A ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVI MUNKABESZÁMOLÓJA

Átírás

1 A ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVI MUNKABESZÁMOLÓJA 1. Munkaszervezés, jogi és adminisztratív feltételek 2010-ben levéltári szakmai munkánkban nem történt lényeges jogszabályi változás, és a munkaszervezés területén sem vezettünk be változtatást az eddig bevált gyakorlathoz képest. Az anyakönyvi eljárást szabályozó évi I. törvény hatálybalépésének idejét (2010. január 1.) a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról rendelkező évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló CXLVIII. törvény a január 1-jére változtatta, így a törvény 79. -ának (2)-ben előírt levéltári kutatási korlátozásokat (az anyakönyvi másodpéldányok esetében) egyelőre nem kellett bevezetnünk ben elvégeztük a belső szabályzatok elsősorban az aktuális pénzügyi szabályzatok jogszabályi változásokból következő kiegészítését, illetve korszerűsítését, és intézményünk számára új iratkezelési szabályzatot és irattári tervet készítettünk. 2. Személyi feltételek Intézményünk engedélyezett létszáma 2010-ben is 28 fő volt (27 teljes munkaidőben foglalkoztatott és 1 részmunkaidős). Dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselői és polgármesteri megbízatása idejére, majd 2010 novemberétől levéltári miniszteri biztosi kinevezése miatt továbbra is fizetés nélküli szabadságon maradt, Erős Krisztina levéltárosunk pedig egész évben GYES-en volt. Az álláshelyükön képződő bérmaradvány terhére - megbízás alapján - napi négy órás munkaidőben kisegítő alkalmazottat foglalkoztattunk a Balatoni úti raktárbázis takarítási problémáinak legalább részleges megoldására elején - nyolcévnyi GYES, illetve GYED után - visszatért a munkába Magyarné Kófiás Henriette levéltári kezelő. Ez évben Csomor Erzsébet levéltáros befejezte Szombathelyen a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában a történelem (BA) szakon folytatott tanulmányait, és történelem alapszakos bölcsész diplomát szerzett.

2 A Magyar Országos Levéltár által szervezett, 2011 februárjában záruló felsőfokú segédlevéltárosi képzésen ez évben összesen hat munkatársunk (Elekesné Bíró Bernadett levéltári adatrögzítő, valamint Bekő Tamás, Farkasné Molnár Gabriella, Magyarné Kófiás Henriette, Németh Lászlóné és Oláhné Szakály Gabriella levéltári kezelő) vett részt. 3. Pénzügyi gazdasági helyzet évben intézményünk bevételei a évhez viszonyítva az alábbiak szerint alakultak (adatok ezer Ft-ban): Megnevezés évi évi évi évi Változás összeg % összeg % % 1. Intézményi működési , ,9 109,4 bevétel 2. Működési célra átvett pénzeszköz , ,0 109,9 3. Felhalmozási célra 250 0, átvett pénzeszköz 4. Költségvetési támogatás - működésre , ,5 102,0 - felhalmozásra , ,1 16,5 5. Pénzmaradvány , ,7 193,6 Bevétel összesen , ,0 98,4 Működési bevételünk 2010-ben 9,9 %-kal, 379 eft-tal több, mint az előző évi. Elmaradás csupán a kiadványértékesítésnél mutatkozik. Annak ellenére, hogy továbbra sincs érdeklődő a kiadatlan 27 m 2 alapterületű helyiség iránt, a bérbeadásból származó bevételünk is növekedett. Intézményi működési bevételeink alakulását a következő táblázat szemlélteti (adatok ezer Ft-ban): évi évi évi évi Változás Megnevezés összeg % összeg % % 1. Kiadvány értékesítés , ,8 63,4 2. Iratmásolás 234 5, ,9 111,9 3. Energiaköltség-térítés 158 3, ,8 134,2 4. Bérleti díjak , ,8 104,6 5. Vendégszoba használat 37 0,9 99 2,2 267,6 6. Egyéb bevételek 111 2, ,2 447,7 2

3 7. Kamatbevételek 13 0,3 12 0,3 92,3 Működési bevételek össz ,0 4, ,0 109,4 A működési célra 798 eft-tal több, mint 2009-ben. Összesen eft. Forrásai és céljai a következők: Forrás Jogcím Összeg (eft) Zalaegerszeg MJV Önkormányzata Újabb fejezetek Zeg történetéből 790 Zalaegerszeg MJV Önkormányzata Rendezett tanácsú város 125 éve 300 Zalaegerszeg MJV Önkormányzata Előmunkálatok Zeg monográfiához Zalaegerszeg MJV Önkormányzata Egerszeg végvár és város 895 NKA Riválisok polgárosodása NKA Módszertani kiadványok 245 NKA Londoni konferencia 178 NKA Kutatótábor 380 NKA Muraközi uradalom 852 NKA Választási küzdelmek 650 NKA Savmentes dobozok 376 NKA Levéltári kézikönyvek 300 Átvett pénzeszközök összesen Intézményünk kiadásai évben a következőképpen alakultak (adatok ezer Ft-ban): évi évi évi évi Változás Megnevezés összeg % összeg % % 1. Személyi juttatás , ,8 106,7 2. Munkaadót terhelő jár , ,0 92,3 3. Dologi kiadások 20,657 18, ,4 108,0 4. Felhalmozási kiadások 250 0, ,2 520,0 5. Felújítási kiadások , Támogat.ért. műk. kiad , ,6 116,2 Kiadások összesen , ,0 97, évben a személyi kiadásaink eft-tal haladta meg az előző évit. Az eltérés főleg 4 fő jubileumi jutalma, valamint a soros előrelépések miatti többlet kiadásból adódott. A fenntartónk a 3

4 fenti kötelező juttatásokon kívül még a szintén kötelezően kifizetendő kereset-kiegészítésre nyújtott fedezetet. Az év közben keletkezett bérmaradvány terhére dolgozóinknak kedvezményes közteherrel adózó meleg étkezési utalványt vásároltunk. A munkaadót terhelő járulékok csökkenésének az oka, hogy megszűnt az EHO, és a járulékok százalékai is változtak. A dologi kiadások eft-tal több, mint az előző évi volt. Fenntartónk év közben az Asbóth Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett emlékülést, a Fejezetek Zala megye politikatörténetéből című tudományos konferenciát, és A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a században című kiadványunkat támogatta. A Zala Megyei Önkormányzat a fejlesztési céltartalék terhére lehetővé tette, hogy a Generál felszámolása miatt biztosított legyen a levéltári raktárak önálló áramellátása. A munkálatok elvégzéséhez eft támogatást nyújtott. Szintén a fejlesztési céltartalék terhére kaptunk 300 eft támogatást egy digitális fénymásoló beszerzéséhez. Felhalmozási kiadásaink a fenti tételekből tevődnek össze. 4. Műszaki technikai feltételek Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be 2009 novemberében A zalaegerszegi Kvártélyház megújulása címmel (a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében) a város és megyénk közös tulajdonában lévő levéltárunk központi épületét is magában foglaló - Kvártélyház egészének teljes külső tatarozására, a tető, a homlokzat és a nyílászárók felújítására. A Zala Megyei Önkormányzat, mint az épület társtulajdonosa 13,1 millió forint pályázati önrészt biztosított évi költségvetésében a felújítás megvalósításához, ez az összeg azonban nem kerülhetett felhasználásra, mert a pályázat nem nyert támogatást. Az épület külső tatarozása elmaradt, 2010-ben megvalósult viszont a homlokzati rész elektromos galambriasztó rendszerének felújítása, amihez fenntartónk még a évi intézményi költségvetésünkben biztosított Ft fedezetet. A Széchenyi tér 3-5. sz. alatti épületünk földszinti raktárait a 2006-ban elvégzett raktárminősítés során a csak szükségmegoldásként elfogadható kategóriába sorolták a klíma szempontjából (a magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom miatt). A 3. sz. alatti épületrész raktáraiban 2010-ben saját költségvetésünkből elvégeztük a fűtőtestek (régi típusú, forróvizes radiátorok) csapjainak cseréjét, és hőfokszabályozós csaptelepek beépítésével oldottuk meg e 4

5 helyiségekben a fűtési időszak alatt a hőmérséklet helyi szabályozását, 4-5 C-kal való csökkentését, így azok klímája már megfelel az állományvédelmi előírásoknak. Széchenyi téri épületünkben erősen elhasználódott az ügyfélszolgálat által, hiteles iratmásolatok kiadására szolgáló hagyományos fénymásoló, ezért egy új, A/3-as méretű levéltári iratok másolására is alkalmas digitális fénymásoló berendezést szereztünk be, részben költségvetési támogatásból (300 eft), részben pedig külső forrás (a SI-HU sz. pályázati projekt) segítségével. A levéltári kutatótábori gyűjtőmunkához ebből a forrásból egy új digitális kompakt fényképezőgépet (Canon G11) kaptunk fotóállvánnyal, ugyanakkor azonban szeptember 24-én ellopták az új fotóállványt, valamint az Olympus E-10 típusú régebbi digitális fényképezőgépünket és a számítógépes projektorunkat, amivel mintegy Ft kár érte levéltárunkat. (A lopás ügyében indított rendőrségi nyomozás mindeddig nem járt sikerrel.) Balatoni úti raktárbázisunkon eddig külön szerződés alapján - a telekszomszéd Generál Kft. szolgáltatta az elektromos áramot és a vizet. Mivel 2009 júliusában felszámolási eljárás indult e cég ellen, így az áram- és vízellátás jövője bizonytalanná, kiszámíthatatlanná vált, raktárbázisunk zavartalan, biztonságos működtetése érdekében 2010-ben megkezdtük az önálló áramellátás kiépítését, melynek megvalósítását fenntartónk 1 millió Ft-tal támogatta. 5. Állományvédelem, iratrestaurálás Állományvédelmi feladatainkat fenntartónk ez irányú költségvetési támogatásának hiányában 2010-ben is a központi pályázati források, elsősorban az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) évi levéltári állományvédelmi pályázatán elnyert összegek segítségével hajtottuk végre. A megelőző jellegű iratvédelemre ez évben is nagy hangsúlyt fektettünk. Az iratrendezési munka keretében az iratokról eltávolítottuk a kapcsokat, zsinegeket és gumiszalagokat, a gyűrődéseket kisimítottuk, és folyamatosan elvégeztük az iratok savmentes védőborítóba - palliumokba - történő átcsomagolását, a hagyományos tárolódobozokat pedig korszerű, savmentes papírdobozokra cseréltük. A savmentes dobozok beszerzésére az OKM pályázatán 2009-ben elnyert Ft összegű támogatásból 2010-ben 2850 db savmentes dobozt vásároltunk a Gran Papír Kft-től. Az elmúlt években befejeződött Zalaegerszeg Város Régi Levéltára iratainak mikrofilmezésre való előkészítése. E munkálatok közben pontos jegyzéket készítettünk a restaurálandó (fertőzött, penészes) iratokról, elrongyolódott, megrongálódott kötetekről. Legfertőzöttebbeknek a 18. 5

6 századi számadáskönyvek, azok mellékletei és a végrendeletek egyes darabjai bizonyultak. Az OKM évi állományvédelmi pályázatán támogatást nyertünk ezek restaurálására. A kapott támogatást április 30-ig használtuk fel, összesen 1112 oldal terjedelmű iratanyagunk rendbe tételére. E támogatás segítségével az alábbi iratok restaurálását végezte el 2010-ben a budapesti OSZK-SOROS Könyvrestaurátor Műhely Kft: Zalaegerszeg Város Régi Levéltára No Szmodics István perceptor lajstroma p. No Magyar Pál városbíró számadása p. No Rigó János városbíró számadása p. No Tóth József városbíró számadáskönyve p. No Páslek András városbíró számadáskönyve p. No Telekfelmérési jegyzék p. No Városház építési költségvetése p. No Városi ügyvédi állás megszüntetése p. No Városi tisztviselők fizetése p. No A Déli Vasút Sopron-Kanizsa vonalainak első terve 1848/ p. No Pintér Máté végrendelete p. No A város határában lévő ingatlanok jegyzőkönyve p. Zala vármegye gyámi választmányának iratai No Acta orphanalia Gyámi ülések iratai június 1. 5 p ben az OKM (és jogutódja, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium) nem írt ki levéltári állományvédelmi pályázatot. E hiányt csak részben pótolhatta a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiumának ezirányú pályázata, melyen Ft összegű támogatást nyertünk újabb 1200 db savmentes irattároló doboz beszerzésére. E támogatás felhasználására 2011 első félévében fog sor kerülni. 6. Iratkezelés ellenőrzése, anyaggyarapodás Az illetékességi körünkbe tartozó iratképző szervek ciklikus ellenőrzését, ennek megfelelően a vonatkozó tárgyévi vizsgálati programunk elkészítését és végrehajtását a levéltárakkal szemben támasztott szakmai követelményeket meghatározó 10/2002. NKÖM rendelet, valamint a 6

7 335/2005. Korm. rendelet alapján végeztük. Az előbbi jogszabály e munkákat szabályozó passzusai az illetékességi körbe tartozó szervek esetében ötévenkénti ellenőrzést írnak elő. Ennek megfelelően 2010-ben lényegében a évben megvizsgált iratképző szervek újbóli ellenőrzését tűztük ki célul. Területileg alapvetően a megyeszékhelyen, valamint a hévízi és keszthelyi kistérségek településein működő és az illetékességünkbe tartozó iratképző szerveket (területi államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveket, önkormányzatokat, intézményeket) kerestük fel és vizsgáltuk meg az iratkezelésüket, valamint az irattáraikat a jogszabályokban előírt módon. E munkálatokban 11 munkatársunk vett részt, akik összesen 101.iratképző szervet ellenőriztek. (A meglátogatott szervek részletes jegyzékét lásd az 1. sz. mellékletben!) Az illetékességi területen végzett ellenőrzési munka összegzéseként megállapítható, miszerint az iratkezelést és irattárolást illetően a változás lassú, de pozitív irányú. Ezzel együtt azonban az irattárak minősége még mindig messze van az optimálistól. Az esetek nem kis részében éppen csak megfelel az alapkövetelményeknek az iratok tárolására szolgáló helyiség, amelynek kiválasztásánál inkább a maradékelv érvényesül. Noha javultak a tárolási körülmények, a befogadóképesség ezzel együtt nem nőtt. Ez később gondot fog jelenteni, mivel folyamatosan növekszik a helyben tovább őrzendő iratok mennyisége, amin az önkormányzatok legutóbbi egységes irattári terve sem változtatott alapvetően. Mindezek mellett az önkormányzatoknál a leglátványosabb a változás, ami több tényezőnek köszönhető. Az elektronikus iktatás esetén kötelezően használandó akkreditált programokat szinte mindenhol bevezették, de nagyon sok helyen szükséges rosszként viszonyulnak ehhez. Ezt a hatást a már megszokott munkamódszereket felváltó újtól való általános félelem és a felkészületlenség együttesen váltja ki. Sok helyütt nem látják át a program igazi célját, aminek következtében nem használják ki az iktatóprogram adta lehetőségeket sem. Így nem spórolnak meg munkát, időt, energiát, melynek természetes eredője a szoftverekkel való - kiindulásként említett - barátságtalan viszony. Sokszor az ellenőrzési idő behatárolt volta miatt nehéz eldönteni, hogy programhiba vagy felkészületlenség húzódik meg egy-egy funkció (pl. iratátadási jegyzék, selejtezési jegyzőkönyv, iktatókönyv generálása és kinyomtatása) nem megfelelőnek mondott/tapasztalt működése mögött. A területi államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél az iratkezelés kevés kívánni valót hagy maga után, a selejtezés változatlanul gyakori és többnyire (rengeteg) iratot is szeretnének átadni, ennek az igénynek azonban a raktári helyhiány, illetve a férőhellyel való gazdálkodás miatt nem tudunk teljes mértékben eleget tenni. Gyakran kell élnünk a 15 éves átadási határidő öt évvel való meghosszabbításának jogával. A selejtezés és iratátadás tekintetében a legtöbb gondot az iskolák és egyéb intézmények jelentik, ahol az iratkezelés terén is a legtöbb 7

8 probléma merül fel. Ezektől a szervektől a legnehezebb elvárni a jogszabályban rögzített átadási feltételek (pl. savmentes doboz használata) maradéktalan teljesítését. Személyzeti, felkészültségbeli problémáik miatt itt van a legnagyobb jelentősége a szaktanácsadásnak. Ez utóbbi szegmens tekintetében mi is megpróbáltunk az év folyamán a magunk eszközeivel tovább segíteni az irattárosok és a szakterületért felelős vezetők munkáját. Az év során a honlapunkon létrehoztunk egy új menüpontot Iratkezelés felügyelete címmel. Ezen belül az iratok életciklusával párhuzamos almenüpontok segítségével mutatjuk be a köziratok szakszerű kezelését, selejtezését, levéltárba adását. A segítségadás ezen formájának pozitív hatása már év közben is érzékelhető volt, főként az irattári ellenőrzések és az iratátadások hatékonyabb bonyolítása terén. Munkatársaink kaptak egy-egy pendrive-ot, melynek segítségével a helyszínről elektronikus formában is el tudják hozni a szükséges dokumentumokat, amelyeket az egységes elektronikus levéltári nyilvántartó rendszer (e-archivum) szervnyilvántartási programrészébe kell becsatolni. A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zalaegerszegi Kirendeltségével, illetve szeptember 1-től a jogutódjával, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatallal tovább folytattuk a korábbi években megkezdett közös irattári ellenőrzéseket. Feladattervünket összehangolva, ben közösen látogattunk meg öt polgármesteri hivatalt. A közös látogatás tapasztalatai változatlanul pozitívak voltak, annak ellenére, hogy az ellenőrzés tárgya a jogszabályok által külön rendelten nincsenek teljesen szinkronban. Mindezek ellenére az együttműködés hasznosnak bizonyult, melynek folytatását szorgalmazzuk ben összesen 28 nagyobbrészt önkormányzatokat és intézményeket érintő iratkezelési szabályzatot kellett elbírálnunk. Különösen az intézményekre, azon belül is az iskolákra igaz, hogy az iratkezelési szabályzataik elavultak, nem felelnek meg a jogszabályoknak, mely tény leginkább az iratkezelés ellenőrzésekor derül ki. Az elbírált iratkezelési szabályzatok java része ennek megfelelően a szervellenőrzési munka során előkerült vagy - horribile dictu elő nem került, ezért újonnan készített vagy kijavított szabályzatok közül került ki. A szervellenőrzési munka felelősségteljes háttérterülete az iratképző szervek által levéltárunkhoz felterjesztett selejtezési jegyzőkönyvek ellenőrzése és jóváhagyása, melynek keretében 2010-ben 111 selejtezési jegyzőkönyvet hagytunk jóvá. Ezek a jegyzőkönyvek kétharmad részt a területi államigazgatási szervektől (azon belül is a rendvédelmi szervektől) érkeztek a levéltárunkba, míg a fennmaradó hányadot javarészt önkormányzatok, illetve intézmények tették ki. A megyei bíróságról, mint cégbíróságról érkezett 835 felszámolási ügyet az e célt szolgáló külön nyilvántartásunkba vezettük be ben 173,46 ifm új anyag került a levéltárba. (Ennek részleteit lásd a 2. sz. mellékletben!) Az iratok többségét igazságügyi szervek és önkormányzati hivatalok adták át. Iratátvételi stratégiánk 8

9 nem változott 2010-ben sem: egyedül az önkormányzati hivatalok tanácskorszakbeli iratainak teljes átadást ösztönöztük, a fond lezártságára való tekintettel, annak végleges feldolgozhatósága érdekében. Minden más esetben, de különösen az államigazgatási szerveknél mint arra fentebb céloztunk - igyekszünk késleltetni az iratátadást. Tárgyévben 71,34 ifm levéltári anyag átselejtezésével 45,16 ifm-rel csökkentettük az állományunkat. (Lásd a 3. sz. mellékletet!) A selejtanyag nagyobb része - a megelőző évekhez hasonlóan - a Magyar Államkincstár Zala Megyei Területi Igazgatósága és jogelődjei iratai közül került ki. Ezenkívül selejteztünk a tanácsi iratokban, illetve vállalati anyagokban, amelyekhez ha jogszabály előírta - selejtezési tervet, illetve minden esetben selejtezési jegyzőkönyvet készítettünk, amelyeket a minisztérium kivétel nélkül jóvá is hagyott ben befejeztük a nyilvántartási segédleteink elektronikus alapokra helyezésével összefüggően több éven keresztül végzett állományrevíziót. Elvégeztük a vonatkozó szakmai ajánláson nyugvó fondfőcsoport összevonásokat, valamint a fondfőcsoportok közötti belső átstrukturálásokat és a korábban rögzített mennyiségi adatokat pontosítottuk. Ennek eredményeként a korrigált adatok összegzése után, a levéltárunkban ténylegesen őrzött iratmennyiség pár százalékkal (453,74 ifm) kevesebbre adódott a korábban külön, papíralapon vezetett és ez idáig hivatalosnak tekintett statisztikánkban feltüntetett mennyiségi adatokhoz képest. Mindezeket egybe vetve, az immáron hivatalosnak tekinthető elektronikus nyilvántartásunk által kimutatott adatok szerint december 31-én a Zala Megyei Levéltár által őrzött iratok mennyisége ,56 ifm-t ért el. 7. Ügyfélszolgálat Levéltárunkat 2010-ben összesen 863 ügyfél kereste fel személyesen, írásban, vagy elektronikus formában. Az ügyfelek részére 232 esetben 2356 oldalnyi hitelesített másolatot adtunk ki. Az ügyfelek száma szinte hajszálra pontosan megegyezik a tavalyi, 2009-es esztendő adatával. A levéltárhoz befutó kérelmek típusai alapvetően nem tértek el a megelőző években tapasztaltakhoz képest. Ennek megfelelően a korábbiakhoz hasonlóan a munkaviszony igazolások és a különféle jogbiztosító (bírósági, földhivatali) és az építési engedélyekkel kapcsolatos iratok kiadása dominált 2010-ben is. Az ügyfelek kiszolgálását alapvetően az e feladatkörrel megbízott négy munkatársunk három gyakorlott levéltári kezelő, illetve egy segédlevéltáros végezte el, de mellettük még két 9

10 másik kollégának akadt több-kevesebb ügyfele, illetve segítettek be többen a bonyolultabb ügyek megoldásába. Az ügyfelek részéről a kiszolgálással kapcsolatban panasz nem merült fel. 8. Kutatószolgálat 2010-ben a Zala Megyei Levéltár által kiadott és érvényesített látogatói jegyek száma 247 volt, tehát összesen ennyi kutató vette igénybe ez irányú szolgáltatásunkat. Közülük első ízben kapott látogatói jegyet (először kutatott levéltárunkban) 129 fő, míg a korábbi években kiadott látogatói jegyeket 118 alkalommal érvényesítettük. A kutatók közül kilencen érkeztek külföldről. Kutatóink összesen 675 kérőlapot nyújtottak be és 1033 esetben végeztek levéltárunkban kutatást. A kilenc külföldi kutató 41 esetben kereste fel intézményünket. A kutatást végzők számára 1694 db másolatot adtunk ki (hazai: 1409, külföldi: 285), amely jelentősen emelkedett a évhez képest. Kutatóink a digitális mikrofilmolvasó segítségével közvetlenül tudtak a nézett mikrofilmről átalánydíj fizetése ellenében elektronikus adathordozóra (CD, DVD, pendrive stb.) tetszés szerinti számban másolatot készíteni, illetve szintén átalánydíj fizetése mellett - a saját digitális fényképezőgép használata is tovább nőtt ben 102 (hazai: 75, külföldi: 27) esetben váltottak a kutatók napijegyet az előbbi szolgáltatások igénybevétele céljából. Ez negyedével több a megelőző esztendőben (80) tapasztaltnak, ami a digitális technika fokozatos terjedésének és kedveltségének természetes következménye. A kutatók kiszolgálását nagyobb részt a három főből álló (egy levéltáros és két levéltári kezelő) kutatószolgálati csoport végezte. E mellett a fondreferencia kiosztásnak megfelelően valamennyi szakalkalmazott (levéltáros és kezelő) kisebb-nagyobb mértékben részt vett a kutatók kiszolgálásában ben az is növelte más munkatársaknak a kutatószolgálatban való részvételét, hogy a két levéltári kezelő beosztású állandó munkatárs az év folyamán segédlevéltárosi képzésen vett részt ben új fénycső armatúrák felszerelésével korszerűsítettük a kutatóterem világítását, amelyek javították a komfortosságot. A kiadott levéltári anyaggal és a kiszolgálással kapcsolatban panasz nem merült fel. 9. Rendezés, selejtezés, segédletkészítés A levéltár szakmai munkájában 2010-ben is meghatározó szerepet kapott az iratfeldolgozás, vagyis a rendezés, selejtezés és segédletkészítés, amely minden további szakmai feladatnak (pl. 10

11 ügyfélszolgálat, kutatószolgálat), valamint a közművelődési és tudományos munkának is az alapját képezi. Az iratfeldolgozáson belül a ráfordított munkaidőt és energiát tekintve a különböző szintű rendezési munkálatok jutottak főszerephez. Az iratrendezéssel párhuzamosan a hozzájuk logikusan kapcsolódó segédleteket, mindenek előtt a jogszabályban is előírt (áttekintő) raktári jegyzékeket is elkészítettük, illetve elkészítésüket beindítottuk. (A rendezés, selejtezés és segédletkészítés részletes kimutatását lásd a 4. sz. mellékletben!) A rendezés alá vont anyagok, és azok kiválasztásának szempontjai 2010-ben is a megelőző évek mintájára történt, vagyis az ügyfelezési és kutatószolgálati munkában gyakran használt, valamint a tudományos munkánk során feldolgozandó források rendezésének elsődlegessége mellett az egységes (közép)szintre hozás volt a vezérlő elv. Ennek megfelelően 2010-ben is tovább folytattuk a levéltári anyagunk csaknem kilencven százalékát kitevő 20. századi iratanyag, azon belül is a tanácsok, egészen pontosan a megyei, járási és városi tanácsok iratainak tervszerű középszintű rendezését. A 23 fondfőcsoport közül a tanácsi a legnagyobb; az általunk őrzött levéltári anyag egyötöde, több mint 2000 ifm tartozik ebbe a kategóriába. A középszintű rendezés ezen kívül zömmel intézményi, azon belül is iskolai anyagot, illetve gazdasági szerveket, valamint az 1950 előtti megyei és járási közigazgatás fondjait érintette. Az összes középszintű rendezésünk 179,84 ifm volt. Az alapszintű, a fondok szétválasztását célzó rendezés javarészt a vegyes segédkönyveket, illetve a teljesen rendezetlen tervanyagot érintette. Utóbbiból két gyűjteményes fondot alakítottunk ki Zala megye tervtára, illetve Zala megyei terület- és településrendezési tervek címmel. Mindezek mellett alapszinten feldolgoztuk a vegyes tanácsi duplum jegyzőkönyveket. Az alapszintű rendezés 2010-ben összesen 69,54 ifm-t érintett. Darabszinten, a munka jellegénél fogva az előbbi munkatípusokhoz viszonyítva kevesebb iratot rendeztünk, ami 7,72 ifm-t ért el. Ez a munka döntőrészt feudális iratokat érintett. A korábban már rendezett, de különböző okok miatt idővel keveredett iratállományokat, vagy a szakmai követelmények által meghaladott rendezéseket rendszeresen felülvizsgáljuk, és ha szükséges, akkor áttekintő, helyreállító rendezéseket végzünk bennük ben 0,99 ifm-t érintett az áttekintő rendezés, míg kb. 1 ifm anyagot reponáltunk és 17,82 ifm levéltári iratot külön is savmentes dobozba helyeztünk. Állományvédelmi célkitűzéseink között a preventív védelem egyik fontos eleme a régi, korszerűtlen savas tárolódobozok fokozatos lecserélése. Ma már szinte minden rendezési folyamat nélkülözhetetlen technológiai eleme a dobozok cseréje és újra címelése, de ez mellett ha a kizárólag pályázati úton beszerzett dobozmennyiségből kitelik rendezéstől függetlenül is végzünk átdobozolást hez hasonlóan 2010-ben is jelentősnek mondható raktárrendezési munkát végeztünk, melynek keretében a célszerűbb elhelyezés, valamint a helynyerés okán több 11

12 raktárunkban is átalakítottuk a raktári rendet. E munka során több mint 150 ifm levéltári anyagot mozgattunk meg. Az iratfeldolgozás szinte mindig nélkülözhetetlen eleme a selejtezés. A szakmai érdekeken túl a helyhiány is motiválta intézményünkben a selejtezések végrehajtását. Szakszerűen selejtezni kizárólag a már rendezett anyagban lehet, így a rendezési munkák tervezése szorosan összefügg a selejtezések tervezésével és végrehajtásával. A tanácsi és vállalati iratok rendezési tervbe vételének többek között az is okául szolgált, hogy ezeket az anyagokat alkalmassá tegyük az átselejtezhetőségre ben 71,34 ifm levéltári anyagot selejteztünk át, amiből darabszintű selejtezéssel 29,76 ifm, középszintű selejtezéssel pedig 15,4 ifm selejtet távolítottunk el. A darabszintű selejtezés egyetlen, hatalmas kiterjedésű fondból, a Magyar Államkincstár Zala Megyei Területi Igazgatósága és jogelődjei irataiból történt, míg a középszintű selejtezés tanácsi és vállalati iratanyagot érintett. Az iratfeldolgozási munka utolsó fázisa, és egyúttal fő célja a szakszerűen rendezett és szükség szerint átselejtezett iratanyagról, a megfelelő szintű segédlet elkészítése. A kutató vagy bárki más az anyag feldolgozottságáról, tartalmáról a hozzá tartozó segédleten keresztül kap képet, tulajdonképpen ebben összegződik az iratfeldolgozó munka egésze. Minden közép- és darabszintű rendezés után - esetenként csak a fond(fő)csoport rendezésének lezárultával - raktári jegyzéket készítünk. Valamennyi segédletünk elektronikus úton készült, megfelelve annak az elvárásnak, hogy az e-archivumba becsatolva, a honlapunkon keresztül a világhálón, a nagyközönség számára is elérhető legyen. Az alapsegédletnek tekinthető raktári jegyzékek 191,82 ifm-hez - feudális, iskolai és leginkább tanácsi iratokhoz - készültek. A kutatóknak több információt adó, magasabb szintű áttekintő raktári jegyzékek 64,42 ifm terjedelmű - döntően tanácsi - anyaghoz készültek. A klasszikus segédletek sorába tartozó lajstromot és mutatót 26,46, illetve 0,33 ifm, legnagyobb részt feudális korban keletkezett iratanyaghoz készítettünk. Az egyéb segédletek között kell említenünk az általunk őrzött állami anyakönyvi másodpéldányokba tett 7049 db utólagos bejegyzést, melyből 5157 db a tárgyévben érkezett. A segédletkészítés terén az informatikai technológiák adta előnyök leginkább a relációs adatbázisok építésekor érvényesülnek. Ezt felismerve levéltárunk több informatikailag később egynek is vehető relációs adatbázis építését folytatta 2010-ben. Ennek keretében az MSZMP megyei bizottsága vezető testületei ( ), valamint Zalaegerszeg ( ) és Nagykanizsa ( ) városok végrehajtó bizottsági ülései jegyzőkönyveiben szereplő napirendi jegyzékek feldolgozása készült el. Ugyancsak adatbázis építési céllal készült el egy kutatási program részeként az 1947-es országgyűlési választások adatainak feldolgozása. 12

13 10. Tudományos munka 2010-ben három tudományos konferenciát rendezett levéltárunk. Május 12-én az Egerszeg Fesztivál keretében - került sor Újabb fejezetek Zalaegerszeg történetéből címmel a 125 éve rendezett tanácsú városi rangot elnyert Zalaegerszeg történetének legújabb kutatási eredményeit (elsősorban az Előmunkálatok Zalaegerszeg monográfiájához című kutatási programban eddig elkészült munkákat) 12 előadásban bemutató tudományos tanácskozásra. A Zalaegerszeg város által támogatott konferencián hét munkatársunk tartott előadást szeptember 15-én a rendszerváltoztatás 20. évfordulójára emlékezve Pártok, választók, képviselők. Fejezetek Zala megye politikatörténetéből címmel szerveztünk tudományos konferenciát, amelynek hét előadója köztük a levéltár négy munkatársa - megyénk politikatörténetét elemezte az 1830-as évektől egészen a évi parlamenti választásokig. (Az előadások nyomán tanulmánykötetet szerkesztünk, melyet 2011-ben tervezünk majd megjelentetni.) december 19-én volt a 200. évfordulója Asbóth Sándor mérnök, az 1848/1849-es szabadságharc honvéd alezredese, az amerikai polgárháború legendás északi tábornoka születésének. A Zala megyei Asbóth Sándor Emlékév programjai között szülővárosában, Keszthelyen, a Balatoni Múzeummal együttműködve, december 16-án Asbóth Sándor emlékezete címmel tudományos emlékülést rendeztünk, amely kilenc neves szakember (történész, tanár, levéltáros és muzeológus) bevonásával, levéltári kutatások alapján dolgozta fel az Egyesült Államokban nemzeti hősként tisztelt Asbóth Sándor életrajzának, illetve tevékenységének egyes szakaszait. (Az előadások kézirataiból szerkesztendő tanulmánykötetet a tervek szerint 2011-ben adjuk ki, angol nyelvű rezümékkel.) Ez év szeptember án a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum volt a házigazdája a zalai közgyűjtemények kétévente megrendezett szakmai napjának. A Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok elnevezésű seregszemlén hat tudományos munkatársunk tartott előadást legújabb kutatási eredményeiről. Intézményünk saját, Zalai Gyűjtemény című kiadványsorozatában egy könyv jelent meg 2010-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásával: 68. kötetként a Horváth Zita által szerkesztett A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a században című négy (latin, magyar, horvát és német) nyelvű forráskiadvány. A zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány által kiadott Zalaegerszegi füzetek című kiadványsorozat 10. köteteként jelentettük meg Végh Ferenc Egerszeg végvár és város a

14 században c. kismonográfiáját, 11. kötetként pedig az Egerszegi történeti tanulmányok című, döntően a május 12-i várostörténeti konferencia előadásai nyomán készített tanulmánykötetet. (Mindkét könyv kézirata Zalaegerszeg város támogatásával, az Előmunkálatok Zalaegerszeg monográfiájához elnevezésű kutatási program keretében készült el.) május 16-án volt a 100. évfordulója levéltárunk egykori igazgatója, a tudós jogtörténész, dr. Degré Alajos születésének. Ez alkalomból május 14-én tudományos emléküléssel emlékeztünk meg neves elődünkről. A emlékülésen elhangzott előadások bővített és jegyzetekkel kiegészített szövegének felhasználásával tanulmánykötetet szerkesztettünk, melyet 2010-ben a budapesti Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadóval közösen jelentettünk meg az alábbi címmel: Degré Alajos emlékezete. Tudományos emlékülés. Zalaegerszeg, május ben a levéltár hat tudományos munkatársa összesen 17 tudományos publikációt (önálló művet, hosszabb-rövidebb tanulmányt vagy forrásközleményt) jelentetett meg a fenti könyvekben, valamint más tanulmánykötetekben vagy folyóiratokban, és hat levéltáros további 10 elkészült kéziratot adott le közlésre valamely kiadónak vagy szerkesztőségnek. (Lásd az 5-6. sz. mellékletet!) Hét munkatársunk összesen 44 tudományos vagy ismeretterjesztő előadást tartott különböző országos, regionális vagy helyi rendezvényen (konferencián, emlékülésen, megemlékezésen). (Lásd a 7. sz. mellékletet!) 11. Ismeretterjesztés, közművelődés június 24. és 29. között levéltárunk volt a magyarországi házigazdája a Maribori Területi Levéltárral közösen, a szlovéniai Völgyifaluban és a Zala megyei Pákán megrendezett jubileumi, 20. nemzetközi ifjúsági levéltári kutatótábornak, melyet munkatársunk, Paksy Zoltán szervezett és irányított szeptember én három helyszínen, Szentgotthárdon, Zalaegerszegen és Lendván került megrendezésre a húszéves kutatótábor kétnapos jubileumi konferenciája, kiállítása és kirándulása, melyre meghívást kaptak a tábor korábbi szervezői és résztvevői is. A Göcseji Múzeumban 2011-ben rendezendő Polgárosodás című országos vándorkiállítás előkészítéseként, a Nemzeti Kulturális Alap 2009-ben elnyert támogatásával, Riválisok polgárosodása. Zalaegerszeg és Nagykanizsa című pályázatunk keretében munkatársaink ez évben több száz dokumentumot választottak ki levéltárunk anyagából, hogy 2011-ben majd digitalizálva mutassák be őket a kiállításon. Ez évben két munkatársunk egy-egy ismeretterjesztő cikket jelentett meg a Zala Megye és a Népújság című lapokban. (Lásd a 8. sz. mellékletet!) 14

15 Intézményünkben 2010-ben is levéltári bemutató órákon láttuk vendégül az általános- és középiskolai diákcsoportokat. (Két levéltárosunk egy-egy rendhagyó levéltári órát tartott.) Munkatársaink külső helyszíneken számos ismeretterjesztő történelmi előadást tartottak (Lásd a 7. sz. mellékletet!). Káli Csaba igazgatóhelyettes részt vett Murakeresztúron a Zalai Hagyományok Napja című gálaműsor zsűrizésében, Molnár András igazgató pedig az Asbóth Sándor emlékére rendezett keszthelyi középiskolai vetélkedő zsűrijében tevékenykedett. 12. Belföldi szakmai kapcsolatok Ez évben is részt vettünk a Magyar Levéltárosok Egyesülete országos rendezvényein, így a augusztus 22. és 25. között Debrecenben tartott rendes éves vándorgyűlésen (ahol munkatársaink két szakmai előadást is tartottak), és a március 3-án Budapesten rendezett egyesületi szakmai konferencián. Káli Csaba igazgatóhelyettes, mint az MLE országos választmányának tagja vezette az egyesület tagdíjnyilvántartását, folyamatosan kapcsolatot tartott az egyesülettel, és részt vett a választmány fővárosi ülésein. Bilkei Irén főlevéltáros szintén a választmány tagjaként tevékenykedett, és közreműködött az MLE vándorgyűlés forrásközlő szekciójának szervezésében. Intézményünk vezetői jelen voltak az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának június 1-jei rendkívüli közgyűlésén és az ÖLT november 3-4-ei rendes évi közgyűlésén, illetve igazgatói értekezletén. Káli Csaba igazgatóhelyettes 2010-ben levéltári szakfelügyelőként ellenőrizte a Vas Megyei Levéltárat, a Győri Megyei Levéltárat, a Soproni Megyei Levéltárat és a Somogy Megyei Levéltárat, valamint a soproni, veszprémi és keszthelyi egyetemi levéltárakat. Ez évben is több munkatársunk vett részt a nyugat-dunántúli, illetve szomszédos megyék levéltári rendezvényein, így április 27-én Szombathelyen a Vas megyei, és november 17-én Győrben a Győr-Moson-Sopron megyei levéltári napokon, a május 5-i szombathelyi Mediawave konferencián, a Hajnal István Kör augusztus 27-ei kőszegi konferenciáján, továbbá a Veszprém Megyei Levéltár november 11-ei szakmai napján. Káli Csaba október 29-én a Békés Megyei Levéltár levéltári napján tartott előadást. A Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok elnevezésű, szeptember án a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeumban megtartott seregszemlén hat tudományos munkatársunk tartott előadást legújabb kutatási eredményeiről, december 16-án pedig a keszthelyi Balatoni Múzeummal együttműködve rendeztük meg az Asbóth Sándor emlékezete című tudományos emlékülést. 15

16 13. Nemzetközi kapcsolatok június 24. és 29. között a szlovéniai Völgyifaluban (Dolina pri Lendavi) és a Zala megyei Páka környékén került megrendezésre a jubileumi, 20. szlovén-magyar levéltári kutatótábor a Zala Megyei Levéltár, a Maribori Területi Levéltár szervezésében, együttműködve a Vas Megyei Levéltárral. A program házigazdája ez évben a Zala Megyei Levéltár, vezetője pedig munkatársunk, Paksy Zoltán volt. A kutatótábor megrendezését támogatta a Vas Megyei Önkormányzat is a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében lebonyolított pályázati projektje segítségével. Ugyancsak e támogatás segítségével rendeztük meg a vasi levéltárral közösen szeptember én Szentgotthárdon, Zalaegerszegen és Lendván a húsz éves levéltári kutatótábor kétnapos jubileumi szakmai konferenciáját, kiállítását és kirándulását. Munkatársunk, Foki Ibolya főlevéltáros angol nyelvű előadást tartott március 19-én a Muraközre vonatkozó Zala megyei levéltári forrásokról a szlovéniai Radenciben megrendezett, Technical and Field Related Problems of Traditional and Electronic Archiving című nemzetközi levéltár-tudományi konferencián. Ugyancsak ő lépett fel egy-egy angol nyelvű előadással Londonban az egyetem nemzetközi társadalomtörténeti konferenciáján, valamint Debrecenben az MLE nemzetközi szekciójának ülésén. (Lásd a 7. sz. mellékletet!) 2010-ben is együttműködtünk a horvátországi Muraköz Megye Branimir Bunjac történész vezette Történelmi Társulatával. Két kollégánk e Társulat megbízása alapján ez évben készítette el előadásának kéziratát és adta le fordításra a horvátországi Csáktornyán 2011 januárjában megvalósítani tervezett, Muraköz történetére vonatkozó nemzetközi konferenciához ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Zalai Gyűjtemény című levéltári kiadványsorozatunk 68. köteteként jelentettük meg A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a században című négy (latin, magyar, horvát és német) nyelvű forráskiadványt, mely az egykor Zala megyéhez tartozó, ma pedig Horvátország részét képező Muraköz történetének eddig ismeretlen, zömében bécsi levéltárakban őrzött dokumentumait adja közre a magyar, horvát és osztrák szakemberek számára. Kiadványunkat 2011-ben Horvátországban és Ausztriában is el kívánjuk juttatni a levéltárakhoz és más tudományos intézményekhez. 16

17 14. Informatika 2010-ben újabb fontos lépéseket tettünk a levéltár anyagának és kiadványainak digitalizálása területén. Kapcsolódva a Magyar Országos Levéltár oklevél-digitalizálási programjához, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2009-ben teljes egészében digitalizáltattuk az 1526 előtti oklevélgyűjteményünket, összesen 438 darab oklevelet. A budapesti GDL Kft. által digitalizált oklevélanyag 2010 nyarától a Magyar Országos Levéltár honlapján, a központi oklevéladatbázisban vált elérhetővé. Ez évben a budapesti Arcanum Adatbázis Kft. végezte el a kulturális minisztérium támogatásával korábbi kiadványaink többségének digitalizálását ( oldal terjedelemben), kilenc kötetünk anyagából pedig levéltári informatikusunk készített PDF formátumú digitális változatokat. E munkák eredményeképpen a Magyar Levéltári Portálon ( valamint saját honlapunkon tettük közzé a Zalai Gyűjtemény című kiadványsorozatunk első ötven kötetét, a Zalaegerszegi füzetek című könyvsorozat nyolc kötetét, és 12 egyedi kiadványunk 14 kötetét. A Magyar Levéltári Portálon található, zalai levéltári anyagokat is tartalmazó központi adatbázisokhoz 2010-ben használati útmutatókat helyeztünk el levéltárunk honlapján, majd honlapunk digitális tartalmait kiegészítve a fentiekkel egy Zalai Digitális Archívum elnevezésű menüben vontuk össze. E menü elemeit négy csoportba osztottuk: 1. levéltári dokumentumok, 2. digitalizált könyvek, 3. digitalizált újságok, 4. virtuális kiállítások. Intézményünk honlapját ez évben kiegészítettük aktuális közérdekű adatainkkal, a honlap többi elemét pedig folyamatosan frissítettük, és az Interneten tettük közzé az earchivumhoz újonnan hozzákapcsolt nyilvántartási adatokat, illetve tájékoztatási segédleteket is ben folytattuk az előző évben megkezdett, nagyobb szabású adatbázis-építési, illetve digitalizálás-előkészítési programot, amely a 20. század második felében keletkezett állampárti és tanácsi iratanyag vezető testületi jegyzőkönyveiben lévő napirendi pontok feldolgozását tűzte ki célul ben az MSZMP Zala Megyei Bizottsága vezető testületei ( ), valamint a zalaegerszegi és nagykanizsai városi tanácsok végrehajtó bizottsági ülési jegyzőkönyveinek feldolgozása készült el (1950-től 1971-ig, illetve 1954-től 1990-ig). Adatbázis készült ezeken kívül az évi országgyűlési választások irataiból is. A Göcseji Múzeumban 2011-ben bemutatandó Polgárosodás c. vándorkiállítás előkészítéseként, a Nemzeti Kulturális Alap 2009-ben elnyert támogatásával, Riválisok polgárosodása. Zalaegerszeg és Nagykanizsa című pályázatunk keretében 2325 oldal (felvétel) sajtóanyag (Zala-Somogyi Közlöny, ) mikrofilmről történő digitalizálását végeztük el 2010-ben. 17

18 Zala vármegye 1716 előtti közgyűlési jegyzőkönyveinek teljességre törekvő regesztázása (és majdani internetes közzététele) érdekében digitalizáltuk (beszkenneltük) a korábban kimaradt, 1692 és 1715 közötti jegyzőkönyvi töredékeket, összesen 225 oldal terjedelemben. Intézményünkben 2010-ben három könyv nyomdai előkészítését (szedését, tördelését) végeztük el. A Zalai Gyűjtemény című levéltári kiadványsorozatunk 68. köteteként jelentettük meg A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a században című, 507 oldal terjedelmű forráskiadványt. A zalaegerszegi Millecentenáriumi Közalapítvány által kiadott Zalaegerszegi füzetek c. kiadványsorozat 10. köteteként készítettük el Végh Ferenc Egerszeg végvár és város a 17. században című, 191 oldalas kismonográfiáját, 11. köteteként pedig az Egerszegi történelmi tanulmányok című, 242 oldalas tanulmánykötetet. 15. Szakkönyvtár Levéltári szakkönyvtárunk 2010-ben 392 művel, 404 kötettel gyarapodott. Teljes könyvállományunk december 31-én mű (a korábbi selejtezéseket levonva összesen mű) volt. Állományunk gyarapodása ez évben is döntő részben kiadványcserével és ajándékozással történt (172 mű, 173 kötet, illetve 128 mű, 138 kötet), vétel útján mindössze 92 művet (93 kötetet) tudtunk beszerezni ( Ft értékben). A Nemzeti Kulturális Alap ben elnyert pályázati támogatásával Ft értékben nyílt lehetőség szakkönyvtárunk állományának bővítésére, levéltári módszertani és igazgatástörténeti szakkönyvek megvásárlására. Könyvtárunkat ez évben is kizárólag a levéltári anyagot kutatók, valamint saját munkatársaink használták ben is tovább folytattuk a Szirén integrált könyvtári nyilvántartási rendszer központi adatbázisának feltöltését. (Saját állományunk leírása a műnél tart.) Könyvtárosunk ez évben is folytatta az országos és zalai napilapok és folyóiratok sajtófigyelését, valamint bibliográfiai adatgyűjtést végzett dr. Fára Józsefről, megyénk egykori (1917 és 1938 közötti) levéltárnokáról. A Nemzeti Kulturális Alap 2009-ben elnyert pályázati támogatásával végeztük el a Zala- Somogyi Közlöny című, első zalai újság legkorábbi, 1862 és 1872 közötti teljes évfolyamainak 2325 oldal (felvétel) terjedelmű, mikrofilmről történő digitalizálását (saját digitális mikrofilmolvasó berendezésünkkel) a Riválisok polgárosodása. Zalaegerszeg és Nagykanizsa című program keretében, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2011-ben bemutatandó vándorkiállítás számára. 18

19 16. Egyéb munkák Ez évben egy munkatársunk vállalt szerepet a felsőoktatásban: Paksy Zoltán PhD főlevéltáros Szombathelyen, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában a Társadalomföldrajz tanszéken tanított politikai és gazdasági földrajzot. Intézményünk és munkatársaink szakmai, illetve tudományos tevékenységéről 2010-ben 38 nyomtatott sajtóhíradás jelent meg különböző országos vagy zalai lapokban, folyóiratokban. Többségük a Zalai Hírlap és a Zalaegerszeg hasábjain látott napvilágot, és zömében a tudományos konferenciáinkkal vagy a levéltári kutatótáborral foglalkoztak. (Lásd a 9. sz. mellékletet!) Ez évben is figyelemmel kísértük a levéltárunkkal kapcsolatos elektronikus híradásokat, és 39 híranyag közzétételét fedeztük fel különböző hírportálokon vagy honlapokon. Zalaegerszeg, január 14. Molnár András levéltár-igazgató 19

20 1. sz. melléklet A Zala Megyei Levéltár illetékességi területén lévő iratképző szervek évi ellenőrzése Körjegyzőségek, Polgármesteri Hivatalok: 1. Zala Megyei Közgyűlés Hivatala, Zalaegerszeg 2. Zalaegerszeg MJ Város Polgármesteri Hivatala 3. Keszthely Város Polgármesteri Hivatala 4. Hévíz Város Polgármesteri Hivatala 5. Balatongyöröki Körjegyzőség 6. Cserszegtomaj, Polgármesteri Hivatal 7. Alsópáhok, Polgármesteri Hivatal 8. Karmacsi Körjegyzőség 9. Gyenesdiás, Polgármesteri Hivatal 10. Várvölgy, Polgármesteri Hivatal 11. Zalaapáti Körjegyzőség 12. Zalavári Körjegyzőség 13. Sármelléki Körjegyzőség 14. Vonyarcvashegy, Polgármesteri Hivatal 15. Zalaszántói Körjegyzőség 16. Mihályfai Körjegyzőség 17. Óhidi Körjegyzőség 18. Felsőpáhok, Polgármesteri Hivatal 19. Rezi, Polgármesteri Hivatal 20. Többcélú Kistérségi Társulás, Hévíz 21. Többcélú Kistérségi Társulás, Keszthely Iskolák, intézmények: 1. Bibó István Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Hévíz 2. Vajda János Gimnázium, Keszthely 3. Közgazdasági Szakközépiskola, Keszthely 4. Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Keszthely 5. Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nagyváthy János Szakközépiskola és Kollégium Tagintézménye, Keszthely 6. Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Keszthely 7. Farkas Edit Szakiskola és Kollégium, Keszthely 8. Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg 9. Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg 10. Csány László Közgazdasági Szakközépiskola, Zalaegerszeg 11. Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Deák Ferenc Székhelyiskola, Zalaegerszeg 12. Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Széchenyi István Tagiskola Zalaegerszeg 13. Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Ganz Ábrahám Székhelyiskola, Zalaegerszeg

21 14. Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Munkácsy Mihály Tagiskola, Zalaegerszeg 15. Páterdombi Szakképző Iskola Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola, Zalaegerszeg 16. Páterdombi Szakképző Iskola Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tagiskola, Zalaegerszeg 17. Csány-Szendrey Belvárosi Általános Iskola, Keszthely 18. Egry József Általános és Művészeti Iskola, Keszthely 19. Csokonai Vitéz Mihály Általános Művelődési Központ, Keszthely 20. Zöldmező utcai Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola, Keszthely 21. Illyés Gyula Általános Iskola, Hévíz 22. Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, Zalaegerszeg 23. Öveges József Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg 24. Izsák Imre Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg 25. Belvárosi Általános Iskola Petőfi Sándor Székhelyiskola, Zalaegerszeg 26. Belvárosi Általános Iskola Dózsa György Tagiskola, Zalaegerszeg 27. Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola Székhelyiskola, Zalaegerszeg 28. Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola Pais Dezső Tagiskola, Zalaegerszeg 29. Kertvárosi Általános Iskola Eötvös József Székhelyiskola, Zalaegerszeg 30. Kertvárosi Általános Iskola Liszt Ferenc Tagiskola, Zalaegerszeg 31. Béke Ligeti Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola, Zalaegerszeg 32. Festetics György Zeneiskola, Keszthely 33. Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Intézmény, Zalaegerszeg 34. Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Zalaegerszeg 35. Nevelési Tanácsadó, Keszthely 36. Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda, Alsópáhok 37. Szabó István Általános Iskola, Cserszegtomaj 38. Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Gyenesdiás 39. Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, Mihályfa 40. Laky Demeter Általános Iskola, Rezi 41. Általános Művelődési Központ, Sármellék 42. Eötvös Károly Általános Iskola, Vonyarcvashegy 43. Gábor Áron Általános Iskola és Óvoda, Zalaapáti 44. Gersei Pető Általános Művelődési Központ, Zalaszántó 45. Cirill-Metód Általános Iskola, Zalavár 46. Balatoni Múzeum, Keszthely 47. Fejér György Városi Könyvtár, Keszthely 48. Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely 49. Egységes Művelődési Központ, Hévíz 50. Városi Kórház, Keszthely 51. Szent András Kórház, Hévíz 52. Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg Területi államigazgatási és igazságügyi szervek: 1. Zala Megyei Földhivatal, Zalaegerszeg 2. Körzeti Földhivatal, Zalaegerszeg 3. Körzeti Földhivatal, Keszthely 21

22 4. Városi Rendőrkapitányság, Keszthely 5. Keszthely Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, Keszthely 6. Zala Megyei Bíróság, Zalaegerszeg 7. Városi Bíróság, Zalaegerszeg 8. Városi Bíróság, Keszthely 9. Zala Megyei Főügyészség, Zalaegerszeg 10. Városi Ügyészség, Keszthely 11. Városi Ügyészség, Zalaegerszeg, 12. Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság, Zalaegerszeg Gazdasági szervek: 1. Városüzemelési Kht., Keszthely 2. Zalai Nyomda Zrt., Zalaegerszeg 3. Közútkezelő Kht., Zalaegerszeg 4. ZALA VOLÁN Zrt., Zalaegerszeg 5. ZALAGAST Zrt., Zalaegerszeg 6. ZALACO Zrt., Zalaegerszeg 7. Pannontej Zrt., Zalaegerszeg 8. ZÁÉV Zrt., Zalaegerszeg 9. LÉSZ Kft., Zalaegerszeg 10. Városgazdálkodási Kft., Zalaegerszeg 11. COLOR Kft., Zalaegerszeg 12. ZALASZÁM Kft., Zalaegerszeg 13. ZALAVÍZ Zrt., Zalaegerszeg Egyéb: 1. Magyar Olajipari Múzeum Alapítványa, Zalaegerszeg 2. KISOSZ, Zalaegerszeg 3. Keszthelyi Ipartestület, Keszthely Összesen: 101 iratképző szerv 22