetségi Törvénye 1996 November II/1. Az orosz jogszabály által megállapított fegyvertípusok..7 II/2. A különböző engedélyezési eljárások.. 8 II/3. Fegyvernyilvántartás az Oroszországi Föderációban 11 III. Amerikai Egyesült Államok lőfegyverekkel kapcsolatos szabályainak általános áttekintése 12 IV. Európai Unió legfrissebb, vonatkozó irányelveinek áttekintése, illetve a tagállamok nemzeti jogszabályainak vizsgálata 15 IV/1 Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU Rendelet..16 IV/2 A két pólus 17 V évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről 19 V/1. A különböző fogalmak és kategóriák meghatározása 20 V/2. A hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályozások hazánkban 22 V/3. Az adatkezelés szabályai 25 V/4. A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok 26 VI évi XIII. törvény és a 39/2012. (III.12.) Kormányrendelet hozta változások.28 VI/1. A lőfegyver megszerzéséhez szükséges engedélyek és eljárások 29 VI/2. A lőfegyver tárolása 32 VI/3. A lőfegyver átadása és átengedése 33 VI/4. A lőfegyver szállítása 34 VI/5. Házilagos lőszertöltés és újratöltés 37 VII. A szükségesnek vélt módosítások különös tekintettel az elöltöltő fegyver vadászati célú alkalmazására 38 VIII. Záró gondolatok 45 Irodalomjegyzék 45 Jogszabályok jegyzéke

4 I. fejezet Bevezetés Témámnak a magyar lőfegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályt, annak változásait választottam, amelynek kifejtése során a más országok jogszabályaival vetem össze, abból a célból, hogy megállapíthassam a módosítás mennyiben felel meg a külföldi irányvonalaknak, követelményeknek. A hazai szabályozást az orosz, az egyesült államokbeli rendelkezésekkel, valamint az európai uniós irányelvek alapján megalkotott tagállami rendelkezésekkel kívánom szembeállítani. Az Oroszországban és az Egyesült Amerikai Államokban lefektetett regulákat, különösen fontosnak tartottam megvizsgálni, mivel úgy gondolom, hogy politikai szempontból a különböző államok továbbra is e két pólus köré csoportosulnak. Adta magát, hogy az Európai Unió integritásra való törekvéseinek fényében, górcső alá vegyem a tagállamok lőfegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatos normáit, hiszen így megállapítható, hogy a hazai jogszabályok mennyire követik az uniós irányelveket, illetve más uniós államok mennyire tartják szem előtt ezeket. Szeretném érzékeltetni, hogy a különböző tagállami szabályozások mekkora eltéréseket mutathatnak egymáshoz viszonyítva. Szakdolgozatomat a különböző általam relevánsnak tartott államok jogszabályainak ismertetésével, illetve a normaalkotás során felmerülő kérdésekkel kezdem, ezt követi a évi XXIV. törvény kihirdetésekor hatályos szövegének az ismertetése, majd a 2012-es módosításának eredményeiről kívánok beszámolni. Dolgozatom során szeretnék rávilágítani a fellelhető különbségekre, azonosságokra lehetőségem szerint minél átfogóbban. A levont következtetések, konzekvenciák után, elő kívánom adni mindazt a változtatást, amit egy jövőbeli módosítás során, a megszerzett információm alapján kívánatosnak tartok a norma szövegében szerepeltetni, ennek fókuszában az elöltöltős fegyverek vadászati célból való engedélyezése fog állni. Írásomban nem kívánok kitérni bővebben valamennyi jogszabály fejlődésének történetére, illetve ezek létrejöttének körülményeire, azon 4

5 egyszerű okból kifolyólag, hogy a terjedelmi kritériumoknak nem tudnék megfelelni, bármennyire is igyekeznék szigorúan kiragadni a témám szempontjából releváns információkat. Külön köszönettel tartozom Magyarország Jekatyerinburgi Főkonzulátusának dolgozóinak, amiért magyar nyelven is elérhetővé tették számomra az Oroszországi Föderáció Fegyverekről szóló Szövetségi Törvényét, köszönetem fejezem ki az Országos Vadászati Kamara felé, amiért áldozatos, hozzáértő munkájának köszönhetően a jogszabály módosítása nagyban megkönnyítette a vadászati tevékenységet végzők helyzetét, továbbá hálával tartozom a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetségének, amiért lankadatlanul a magyar vadászati hagyományok, véleményem szerint egyik legetikusabb vadászfegyverének az elfogadtatására törekszik, ezzel színesítve a hazai vadászéletet, ráadásul úgy, hogy annak egy tradicionális eszközével teszi mindezt. Az anyagok utáni kutatómunkát legfőképpen az interneten végeztem, mivel az általam látogatott könyvtárakban nem volt fellelhető, a számomra megfelelő mennyiségű és fajtájú információ, ami alapján nekikezdhettem volna az érdemi munkának. A szakdolgozatomat a már korábban említett külföldi jogszabályok, illetve irányelvek ismertetésével fogom kezdeni, majd ismertetem a évi XXIV. lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény felépítését, tartalmát a hatálybalépésének időpontja szerint, majd feltárom mindazt az újítást, amit a évi XIII. törvény hozott. Mivel kifejezett és komoly érdeklődéssel rendelkezem a vadászati kultúra irányában, így elsősorban ennek a tekintetében vizsgálom a normaszövegeket, s véleményem szerint írásomban végigvonuló elemként érezhető lesz elkötelezettségem ilyesféle irányultsága. A munkám érdemi részét az általam szükségesnek vélt további módosításokkal zárom. II. fejezet Oroszországi Föderáció Fegyverekről szóló Szövetségi Törvénye 1996 November 13 5

6 A fogalmak ismertetésének módszerével él az orosz törvény, így ezeket én is ismertetni kívánom, ezzel is érzékeltetve, hogy a különböző jogrendszerek felfogásai azonos tárgyról mennyire eltérnek, nem beszélve azok szabályozásáról. Az orosz szövetségi törvény szerint fegyver olyan berendezés és tárgy, mely szerkezetéből fogva élő, vagy más cél leküzdésére, vagy jelzés leadására szolgál,továbbá megkülönböztet a fogalmon belül lőfegyvert, légfegyvert, hidegfegyvert, jelzőfegyvert és korlátozott hatású tűzfegyvert., míg a lőfegyver olyan fegyver, mely a cél fizikai leküzdésére szolgál, a lövedék lőtávolságán belül, melynek az irányított mozgása lőpor, vagy valamilyen más töltet energiáján alapszik. A lőszer fogalmát a következő módon határozza meg. A lőszer olyan berendezés, amely a fegyverből történő kilövésre szolgál, ezt követően csupán felsorolja azon töltények fajtáit, amelyeknek nem célja az emberi élet kioltása, s hatásuk is eltérő. Ismeri a traumatikus hatású töltényt, gázhatású töltényt, fény-hang hatású töltényt és jelző töltényt. Az orosz jogszabály által megállapított fegyvertípusok 6

7 Az orosz szövetségi törvény a fegyvereket alkalmazásuk célja alapján, illetve általános jellemzőik alapján három osztályra bontotta. Ez a három osztály a polgári, szolgálati és a hadi-kézi lőfegyver és hidegfegyver. A polgári fegyverek tovább tagozódnak a önvédelmi fegyver, sportfegyver, vadászfegyver, jelzőfegyver és hideg szúrófegyver csoportokra. önvédelmi fegyver csoportjába tartoznak a hosszú csövű lőfegyverek lőszereikkel, a korlátozott hatású lőfegyverek (pisztoly, revolver, traumatikus és gázhatású lőszerekkel, valamint fém, hanghatású töltényekkel),gáz fegyver (gázpisztoly és revolver a hozzátartozó töltényekkel), valamint az elektrosokkoló eszközök és szikrázó töltetek, melyek az Oroszországi Föderáció jogszabályai alapján technikai paramétereikből adódóan annak minősülnek. A sportfegyvereknek tekinti a törvény a huzagolt csövű lőfegyvereket, sima csövű lőfegyvereket, hideg szúró fegyverek,repülő fegyvereket, légfegyvereket, amelyek kimeneti energiája meghaladja a három joule-t. A vadászfegyverek közé rendeli a hosszú, huzagolt csövű lőfegyvereket, a sima, hosszú csövű lőfegyvereket (beleértve a nem több, mint 140 mm hosszúságú huzagolásúakat is), kombinált (huzagolt és sima) hosszú csövű lőfegyvereket, a cserélhető és változtatható huzagolású csövű lőfegyvereket, továbbá a légfegyvereket, amik kimeneti energiája nem haladja meg a 25 joule-t, valamint a hideg szúró fegyvereket. Különálló csoportot képeznek a jelzőfegyverek, valamint a hideg szúrófegyverek, melyek a kozák népviselethez, valamint az Oroszországi Föderáció más népeinek népviseletéhez tartoznak. Szolgálati fegyvernek minősülnek a szövetségi törvény alapján azok a fegyverek, amelyek az állami szervek hivatalos személyeinek használatára szolgálnak, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően alkalmazzák, önvédelmi, vagy más állampolgárok életének és egészségének, tulajdonának, a természet és ásványkincsek értékes és veszélyes szállítmányok megóvásának céljából. Ezek olyan fegyverek lehetnek, amelyek olyan hosszú és huzagolt csövű tűzfegyverek, melyek kimeneti energiája nem haladja meg a 300 joule-t, továbbá sima hosszú csövű tűzfegyverek, valamint a korlátozott hatású tűzfegyverek, traumatikus hatású töltényekkel. Ezen fegyverek nem lehetnek alkalmasak sorozatlövésre, a fegyver típusát és töltényét tekintve elkülöníthetőnek kell lennie a hadi kézi lőfegyverektől, a polgári fegyverektől pedig nyomképződésben, a lövedéken és a hüvelyen. Előírás még, hogy a 7

8 szolgálati fegyverek tárának befogadóképessége nem haladhatja meg a tíz töltényt, illetve ezen lövedékek kemény anyagból készült maggal nem rendelkezetnek. A harmadik osztály a hadi kézi lőfegyverek és hidegfegyverek osztálya. Ebbe az osztályba tartozónak minősülnek azok a fegyverek, melyek rendeltetése hadi és operatív-szolgálati feladatok megoldása. A különböző engedélyezési eljárások Az orosz jogszabály ragaszkodik egy bizonyos engedélyezési eljáráshoz. A törvény rendelkezései alapján a fegyver és lőszervásárlás engedélyhez kötött, kivéve az állami katonai szervezetek, sportcélú légfegyverek beszerzését, melyek csőtorkolati energiája nem több mint 7,5 joule, és űrmérete nem haladja meg a 4,4 mm-t. A fegyver és lőszervásárlási engedélyt a Belügyminisztérium szervei adják ki, mely a kiadását követő hat hónapig érvényes. Az engedély kiadásra jogosított szervek, a kérvény benyújtását követően egy hónapon belül kötelesek dönteni. A kérvényben szerepeltetni kell a beszerezni kívánt fegyver típusait, és azokat a bevezetett intézkedéseket, melyek fegyverrel történő elszámolásra és megőrzésükre irányulnak, továbbá a kérelmezőnek csatolnia kell a személyigazolásra alkalmas dokumentumokat, vagy a jogi személyre vonatkozó adatokat. Az engedély elutasításának oka lehet a kevés, vagy a valótlan tartalmú okmány becsatolása, fegyverrel való elszámolásra, vagy megőrzésre vonatkozó körülmények hiánya. Elutasítás esetén a kérelmezőt írásban kell értesíteni az elutasítás okáról, ezen kérelem elutasítása, vagy az elbírálási határidő megsértése esetén, a bíróság előtt fellebbezésnek van helye. Az Oroszországi Föderáció 18 évet betöltött polgárai, a Belügyminisztérium területileg illetékes szerve által, valamely konkrét fegyverfajta vásárlására kiadott engedélye alapján jogosultak azt beszerezni. Vadászati célú simacsövű lőfegyver esetén az előírt életkor maximum két évvel lehet fiatalabb az illetékes törvényhozó szerv határozata alapján. Gázpisztolyok, revolverek, jelzőfegyverek, a nemzeti viselethez használt szúrófegyverek vásárlása engedély 8

9 alapján lehetséges, melyet két héten belül a lakóhely szerint illetékes belügyminiszteri szernél regisztráltatni kell. Az engedélyt legfeljebb öt egységre adható ki, fegyvertípusonként. Fegyvervásárlási engedély, egyben tartási és viselési engedélynek is minősül az adott fegyvertípusra, öt évig érvénye,ezen idő letelte után az engedély meghosszabbítható. Gázspray, elektro-sokkoló, valamint 4,5 joule csőtorkolati energiájú, és 4,5 mm űrméretű légfegyverek engedély nélkül beszerezhetők orosz állampolgárok által ráadásul regisztráltatni sem kell őket. Sport és vadászati célú, sima hosszú csövű és vadász légfegyvereket kizárólag érvényes vadászjegy és vadászati tagság birtokában lehet. Huzagolt csövű vadász lőfegyvert azok az állampolgárok vásárolhatnak, akik az előírás szerint jogosultak vadászatra, feltéve, hogy ők hivatalosan foglalkoznak vadászati tevékenységgel, vagy nem kevesebb, mint öt éve rendelkeznek sima, hosszú lőfegyverrel. Sportcélból vásárolt lőfegyverek vásárlásának feltétele a sportolói igazolvány. Mindkét esetben igazolni kell, hogy nem követtek el vadászattal, fegyvergyártással, fegyverkereskedelemmel, értékesítéssel, átadással, beszerzéssel, nyilvántartással, őrzéssel, szállítással kapcsolatos szabálysértést. Vadászati célú hideg szúró fegyverek beszerzéséhez és tárolásához szintén a területileg illetékes belügyi szerv engedélye szükséges, ezen fegyverek regisztrációját a vásárlás során a kereskedő látja el. Lakóhely megváltozása esetén, a lakóhely szerint illetékes belügyi szervnél kérelmet kell benyújtani két héten belül, a fegyvernyilvántartásba vételéről. A vásárlási engedély beszerzésének feltételei az eredményes vizsgát tanúsító dokumentumok, egészségügyi igazolás (csakúgy, mint német jogszabály rendelkezései alapján) a fegyverviselést akadályozó betegségek hiányáról (látássérülés, pszichikai megbetegedések, alkoholizmus, vagy narkománia), valamint más jogszabályban meghatározott dokumentumok. Speciális rendelkezéseket tartalmaz azon állampolgárok tekintetében mivel, akik először vásárolnak polgári lőfegyvert, gázpisztolyt vagy vadász légfegyvert kivéve az állami honvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítőket, illetve azok nyugdíjasait felkészítésen kell, hogy részt venniük. A felkészítés célja fegyverbiztonsági szabályok és fegyverrel való biztonságos bánásmód elsajátítása. A felkészítésre jogosult szervezetek listáját kormányhatározat tartalmazza, ezen felkészítő tanfolyam programját a Belügyminisztérium szabályozza. Korlátozott hatású lőfegyverrel, gázpisztollyal, polgári célú sima, hosszúcsövű önvédelmi 9

10 fegyverrel rendelkező orosz állampolgárok, öt évente legalább egy alkalommal kötelesek vizsgát tenni fegyverbiztonsági szabályokból. Az ismeretek ellenőrzését kormányrendeletben meghatározott szervezetek végzik. A fegyvervásárlási engedély nem bocsátható ki olyan állampolgárnak, aki nem érte el a jogszabályban meghatározott életkort, vagy nem nyújtotta be az egészségügyi igazolást a kizáró betegségek hiányáról, esetleg nem törölt, vagy nem elévülő büntetett előélettel bír szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, esetleg szándékos bűncselekmény elkövetése miatt elítélt, továbbá egy éven belül ismételten rendzavarással, vagy biztonsággal összefüggő szabálysértést követett el, vagy olyan jogsértést követett el, mely narkotikus vagy pszichotrop anyagok fogyasztásával függött össze, nem rendelkezik állandó lakhellyel, nem csatolta a biztonsági felkészítésen történő eredményes részvételt tanúsító dokumentumokat, akinek fegyvervásárlási jogát bírósági határozatban megvonták, továbbá akit egészségügyi intézményben pszichikai megbetegedés, alkoholizmus, vagy kábítószer függősége miatt nyilvántartásba tettek, e tény bizonyítása érdekében az egészségügyi igazolást ötévente legalább egy alkalommal meg kell újítani, és be kell mutatni a Belügyminisztérium illetékes szervénél. A törvény az Orosz Föderáció állampolgárain kívül feljogosít egyéb természetes, illetve jogi személyeket a fegyvervásárlásra, ilyenek az állami hadiszervezetek, a szállítással-beszerzéssel foglalkozó jogi személyek, a fegyvergyűjtéssel, kiállítással foglalkozó jogi és fizikai személyek, továbbá a testnevelési és sport szervezetek és sport klubok, valamint a rénszarvastenyésztéssel és lótenyésztéssel foglalkozó szervezetek, az Orosz Tudományos Akadémia azon egységei, melyek geológiai kutatómunkát, természetvédelmi és ásványvédelmi feladatokat látnak el az Északi- Sarkkörön, vagy az azzal egyenlő elbírálás alá eső területen, jogi személyek és az egyéni vállalkozók a tengeri élőlények vonatkozásában, képzési intézetek, végül a külföldi állampolgárok, akik szintén a belügyi szervek által kiadott engedély birtokában vásárolhatnak fegyvert, melynek alapját az érintett diplomáciai képviselet igazolása képezi, feltéve, hogy a fegyvervásárlást követően, legkésőbb tíz napon belül, azt kiviszi az Oroszországi Föderáció területéről. Sport és vadászfegyvert külföldi állampolgárok kizárólag akkor hozhatnak be, ha rendelkeznek vadászati, vagy sport célú meghívóval és az illetékes belügyi szerv engedélyével. Tilos azonban behozni és használni külföldi állampolgár 10

11 részéről bármilyen típusú vagy fajtájú fegyvert önvédelmi, mások életének, egészségének, illetve anyagi javainak megóvása céljából, kivéve, ha azt más Oroszországi Föderáció által elismert szerződések nem tartalmazzák. A fegyver kiszállítására, vagy behozatalára és használatára vonatkozó szabályok megsértése a külföldi részéről a fegyver bevonását, és előírt rendben történő elkobzását vonja maga után. Fegyvernyilvántartás az Oroszországi Föderációban A közrend védelmének érdekében természetesen Oroszországi Föderáció is előír bizonyos kötelezettségeket, például miként más jogállamokban itt is kivétel nélkül nyilvántartásba kell venni a polgári használatban lévő fegyvereket. Az orosz törvénykezés, úgy rendelkezik, hogy fegyverek gyűjtésével és kiállításával, kizárólag a Belügyminisztérium szerveinek engedélyével rendelkező jogi személyek és állampolgárok foglalkozhatnak. Nyilvántartásuk, viseletük, szállításuk, megsemmisítésük rendjét a kormány szabályozza. Fegyver öröklése, illetve ajándékozása esetén a változást az illetékes belügyi szervnél kötelező regisztrálni, ellenkező esetben az adott fegyvert azonnal elkobozza, az ügyről hozott jogerős döntés idejéig. III. fejezet 11

12 Amerikai Egyesült Államok lőfegyverekkel kapcsolatos szabályainak általános áttekintése Az Amerikai Egyesült Államok története során mindig fontos szerepet játszottak a fegyverek, sőt már a létrejöttét megelőzően az amerikai kontinensre érkező telepesek is nélkülözhetetlennek számított a mindennapi életben. Szükséges volt a fegyverekre az élelemszerzésre irányuló vadászathoz, emellett önvédelmi célokra is szolgált. Mi sem volt természetesebb ennél, hiszen ki, illetve mi biztosíthatná a hajókkal érkezők biztonságát, ha az állam, amelynek állampolgárai több, mint egy hetes hajóútnyira vannak? A fejlett Európából beözönlő fegyverek segítségével leigázták, s majdnem meg is semmisítették Észak-Amerika teljes bennszülött lakosságát, komoly pusztítást végeztek továbbá az élővilágban is. Az új kontinens kultúrájának összefonódását a fegyverekkel semmi nem mutatja jobban, mint hogy a vadnyugati, törvénykívüliek párbajhősök, sőt vonatrablók is az Újvilág 1 folklórjának hőseivé váltak, elmaradhatatlan attribútumukként 2 minden esetben valamilyen lőfegyver szolgál. Az első fegyverrel kapcsolatos norma fontosságát mi sem jelzi jobban, mint kialakulásának körülményei. Az Amerikai Egyesült Államok 1787-ben létrejött alkotmányának 3 az idők során 27 módosítása született, ezek közül a második az úgynevezett Second amendment 4 az állampolgárok fegyverhez való jogát rögzíti. A XX. század során heves vitákat váltott ki a módosítás szövegének értelmezése. Sokan úgy gondolták, hogy a jól szervezett milícia kitétel kizárja 1 Az Újvilág az amerikai kontinensre és az azt körülvevő szigetekre használt név. Budapest lexikon II. (L Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai o. 2 Valaminek lényegi, szükségszerű, tőle elválaszthatatlan tulajdonsága, ismertető jele. Lényege szerint hozzátartozik valamihez. "A mozgás minden anyagi létezés közös attribútuma. Istenek vagy szentek megkülönböztető jegye, jelvénye a képzőművészeti ábrázolásban. Justitiának, az igazság római Istennőjének attribútuma mérleg, Zeuszt villámokkal, Athénét pajzzsal, lándzsával és sisakban ábrázolták. 3 Constitution of United States of America 4 Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani. 12

13 a civilszemélyek fegyverviseléshez való jogát. A diskurzusnak a Legfelső Bíróság 2008-as döntése vetett véget, amelyben megállapította, hogy a fegyverviseléshez való megilleti a természetes személyeket. Az Amerikai Egyesült Államok szabályozása olyannyira heterogén, hogy arról csak általánosságokban van lehetőségem beszélni. Mindenesetre érdekességnek tartom, hogy a fenn taglalt alkotmánymódosítást a keleti államok demokratáinak sikerült kieszközölnie, míg a jelenlegi helyzet szerint a keleti államok szabályozásai a legszigorúbbak. A déli és nyugati államokban jogalkotói ezzel szemben sokkal engedékenyebbnek bizonyulnak. Generálisan megállapítható, hogy a sport és vadászlőfegyverek, valamint a látható helyen, általában övön fegyvertokban viselt önvédelmi célú lőfegyverek körére lazább, engedékenyebb szabályok vonatkoznak. A fegyverek az amerikai kultúra részei, a szabadság az önrendelkezés szimbólumai, erre bizonyíték, hogy a francia gyarmatokon (pl. Mississippi, Louisiana) dolgozó fekete rabszolgákra vonatkozó 1685-ös Fekete törvénykönyv, avagy Code Noir 15. cikkelye megtiltotta számukra bármilyen támadófegyver, vagy nagy bot viselését. Talán pont emiatt váltott ki hatalmas ellenkezést Barack Obama elnök törvénymódosítási javaslata. Annak ellenére nem került elfogadásra, hogy a Felsőház tagjainak nagyobb részét adják ki a demokraták, a szükséges 60:40 szavazati arány helyett, csak 54:46 arányt sikerült elérni, ezt az eredményt az elnök így véleményezte: Elég szégyenteljes nap ez Washington számára. A módosítás egyenes előzményének a Connecticut államban található Newton városban lezajlott tragikus következményekkel járó fegyveres támadás, amelynek során 26 személy, köztük 20 kiskorú vesztette életét. A kampánygépezetek mindkét oldalon beindultak, a jogszabályok módosítása ellen a Nemzeti Lőfegyverszövetség, NRA 5 lépett fel, amely nem elhanyagolható politikai nyomást képes gyakorolni, ugyanis a republikánus párt finanszírozásában komoly szerepet vállalt és vállal a mai napig, korábban elnöke volt a hatalmas ismertségnek örvendő Charlton Heston 6. Az új javaslatnak a hírére új taggal bővül az addig is óriási 4,3 millió taglétszámú Szövetség, illetve 5 államban az összes félautomata fegyvert 5 National Rifle Association 6 Amerikai filmszínész, ő alakította Ben-Hurt az azonos című filmben 13

14 felvásárolták a Walmartokból 7. A módosítás célja egyébiránt az európai kultúrkörből származó személyeknek meghökkentő, ugyanis az interneten, vagy különböző vásárokon való fegyvervásárlást szerették volna a vásárlók bűnügyi előéletének ellenőrzéséhez, illetve pszichikai vizsgálatához kötni, amely számomra tökéletesen evidenciaként jelenik meg. 7 A világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége és árbevétele alapján a világ legnagyobb vállalata 14

15 IV. fejezet IV. Európai Unió legfrissebb vonatkozó irányelveinek áttekintése, illetve a tagállamok nemzeti jogszabályainak vizsgálata Kezdetben szeretném bemutatni az Európai Unió azon legújabb rendelkezéseit, amelyek meghatározzák a tagállamok számát, a követendő irányt. Ezek a szabályok az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének megfelelően, feltételeinek biztosítására jött létre. A fejezet további részében arra kívánok rámutatni, hogy a rendelet követelményeinek eleget téve mekkora különbségek adódhatnak két tagállam vonatkozó szabályozásaiban. Sajnálatos módon a szakdolgozatom témája nem illeszkedik bele Svájc, lévén hogy nem tagja a EU-nak, de úgy gondolom, hogy felettébb érdekes modell alakult a helvéteknél. A honvédelmi feladatokkal ellátott szervezetének tulajdonában lévő fegyvereket a tartalékos állomány tagjai birtokában tartja, amely majdnem lefedi az összes 20 év fölötti svájci férfi állampolgárt. Az alapvető kiképzés után dönthetnek arról, hogy meg kívánják-e tartani a kiképzés alatt használt fegyverüket, amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel, úgy a fegyvert visszaküldik a SIG fegyvergyárba, ahol félautomata fegyverré alakítják át. Mindezen szabályok mellett a emberölések és emberölési kísérletek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 15

16 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 258/2012/EU RENDELETE az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról Elsődlegesen megállapítható, hogy a rendelet a tagállamok közötti információcserét kívánja előtérbe helyezni. Mindezek mellett előír bizonyos eljárási formákat, illetve azok általános végrehajtási szabályait, mint például az adatvédelem követelményét. A lőfegyverek, alkotórészeik, illetve a lőszerek tiltott gyártásának kriminalizálását kívánja meg, megállapítja a továbbá a saját tárgyi hatályát, mely alapján nem vonatkozik az Unió vámterületén belüli átadásra, mivel azt a 91/447/EGK már a szabályozása alá vonja, azonban rendezni kívánja az harmadik országokba történő bevitelt, vagy az azokon keresztül történő kivitelét, a behozatalról szintén a 91-es EGK rendelet rendelkezik. Előírja a tagállamok számára, hogy a rendelet megsértése esetére, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók megalkotására van szükség. Az első cikkben a teljesség igénye nélkül meghatározza a rendelet tekintetében releváns fogalmakat, ám mindezt kellő mértékben és kivételes pontossággal, némely esetekben visszautal a korábbi rendeletek egyes cikkeire. A második fejezet a kiviteli engedélyezéssel kapcsolatos eljárásokat és az ezekhez fűződő ellenőrzéseket tárgyalja, kiegészülve behozatali és tranzit rendelkezésekkel. Elsődlegesen előírja a behozatali, valamit a tranzit érintett harmadik országok beleegyezését. Amennyiben a tranzitállamok nem emelnek kifogást a megkereséstől számított 20 napon belül, akkor úgy kell tekinteni, mintha nem éltek volna kifogással. Ezt követően az exportőrnek fel kell keresnie a kiviteli engedélyezésre jogosult ország illetékes szervét, annak érdekében, hogy bizonyítsa tevékenységével kapcsolatban nem emeltek kifogást az érintett államok. A kérelmek elbírálására 16

17 maximum 60 nap áll rendelkezésre, bizonyos különleges esetekben ez meghosszabbítható mindösszesen 90 napig. Mind a kiviteli engedélyeknek, mind behozatali jóváhagyási, vagy behozatali engedélyezési dokumentumoknak tartalmazniuk kell a rendelet által taxatíve felsorolt adatokat. A tagállamok vállalják, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködésének, információcseréjének érdekében. A mellékletben szerepeltetik az általuk meghatározott szabályoknak mind tartalmi, úgy formai szempontból is megfelelő kiviteli engedély formanyomtatványát. A két pólus Ahogyan azt már említettem a különböző tagállamok között hatalmas különbségek ismerhetőek fel a fegyverpolitika tekintetében. Jelen esetben az egyik pólust az Egyesült Királyság, a másik pólust pedig a velünk szomszédos Szlovákia fogja alkotni a szakdolgozatomban. Az előbbi az Európai Unió tagállamait figyelembe véve a legszigorúbb szabályozás, míg a szlovákot a legliberálisabbak között tartják számon a szakemberek. Az Egyesült Királyságban ahhoz, hogy valaki fegyvertartási engedélyt kapjon meg kell keresni a területileg illetékes rendőrkapitányságot, ahol bizonyítania kell a jó indokot, amellyel kapcsolatban a rendőrségnek van mérlegelési jogköre. Amennyiben vadászati célból kíván engedélyt szerezni, úgy meg kell határozni a vadászni kívánt fajokat és igazolni, hogy a vadászterületen, ahol a fegyvert használni fogja megtalálható az adott vadfaj, sportfegyverek esetében a sportegyesülettel kapcsolatos tagsági viszony bizonyítása szükséges. Az önvédelem nem számít jó, megfelelő indoknak. Az engedély iránti kérelem mellé szükséges csatolni a kérvényező kórtörténetét, valamint egy beleegyezést, mely szerint felment az orvosát a titoktartási kötelezettsége alól a rendőrség ellenőrzése céljából. Ilyenkor tipikusan az alkohol vagy más kábítószerrel kapcsolatos káros szenvedélyek, vagy esetleges személyiségzavarok után 17

18 kutatnak. A rendőrség ilyesfajta jogosultságai nem csak az engedélyezési eljárás során, de a fegyvertartási engedély érvényességi ideje alatt fennállnak. Ebben az okiratban szerepelnie kell valamennyi engedéllyel tartott lőfegyvernek, illetve a maximálisan tárolt lőszermennyiségnek, amely még nem sérti meg a rögzített szabályokat. Maximum öt év időtartamra bocsátható ki és bármikor visszavonható, amennyiben az engedélyes valamelyik, a törvényben szereplő magatartást tanúsítja, például ittas vezetés. Nem kaphat engedélyt olyan személy, aki háromévi, vagy annál súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. A 3 havi szabadságvesztést meghaladó, de a 3 évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül nem az elítélt személy fegyvertartási engedélyt. A jogszabály kimondja, hogy bárki aki ilyen engedély nélkül birtokol lőfegyvert, az ötévi szabadságvesztéssel büntetendő. Most pedig lássuk Szlovákiát, ahol a statisztikák szerint minden 33. ember rendelkezik fegyvertartási engedéllyel, és minden éven nő az engedélyért folyamodók száma. Minden büntetlen előéletű állampolgár élhet a jogával, és kérvényezheti a fegyvertartási engedély a saját számára. Különbséget tesz a törvény a személyek között a életkoruk szerint, 18 életévtől sportolási, vagy vadászati céllal lehetőség van gázpisztoly, paintball, airsoft fegyverek tartására, míg az önvédelmi felhasználású fegyverek iránt engedélyt csak olyan személy kérvényezhet, aki betöltötte a 21. életévét.a büntetlen előéleten túl a leendő engedélyesekkel szembeni követelmény, hogy a pszichológiai tesztet sikeresen teljesítsék, valamint számot tettek arról, hogy a fegyver biztonságos kezelésére alkalmasak és képesek. 18

19 V. fejezet évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről A törvény hat fő részből áll. Az első rész az általános rendelkezéseket tartalmazza. Itt kerül meghatározásra a törvény hatálya, oly módon, hogy azokat a kivételeket nevesíti, akikre nem terjed ki a szabályozás. Hét ilyen kivételezett csoport van (például: Nemzeti- Adó és Vámhivatal), amelyek tagjai abban az esetben, ha jogszerűen birtokolnak lőfegyvereket, lőszereket és egyéb fegyvereket vagy üzemeltetnek lőtereket, akkor nem vonatkozik rájuk a jelen szabályozás. Ezen túlmenően rendelkezései nem alkalmazandók a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvényben haditechnikai termékként meghatározott eszközök tekintetében a hadiipari tevékenység végzéséhez szükséges engedély alapján végzett tevékenységek hatósági engedélyezésére 8 A hatály kérdésének tisztázása után a fogalmak magyarázata következik. Ez a rész kiemelten fontos, mivel a későbbiekben csak úgy érthetjük meg az egyes szabályokat, ha az említett fogalmakat pontosan ismerjük. A későbbiekben én is megadom a használt fogalmak magyarázatát. A törvény második szakasza a hatósági engedélyezés szabályait részletezi évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről 1. (2) b. 19

20 A különböző fogalmak és kategóriák meghatározása A magyar jogszabály a törvényen végigvonuló fogalmakat közvetlenül a törvény hatályának meghatározását követően, már a második szakasztól kezdve tárgyalja. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a jogszabály, ezen szakaszokra utal vissza, amennyiben valamelyik fogalom relevánssá válik a normaszövegben. Precízen fogalmaz, olvasatában a lőfegyver: a tűzfegyver 9, valamint az a légfegyver 10, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. Ez a precíz hozzáállás érzékelhető a fogalmak további ismertetésében is, példának okáért a lőszert következőképpen ismerteti: lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz. A norma szövege a lőszereknek több típusát is definiálja, olyanokat mint a expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer 11, gyújtólövedéket tartalmazó lőszer 12, leváló köpenyes lőszer 13, áthatoló (páncéltörő) lőszer 14, nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer 15, robbanó lövedéket tartalmazó lőszer 16, 9 tűzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott A, B, C vagy D kategóriába tartozó - vagy ilyenné átalakított - eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították, b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül uo légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver; uo expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll uo gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban uo leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését - esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is - valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről - annak a célba csapódását megelőzően leváljon uo áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is uo nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz uo robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz uo. 2 20

21 vagy muzeális lőszer 17. Töltények egész sorát vonultatja fel, mint flóberttöltény 18, gáztöltény 19, festéktöltény 20, riasztótöltény 21, vaktöltény 22. Hasonlóan jár el a különböző fegyvertípusokkal is. A továbbiakban a magyar szabályozás a tűzfegyvereket és lőszereket négy kategóriába rendezi. Az A kategóriába tartoznak, az automata tűzfegyverek 23, más tárgynak álcázott tűzfegyver, páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, valamint az expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászlőfegyverhez 24 vagy sportlőfegyverhez 25, a használatukra jogosult személyek számára. A B kategóriában foglalnak helyet a félautomata 26 vagy ismétlő rövid tűzfegyverek, központi gyújtású egylövetű 27 rövid tűzfegyverek, peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek 28, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, félautomata 17 muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer uo flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve szerint a B engedélyköteles kategóriába tartozik uo gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz uo festéktöltény: a festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor felrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű töltény uo riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti uo vaktöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények vagy az ipari lövőkészülékek hüvelytöltényei körében nem nevesíti. uo automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni uo vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lőfegyver uo sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver uo félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni 27 egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket 28 rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cmelől hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert 21

22 hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas, félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas, az ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel, valamint a külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek. A harmadik, C kategóriának a tagjai a huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel ellátott ismétlő és félautomata tűzfegyvereken kívül az ismétlő, hosszú tűzfegyverek 29, továbbá a B kategóriában említett félautomata tűzfegyverek kivételével az összes hosszú félautomata tűzfegyverek, továbbá az egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel, valamint a peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm. A D kategóriát, mint legkisebb csoportot az egylövetű huzagolatlan csővel rendelkező hosszú tűzfegyverek alkotják. Hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályok hazánkban Magyarországon a rendőrség által kiadott engedély szükséges a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a muzeális lőszer kivételével a lőszer, továbbá a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és újratöltéséhez., Szintén engedélyköteles a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a 29 hosszú lőfegyver: a rövid lőfegyvernek nem minősülő lőfegyver; 22

23 gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszer elemeinek 30, továbbá a színházi fegyver 31 gyártásához, javításához, forgalmazásához. Ugyanezen feltételeket tartalmazza a magyar jogszabály a tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a színházi fegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító 32 Magyarországra történő behozatalához illetve, a országból történő kiviteléhez, vagy az ország területén történő átszállításhoz. Szintén a rendőrség engedélyezheti gáz- és riasztófegyver 33 viselését, valamint ők adnak engedélyt a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, valamint sportlövészeti célú használatához, továbbá a polgári rendeltetésű lőtér, valamint lőfegyver- és lőszertárolóhely telepítéséhez, s lövészetvezetői tevékenység végzéséhez. A rendőrség az engedélyt visszavonhatja, abban az esetben, ha a kibocsátásától számított 90 napon belül az jóváhagyott a tűzfegyvert, a lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, a színházi fegyvert, a lőszert, a lőszerelemet vagy a hangtompítót a felhatalmazott személy nem szerezte be. Lőfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő kiviteléhez, amely nem kereskedelmi célból történik, a rendőrség által kiadott európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély a lőfegyver tartására jogosult természetes személynek adható, a német jogszabály ugyanígy rendelkezik, azonban a nem európai uniós állampolgároknak ezen az engedélyen kívül meg kell felelnie az ország egyéb autonóm szabályozásának. Az említett engedély megszerzésének feltétele, hogy az igénylő a 18. életévét betöltötte, teljes cselekvőképességgel rendelkezik. Az engedély nem adható ki, illetve nem hosszabbítható meg, ha 30 lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek 31 színházi fegyver: kifejezetten vaktöltény működtetésére készült, lőfegyverből kialakított fegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható lőszer befogadására nem alkalmas, illetve a csőben elhelyezett szűkítések megakadályozzák űrméretes lövedékek kilövését, továbbá az a lövedék kilövésére alkalmatlan gáz- és riasztófegyver, amelyet színházi fegyverként kívánnak használni 32 hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz 33 gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas 23

24 az azt igénylő büntetett előéletű, vagy akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította az alábbi bűncselekmények alapján, továbbá szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, vagy az öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, továbbá a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, illetve szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig. Nem bocsátható ki az engedély olyan személy számára sem, aki ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, egészen a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Aki polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnika termékkel kapcsolatos szabálysértést követett el, vagy a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel követtel el a szabálysértést, esetleg számszeríjat, szigonypuskát jogellenesen használt, vagy aki jogosulatlan vadászat elkövetése miatt vontak felelősségre, a határozat jogerőre emelkedését követő szintén nem kaphatja meg az engedélyt a kérelme ellenére, akárcsak az, aki az említett kérelmében a valóságnak nem megfelelő adatot közöl, vagy releváns adatot elhallgat, a jogszabály rendelkezései által rárótt kötelezettségeit súlyosan megszegi. Az engedély iránti kérelem elbírására irányuló eljárásban a kérelmező személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a fent említett körülmények nem állnak fenn, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a rendőrség részére lehetőség szerint minél hamarabb továbbítsa. A rendőrség hatósági ellenőrzése során az imént utalt körülményeket legalább évente egyszer vizsgálja, ezen tevékenysége közben a meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény rendelkezései alapján, közvetlen adathozzáférési jogosultsággal rendelkezik, s e jogosultságának kiaknázásával a körülmények szempontjából releváns adatokat átveszi és kezeli, utóbbit egészen az engedély megadása iránti eljárás jogerővel rendelkező befejezéséig végezheti. A törvény lehetőséget biztosít a rendőrség számára, hogy a 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyverek tartását engedélyezze a tizenhatodik életévét 24

25 betöltött sportlövő részére. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ehhez hasonló engedményt az orosz jogszabály is tartalmazott a fiatalkorúak számára. A jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető az automata lőfegyver, más tárgynak álcázott lőfegyver, a páncéltörő és expanzív lőszer, valamint az ezek kilövésére alkalmas tűzfegyver, a hangtompító, valamint a külső felépítését tekintve megtévesztően automata lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver, továbbá a huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer tartása, valamint a lézeres célzókészülék lőfegyverre való felszerelése. A törvény tiltja a más jogszabályok tiltása alá helyezett lőfegyverek és lőszerek tartásának hatósági engedélyezését. Az adatkezelés szabályai A magyar jogalkotás rendelkezései alapján a lőfegyverek központi nyilvántartását a évi XXXIV. Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint a rendőrség központ szerve köteles kezelni. A kormányrendeletben erre a feladatra kijelölt rendőrségi szerv központi szerve nyilvántartást vezet a rendőrség által kibocsátott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről, az engedély lejártától számított húsz évig. A nyilvántartás tartalmazza az engedély érvényességi idejét és számát, a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a szállító, illetve a megrendelő, valamint az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselőinek személyazonosító adatait (állampolgárság, lakóhely, igazolvány száma), valamint, az engedélyezett személy egészségügyi alkalmassági igazolásának időtartamát, a nyilvántartott fegyver lőfegyver azonosító adatait (lőfegyver fajtája, lőfegyver típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, a kategóriájának betűjele), továbbá a lőfegyver műszaki érvényessége lejáratának időpontját. A felsorolt, nyilvántartásban kezelt adatok, statisztikai és kutatási célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók. Ezek az 25

26 adatok továbbíthatóak a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, külföldi nyomozó hatóság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv számára. Abban az esetben, ha a vadászati engedély, vagy vadászjegy visszavonására irányuló eljárásra kerül sor, úgy ezek az adatok továbbítható a vadászati hatóság részére, a rendőrség szintén köteles értesíteni a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély visszavonásáról. Ezekről az adatszolgáltatásokról szintén nyilvántartást kell vezetni, adattovábbítási nyilvántartás néven, amit a nyilvántartás kezelője köteles helyesen vezetni. Ez a nyilvántartás tartalmazza annak a személynek a személyazonosító adatait, akiről az adatokat továbbították, az adatkezelő azonosítóját, az adattovábbítás időpontját, célját, jogalapját, s a továbbított adatkört, s végül az adatigénylő megnevezését. A nyilvántartás alanyát utólag értesíteni kell arról, hogy adatszolgáltatás alanya volt. A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok A kereskedők tevékenységét az állam nyilvánvaló bűnmegelőzési indokból szigorú keretek közé kívánja szorítani, a kereteket pedig jogszabályi kötelezettségek alapításával kívánja megteremteni. A lőfegyver-kereskedő például a lőfegyver és a lőszer forgalmazásakor 34 köteles a vevő, az eladó, szállító, illetve megrendelő személyazonosításra alkalmas adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait, továbbá a házi lőszerszereléshez feltétlenül szükséges lőszerelem, mint például csappantyú, vagy lőpor a kereskedés számára szolgálatra álló mennyiségét nyilvántartásba iktatni. A vásárlást megelőzően a vásárló, esetleg szállító személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján köteles elvégezni az adott személy azonosítását, valamint köteles forgalmazás: lőfegyver, lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is; 26

27 megbizonyosodnia arról, hogy a lőfegyver tartására jogosító engedélye érvényes. Az általa készített nyilvántartást köteles megküldeni a központi nyilvántartásba. Számukra továbbá kötelezően előírhatja a Kormányrendelet, hogy ez az adattovábbítás elektronikus úton történjen, különben csak az ehhez szükséges feltételekkel rendelkező kereskedők kapnak engedélyt a tevékenységük megkezdésére. Bizonyos adatokat kötelező nyilvántartani, az esetleges nyomozati eljárás megkönnyítése érdekében, ilyen adatok például magának a lőfegyvernek, lőszernek az azonosító adatai, a vevő, eladó, illetve a megrendelő személyazonosításra alkalmas adatai, ezen belül annak állampolgársága, lakóhelye, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa száma, a fegyvertartási engedély száma, s az azt kiállító szerv megnevezése, amennyiben a másik fél jogi személy, úgy a nyilvántartásba a szervezet cégszerű megnevezésének, s a kereskedelmi tevékenységre felhatalmazott természetes személy személyazonosító adatainak, fegyvertartási engedély számának, illetve az azt kiállító szerv megnevezésének kell szerepelnie. Az efféle adatok közlésére a lőfegyver-kereskedőnek, az adott lőfegyver forgalomba hozatala után számított öt éven keresztül rendelkezésre kell állnia, ebből fakadóan a nyilvántartást is meg kell őrizni erre az időkeretre. Az adattovábbításra kötelezheti, a rendőrség, ügyészség, bíró, nyomozó hatóság, vagy külföldi nyomozó hatóság. Amennyiben a nyilvántartásban szereplő információk továbbítására kötelezi valamely szerv a felsoroltak közül, akkor köteles ennek a megtörténtéről is nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmi feltétele, hogy tartalmazza az érintett személy személyazonosító adatait, vagy a jogi személy azonosításához szükséges adatokat, az adattovábbítás időpontját, célját, jogalapját és a továbbított információk körét, valamint az adatot igénylő személy nevét, vagy az adatot igénylő szerv megnevezését. Amennyiben valakiről a lőfegyver-kereskedő által nyilvántartott adatok továbbításra kerülnek, úgy az a személy, akiről az információkat szolgáltatta jogosult tudomást szerezni ennek a megtörténtéről, ennek a jövőbeni biztosítása érdekében az adattovábbítási nyilvántartást, az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni. 27