Szt. Cirill és Metód tevékenysége

Átírás

1

2 Szt. Cirill és Metód tevékenysége A morvái misszió (863): Konstantin Filozófus (Cirill) által Isteni sugallatra alkotta ábécé, a glagolita (38 betű) és az aprakoszevangélium fordítása János evangéliuma (1:1) kezdő szavai: Kezdetben vala az Íge. Jézus nevének szimbóluma = földi nevének kezdő betűi Beszéd arról, hogyan keresztelte meg Cirill Filozófus a bolgárokat c. apokrif (Слово от Кирил Философ как покръсти славяните сиреч българите, sz.; Konstantin Preszlavszki Ábécé ima, 9. sz.)

3 ÁBÉCÉK A glagolita (ma a horvát glagolitáknál): a legkorábbi (X XI) egyházi szláv emlékek (Ohridi evangélium, Rilai lapok, stb.). A X. sz. elejére 2 ábécé: glagolita és cirill írás (Kliment Ohridszki). A cirill írás a glagolita transzliterációjá. A cirill írás kialakulásának okai (elsősorban a déli szlávok körében): a glagolita írás technikai nehézsége és egyedi olvashatóságának nehézsége, a görög írásbeliség gyakorisága a déli szlávok körében.

4

5 Az írásbeliség = ábécé és a nyelv, amely a fordítás folyamatában alakult ki elsődlegesen vallási, sok műfajú (stílusú) szövegek (példázatok: a magvetőről, Máté 13, 3 8; Márk 4, 3 8; Lukács 8, 5 8) a népi szláv dialektus). A lexika gazdagítása a görög nyelvből: transzpozícióval (hétköznapi szóra átvisznek a görög nyelvben létező elvont jelentéseket), kölcsönzéssel, tükörszavak képzésével; A mondattan bonyolultabb eszközeinek alkalmazása a klasszikus retorikából. A normarendszer kialakulása (kiejtés, helyesírás) oktatási rendszer: az első tanítók (A Hét Szent Írástudó : Kliment, Gorázd, Naum, Angelarij és Száva, Borisz és Simeon)

6 893 Bulgáriában az egyházi (ó) szláv nyelv az egyház (liturgia) és az államiság hivatalos nyelve. Szt. Simeon cár ( ) uralkodása a bolgár kultúra arany százada. A bolgár kultúra öt ajándéka (elsősorban az irodalom terén): 1) A szláv írásbeliség és a szláv mint szent nyelv megvédése Rómával és Bizánccal szemben. 2) Az ábécé tökéletesítése (a cirill írásbeliség). 3) A szláv hivatalosan elismert irodalmi nyelv kodifikálása az ortodox szláv népek közös nyelveként rögzítése. 4) A keresztény tartalmú szláv nyelvű fordítások és irodalom arany kincsestárának megteremtése Simeon cár korában. 5) Az eredeti bolgár középkori irodalom nemzetközi elterjedése és hatása a déli és keleti szláv, valamint a morva és valahiai (román) nemzeti irodalmak fejlődésére. Csernoricez Hrabar (IX. sz. vége): За буквите (О писменех, A betűkről) az első szláv nyelvű filológiai értekezés, a szláv írásbeliség és a szláv nyelvű istentisztelet apológiája a triglosszia híveivel szemben, a Cirill szláv ábécéjének dicsérete.

7 A középkori szláv államok kultúrája

8 Slavia Latina és Slavia Orthodoxa

9 A középkori kultúra általános jellemzői 1. Teocentrikusság tartalmában, szemléletében és poétikájában az egyházhoz és kereszténység értékeihez kötődik ( Urbi et Orbi elv) 2. Univerzalitás és ökumenikusság az Egynek, az Istennek a kinyilatkoztatása, sugallata, neki ajánlott szolgálat, része a keresztény kulturális univerzumnak, többi-kevésbe egységes az egész társadalomban a nemzeti és az univerzális egymásba fonodása, a szerzőség anonimitása. 3. Hierarchikus felépítésű 4. Normatív jelleg: meghatározott témakör, meghatározott megvilágításban, meghatározott ábrázolási / leírási mód. 5. Kanonikus és utánzásra irányult 6. Hagyományon alapuló

10 A középkori szláv államok kultúrája I. A déli szlávok: a kultúra diszkontinuitása A szerb kultúra a középkorban IX. sz. Bíborbanszületett Konstantin De administrando imperio (A Birodalom kormányzásáról ) c. művében a szerb (és horvát) etnonima megjelenése. Késő indulás és rövid önállóság, feudális széttagoltság (területi tagoltság; külpolitikai tényezők); [Nemanjić-ház uralkodása, rigómezei csata] a szerb önálló államiság korszaka; török hódoltság) 1521 Belgrad A középkori kultúra konzerválása XVIII. elejéig, a Reneszánsz elmaradása, a későbbi korstílusok csak részleges megjelenése (1690 a Nagy szerb kivándorlás Velika seoba Srba).

11 Nyitottság mind a a görög-bizánci Kelet, mind a latin Nyugat felé. A kereszténység és a szláv írásbeliség elterjedésének kevésbé egységes folyamata a bolgár és orosz irodalmi tapasztalatok meghonosítása. Sajátosságai: 1.Írónők munkássága 14. századtól, Jefimija-Jelena szerzetesnő (монахиња Јефимија ), Milica fejedelemasszony (Кнегиња Милица) Anyai ima (Молитва матере) и Vőlegényem özvegysége (Удовству мојему женик); lánya Elena Balsics (Јелена Балшић). 2.A népköltészet (hősi eposz) erőteljes jelenléte a kultúrában (Вук Караџић). 3. A cirill-betűs könyvnyomtatás korai megjelenése (XV. sz. végén) Az építészet területén stílusok váltakozása: 1. Raski stílus (Рашки стил) XII. vége XIII. század Nemanja István (Stefan Nemanja) által alapított az Athosz-hegyi Hilandar kolostor (1199) 2. Szerb-bizánci stílus (Византијски, Византијско-српски стил).

12 Szlovénia, Horvátország és Dalmácia: Kultúrájában nem alakult ki államisági ideológia. Kultúrájuk kapcsolódik a többségi állam kultúrájához és eredményei integrálodnak ebbe a kultúrába. Szlovénia középkori kultúrája A Karantániai kezdet utána 788-tól nincs önálló államisága, de erősen őrzi annak hagyományait (a karintiai hercegek beiktatási szertartása ig, és kapcsolata a cseh és lengyel államalapítási legendákkal az első választott uralkodó paraszti származásáról). A kereszténység elterjedésének kezdete 759. Korai nyelvi elkülönülés a Freising-kéziratok (Brižinski spomeniki) az első írásos szlovén nyelvemlékek latin írással. A szláv-német szimbiózis és a lokálpatriotizmus a szlovén kultúrában. 16. sz.-tól a Reformáció elterjedése (a kultúrában: könyvkiadás, szlovén iskolák létrehozása, a szlovén nyelv és ábécé reformja cseh huszita mintára Primož Trubar, Adam Bohorič tevékenysége, a Biblia szlovén fordítása Jurij Dalmatin, 1584 Wittenberg) Cseh, német és olasz hatások a művészetben, a Reneszánsz visszafogottsága

13 Horvátország és Dalmácia középkori kultúrája Diszkontinuitás nemcsak történelmi vagy társadalmi rendbeli (feudális), de földrajzi és kulturális (latin-szláv kettőség) szempontból a viszonylag egységes kultúra századra alakul ki. Különböző hatások a kultúra kialakulására késő antik, bizánci, egyházi-szláv, romai latin, magyar, cseh, velencei. A glagolita használata megőrzése az elkülönülés és identitás jele (a Benedek rendi szerzetesek). Az etno-patriotizmus születése (14. sz.) Dmitar Zvonimir király halálának és átkának legendája (Ljetopis Popa Dukljanina Regnum Sclavorum, Barski rodoslov) A reneszánszkori olasz humanizmus hatása a dalmát területeken A szláv eszme, az illírizmus ideológiája (a saját szláv antikvitás felfedezése ) Vinko Pribojević De origine successibusque Slavorum (O podrijetlu i povijesti Slavena, A szlávok eredetéről és sikereiről, 1525). Juraj Matejev Dalmatinac (Georgius Mathaei Dalmaticus, Giorgio Orsini) és Nikola Firentinac (Niccolò di Giovanni Fiorentino), 1441, Szent Jakab-katedrális (Katedrala sv. Jakova), Šibenik

14 Szlovákia középkori kultúrája Nagy Morvaországi gyökerek, de államisági tudat teljes hiánya mellett. A magyarsággal való kapcsolata: Anonymus Gesta Hungarorum, Cosmas Pragensis (Kosmas) Kroniky české Az etnonim 14. században cseh környezetben jelenik meg A nemzeti és a szociális tényező összekapcsolódása Privilegium pro Slavis (I. Nagy Lajos, 1381., Žilina-Zsolna) a szlovák kultúra elvárosodása Saját irodalmi nyelv hiánya (19. sz. közepéig) a latin használata, a cseh elfogadása (15. sz.-tól) Chrám sv. Jakuba (14. sz.), Levoča

15 A bolgár középköri kultúra A diszkontinuitás időbeli. Két szakadás az önálló államiság történetében: bizánci hódoltság, török uralom. Az elő-reneszánsz jelei (13. sz. eleje a Bojanai templom freskói, Joan Kukuzel, az Angyalhangú, körül az ortodox zene reformja) 1396-tól (XVIII. sz. közepéig) a középkori kultúra konzerválása. 893 Bulgáriában az egyházi (ó) szláv nyelv az egyház (liturgia) és az államiság hivatalos nyelve Simeon cár uralkodása a bolgár kultúra arany százada Első Bolgár Cárság Második Bolgár Cárság

16

17 Képek és hátterek forrásai Alfons Mucha, A szláv eposz: I. Simeon, Bolgárok Cárja századi horvát glagolita-szöveg Konstantinápoly, Szt. Szófia templom, mozaik (11. sz.) Athon, 14. sz. Museum collection of the Prota in Karyes

18 A cirill írás Szent Hét Írástudó, 14. századi ikon Latin és cirill írások Balra Karolingi minuszkulusz (9. sz.), jobbra novgorodi kézirat (12. sz.) Hilandar Cathedral of St. Jacob, Šibenik.

19 Chrám sv. Jakuba (14. sz.), Levoča Az Első Bolgár cárság Simeon cár uralkodása alatt. A Második Bolgár cárság II. Joan Aszen cár uralkodása alatt. Részletek a Bojanai templom freskóiból (1259). In: М. Христова-Трифонова, Боянската църква. / Български църкви и манастири. Изд. къща «Борина», София, б.г. Giotto, Scenes from the Life of Christ: 6. Christ among the Doctors ( ) Fresco, 200 x 185 cm. Cappella Scrovegni (Arena Chapel), Padua