1.előadás Virtuális gépek, windows története

Átírás

1 1.előadás Virtuális gépek, windows története Virtuális gépek A virtuális gép egy szimulált számítógépet jelent. A számítógépek általában fizikailag létező dolgok: elektronikai elemekből (integrált áramkörökből) felépített központi egység értelmezi és hajtja végre a programokat. A virtuális számítógép fizikailag nem létezik: a felépítése csupán egy szimuláció, egy olyan számítógépes program ami egy létező fizikai számítógépet, vagy egy fizikailag nem felépített számítógép működését szimulálja. Ez valójában egy "teljes számítógép egy másik számítógépen belül". Ennek célja sokféle lehet. Néhány példa: - új számítógépek terveinek elemzése, - új számítógép-architektúrák kikísérletezése, - számítógépek hibáinak felderítése, - számítógépes programok hibakeresése az eredeti (fizikai) környezetnél rugalmasabban, például operációs rendszerek fejlesztése - egy adott jellemzőkkel rendelkező számítógépre írt program futtatása egy más jellemzőkkel rendelkező számítógépen. Legismertebb fajtái: * VMWare * VirtualPC * Xen * VirtualBox * Java virtuális gép (a Sun Microsystems terméke) Geronimo J2EE. Virtual Pc A Microsoft Virtual PC egy virtualizációs csomag a Microsoft Windows és a Mac OS operációs rendszerekre, melyet eredetileg a Connectix gyártott, majd később megvásárolt a Microsoft. A termék nevében a virtual szó jelentése: virtuális. (Röviden szólva: egy virtuális gép, vagy virtuális számítógép.) A Virtual PC első változatát eredetileg Macintosh-ra fejlesztették, és 1997 júniusában adták ki. Négy év múlva, 2001 júniusában kiadták az első Windowsra készült változatot, a 4.0-s verziószámút. A Microsoft Corporation később megszerezte a Virtual PC jogait a Connectixtől 2003 februárjában, valamint egy másik, még kiadatlan termékét ugyanettől a cégtől, a Virtual Serverét. A jelenlegi változat Windows rendszerre a Microsoft Virtual PC Ennek megfelelője Macintosh platformra a 6.1-es verzió

2 VMware VMware Workstation A VMware Workstationnel Linux és Microsoft Windows alatt egy PC virtualizálása lehetséges. A fizikailag rendelkezésre álló számítógépünk erőforrásaitól és operációs rendszerétől is nagymértékben függ a sebesség (processzor, memória stb). Verziótörténet [szerkesztés] november 1. - VMware Workstation v április 9. - Workstation v3.1 (Microsoft Tech-Ed 2002) [1] március Workstation version v4.0 [2] 2004 április 5. - bejelentésre került a VMware Workstation v4.5 [3] április Workstation v5.0 [4] szeptember VMware Workstation (frissítés) 5.5 [5] május 9. - VMware Workstation v6.0 [6] szeptember VMware Workstation v6.5.0 [7] VMware Server és ESX [szerkesztés] A VMware Server és az ESX főképp szervereken való használatra ajánlja a cég. A VMware GSX utódja a VMware Server, amely szabadon letölthető. A VMware terméktámogatást nyújt, s lehetséges a vcenter Serverhez való kapcsolódás is. A VMware Server úgynevezett hosted-rendszerek, ez azt jelenti, hogy szükségük van egy létező operációs rendszerre, amely lehet Windows vagy Linux. Az ESX egy saját kernelre épül, amelynek e miatt nincs szüksége egy operációs rendszerre, közvetlenül hardveren fut ( bare metal virtualizáció). A 3-as verziójú ESX már támogatja az automatikus Load balancinget. vcenter Server A vcenter Server a VirtualCenter utódja. A vcenter Server lehetővé teszi a Server és az ESX, s azok virtuális gépeik központi adminisztrációját. Segítségével nem szükséges mindegyik szerverre, s azok virtuális gépeinek az adminisztrációs konzoljára bejelentkezni. A vcenter Serverrel virtuális infrastruktúrákat lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy például egy hálózatban 40 szervert látunk, holott igazából csak 2 fizikai szerver van, a többi virtuális. A vcenter Server több szerverkomponensből áll: adatbázis /Acces/, Oracle, MYSQL Server, egy vagy több clientekből. A kliens és a szerver közötti kommunikáció webszolgáltatáson keresztül valósul meg. VMware Player A WMware Player egy ingyenes szoftver, amellyel a kész virtuális gépeket le tudjuk játszani. A Virtual Machine Center oldalon le lehet tölteni kész virtuális - 2 -

3 gépeket. Így lehetővé válik, például egy Linux környezet letöltése, mellyel Windows alatt biztonságosan tudunk böngészni. Windows történet A legismertebb és legtöbbet használt operációs rendszer november 10-én New Yorkban, Bill Gates bejelentette került a Microsoft Windows tervezett megjelentetését. Saját szavaik szerint a program az operációs rendszerek új generációjába tartozik, mivel grafikus felhasználói felületet (graphical user interface - GUI) és egyszerre több feladat végrehajtását is lehetővé tevő multitasking környezetet biztosít az IBM számítógépei számára. Hogy ez mit is jelent magyarra fordítva? Ha a sorok olvasója látott már (illetve, mivel e sorok 2005-ben íródnak: látott még) DOS-t, akkor pontosan tudja, mi a különbség a grafikus kezelői felület és a régi DOS-os között. Ma az utóbbihoz hasonlót már csak akkor láthatunk, amikor a számítógépet bekapcsoljuk és még nem jelent meg a Windows bejelentkező képernyője, vagy ha a Start menüben a futtatáshoz beírjuk, hogy cmd. A multitasking azt jelenti, hogy a számítógép több programot is tud futtatni egyszerre, vagyis miközben ezt a cikket olvassuk (vagy írjuk :-) zenét tudunk hallgatni, vagy bármi más program futhat a számítógépen. Eredetileg a Interface Manager (felületkezelő) lett volna a program címe, de Rowland Hanson, a Microsoft marketinges meggyőzte Bill Gates-et, hogy a Windows név jobban hangzik. Bill Gates még ugyanezen hónapban bemutatta az IBM-nél a Windows béta verzióját. Az IBM-nél azonban nem nagyon örültek a programnak, ugyanis ők éppen a Top View nevű, elvetélt operációs rendszeren dolgoztak. A Microsoft így még bátorítást sem kapott másról nem is beszélve, pedig az IBM 1981-ben, a DOS fejlesztése közben még támogatásáról biztosította Bill Gates-éket. Utóbbin nem is csodálkozhatunk, hiszen a DOS is az IBM számítógépekre írt program volt. A Microsoft végül is másfél éves késéssel, 1985 november 20-án dobta piacra a Windows 1.0-t. Bill Gates-nek nem ez volt egyébként az első valóban brilliáns üzleti fogása, hiszen a DOS, amely mindenki számára egybeforrt a Microsoft nevével, szintén vásárlás útján került a Microsofthoz. Az eredeti programot, melynek QDOS volt a neve, a Seattle Computer Products fejlesztette ki. A jól jövedelmező lépések között említsük még meg Gates azon sikerét is, hogy sikerült rávennie az IBM-et, hogy az MS-DOS-szal kapcsolatos minden jogot hagyja meg a Microsoftnál. A Windows januárjáig igen csak gyengélkedett a piacon december 9-én a Microsoft megjelentette a Windows 2.0-t, amelynek eredményeként a Pc-k elkezdtek még jobban hasonlítani a Macintoshokra. A Windows 2.0-ban már ikonok voltak, amelyek programokat és bármi egyebet jelképezhettek, és megjelentek azok az ablakok is, amelyek között egy mozdulattal ugrálhatunk. Az Apple természetesen azonnal - 3 -

4 beperelte a Microsoftot, mondván, hogy azok nem tartották be az 1985-ös szerződésben foglaltakat május 22-én piacra került a Windows 3.0, amelyet szokás szerint igen fanyalogva fogadtak a felhasználók. A 3.0 tizenhat színt kezelt, stabilabb és gyorsabb volt, mint elődjei. Megújították a Windows Intézőt, és az ikonrendszert. A legfontosabb változás azonban az volt, hogy a programozók elkezdtek nagy mennyiségben Windows kompatibilis programokat írni, és ezzel mintegy okot adtak a felhasználóknak, hogy megvegyék a Windows 3.0-t. Egy év alatt három millió példány fogyott el a programból április hatodikán jelent meg a Windows 3.1. Ebből a változatból már két hónap alatt sikerült három milliót eladni. A Windows 3.x-ek abszolút piacvezetők voltak egészen ig, amikor a már két éve kapható Windows 95 kiszorította a programokat augusztus 24-én került a boltok polcaira a Windows 95. Jegyezzük még meg, hogy ez volt az első olyan Windows, amely előtt nem kellett feltelepíteni a DOS-t a gépre, tehát valóban igazi, önálló operációs rendszernek tekinthető június 25-én jelent meg a Windows 98. Ez volt az utolsó változat, amelynek még bármi köze volt a DOS-hoz, mivel még a DOS kernelt használta. Win 98 volt az első operációs rendszer, amely már nem a régi DOS-ban is meglevő programokat használta, hanem teljesen új kernelt. Ebben a változatban szerepelt először az Internet Explorer 4, és ez az operációs rendszer már támogatta az USB portot, és több más csatlakozási felületet is. A 98-at követő jelent meg a Win 2000, Millenium Edition, és 2001-ben az XP. Windows kategóriák: Kezdetben a Windows csak egy, a DOS operációs rendszer alatt futó grafikus felhasználói felület-család volt; a Windows NT-től kezdve tekinthető önálló asztali operációs rendszernek. Mára a Microsoft Windows termékek már az operációs rendszerek és mobiltechnológiák külön családját alkotják. A Windows termékek és technológiák (kronológiai sorrendben) kategóriákra bontva: Kategóriák: Windows 1.0 (1985) Windows 2.0 (1987) Windows 3.0, 3.1 és Windows for Workgroups 3.11 (1993) Windows NT 3.1 (1994) Windows NT 3.5 Windows 95 (1995) Windows 95 második kiadás (1996) (Operation System Release 2; OSR2) Windows NT 4.0 (1996) Windows 98 (1998) Windows 98 második kiadás (1999) (Second Edition; SE) Windows Me (2000) (Millennium Edition) Windows 2000 Professional (1999) - 4 -

5 Windows XP (2001) (Experience; XP) Windows XP Home Edition, Windows XP rofessional, Windows XP Media Center Edition, Windows XP Tablet PC Edition, Windows XP 64-Bit Edition (2004) Windows Vista ( ) Windows Vista Starter (Magyarországon nem került forgalomba), Windows Vista Home Basic, Windows Vista Home Premium (kb. az XP Homenak megfelelő), Windows Vista Enterpise, Windows Vista Business (Kb. az XP Professionalnak megfelelő), Windows Vista Ultimate, És a különleges "N" verziók Windows 7 (2009) Az asztali változatok mellett párhuzamosan fejlesztették a hálózati, szerver termékcsaládot: Windows NT Server 3.5, Windows NT Server 3.51, Windows NT Server 4.0, Windows NT Server 4.0 Enterprise Edition, Windows NT Server 4.0 Terminal Server Edition Windows 2000 Server-család Windows 2000 Server, Windows 2000 Advanced Server, Windows 2000 Datacenter Server Windows Server 2003 Windows Server 2003, Web Edition, indows Server 2003, Standard Edition, Windows Server 2003, Small Business Server ("SBS", ez nagyvobalakban a Standard Edition + MS Exchange), Windows Server 2003, Enterprise Edition, Wndows Server 2003, Datacenter Edition Windows Server 2008 (Longhorn Server) - 5 -