1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szélenergia újbóli hasznosításának okai, Környezetvédelmi és gazdaságpolitikai ösztönző hatások 2.o Történeti visszatekin

Átírás

1 A SZÉLENERGIA, MINT A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK LEGDINAMIKUSABB FORMÁJA Groó Rudolf környezetvédelmi szakértő Budapest Főváros Önkormányzata Környezetvédelmi Bizottság Budapest, április 12.

2 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szélenergia újbóli hasznosításának okai, Környezetvédelmi és gazdaságpolitikai ösztönző hatások 2.o Történeti visszatekintés 2.o Globális klímaváltozás 3. o. 2. A szélenergia hasznosításának támogatása, elterjedése és ezen trendek változásai az Európai Unió tagországain belül 2.1. A szélenergia hasznosítása, mint iparág Európában 7.o Támogatási rendszerek és elvek Európában 10.o. 3. Európa kettős szorításban fejlesztési kényszer 12.o. Epilógus 15.o.

3 2 A SZÉLENERGIA, MINT A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK LEGDINAMIKUSABB FORMÁJA 1. A szélenergia újbóli hasznosításának okai, környezetvédelmi és gazdaságpolitikai ösztönző hatások Történeti visszatekintés Magyarországon az első világháború előtt közel 700 szélmalom működött, és ebből több mint 500 az Alföldön. Ennek oka, hogy az Alföld volt a legnagyobb összefüggő gabona- és szemestakarmány termesztő vidék Magyarországon, és természetesen megfelelő volt a széljárás gyakorisága és intenzitása. Dániában, ebben az időben közel szélmalmot tartottak nyilván. Az első világháború után ezeket a szélmalmokat fokozatosan kiszorították a nagyteljesítményű gőzhajtású hengermalmok. A robbanómotorok elterjedésével lassan szinte egész Európában eltűntek a hagyományos szélmalmok a malomiparból. A szélenergia hasznosítása a második világháború utáni üzemanyag hiányos időkben ismét előtérbe került, majd néhány év után a szénbányászat fejlesztése, az olcsó olaj és földgáz elterjedése révén teljesen háttérbe szorult. A szélenergia hasznosítása sokáig mint technikai kuriózum valamilyen szélerőgép (szivattyú, öntözőrendszer stb.) működtetésére szorítkozott.

4 Globális klímaváltozás Az ipar által okozott környezetkárosítás már 1955-ben világszerte olyan méreteket öltött, hogy Neumann János Túlélhetjük -e a technológiát című publikációjában párhuzamot vont egy esetleges atomháború következménye és az ipar által okozott környezeti pusztítás között ban kezdeményezik a földi légkör széndioxid tartalmának folyamatos mérését ban felépítik Hawaiin a Mauna Loa Obszervatóriumot, amely évenként közli mérési eredményeit. Évente két mérési adatot adnak ki; egy őszi és egy tavaszi értéket. Ugyanebben az évben a széndioxid mennyisége 317 ppm volt, 1962-ben pedig 323 ppm értéket mértek ban 25 ország 80 tudósa megalakítja a Római Klubot ben a Római Klub közzéteszi A növekedés határai című, kiáltványnak is beillő tanulmányát, amelyben azokra az ember által okozott, fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel napjainkban kell szembenéznie az egész emberiségnek. Még ebben az évben, Stockholmban rendezik Az emberi környezetről című ENSZ konferenciát. Itt merül fel először nemzetközi szinten, hogy veszélybe kerülhet az emberi környezet és az egész civilizáció az energiatermelés és az energiafelhasználás környezetromboló hatása miatt.

5 októberében a kőolaj ára több mint négyszeresére emelkedett, és ez az árrobbanás sokkhatást váltott ki az egész világon, főleg Európában. Európa ekkor döbbent rá kiszolgáltatottságára, és az egész európai fejlett gazdaság sebezhetőségére. Ugyanebben az évben az OECD ajánlást fogalmaz meg, miszerint csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint szükségesnek tartja állami támogatásokkal ösztönözni a megújuló energiahordozókat hasznosítani kívánó beruházásokat. Ez az első eset, hogy egy nemzetközi fejlesztési és együttműködési szervezet környezetvédelmi témában hallatja a hangját. Az első olajválság és az OECD ajánlás együttes hatásának köszönhető, hogy Európában végérvényesen elindult a megújuló energiaforrások, így a szélenergia hasznosításának fejlesztése és elterjedése. A környezetvédelmi problémák súlyosságát jelzi, hogy az EU meghirdeti első környezetvédelmi akcióprogramját, amely az os időszakra vonatkozik. Ebben az időben indul meg a motorizáció hatalmas ívű fejlődése, melynek következtében az egyik legnagyobb energiafogyasztó az autóipar, valamint ekkor válik a közlekedés a nagyvárosok legnagyobb szennyező forrásává ben a Brundtlan Jelentés-ben fogalmazódik meg először a fenntartható fejlődés fogalma.

6 ben a Rio de Janeiróban tartott világkonferencián alapítják meg az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, amelynek fő célja, az üvegházhatású gázok kibocsátásának szinten tartása. Ebben az időben a földi légkör széndioxid tartalma már 360 ppm ban az olajválság óta eltelt húsz év alatt Európának sikerült a szélenergiát - mint megújuló energiaforrást az energiapolitika kiemelt feladatai közé rangsorolni, elfogadtatni a társadalommal, és bevezetni a köztudatba, mint emisszió-mentes energiatermelő lehetőséget. Magyarországon az Országgyűlés három évvel a rendszerváltás után hozott 21/1993 (IV.9.) OGY Határozatában fektette le a magyar energiapolitika alapelveit, az energetika gazdasági és jogi szabályozásának területén. Az ország legnagyobb gondja az volt, hogy hogyan tudja csökkenteni energia importfüggőségét a volt szovjet köztársaságoktól. Az Országgyűlési Határozatban lefektetett alapelvek ma is érvényesek. A szélenergia, mint megújuló energiaforrás a magyar energiapolitikai alapelvek sikeres végrehajtásában fontos szerepet játszik: o az energia ellátás biztonsága o importfüggőség csökkentése o környezetvédelmi szempontok érvényesítése o energiatakarékosság, energiahatékonyság o stratégiai készletek növelése

7 6 Európában ekkor már túl voltak egy húsz éves előkészítési szakaszon, és a szélturbinákat gyártó, forgalmazó és beüzemelő cégek tucatjai működtek Németországban, Dániában és Spanyolországban ben a Kyotói Konferencián az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatlakozó 186 ország közül 119 aláírja a Kyotói Jegyzőkönyvet, amely a fejlett országok részére az üvegházhatású gázok kibocsátásának 5%-os csökkentését írja elő. A Jegyzőkönyv az USA és Oroszország elutasító álláspontja miatt nem lép életbe. A földi légkör széndioxid tartalma már 370 ppm novemberében az EU Bizottság kiadja a Fehér Könyv címmel ajánlását, miszerint a megújuló energiahordozók EU-beli 5,3%-os arányát 2010-re 12%-ra kell növelni.

8 7 2. A szélenergia hasznosításának támogatása, elterjedése és ezen trendek változásai az Európai Unió tagországain belül A szélenergia hasznosítása, mint iparág Európában A szélenergia fejlesztése és elterjedése Európában a Fehér Könyvben lefektetett direktívák elfogadása után soha nem látott ütemben indult meg. Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) 1998-as előrejelzése egész Európa szélerőmű kapacitását évre 8000 MW-ra becsülte. Ezt az értéket 2001-re Németország egymaga túlszárnyalta. A szélenergia hasznosításában ekkor lett Németország Európa eminense, de szorosan ott volt mögötte Dánia és Spanyolország. A meglepetés 2004 decemberében következett, amikor kiderült, hogy Spanyolország 2004-ben 2065 MW, míg Németország csak 2037 MW összkapacitású új telepítésű szélturbinát üzemelt be. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Spanyolország rendkívül magas exporttámogatási rendszerének köszönhetően szélturbináinak jelenős részét külföldön építette. A legnagyobb spanyol szélturbina-gyártó cég a GAMESA olyan piacokat is megszerzett, ahová a német társaságok sikertelenül próbálkoztak bejutni. A GAMESA már 2003-ban az USA 17 államában jelen volt, 2005-ben pedig már 27 államban telepít turbinákat.

9 8 Dánia ugyan az európai ranglista harmadik helyére csúszott vissza szélturbináinak összteljesítménye tekintetében, de ha az ország lakosainak számát vesszük figyelembe, akkor az egy főre jutó szélenergia-kapacitás területén még mindig a világranglista első helyén áll, ötszörösen felülmúlva a németországi mutatókat. A dán energiapolitika szerint már nem a szélturbinák számának növelése az elsődleges szempont, hanem a meglévő és üzemelő berendezések folyamatos cseréje korszerűbb és nagyobb teljesítményű berendezésekre. Európa a világ szélenergia kapacitásának közel 74%-át adja január elsején Európa működő szélenergia-kapacitása MW, amely 2004-ben több mint 73 TWh elektromos energiát termel. A 2003-as évhez viszonyítva ( MW) a növekedés 2004-ben több mint 22%-os volt. Az európai támogatási rendszereknek köszönhetően 2005-re 30%-os növekedést prognosztizálnak. Anglia 2000-ig tüntetőleg nem foglalkozott az EU ajánlásaival, annak ellenére, hogy a szélenergia hasznosításának szempontjából Európában a legelőnyösebb földrajzi és éghajlati adottságokkal rendelkezik. A hagyományos, fosszilis energiahordozóval működő erőművi rendszerek politikai lobbija sikeresen akadályozott meg Angliában minden megújuló energiaforrás támogatására irányuló politikai, környezetvédelmi törekvést. Indoka: az európai államok közül Anglia rendelkezik a legnagyobb kőolaj- és földgázmezővel. (Északi-tenger, kontinentális talapzat)

10 után komoly változások történtek. A Brit Szélenergia Szövetségnek (BWEA) 2004-ben már 58 társaság volt a tagja, és az általuk telepített több mint 500 szélturbina összteljesítménye 648 MW volt januárjában az angol kormány elfogadta az energiaminiszter tájékoztatását a szélenergia fejlesztésének szükségességéről, és megszavaztak egy hétéves szélenergia fejlesztési programot re 700 új turbina telepítésével 6,647 GW összteljesítménnyel megtízszerezik a jelenlegi kapacitást. A fejlesztés nagy része (több mint 5 GW) Skóciában valósul meg. A hirtelen bekövetkezett környezetvédelmi és energiapolitikai változás oka valószínűleg annak az energiagazdálkodási, üzletpolitikai lehetőségnek a felismerése, hogy az Európai Unió növekvő energiaigénye és jelenlegi 50%-os energia importfüggősége mellett minden megtakarított hordó kőolaj, amelyet szélenergiával váltanak ki és nem kell kitermelni, 5-10 év múlva a többszörösét éri. Napjainkban, 2005 áprilisában a kőolaj hordónkénti ára USD-ra emelkedett.

11 Támogatási rendszerek és elvek Európában Az Európai Unió a megújuló energiaforrások hasznosítására illetve az azok által termelt villamos energia előállítására irányuló direktívái (2001/77/EK) A szubszidiaritás elvét alkalmazzák. Az EU a tagállamokra bízza, hogy a direktívákban megjelölt és a tagállamok által vállalt célt milyen saját támogatási rendszerrel oldják meg: o befektetési támogatás o ártámogatás o adó-visszatérítés, adómentesség o közvetlen ártámogatás Az ártámogatási rendszeren belül két forma alakult ki Európában: a fix-áras rendszer (Németország, Spanyolország) és a kvóta rendszer (Anglia, Franciaország). A 2001/77/EK irányelv 4. sz. cikkelye kimondja, hogy a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia az EU belső villamos energia piacán való elterjedése érdekében szükséges egy keretrendszer kialakítása ban veszélybe került a német támogatási rendszer, mivel olyan nagy mértékű volt a szélenergia felhasználásának és alkalmazásának a fejlődése (más megújuló energiahasznosításokkal együtt), hogy a politikai döntéshozók egy része úgy gondolta, hogy a

12 11 további támogatások nélkül is tudja teljesíteni Németország a 2010-re vállalt megújuló energiafejlesztési kötelezettségeit. A pénzügyi és a környezetvédelmi tárcák közötti viták alapján született meg az új német energetikai törvény, amely augusztus 1- én lépett életbe, újabb lendületet adva a szélenergiaipar további fejlesztésének. Az új energetikai törvényt szociálpolitikai szempontok alapján is támogatták, hiszen a német megújulós iparágak a gazdaságilag elmaradt keleti tartományokba kerültek telepítésre, csökkentve az ottani magas munkanélküliséget. Az európai MW-os szélturbina kapacitásból Németország közel MW kapacitással rendelkezik.

13 12 3. Európa kettős szorításban fejlesztési kényszer o március 16-án Oroszország aláírásával életbe lép a Kyotói Egyezmény o A globális klimaváltozás tényét már 2003-ban a WMO elfogadta és tényként kezelte o április első napjaiban a kőolaj hordónkénti ára 58 USD-ra szökött, majd beállt az USD közötti árra o Az Európai Unió jelenlegi energia importja 50%, előrejelzések szerint éven belül elérheti a 70%-ot! o Kína és India már belépett vásárlóként a világ olajpiacára, és ahogy nagyfogyasztóvá válnak a kőolaj és a földgáz világpiaci ára drasztikusan fog tovább emelkedni o Mauna Loa Obszervatórium ; a földi légkör széndioxid tartalma 2005 áprilisában 380 ppm! (400 ppm már a kritikus szint) o Az elmúlt 5 év szélsőséges időjárása: árvíz, szárazság, tornádó, szökőár.

14 13 A fenti tények ismeretében Európa már régen áttért a 10, illetve hosszú távú éves tervekre. Az újabb atomerőművek építését elvetették, és így a fúziós energia alkalmazásáig (ez még messze van) nincs más választás - még ha jelenleg sokba is kerül mint a megújuló energiaforrások hasznosítása. A szélenergia hasznosítása a várható olajár emelkedések miatt jóval 2010 előtt gazdaságosabb lesz, mint a fosszilis energiahordozókon alapuló erőművi rendszerek. Az EU tagállamai egyhangúlag kifejezik, hogy az energiakínálat oldalán elsőséget kapjon a megújuló energiaforrások fejlesztése a globális melegedés hatásaira való megfelelő válasz érdekében. ( Fenntartható fejlődés Világkonferencia szeptember 2. Végső végrehajtási terv ) A legjelentősebb fejlesztés, amely az Európai Unió minden tagállamára vonatkozik az a kötelezettség, hogy 2020-ig biztosítani kell a hagyományos erőművi rendszerek alkalmazkodását a szélenergia időjárásfüggő energiaszolgáltatásához. A kutatások fő irányvonala az időszakosan működő megújuló energiaforrások által termelt energia tárolásának megoldása. Kedvező eredményeket értek el Dániában és a nem EU tag Norvégiában a szélerőművek mellé telepített hidrogénüzemanyagcellás erőművek alkalmazásával. A szélerőmű működése idején részben áramot termel a hálózatra, részben pedig elektrolízis útján hidrogént állít elő, mellyel szélcsend esetén az üzemanyagcellás erőmű termeli tovább a villamos energiát.

15 14 Nem véletlen, hogy a General Electric Európa közepébe, Münchenbe telepítette negyedik kutató központját. A GE éves K+F költségvetése 4 milliárd USD. A müncheni Global Research Center kutatóközpont négy kutatási témájából kettő a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermeléssel foglalkozik.

16 15 Epilógus 2004-ben Spanyolország 2065 MW összteljesítményű szélturbinát telepített. Magyarországon között 6 szélturbina épült, összkapacitásuk 3,25 MW. Magyarországon az elmúlt két évben több mint 800 kérelmet nyújtottak be a hatóságokhoz szélturbina telepítésére, több mint 500 már engedéllyel is rendelkezik. Ezeknek a projekteknek az összkapacitása MW. 200 MW feletti szélenergia által termelt villamos energia országos hálózatra való csatlakozása esetén rendszerszabályozási problémák léphetnek fel ben elkészül az első hiteles országos széltérkép (OMSZ) től napjainkig Magyarországon a szélsőséges időjárási viszonyok több százmilliárd forint kárt okoztak a nemzetgazdaságnak március 16. életbe lép a Kyotói Egyezmény. Oxfordi Egyetem éghajlati modell: ha a földi légkör széndioxid koncentrációja eléri a kritikus 400 ppm-et, akkor a század végére akár 11 fokkal is magasabb lehet a Föld átlaghőmérséklete április: A Föld légkörének széndioxid koncentrációja 380 ppm!