A NÖVÉNYEK ÉS KÖRNYEZETÜK KÖLCSÖNHATÁSAI
|
|
- Imre Halász
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 1. előadás A NÖVÉNYEK ÉS KÖRNYEZETÜK KÖLCSÖNHATÁSAI A növények elterjedését befolyásoló környezeti tényezők. Tűrőképesség, limitáció, indikáció. Plant traitek. A növények alkalmazkodása.
2 Miről lesz szó a félévben? A növények elterjedését milyen környezeti tényezők befolyásolják? Hogyan alkalmazkodnak a növények ezekhez a tényezőkhöz? Milyen jellegek (plant trait-ek) teszik sikeressé a növényfajokat a különböző élőhelyeken? Hogyan alkalmazhatóak ezek az ismeretek a természetvédelemben? Hazai gyepi és erdei élőhelyek példáján vizsgáljuk ezeket a kérdéseket.
3 A növények elterjedését befolyásoló környezeti tényezők Víz Fény Hőmérséklet Talaj Biotikus kölcsönhatások Természetes zavarások Emberi tevékenység
4 VÍZ Tápanyag a fotoszintézis során Ozmotikus folyamatok és tápanyagszállítás víz segítségével történik Növényi sejtek turgorának kialakításában A növényi mozgások víz segítségével, a sejtek vízállapotának változása révén valósulnak meg A növényi sejtek biokémiai folyamatai vizes közegben játszódnak le Enzimreakciók katalizátora (pl. hidrolízis) Fontos szerepet játszik a növényi hőmérsékletszabályozásban (transzspiráció)
5 A víz mennyisége és minősége Szárazság Fizikai szárazság Fiziológiai szárazság: Van elegendő víz, de nem hozzáférhető (fagyott, vagy sókban, huminsavakban gazdag)
6 Vízhiány kiküszöbölése A száraz időszak elkerülése (efemerek, geofitonok) A vízfelvétel könnyítése : speciális vízfelvételi szervek, képletek kifejlesztése Vízvesztés csökkentése (párologtatás szabályozása) Víztartó szövetek, víztároló szervek kialakítása
7 A víz mennyisége és minősége Víztöbblethez való alkalmazkodás: A kutikula hiányzik vagy igen vékony Az epidermisz felszínén szőröket nem hordoz A leveleknél előfordul vízkiválasztás (guttáció) A vízszállító (fa) elemek és a szilárdító szövetek redukáltak Az aerenchima jelenléte gyakori
8 A növények vízigénye Xerophytonok: fizikailag vagy fiziológiailag száraz élőhelyeken élnek Mesophytonok: közepes páratartalom- és talajnedvesség viszonyok mellett, alacsony sótartalmú élőhelyeken fordulnak elő Helofitonok: mocsári növények Hydrophytonok: vízinövények
9 FÉNY Olyan forrás, ami nem felhalmozható és raktározható A fotoszintetizáló növényekben a felépítő anyagcsere kulcsfaktora Fokozza a kémiai reakciók sebességét Befolyásolja a növekedést Növényi mozgásokat befolyásolja (fototropizmus, fotonasztia, fototaxis)
10 A fény mennyisége és minősége Fotoszintézis szempontjából a vörös és kék fénysugarak a legkedvezőbbek Szórt fény kedvezőbb, mint a direkt fény Szintezett közösségekben az alsó szintekre gyakran főleg a zöld fénysugarak jutnak csak le
11 A fény mennyisége és minősége A csökkent fényintenzitás hatásai: A sejtfalak vastagsága és a szilárdító elemek száma csökken A levéllemez elvékonyodik és a levélfelszín megnő A fény felé növekedés során az internódiumok megnyúlhatnak Hedera helix; Fény- és árnyéklevelek
12 A fény mennyisége és minősége A túl intenzív megvilágítás hatásai: A levelek túlmelegedése következtében szöveti károsodások léphetnek fel Növeli a respiráció intenzitását Növekedés-gátló hatással bírhat A klorofil lebomlását idézheti elő A talaj felhevülése révén gyökérsérüléseket okozhat
13 Fény- és árnyéknövények Napfénynövények (heliofitonok): Igénylik a teljes megvilágítást. Árnyéktűrő napfénynövények (helio-szkiofitonok): A viszonylag erős árnyalást tűrik ugyan, de bizonyos életfolyamataikhoz (pl. virágzás, terméskötés) igénylik a teljes megvilágítást. Árnyéktűrő növények (szkiofitonok): A teljes megvilágítást nem igénylik, sőt kifejezetten káros is lehet számukra. Szkotofitonok: A teljes megvilágítás elméleti 1%-os határértéke alatt is képesek fennmaradni.
14 HŐMÉRSÉKLET A magas hőmérséklet hatásai: Denaturálja a protoplazma fehérjéit Komoly anyagcserezavarokat eredményezhet Az alacsony hőmérséklet hatásai: A fehérjék szétesését idézheti elő Intracelluláris jégkristály-képződést eredményez, ami a biológiai membránok szerkezetét károsítja. A vízfelvételi folyamatok gátlása révén a növény kiszáradását okozhatja (fiziológiai szárazság)
15 Alkalmazkodás a hideghez LETÖRPÜLÉS PÁRNA-NÖVEKEDÉS HEVERŐ SZÁRTÍPUS Pinus mugo Saxifraga oppositifolia HŐSZIGETELŐ SZŐRÖK Betula nana Leontopodium alpinum
16 TALAJ A növények számára alapvető fontosságú a rögzülés, víz- és tápanyagfelvétel miatt A talaj növények szempontjából legfontosabb tulajdonságai: Tápanyag-tartalom Vízgazdálkodás Levegőtartalom Szemcseméret-eloszlás Pórustérfogat Sótartalom Mikroelem-tartalom
17 BIOTIKUS INTERAKCIÓK szimbiózis kommenzalizmus predáció, parazitizmus 0 kommenzalizmus neutralizmus? - predáció, parazitizmus? kompetíció és allelopátia
18 TERMÉSZETES ZAVARÁSOK
19 TERMÉSZETES ZAVARÁSOK Fontos a zavarások frekvenciája, intenzitása és szezonalitása Fontos, hogy milyen fenológiai állapotban van a növény, mennyiben károsítja a zavarás Fontos, hogy mennyiben képes kompenzálni a zavarás következményeit (újrasarjadás, magbank, megváltozott biotikus interakciók)
20 EMBERI TEVÉKENYSÉG Inváziós fajok terjedése Intenzív mezőgazdasági művelés Urbanizáció Környezetszennyezés
21 TŰRŐKÉPESSÉG - TOLERANCIA Tolerancia: valamely környezeti tényezőnek azon tartománya, amelyen belül a populáció egyedei életképesek.
22 LIMITÁCIÓ A populációk válaszreakciója az olyan környezeti hatásokra, amelyek a tűrőképességi tartományuk határait minimum vagy maximum irányban megközelítik vagy átlépik. Az ökológiai faktoroknak a változást előidéző környezeti része a limitáló, a változást elszenvedő tűrőképességi része a limitált tényező, a populációknál megfigyelt változás pedig a limitáltság. Liebig-féle Minimum-törvény
23 INDIKÁCIÓ A környezet tényleges hatásaira adott jelzés. Alapja, hogy a populációk jelzik (indikálják) a létrejöttükben és viselkedésükben szerepet játszó ténylegesen ható tényezőket. Bioindikátorok: Egyes fajok bizonyos tényezőkre különösen érzékenyek -> eltűnésükkel vagy csökkent életműködésükkel jeleznek Más fajok jól elviselnek, jól tűrnek bizonyos extrém feltételeket, így jelenlétükkel, fokozott életműködésükkel indikálnak
24 PLANT TRAIT-EK Növényi tulajdonságok vagy jellegek Olyan tulajdonságok, amelyek a fajok életfolyamatainak vagy viselkedésének jellemzésére használhatóak Morfológiai jellegek (virágszín, magasság) Fenológiai jellegek (virágzási, magérlelési idő) Életmenet jellegek (magbank típus, pollinátor) Ökológiai jellegek (szárazságtűrés, fényigény)
25 LEGEK A NÖVÉNYVILÁGBAN
26 Leggyorsabb növekedés Albizzia falcata, 10,74m /év Bambusa spp.; akár 1m/nap; átlagosan 25 cm/nap
27 Legnagyobb méret Populus tremula fahálózat Tömege: 6000 t; kiterjedése :43 ha Sequoiadendron giganteum General Sherman 84.8 m magas; törzstérfogat: 1487 m éves
28 Taxodium mucronatum El Arbol del Tule törzs-átmérő: 11 m; lombkorona: 58 m Sequoia sempervirens 115 m magas
29 Legnagyobb lombozat Ficus benjamina Lomkorona: 1,2 ha; 1200 támasztógyökér; Törzskerület: 412 m
30 Legnagyobb levélfelület Victoria amazonica; átmérő akár 2,5 m
31 Legnagyobb gyökérzet Ficus elastica; India Ficus sp. Dél-Afrika; 120 m
32 Legagresszívabb gyökér Nuytsia floribunda gyökérélősködő, Ausztrália
33 Életkor Picea abies; Svédország 9550 éves élő fa Azorella compacta; Andok 3000 éves élő félcserje(apiaceae)
34 Legkisebb virágos növény Wolffia spp. 0,6 mm hosszú, 0,3 mm széles; 0,15 mg tömegű.
35 Legtöbb virágot hozó növény Wisteria sinensis; Kalifornia Ágai 150 m hosszúak, Tömege 23 tonna; 1,5 millió virágot hoz.
36 Legnagyobb virágú növény Rafflesia spp. Indonézia; átmérő: 1 m; tömege: 6.8 kg
37 Legtovább csíraképes mag Silene stenophylla; Szibéria; 30,000 éves
38 Legkisebb magok Orchidaceae magok Legkisebbek kb. 0,085 mm hosszúak; 0,081 mg tömegűek
39 Legnagyobb mag Lodoicea maldivica; tömege: kg; átmérője: cm
40 IRODALOM Csecserits A., Szabó R., Czúcz B. (2009): Növényi tulajdonságok, tulajdonság-adatbázisok és ezek felhasználása az ökológiai kutatásokban. Botanikai Közlemények 96: Török P., Tóthmérész B. (2010): Növényökológiai alapismeretek. Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 173, 2. kiadás.
Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenNövényökológia 8. előadás. Levegő, fény, hő, TŰŰZ!
Növényökológia 8. előadás Környezeti tényezők I. Levegő, fény, hő, TŰŰZ! Miről lesz szó? A környezeti tényezők csoportosítása Abiotikus környezeti tényezők A légkör szerepe, a szél hatásai A fény szerepe
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.
Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenSzárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.
Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése A tantárgy keretében megtárgyalandó ismeretkörök A félév elfogadásának feltételei, követelmények
RészletesebbenNövények búvárruha nélkül stresszválasz belvíz és aszály esetén
TAKÁCS TÜNDE Növények búvárruha nélkül stresszválasz belvíz és aszály esetén 2018. június 1. Budapest 2018 Afrika Ázsia Eutópa Európa Latin-Amerika és Karib-szigetek Észak-Amerika Óceánia 1 287 920 518
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenInterakciók I Semleges és negatív kapcsolatok
Növényökológia - 5. előadás Interakciók I Semleges és negatív kapcsolatok Miről lesz szó? Az interakciók típusai Neutralizmus és kompetíció Allelopátia Herbivoria Növényi predáció Növényi parazitizmus
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenBiomassza és produktivitás közti összefüggések
Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenMegoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.
Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenNövények víz és ásványi anyag felvétele
Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenMohaismeret 12. Ökofiziológia (Ódor Péter)
Mohaismeret 12. Ökofiziológia (Ódor Péter) Vízviszonyok Edényes növények zömmel homoihidrikusak: belső vízszállítás, vízvesztést kutikula akadályozza meg, párologtatás (transpiració) sztóma által szabályozott.
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
Részletesebben1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!
Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A víz felvétele és szállítása a növényben, transzspiráció Előadás áttekintése 1. Víz a talajban 2. Vízfelvétel a
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenMiért nincsenek szárazságtűrő növényfajtáink? (2.)
A növények, így kultúrnövényeink is, nemcsak elviselői és elszenvedői a szárazságnak, hanem arra reagálva számos gént ki- vagy bekapcsolnak sejtjeikben, mely bizonyítja aktív részvételüket az aszály káros
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A VÍZHASZNOSÍTÓ KÉPESSÉG GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A növények vízfelvételének mechanizmusa, a vízállapot
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenA talajnedvesség megőrzésének jelentősége és hazai gyakorlata
A talajnedvesség megőrzésének jelentősége és hazai gyakorlata Rajkai Kálmán László tudományos tanácsadó MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest Tartalmi vázlat A talaj
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A növényi növekedés és fejlődés áttekintése Előadás áttekintése 1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenAzok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.
övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenAz egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!
RészletesebbenA fák növekedésének egy modelljéről
1 A fák növekedésének egy modelljéről Az interneten nézelődve találtunk rá az [ 1 ] munkára, ahol a fák növekedésének azt a modelljét ismertették, melyet először [ 2 ] - ben írtak le. Úgy tűnik, ez az
RészletesebbenSzárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás
Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
Részletesebben1 Aspidistra elatior kb.60 cm magasra nő, nagyon árnyéktűrő ( lux), igénytelen, a legmostohább körülmények közt is megél
1 Aspidistra elatior kb.60 cm magasra nő, nagyon árnyéktűrő (300-400 lux), igénytelen, a legmostohább körülmények közt is megél 2 Chrysalidocarpus más néven Dypsis vagy Areca lutescens pálma, kb 1,5-2,5
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenVADNÖVÉNYEK EX-SITU VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI KORLÁTAI
VADNÖVÉNYEK EX-SITU VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI KORLÁTAI Készítette: Gauland Ildikó ELTE-TTK Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Tóth Zoltán 2014. Június 25. BEVEZETÉS Amiről szó lesz: Az ex-situ védelem Ex-situ
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE
A VÍZGAZDÁLKODÁS METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI Budapest, 2016. november 24-25. A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE Jolánkai Márton, Kassai M. Katalin, Tarnawa Ákos, Pósa
RészletesebbenNedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.
ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár
RészletesebbenPápa Erzsébet liget fakivágás
5 nyugati ostorfa Celtis occidentalis 5 3 száraz ágak 12 cseresznyeszilva Prunus cerasifera 40 15 száraz ágak, mézgás 24 mezei juhar Acer campestre 50 8 száraz ágak, törzssarjak külpontos 41/b kínai papíreperfa??
RészletesebbenOktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. OKTV 2006/2007. Biológia I-II. kategória döntő forduló Feladatlap
Feladatlap Feladatlap Feladatlap Feladatlap Feladatlap Megoldások 1. feladat: Fajismeret (18 pont) Először 4 társulás képét látja (I-IV). A társulások neveit írja a táblázat első oszlopába! Ezután 12 faj
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere.67/33 (kredit%)
Tantárgy neve: Növényélettan (MTB7014) Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere.67/33 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAZ ELSŐ TABLETTA FORMÁJÚ BIOSTIMULÁNS
AZ ELSŐ TABLETTA FORMÁJÚ BIOSTIMULÁNS Csak egy Click Jótékony mikrobiológia A növény fejlődését elősegítő rizobaktérium Szerves összetevők Starter hatás Biostimuláns hatás Növeli a növény stressztűrő képességét.
RészletesebbenA TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE
Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5
RészletesebbenSzarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő
Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenDr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26
Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A hajtás élettani folyamatai
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter
EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban Pongrácz Péter Ellenséges környezet (relatív fogalom) Minden környezet minden időpontban tartalmaz potenciálisan ártalmas
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenCSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 8/1998.(II. 15.) számú. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 8/1998.(II. 15.) számú r e n d e l e t e Egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról (egységes szerkezetben a 15/1998 (V.1.) a 12/2000.
RészletesebbenKoós Sándor. tudományos segédmunkatárs MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó utca 15.
Koós Sándor tudományos segédmunkatárs MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó utca 15. Prof. Dr. Győri Zoltán opponensi kérdéseire adott válaszok 1. Ez után merül fel a Bírálóban
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenKövetelményrendszer. a Növényi biokémia és élettan c. tárgyból Kertészmérnök BSc I. évfolyam hallgatói részére. 2016/2017. tanév II.
Követelményrendszer a Növényi biokémia és élettan c. tárgyból Kertészmérnök BSc I. évfolyam hallgatói részére 2016/2017. tanév II. félév 1. A Növényi biokémia és élettan tárgy oktatása heti 3 elméleti
RészletesebbenJ ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013
A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenTémazáró dolgozat. A növények országa.
Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (para@ludens.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu Növényi stresszélettan 1. A stressz
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gibberellinek és citokininek Előadás áttekintése 1. Gibberellinek: a növénymagasság és csírázás hormonjai 2. A gibberellinek
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenA pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében
A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenTávérzékelés és ökológia (remote sensing)
Távérzékelés és ökológia (remote sensing) Alap megfigyelések - a vegetáció a víz és a csupasz földfelszín a beérkező sugárzás eltérő hullámhosszúságú részeit veri vissza illetve nyeli el - Azaz a visszavert
RészletesebbenCsöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu
Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium
RészletesebbenÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenLegionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás
Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Mintavételi helyek kiválasztása vízből és levegőből Reskóné Dr. Nagy Mária KVI-Plusz Kft. Legionella új közegészségügyi
RészletesebbenA vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.
Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Részletesebben