- Alliance Environnement - európai gazdasági egyesülés
|
|
- Mátyás Gáspár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 - Alliance Environnement - európai gazdasági egyesülés EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság A közös piacszervezési intézkedések és a KAP közvetlen támogatási intézkedései környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó keretszerződés Szerződés száma: 30-CE /00-89 A sertés-, a húsbaromfi- és a tojáságazattal kapcsolatos KAP-intézkedések környezeti hatásvizsgálata Rövid összefoglaló november
2 Ezt a tanulmányt az alábbi társaságokat magában foglaló GEIE ALLIANCE ENVIRONNEMENT készítette: Institute for European Environmental Policy (IEEP) OREADE BRECHE Sarl 28 Queen Anne s Gate - London - SW1H 9AB 64 chemin del prat Auzeville FRANCE Tel.: Fax: Tel.: Fax: kparrot@ieep.eu oreade-breche@oreade-breche.fr Képviseletében: David Baldock, igazgató Képviseletében: Thierry Clément, ügyvezető Ezt a jelentést az Európai Bizottság finanszírozta, azonban a benne foglalt nézőpontok kizárólag a szerzőket kötelezik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság álláspontját.
3 1 PREAMBULUM A vizsgálat a sertéshús-, a baromfi- és a tojáságazat közös piacszervezésével foglalkozik. A közös piacszervezés keretében határintézkedések (behozatali vám és export-visszatérítés), a magántárolásához nyújtott támogatás, a sertéságazatnak nyújtott támogatás, valamint a szóban forgó ágazatokban bekövetkező súlyos egészségügyi veszélyhelyzetek esetén rendkívüli intézkedések állnak rendelkezésre. A mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések nem szerepelnek az eszközök között. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a szóban forgó eszközök alkalmazásával járó környezeti hatásokat az közötti időszakban. A vizsgálat a 15 tagú Európai Unióra összpontosult, bizonyos utalásokat téve a 27 tagú EU-ra. A megszokott értékelési eszközök mellett 19 nemzeti tanulmány és 10 esettanulmány megvalósítására került sor. E jelentés esetében a fő nehézséget elsősorban a mezőgazdasági üzemek szerkezetére, a behozatalra, a kivitelre, a megvalósításra stb. vonatkozó egyes adatok megbízhatósága, valamint a trágya/hígtrágya kezelésével kapcsolatos konkrét adatok hiánya jelentette. 2 A KÖZÖS PIACSZERVEZÉS ÉS MÁS TÉNYEZŐK HATÁSA AZ ÁRRA ÉS A TERMELÉSRE Az értékelés tárgyát képező ágazatok közös piacszervezése meglehetősen kis jelentőségű, hatásai a vizsgált időtartam alatt csökkenő tendenciát mutatnak. A CAPSIM-modell alkalmazása azt mutatja, hogy a határintézkedések némi hatással voltak az árakra, ami a termelés növekedésével járt. E növekedés mértéke az , illetve a közötti időszakban a sertéságazat tekintetében 2,6 % és 1,4 %, a baromfiágazat esetében 11,8 % és 6,6 %, a tojáságazat esetében 14,6 % és 4,3 % volt ahhoz a helyzethez képest, ha nem került volna sor semmilyen eszköz alkalmazására. A modellezést a évet követően kiegészítő elemzés tanúsága szerint a hatások az időszak végén tovább csökkentek tól 2008-ig a baromfihús-termelés 28 %-kal, a sertéshústermelés pedig 26 %-kal emelkedett, a tojástermelés stabilizálódott. A növekedés jóval meghaladta a közös piacszervezési eszközöknek tulajdonítható növekedést. Jól látható tehát, hogy a szóban forgó ágazatokban (eltekintve a tojáságazattól) a fejlődés jelentős mértékben meghaladta a közös piacszervezés által kiváltott hatásokat, valamint a fejlődés folytatódott, holott a közös piacszervezés hatásai erősen visszaestek. A termelés szóban forgó növekedése tehát más tényezőkkel magyarázható, így a főleg nagyméretű termelőgazdaságok jó és az érintett időszak alatt növekedő mértékű ugyan általában ciklikus megtérülésével, a technika és a genetika területén elért nagymértékű fejlődéssel, valamint a fogyasztással. A fogyasztásra vezethető vissza egyébként a különösen a tojáságazatban az alternatív termelési módok terén tapasztalható nagyfokú fejlődés, ami mutatja a fogyasztók egy részének elvárásait, akik a minőségi és a méltányos feltételek mellett előállított termékekért cserében készek magasabb árat fizetni. 3 A KÖZÖS PIACSZERVEZÉS ÉS MÁS TÉNYEZŐK HATÁSA AZ ÉRINTETT ÁGAZATOK EGYÉB FEJLŐDÉSI TÉNYEZŐIRE A termelés alakulása összefüggésben áll az állomány alakulásával. Az EU-15-ben a sertésállomány az 1990-es 105 millió egyedről 2007-re 121 millió egyedre növekedett, a baromfiállomány 492 millióról 621 millióra, a tojótyúkok száma nem változott és maradt 380 millió körül. Ugyanakkor a sertéstermelő üzemek átlagos mérete 164 %-kal, a húsbaromfi-üzemeké 177 %-kal, a tojótyúküzemeké pedig 153 %-kal növekedett. Tovább fokozódott a szakosodás is. A nagyobb üzemekre eső állomány tehát erőteljesen megnövekedett, és a termelés nagy része a tevékenységüket egyre inkább az említett iparágakra összpontosító mezőgazdasági üzemekből származik. A felvázolt jelenség közvetlenül összefügg a nagyméretű, szakosodott gazdaságok kis gazdaságokhoz viszonyított méretgazdaságosságával, ami lehetővé teszi az említett nagyobb gazdaságok hosszú távú fennmaradását. Mindezt megerősíti a mezőgazdasági számviteli információs hálózat alapján általunk végzett relatív jövedelmezőségi elemzés is. Végezetül mindhárom ágazatban gyakran az állomány nagyfokú földrajzi koncentrációja figyelhető meg. A szóban forgó ágazatok között, illetve más ágazatokkal például a tejtermeléssel még regionális szinten is koncentráció tapasztalható. Az említett regionális koncentráció elsősorban gazdasági tényezőkre vezethető vissza. 4 AZ ÁGAZAT FEJLŐDÉSE ÁLTAL KIVÁLTOTT KÖRNYEZETTERHELÉS Mivel a sertés és a baromfi tenyésztése legtöbbször üzemépületben történik, a környezetterhelés fő forrása a trágya/hígtrágya kialakulásával és kezelésével kapcsolatos. 1
4 A rendelkezésre álló adatok és becslések alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált tagállamokban a sertéstenyésztés területén összesen évente mintegy 190 millió tonna, a baromfitenyésztés területén pedig 28 millió tonna trágya/hígtrágya keletkezett. A sertéságazat tekintetében ez tonna N-nek, tonna P 2 O 5 nek és tonna K 2 O-nak, a baromfiágazat tekintetében pedig tonna N-nek, tonna P 2 O 5 nek és tonna K 2 O-nak felel meg. Nem rendelkezünk információval e mennyiségek alakulásával kapcsolatban, de hasonlónak kell lennie az állomány alakulásához. Ugyanakkor a takarmányozás és a genetika terén elért haladásnak köszönhetően a szóban forgó trágya összetétele javult. Az állattartásból származó trágya tekintetében a vizsgált tagállamokban a három ágazat részesedése 11 %-tól (Franciaország esetében) 54 %-ig (Dánia esetében) terjed. Ennek nagy részét majdnem minden országban a szarvasmarhatartásból származó trágya/hígtrágya teszi ki. Az extrapolált modellezési eredmények szerint a közös piacszervezési eszközök alkalmazásából adódó többlettrágya aránya a vizsgált időszakban csekély és csökkenő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy az épületek és az erőforrások (takarmány, víz, elektromos áram stb.) felhasználása javult, valamint a trágyatároló létesítmények száma általában növekedett és több tagállamban e létesítmények átlagosan legalább 6 hónapnyi kapacitással rendelkeznek. Úgy tűnik, hogy a szivárgás ellenőrzése habár az összes tagállamban kötelező csak egyes tagállamok esetében történik rendszeres jelleggel. A takarmányozás és a genetika terén tapasztalható jelentős fejlődés révén az állatok a fajtától és a vizsgált tényezőktől függően 5 35 %-kal kevesebb hulladékot bocsátanak ki. E módszerek alkalmazása gazdasági és környezeti szempontból egyaránt előnyösnek bizonyult. A trágyakezelés általában még továbbra sem elterjedt. A sertéságazatban elsősorban hígtrágya, a baromfiágazatban baromfiürülék keletkezik. Mivel a ketreceket egyre inkább felváltja a madárház rendszer, a szerves trágya mennyisége jelentősebb. A sertéstrágyát túlnyomórészt géppel szétterítik (Dánia és Hollandia kivételével, ahol előírás a talajba szántás), ami környezeti szempontból a legártalmasabb (ammónia-kibocsátással és maximális szagképződéssel járó) módszer. A baromfitrágya kisebb problémát okoz, mivel lazább szerkezete és magasabb agronómiai értékénél fogva a nagy koncentrációjú régiókon kívül helyezhető el. Nem találtunk olyan tanulmányt, amely összehasonlítja a kis- és nagyméretű mezőgazdasági üzemek környezetgazdálkodását, de nem úgy tűnik, hogy a méret növekedése szisztematikusan negatívabb környezeti hatással párosulna, ami különösen arra vezethető vissza, hogy a nagyobb üzemek szigorúbb ellenőrzés alá esnek. A szóban forgó nagyobb koncentráció esetén a döntő szempont az, hogy a trágya kijuttatáshoz rendelkezésre álle földterület vagy sem. Ebben az összefüggésben a mezőgazdasági üzemek regionális koncentrációja tűnik számunkra a legproblematikusabbnak. Ez egyértelműen kiderül akkor, ha az állomány regionális eloszlását, valamint a többletnitrogént mutató térképeket összehasonlítjuk. A túl nagy egyedszámú területeken a mezőgazdasági üzemek a trágyakezelésre nem találnak kielégítő megoldást, és ennek nagyfokú környezetterhelés a következménye. 5 A HÁROM ÁGAZAT ÁLTAL OKOZOTT TERHELÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI A szóban forgó hatásokat a mezőgazdasági (más tenyésztési tevékenységekből származó hulladék és egyéb kibocsátás, a növénykultúrák műtrágyázása stb.) és nem mezőgazdasági (városi és ipari szennyezés) eredetű szennyezés számos egyéb forrásainak figyelembe vételével kell vizsgálni, amelyek mindegyike egyidejűleg hozzájárul a terheléshez. Az egyazon környezetre gyakorolt terhelés hatásait tehát tágabb perspektívába kell helyezni. Ezenkívül gyakran lehetetlen pontosan megállapítani a szennyezés forrását (OECD 2008). A mezőgazdasági területeken felhasznált műtrágya teljes mennyiségét illetően a vizsgált tagállamokban az összes nitrogénbevitel (szerves és szervetlen) 9 %-a, az ásványi foszfor 25 %-a, valamint az ásványi kálium 28 %-a származik a szóban forgó három ágazatból. A feltüntetett adatok nemzeti átlagértékek, ezért a nagy állatlétszámú régiókban az említett arányok sokkal jelentősebbek lehetnek. Megmutatkozik mindazonáltal anélkül, hogy alábecsülnénk a vizsgált állattartó ágazatoknak a vízi környezetre gyakorolt hatásait, hogy a vízi környezet állapota elsősorban nem a szóban forgó három ágazat által kifejtett terheléstől függ. Meglepő módon egyes térségekben a trágya túlzott mennyisége ellenére továbbra is nagyon nagy mennyiségű nitrogénműtrágyát alkalmaznak. A túlzott trágyakijuttatás mindenesetre hatással van a vízminőségre és hozzájárul a vízi környezet eutrofizációjához. Ezért a sűrű állatlétszámú területeken továbbra is súlyos problémát jelent a vízszennyezés. Egyes területeken, illetve tagállamokban az állatsűrűség és a trágya kijuttatása céljából rendelkezésre álló mezőgazdasági hasznosítású földterület között nagyfokú kiegyensúlyozatlanság figyelhető meg. A már említett, egy állatra eső terhelés csökkenése ellenére az esettanulmány által érintett régiókban vizsgált vízminőség alakulása azt mutatja, hogy a vizsgált időtartam alatt nem következett be számottevő változás. Köztudott azonban, hogy a vízminőség helyreállítása (valamennyi szennyező anyagot figyelembe véve) mindig lassú, sőt nagyon lassú folyamat. A sertés- és baromfitenyésztés talajra gyakorolt hatásai elsősorban a műtrágya, illetve a mérgező anyagok túlzott mértékű vagy folyamatos bevitelével, valamint az NH3 tartalmú csapadékkal függ össze, amely a talaj elsavasodásához vezet. 2
5 Az említett kibocsátás (a mezőgazdasági kibocsátás 16 %-a a sertéstenyésztésből, 10 %-a pedig a baromfitenyésztésből származik) hatására nitrogéntartalmú eső hullik a talajra, ami évente hektáronként N-egységet is kitehet azokban a régiókban, ahol az állattartás során igen nagy az állatsűrűség (a területek nagy részében kg/hektár/év). A szóban forgó kibocsátás általában csökkenő tendenciát mutat, azonban további csökkentésre is mód lenne, ahogy azt azoknak a tagállamoknak a példája is mutatja, amelyek szigorúbb környezetvédelmi szabályokat alkalmaznak. Az állattartás következtében a talajba kerülő mérgező anyagok tekintetében abban az esetben, ha a tojótyúk ürülékét rendszeresen ugyanarra a parcellára terítik, az cink- és rézszennyezést eredményezhet, mivel a szóban forgó állatok takarmánya általában feleslegesen nagy mennyiségben tartalmazza ezt a két fémet. Az üvegházhatású gázok tekintetében megállapítható, hogy az EU-15-ben a CH4 elsősorban a kérődzőkre, az N2O pedig a nitrogéntartalmú műtrágyákra vezethető vissza. Az elemzést érintő nagyfokú módszertani korlátok ellenére látható, hogy a vizsgált ágazatok viszonylag kis hatással vannak az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra. Ezenkívül nincs szerepe annak, hogy az érintett állatok tenyésztése az EU-n belül vagy kívül történik, hiszen világszinten mindenképpen megjelenik az említett kibocsátás. Ha a tenyésztett állatok genetikai sokféleségét vizsgáljuk, az érintett időszakban megfigyelhető, hogy ugyan a tenyésztett fajok száma csökkent, de a termelésre szánt fő fajták nagyobb változatosságot mutatnak. A természetes biológiai sokféleség, valamint az élőhelyek biológiai sokfélesége tekintetében a túlzott mértékű trágyakijuttatás és a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás következtében kialakuló szennyezés károsan hat a vadon élő, a szárazföldi, illetve a vízi élőlényekre. A trágya kijuttatása ugyanakkor pozitív hatású is lehet a biológiai sokféleség és a talaj szempontjából, annál is inkább, mivel a talajnak szüksége van szerves anyagokra. Megemlítendő végül, hogy a sertéstenyésztés is hozzájárulhat néha az ökoszisztémák sokszínűségének a megőrzéséhez, mint például Spanyolországban a Dehesa legelőin tartott sertések esetében. Végezetül a szóban forgó három ágazatban a takarmány (elsősorban a gabonafélék és a fehérjenövények) előállítása egyike azon tevékenységeknek, amelyek a legszámottevőbb környezeti hatással járnak. E hatások egy részét vizsgálta uniós szinten a szántóföldi növényekre vonatkozó közös piacszervezési intézkedések környezeti hatásaival foglalkozó értékelés (Alliance Environnement 2007). Egyéb, az EU-n kívül jelentkező hatásokat nem vizsgáltunk, mert nem szerepelt a feladatmeghatározásban, habár egyesek igen nagy hatást válhatnak ki, mint például a szójatermelés céljából a trópusi erdők irtása. 6 A 3, ÁGAZATI KÖZÖS PIACSZERVEZÉS ÖSSZHANGJA A KÖRNYEZETVÉDELEM KAP-BA TÖRTÉNŐ BEILLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNNYEL Az ilyen korlátozott, a termelőknek nyújtott közvetlen támogatást nélkülöző közös piacszervezés keretében nehéz környezetvédelmi hatással járó intézkedéseket megvalósítani. Ugyan a közös piacszervezés nem támaszt feltételeket a sertés- és baromfiüzemek felé, ugyanakkor ezen üzemek nagy többségének a évi reform óta mégis eleget kell tennie bizonyos követelményeknek, mivel más módon közvetlen kifizetésben részesülnek. A feltételesség ugyanis ilyen esetben minden egyes mezőgazdasági üzemre, így a sertés- és baromfiüzemekre is vonatkozik. Elmondható, hogy e mechanizmus révén a évi reform óta az ágazati támogatások nagyobb összhangban állnak azzal a követelménnyel, hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni a KAP-ba. Más környezetvédelmi politikák, így a nitrátokról szóló irányelv, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv stb. nagyban hozzájárultak a helyzet javításához, különösen a vizsgált időszak elején, amikor még a kölcsönös megfeleltetés nem létezett. 7 AZ EGYÉB ÉRINTETT POLITIKÁK KERETÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK HATÁSA A HÁROM ÁGAZAT KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRE A vizsgált három ágazatnak meg kell birkóznia a környezetvédelmi és állatjólléti követelményekkel járó többletköltségekkel. Ugyanakkor a termelékenység növelése érdekében innovatív megoldásokat találtak. Az előírások visszafogták a sertés- és főleg a tojástermelés növekedését és elősegítették a műszaki teljesítmény javulását, valamint korlátozták a három ágazat termelékenységének növekedését. A szóban forgó szabályok gátat szabtak a sertéstermelés koncentrációjának, ugyanakkor hozzájárultak a baromfiés a tojótyúküzemek bizonyos koncentrációjához. Mindenesetre mindhárom ágazatban kettős hatás figyelhető meg, amely kedvező: egyrészt a koncentráció szempontjából (növekedési tendencia a költségek viselése érdekében), másrészt a koncentráció korlátozása szempontjából (a küszöbök és határértékek révén). Az előírások általánosságban elősegítették a sertéságazat szakosodását, míg a másik két ágazatét nem. A regionális elosztásra gyakorolt hatás országonként és régióként változik. Úgy tűnik, hogy az előírások és a támogatások az infrastruktúra és a trágyakezelés fő mozgatórugói. 3
6 Végeredményben főleg a nitrátokról szóló irányelv (a trágyaterhelés csökkenése) és a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv (a mezőgazdasági nagyüzemek nyomon követése és ellenőrzése) tette lehetővé a szóban forgó ágazatokban a környezeti terhelés korlátozását. A kölcsönös megfeleltetés (amely előírja az irányelvek alkalmazását), a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló irányelv (elhelyezés), az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló irányelv (NH3), egyes agrár-környezetvédelmi intézkedések, a mezőgazdasági bevált gyakorlatok bevezetése, valamint egyes nemzeti szintű szabályok és intézkedések is kedvező hatással jártak. A víz nitrátkoncentrációja (és így az alkalmazott politikák hatása) tekintetében nem állapítható meg egyértelmű általános tendencia, mivel a szennyező anyagok mozgása igen lassú folyamat. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az állattartás szempontjából leginkább érintett területeken a jogszabályok (a nitrátokról szóló irányelv, illetve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv), valamint a felszerelési célú támogatás együttes hatására csökkent a víz nitrátkoncentrációja. Ezzel ellentétben, azokban a térségekben, ahol nincsenek kötelező előírások, a helyezet sokszor romlik (Ferrand, 2009 és országos tanulmányok). A szabályozás segít a levegőszennyezés csökkentésében és ezáltal kedvezően hat a levegőminőségre (vagy legalábbis fékezi a romlást). Egyes szabályozás másodlagos hatással járhat (a szállítás fejlesztése, a trágya elégetése). Az előírások által a természeti környezetre és a tájra gyakorolt hatásokról csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, kétségkívül azért, mert az erre vonatkozó szabályozás kevéssé kötelező jellegű. 4
7 8 AJÁNLÁSOK Mivel a szóban forgó közös piacszervezési intézkedések csak kis hatással vannak a szóban forgó ágazatokra és nem terjednek ki a termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre, nehéz olyan ajánlásokat megfogalmazni, amelyek magára a közös piacszervezésre vonatkoznak. Az ajánlások tehát a termelést szabályozó egyéb intézkedésekre vonatkoznak. A nagyobb hatékonyság érdekében, különösen a nitrátokra vonatkozó irányelv tekintetében, a következőkre lenne szükség: - a termelők jobb tájékoztatása és ismeretük növelése a racionálisabb szerves vagy szervetlen műtrágyahasználatról, - a tagállamok ösztönzése, hogy hozzanak az állattartás regionális koncentrációját korlátozó szabályokat, - a veszélyeztetett övezetekben a kiegyensúlyozott nitrogéntartalmú műtrágyahasználat elvének jobb és konkrétabb meghatározása, - a tagállamok ösztönzése arra, hogy a foszfor mezőgazdasági célú felhasználására vonatkozóan kötelező erejű intézkedéseket hozzanak, - a trágya tárolásával és kijuttatásával kapcsolatos gyakorlatok javítása, - az alacsonyabb input-felhasználású agrártechnikai módszerek kutatásának és promóciójának, valamint a trágyakezeléssel kapcsolatos legjobb módszerek kidolgozásának az ösztönzése. Ezenkívül ajánlatos fenntartani a mezőgazdasági üzemek önkéntes alapon történő, extenzívebb termelési rendszerekre (például biotermelés) való átállását ösztönző intézkedéseket, valamint a vidékfejlesztési rendelet, illetve tagállami programok révén támogatni azon mezőgazdasági kisüzemeket, amelyek egyre nehezebben tudják fedezni a környezetvédelmi és állatjóléti kiadásokat, annak érdekében, hogy a családi gazdaságok fennmaradjanak, valamint az általuk okozott környezetterhelés csökkenjen. 5
ALLIANCE ENVIRONNEMENT g.e.i.e
ALLIANCE ENVIRONNEMENT g.e.i.e A KAP (KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA) KERETÉBEN A MARHA- ÉS BORJÚHÚS-, VALAMINT A TEJÁGAZATHOZ KAPCSOLÓDÓAN TETT INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ SZERZŐDÉS
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
Részletesebben- Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés. EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság
- Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság A szántóföldi növényekre vonatkozó közös piacszervezési intézkedések és a KAP megfelelő közvetlen támogatási
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B7-0080/437. Módosítás. Britta Reimers az ALDE képviselőcsoport nevében
6.3.2013 B7-0080/437 437 110 cikk 110. cikk törölve A szabályok kiterjesztése (1) Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy több gazdasági térségében működő, elismert termelői szervezet,
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenEU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK , BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ. -
EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK 2011-2018, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ http://www.refertil.info - biochar@3ragrocarbon.com AZ EU MŰTRÁGYA RENDELETÉNEK EC 2003/2003 FELÜLVIZSGÁLATA JOGSZABÁLY HARMÓNIZÁCIÓ ÉS
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenA MAGYAR BAROMFIÁGAZAT
CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 30.6.2015 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: F. T. olasz állampolgár által benyújtott 1253/2012. számú petíció az uniós jogszabályok számos olasz baromfi-tenyésztelep
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenAz állattartó telepek ammónia
Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenTrágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör
Laborok Trágyavizsgáló labor Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör - Kutatásainkat az alacsony ÜHG kibocsátású trágyafeldolgozási technológiák kidolgozásáért, valamint a folyamat
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenA baromfi-egészségügy aktuális
A baromfi-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos XIX. Derzsy-napok 2011. június 2-3. Témák: Az állategészségügyi
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenA zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál
A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket
RészletesebbenSzarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu
Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
Részletesebben3. Az R. 6. (2) és (3) bekezdésében a jelentheti be szövegrész helyébe a jelezheti szöveg lép.
10720 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 45. szám A vidékfejlesztési miniszter 32/2011. (IV. 28.) VM rendelete a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenõrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebbenés gyakorlat a Dr. Kujáni Katalin Mezőgazdasági Főosztály Földművelésügyi Minisztérium 2015. Május 5.
EU-s s környezetvk rnyezetvédelmi törekvt rekvések és néhány ny nemzetközi zi jój gyakorlat a sertéságazatban Dr. Kujáni Katalin Mezőgazdasági Főosztály Földművelésügyi Minisztérium 2015. Május 5. Jogszabályi
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete
A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete azonosító jele neve keretössz ege (Mrd Ft) 1. VP1-1.1.1-17 Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,20 standard Meghirdetve: 2017. 2. VP1-1.2.2-16
RészletesebbenAktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben
Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenFarmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András
Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0249/119. Módosítás. Mireille D'Ornano az ENF képviselőcsoport nevében
21.10.2015 A8-0249/119 119 11 preambulumbekezdés (11) A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek és a köztes kibocsátási szintek költséghatékony teljesítésének elősegítése érdekében a tagállamok részére
RészletesebbenAPC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)
APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) Kapcsolat MAGYARORSZÁG: ANIMAL FEED Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 25-27. Mail: info@animalfeed.hu www.animalfeed.hu Tel/Fax.: 76/ 324-237
RészletesebbenPÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL NOVÁK JUDIT, SZIJÁRTÓ ÁGNES FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÖKOINDUSZTRIA 2017. NOVEMBER 09. LIFE (L'INSTRUMENT FINANCIER POUR L'ENVIRONNEMENT) A környezetvédelem,
Részletesebben10642/16 zv/ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 24. (OR. en) 10642/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 454 FIN 403 MAR 182 AGRI 371 COEST 176 FSTR 34 FC 28 REGIO
RészletesebbenA Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre
A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére
OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE
KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE PÁLYÁZATOKBAN SZIJÁRTÓ ÁGNES LIFE KAPACITÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT KOORDINÁTOR FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LIFE INFORMÁCIÓS NAP 2017. JÚNIUS 8. KÖRNYEZETVÉDELEM ALPROGRAM A környezetvédelem,
RészletesebbenA klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése
A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenÁllattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás
Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 317 final számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 9. (OR. en) 10188/17 AGRI 325 AGRIFIN 58 FIN 361 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.11. COM(2016) 208 final 2016/0111 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenMezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26.
Mezőgazdas gazdaság és légszennyezés Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia 2016. április 26. Tartalom A mezőgazdaságból származó légszennyezőanyag és bűz kibocsátás; A levegő védelmi jogi szabályozás mezőgazdaságot
RészletesebbenB7-0079/139. Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások
6.3.2013 B7-0079/139 139 Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások 21 preambulumbekezdés (21) Miután a különböző ágazatok bekerültek az egységes támogatási rendszerbe
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Petíciós Bizottság 2009 2005. február 7. MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA Georges Thiébaut, (belga állampolgár) által benyújtott 815/2001. sz. petíció a szabadtéri cserépgyárak
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.10. COM(2016) 384 final 2016/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenÖsszefoglaló. Szerződés száma: 30-CE 0233430/0094
A közös agrárpolitika keretében a legkülső régiók támogatására hozott intézkedések (POSEI), valamint az kisebb égei-tengeri szigetek támogatását szolgáló intézkedések végrehajtásának értékelése Szerződés
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
Részletesebben1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00
1. melléklet az 1248/20. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete neve 1. 2. 3. 4. 5. VP1-1.1.1- VP1-1.2.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- Agrárgazdasági képzések
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft
441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 18. (OR. en) 7144/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 170 FIN 177 AGRI 136 IND 54 SAN 100 az Állandó Képviselők
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenXVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.
RészletesebbenA DDGS a takarmányozás aranytartaléka
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenIndikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%
Tapasztalatok Szabóné Németh Ágnes szaktanácsadó Euro-Eco Csoport NAKVI névjegyzéki tanácsadók bemutatkozás szakmai kompetencia Közvetlen kapcsolat a gazdálkodókkal 1 98 db ügyfélből Gazdaság mérete túl
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenAz EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?
Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenAz sertés-egészségügy aktuális
Az sertés-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Sertésegészségügyi szakmai nap Oroszháza Gyopárosfürdő,
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 23.10.2013 2013/0192(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a szociálpolitika és
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D049061/02 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 2. (OR. en) 5896/17 AGRILEG 26 VETER 10 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. február 1. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.
RészletesebbenA BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2097(INI)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 18.7.2013 2013/2097(INI) JELENTÉSTERVEZET a tejtermelés hegyvidéki térségekben, hátrányos helyzetű területeken és legkülső régiókban
RészletesebbenA megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben
A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
Részletesebben