I. Környezeti elemek. A légkör problémái Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. Környezeti elemek. A légkör problémái 2011.11.22. Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás"

Átírás

1 Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás II.rész (2011. november 18.) Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka tanszékvezető főiskolai docens Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar es tanév I. félév I. Környezeti elemek 1. Légkör Savasodás Ózonréteg sérülése Üvegházhatás és klímaváltozás 2. Vízkészletek Édesvízkészletek Tengerek és óceánok 3. Talaj Talajfunkciók Talajhasználat és talajerózió 4. Élővilág Bioszféra Ökoszisztémák Természetvédelem 5. Városok Városok fejlődése Városok és községek hatása az erőforrásokra Közlekedés A levegő összetétele: Állandó komponensek: Nitrogén (78%) Oxigén (20,9%) 99,8% Argon (0,9%) Neon, Hélium, Kripton, Xenon Változó összetevők: Szén dioxid, metán, hidrogén, dinitrogén oxid, ózon Erősen változó összetevők: vízgőz, szén monoxid, nitrogén dioxid, ammónia, kén dioxid, kénhidrogén A környezetvédelmi statisztikai rendszerekben a legfontosabb szennyező anyagok: Szilárd anyagok (por, pernye) Kén dioxid Nitrogén oxidok Szén dioxid Metán Nehézfémek Illékony szerves vegyületek (VOC) Ózonréteget károsító anyagok (Freon) 1) Savasodás: a 70 es években jelentkezett először (a tűlevelű fák pusztulása, majd a többi). A légkörben az ipari termelés hatására felgyülemlett kénvegyületek a levegő nedvességtartalmával savas vegyületet képeznek,ami leperzseli a fák leveleit. (Németország, Lengyelország, Szlovákia) A kén dioxid szennyezés átlépte a határokat, és további problémákat okozott: talajsavasodás, egészségkárosodás, épületek, hidak korróziója, felszíni vizek elsavasodása (halpusztulás) Helsinki jegyzőkönyv (1985) kén dioxid kibocsátás cs. 30% al Szófia jegyzőkönyv (1988) nitrogén oxidok kibocsátásának csökkentése Oslo (1994) II. kén dioxid jegyzőkönyv 2) Az ózonréteg sérülése: szintén a 70 es évek közepén kezdődött folyamat. A Föld déli félteke fölött időszakosan elvékonyodott az ózonréteg, ami által növekedett a nap ibolyántúli sugárzásának a földi légkörbe jutása. Kémiai anyagok idézik elő (halonok, fluorozott szénhidrogének (HFC), telített és telítetlen freonok (CFC és HCFC) A szennyezések forrásai: tűzoltóberendezések, oldószerek, hűtőszekrények, gázpalackok, stb. Bécs (1985) egyezmény az ózonréteg védelméről A montreali jegyzőkönyv (1987) az ózont bontó halogénezett szénhidrogén halogénezett szénhidrogén származékok (CFC k) emisszióját volt hivatott korlátozni. A CFC kés az ózon ritkulása közti kapcsolatot 1987 re sikerült bizonyossá tenni, a jegyzőkönyvet 1987 szeptember 16 án bocsátották aláírásra, 1989 január 1 jével lépett életbe ig 80% ra, majd 50% ra csökkentik a freonok használatát és szinten tartják a halonokat 2003 a CFC gázok nemzetközi beállításának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult. 1

2 A káros UV sugárzás hatásai: ha egy élő sejtet UVB sugárzás ér, akkor károsodhatnak a sejt működése szempontjából nélkülözhetetlen molekulák elbomlanak az erős ultraibolya B (UVB) sugárzás gyengíti az immunrendszert, csökkenti a fertőző köztük a gombás betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet nő a bőrrákos betegek aránya, főleg a világos bőrű emberek nő a szemkárosodás (szürkehályog) kialakulásának veszélye olyan mikroszkopikus egysejtű növények pusztulása következhet be, amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik, megbontva ezzel a tengeri táplálékláncot. egyes halfajok (például: szardella, makréla) ivadékai elpusztulhatnak haszonnövények (például kukorica) esetében genetikai mutációkat idézhet elő. A hüvelyes növények (például bab, borsó) terméshozama eshet. Mindezek érzékenyen hatnak az élelmiszer ellátásra. 3) Üvegházhatás és klímaváltozás: a Földfelszín átlaghőmérséklete folyamatosan nő 1950 (13,8C) 1990 (14,2C) 2000 (14,6C) a szán dioxid kibocsájtás növekedésének a hatására. A 80 as években jelentkezett a probléma, attól kezdve évről évre érezhető a növekedő tendencia. A szén dioxid koncentráció növekedésének oka alapvetően a fosszilis tüzelőanyagokból (kőolaj, földgáz) származó kibocsátás megháromszorozódása. Toronto (1988) Változó Atmoszféra Konferencia 1990 II. Éghajlati Világkonferencia 1997 KYOTO i Egyezmény: a fejlett országok számszerű kötelezettségeket vállalnak az üvegházhatású gázok(szén dioxid, metán, dinitrogén oxid és fluorozott szénhidrogének) kibocsátásának csökkentésére (1990 től 2003 ig 32% al csökkent a üvegházhatású gázok kibocsájtása) Az aláírók a kibocsátás kevesebb, mint 55% át képviselik. Nem írták alá: USA, Ausztrália (2007 ben igen), Oroszország (2005 ben igen) Kína, India Fontos, hogy ne csak a kibocsátást, hanem az imissziót (szennyezettségi szintet is vizsgáljuk!) A kiotói jegyzőkönyv, az 1992 májusában véglegesített szövegezésű, 1992 júniusában, Rio de Janeiroban aláírt ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve (más néven protokollja), amelyet 1997 december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv 2005 február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának (köztük a Magyar Köztársaság) támogatásával december 3-án Ausztrália is ratifikálta a jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. (Magyarország 6%-os csökkentést vállalt.) A Föld vízkészletének 2,4% a édesvíz (97,6% tenger és óceán). Ebből a 2,4% ból (ha ezt tekintem az édesvízkészlet 100% ának, akkor ebből 87,2% a sarki jég és hó, és csak 12,8 a hozzáférhető az emberiség számára, pedig a jövőnk függ tőle. 1) Édesvízkészletek: Ázsia (31,7%), Dél Amerika (28,2%), Észak Amerika (18,2%) rendelkeznek a legnagyobb édesvízkészletekkel. De az egy lakosra jutó adatok azok, amik többet mondanak: Mo on 598 m³/fő, de pl.a Dél Afrikai Köztársaságban m³/fő. A világban a települések 9% át, az ipar 20% át és a mezőgazdaság 71% át használja fel az édesvíznek Dublin: Víz és Környezet Nemzetközi Konferencia, célja az édesvízkészletek megóvása. Forrás: UNESCO, Dublin: Víz és Környezet Nemzetközi Konferencia Cél: az édesvízkészletek megóvása az egész emberiséget érintő ügy Alapelvek: az édesvíz szennyezhető és véges természeti erőforrás A vízkészlet felhasználása különböző szintű vízfelhasználók, termelők és politikai irányítók részvételén alapul A nők központi szerepet játszanak a vízkészletek megóvásában A víz a gazdasági javak körébe tartozik Az AGENDA 21 is nagy jelentőséget tulajdonít a vízkészletek megóvásának. Általános cél, hogy bolygónk minden lakójának elegendő mennyiségű és jó minőségű víz álljon rendelkezésére. Határokat átlépő vizeknél fontos az érintett államok együttműködése az esetleges kártalanítás felelőssége. 2

3 2) Tengerek és óceánok: a Föld felszínének 29,2% a szárazföld, 70,8% a pedig tenger és óceán (a vízkészletek 97,6% a). A Föld lakosságának 39% a jelenleg is az óceánok partvonalától számított 100 km es körzeten belül él. Mi okozhatja a szennyeződését: Tengeri szállítás Balesetek Hulladék tengerbe engedése (szennyvíz, üledékek, műanyagok, olajok) Partközeli ipari tevékenységek hatása A halászat nem a szennyeződését, hanem inkább a kizsákmányolását jelenti a tengereknek, a tengeri élelmiszerek fogyasztása 1960 ről 1990 re 50% al emelkedett. Tengerek éghajlati szerepe: elnyelik a napsugárzást, majd kibocsátják, ezáltal hőmérséklet, sűrűség és nyomáskülönbség jön létre, amiből mozgások származnak: áramlatok, ciklonjelenségek, stb., továbbá éghajlati anomáliák pl. szökőár. Talaj: A Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága, hogy többnyire kellő időben és szükséges mennyiségben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel tápanyaggal és így lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelését. A talaj egyben a természeti környezet része, amely biztosítja az anyagok biológiai körforgását, és olyan megújuló erőforrás, ami ha megsemmisül, akkor nem újítható fel. 1) Talajfunkciók: Megújulás (ésszerű használat esetén) Integrálja és transzformálja a többi erőforrás hatását Alapvető közege a biomassza termelésnek Hő, víz, növényi tápanyagok (és káros anyagok) raktára Természetes szűrőként funkcionál Képes kiegyenlíteni és tompítani a talajt érő stresszhatásokat Génrezerváló és biodiverzitás őrző hatása van A természeti és történelmi örökség hordozója Talajhasználat: szántó (21%), gyep (25%), erdő (30%), maradék (33% folyók, tavak, sivatagok, kopár hegységek, települések és úthálózatok) 2) Talajerózió: A népesség növekedésével csökken a növények vetésterülete, pl. a 20 sz. 2. felében a népesség 2 szeresére nőtt, míg a gabona vetésterülete a felére csökkent. A termelés hatékonyságának a növelése érdekében intenzív, gyakoribb kémiai anyagokat alkalmazó fölművelést vezettek be Felgyorsultak a talajromlási és talajpusztulási (eróziós) folyamatok: Vízerózió (56%) Szélerózió (28%) Kémiai erózió (12%) Fizikai erózió (4%) Talajeróziós folyamatok pl: szikesedés, sófelhalmozódás, elsavasodás, tömörödés, felszín alatti porosodás 1994 Párizs: ENSZ Egyezmény az elsivatagodás ellen 1994 Párizs: ENSZ Egyezmény az elsivatagodás és az aszály elleni küzdelemről. Teendők: Monitoring rendszer kiépítése A talajréteget védő növénytakaró megóvása és telepítése A vidéki népesség orientálása az új (környezetkímélő) technológiákra Ágazati fejlesztési programok kiterjesztése Megelőző eljárások érvényesítése 1) Bioszféra: minden olyan közeg gyűjtőhelye, ahol élőlények előfordulnak, de hétköznapi értelemben a szárazföldek és az ott lévő folyók és tavak és a tengerek és óceánok élővilágára értjük ezt a kifejezést. 3

4 Az élővilág 3 3,5 milliárd év alatt fejlődött ki. Az evolúció során fajok születtek és pusztultak ki. A régi korok élőlényeiből keletkezett fosszilis tüzelőanyagok: szén, olaj, gáz, (tőzeg) A fajok becsült száma 3 4 millió, ebből azonban csupán faj ismert (amiből a legnagyobb hányadot a növények ( ) és a rovarok ( ) képviselik, míg az emlősöknél csak fajt ismerünk. Az erdőknek különös szerepük van a Föld biológiai egyensúlyának fenntartásában: az elsődleges biomasszának a 70% a az erdőkben képződik (50% trópusi esőerdő, 20% mérsékeltövi erdő) 2) Ökoszisztémák: az ökoszisztéma élő egységekből tevődik össze, amelyben különböző növények, állatok mikroorganizmusok populációi a közöttük lévő kapcsolatok révén önszabályozó működést valósítanak meg. Jelentősebb ökoszisztémák: Agroökoszisztémák Tengerparti ökoszisztémák Erdei ökoszisztémák (gazdagítják a légkör oxigéntartalmát) Édesvízi ökoszisztémák Füves ökoszisztémák Szempontok: Mit nyújt? Miben van szerepe? Mi rombolja? 3) Természetvédelem: A földfelszín 7% a védett terület. Európában van több, de Amerikában pedig nagyobb kiterjedésűek a védett területek. Bioszféra rezervátumok: általában már meglévő nemzeti parkok területén kialakított, valamilyen szempontból különlegesen értékes populáció megőrzésére és fenntartására. Bioszféra rezervátumok Magyarországon: Hortobágyi Nemzeti park Kiskunsági Nemzeti park Fertő Hansági Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Pilisi Parkerdő 1992: Egyezmény a Biológiai Sokféleségről (Mo 1994 ben csatlakozott) A 20. sz. jellegzetes jelensége a lakosság városokba özönlése, aminek a következményeit a 21. században is viseli az emberiség 1) Városok fejlődése: 2025 re eléri a városi települések száma az 5 milliárdot (54% uk Ázsiában), ezen belül a fejlődő országokban tapasztalható a legnagyobb növekedés. A világ 40 legnépesebb városának népességadatai (Forrás: Worldatlas 2010): 1. Tokyo, Japan 32,450, Seóul, South Korea 20,550, Mexico City, Mexico 20,450, New York City, USA 19,750, Mumbai, India 19,200, Jakarta, Indonesia 18,900, Sáo Paulo, Brazil 18,850, Delhi, India 18,680, Õsaka/Kobe, Japan 17,350, Shanghai, China 16,650, Manila, Philippines 16,300, Los Angeles, USA 15,250, Calcutta, India 15,100, Moscow, Russian Fed. 15,000, Cairo, Egypt 14,450, Lagos, Nigeria 13,488, Buenos Aires, Argentina 13,170, London, United Kingdom 12,875, Beijing, China 12,500, Karachi, Pakistan 11,800, Dhaka, Bangladesh 10,979, Rio de Janeiro, Brazil 10,556, Tianjin, China 10,239, Paris, France 9,638, Istanbul, Turkey 9,413, Lima, Peru 7,443, Tehrãn, Iran 7,380, Bangkok, Thailand 7,221, Chicago, USA 6,945, Bogotá, Colombia 6,834, Hyderabad, India 6,833, Chennai, India 6,639, Essen, Germany 6,559, Ho Chi Minh City, Vietnam 6,424, Hangzhou, China 6,389, Hong Kong, China 6,097, Lahore, Pakistan 6,030, Shenyang, China 5,681, Changchun, China 5,566, Bangalore, India 5,544,000 2) Városok és községek: Városok: Jobb egészségügyi ellátás Kisebb csecsemőhalandóság Növekvő elszegényedés Zsúfoltság, nem kielégítő higiénés felt. Munkanélküliség Községek: A fejlett és a fejlődő országokban eltérnek fejlettségben Városok hatása az erőforrásokra: megköveteli az erőforrások fokozottabb kihasználását. Városok: Több energia felhasználás Több szemét Nagyobb jövedelem Terjeszkedésük érinti az ökoszisztémákat (főleg a tengernél) Vízhiány Községek: Helyi alapanyagokból gazdálkodnak Jobban kötődnek a természethez Kisebb fogyasztás Kevesebb szemét 4

5 3) Közlekedés: növekszik a motorizáció, növekszik az autók száma 2010 re az 1970 es szint 3x osát érjük el. Káros hatások: Légszennyezés Zajártalom Balesetek Energiafelhasználás növekedése Lehetséges megoldások: Tömegközlekedés fejlesztése A közlekedés csökkentésére irányuló fejlesztések A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kerékpár és gyalogutak kialakítása II. Gazdasági szektorok 1. Energetika 2. Ipar 3. Agrárgazdaság 4. Közlekedés 5. Turizmus Energetika Megújuló energiaforrások: tűzifa, hullámzás, emberiállati erő, nap, szél, víz, apály dagály, nukleáris (fúziós), biomassza, geotermikus, biogáz, biodiesel (?) Nem megújuló energiaforrások: földgáz, kőolaj, szén, tőzeg, hagyományos atomenergia Energiafelhasználás a világon (79,6% fosszilis (ebből 36% a kőolaj!), 6,6% nukleáris és 13,8% megújuló) Atomenergia: fenntartható?! (balesetek 1986 Csernobil) Fosszilis energiahordozók VÉGES készletek: Olaj: évig elegendő Földgáz: évig elegendő Szén: évig elegendő Cél a 21. sz. közepére, hogy a megújuló energiaforrások aránya 50 65% között legyen. Ipar Cél: kevesebb anyag és energia felhasználásával (környezetkímélő technológiával) hosszú élettartamú terméket előállítani úgy, hogy minél kevesebb szemét és a környezetet károsító anyag keletkezzen a gyártás (és a későbbi használat) során. Az iparcikkek alkotják a mai életszínvonal alapját. A GNP ¼ ét 1/3 át az ipar állítja elő a gazdasági növekedés meghatározó tényezője A világ össz. bruttó termékének értéke 1950 ben 6,3 ezer milliárd USD volt, míg 1999 ben 40,5 ezer milliárd USD Nyílik az olló a fejlett és fejlődő országok között az 1 főre jutó GNP tekintetében (16x os különbség) Vállalati szintű környezetvédelem: életciklus elemzés, ökológiai mérleg, környezeti SWOT, környezeti audit, KHV és KHT, ISO (CSR szabványok) Agrárgazdaság Élelmiszerbiztonság biztosítása: aminek érdekében fokozták az agrártermelés intenzitását Éhező emberek (fejlődő országok) (fejlett országok) Élelmiszerfelesleg Az intenzív művelés hatásai: talajerózió, tápanyagtartalom és víztartó képesség csökkenése, romló termőképesség, elmocsarasodás, szikesedés, sófelhalmozódás, vízszennyezés (hatása van az állatokra és az emberre is!) Az élelmiszerellátással szemben felmerülő kétségek okai: talajerózió, szennyezett vízkészletek, nagy mennyiségű kémia anyag felhasználása, veszteségek és kártevők pusztításai, az üvegházhatású gázok koncentrációjához való hozzájárulás, genetikai sérülékenység, pü iforrásigény növekedése (támogatások), Cél az agrárgazdaság zöldülése, fenntartható agrárgazdaság megvalósítása Közlekedés A közlekedés az energiafelhasználás 25% át adja. (erős az olajszármazékok jelenléte) Gépjárművek számának növekedése (50 év alatt 10x es növekedés) erős szennyezést okoz, balesetek, zajártalom, tájrombolás, energiafelhasználás Lehetséges megoldások: Jobb területhasználat Tömegközlekedés fejlesztése A közlekedés csökkentésére irányuló fejlesztések Gépkocsik műszaki állapotának növelése Gépkocsik környezetkímélő használata A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kerékpár és gyalogutak kialakítása 5

6 Turizmus A legdinamikusabban fejlődő iparág világszerte Előfeltételei: tiszta és egészséges környezet, jó megközelíthetőség és jó közlekedés, jó természeti adottságok (tengerpart, hegyvidék) és további személyes szubjektív tényezők EU ban a GDP 5,5% át adja Az időszakosan felduzzadó embersereg (a zsúfolt üdülőhelyeken) megterheli az energiaforrásokat és a szennyvíztisztító berendezéseket. A turizmus környezeti hatásai: Légszennyezés (megnövekedett forgalom) Földhasználat Növény és állatvilág károsodása (taposás, gyűjtés) Vízszennyeződés Hulladékkeletkezés Fejlődő országok turizmusa: kulturális emlékhelyeik és speciális adottságaik vonzzák a turistákat. Cél: annak ellenére, hogy az idegenforgalom profitmaximalizáló, mégis a fenntarthatóság keretein belül maradjon. (ökoturizmus háborítatlan környezet) Fenntartható turizmus Köszönöm a figyelmet! Dr. Csáfor Hajnalka 6

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Adatbázis feladatok MONDIAL adatbázissal

Adatbázis feladatok MONDIAL adatbázissal Adatbázis feladatok MONDIAL adatbázissal Horváth Árpád 2015. október 16. Határozza meg, hány városban van több mint 500 ezer lakos! SELECT count(name) FROM city WHERE population > 500000; 468-ban. SELECT

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok. Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból A szén-dioxid megkötése ipari gázokból KKFTsz Mizsey Péter 1,2 Nagy Tibor 1 mizsey@mail.bme.hu 1 Kémiai és Környezeti Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1526 2 Műszaki Kémiai Kutatóintézet

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció MRTT XIV. Vándorgyűlés Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció Koós Bálint MTA KRTK Klímaváltozásról néhány szó ENSZ

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Mérföldkövek 1989 2015 1989: Július 12: az USA elnöke, George Bush beszédet tart a Közgazdasági

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét! A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz

Részletesebben

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz

Részletesebben

I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc)

I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc) OM 037757 NÉV: VIII. Tollforgató 2016.0.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 3. : 06 29 / 19-113 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Commerzbank Zrt. Éves jelentés 2010.

Commerzbank Zrt. Éves jelentés 2010. Commerzbank Zrt. Éves jelentés 2010. Tartalomjegyzék 3 A management beszámolója a 2010. évi üzleti esztendőről 5 Pénzügyi beszámoló 5 Mérleg 6 Eredménykimutatás 7 Hitelesítő záradék 8 Felügyelő Bizottság

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5

Részletesebben

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM 3. Előadás 2011.09.22. dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008.

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Jurácsikné Sári Mónika ETV-Erőterv ZRt. Távvezeték PC.

Jurácsikné Sári Mónika ETV-Erőterv ZRt. Távvezeték PC. Hosszabb átfutási idejű és nagyobb földrajzi területet érintő távvezetékek engedélyezési folyamatainak tapasztalatai esettanulmányokkal Jurácsikné Sári Mónika ETV-Erőterv ZRt. Távvezeték PC. Siófok, 2010.

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Környezeti kémia II. Troposzféra

Környezeti kémia II. Troposzféra Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Mannheim Viktória, egyetemi docens Hulladékhasznosítási konferencia szeptember Gyula, Cívis Hotel Park

Mannheim Viktória, egyetemi docens Hulladékhasznosítási konferencia szeptember Gyula, Cívis Hotel Park ÉLETCIKLUS-ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELÉS JÖVİJE A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN. HULLADÉKKEZELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LCA-ELEMZÉSSEL. Mannheim Viktória, egyetemi docens Hulladékhasznosítási konferencia 2012.

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és

Részletesebben