Híradó. Emlékérem a SMOSZ-nak Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a Bethlen Gábor Alapítvány a SMOSZ-t (4. old.)

Átírás

1 Híradó XXIV. évf. 95. szám március A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja Ungerska Riksförbundets medlemstidning Emlékérem a SMOSZ-nak Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki a Bethlen Gábor Alapítvány a SMOSZ-t (4. old.) Januári közgyûlés A SMOSZ-nak jelenleg 18 körzetben 35 tagegyesülete van, a taglétszám meghaladja az 5600-at (5. old.) Múlandóság. Patachich Csilla olajfestménye, József Attilacentenárium Attila-napkor, január 7-én kezdõdött meg hivatalosan a József Attila-emlékév (6. old.) A magyar néptánc A legfontosabb táncalkalmak az egész évben rendszeresen megrendezett táncok (14. old.)

2 2 HÍRADÓ Sverige är fantastiskt En kväll i mitten av 90-talet ringde två svenska tanter på min dörr i Stockholm. Av deras tjocka namnlistor att döma behövde de inte ödsla med sina argument när de ledde sitt upprop mot det planerade moskébygget i Stockholm. Katarina kraftstation skulle bli en muslimsk böneplats mitt i Stockholm! Och det var hög tid att agera! Eller ville jag kanske ha böneutrop från en minaret, också?! Tja, varför inte? Jag ser ingen skillnad på muslimska böneutrop och de kristna kyrkklockorna, som dessutom ringer utanför mitt fönster då jag är bakfull på söndagarna. Tanterna framhöll att kyrkklockorna är en del av det svenska kulturarvet sedan urminnes tider. I varje fall, kontrade jag, sedan den kristna kulturen importerades till Sverige från samma breddgrader som islam. Det mesta som svenskarna betraktar som helsvenskt har vi importerat från andra kulturer. Undantaget är hornen på vikingahjälmen. Men dessa har ju aldrig existerat i verkligheten annat än som fylleattribut på svenska hejaklackar. Inte ens det svenskaste av det svenska, de tre små kungabarnen som numera tultar runt kring Stureplan nattetid, är mer än 25 procent svenska (deras far är 50 procent svensk och deras mor är 100 procent utländsk). Under hela vår uppväxt har vi svenskar pumpats fulla med en uppfattning om att Sverige inte bara är fantastiskt utan också världsunikt: Den svenska modellen, folkhemmet, alliansfriheten, tv-monopolet och den svenska välfärden. Dessa oslagbara argument i en annars så kall och rå värld som befolkas av människor som inte förstår bättre eller helt enkelt har fel. Vi svenskar däremot, vi ska vara lyckliga som har fått växa upp i den svenska drömfabriken. Sverige och svenskarna är bäst! Så är det per definition. I dag har självgodheten jäst sig farligt pompös och den svenska folksjälen uppfylls till obehagligt stor del av en reaktionär nationalism. Med denna mycket tunga filt över Sverige blir intolerans och fientlighet mot sådant som inte är en naturlig del av den svenska modellen både kontraproduktiv och bakåtsträvande. Stefan Wahlberg Svédületes! Svensk-Ungerska möten var ett år fyllt av svensk-ungerska möten. Syftet var att de två ländernas goda relationer och Ungerns EU-inträde skulle ge nya möjligheter till ökat samarbete. Sverige genomförde därför en satsning för att stärka banden mellan länderna. År 2004 gick under namnet Svédületes! svéd magyar-randevú. Satsningen innebar samarbete inom fyra områden: På det politiska området var EUsamarbetet i fokus. Syftet med denna del av satsningen skulle leda till ökade kontakter mellan respektive myndigheter och tjänstemän. Flera svenska ministrar och parlamentsledamöter besökte under 2004 Ungern som ett led i Svédületes! Genom kulturevenemang och information ökades intresset för dagens Sverige. Dans, nycirkus, konst, design och olika barn- och ungdomsaktiviteter stod på programmet. Svenskarna tog också fram omfattande information om Sverige, på ungerska. I flera projekt med samhällsanknytning synliggjordes Hjälten och Offren Raoul Wallenberg och judarna i Budapest Sommaren 1944 skickades Raoul Wallenberg som representant för svenska utrikesdepartementet till Budapest med uppdraget att rädda ungerska judar som hade anknytning till Sverige. Hans räddningsaktion har gått till eftervärlden som en av de största humanitära räddningsinsatserna någonsin. Raoul Wallenberg sägs ha räddat inte mindre än judar. Men var detta möjligt? Raoul Wallenbergs räddningsaktioner är föremål för historikern Attila Lajos avhandling Hjälten och Offren som lades fram för disputation vid Växjö universitet den 12 mars. I sin avhandling undersöker Attila Lajos vad som egentligen hände kring den räddningsverksamhet som bedrevs i Budapest i slutet av andra världskriget. Attila Lajos diskuterar antisemitismen i Ungern, och han visar hur både den svenska och den ungerska utrikes- och inrikespolitiken mot slutet av kriget anpassades till en situation där de allierade troligen skulle komma att segra och bestämma villkoren efter kriget. Det också andra viktiga frågor, som till exempel jämställdhet, barnens rätt och hållbar utveckling. Näringsfrämjande aktiviteter som seminarier inom miljöteknik, bioteknik, kommersialisering av uppfinningar samt Handels- och kunskapsdagar anordnades. Samtliga arrangemang/möten hade ett och samma syfte, nämligen att mellan ungerska och svenska företag och näringslivsorganisationer arrangeras med förhoppningen att nya ömsesidiga affärsmöjligheter skapas. Regionalt samarbete intensifierades under Tre svenska län, Värmland, Västernorrland och Örebro, stärkte sitt redan goda samarbete med ungerska vänregionerna Heves, Somogy, Nógrád. Evenemang med fokus på turism, entreprenörskap och gastronomi anordnades i samband med särskilda Sverigedagar i regionerna. Under hösten fördjupades även kontakterna mellan Stockolmsregionen och Budapest i en rad spännande aktiviteter. var framför allt denna anpassning som skapade de nödvändiga förutsättningarna för lyckade räddningsaktioner i Budapest. Även vissa ungerska och tyska nazister i Budapest försökte anpassa sig till denna kommande situation och samverka kring räddningsaktionerna. Csilla Patachich: Friheten; olja, 1998.

3 HÍRADÓ 3 Márton Áron-emlékérem a SMOSZ-nak Tartalom Gajzágó Vilmos felvétele. Márton Áron Emlékérmet nyújtott át Stockholmban a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) dr. Bakos István, a budapesti Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az érmet a SMOSZ nevében Bihari Szabolcs elnök vette át. Az alapítvány 1988-tól kiosztott kitüntetésében a SMOSZ a svédországi magyarok három évtizedes szolgálata, a svédországi diaszpóra lelki és kulturális gondozása, valamint a szovjet diktatúra alatt a Kárpátmedencei magyarok segélyezésében végzett munkája alapján részesült. A hivatalos díjkiosztásra már tavaly õsszel sor került a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, amelynek során a Bethlen Gábor Alapítvány átadta a Bethlen Gábor-, valamint a Tamási Áron-díjakat is. Márton Áron Emlékérmet kapott 2004-re, a SMOSZ-on kívül, a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ és Wurst Erzsébet ausztriai oktatásszervezõ is. Az ünnepségen a SMOSZ munkáját dr. Deák Ernõ történész, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke laudációban méltatta, amelybõl a Híradó decemberi számában közöltünk részleteket, s amely elhangzott a SMOSZ 30 éves jubileumának gálaestjén is. Dr. Deák Ernõ kihangsúlyozta méltatásában a SMOSZ eredményes és jövõbe mutató munkáját, s hogy a svédországi magyarok nyugat-európai méretekben példát mutattak és mutatnak. A SMOSZ képviselõi a novemberi díjátadáson nem tudtak részt venni, ugyanis akkor éppen javában folyt itthon a 30 éves jubileumi ünnepségek szervezése, így dr. Bakos István személyesen hozta el az emlékérmet Stockholmba. A kitüntetés átnyújtására így végül is a stockholmi Magyar Házban, a SMOSZ közgyûlését követõ estén került sor. A szentéletû erdélyi püspök élete példájára emlékeztetõ érmet, Szervátiusz Tibor alkotását, olyan személyeknek és intézményeknek ítéli oda a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma, amelyek a keresztény magyarság szolgálatában kiemelkedõ munkát végeznek. 4 Jüretics István 4 SMOSZ-nyilatkozat 5 Egy év hullámvasúton éve született József Attila 10 Üzenem Adakozók listája 14 A magyar néptánc 16 Portré: Patachich Csilla Következõ számunk lapzártája május 10. E számunkat Patachich Csilla munkái illusztrálják. 7 Egyesületi beszámolók 13 Hírvilág 15 Levelesláda Híradó FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs SZERKESZTÕ: Újvári Tünde POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8A, Ekerö TELEFON/FAX: E-POSTACÍM: hirado@smosz.org HONLAP: MEGJELENIK: negyedévenként PÉLDÁNYSZÁM: 2000 NYOMDA: Gjutarbackens Tryckeri, Söderhamn ISSN: A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát. Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal. POSTACSEKKSZÁMLÁK: pg gyûjtõszámla; pg Duna-tv

4 4 HÍRADÓ Jüretics István Elnökünk, Jüretics István titokban ünnepelte 70. születésnapját. Pedig hetvenkedhetett volna, mivel korát nyugodtan letagadhatná jó erõben van! Kívánjuk, hogy még sok-sok mozgalmas, és kitûnõ egészségben eltöltött, boldog évet éljen. írtuk volt a Híradó szeptemberi számában. Sajnos, jókívánságaink nem teljesültek. Február 13-án, egy rideg kórházi ágyban, kialudt egy lelkes, mindig nagy tettekre kész honfitársunk élete gyertyája. Még ma is hihetetlen ez számunkra. Pista! Te egy ambíciós, mindig valami jó gondolattal elõálló, soha nem csüggedõ vezetõje voltál kis egyesületünknek. Most, amikor örök búcsút veszünk Tõled, ígérjük, hogy emlékedet örökre meg fogjuk õrizni. Nyugodjál békében. A gyászoló családnak pedig azt kívánjuk, hogy Isten akaratában megnyugodva, legyen erejük elviselni ezt a nagy csapást. Drága István barátom! A Södertäljei Magyar Egyesület nevében, Móré Imre Búcsúznunk kell Tõled. Hihetetlen, de sajnos igaz. Hihetetlen, hisz néhány napja még beszéltünk, és akkor oly bizakodó voltál, hogy elhittem, sikerülni fog legyõzni a szörnyû kórt. Minden búcsú nehéz, de mikor olyan valakinek kell Isten veledet mondanunk, aki lélekben annyira közel állt hozzám hozzánk mint Te, különösen nehéz. Általad egy személyben veszítünk el egy barátot és egy rendkívüli embert, akinek közös ügyünk szent célként lebegett a szeme elõtt. Néhány évvel ezelõtt, amikor Pákh Ervin barátunktól átvetted a södertäljei magyarság vezetését, kíváncsian vártuk, hogyan fogod tovább vinni azt a munkát, amelyet Ervin több mint négy évtizedig oly sikeresen végzett. Legnagyobb örömünkre hamar világossá vált: a södertäljei karmesteri pálca kitûnõ kezekbe került. Csendesen, nyugalommal, víg kedéllyel, de a napi realitások talaján maradva, téglát téglára rakva építetted tovább azt a képzeletbeli várat, amelyet elõdeid oly sikeresen megalapoztak. Munkádra rövid idõn belül felfigyelt Svédország magyarsága, és szinte természetes volt, hogy a közakarat a SMOSZ vezetõi közé választott. Igazán akkor ismertelek meg közelebbrõl. Csodáltam munkabírásod és tudásodat. Hosszan lehetne sorolni mindazt, amit tettél, mindazt, ami méltán váltotta ki mindnyányjunk elismerését és megbecsülését. A nehéz pillanatokban sem veszítetted el józan ítélõképességedet, a csüggedõkhöz mindig volt biztató, a háborgókhoz nyugtató szavad. Tetted mindezt csendben, nyugodtan, szívós következetességgel, példát mutatva: sodorhat a sors vihara bárhova is minkent, csak rajtunk múlik, hogy megmaradjunk rendes, becsületes, másokat is megbecsülõ és tiszteletben tartó, a közösségünkért élõ és dolgozó magyar embernek. Az Isten áldjon meg mindazért, amit értünk tettél. Hiányozni fogsz, szeretõ családodnak, sok-sok barátodnak, és mindnyájunknak, akik tiszteltünk és szerettünk Téged. Nagy ûrt hagysz magad után. De a mag, amelyet oly gondosan ápoltál, kikelt, megerõsödött, és növekszik. Nekünk, ittmaradóknak, a nemes feladata tovább õrizni, és féltve ápolni. Megtesszük. Érted, magunkért, utódainkért, közösségünkért. Drága István, nyugodj békében! Emléked legyen áldott. Szeretõ barátsággal, Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke Jüretics István kívánsága szerint a gyászolók koszorú helyett a Lencse Tibor BT Árvákat Támogató Egyesületének juttassák el az erre szánt összeget, pg Nyilatkozat A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) közgyûlése csalódását fejezi ki afölött, hogy a december 5-én megtartott népszavazáson a magyar kormány jogilag alkotmányellenes és erkölcsileg visszataszító kampányolásának következtében a magyarországi választóknak csak kb. 17 százaléka támogatta a nem magyar állampolgárságú magyarok kettõs állampolgárságra vonatkozó kérését. A SMOSZ közgyûlése helyteleníti: - a magyar kormány állásfoglalását, mely szemben áll a magyar kisebbségi szervezetek kettõs állampolgárságra vonatkozó jogos kérésével; - a helybenmaradást szolgáló oktatási intézményeknek juttatott, és az anyanyelven való tanulást ösztönzõ anyagi támogatások beszûkítését; - az anyaországban való továbbtanulás feltételeinek anyagi és adminisztratív természetû megnehezítését; - hogy a magyar kormányok általában saját belpolitikai érdekeiknek rendelik alá a magyar kisebbségek támogatását és a magyar kisebbségekhez való viszonyulásukat; - hogy a jelenleg hivatalban levõ magyar kormány magyar kisebbségeket érintõ döntéseit gyakran a magyar kisebbségi szervezetekkel való elõzetes egyeztetés nélkül, vagy azok határozott kívánságaival ellentétben hozza; - a határon túli magyarok december 5-i népszavazás utáni, eltúlzott negatív megnyilvánulásait. A SMOSZ közgyûlése határozottan kéri: - minden határon túl élõ magyar kettõs állampolgárságra vonatkozó jogos igényének elismerését. Ezt az anyaországgal való kapcsolat jogi keretének tekinti, és elvárja, hogy a magyar országgyûlés ezt teljesítse. - a kisebbségben élõ magyarok autonómia-törekvéseinek támogatását. A SMOSZ közgyûlése megerõsíti, hogy tagjainak a nemzeti ügy iránti elkötelezettsége változatlan, tevékenységét a jövõben is ennek jegyében végzi. A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének közgyûlése Stockholm, január 30.

5 HÍRADÓ 5 Egy év hullámvasúton A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) úgy anyagilag, mint a programok terén ismét sikeres évet tudhat maga mögött. Ám a környezetünkben zajló események, s különösen a tavaly december 5-én a külhoni magyarok állampolgársága kérdésében tartott magyarországi népszavazás hullámvasútra ültette közösségünket, állapította meg Bihari Szabolcs a SMOSZ január 30-i közgyûlésén elhangzott elnöki beszámolójában. A közgyûlés vendége volt Kohári Lajos, a Magyar Köztársaság stockholmi nagykövetségének elsõ beosztottja. A népszavazás eredménye, és az azt megelõzõ kampány, méltán váltotta ki a határon túli magyarság felháborodását és elkeseredését. A sok keserûség mellett azonban van néhány nagyon komoly tanulsága is a népszavazásnak. Az elsõ és legfontosabb: belátni, hogy ma már még magyar-magyar párbeszédben sem elegendõ az érzelmi megközelítés; pragmatikus érvekkel kell megindokolnunk álláspontunkat. Az is kiderült, hogy a határon túliaknak közösen kell ezután megfogalmazniuk azt, hogy mit is akarnak, és hogy amit akarnak, az hogyan valósítható meg. A közgyûlés nyilatkozatot (4. old.) fogadott el, amely többek között helyteleníti a magyar kormány állásfoglalását, mely szemben áll a magyar kisebbségi szervezetek kettõs állampolgárságra vonatkozó jogos kérésével, és határozottan kéri ennek az igénynek az elismerését. A nyilatkozatot a SMOSZ eljuttatta Szili Katalinnak, a Magyar Országgyűlés elnökasszonyának, illetve Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének magyarból áll a SMOSZ Bihari Szabolcs beszámolójában megemlítette, hogy a központi és a helyi rendezvények száma évek óta körül mozog, és elmondta, hogy a SMOSZ-nak jelenleg 18 körzetben 35 tagegyesülete van, a taglétszám pedig meghaladja az 5600-at. Ennek a létszámnak a szinten tartása mögött azonban iszonyú kemény és mind nehezebb és nehezebb munka húzódik meg. A tagság öregszik, az aktívak száma évrõl évre csökken, s ez mind nagyobb és nagyobb terhet ró azoknak a vállára, akik végzik a munkát. A közgyûlés elfogadta a 2005-ös évre szóló költségvetési javaslatot, és szavazott a központi meghívottak listájáról: március 15-i meghívottaink a Forrás színház, áprilisban a Kolozsvári Magyar Opera vendégszerepel, szeptemberre a kassaiakkal tárgyalunk, október között Cseh Tamás az ünnepi előadó. A jövő évi tisztújító közgyűlést előkészítõ jelölõ bizottság kiegészítésre szorult, így a résztvevõk megszavazták, hogy a nyugati régióban dr. Fülöp Géza helyére Nagy Emőke, a déliben Szabó Ilona helyére JP Szilasi Éva kerüljön. Az öttagú bizottság további tagjai Rajz Anna és Aracsy Mária, valamint Sántha Judit összehívó. Egyesületi gondok és sikerek A közgyûlést megelõzõ hagyományos kibõvített vezetõségi ülésen a tagegyesületek képviselõi röviden ismertették szervezeteik tavaly végzett munkáját, tevékenységeit. Az Erdélyi Könyv Egylet (EKE) beszámolt például arról, hogy az erdélyi magyarság legrangosabb kulturális egyesülete, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület (EMKE) díszoklevelet adományozott az egyletnek a határtalan haza gondolatának ápolásáért és az EKE-sorozat megteremtéséért szerzett érdemeikért. A Ljungby-i egyesület elmondta, hogy anyagiakban gyarapodtak, és egy otthon megvásárlását tervezik. Az Orvosok egyesülete keresi a kapcsolatot a Magyarországról érkezett vendégorvosokkal, és együttműködnek a Senior Klubbal. A Segélyszervezet ismét nagy értéket továbbított a Kárpát-medencébe. Az est folyamán dr. Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke, átadta a SMOSZ-nak a Márton Áron-emlékérmet. Az Otthon és Iskola diákjai Stuber György vezetésével a népszavazás témájáról készült elõadással lepték meg a vacsorára váró közönséget, a SMOSZ vezetõsége pedig oklevéllel jutalmazta azokat, akik oroszlánrészt vállaltak a jubileumi ünnepségek megrendezésében és lebonyolításában. Zöld lesz a Sárga újság Júniusban hiába várják majd olvasóink a Sárga újságot, jelentette be a kibõvített vezetõségi ülésen Kalocsi Margit, aki 25 éven keresztül szerkesztette az újság kereken 100 számát. A Magyar Ház Híradója a Sárga újság következõ számunkkal kezdõdõen egyesül a Híradóval. Az egyesületek küldöttei is részt vettek a közgyûlést megelõzõ kibõvített vezetõségi ülésen. Az elõtérben Kovács Francesco és Ondrusek Julianna. Fotók: Nagy Margit. Bihari Szabolcs a SMOSZ vezetõsége nevében díszoklevelet nyújtott át azoknak, akik hozzájárultak a szövetség 30 éves évfordulója megünneplésének a megvalósításához. Egy népszavazás anatómiája, avagy Trianon a köbön címmel zenés-verses összeállítást adtak elõ, Stuber György vezetésével, a hétvégi magyar iskola diákjai. A Lencse Tibor Baráti Társaság készítette vacsora után az elmaradhatatlan nótázás következett. Szente Imre lanton kíséri Vilhelm Emesét és dr. Bakos Istvánt.

6 6 HÍRADÓ József Attila-centenárium A magyar versirodalom egyik legjelentősebb képviselőjének, József Attilának a születési dátuma, április 11, a költészet napja. 2005, a költő születésének századik évfordulója, méltán lehet a költészet éve. A Nemzeti Emlékezet Program keretében a Magyar Köztársaság József Attila-emlékévet hirdetett meg a költõ születésének 100. évfordulója tiszteletére, a Magyar Versmondók Egyesülete kezdeményezésére pedig a József Attila-centenárium egyúttal a vers éve is lesz. A jubileumot az UNESCO felvette a nevezetes évfordulók listájára, és valamennyi tagállamának figyelmébe ajánlja József Attila munkásságát. Rendezvények Európaszerte január 7-én, Attila-napkor kezdődött meg hivatalosan az emlékév, és ekkor indult a Kozmosz éneke című vetélkedő is az interneten. Budapesten január 21-én nyílt a József Attila-vándorkiállítás, mely Magyarország több vidéki városában (digitalizált formában a Vajdaságban és Erdélyben) is bemutatkozik majd. A nemzetközi József Attila-emlékév keretében Berlinben január 25-én került sor az első megemlékezésre, majd ugyanitt, a magyar nagykövetségen mutatták be a svájci Amman kiadónál megjelent kétnyelvű verseskötetet. József Attila verseinek francia fordításait és a róla szóló tanulmánykötetet tavasszal a párizsi Magyar Intézetben, az UNESCOpalotában, valamint a Sorbonneon mutatják be. A londoni Magyar Intézetben, illetve Rómában is megemlékeznek a költőről, olasz és angol kötete jelenik meg, Tomasso Kemény, illetve Csokits János, fordításában. Tavaly svéd nyelven is megjelent válogatás József Attila verseibõl Ove Berglund fordításában, amelyet a Híradóban is bemutattunk. Göteborgban, hu.se.t név alatt, évente megrendezésre kerülõ mûvészeti fesztivál indul az idén áprilisban, amely idõpontja megválasztásával és svédországi magyar alkotók munkáinak a bemutatásával tiszteleg a költõ születésének 100. évfordulóján. A rendezvény keretében a magyar nagykövetség is megemlékezik a költõrõl, Würtz Ádám József Attila verseit illusztráló grafikai kiállításának a bemutatásával. Ki-ki a magáénak tartja A József Attila költészete iránt érzett odaadás és tisztelet könnyen magával ragadhatja az embert, olvasót és tudóst egyaránt. Olyannyira, hogy az utóbbi években az irodalmárok József Attila-kultuszt kezdtek emlegetni után előbb a szocdemek és a kommunisták harcoltak érte, később a pártállam az eredetileg csupán a munkásmozgalmi kötődését kifejező Petőfi-Ady-József Attila triászt hivatalos állásponttá merevítette és a magyar irodalomtörténet-írás alapdogmájává tette. A legkülönfélébb irányzatok kapaszkodtak bele az életmű valamelyik nekik tetsző részletébe, mondja Veres András irodalomtörténész, a József Attila Társaság társelnöke, a Magyar Narancs hasábjain. Legtöbbünk minden bizonnyal ahhoz a generációhoz tartozik, akik József Attilát az iskolapadban elsõsorban proletárköltõként, másodsorban néhány szerelmes versébõl, harmadsorban pedig József Jolán A város peremén című ifjúsági regényébõl ismertük meg, anélkül, hogy tudtuk volna: a Rajk-pertől megrettent szerző fordulóján politikai megrendelésre formálta át a szocialista realizmus kívánalmai szerint tíz évvel korábbi megjelenése idején irodalmi szenzációként fogadott József Attila élete című könyvét. Mint Alföldy Jenõ írja a Kortárs januári számában: Nem tájékozódhattunk sokoldalúságáról, a dolgokat színéről is, visszájáról is tüzetesen megvizsgáló, a lényeget a részletekben, az igazságot árnyalataiban is fürkésző, a dogmatikus gondolkodást semmilyen formában nem tűrő, a saját, materialistának vallott világnézetét is fölülbírálni kész, az értelmen inneni és túli világban egyaránt érdekelt, a pokolra szálló s a hit lehetőségeit mélyen átélő József Attiláról. Vizsgáld meg az én ügyemet" Költészetének sokszólamúsága szerencsére tesz róla, hogy József Attilát senki se sajátíthassa ki tartósan. A centenárium talán éppen arra ad majd alkalmat, hogy verseit ismét dogmáktól és éppen divatos politikai áramvonalaktól mentesen olvassuk újra. Engedjük meg magunknak, hogy személyiségünk egészével olvassuk, azzal a személyességgel, amelyet költészete megkíván. Újvári Tünde Sall László József Attila itt a jelen: törökméz fáj a múlt a törött kéz a semmi tart örökké mostmár hasonlítok fûre-fára mint kinek inge s gatyája a holtak feltámadása ennek a biciklinek hiányzik a kereke vagy valami más-egyebe ennek a lónak hiányzik a lába ennek a nõnek hiányzik a gyereke nem valami más egyebe ennek a lónak hiányzik a lába Patachich Csilla: Érintés. Tusrajz, Fájdalom. Tusrajz, 2000.

7 HÍRADÓ 7 Idõsek otthona készül A régi tervek megvalósítása, hogy itt élő idõs honfitársaink részére olyan öregotthon létesüljön, ahol a rászorulók mind a magyar nyelvet, mind pedig a szeretetet és a lelkiismeretes gondozást megtalálják, most folyamatban van. Vállalkozás létesült tizenkét vezetőségi taggal, Ungerskt Äldreboende név alatt. A vezetőség kezébe vette az otthon létrehozatalával járó nem kis munkát. 32 személy befogadásáról van szó. Az otthon helye a jelenlegi Bromma Sjukhus egyik frissen modernizált szárnya lesz, ahol a lakhelyeken kívül sokrétű, szakszerű és az igényeket kielégítő gondozásra is lehet számítani. Lesz például orvosi felügyelet, ápolónővérek, kellő számú és felkészültségű személyzet, szükséges technikai berendezés stb. Az otthon a különböző lakóformák igényeit is ki fogja elégíteni, még akkor is, ha csak egyszobás lakásokkal tud szolgálni. Tervezzük állandó ápolásra szoruló személyek ellátását, illetve átmeneti és/ vagy rehabilitációs részleget is. Az állandóan bentlakók bérleményeiben teakonyha áll rendelkezésre, de nyolc lakásonként közös konyha és ebédlő is működik majd. Minden lakásban a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelő nagyságú fürdő illetve toalett került kialakításra. Tárgyalásaink a Landstinget ingatlankezelésével már folynak. Amennyiben ezek és az előkészületek terveink szerint folytatódnak, ez év végére vagy legkésőbb a jövő év elejére már lesz beköltözési lehetőség. A tervezett otthon híre már elterjedt, jelentkezők is vannak, de a vezetőség ezúton is szeretné felhívni a lap olvasóinak figyelmét, hogy minél szélesebb körben terjedjen az információ, mivel az otthont elsősorban a Svédországban élő magyar idősök számára kívánjuk megvalósítani. Kapcsolattartó: Palotai Mária, aki további részletekről is tud információt adni; telefon: (üzenetrögzítővel), e-posta: ungerska.seniorer@ telia.com. Mivel mindössze 32 helyről van szó, így a minél előbbi jelentkezés előnyt jelent mind az érdeklődők, mind pedig a szervezők számára. Kérjük tehát az érdeklődőket, minél előbb vegyék fel a kapcsolatot, hogy az igények szerint tudjuk kialakítani az állandó, az ideiglenes, illetve igény esetén a servicehus jellegű lakások arányát. Baráti üdvözlettel, az Ungerskt Äldreboende vezetősége Egyesületek Lundi Magyar Kultúrfórum A múlt évi tisztségújító közgyûlésen részben átalakult vezetõség célkitûzései 3 pontba sûríthetõk össze: 1. kiaknázni az együttmûködési lehetõségeket a lundi magyar közösségekkel, a városi önkormányzattal, valamint a LIFS-el (Bevándorlók Szervezeteinek Lundi Szövetsége), 2. megállítani úgy a taglétszámcsökkenést, mint a veszteséges évi mérlegeket, 3. tevékenységünket úgy irányítani, hogy az jobban megfeleljen a kultúrfórum fogalmának. Egy év nagyon rövid idõ gyökeres változások eléréséhez, ennek ellenére a kimutatható eredmények derûlátásra adnak okot. 1. Megtaláltuk azt a hangnemet, amely szükséges az együttmûködéshez. Az egymást támogató közös munka kedvezõ jelei már érzékelhetõk, lemérhetõk. Igyekszünk felkarolni minden lundi magyar kezdeményezést, s képességeink szerint segíteni ott, ahol arra szükség van. Bekapcsolódunk a LIFS munkájába, annak vezetõségében egyesületünk képviselõje foglalkozik a kulturális ügyekkel. A városi önkormányzattal három esetben tanácskoztunk, s aktívan támogattuk két rendezvényüket. 2. A 2004-re befizetett tagsági díjak összege 34 százalékkal meghaladja a 2003-as eredményt, az össztaglétszám (gyerekekkel együtt) 103-ra emelkedett. Túlzottan derûlátóak voltunk, amikor még jobb eredményre számítottunk. A cél mindenképpen az, hogy biztonságos távolságra kerüljünk a bûvös 100-tól, természetesen fölfelé. Minden körülmény adva volt ahhoz, hogy ismét negatív mérleggel zárjuk az évet. Még január elsején elvesztettük az egyesületi helyiségünket, ráadásul a taglétszám csökkenése miatt alaposan megcsappant a mûködési támogatásunk is, és jól jövedelmezõ rendezvényeink (bálok, színházi elõadások) sem voltak. Mindezek ellenére sikerült megtörni a jeget, egyensúlyban tartani a kiadásokat a bevételekkel Ez elsõsorban következetes takarékosságnak és másokkal való együttmûködésnek köszönhetô. 3. Az õsz folyamán indítottuk el azt a rendezvény-sorozatot, amelynek célja egy Fórum létrehozása. Olyan elõadásokat szervezünk, amelyek meghívottai sorainkból, saját környezetünkbõl kerülnek ki, akik mûködési területükön vagy a magánéletben kedvtelésbõl valamilyen téren jeleskednek, s akik hajlandók tudásukat velünk megosztani. Ezeken az összejöveteleken bárki szóhoz juthat itt közelítjük meg a fórum fogalmát, bemutathat egy témát, melyet magas fokon mûvel. Az elõadók illetve a témák megválogatásánál változatosságra törekszünk. A 2004-ben lezajlott hat elõadás hat különbözõ témakörrõl szólt. Rendszeresen, hetente egyszer találkozunk, erõsítve ezzel az együvétartozás érzését. Ha nincs elõadás, agytágító eszmecseréket folytatunk, ételkülönlegességeket mutatunk be, idõszerû gondokat beszélünk meg. Az év sikertelenségeiként könyvelhetjük el, hogy nem tudtuk kibõvíteni a vezetõséget, nem találtunk saját helyiséget, elhanyagoltuk kapcsolatainkat a közeli testvér-egyesületekkel, a gyermekekkel való foglalkozásban nem volt elõrelépés, s még folytathatnánk a sort. Röviden: maradt jócskán megoldásra váró feladat 2005-re is. Boross Kálmán

8 8 HÍRADÓ Agocs Attila, nyara, Budapest. Szebb vállalást tenni, szebb ügyet felkarolni talán nem is lehetne, mint amire a Lencse Tibor Baráti Társaság (LTBT) Árvákat Támogató egyesületének tagjai szövetkeztek. Az egyesület a magyar árvák támogatásán dolgozik, gyámolítottjaik a Kárpát-medence minden magyarlakta területén elõfordulnak ban történt megalakulása óta az egyesület több mint 350 ezer koronát juttatott el különbözõ árvaházaknak, szegény, sokgyermekes családoknak és beteg gyerekeknek a történelmi Magyarország területén. Nagy öröm, hogy mára már kézzelfoghatóan is kezd meglátszani a munkánk eredménye, hiszen felcseperedett az elsõ generáció. A támogatott árvák közül eddig hat egyetemistánk van! meséli Mihály Ferenc, az egyesület elnöke. Az egyesület jelenleg 49 árvát támogat Magyarországon, Kárpátalján és Erdélyben; a támogatást általában orvosi kezelésre vagy tanulmányok céljából nyújtják. Szeretnénk olyan támogatási rendszert kidolgozni, amelyben a támogatás célba érését személyesen tudjuk ellenõrizni, mondja Mihály Ferenc. De a személyes kapcsolatok természetesen most is megvannak; Feri minden nyári szabadságának a felét, néha az Lencse Tibor Baráti Társaság egészet, azzal tölti, hogy végigjárja Kárpátalját, Budapestet, Erdélyt, és meglátogatja a gyerekeket. Természetesen mindeniket név szerint, személyesen is ismeri. Tudja gondjaikatbajaikat, s a gyerekek rendszeresen írnak is, beszámolnak hétköznapjaikról, megköszönik a segítséget. Az oktatásra nyújtott támogatások esetében az egyesület kéri is a beszámolót a tanulmányi elõmenetelrõl. Kedves Lencse Tibor, egy kicsit megbuktam Az egyesület legutóbbi, februári közgyûlésén Mihály Ferenc több levelet is felolvasott. Egyik-másik így kezdõdik: kedves Lencse Tibor! Egy kisfiú néhány soros, barátságos levelében õszintén beismeri, hogy hát bizony nem megy olyan jól a tanulás, pedig igyekszik, de a múltkor például egy kicsit megbuktam történelmbõl. Rölcsi Tünde péterfalvi kislánynak az egészségi állapotáról és orvosi kezelésérõl nagynénje számol be részletesen, aki magára vállalta Tünde nevelését. A kislány szülei néhány éve autóbalesetben meghaltak, s Tünde komoly sérüléseket szenvedett. Az egyesület az orvosi költségekbe pótol bele. Nagyon sok idézetet lehetne felsorolni, hogy adakozásra ösztönözzünk valakit, de nem tesszük, inkább szeretnénk egy mosolyt, egy hálálkodó pillantást átadni Nektek, akik segíttek segíteni, és segíttek elfeledtetni egy pár árvával szomorú sorsukat, melybe önhibájukon kívül kerültek. Ha törékeny lelkükbe egy kis reménysugarat tudunk belopni, akkor már nem dolgoztunk hiába, üzeni Mihály Ferenc az egyesület támogatóinak. Both Mária (balról), aki idõközben három gyermekével maga is megözvegyült, fogadta örökbe az árván maradt két Simó-lányt, Mihály Éva oldalán. Simó Éva (középen) a tavaly elvégezte az óvónõképzõt, Mária (jobbról) az idén ballag. Szentkeresztbánya, Árvákat támogatni, az csak természetes Az LTBT egyesület annak idején azzal a meghatározott célkitûzéssel jött létre, hogy továbbvigye Lencse Tibor szellemi örökségét. Lencse Tibor stockholmi tagtársunk volt, és jó barátom. Nagyon szerette a gyerekeket; amíg élt, minden cserkésztáborban ott volt, és õ fõzött. Nagylelkû, önzetlen, barátságos, segítõkész ember volt, akire mindig lehetett számítani, és aki mindenkin segíteni akart. Amikor 1996-ban meghalt, akkor nem akartuk, hogy kárba vesszen és feledésbe merüljön az a sok jó, amit tett, így tizennyolcan megalapítottuk az egyesületet

9 HÍRADÓ 9 Árvákat Támogató Egyesülete az emlékére. Hogy az árvák támogatása a fõ tevékenységünk, az valahogy természetesen alakult, mert Tibi maga árva volt, és én is részben, 12 éves koromtól, árvaházban nõttem fel, meséli Mihály Ferenc. Az alapító tagok: Dõry Margit, Gere Éva, Jakabffy Róza, Mag Csaba, Mag Erzsébet, Máté János, Mihály Ferenc, Mihály Éva, Radványi Judit, Radványi Imre, Rajz Anna, Rajz Endre, Szabó Ernõ, Hoványi Benci, Gorzó Lindroos Tünde, Kalocsi Margit, Kalocsi Miklós és Wennesz László. Az egyesületnek jelenleg 201 tagja van. A tagdíj csupán 100 korona egy évre, de a bevétel minden évben 50 ezer korona körül mozog; hozzávetõleg fele-fele arányban adakozásokból és az egyesület tevékenységeibõl gyûl össze a pénz. A gulyás meg a lángos könnyen fogy Az LTBT tagjai minden hónap második vasárnapján egyesületi délutánt tartanak a stockholmi Magyar Házban, ahol vacsorát is árulnak. Természetesen az egyesület tagjai a szakácsok, a pénz pedig az árvák megsegítésére jut. Évente egyszer jótékonysági bált rendeznek. Különbözõ árverések, bazárok, gulyásfõzés, lángossütés és ilyen-olyan rendezvények lebonyolítása szintén bevételi forrás lehet. A SMOSZ 30 éves jubileumi ünnepségén a LTBT állt a pult mögött és kávét, frissítõt, süteményt, pezsgõt árult. A bevétel közel 5000 korona volt. Az egyesület kulturális mûsorokat, kiállításokat is szervez, és a hagymányos decemberi bábszínház vendéglátói is. Szentmisékkor is folytatnak gyûjtést. Általában minden alkalmat kihasználnak a pénzgyûjtésre. Igaz, hogy csak egy csepp vagyunk a tengerben de nélkülünk szegényebb lenne a világ! vallja az egyesület jelmondatában. Egy új nemzedék ma még kicsiny magyarjainak kínálnak támogatást, és korántsem csak pénzben mérhetõt. A Társaság a segítségre szorulóknak többet ad, mint a bankjegyek értéke: reménységet, távlatot, hitet. S akinek ez a három megadatik, csak az válhat mindannyiunk örömére a térben töredezett, de lélekben oszthatatlan nemzet céltudatos és hasznos tagjává. A szavak dr. Szõkéné Papp Judit nagykövet asszonyéi, aki védnöke a LTBT Árvákat Támogató egyesületének. Az árvákért végzett áldozatos munkájáért Mihály Ferencet két éve lovaggá ütötték. Nagyon nagy megtiszteltetésnek tekintem a tagságot, és úgy érzem, kötelez. De ami a munkámat illeti, azon nem változtatott semmit. Azt, amit eddig csináltam, ezután is folytatom, azzal a különbséggel, hogy most felesküdtem rá. De aki akár közösségi munkát, akár jótékonysági tevékenységet folytat, az tudja, hogy társ nélkül ez nem lehetséges, legalábbis nem ilyen mértékben. Én nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy Rölcsi Tünde nagynénjével. Kárpátalja, Évát rendelte mellém. Együtt tesszük azt, amit teszünk, úgy a közösségünkért, mint az árváinkért. Várjuk a segítséget, hogy segíthessünk! Az egyesületnek bárki tagja lehet, aki az alapszabályukat elfogadja, és kifizeti az évi 100 koronás tagdíjat. Segélyeket, adományokat, egyesületi tagdíjat a es postacsekkszámlára lehet befizetni. Minden árva nevében bizakodóan tekintünk segítõkész honfitársaink felé. Köszönjük! Újvári Tünde Csíksomlyón mûködik a Csibész alapítvány, amely kb. 300 árva gyermekrõl gondoskodik. A LTBT egyesület tíz gyermek tanulmányi költségeihez nyújt támogatást. Mihály Ferenc mellett az árvaház vezetõje, Gergely István esperes, és védencei.

10 10 HÍRADÓ Papp Anna Üzenem... Üzenem az ünnepi szelekkel, a hétköznapok orkánaival, a legszebb március legszentebb hitével, üzenem, hogy szólj, Nemzeti dal! Petõfi, szólj! vagyunk még, kik értik, hogy mit is jelent a talpra magyar, vagyunk még, kik mindig talpon álltunk, nem térdeltünk le, mint oly sokan. Üzenem a márciusi széllel, az újból rajzolt határokon át, hogy 1848 eszméje nekünk ma is a legszebb imádság.... és épp ezért, üzenem azoknak, kik megrendezték újra Trianont, és azoknak, akik el is hitték, azt, amit a tisztelt kormány /CCCP/ mond, hogy a legszentebb nemzeti ünnep, nem az Internacionálé ünnepe, hogy nem való azoknak kokárda, akik nemrég gúnyt ûztek vele.... és üzenem, hogy Kossuth és Petõfi szavára, nem illik azt mondani, hogy dá, és hogy, aki miránk nemet mondott, a 48-tól nagyon messze jár. Üzenem, de nem tudok sziszegni, ezért lehet, hogy nem érti meg, akihez szól, de csak annyit kérünk: Ne gyalázza meg az ünnepet! hogy õseink a tömegsírok mélyén, nyugton, békén pihenhessenek! Hallottam, hogy a Pilvaxba mennek, és végigfutott rajtam a hideg. Petõfi és a Márciusi ifjak, mit szólnának ugyan mindehhez? Üzenem a régi szép hazából: zúgja az Ung, a Bodrog vize, a fenyvesek a havas Hargitáról, s a Délvidék tavaszi szele, hogy MÁRCIUS 15, az EGÉSZ MAGYAR NEMZET legdicsõbb megszentelt ünnepe! Üzenem, hogy fáj a sok hazugság, hogy oly nagyon megaláztatok, de megbocsátunk, és csupán annyit kérünk, hogy válasszatok más ünnepnapot! December 5 nem is kell keresni, jól emlékszem, hogy ragyogtatok.... és üzenem a magyar magyaroknak, kik még tudják, hogy a nemzet mit jelent, hogy értjük mi az alattomos munkát, attól félnek, hogyha összefognánk, egy ÚJ 48 jönne el! Debrõd, március 15. SOMIT-programok fiataloknak Szervusztok kedves svédországi magyar fiatalok! Társaságunk 11 évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy összefogjuk a Svédországban élő magyar fiatalokat, és kulturális táborok keretén belül lehetőséget adjunk az ismerkedésre, nemzeti és anyanyelvi kincseink megőrzésére és ápolására, illetve mindezek mellett együtt szórakozzunk. Ezt a 2005-ös évben is így szeretnénk folytatni. Vezetőségünk továbbra is azon dolgozik, hogy számotokra érdeklődést felkeltő programokat, eseményeket szervezzen nektek! Ne felejtsétek el táborainkat ebben az évben sem! Május 5-8. között kerül megrendezésre tavaszi táborunk Tångagärdén. Ezen a táboron is mint a tavalyi jubileumi eseményünkön szívesen látjuk a gyermekeket. A program még kidolgozás alatt van, hiszen keresünk olyan bátor, ötletgazdag és ügyeskezû fiatalokat, szülőket, akik segítenének a gyermekprogram megszervezésében. Június között Lekeryd lesz a kenuzás, csónakozás, napozás és a sport helyszíne. Még az is lehetséges, hogy egy röplabdabajnokságon is részt vehettek, akik mertek játszani, és akartok nyerni! Szeptember között ismét Tångagärdén leszünk, akkor is érdekes Anyanyelvi tábor július 29 augusztus 7 programokkal várjuk az ifjakat. November 4-6. között Kristianstadban szervezünk közmunkával és szórakozással egybekötött hétvégét. Sok szeretettel látunk ott is mindenkit! Várjuk azok jelentkezését is, akik szívesen tartanának előadást munkájukkal vagy szülőhelyükkel kapcsolatban! Célunk az, hogy megismerjük egymást, és minél többet megtudjunk egymásról! Táborainkra szervezőinknél lehet jelentkezni: Blénessy Péternél ( ) Váncsa Andrásnál ( ) Címük: szervezo@somit.net. Bármilyen kérdéssel, információval forduljatok hozzánk! Webblapunk: Ha fel szeretnétek kerülni a címlistánkra, írjatok az info@somit.net címre. Programmal kapcsolatos leveleiteket a program@somit.net címen várjuk. Amennyiben tagok szeretnétek lenni egyesületünkben, ne felejtsétek el befizetni a tagsági díjat, hogy olcsóbban vehessetek részt a programokon. Gyertek minél többen, hiszen mindig jó valahova tartozni, és ne felejtsétek otthon a jókedveteket sem! Tagsági díj erre az évre: 120 kr. SOMIT pg-számlaszám: Üdvözlet mindenkinek! A SOMIT vezetősége Az idén is megszervezzük eddigi jól sikerült és nagy népszerûségnek örvendõ anyanyelvi táborunkat 7-17 éves gyermekek, fiatalok számára. Az elmúlt évekhez hasonlóan a tábor témája ez alkalommal is magyar irodalom, történelem, tánc, zene és sok játék. Érdeklõdni, illetve jelentkezni legkésõbb május 15-ig lehet levélben a következõ címen: Tompa Anna, Smedstorp 102, Ulricehamn. Fax: , e-postacím: szabolcs.bihari@telia.com. A jelentkezõknek a táborról részletes információt küldünk.

11 HÍRADÓ 11 Szeretettel vár a Magyar Otthon A kristianstadi Magyar Otthon néhány hete teljesen a SMOSZ tulajdonába került. A legutóbbi vezetõségi gyûlésen Kalocsi Margit, a stockholmi Magyar Ház Közösség elnöke bejelentette, hogy a házra felvett bankkölcsön hátralevõ részének megfelelõ összeget az egyesület kamatmentesen kölcsön adja a SMOSZ-nak, ezzel is megsprórolva a kamatterheket. A házat az országos szövetség xxx koronoáért vette, ebbõl kr ki van fizetve; a többi magánszemélyek és egyesületek által adott kamatmentes kölcsön, amelyet továbbra is törleszteni kell. Aki adakozni kíván a kristianstadi Magyar Otthon megvásárlására, a következõ postacsekkszámlára fizesse be az erre szánt összeget: pg. xxxxxxxxx-x. A SMOSZ által meghívott színházi társulatok és vendégelõadók mindig Kristianstadban kezdik, és ott is fejezik be svédországi körútjaikat. Ám a ház magánszemélyek számára is nyitva áll, frissen tatarozva várja vendégeit. Az épületben négy szobában 12 fekvõhely van, de szükség esetén nagyobb csoport is elfér. Kristianstadból 15 km-es körzetben elérhetõek Délkelet- Svédország természeti szépségei. A környezet gyönyörû, a vidéket nem véletlenül emlegetik Svédország kertjeként. Bõvebb információt és árajánlatot Molnár Gergelytõl, a es telefonszámon kaphatnak az érdeklõdõk. Megalakult az Ághegy Liget Társaság Az új Ághegy- Liget Társaság (ÁLT) a lundi Liget Baráti Társaság országossá bõvítése folyamán jött létre; hivatalosan jegyzett szervezet, amely a SMOSZ januári közgyûlésén felvételét kérte a tagegyesületek sorába. Az Ághegy skandináviai magyar irodalmi és mûvészeti lap, a Liget a dél-svédországi magyarok családi lapja. Közös nevezõjük: Tar Károly fõszerkesztõ. Az ÁLT célja a magyar nyelv megõrzése és ápolása, a közmûvelõdési élet elõsegítése, az északi országokban élõ magyarok hídszerepének a kiteljesítése a skandináviai magyar alkotók, írók, mûvészek, elõadómûvészek közös tevékenysége révén, felolvasó körutak szervezése, irodalmi és mûvészeti pályázatok kiírása és lebonyolítása, kiállítások rendezése. Terveik között szerepel, hogy az ÁLT Norvégiában, Dániában és Finnországban fiókszervezetek alakítását segíti elõ, és kapcsolatokat épít ki a magyarországi, erdélyi, szlovákiai, újvidéki és kárpátaljai irodalmat és mûvészeteket támogató körökkel. A társaság alkotó közösségének létszáma jelenleg hozzávetõleg 250 fõ. Patachich Csilla: Naivizmus; Szemezés.

12 12 HÍRADÓ A délsvédországi Magyar Ház támogatói 2004-ben Magánszemélyek összesen kr, az egyesületek pedig kr-val járultak hozzá a kristianstadi Magyar Ház megvásárlásához 2004-ben. Annak ellenére, hogy sokan adakoztak az elmúlt évben, még mindig nem sikerült kifizetnünk a SMOSZ második házát. Magánkölcsönök segítségével sikerült megtakarítani a kamat egy részét január 1-én a banknak kr volt a tartozásunk, december 31-én pedig kr. Ez azt jelenti, hogy törlesztettünk koronát. Ez az összeg a magánkölcsönökből és adományokból tevődik össze. Pillanatnyilag a kamatmentes Andersen Kallós Nikó, Lund Aracsy Géza és Mária, Osby Balogh Sándor, Huddinge Balogh Sándor (x2), Segeltorp Begazy Dénes (x2), Kista Békássy Albert, Lund Birtalan László és Irén (x2), Helsingborg Boross Kálmán (x2), Hjärup Budai Gábor és Erzsébet, Enhörna Cserhalmi Géza, Järna Edit Anvegram, Upplands Väsby Ekberg Gizella (x2), Tullinge Farkas Imre és Julianna (x2), Bara Fiedler Judith (x2), Spånga Fülöp Géza, Sävsjö Gorzó Lindroos Judit, Tullinge Gyulai Ferenc (x2), Gävle Id. Nagy Jakab (x2), Helsingborg Id. Sebestyén Gábor és Mária (x3), Hägersten Id.Vaszi Árpád és Éva (x2), Helsingborg Incze Miklós, Sölvesborg Ingrid Liszka Hédouin, Franciaország Irena Roos, Malmö Jüretic István, Södertälje Kardos Kálmán, Sölvesborg Keresztesi György, Ekerö Kószó Sándor, Helsingborg Kovács Gizella és Mihály (x2), Helsingborg Kovács Tibor, Vällingby Lakatos Júlia, Malmö Lars Klein, Uppsala Lekötz Árpád, Värnamo Lendl Jenő és Anna (x3), Lund Liszka N. Björn, Täby Mihály Ferenc, Hässelby Miklós Margit (x2), Stenhamra Molnár Judit, Olofström Móricz Erzsébet és László (x2), Tullinge Muntyán István (x2), Malmö Nagy István, Växjö Nehéz Ágnes és János, Olofström Németh Zoltán, Olofström Novák Ervin (x3), Olofström Pál Sikló, Eskilstuna Páldeák Géza, Älvängen Papp Ferenc és Teréz, Bromölla Papsai Klára és Pál (x2), Växjö Pollak József, Västerås Rusz Pál, Lund Sándor Csaba és Éva, Sölvesborg Sárosi Attila, Skogås Spirer Alexandru, Olofström Susan P. Simon, Göteborg Szabó Miklós, Olofström Szántó Előd, Mariestad Szántó Előd-Győző, Mariestad Székelyné Oláh Livia, Nacka Szigethy Sándor, Lidköping Szüts Éva, Lidingö Takács Dezső, Vänersborg Tallósi István, Kinna Tóth Á. János, Solna Tóth Ildikó, Sölvesborg Tóth-Oroszi Mária, Enskede Újfalusi Rózália, Färlöv Egyesületi támogatás: Helsingborgi Hungaria Klub, kr Jönköpingi Hungária Klub, kr Katolikus Kör, kr SOMIT, kr Ungersk-Svenska Föreningen Malmö (23 db. téglajegy), kr Kölcsönök: Kalocsi Margit és Miklós, Sthlm: kr Lundi Magyar Kultúrfórum: kr Magyar Ház Közösség: kr A Duna-TV támogatóinak névsora 2004-ben: január 1-én a Duna-TV számláján kr volt. Évközben kr-át átutaltunk a Duna-TV-nek. Az év folyamán kr gyűlt össze. Ágnes és Kurt Persson, Sibbhull András Pöstényi László, Bromma Apro Herics Etelka, Mariefred Aracsy Géza és Mária, Osby Bálint Éva, Helsingborg Balogh Sándor, Segeltorp Békássy Albert, Lund Béregi János, Göteborg Berta András, Huskvarna Blénessy Enikő, Bjuv Bodnár András, Södertälje Boross Kálmán, Hjärup kölcsön magánszemélyeknek és egyesületeknek kr. Ehhez hozzáadódik a kr; a hátralévő adósságunk tehát kr. Az adakozók felsorolásánál a zárójelek többszöri adakozást jelentenek. Ha a fennmaradt összeget elosztjuk 5523-al (a SMOSZ tagjainak száma), akkor meglepően alacsony összeggel kellene még a fennmaradt kölcsön törlesztéséhez hozzájárulnunk fejenként. Tisztelettel felkérünk minden tagunkat, nem tagunkat, hogy továbbra is támogassanak adakozásukkal. A 2005-ös félév adományairól a következő számunkban számolunk be Blénessy Zoltán Buzássy Albert, Eslöv Chintea Margareta, Göteborg Deli Jolán, Saltsjö Bad Edit Anvegram, Upplands Väsby Etédi László, Ljungby Éva Pettersson, Bandhagen Fábián Erzsébet, Vällingby Farkas István, Vällingby Fekete Jenő és Anna Mária, Eskilstuna Feldőtő Sándor, Trångsund Id. Nagy Jakab, Helsingborg Id. Vaszi Árpád és Éva, Helsingborg Jakabffy Róza, Bromma Józsa László, Västra Frölunda Káli Géza, Ljungby Kalocsi Anna, Tullinge Kalocsi Miklós és Margit, Tullinge Kók György, Mölndal Koos Károly, Alvesta Kovács Ida, Varnhem Köble Fernc, Malmö Lars Klein, Uppsala Löcsei Anna, Tullinge Maki Miklós és Gizella, Ljungby Maróti László, Jönköping Mokos Imre, Bagarmossen Muntyán István, Malmö Nagy István és Éva, Växjö Névtelen támogató Papp Ferenc és Teréz, Bromölla Papp Kálmán, Osby Petrecz Sándor, Gislöv Pöstényi András, Bromma Raffai Magdolna, Mölndal Rusz Pavel, Lund Sándor Éva és Csaba, Sölvesborg Simonffy Gy., Stockholm Steiner Ethel és Haraszt Terézia, Älta Szántó Előd Győző, Mariestad Szántó Erzsébet, Kristianstad Szeredai János, Ljungby Szilágyi Katalin, Kristianstad Szőcs Árpád, Älmhult Takács Zoltán, Älmhult Tóth Klára, Sölvesborg Tücsök Tibor, Solna Vánky Farkas és Anna, Vällingby Vánky Szabolcs, Haninge Vass László, Västerås

13 HÍRADÓ 13 Hírvilág Hírvilág Hírvilág Március 15 A december 5-ei kettõs állampolgárságról szóló népszavazás sikertelensége Magyarországon és a határokon túl egyaránt beárnyékolta az es forradalom és szabadságharc 157. évfordulóján a nemzeti ünnepet. Budapesten Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke ünnepi beszédében kihangsúlyozta: A nemzeti egység dátuma mögött leselkedik a szétszakítottság fekete magyar ádventje, a rideg valóság, hogy azon a bizonyos december 5-én nem tudtunk egy kicsivel többen lenni, mint kétmillióan, akik szavaztunk volna Székelyudvarhely, Várad, Kassa, Eszék, Szabadka, Lendva, Várvidék magyar asszonyai, lányai, néhai bakái és unokáik, dédunokáik mellett, az egykori közösen kivívott magyar szabadság névtelen hõsei emlékére. Turulszobor a Délvidéken A délvidéki Tóthfaluban szoboravatóval emlékeztek meg az es magyar szabadságharc évfordulójáról. A magyarság együvé tartozását jelképezõ kiterjesztett szárnyú, karmai között kardot tartó, õsi mondavilágunkra utaló turulmadár bronzszobrát állították fel. Az elmúlt évtizedekben a Délvidék turulszobrait módszeresen elpusztították, vagy a magyarok maguk rejtették el azokat, hogy megmentsék õket a pusztulástól. Elvesztek a telekkönyvek Ezrével tûntek el a volt területi Telekkönyvi Hivatal Kolozs megye öt városában lévõ irodáiból az ingatlanok feletti tulajdonjogot bizonyító telekkönyvek. Egy részük elkallódott, ugyanakkor sokat szándékosan tüntettek el, hogy ne lehessen felhasználni bizonyítékként a nagy értékû ingatlanok visszaigénylése során, a Kataszteri és Geodéziai Hivatal egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa szerint. A hivatal ez év elején vette át az addig a bíróságok hatáskörébe tartozó Telekkönyvi Hivatalt. A kataszteri hivatal alkalmazottja szerint nemcsak az egyházak vagy egyesületek egykori ingatlanjai feletti tulajdonjogot bizonyító dokumentumok hiányoznak, hanem rengeteg magánszemély irata is. Kész a Gripen Januárban a SAAB repülőgépgyár linköpingi üzemében bemutatták az elsőnek elkészült magyar Gripen-típusú vadászrepülőgépet. Az ünnepi alkalomból felszólalók már most fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a gépet átadása után folyamatosan korszerűsíteni kell az aktuális igényeknek megfelelően. A későbbiekben még 13 ilyen harci eszköz készül el Linköpingben, az első öt példány a tervek szerint 2006 márciusában érkezik meg a magyar vadászrepülők kecskeméti fészkébe. Svéd-magyar diákkapcsolatok A Forum Sweden-Hungary néhány fõiskolás, a stockholmi közgazdasági egyetemen és a mûszaki fõiskolán tanuló diák közös projektje, amelynek célja a két ország közötti munkavállalási lehetõségek feltérképezése és egymás kultúrájának a megismerése. Az ötletgazdák egyike Somos Dániel, aki elsõéves közgazdász hallgató Stockholmban, magyar anyanyelvû, és szabadidejében alelnöke a (m)-párt stockholmi ifjúsági szervezetének (MUF). A Forum rendezésében kiállítással és karrier irodával egyebekötött svéd napot tartanak április 28-án a budapesti Corvinus Egyetemen. Cserében szeptember folyamán Magyarország és a magyar munkaerõpiac Nagy szegénység Magyarországon a lakosság 25 százaléka nagy szegénységben él írja az amerikai külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó jelentése. A jelentés szerint a magyar kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, de néhány rendőr túlzó erőszakkal lépett fel, vagy megvert és zaklatott egyes gyanúsítottakat, különösen romákat, de változatlanul jelentős probléma a nők és a gyermekek ellen elkövetett erőszak. A jelentés szerint változatlanul létezik faji megkülönböztetés, antiszemita jelenség, zsidó temetőkben elkövetett vandalizmus, és ahogyan a jelentés fogalmazza: politikai peremcsoportok kódolt beszéde. A székelység 12 pontja Megalakulása óta harmadszor tartott ülést februárban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A gyergyószentmiklósi tanácskozáson, amelyen mintegy százan vettek részt, a testület elsősorban a Székelyföld területi autonómiájának elérésére vonatkozó kérdésekben döntött. Az SZNT ülés elfogadott egy 12 pontból álló dokumentumot Mit kíván a székely nép? címmel, amely többek között megfogalmazza az önrendelkezésre, a jogegyenlőségre, Európa valamennyi autonóm területével való együttműködésre való igényt, a területi autonómiáknak az Európai Unión belüli fejlődése iránti óhajt. A szervezet továbbá határozatot fogadott el arról, hogy tárgyalásokat kezdeményez Románia kormányával, államfőjével. Kizárt az autonómia Traian Basescu román elnök egy televíziós interjúban kijelentette: amíg ő lesz az államfő, addig nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek Románia területén egy térségnek nagyobb autonómiát juttatnának, mint a többieknek. Basescu az autonómia helyett a központi hatalom és közigazgatás általános decentralizálását szorgalmazza. Az erdélyi magyarság jogsérelmei Tíz pontban foglalta össze az erdélyi magyarság jogsérelmeit a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. A dokumentumot elküldték az Európa Parlament magyar frakciójának, hogy vegyék figyelembe Románia európai uniós csatlakozásánál. mutatkozik be Stockholmban a svéd diákok számára. Szívesen veszik szponzorok és partnerek jelentkezését, cserébe lehetõséget nyújtanak a bemutatkozásra, a cég reklámozására. A projekt webboldalán részletes tájékoztatás található:

14 14 HÍRADÓ A magyar néptánc rövid története (12) Az ének, a zene és a tánc egymással szorsan összefüggõ elemei a magyar kultúrának. A néptánc iránti lankadó érdeklõdés az 1970-es években, a megújult táncházmozgalmakban éledt fel újra, s mára népszerû táncházak és táncháztalálkozók mûködnek szerte a Kárpát-medencében. A magyar néptáncról szóló sorozatunkban ma a táncolás alkalmairól lesz szó. III. A tánc helye, ideje és rendje A legfontosabb táncalkalmak az egész évben, hétről hétre rendszeresen megrendezett táncok, melyek esetleg csak farsangtól húsvétig, a nagyböjtben szünetelnek. Az egész magyar nyelvterületen a XIX. század végén, a XX. században néhol még az 1960-as években is divatos volt a vasárnap délutáni tánc, amelyet sok helyen játszónak, vagy csak egyszerűen táncnak, vasárnapi táncnak neveztek. Nyáron legtöbbször a szabadban táncolnak a templomtéren vagy a faluszéli gyepen, itt karikáznak zene nélkül a lányok is. A zenés táncokat többnyire udvaron, a szabadban, sátor alatt, csűrben, kocsmában, a Mezőségen erre a célra bérelt lakóházban, a Táncolóházban rendezték, de néhol erre a célra kultúrház is épült. A különleges alkalmakhoz (aratás, szüret, vallásos ünnepek) kötött, esetleg műsorral is egybekötött bálok a XIX. század végétől kezdtek általánosak lenni a parasztság körében. Ezeket az idősebb, tekintélyes legények készítették elő: zenészeket fogadtak, megegyeztek a tánchely gazdájával, hatósági engedélyt szereztek, ha kellett, s ők feleltek a mulatság rendjéért. Bálbírónak, bálgazdának, legénybírónak, Erdélyben kezesnek nevezték őket. Olyan alkalmak is adódtak, amelyekhez nem kellettek rendezők. Keresztelőn könnyen táncra perdültek a résztvevők, lakodalom pedig nem zajlott le tánc nélkül. A lakodalmi tánc szerepe azért is fontos, mert házasembernek és férjes asszonynak máskor nemigen illett táncolnia. A paraszti életben ugyanis a tánc elsősorban az ifjúság kiváltsága volt. Gyermeklakodalom A gyermek már a családjától örökölte a tánc szeretetét. Utánozta a felnőtteket, s erre a legjobb alkalom az országszerte elterjedt játék, a gyermeklakodalom volt. Az udvar fái, bokrai jelentették ebben a házat, templomot, s hegedülő cigánygyermek vagy harmonikás szolgáltatta a zenét. A kis menyasszonyka fejére virágkoszorút tettek, vele táncolt a vőlegény, a násznagyok, vőfélyek, nyoszolyólányok, az egész gyermeknásznép. A Mezőségen a szülők a nagyok táncához hasonló táncalkalmat szerveztek, az aprók táncát (kistáncot). Itt a csekély belépti díjból fizették a zenét szolgáltató cigánygyereket. Máshol a felnőttek tánca előtt engedtek egy kis időt a gyermekeknek, hogy táncolgassanak. Felnőttek közé csak konfirmáció után, éves korukban mehetnek a fiatalok táncolni, s akkor ismerik el nagykorúságukat. Mi illik, mi nem A táncillem különbözik a mai társastáncalkalmak szokásaitól. Ha a legény megbeszélte a lánnyal, hogy táncolni mennek, elkérte a szüleitől. Máshol a lányok ünneplőbe öltözve ketten-hárman egybefogódzva indultak a tánchelyre. Ez az ünneplő ruha nem volt azonos a templombajáró nagyünneplővel, annél könnyedebb volt, s nem annyira túldíszített. Volt olyan vidék, ahol az anya kísérte el a bálba, a táncba a leányát, s a terem szélén levő padon ülve őrizte, vigyázott rá a mulatság végéig. A leányt, ha komoly udvarlója volt, a szeretője rendszerint hazakísérte a táncból. A táncteremben a leányok a fal mellett, csoportosan állva, vagy a terem szélén karikázva várták, hogy a fiúk táncra kérjék őket. A legények nem fölkéréssel, hanem néven szólítással, kezük vagy szemük intésével, kézfogással, vagy a kézben tartott kendőjüknél fogva hívták táncba a jelre váró leányokat. A legény először a választottjával táncolt, azután felkérte a rokon és szomszédleányokat, majd a többi párt a szeretőjével táncolta végig. Egy pár, egy nóta lejártáig nem illett lekérni a leányt a párjától, még ha egy órán át táncoltak is. A lekérés különben újabbkori szokás. A tánc befejeztével köszönetképpen a legény egy pillanatra megszorította a leány derekát, s a legtöbb vidéken picit fel is emelte. Fiatalasszony csak a férjével táncolhatott, esetleg egy-egy rokon, koma is felkérhette, ha elkérte a férjétől. A házasember viszont bármikor felkérhette a leányokat, akik a jó táncossal szívesen is táncoltak. Általában azonban a tánc a leányok és a legények legfontosabb ismerkedési és párválasztási alkalmának számított. Ha egy leány húzódott táncba menni, visszautasított egy legényt, s a másikkal táncolt, a sértett legény bosszút állt rajta: pénzt adott a zenészeknek, s kimuzsikáltatta és kitáncolta a tánchelyről. A megszégyenített leány hetekig nem mert ezután táncba menni. Ha idegen faluból jött legények kérték fel a leányokat, megbontva a tánc rendjét, ez gyakran verekedéshez is vezetett. De ha előzőleg meghívott legények érkeztek, a háziak betartották a vendéglátás szabályait, s az ő kedvükre való tánczenét muzsikáltattak. Szerencsekerék. Patachich Csilla tusrajza Kurjongatók, csujogatók Egyes vidékeken, például a Mezőségen, nemcsak zene szól, hanem énekelnek is tánc közben. Általános szokás volt a kurjongatás, csujogatás, ujogatás is tánc közben, 2-4 soros versikék bekiáltása. A legényeké: Válaszúti leányok,/ Pohárbeli virágok,/ Legények, ha akarják,/ Kalapjukba hervasztják. Vagy: Válaszúti leányok,/ Cukorporos a szájok./ Bonchidai legények,/ Mind lenyalják szegények. A leányok válasza: Válaszúti legények,/ Szilvaízes lepények,/ Leányok, ha akarják,/ A hamuba takarják. A szélen nézelődő így csúfolja ki a kelletlen táncolót: A leányka szótalan,/ Tejes kása, sótalan. Szívvel, lélekkel, lelkesen táncoló rigmusa: Szembe, szívem, ha szeretsz,/ Ha nem szeretsz, elmehetsz! Vagy: Járd ki lábam, járd ki most!/ Nem parancsol senki most!/ Ha parancsol, ha nem is!/ Járd ki lábam, azért is! Leggyakoribb: Kicsi nekem ez a ház,/ Kirúgom az oldalát! A magyar táncköltészet nagyon gazdag. A tánc minden eseményére, a táncolók mozgására, viselkedésére, jellemzésére bőven akad kurjongatnivaló. Sok a rögtönzés, a tréfás, gúnyolódó szöveg. Ilyenkor még a vaskos kiszólásért sem szabad egy percig sem haragudni. A táncokban szokásos kurjongatás az utóbbi évtizedekben a lakodalmi menet körére szorult vissza. (folytatjuk) Asztalos Enikõ Megjelent a sepsiszentgyörgyi Történelmi Magazin mellékleteként

15 HÍRADÓ 15 Újabb válasz Móré Imre levelére (Bál október 23-án a Södertäljei Magyar Egyesületben) Móre Imre barátom, akit már 1960-óta ismerek, egy õszinte és lelkes magyar, aki magyar maradt az emigrációban is. Imre barátom tûzbe tud menni egy gondolatért vagy egy eszméért. De ez ugyanakkor le is szûkíti a látókörét. Magyarország, október 23. Magyarország történetének egyik legszebb napja. Gyõzött a forradalom. Megdõlt a kommunista diktatúra. Imre barátom levelében azt írja, hogy Budapest és az ország örömmámorban úszott 23-án este 8 óráig. Itt még az Imrének is öröm az október 23. Mikor a tüntetõ tömeg este 8-kor a Magyar Rádió épületéhez igyekezett, hogy felolvassa követeléseit, sortüzet nyitott az ÁVH, és akkor estek el a forradalom elsõ áldozatai. Imre barátom is fegyvert ragadott a barátjával, Bali Imrével együtt, és a Kilián laktanyánál harcoltak hõsiesen több fegyvertársukkal együtt. Október 25-en halálos golyó éri Bali Imrét. Bali Imrének az életét kellett feláldoznia a nemzet szabadságáért, s halála felejthetetlen sebeket okozott a családtagoknak, hozzátartozóknak és Móré Imre barátomnak. A forradalom gyõzött, ha csak egy rövid ideig is, és a gyõzelemnek Bali Imre volt az egyik áldozata. A gyõzelem november 4-ig tartott, és addig örült a nemzet. De Móré Imre nemzeti örömét már október 25-tõl a gyász borította el. Október 23 azonban a nemzetnek is, Imrének is örömünnep, hiszen ekkor lettünk függetlenek és szabadok, ha csak egy kis idõre is. Södertälje, október 23. Mint amint Jüretics István elnökünk válaszából is kiderül, nem csak bált rendezett az egyesület ezen a napon, hanem a magyarországi ünnepi elõadók igen színvonalas elõadást tartottak az 1956-os forradalomról. A megemlékezés a himnusszal zárult. Elnökünk válaszából fény derül arra is, hogy mennyit kell dolgozni és egyeztetni ahhoz, hogy ezek a rendezvények létrejöjjenek, és sikeresek legyenek. Ezt a munkát majdnem kizárólag a vezetõség és a legnagyobb részét az elnök végzi. Móré Imre barátom megderesedett azóta velem együtt, de remélem, megmaradt a harcos szelleme, és sikerül neki megtalálni azt a szemüveget, amelyen keresztül meglátja az utat, amely lehetõvé teszi, hogy még sokáig meg tudjunk maradni magyarnak itt Svédországban. Ez most nekünk a legnagyobb feladat, miután Magyarország végképp felszabadult 1989-ben. És ehhez mindig talál lehetõséget és támogatást a Södertäljei Magyar Egyesületben. Theisz Pál, aki 20 éven keresztül volt elnökhelyettes a Södertäljei Magyar Egyesületben Patachich Csilla: Család. A felsõ sarokban: Lebilincselõ börtön. Olaj, Kedves Tagtárs! A SMOSZ-Híradót az kapja, aki: minden évben tagdíjat fizet valamelyik SMOSZ-tagegyesületben, helyes, aktuális címet ad le, írásban, az egyesületének és bejelenti a címváltozást, ha elköltözik, és akinek az egyesületi elnöke elküldi a rendszeresen frissített, karban tartott címlistát legalább évente egyszer Kádár Attilának, aki a SMOSZ megbízásából kezeli az országos címtárat (lásd SMOSZ vezetõségi jegyzõkönyvek, legutóbbi ). A címtár egyesületek szerint rendszerezett, így csakis az egyesületek feladata, hogy gondozzák, felújiítsák és leadják tagjaik érvényes címlistáját. Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor elõbb-utóbb nem fogod többet kapni a Híradót. Sok a rossz cím Sajnos, Híradónként legalább példány visszajön a helytelen, régi címek miatt, de még sajnálatosabb, hogy új egyesületi tagok nem kapnak újságot, amíg az elnök, pénztáros vagy más személy a vezetõségben, aki a címlistát kezeli, nem jelenti az új címeket. Van olyan egyesület, amely már 4 éve nem adott le új címlistát. Abban a reményben fordulunk hozzátok, hogy mindannyian segíteni fogtok felújítani a címlistát, és eredményesebbé tenni a Híradó postázását. Levelesláda

16 Híradó XXIV. évfolyam, 95. szám március ISSN: Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen Bromma Szemezés a festõi léttel Aki egyszer látta, az valószínûleg sosem felejti el Patachich Csilla munkáit. A szem testrész és szóösszetételek témájára épülõ, játékos, filozófikus festménysorozata, amelynek egyike a borítón is látható, a lét különbözõ dimenzióit, a természet és az ember viszonyát ábrázolja, többek között Szempillantás, Szempár, Szerelem címszavak alatt. Erõs, élénk színekkel, állhatatos tekintettel fürkészik a festmények a szemlélõdõt, már-már számonkérõen. Elgondolkoztató, varázslatos, és szinte kellemetlen. Patachich Csilla Adelsö-i tanyáján fogad. A tóra nézõ tanya egykor menedékház volt, most kis bérlakások koszorúzzák a fõépületet. A vidék csodálatos, hely van bõven, s így születõben a mûvésztelep gondolata. A munka azonban még hátra van, már csak azért is, mert Csilla nemrég súlyos autóbalesetet szenvedett, és csodával határos módon maradt csupán életben. Gipszelt lábbal fogad, sántikálva, nyaka támaszban pihen, fejtartása arisztokratikus. Mint kiderül, nem csupán azért, mert nemesi családból származik, és õ maga grófnõ bár errõl nem beszélgetünk hanem fõleg amiatt, hogy a nyaka merevre van mûtve. Élet- és alkotókedvébõl azonban mit sem veszített. Már elõre kíváncsi vagyok, hogy a balesetem milyen nyomot fog hagyni, milyen módon fog majd megjelenni a festészetemben, mondja, és látszik rajta, hogy tényleg kíváncsi. Egyelõre csak gyógyulással telnek a hétköznapok. Kevéske öröm az ürömben, hogy nem kell gondoskodnia Stockholm központjában fekvõ galériájáról is, azt még a nyáron eladta. A City Art Galery Svédország egyik legismertebb magánkézen levõ kiállítótermei közé tartozott, számtalan svéd, nemzetközi és magyar mûvész mutatta ott be munkáit. Galériájában helyet adott az Ághegy skandináviai magyar irodalmi és mûvészeti lap kiállítással egybekötött bemutatójának is 2003-ban. Mûvészként és galériatulajdonosként nehéz a megélhetés, így Patachich Csilla orvosi könyveket illusztrál, formatervezéssel foglalkozik, kiállításokat nyit meg, mûvészetkritikát ír különbözõ folyóiratoknak, textilfestõ tanár és nem utolsó sorban tanít, festészetet, rajzot és grafikát egyaránt. Van egy sajátos módszerem a rajztanításra, és meg vagyok gyõzõdve arról, hogy bárkit meg tudok tanítani rajzolni. A tehetség az ember agyában, intelligenciájában van, a többi a kéz, a test csak szerszám. A legfontosabb, amire megtanítom a diákjaimat, hogy miként gondolkozzanak, és hogyan tanuljanak meg látni, ne csak nézni. Az Adelsö-i alkotótelepen mûvészkempingeket szervezünk majd nyaranta, és konferenciával egybekötött kiállításokat a szabadban, mondja Patachich Csilla. Módszerét készül megírni majd könyvformában ez is egyike sok távlati tervének. Egy sokkal közelebbi terv, amely már alakulóban van, a mûvésztelep, egy kultúrcentrum létrehozása az Adelsö-i tanyán. A társulat már alakulóban, s ha elég sokan jelentkeznek, szeretne majd EU:s kulturális támogatást is megpályázni, nyári táborok finanszírozására. A szervezõcsoport már felvette külfölddel a kapcsolatot, hogy más országokban is alakuljanak ilyen csoportosulások, s hogy a mûvészek majd cserélhessenek egymással tábort, országot és tapasztalatot. A tanyán készül egy nagy mûhely is, szövõszékkel, kerámiamunkáknak, nyomtatási lehetõséggel a linometszetek számára. Már jónéhányan jelentkeztek, és aminek annyira örülök sokan svédországi magyar alkotók. Az idén nyáron talán de jövõre biztosan mehetünk Adelsöre magyar szót hallani. Újvári Tünde