I. Környezeti elemek. A légkör problémái Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás

Átírás

1 Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás II.rész (2011. november 18.) Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka tanszékvezető főiskolai docens Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar es tanév I. félév I. Környezeti elemek 1. Légkör Savasodás Ózonréteg sérülése Üvegházhatás és klímaváltozás 2. Vízkészletek Édesvízkészletek Tengerek és óceánok 3. Talaj Talajfunkciók Talajhasználat és talajerózió 4. Élővilág Bioszféra Ökoszisztémák Természetvédelem 5. Városok Városok fejlődése Városok és községek hatása az erőforrásokra Közlekedés A levegő összetétele: Állandó komponensek: Nitrogén (78%) Oxigén (20,9%) 99,8% Argon (0,9%) Neon, Hélium, Kripton, Xenon Változó összetevők: Szén dioxid, metán, hidrogén, dinitrogén oxid, ózon Erősen változó összetevők: vízgőz, szén monoxid, nitrogén dioxid, ammónia, kén dioxid, kénhidrogén A környezetvédelmi statisztikai rendszerekben a legfontosabb szennyező anyagok: Szilárd anyagok (por, pernye) Kén dioxid Nitrogén oxidok Szén dioxid Metán Nehézfémek Illékony szerves vegyületek (VOC) Ózonréteget károsító anyagok (Freon) 1) Savasodás: a 70 es években jelentkezett először (a tűlevelű fák pusztulása, majd a többi). A légkörben az ipari termelés hatására felgyülemlett kénvegyületek a levegő nedvességtartalmával savas vegyületet képeznek,ami leperzseli a fák leveleit. (Németország, Lengyelország, Szlovákia) A kén dioxid szennyezés átlépte a határokat, és további problémákat okozott: talajsavasodás, egészségkárosodás, épületek, hidak korróziója, felszíni vizek elsavasodása (halpusztulás) Helsinki jegyzőkönyv (1985) kén dioxid kibocsátás cs. 30% al Szófia jegyzőkönyv (1988) nitrogén oxidok kibocsátásának csökkentése Oslo (1994) II. kén dioxid jegyzőkönyv 2) Az ózonréteg sérülése: szintén a 70 es évek közepén kezdődött folyamat. A Föld déli félteke fölött időszakosan elvékonyodott az ózonréteg, ami által növekedett a nap ibolyántúli sugárzásának a földi légkörbe jutása. Kémiai anyagok idézik elő (halonok, fluorozott szénhidrogének (HFC), telített és telítetlen freonok (CFC és HCFC) A szennyezések forrásai: tűzoltóberendezések, oldószerek, hűtőszekrények, gázpalackok, stb. Bécs (1985) egyezmény az ózonréteg védelméről A montreali jegyzőkönyv (1987) az ózont bontó halogénezett szénhidrogén halogénezett szénhidrogén származékok (CFC k) emisszióját volt hivatott korlátozni. A CFC kés az ózon ritkulása közti kapcsolatot 1987 re sikerült bizonyossá tenni, a jegyzőkönyvet 1987 szeptember 16 án bocsátották aláírásra, 1989 január 1 jével lépett életbe ig 80% ra, majd 50% ra csökkentik a freonok használatát és szinten tartják a halonokat 2003 a CFC gázok nemzetközi beállításának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult. 1

2 A káros UV sugárzás hatásai: ha egy élő sejtet UVB sugárzás ér, akkor károsodhatnak a sejt működése szempontjából nélkülözhetetlen molekulák elbomlanak az erős ultraibolya B (UVB) sugárzás gyengíti az immunrendszert, csökkenti a fertőző köztük a gombás betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet nő a bőrrákos betegek aránya, főleg a világos bőrű emberek nő a szemkárosodás (szürkehályog) kialakulásának veszélye olyan mikroszkopikus egysejtű növények pusztulása következhet be, amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik, megbontva ezzel a tengeri táplálékláncot. egyes halfajok (például: szardella, makréla) ivadékai elpusztulhatnak haszonnövények (például kukorica) esetében genetikai mutációkat idézhet elő. A hüvelyes növények (például bab, borsó) terméshozama eshet. Mindezek érzékenyen hatnak az élelmiszer ellátásra. 3) Üvegházhatás és klímaváltozás: a Földfelszín átlaghőmérséklete folyamatosan nő 1950 (13,8C) 1990 (14,2C) 2000 (14,6C) a szán dioxid kibocsájtás növekedésének a hatására. A 80 as években jelentkezett a probléma, attól kezdve évről évre érezhető a növekedő tendencia. A szén dioxid koncentráció növekedésének oka alapvetően a fosszilis tüzelőanyagokból (kőolaj, földgáz) származó kibocsátás megháromszorozódása. Toronto (1988) Változó Atmoszféra Konferencia 1990 II. Éghajlati Világkonferencia 1997 KYOTO i Egyezmény: a fejlett országok számszerű kötelezettségeket vállalnak az üvegházhatású gázok(szén dioxid, metán, dinitrogén oxid és fluorozott szénhidrogének) kibocsátásának csökkentésére (1990 től 2003 ig 32% al csökkent a üvegházhatású gázok kibocsájtása) Az aláírók a kibocsátás kevesebb, mint 55% át képviselik. Nem írták alá: USA, Ausztrália (2007 ben igen), Oroszország (2005 ben igen) Kína, India Fontos, hogy ne csak a kibocsátást, hanem az imissziót (szennyezettségi szintet is vizsgáljuk!) A kiotói jegyzőkönyv, az 1992 májusában véglegesített szövegezésű, 1992 júniusában, Rio de Janeiroban aláírt ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve (más néven protokollja), amelyet 1997 december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv 2005 február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának (köztük a Magyar Köztársaság) támogatásával december 3-án Ausztrália is ratifikálta a jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. (Magyarország 6%-os csökkentést vállalt.) A Föld vízkészletének 2,4% a édesvíz (97,6% tenger és óceán). Ebből a 2,4% ból (ha ezt tekintem az édesvízkészlet 100% ának, akkor ebből 87,2% a sarki jég és hó, és csak 12,8 a hozzáférhető az emberiség számára, pedig a jövőnk függ tőle. 1) Édesvízkészletek: Ázsia (31,7%), Dél Amerika (28,2%), Észak Amerika (18,2%) rendelkeznek a legnagyobb édesvízkészletekkel. De az egy lakosra jutó adatok azok, amik többet mondanak: Mo on 598 m³/fő, de pl.a Dél Afrikai Köztársaságban m³/fő. A világban a települések 9% át, az ipar 20% át és a mezőgazdaság 71% át használja fel az édesvíznek Dublin: Víz és Környezet Nemzetközi Konferencia, célja az édesvízkészletek megóvása. Forrás: UNESCO, Dublin: Víz és Környezet Nemzetközi Konferencia Cél: az édesvízkészletek megóvása az egész emberiséget érintő ügy Alapelvek: az édesvíz szennyezhető és véges természeti erőforrás A vízkészlet felhasználása különböző szintű vízfelhasználók, termelők és politikai irányítók részvételén alapul A nők központi szerepet játszanak a vízkészletek megóvásában A víz a gazdasági javak körébe tartozik Az AGENDA 21 is nagy jelentőséget tulajdonít a vízkészletek megóvásának. Általános cél, hogy bolygónk minden lakójának elegendő mennyiségű és jó minőségű víz álljon rendelkezésére. Határokat átlépő vizeknél fontos az érintett államok együttműködése az esetleges kártalanítás felelőssége. 2

3 2) Tengerek és óceánok: a Föld felszínének 29,2% a szárazföld, 70,8% a pedig tenger és óceán (a vízkészletek 97,6% a). A Föld lakosságának 39% a jelenleg is az óceánok partvonalától számított 100 km es körzeten belül él. Mi okozhatja a szennyeződését: Tengeri szállítás Balesetek Hulladék tengerbe engedése (szennyvíz, üledékek, műanyagok, olajok) Partközeli ipari tevékenységek hatása A halászat nem a szennyeződését, hanem inkább a kizsákmányolását jelenti a tengereknek, a tengeri élelmiszerek fogyasztása 1960 ről 1990 re 50% al emelkedett. Tengerek éghajlati szerepe: elnyelik a napsugárzást, majd kibocsátják, ezáltal hőmérséklet, sűrűség és nyomáskülönbség jön létre, amiből mozgások származnak: áramlatok, ciklonjelenségek, stb., továbbá éghajlati anomáliák pl. szökőár. Talaj: A Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága, hogy többnyire kellő időben és szükséges mennyiségben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel tápanyaggal és így lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelését. A talaj egyben a természeti környezet része, amely biztosítja az anyagok biológiai körforgását, és olyan megújuló erőforrás, ami ha megsemmisül, akkor nem újítható fel. 1) Talajfunkciók: Megújulás (ésszerű használat esetén) Integrálja és transzformálja a többi erőforrás hatását Alapvető közege a biomassza termelésnek Hő, víz, növényi tápanyagok (és káros anyagok) raktára Természetes szűrőként funkcionál Képes kiegyenlíteni és tompítani a talajt érő stresszhatásokat Génrezerváló és biodiverzitás őrző hatása van A természeti és történelmi örökség hordozója Talajhasználat: szántó (21%), gyep (25%), erdő (30%), maradék (33% folyók, tavak, sivatagok, kopár hegységek, települések és úthálózatok) 2) Talajerózió: A népesség növekedésével csökken a növények vetésterülete, pl. a 20 sz. 2. felében a népesség 2 szeresére nőtt, míg a gabona vetésterülete a felére csökkent. A termelés hatékonyságának a növelése érdekében intenzív, gyakoribb kémiai anyagokat alkalmazó fölművelést vezettek be Felgyorsultak a talajromlási és talajpusztulási (eróziós) folyamatok: Vízerózió (56%) Szélerózió (28%) Kémiai erózió (12%) Fizikai erózió (4%) Talajeróziós folyamatok pl: szikesedés, sófelhalmozódás, elsavasodás, tömörödés, felszín alatti porosodás 1994 Párizs: ENSZ Egyezmény az elsivatagodás ellen 1994 Párizs: ENSZ Egyezmény az elsivatagodás és az aszály elleni küzdelemről. Teendők: Monitoring rendszer kiépítése A talajréteget védő növénytakaró megóvása és telepítése A vidéki népesség orientálása az új (környezetkímélő) technológiákra Ágazati fejlesztési programok kiterjesztése Megelőző eljárások érvényesítése 1) Bioszféra: minden olyan közeg gyűjtőhelye, ahol élőlények előfordulnak, de hétköznapi értelemben a szárazföldek és az ott lévő folyók és tavak és a tengerek és óceánok élővilágára értjük ezt a kifejezést. 3

4 Az élővilág 3 3,5 milliárd év alatt fejlődött ki. Az evolúció során fajok születtek és pusztultak ki. A régi korok élőlényeiből keletkezett fosszilis tüzelőanyagok: szén, olaj, gáz, (tőzeg) A fajok becsült száma 3 4 millió, ebből azonban csupán faj ismert (amiből a legnagyobb hányadot a növények ( ) és a rovarok ( ) képviselik, míg az emlősöknél csak fajt ismerünk. Az erdőknek különös szerepük van a Föld biológiai egyensúlyának fenntartásában: az elsődleges biomasszának a 70% a az erdőkben képződik (50% trópusi esőerdő, 20% mérsékeltövi erdő) 2) Ökoszisztémák: az ökoszisztéma élő egységekből tevődik össze, amelyben különböző növények, állatok mikroorganizmusok populációi a közöttük lévő kapcsolatok révén önszabályozó működést valósítanak meg. Jelentősebb ökoszisztémák: Agroökoszisztémák Tengerparti ökoszisztémák Erdei ökoszisztémák (gazdagítják a légkör oxigéntartalmát) Édesvízi ökoszisztémák Füves ökoszisztémák Szempontok: Mit nyújt? Miben van szerepe? Mi rombolja? 3) Természetvédelem: A földfelszín 7% a védett terület. Európában van több, de Amerikában pedig nagyobb kiterjedésűek a védett területek. Bioszféra rezervátumok: általában már meglévő nemzeti parkok területén kialakított, valamilyen szempontból különlegesen értékes populáció megőrzésére és fenntartására. Bioszféra rezervátumok Magyarországon: Hortobágyi Nemzeti park Kiskunsági Nemzeti park Fertő Hansági Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Pilisi Parkerdő 1992: Egyezmény a Biológiai Sokféleségről (Mo 1994 ben csatlakozott) A 20. sz. jellegzetes jelensége a lakosság városokba özönlése, aminek a következményeit a 21. században is viseli az emberiség 1) Városok fejlődése: 2025 re eléri a városi települések száma az 5 milliárdot (54% uk Ázsiában), ezen belül a fejlődő országokban tapasztalható a legnagyobb növekedés. A világ 40 legnépesebb városának népességadatai (Forrás: Worldatlas 2010): 1. Tokyo, Japan 32,450, Seóul, South Korea 20,550, Mexico City, Mexico 20,450, New York City, USA 19,750, Mumbai, India 19,200, Jakarta, Indonesia 18,900, Sáo Paulo, Brazil 18,850, Delhi, India 18,680, Õsaka/Kobe, Japan 17,350, Shanghai, China 16,650, Manila, Philippines 16,300, Los Angeles, USA 15,250, Calcutta, India 15,100, Moscow, Russian Fed. 15,000, Cairo, Egypt 14,450, Lagos, Nigeria 13,488, Buenos Aires, Argentina 13,170, London, United Kingdom 12,875, Beijing, China 12,500, Karachi, Pakistan 11,800, Dhaka, Bangladesh 10,979, Rio de Janeiro, Brazil 10,556, Tianjin, China 10,239, Paris, France 9,638, Istanbul, Turkey 9,413, Lima, Peru 7,443, Tehrãn, Iran 7,380, Bangkok, Thailand 7,221, Chicago, USA 6,945, Bogotá, Colombia 6,834, Hyderabad, India 6,833, Chennai, India 6,639, Essen, Germany 6,559, Ho Chi Minh City, Vietnam 6,424, Hangzhou, China 6,389, Hong Kong, China 6,097, Lahore, Pakistan 6,030, Shenyang, China 5,681, Changchun, China 5,566, Bangalore, India 5,544,000 2) Városok és községek: Városok: Jobb egészségügyi ellátás Kisebb csecsemőhalandóság Növekvő elszegényedés Zsúfoltság, nem kielégítő higiénés felt. Munkanélküliség Községek: A fejlett és a fejlődő országokban eltérnek fejlettségben Városok hatása az erőforrásokra: megköveteli az erőforrások fokozottabb kihasználását. Városok: Több energia felhasználás Több szemét Nagyobb jövedelem Terjeszkedésük érinti az ökoszisztémákat (főleg a tengernél) Vízhiány Községek: Helyi alapanyagokból gazdálkodnak Jobban kötődnek a természethez Kisebb fogyasztás Kevesebb szemét 4

5 3) Közlekedés: növekszik a motorizáció, növekszik az autók száma 2010 re az 1970 es szint 3x osát érjük el. Káros hatások: Légszennyezés Zajártalom Balesetek Energiafelhasználás növekedése Lehetséges megoldások: Tömegközlekedés fejlesztése A közlekedés csökkentésére irányuló fejlesztések A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kerékpár és gyalogutak kialakítása II. Gazdasági szektorok 1. Energetika 2. Ipar 3. Agrárgazdaság 4. Közlekedés 5. Turizmus Energetika Megújuló energiaforrások: tűzifa, hullámzás, emberiállati erő, nap, szél, víz, apály dagály, nukleáris (fúziós), biomassza, geotermikus, biogáz, biodiesel (?) Nem megújuló energiaforrások: földgáz, kőolaj, szén, tőzeg, hagyományos atomenergia Energiafelhasználás a világon (79,6% fosszilis (ebből 36% a kőolaj!), 6,6% nukleáris és 13,8% megújuló) Atomenergia: fenntartható?! (balesetek 1986 Csernobil) Fosszilis energiahordozók VÉGES készletek: Olaj: évig elegendő Földgáz: évig elegendő Szén: évig elegendő Cél a 21. sz. közepére, hogy a megújuló energiaforrások aránya 50 65% között legyen. Ipar Cél: kevesebb anyag és energia felhasználásával (környezetkímélő technológiával) hosszú élettartamú terméket előállítani úgy, hogy minél kevesebb szemét és a környezetet károsító anyag keletkezzen a gyártás (és a későbbi használat) során. Az iparcikkek alkotják a mai életszínvonal alapját. A GNP ¼ ét 1/3 át az ipar állítja elő a gazdasági növekedés meghatározó tényezője A világ össz. bruttó termékének értéke 1950 ben 6,3 ezer milliárd USD volt, míg 1999 ben 40,5 ezer milliárd USD Nyílik az olló a fejlett és fejlődő országok között az 1 főre jutó GNP tekintetében (16x os különbség) Vállalati szintű környezetvédelem: életciklus elemzés, ökológiai mérleg, környezeti SWOT, környezeti audit, KHV és KHT, ISO (CSR szabványok) Agrárgazdaság Élelmiszerbiztonság biztosítása: aminek érdekében fokozták az agrártermelés intenzitását Éhező emberek (fejlődő országok) (fejlett országok) Élelmiszerfelesleg Az intenzív művelés hatásai: talajerózió, tápanyagtartalom és víztartó képesség csökkenése, romló termőképesség, elmocsarasodás, szikesedés, sófelhalmozódás, vízszennyezés (hatása van az állatokra és az emberre is!) Az élelmiszerellátással szemben felmerülő kétségek okai: talajerózió, szennyezett vízkészletek, nagy mennyiségű kémia anyag felhasználása, veszteségek és kártevők pusztításai, az üvegházhatású gázok koncentrációjához való hozzájárulás, genetikai sérülékenység, pü iforrásigény növekedése (támogatások), Cél az agrárgazdaság zöldülése, fenntartható agrárgazdaság megvalósítása Közlekedés A közlekedés az energiafelhasználás 25% át adja. (erős az olajszármazékok jelenléte) Gépjárművek számának növekedése (50 év alatt 10x es növekedés) erős szennyezést okoz, balesetek, zajártalom, tájrombolás, energiafelhasználás Lehetséges megoldások: Jobb területhasználat Tömegközlekedés fejlesztése A közlekedés csökkentésére irányuló fejlesztések Gépkocsik műszaki állapotának növelése Gépkocsik környezetkímélő használata A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kerékpár és gyalogutak kialakítása 5

6 Turizmus A legdinamikusabban fejlődő iparág világszerte Előfeltételei: tiszta és egészséges környezet, jó megközelíthetőség és jó közlekedés, jó természeti adottságok (tengerpart, hegyvidék) és további személyes szubjektív tényezők EU ban a GDP 5,5% át adja Az időszakosan felduzzadó embersereg (a zsúfolt üdülőhelyeken) megterheli az energiaforrásokat és a szennyvíztisztító berendezéseket. A turizmus környezeti hatásai: Légszennyezés (megnövekedett forgalom) Földhasználat Növény és állatvilág károsodása (taposás, gyűjtés) Vízszennyeződés Hulladékkeletkezés Fejlődő országok turizmusa: kulturális emlékhelyeik és speciális adottságaik vonzzák a turistákat. Cél: annak ellenére, hogy az idegenforgalom profitmaximalizáló, mégis a fenntarthatóság keretein belül maradjon. (ökoturizmus háborítatlan környezet) Fenntartható turizmus Köszönöm a figyelmet! Dr. Csáfor Hajnalka hcsafor@ektf.hu 6