Kis és közepes vízgyűjtők hidrológiai modellezése a MIKE 11 NAM moduljával a Mondsee vízgyűjtőjének példáján
|
|
- Lilla Németh
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kis és közepes vízgyűjtők hidrológiai modellezése a MIKE 11 NAM moduljával a Mondsee vízgyűjtőjének példáján Liptay Zoltán Árpád DHI Hungary Kft., PTE Földtudományi Doktori Iskola, doktori hallgató Czigány Szabolcs - PTE TTK egyetemi docens, doktori témavezető 1. Bevezetés A numerikus hidraulikai és hidrológiai modellezés két pilléren nyugszik. Egyik a fizikai rendszer, valamint annak leképezése, míg a másik a rendszerben lejátszódó folyamatok és azok leírási módja. A hidrológiai modelleket tehát e két szempont szerint csoportosíthatjuk. Beszélhetünk halmozott paraméterű modellről, amely a fizikai rendszert egy egységként kezeli, egy paraméterkészlettel képezi azt le, és osztott paraméterű modellről, amely a fizikai rendszert számítási egységekre (általában rácsháló mentén) osztja, és minden számítási egységhez külön paraméterkészletet rendel. A folyamatok leírása szempontjából több csoportosítás is elvégezhető, mint a determinisztikus és sztochasztikus modellek, vagy fizikai alapú, konceptuális és empirikus modellek csoportjai. Ezen modellcsoportok eltérő adatigénnyel, számítási kapacitásigénnyel, pontossággal, és ezáltal eltérő alkalmazhatósággal rendelkeznek. Manapság számos hidrológiai modell elérhető, amelyek adatigénye és alkalmazhatósága a fentiek szerint nagyon széles skálán változik. A jelen dolgozat célja a MIKE-11 csapadék lefolyás moduljának alkalmazhatósági vizsgálata Salzkammerguti mintavízgyűjtőn. A dolgozatban a MIKE 11 NAM (Nedbør-Afstrømnings-Model) csapadék-lefolyás modell alkalmazása során összegyűjtött tapasztalatokat mutatjuk be az osztrák Mondsee vízgyűjtőjének példáján, az adatok feldolgozásától, a modell felépítésén keresztül, a mért idősorokra való illesztésig. 2. Eszközök és módszerek 2.1. Alkalmazott modell bemutatása A 2.2 fejezetben bemutatott vízgyűjtő számítógépi szimulációjára a rendelkezésre álló adatok és az elérendő cél alapján egy halmozott paraméterű konceptuális modellt választottunk, a DHI által fejlesztett NAM (Nedbør-Afstrømnings-Model) modellt, amely a MIKE 11 1 dimenziós hidrodinamikai modell csapadék-lefolyás moduljában található, de különálló modellként is futtatható. Mivel nem állnak rendelkezésre részletes térbeli adatok, és a cél a vízgyűjtőről való összes lefolyás meghatározása a kifolyási szelvényben, a halmozott paraméterű modell jelenti jelen esetben a legjobb megoldást. A fizikai alapú modellezéshez szintén részletes adatokra van szükség a vízgyűjtőről, valamint ezek számítási kapacitásigénye is magas, míg az empirikus modellek legtöbbször egy hidrológiai esemény vizsgálatára alkalmasak, így a választásom a konceptuális modellre esett. Egy konceptuális modell képes leképezni a vízgyűjtő viselkedését, közelíteni az ott lejátszódó folyamatokat, és mindezt akár hosszú szimulációs időperiódus mellett is. A NAM modell elvi felépítését az alábbi ábra mutatja. 1
2 SOIL MOISTURE PROFILE Owp Ofc Osat Pn SNOW SNOW STORAGE Ps RAIN P QOF Overland Flow Ep CK1 CK2 OF IF Root Zone L Umax SURFACE STORAGE U QIF InterFlow DL Ea Lmax Lmax LOVER ZONE STORAGE L Sy G CAFlux GWL BFu GWPump GWL CKBF BF Depth GROUNDWATER STORAGE BaseFlow GWLBFo 1. ábra: NAM modell szerkezete Ahogy az ábra is mutatja, a modell tározóterekre bontja a vízgyűjtő egyes vertikális rétegeit. Ezek fentről lefelé haladva a hó tározó, amely a hóban tárolt vízkészletet jelképezi, a felszíni tározó, amely a növényzeten és a felszínen összegyűlt vízmennyiséget mutatja, valamint a gyökérzóna és a talajvíz tározók, amelyek a felszín alatti vízkészleteket hivatottak modellezni. A modell meghajtó ereje, azaz bemente a csapadék és a párolgás, de további adatokra is szükség lehet, mint a hőmérséklet, öntőzi idősorok, stb. Az egyes tározók között a valóságban is lejátszódó folyamatok egyszerűsített leképezésével mozog a víz, mint például a hó felhalmozódása, hóolvadás, beszivárgás, evaporáció, transzspiráció, kapilláris emelkedés. A modell kimenete pedig az összes lefolyás, ami három fő komponensből tevődik össze. Ezek a felszíni lefolyás, a felszín közeli hozzáfolyás, és az alaphozam. Egy NAM modell számos paraméterrel rendelkezik, amelyek száma az olyan további folyamatok figyelembevételétől függ, mint az öntözés, a függőleges zónázottság, talajvíz kitermelés, de legkevesebb kilenc paramétert kell beállítanunk egy modell bearányosításához A vizsgált vízgyűjtő bemutatása A modelltanulmányhoz kijelölt terület az osztrák Mondsee, Irrsee és Fuschlsee tavak vízgyűjtője, amely Felső-Ausztria Salzkammergut régiójában helyezkedik el. A vízgyűjtő területe 241 négyzetkilométer, kifolyási szelvényétől mért legtávolabbi pontja 25 kilométer. A terület földrajzi értelemben a Középső és Alsó Keleti-Alpok között fekszik, mintegy elválasztva egymástól a két eltérő geológia szerkezetet. Jellegzetessége a Mondsee déli partja fölé magasodó Drachenwand (1060 m), a Déli Mészkőalpok látványos képződménye. 2
3 2. ábra: A vizsgált vízgyűjtő (241 km 2 ) A vízgyűjtő legmagasabb pontja 1328 m (Schober), legalacsonyabb fekvésű területei 470 méteres tengeri feletti magasságon vannak, így a vízgyűjtő átlagos esése kb. 1%. Főbb vízfolyásai a Fuschler Ache, ami a Fuschlesee részvízgyűjtőjén összegyülekező vizeket vezeti a Mondsee felé, a Fischbach, ami a Fuschlee és az Irrsee közötti területek vizeit gyűjti össze, és a Zeller Ache, ami az Irrsee vizeit vezeti a Mondsee felé. A tavak vízfelülete eltérő, a Mondsee (víztérfogat: 510 millió m 3 ) esetén 14.2 km 2, a Fuschlsee (víztérfogat: 98 millió m 3 ) 2.65 km 2, míg az Irrsee (víztérfogat: 53 millió m 3 ) 3.55 km 2, jellemző vízmélységük méter közötti. A vízgyűjtő a Traun folyó Duna jobboldali mellékágának részvízgyűjtője, a teljes 4277 km 2 -es vízgyűjtő kb. 5%-a. Vizei az Attersee után, mely a tólánc utolsó tagja, az Ageren keresztül érik el a Traunt. Az Attersee és a hozzá közeli Traunsee Ausztria első és második legnagyobb területű tavai. A vizsgált terület a Közép-Európai éghajlati zónába esik, többnyire az Atlanti zónából érkező hatásokkal, ám elhelyezkedési 3. ábra: Drachenwand (1060 m), Ausztria miatt nagyon erős alpesi jelleget mutatnak (nagy éves csapadékmennyiségek, rövid nyarak, hosszú telek). Az ICPDR (International Commission for the Protection of the Danube River) által készített csapadéktérképen (4. ábra) is jól látszik, hogy a vizsgált részvízgyűjtő a Duna vízgyűjtőjének csapadékosabb területei közé tartozik. Éves átlagos csapadékösszege több mint 1300 mm, a rendelkezésre álló közötti napi csapadékadatok alapján. 3
4 Csapadékmennyiség [mm] vizsgált terület 4. ábra: A Duna vízgyűjtőjének csapadéktérképe (forrás: ICPDR) A csapadékadatokat havi bontásban vizsgálva (5. ábra) elmondható, hogy a legcsapadékosabb hónap általában június 155 mm átlagos csapadékmennyiséggel, míg a legszárazabb október 75 mm csapadékmennyiséggel I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Mondsee ábra: Havi átlagos csapadékmennyiségek 4
5 Vízhozam [m3/s] A részvízgyűjtőről érkező középvízhozam 9.2 m 3 /s, míg vízjátéka 1.5 m 3 /s és 71.5 m 3 /s közötti tartományban mozog ( közötti időszakot vizsgálva). Így a Traun átlagos 135 m 3 /s-os vízhozamának kevesebb, mint 10%-át adja. A Traun eddigi legnagyobb árvízi hozama 1576 m 3 /s volt, 2002 augusztusában, ekkor a Mondsee felöl 66.1 m 3 /s-os tetőző vízhozamú árhullám érkezett. A 6. ábra mutatja az 1977 és 2011 időszak havi átlagos vízhozamait a See am Mondsee sz. mérőponton Átlag 6. ábra: Havi középvízhozamok, See am Mondssee ( ) Két jellemzően árvizes időszakot tudunk az ábra alapján kiemelni. Az első esetben az árhullámok tavasszal, a hóolvadást követően, míg a második esetben nyáron a 4. ábrán is látható nagyobb nyári csapadékmennyiségek hatására alakulnak ki. Az is elmondható, hogy a tavaszi árhullámok során átlagosan nagyobb tetőző vízhozamok jellemzőek, mint a nyári árhullámoknál. Ha nem a havi átlagos vízhozamokat vizsgáljuk, hanem a rendelkezésre álló napi adatokat, akkor sokkal részletesebb képet kapunk az árvízi helyzetek alakulásáról. Az adatok grafikus ábrázolásához az alábbi megoldást (7. ábra) választottam, ahol három tengely mentén rajzoltam fel az értékeket. A két vízszintes tengely az évek és a napok egy éven belül, míg a függőleges tengely a vízhozam értéke, ezt jelen esetben a színezés szemlélteti. 5
6 Események száma 7. ábra: Napi vízhozamok 1977 és 2011 között A fenti ábra grafikus kiértékelése alapján meghatározható, hogy egy éven belül hány nagyvízi esemény történt, és azoknak melyik tartományban esett a tetőző vízhozama. Ezt az alábbi ábra (8. ábra) mutatja összesítve Összes 20 fölött 30 fölött 40 fölött 50 fölött 60 fölött 70 fölött 8. ábra: Egy év alatt bekövetkező nagyvízi események száma Már a fenti grafikonon is jól látszik, de egyszerű lineáris trendvonalakat felvéve még jobban kirajzolódik az események számának időbeli alakulása (9. ábra). Elmondható, hogy az összes nagyvízi események száma az időszakot tekintve csökkent, de mivel a 20 m 3 /s tetőző vízhozamot meghaladó események száma növekvő trendet mutat, így az ezt el nem érő események száma csökken jelentősen. Az ezt meghaladó tetőző vízhozamú árvizek emelkedő trendet mutatnak, leginkább a m 3 /s közötti és az 50 m 3 /s fölötti csúcs vízhozamúak. 6
7 Éves csapadékmennyiség [mm] Események száma Lineáris (Összes) Lineáris (20 fölött) Lineáris (30 fölött) Lineáris (40 fölött) Lineáris (50 fölött) 9. ábra: Egy év alatt bekövetkező nagyvízi események száma (trendek) A fentiek alapján általános következtetésként elmondható, hogy a vizsgált vízgyűjtőn évek között a nagyvízi események száma csökkent, de az előforduló események egyre nagyobb valószínűséggel hevesebbek. Hasonló következtetésre jutunk, ha megvizsgáljuk az egy év alatt lehullott csapadékmennyiségeket (10. ábra) és a csapadékos napok számát (11. ábra). Míg az éves csapadékmennyiség 1961 és 2013 között kismértékű növekedést mutat, a csapadékos napok száma ezzel szemben csökkenő tendenciát mutat. Tehát nagyobb a csapadékesemények intenzitása ábra: Éves csapadékmennyiségek 7
8 Csapadékos napok száma Modellezés 3.1. Modellfelépítés 11. ábra: Csapadékos napok száma A modellépítés két lépcsőben történt. Első lépésben felépítettünk egy kilencparaméteres modellt a teljes vízgyűjtőre, majd az ebből származó kalibrációs eredmények és tapasztalatok alapján második lépcsőben építettünk fel egy pontosabb, részletesebb hidrológiai modellt. A halmozott és konceptuális jelleg miatt egy NAM modellnek viszonylag csekély mennyiségű információra van szüksége a fizikai rendszerről. A legfontosabb fizikai paraméter a szimulált vízgyűjtő mérete, amely adatot ArcGIS alkalmazással az 2. ábrán is látható lehatároló poligonból rendkívül egyszerű maghatározni. Hívhatnánk fizikai paraméternek az egyes tározók dimenzióit, de mivel ezek konceptuális tározók, valójában folyamatokat írnak le, nem valóságos tározótérfogatot, így helytelen lenne ez a megnevezés. A modellhez szükséges bementi csapadék idősort a 2.2. fejezetben is használt ( ) csapadékadatok alapján állítottuk elő a modell számára szükséges formátumban. Ugyanilyen formában előállítottuk a kifolyási szelvényben mért vízhozamok idősorát is, amely a modell kalibrációs adatsorát jelenti. A NAM második bemenő adatsora a párolgási idősor, amely nem állt rendelkezésre, így a hőmérséklet idősorok alapján került előállításra. Mivel a modellezésre kiválasztott periódust ( ) nem fedték le egészen a hőmérséklet adatok, ezért a teljes idősor alapján generáltunk egy átlagolás évet, amely adatokra Thornthwaite módszerrel előállításra kerültek az átlagos havi párolgás adatok. 8
9 mm Salzburg Mondsee 3.2. Eredmények 12. ábra: Átlagos havi párolgás a Thornthwaite módszer alapján (forrás: Nagy Gábor PTE TTK) A csapadék-lefolyás modell futtatását a teljes vízgyűjtőre végeztük az 1977 és 2011 közötti időszakra. Az első futtatásnál a vízgyűjtő méretén és a bemenő idősorokon kívül nem definiáltunk más értéket, így az alapértelmezett paraméterekkel hagytuk lefutni a modellt, ezek értékeit az alábbi táblázat tartalmazza: Umax: Felszíni tározó maximális tartalma Lmax: Gyökérzóna tározó maximális tartalma CQOF: Felszíni lefolyás együttható CKIF: Felszín közeli hozzáfolyás időállandója TOF: Gyökérzóna küszöbértéke a felszíni lefolyáshoz TIF: Gyökérzóna küszöbértéke a felszín közeli hozzáfolyáshoz TG: Gyökérzóna küszöbértéke a talajvíz felé történő áramláshoz CKBF: Alaphoz levezetésének időállandója CK1,2: Felszíni lefolyás levezetésének időállandója Umax Lmax CQOF CKIF CK1,2 TOF TIF TG CKBF A modellfuttatás után két fajta eredményt kaptunk. Az első csoport a főbb eredmények, mint a lefolyás és az összegzett lefolyás, a második a részeredmények, amelyek a NAM modell szerkezeti ábráján is feltüntetett tározók szintjét, a közöttük áramló víz mennyiségét mutatják számítási időlépésenként. Az első csoportba tartozó eredményeket tudjuk összevetni a mért értékekkel, a kalibráció is ez alapján fog történni. A szükséges mért adatokat a Salzburgi Egyetem bocsátotta rendelkezésünkre. 9
10 13. ábra: Mért és számított lefolyás, See am Mondsee (kalibrálatlan állapot, piros a mért, fekete a modellezett adatsor) 14. ábra: Mért és számított összegzett lefolyás, See am Mondsee (kalibrálatlan állapot, piros a mért, fekete a modellezett adatsor) A fenti ábrákon jól látszik, amire a 0 kezdeti feltételekből is következtetni lehet, hogy az első néhány hónapban nagymértékű az eltérés, majd kb júliusától viszonylag jobban közelíti a lefolyást. A lefolyás összvarianciája kalibrálatlan esetben 42.9%, míg a vízmérleg hibája 14.6%. A 2006 évi eredményeket kiemelve látszik, hogy a kisvízi hozamokat a modell jól közelíti, de az árvizeket rosszul szimulálja, és ez kiemelten igaz az első félév nagyvízi eseményeire, ami feltehetően nem kalibrálási kérdés, hanem modellszerkezeti. 10
11 15. ábra: Mért és számított lefolyás, See am Mondsee , 2006 (kalibrálatlan állapot fekete a mért, kék a modellezett adatsor) A következő lépésben elvégeztük a modell kalibrálását. A MIKE Zero a NAM modell paramétereinek kézzel történő kalibrációja mellett autokalibrációra is lehetőséget ad, tehát a kilenc kezdeti kalibrációs paramétert egy kiválasztott célfüggvény szerint tudja arányosítani. Ilyen célfüggvény lehet a vízmérleg hibájának minimalizálása, a lefolyások teljes négyzetes hibájának minimalizálása, vagy a kisvízi és nagyvízi hozamok igazítása. Tapasztalataink szerint az automatikus kalibrációt szisztematikusan a leghatékonyabb végezni, egyszerre egy, esetleg két célfüggvényt definiálva. Ehhez a futtatáshoz kezdeti feltételként nem az alapértelmezetten megadott üres tározókat vettük, hanem az előző szimuláció eredményeit, így a szimulációs periódus elején is pontosabb eredmények várhatók. 16. ábra: Mért és számított összegzett lefolyás, See am Mondsee (1. Kalibráció, piros a mért, fekete a modellezett adatsor) 11
12 A fenti (16. ábra) futtatáshoz választott célfüggvény a vízmérleg hibájának minimalizálása. Az autokalibráció eredményeként a hiba 6.4%-ra csökkent. Ennél jobb eredményt további futtatások során sem tud elérni a NAM modell, és ennek oka, hogy a mért és számított vízmérlegek szinten a teljes periódus során párhuzamosan emelkednek, kivéve két eseményt, 2005 és 2006 első harmadévében. Ezek az események feltehetőleg jelen vannak a kalibrációhoz használt vízhozam idősorban, de bemenő csapadék idősorban nem. Ha megint kiemeljük a 2006 évi eredményeket, akkor látszik, hogy a mért (fekete) és számított (kék) adatsorok illeszkedése romlott a kezdeti állapothoz képest, a lefolyás összvarianciája mindössze 5.8%. 17. ábra: Mért és számított lefolyás, See am Mondsee , 2006 (1. kalibráció) A következő kalibrációs futtatások célfüggvénye a lefolyások négyzetes eltéréseinek minimalizálása, tehát a mért és számított lefolyás idősorok minél pontosabb illesztése. Nem részletezzük az egyes futtatások eredményeit, csak az utolsó futtatásét, amellyel a legmagasabb összvariancia értéket értük el jelen modellfelépítés mellett. 12
13 18. ábra: Mért és számított lefolyás, See am Mondsee (2. Kalibráció, piros a mért, fekete a modellezett adatsor) A legmagasabb összvariancia érték 55.2%-ra adódott többszöri egymást követő autokalibrációs futtatások után. A futtatások szisztematikusan történtek, azaz először a teljes négyzetes hiba csökkentése szerepelt célfüggvényként, majd 5 és 10 m 3 /s alatti vízhozamok, végül pedig a 30, 20 és 10 m 3 /s feletti vízhozamok illesztése. Ha az eredményeket részletesebben megvizsgáljuk, akkor belátható, hogy az összvariancia határának oka a modell nem megfelelő felépítése, ahogy azt fentebb is említettük. 19. ábra: Mért (fekete) és számított (kék) lefolyás, (2. Kalibráció, fekete a mért, kék a modellezett adatsor) 13
14 Például 2005 és 2006 éveket kiemelve a fenti ábrán jól látszik, hogy mindkét évben volt olyan tavaszi árhullám, melyet a modell nem szimulált megfelelően. Más szóval nem tározta a téli hónapok csapadékait hóként, hogy a tavaszi hóolvadás idején vezessen le egy-egy nagyobb árhullámot, hanem a csapadékeseményeket követően azonnal kisebb árhullámokat generált. Ezen probléma kijavításához a NAM modell hómodulját kell használnunk. Mivel a modell szerkezeti felépítésének megváltoztatása egyértelműen megváltoztatja a szimulált vízgyűjtőnk viselkedését, ezért új kalibrációs futtatásokra van szükség. A hó felhalmozódás és olvadás modellezéséhez szükségünk bementi hőmérséklet idősorokra. Mivel a hőmérsékletek alakulása egyértelműen meghatározza a hóolvadásból származó árhullámok kialakulásának idejét és nagyságát, nem használhatjuk a korábbi párolgásszámításhoz előkészített átlagos évet. Mért hőmérséklet adatok csak az elmúlt 10 évre állnak rendelkezéshez, így a modellezett időszakot is szűkíteni kellet. Az alábbi vizsgálatokat a időszakon végeztük. A hóban tárolt vízkészlet konceptuális modellezéséhez alap esetben két paraméter megadása szükséges. Definiáltunk egy alaphőmérsékletet, amely a hó/eső határt jelenti, azaz alatta hó képződik, felette csapadék, vagyis a modell a hó vagy a felszíni tározóba vezesse a beérkező csapadékot. A második paraméter a fok-nap állandó, amely megadja, hogy az alaphőmérséklet fölött fokonként egy nap alatt hány milliméter hó olvad el. Ezen kívül számos paraméter megadása lehetséges, de jelen modellvizsgálathoz nem álltak rendelkezésre ehhez megfelelő adatok. 20. ábra: Mért (piros) és számított (fekete) lefolyás, See am Mondsee (hómodul kalibrálás, piros a mért, fekete a modellezett adatsor) A hómodul beépítését és a teljes modell újbóli kalibrációját követően az összvariancia értéke a vizsgált időszakra 80.5 %, tehát a modell kb 80%-ban írja le a vízgyűjtő viselkedését, a maradék 20% változékonyságot nem képes szimulálni jelen felépítés és paraméterkészlet mellett. Jól látszik a fenti (20. ábra) ábrán, hogy a tavaszi árhullámokat is jól leképezte a modell. 14
15 21. ábra: Mért (piros) és számított (fekete) összegzett lefolyás, See am Mondsee (hómodul kalibrálás, piros a mért, fekete a modellezett adatsor) A vizsgált időszakra összegzett lefolyások hibája 4.8%, az évi mért 1174 mm helyett a modell 1119 mm számolt, ami 1.4%-kal jobb eredmény, mint a hómodul nélkül, de vízmérleg célfüggvénnyel kalibrált modell eredménye. Ez alapján elmondható az a következtetés, hogy a hó felhalmozódásának és olvadásának figyelembevétele jelentősen javította a modelleredmények illeszkedését a mért adatokra, de ezt a pozitív hatást minden esetben össze kell vetnünk a többlet adat-, és munkaigénnyel. 4. Konklúzió, következtetések A fenti vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a kiválasztott modellel gyakorlatban is jól használható eredményt sikerült elérni kizárólag automatikus kalibrációval, azaz a kalibrációs paraméterek kézi beállítása és érzékenységvizsgálata nélkül. Konceptuális modellről lévén szó a bemenő adatigény kevés, emellett a modell bearányosítása viszont időigényesebb, a paraméterek száma magas. Konklúzió, hogy a NAM modell használható alpi típusú, meredek vízgyűjtők esetében lefolyás becslésére. Ez különösen fontos olyan vízgyűjtőkön, ahol kevés hidrometeorológiai adat áll rendelkezésünkre. Köszönetnyilvánítás A jelen kutatánítást jel4.2.2.c-11/1/konv k vízgyűjtők esetében lefolyás becszat ttkonv-2a. A szerzv k vízgdr. Hermann Klug-nak (Salzburgi Egyetem, Z-GIS) az adatok egy részének szolgáltatásáért, valamint Nagy Gábornak a párolgás számításokért. Irodalomjegyzék Keskin, F., Sensoy, A., Sorman, A., Sorman, U. 2007: Application of MIKE11 model for the simulation of snowmelt runoff in Yvacik dam basin, Turkey. 15
16 Madsen, H. 2000: Automatic calibration of a conceptual rainfall-runoff model using multiple objectives. Journal of Hydrology 235(2000): Madsen, H., Wilson, G., Ammentrop, H., C. 2001: Comparison of different automated strategies for calibration of rainfall-runoff models. Journal of Hydrology 261(2002): Thompson, J., R., Refstrup Sorenson, H., Gavin, H., Refgaad, A. 2004: Application of the coupled MIKE SHE/MIKE 11 modelling system to a lowland wet grassland in southeast England. Journal of Hydrology 293(2004): Doulgeris, C., Georgiu, P., Papadimos, D., Papamichail, D. 2012: Ecosystem approach to water resource management using the MIKE 11 modeling system int he Strymonas River and Lake Kerkini. Journal of Environmental Management 94(2012): Makungo, R., Odiyo, J., O., Ndiritu, J., G., Mwaka, B. 2010: Rainfall-runoff modelling approach for ungauged catchments: A case study of Nzhele River sub-quantery catchment. Physics and Chemistry of the Earth 35(2010): Lidén, R., Harlin, J. 2000: Analysis of conceptual rainfall-runoff modelling performance in fidderent climates. Journal of Hydrology 238(2000): Odiyo. J., O., Phangisa, J., I., Makungo, R. 2012: Rainfall-runoff modelling for estimating Latonyanda River flow contributions to Luvuvhu River downstream of Albasini Dam. Physics and Chemistry of the Earth 50-50(2012) 5-13 Ostojski, M. 2013: Application of hydrological and hydraulic models for hydrological data transfer. Acta Geophysica 61(2013): Vansteenkiste, T., Tavakoli, M., Steenbergen, N., Smedt, F., Batelaan, O., Pereira, F., Willems, P. 2014: Intercomparison of five lumped and distributed models for catchment runoff and extreme flow simulation. Journal of Hydrology 511(2014): DHI 2014: MIKE 11 a modelling system fo rivers and channels, reference manual 16
Operatív árvízi előrejelzés a Rábán -- a csapadék-előrejelzések felhasználásától a modellezett vízszintek online közzétételéig
2013. 09. 19. Győr A numerikus modellezés alapjai és alkalmazások a hazai gyakorlatban Operatív árvízi előrejelzés a Rábán -- a csapadék-előrejelzések felhasználásától a modellezett vízszintek online közzétételéig
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBenyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
RészletesebbenConfederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN
AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2016 Hidrometeorológia: Az év átlaghőmérséklete térségünkben 11 C felett volt, körülbelül egy-másfél C-al több a sokéves átlagnál. Csapadék tekintetében az Igazgatóság
RészletesebbenA Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830
Meteorológiai előrejelzések hidrológiai alkalmazásai Dr. Koncsos László BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz. A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenA HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.
A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL 2018. február 21. A HÓVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE A tényleges érték nem mérhető, tapasztalati úton nem becsülhető
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2014 Hidrometeorológia: A tavalyi év a szokásosnál lényegesen melegebb volt. A nyári hónapokban többé kevésbé az évszaknak megfelelően alakultak a havi átlaghőmérsékletek,
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: Az elmúlt esztendőben térségünkre az átlagot valamelyest meghaladó csapadék hullott le Az Igazgatóság csapadékállomásai közül a legkevesebb csapadékot
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenVízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenA szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal
A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések
RészletesebbenAmit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenA folyóvíz felszínformáló munkája
Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenRENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató július
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
RészletesebbenFöldi radaradattal támogatott csapadékmező-rekonstrukció és vízgazdálkodási alkalmazásai
Földi radaradattal támogatott csapadékmező-rekonstrukció és vízgazdálkodási alkalmazásai SZABÓ János Adolf (1) Kravinszkaja Gabriella (2) Lucza Zoltán (3) (1) HYDROInform, Hidroinformatikai Kutató, Rendszerfejlesztő,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató 2018.
Hidrometeorológia: Léghőmérséklet: Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2018. A tavalyi év világviszonylatban az eddig mért negyedik legmelegebb volt, míg hazánkban 2018-ban volt az eddigi legmagasabb az
Részletesebben2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében
RészletesebbenCsapadékmaximum-függvények változása
Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves
RészletesebbenA magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése
A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat
Részletesebben2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb
Részletesebben2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
218.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlaghoz képest jelentősen
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az
RészletesebbenA Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata
A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata Németh Dániel vízrendezési ügyintéző NYUDUVIZIG Konzulensek: Dr. Szepesházi Róbert (egyetemi docens, SZE) Engi Zsuzsanna (osztályvezető,
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot
RészletesebbenFolyami hidrodinamikai modellezés
Folyami hidrodinamikai modellezés Dr. Krámer Tamás egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus modellezés 0D 1D 2D 3D Alacsony Kézi számítások Részletesség és pontosság Bonyolultság
Részletesebben2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagot megközelítő csapadék,
Részletesebben2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
8. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé melegebb, és csapadékosabb időjárású hónap volt április.
RészletesebbenCSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
Részletesebben2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján
A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján Illy Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat A felszínközeli szélsebesség XXI. században
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
213. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagtól jóval több csapadék,
Részletesebben2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,
RészletesebbenA transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ
A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ A CarpatClim adatbázis A Kárpát-régió éghajlatának részletes idő- és térbeli vizsgálatára alkalmas
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenTermészetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget
Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget példáján Kármán Krisztina I. éves Ph.D hallgató Környezeti földtudomány program Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D Fórizs István,
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 27.
idrometeorológiai értékelés Készült 212. november 27. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és november 26. között 347. mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-11 havi átlag
Részletesebben2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség
Részletesebben2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Somogy megyei Mérnöki Kamara Kaposvár, 2019. május 14. TÉMAKÖRÖK
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Miskolc villámárvizeinek elemzése a Bükki források és a városi szennyvízelvezető rendszer hozamadatai alapján Ilyés
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési
RészletesebbenA klímaváltozás árvízi lefolyásra gyakorolt hatásának integrált modellalapú elemzése a Felső-Tisza vízgyűjtőjére
40. Meteorológiai Tudományos Napok 2014. november 20-21. A klímaváltozás árvízi lefolyásra gyakorolt hatásának integrált modellalapú elemzése a Felső-Tisza vízgyűjtőjére SZABÓ János Adolf (1) - RÉTI Gábor
RészletesebbenBálint Gábor, Csík András, GauzerBalázs, GnandtBoglárka, HunyadyAdrienn, Lipták Gábor, Varga György
36. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK MTA, BUDAPEST, 2010. NOVEMBER 18-19. Bálint Gábor, Csík András, GauzerBalázs, GnandtBoglárka, HunyadyAdrienn, Lipták Gábor, Varga György VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
Részletesebben