TÖRTÉNELEM. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Átírás

1 Római hétköznapok TR8306 G3 Tantárgyfelelős neve Vásárhelyi András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus Az évfolyam-előadásokon az őskor és ókor főbb folyamataival kapcsolatban megismert tények és összefüggések elmélyítése, a szakirodalom legújabb eredményeinek feldolgozása, részleteinek alapos tanulmányozása (legalapvetőbb tények, helyszínek. Az őskor története. Az ókori keleti országok Mezopotámia, Egyiptom, Közel-Kelet, India, Kína. Az ókori Görögország és Róma történetének bemutatása Egy önálló dolgozat + a félév végén beszámoló. T. Herber Mortos - Moss Tisza: Történelem I-II Kákossy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája J. Klima: Mezopotámia Ókori keleti történeti chaestomátia Hegyi Kertész Németh Sarkadi: Görög történelem Németh Gy.: Görög történeti szöveggyűjtemény Ferenczy Maróti Hahn: Az ókori Róma Borhy László: Római történelem. Szöveggyűjtemény Középkori és újkori államelméletek TR8307 G4 Tantárgyfelelős neve dr. Aszalós Éva A hallgatók ismerjék meg az adott időszak szellemtörténetének egy kiemelkedő területét, a társadalomról és állam keletkezéséről, funkcióiról, a hatalmi ágak egymáshoz va- 1

2 ló viszonyáról és az államformák jellegéről és a modern újkori liberális jogállam kialakulásáról alkotott elméleteket. A középkor univerzalisztikus, egyházi és világi politikai elméletei és kapcsolatuk az invesztitúra-háborúkkal, a korporációk kialakulásával és a rendi-dualista monarchiák létrejöttével összefüggő, legisták által kidolgozott államelméletek (Padovai Marsilius, firenzei kancellár történetírók), a politikatudomány alapjainak kialakulása (N. Machiavelli és I. Guiccardini koncepciói), a természetjogra és a szerződéselméletre alapozott angol és francia újkori államelméletek. Forrásfeldolgozásra épülő önálló dolgozatok készítése. 1. Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, Bp., John of Salisburg: Policratinus. Atlantis, Bp., Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Akadémiai Kiadó, Jean Bodin: Az államról. Gondolat Kiadó, Bp., Paczolay Péter: Államelmélet I., Korona Kiadó, Bp., N. Machiavelli művei I II. kötet, Európa Kiadó, Bp., Modernizáció és közvélemény TR8308 K6 kollokvium Tantárgyfelelős neve Prof. dr. Czövek István Tantárgyfelelős beosztása tanszékvezető egyetemi tanár A hallgatót alkalmassá tegyük arra, hogy a modernizáció és közvélemény fogalom felhasználásával tájékozódjon a XIX. sz. bonyolult diplomáciai eseményeiben, mégpedig olyan módon, hogy a vélemények bemutatásakor közöljük a társadalmi hovatartozást is. Témakörök: 1. A közvélemény fogalmának értelmezése és vizsgálata a történeti szakirodalomban 2. A közvélemény és a politikai gondolkodás viszonya, kölcsönös egymásra hatása 3. A szubjektív tényezők szerepe a történelmi folyamatok formálódásában 4. A kutatás forrásai (újságok, publikálásra szánt dokumentumok, levelek, naplók), kritikai elemzésük 5. A II. Sándor korabeli orosz politikai gondolkodás jellemzői 6. A közvélemény-formálás oroszországi műhelyei, hatásuk a cári hatalom gyakorlatára 2

3 7. A XIX. század utolsó harmadának kiemelkedő nemzetközi eseményei (az osztrákmagyar kiegyezés, a német egység, francia-porosz ellentét, a keleti kérdés stb.) és azok tükröződése az oroszországi közvéleményben 8. A.M. Gorcsakov és a közvélemény Személyenként szemináriumokon beszámoló, önálló dolgozat illetve zárthelyi dolgozat, esetenként személyes órán kívüli beszámoló alapján Külső szakmai gyakorlat nincs! 1. American Social Thought. Sources and Interpretations. Red. Mc. Giffert and F.A. Skotheim. Massachusetts, California, London, Ontario, H Cantrie: Public opinion surveys. London, R.O. Carlson: Communications and public opinion. London-Praga J.R. Censer: Publishing in Early Modern Europe. (r. essay). J. Social Hist. 13. (Summer 1980.) H.L. Childs: Public opinion (nature, formation, and role), London, R.M. Christenson: and Mc. Williams: Voice of the people: readings in public opinion and propaganda. London, W.J. Crotty: Public opinion and politics. New York-London, L.A. Dexter and D.M. White: People, society and mass communications. News York-London, M.D. George: English political caricature: a study of opinion and propaganda. Oxford, Czövek I. : Hatalom és közvélemény II. Sándor korában. Nyíregyháza, XX. századi egyetemes történelem TR8309 G3 Tantárgyfelelős neve dr. Reszler Gábor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár Az ún. rövid XX. század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. A rövid XX. század kezdetén az első világháború következményeinek bemutatása. A forradalmi hullám oroszországi és közép-európai következményei. A párizsiwashingtoni békerendszer jellemzői, a békék hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A 20- as évek átmeneti nyugalma, a német kérdés megoldatlansága. A közép-európai utódállamok bel- és külpolitikája, a kisantant. A szélsőjobboldali politikai mozgalmak jelentkezése, a fasizmus hatalomra kerülése Olaszországban. Az as világgazdasági 3

4 válság gazdasági, társadalmi és politikai következményei. A nácizmus megerősödése és hatalomra kerülése Németországban. A 30-as évek nemzetközi helyzetének főbb jellemzői. A második világháború előzményei, okai, a második világháború fő szakaszai. A félév végén kollokvium. Külső szakmai gyakorlat nincs! századi egyetemes történet I. k. Szerk.: Diószegi István. Korona Kiadó, ( p.) 2. Polányi Imre: Szöveggyűjtemény az egyetemes történelem forrásaiból Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések Diószegi István: Két világháború árnyékában. A nemzetközi kapcsolatok története Ránki György: A második világháború története 6. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp Ormos Mária: Nácizmus -- fasizmus Bp Colotti: A fasiszta Németország 9. Berend T. Iván: Válságos évtizedek Bp Audiovizuális eszközök, térképek. Vallástörténet TR8311 G3 Tantárgyfelelős neve Dr. Havas László Tantárgyfelelős beosztása egyetemi tanár A tantárgy célja, hogy az egyes kultúrákhoz kapcsolódó vallásokat, kialakulásuk körülményeit, tanításaik lényegét megismertesse a hallgatókkal. Legyenek tisztában a világvallások egymásra gyakorolt hatásaival, az emberiség kulturális fejlődésében játszott szerepével. Főbb témakörök: Az ókori keleti államok vallásai. A görögök vallásos világképe. A rómaiak vallása. Az izraeliek egyistenhite. A kereszténység kialakulása, hatása a Római Birodalom utolsó századaiban. Az ókori Kína és India vallásai. A mohamedán vallás létrejöttének körülményei, terjedésének fázisai. Zárthelyi 1. Karen Armstrong: Isten története. Budapest, Tarnay Pál Brunó: Vallástörténet - keresztény szemmel. Bencés Kiadó,

5 3. Mircea Eliade: Az örök viszatérés mítosza avagy A mindenség és a történelem. Európa Kiadó, Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője. Osiris Kiadó, Mai magyar társadalom TR félév G2 Tantárgyfelelős neve dr. Vinnai Győző A tantárgy célja, hogy a mai magyar társadalom folyamatait és jellemző vonásait bemutassa. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az egyes társadalmi csoportok legfőbb jellemzőiről képet adjon a hallgatóknak. Főbb témakörök: A magyar gazdaság és társadalom átalakulása a második világháború után; Napjaink társadalmi rétegződése, mobilitása, negatív társadalmi jelenségek; Alkotmányozás az elmúlt évtizedben; A demokratikus intézményrendszer kiépülése és működése; A civil társadalom jellemzői; Életmód a 21. század elején, Oktatási rendszerünk és kulturális életünk jellemzői Zárthelyi 1. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete ( ). Bp., é.n Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek, Bayer József Jávor István Utasi József: Társadalomismeret. Bp., Kukorelli István:Az alkotmányozás évtizede.bp., és Georg Brunner: Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában. Társ. Szemle, 1996/7. 6. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Összeállította: Rozgonyi Ibolya. Nyíregyháza, , , Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Bp., és Magyarország civilnézetben. Összeállította: Kaposvári-Králik Sebestény. Bp., Valuch Tibor: magyarország társadalma a XX. század második felében. Osiris Kiadó,

6 XX. századi magyar történelem TR8310 K6 kollokvium Tantárgyfelelős neve dr. Vinnai Győző A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar történelem fontosabb történéseit az első világháború végétől a második világháború végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. Főbb témakörök: az első világháborút követő gazdasági és politikai konszolidáció (forradalmak, földosztás, békeszerződés, politikai konszolidáció, gazdasági stabilizáció); Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között; Parlamentarizmus és kormányzati politika; Baloldaliság és jobboldaliság kérdése, a népi-urbánus vita lényege, zsidótörvények és holocaust; A korszak iskola- és kultúrpolitikája; Külpolitika és revíziós törekvések; Magyarország és a második világháború Beszámoló, az év végén az előző két félév anyagával együtt szigorlat. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., Magyar történeti szöveggyűjtemény I-II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., I Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, századi magyar történelem. Szerk.: Pölöskei-Gergely-Izsák. Bp., Galántai József: A trianoni békekötés Bp., Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete ( ). Bp., é.n Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Bp., Romsics Ignác: Betlen István. Bp., Szabó Péter: Don-kanyar. Bp., Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Bp.,

7 Társadalmi és állampolgári ismeretek TR félév K4 kollokvium Tantárgyfelelős neve dr. Vinnai Győző A tantárgy célja, hogy a mai magyar társadalom folyamatait és jellemző vonásait bemutassa. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket felvázolja, hiszen jogállamban az emberek életét meghatározzák az állampolgári jogok és kötelességek. A politika meghatározó kerete az emberek életének, ha nincs is állandóan jelen a mindennapokban. Főbb témakörök: A magyar gazdaság és társadalom átalakulása a második világháború után; Napjaink társadalmi rétegződése, mobilitása, negatív társadalmi jelenségek; Alkotmányozás az elmúlt évtizedben; A demokratikus intézményrendszer kiépülése és működése; A civil társadalom jellemzői; Életmód a 21. század elején, Oktatási rendszerünk és kulturális életünk jellemzői Zárthelyi 1. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete ( ). Bp., é.n Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek, Bayer József Jávor István Utasi József: Társadalomismeret. Bp., Kukorelli István:Az alkotmányozás évtizede.bp., és Georg Brunner: Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában. Társ. Szemle, 1996/7. 6. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Összeállította: Rozgonyi Ibolya. Nyíregyháza, , , Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Bp., és Magyarország civilnézetben. Összeállította: Kaposvári-Králik Sebestény. Bp., Totalitarizmus és fasizmus TR félév G2 Tantárgyfelelős neve dr. Reszler Gábor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár 7

8 A tantárgy célja, hogy a XX. századi szélsőséges politikai mozgalmak kialakulásának körülményeit, hatalomra jutásuk és berendezkedésük körülményeit valamint következményeit alaposan megismerhessék a hallgatók. A totális állam és a totalitárius hatalomgyakorlás jellemzőiről rendszerezett tudást szerezzenek. Az első világháború politikai hatása, a polgári állam válsága. A szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikai mozgalmak kialakulása. A bolsevik hatalomátvétel és berendezkedés Szovjet-Oroszországban. A sztálini hatalmi rendszer kiépítése, a hatalomgyakorlás intézményi háttere. A fasizmus kialakulásának történelmi körülményei. A totális fasiszta állam kiépítésének olasz kísérlete. A nácizmus hatalomra jutása és berendezkedése Németországban. A Harmadik Birodalom intézményi kiépítése, működése. : Zárthelyi 1. Ormos Mária: Nácizmus - fasizmus. Budapest, Ormos Mária: Hitler. Budapest, Ormos Mária: Mussolini. Budapest, Akik nyomot hagytak a 20. századon. Diktátorok, diktatúrák. Szerk.: Ormos Mária. Budapest, Béládi-Krausz: Sztálin. Budapest, é. n. A történelemtanítás megújulása TR félév K6 kollokvium Tantárgyfelelős neve dr. Sallai József Adjon ismereteket a történelemről, mint az ember és társadalom tantervi programját felölelő iskolai tantárgyról, tanításának múltjáról, céljáról, feladatairól, közvetítse azt az elméleti és gyakorlati felkészültséget, amely alkalmassá tesz e tantárgy tantervi követelményeinek az iskolai elsajátítására. A történelemtanítás módszertanának (pedagógiájának) fogalma, tárgya, feladatai, helye a tudományok rendszerében. A történelem, mint iskolai tantárgy. A magyarországi történelemtanítás múltja. A történelemtanítás tantervi programja. Didaktikai alapelvek a történelemtanításban. A történelmi megismerés. Sajátos képzési feladatok a történelemtanításban: a történelmi tér- és időérzékelés. A nevelés kérdései a történelemtanításban. Az ismeretek alkalmazása, megszilárdítása, ellenőrzése és értékelése. A metodikai hagyomány és a korszerűség. A történelemtanítás szervezeti és munkaformái, eszközei és módszerei. Az iskolai tankönyvek, tantárgyi segédletek, kézikönyvek. A történelemta- 8

9 nár tanórán kívüli tevékenysége: felkészülés a tanításra, szakkör, kirándulás, tantárgyi verseny vezetésére stb. Beszámolók. Két hét: 15 óra hospitálás + 15 óra tanítás + 1 osztályfőnöki, 1 napközi és 1 szakköri foglalkozás vezetése a VII. vagy a VIII. félévben. Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp., kötelező tankönyv Katona András Sallai József: A történelemtanítás elmélete kötelező tankönyvként jelenik meg 2002-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál A tantárgy tanítása speciális tantermet nem igényel. Szükség van viszont az iskolai tanításban választható tankönyvcsaládokra legalább példányban, történelmi falitérképekre, atlaszokra, CD-ROM-okra, video-kazettákra. Történelemtanítás az Európai Unióban TR félév K3 kollokvium Tantárgyfelelős neve dr. Sallai József Adjon ismereteket a történelemről, mint az ember és társadalom tantervi programját felölelő iskolai tantárgyról, tanításának múltjáról, céljáról, feladatairól, közvetítse azt az elméleti és gyakorlati felkészültséget, amely alkalmassá tesz e tantárgy tantervi követelményeinek az iskolai elsajátítására. A történelemtanítás módszertanának (pedagógiájának) fogalma, tárgya, feladatai, helye a tudományok rendszerében. A történelem, mint iskolai tantárgy. A magyarországi történelemtanítás múltja. A történelemtanítás tantervi programja. Didaktikai alapelvek a történelemtanításban. A történelmi megismerés. Sajátos képzési feladatok a történelemtanításban: a történelmi tér- és időérzékelés. A nevelés kérdései a történelemtanításban. Az ismeretek alkalmazása, megszilárdítása, ellenőrzése és értékelése. A metodikai hagyomány és a korszerűség. A történelemtanítás szervezeti és munkaformái, eszközei és módszerei. Az iskolai tankönyvek, tantárgyi segédletek, kézikönyvek. A történelemtanár tanórán kívüli tevékenysége: felkészülés a tanításra, szakkör, kirándulás, tantárgyi verseny vezetésére stb. Beszámolók. Két hét: 15 óra hospitálás + 15 óra tanítás + 1 osztályfőnöki, 1 napközi és 1 szakköri foglalkozás vezetése a VII. vagy a VIII. félévben. Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp., kötelező tankönyv 9

10 Katona András Sallai József: A történelemtanítás elmélete kötelező tankönyvként jelenik meg 2002-ben a Nemzeti Tankönyvkiadónál A tantárgy tanítása speciális tantermet nem igényel. Szükség van viszont az iskolai tanításban választható tankönyvcsaládokra legalább példányban, történelmi falitérképekre, atlaszokra, CD-ROM-okra, video-kazettákra. 10