A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014"

Átírás

1

2

3

4 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014 A Jövő Internet Nemzeti Kutatáskoordinációs Központ jelentése, FIRCC jelentés 2014 Szerkesztette: Bakonyi Péter és Sallai Gyula FIRCC H U N G A R Y Future Internet Research Coordination Center

5 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014 A Jövő Internet Nemzeti Kutatáskoordinációs Központ jelentése, FIRCC jelentés 2014 Az angol nyelvű kiadás címe: Future Internet Research in Hungary 2014 Report of the Future Internet Research Coordination Centre, FIRCC Report 2014 A ma tudománya a tegnap varázslata, és a ma varázslata könnyen lehet a holnap tudománya. Joanne Harris: Sleep, Pale Sister, 1993 A kiadványt a FIRST - Jövő Internet kutatása az elmélettől az alkalmazásig TÁMOP C-11/1/KONV projekt támogatta, és a FIRST projekt 8. alprojektje, a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) gondozta. A projekt társfinanszírozója az European Social Fund (EU). Bakonyi Péter és Sallai Gyula, FIRCC, 2014 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A project az Erurópai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az internet az utóbbi évtizedek talán legjelentősebb technikai alkotása, melynek a hatása kiterjed a társadalom, gazdaság, tudomány és kultúra szinte minden területére. Az internet jövőjének a kutatása ezért kiemelkedően fontos. A magyar kutatók ezen a területen aktívan kutattak, és jelentős eredményeket értek el, és elismerés illeti őket a hazai és nemzetközi kutatási programokban elért eredményeikért. Külön kiemelendő az az együttműködés és összefogás, amely a hazai felsőoktatási, kutatási és vállalati szféra között megvalósult a jövő internet kutatása és alkalmazása területén. Örömmel üdvözlöm ezt a kiadványt, és ígérem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is figyelemmel kíséri és támogatja ezt a kutatási tevékenységet. Lovász László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Kiadó: Debreceni Egyetem, Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Felelős Kiadó: Terdik György igazgató ISBN: e-isbn: Szerkesztette: Bakonyi Péter és Sallai Gyula Lektorálta: Bakonyi Péter, Dömölki Bálint és Sallai Gyula Arculat, grafika, tördelés: MédiaLab Kft, Tomcsányi Gusztáv Fényképek: DE, BME, ATOMKI, ME, NymE, ÓE, PTE, SZTE, SZE, Bódi Sándor, Bujnovszky Tamás, Pro Progressio alapítvány Tóth József, Rutkovszky Edéné, Tomcsányi Gusztáv Nyomda: Nyomda: Keskeny és Társai 2001 Kft. FUTURE INTERNET NATIONAL TECHNOLOGY PLATFORM H U N G A R Y

6 4 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 5 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kardon Béla) 8 A JÖVŐ INTERNETE ÉS AZ INNOVÁCIÓ (Spaller Endre) 10 A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM (Bakonyi Péter) 12 JÖVŐ INTERNET KUTATÁSI EREDMÉNYEK: BEVEZETÉS (Sallai Gyula) 14 Jövő internet víziók 14 A jövő internet kutatási témák rendszerezése INTERNET ALAPKUTATÁSOK T1A1 Infokommunikációs hálózatok elméleti alapjai, jellemzői (DE) 22 T1A2 Nagyméretű hálózatok és komplex hálózati folyamatok modellezése és vizsgálata (ELTE) 24 T1A3 Nagyméretű hálózatok elmélete, matematikai modellezése (ETIK) 26 T1B1 Nemhagyományos számítási modellek és architektúrák (DE) 28 T1B2 Halmazapproximációra támaszkodó vizsgálatok (DE) 30 T1B4 Nem-klasszikus logikák és alkalmazásaik a kódolás és a mesterséges intelligencia területén (PTE) 32 T1C2 Kvantummechanikai elvekre épülő információátvitel, feldolgozás és titkosítás kutatása (PTE) 34 T1C3 Eszközfüggetlen kvantuminformatika (ATOMKI) 36 T1D1 Bizalmas adatok védelme, kriptográfiai protokollok (DE) 38 T1D2 A biztonságos internet megteremtése (BME) 40 T1D3 A jövő internet szoftverbiztonsági kérdései (ÓE) 42 T1F1 Játékelméleti megközelítések az internet gazdaságtanban (BME) JÖVŐ INTERNET MODELLEZÉSE, ANALÍZISE ÉS TERVEZÉSE 47 T2A1 Jövő internet hálózatok modellezése (DE) 48 T2B1 Tervezési módszerek jövő internet hálózatokban (ETIK) 50 T2C1 Kognitív vezeték nélküli infokommunikációs technológiák (ETIK) 52 T2C2 Útvonalválasztás és spektrumallokáció rugalmas spektrumú hálózatokban (BME) 54 T2D1 A jövő internet skálázható allokációs algoritmusai (ETIK) 55 T2D2 Spektrum megosztási technikák, együttműködési modellek (NymE) 56 T2E1 Médiaforgalom QoS/QoE online analízise nagysebességű hálózatokban (DE) JÖVŐ INTERNET HÁLÓZATI ARCHITEKTÚRÁK INTERNET T3A1 Megbízható és skálázható jövő internet hálózati kódolással (ETIK) 62 ALAPKUTATÁSOK T3B1 A jövő internet átviteli protokolljai (ETIK) 64 T3B2 Önszerveződő hálózatok (ETIK) 65 T3B3 Többesadás fáinak optimalizálása védelemmel (BME) 67 T3B4 Elosztott, dinamikus és proaktív mobilitás kezelés IPv6 hálózatokban (ETIK) 68 T3B5 Multicast routing protokollok modellezésének vizsgálata (SZE) 70 T3C2 FMC hálózatok energiahatékony üzemeltetésének módszerei (BME) 72 T3C3 Multihoming támogatás lehetőségeinek vizsgálata mobil eszközök VoIP kommunikációjához (PTE) 73 T3D1 A 3D médiatovábbítás új hálózati architektúrái és módszerei (ETIK) 74 T3E1 Network computing - Felhő rendszerek (SZTAKI) 76 T3F1 Új címzési módszerek kidolgozása és implementálása programozható hálózatokban (Lendület) 78 T3G1 Felhő infrastruktúrák kompatibilitási, átjárhatósági és biztonsági problémái és megoldásaik (ÓE) ADAT ÉS TARTALOM TECHNOLÓGIÁK 83 T4A1 Nagy mennyiségű WEB adat testre szabható, hatékony feldolgozása (SZTAKI) 84 T4A3 Tudományos mérési eredményeket összekapcsoló adattárház (NymE) 86 T4A4 Egyetemi adatbányászati alkalmazások (PTE) 87 T4B1 Big Data algoritmusok kutatása és alkalmazása (SZTAKI) 88 T4B2 Mobilitási adatok kezelése (SZTAKI) 89 T4B3 Big Data kutatások: videófolyamok feldolgozása (DE) 90 T4B4 Közösségi oldalak és hírportálok tartalmának elemzése (BME) 92 T4C1 Szemantikus technológiák alkalmazása (PTE) 93 T4C2 Szemantikus multimédia keresőalgoritmusok (ETIK) 94 T4C3 Szemantikai modell digitális könyvtári tartalmak kereséséhez (ME) 96 T4C4 Wikipédia, mint külső modell alkalmazása könyvtári tartalmak kereséséhez (SZTAKI) 98 T4C5 Médiatartalom alapú képosztályozás (SZTAKI) 99 T4D2 Nagy mennyiségű adat hatékony, skálázható vizualizációja (DE) 100 T4E1 Digitális könyvtári tartalmak: keresési módszerek (SZTAKI) 102 T4E3 Az internet archiválás kritérium rendszere (SZTAKI) 103 T4E4 Digitális könyvtári tartalmak disszeminációja (DE)

7 6 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK D INTERNET ÉS KOGNITÍV INFOKOMMUNIKÁCIÓ 107 T5A2 3D internet keresési és tájékozódási viselkedések kutatása (SZTAKI) 108 T5A3 Kollaboratív virtuális nézetek, 3D modellek generálása (SZTE) 110 T5A4 3D videó-folyamok élményminőség vizsgálata (BME) 112 T5B3 Intelligens multimodális ember-gép interakciók okos eszközökkel (BME) 114 T5C1 Kognitív infokommunikáció, CogInfoCom csatornák (SZTAKI) 116 T5D1 3D internet alapú kollaboráció (SZTAKI) 118 T5D2 Virtuális téri neurokognitív kutatóműhely létrehozása (SZTAKI) 120 T5E1 3D és 4D tartalom előállítás (SZTAKI) TÁRGYAK INTERNETE (IOT) 125 T6B1 Tárgyak internete és integrációja az IPv6 rendszerekkel (DE) 126 T6B2 IPv6 bevezetését támogató technológiák vizsgálata (SZE) 128 T6C1 Önoptimalizáló és önmenedzselő kommunikációs megoldások a tárgyak internetén (ETIK) 130 T6C2 Szenzor hálózatok: önszerveződés és modalitások fúziója (SZTAKI) 132 T6E1 Intelligens otthon és időskori életvitel segítése infokommunikációs eszközökkel (DE) 134 T6E3 Szenzorikus információ továbbítása elosztott heterogén hálózatban (BME) KIBERFIZIKAI RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK 139 T7A1 Kiberfizikai rendszer fejlesztése (ETIK) 140 T7A2 Szoftversebezhetőségek felderítése és megszüntetése (SZTE) 142 T7A3 Távirányítás, távvezérlés interneten (ÓE) 144 T7A5 Tárgyakat vezérlő beágyazott szoftverek minőségbiztosítása (SZTE) 146 T7B1 Az internet jövőbeni szerepe az ipari kommunikációk terén (SZTE) JÖVŐ INTERNET KÖZÖSSÉGI ALKALMAZÁSOK INTERNET T8A1 Alkalmazás platform nyitott, mobil-alapú közösségi érzékeléshez (ETIK) 152 ALAPKUTATÁSOK 151 T8A2 Független NFC alkalmazások dinamikus kibocsátása (Safepay) 154 T8C1 eegészségügy, TeleCare, TeleHealth (BME) 156 T8C2 Valós-idejű szabályozás egészségügyi eszközökben (ÓE) 158 T8C4 HealthCare Mobile platform (Magyar Telekom) 160 T8C6 Automatikus klinikai szűrőrendszerek (DE) 162 T8F1 Adatmenedzsment és tudásfeltárás intelligens városi alkalmazásokhoz (DE) 164 T8F2 Intelligens városi alkalmazások (ETIK) 165 T8F4 Kognitív kampusz alkalmazások (DE) 166 T8F5 Intelligens város: hálózati hatások vizsgálata (SZTAKI) 167 T8G2 Geolokalizációs technológiák teljesítmény- és hatékonysági vizsgálata (PTE) KÍSÉRLETI RENDSZEREK, SZABVÁNYOSÍTÁS, SZABÁLYOZÁS 171 T9A1 Virtuális szolgáltatási platformként hozzáférhető tesztbed a jövő internet kísérletekhez (NIIFI) 172 T9A2 Virtualizált kísérleti hálózati infrastruktúra fejlesztése a jövő internet kutatásokhoz (NIIFI) 173 T9A3 Szolgáltatás- virtualizáció (NIIFI) 174 T9A4 Elosztott adattároló rendszerek kialakítása és vizsgálata (NIIFI) 175 T9A5 Szövegelemzés a felhőben (SZTAKI) 176 T9A6 Federált jövő internet tesztbedek monitorozási megoldásai (ELTE) 179 A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM RÉSZTVEVŐI 180

8 8 ELŐSZÓ ELŐSZÓ 9 Előszó Dr. Kardon Béla Emberi Erőforrások Minisztériuma, tudománypolitikai főosztályvezető A világ első weboldala az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, Ez már a JÖVŐ INTERNETE, egy folyamatosan fejlődő rend- Nemzeti Kutatási Program/Akcióprogram (JINKA), amely a FIRST A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program/Akcióprog- a CERN oldalán 25 évvel ezelőtt jelent meg. Az eredeti szerver szer, amely intelligens eszközök milliárdjainak csatlakozását, min- projekt kutatási témáin túl más kutatási pályázatokban nyertes ram céljai harmonizálnak a Tudománypolitikai Stratégia és a már megszűnt, az internet használata pedig kikerült egy szűk dig és mindenhol hozzáférhető tartalmat, minőségi és bizton- jövő internet témakörű kutatási témákat is magába foglal. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia fókusz- felhasználói körből és mindennapos tevékenységgé vált. Új ságos szolgáltatásokat, környezet- és energiatudatos működést, A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program általános célja pontjaival; hosszú távú működéséhez pedig további lehe- felhasználási területek, üzleti és közösségi funkciók jelentek hatékonyabb menedzselhetőséget tesz lehetővé. Ugyanakkor egy kutatás-fejlesztési és innovációs program megvalósulásának tőséget nyújt a Horizont 2020 és egyéb programokon kívül meg. Az internet megszületésekor nem számoltak globális az egyre több felhasználó, az eszközök óriási számának háló- elősegítése, amely kapcsolódik a nemzetközi és elsősorban az EU különösen az Emberi Erőforrások Operatív Programja és a hálózattal, magas biztonsági és minőségi követelményekkel, zatba integrálása, a számtalan szolgáltatás és az infrastruktúrák kutatási főirányaihoz és elősegíti Magyarország gazdasági ver- Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja. Az említett tárgyak hálózatba való kapcsolásával, az internet társadalmat, biztonságos működtetése az internet egy teljesen új koncepció- senyképességét és a társadalom fejlődését. Célja többek között programok és stratégiák biztosítják a jövő internetének meg- gazdaságot, mindennapjainkat befolyásoló hatásával. Nap- jának és technológiájának kifejlesztését teszi szükségessé. Ezért a a hazai jövő internet témakörű kutatási és innovációs tevékeny- értéséhez, kutatásához, alkalmazásához, a további kihívá- jainkban ezek már természetes elvárások, amelyek az alapok jövő internetének kutatása különösen fontossá vált és rendkívül ségek támogatása, a nemzetközi programok kutatásaiban való sokhoz és lehetőségekhez szükséges fejlesztői és innovációs újragondolását igénylik. felértékelődött. Komplex internetes hálózati architektúrákat, adat- eredményes részvétel elősegítése, az egyetemi-akadémiai szférán környezetet: a kutatási infrastruktúra ütemes megújítását, a A Föld lakosságának közel fele, három milliárd ember van és tartalom technológiákat, közösségi alkalmazásokat, infrastruk- belüli és az üzleti szférával történő együttműködések elősegítése. kutatások támogatását, a kutatók utánpótlását, a nemzetközi jelen az interneten. Ez a szám előreláthatólag 2020-ra elérheti túrákat kell elemezni, modellezni, tervezni és létrehozni, hogy A jelen kiadványban összegyűjtött és rendszerezett kutatási együttműködések kialakulását stb. az öt milliárdot. Jelenleg többnyire a hordozható eszközök és megfeleljenek Európa gazdasági és társadalmi céljainak. Ehhez eredmények az internet technológiáinak és a társadalommal A kiadvány létrejöttét segítette az is, hogy az internet ha- a számítógépek csatlakoznak a világhálóra, míg néhány éven intelligens, rendszerezett és szervezett tudásbázissal, jó megoldá- való egymásra hatásának integrált, interdiszciplináris megértését zai kutatásának hagyományai vannak, kiváló hazai iskolákkal belül már a gépek (szenzorok, intelligens háztartási eszközök sokkal, használható modulokkal kell rendelkezni, továbbá azokat célozzák, felölelve az összes, internetet tanulmányozó tudomány- és jó nemzetközi hírnévvel rendelkezünk. Számos területen stb.) fognak dominálni az interneten. A világhálóra kapcsolt hatékonyan kell tudni koordinálni és menedzselni. területet. Az anyag összegzi a Jövő Internet Nemzeti Kutatási vannak nemzetközileg elismert hazai kutató iskolák, pl. a há- eszközök száma 2020-ra elérheti az 50 milliárdot, melyek egy- Ezt segíti a 2012-ben kiírt, jövő internet témakörét is felölelő Programban szereplő témákban elért eredményeket, amely lózattervezés és monitorozás, internet biztonság, mobil inter- mással is kapcsolatban állnak majd. A már jelenleg is létező TÁMOP C pályázat Jövő internet kutatása az elmélettől a hazai jövő internet kutatások szinte teljes gyűjteményének net, szenzor hálózatok és új hálózati architektúrák területén. tárgyak vagy dolgok internetének (IoT), és a hálózatra az alkalmazásig (Future Internet Research, Services and Techno- tekinthető. A kiadványban rendszerezve, témakörökként kapunk A kiadvány várhatóan nagy segítséget fog nyújtani a kuta- kapcsolódó beágyazott processzorok sokaságának köszön- logy - FIRST) című nyertes projektje. A FIRST elnevezésű projekt betekintést olyan fontos kutatásokról, mint pl. a jövő interneté- tóknak, ösztönözni fogja a további kutatásokat, segíti együtt- hetően egyre inkább az eszközökre kerül a hangsúly. Mindez keretében egy kutatáskoordinációs központ jött létre, amelynek nek hálózati megoldásai, a felhő számítástechnika, a Big Data működések kialakulását, hozzájárul az internet alapjainak olyan változást hoz létre, amely jelentősen befolyásolja a feladata a jövő internet technológiákhoz kapcsolódó országos kihívások, a 3D és 4D tartalom előállítása, a tárgyak internete, az újragondolásához és elősegíti az eredmények hasznosítását. gazdaságot, a társadalmi viszonyokat és a politikát, valamint a kutatások összefogása. A Jövő Internet Kutatáskoordinációs intelligens mérnöki rendszerek, valamint az intelligens közösségi tudományt is. Központ (FIRCC) koordinációjával valósult meg a Jövő Internet alkalmazások. Budapest, 2014 április

9 10 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 11 A jövő internete és az innováció Spaller Endre elnök, Nemzeti Innovációs Hivatal Az elmúlt 30 évben az internet jelentős változásokat indított el az szakpolitikájának alakulását e területen. Jelentős eredmény volt, A jövő internet az IKT egyik paradigmája, amelyet a fejlett az érintett szereplők, a Kormányzat, a kutatási szféra és az ipar élet minden területén. A korábban tisztán akadémiai hálózatból az hogy 2011 első felében a magyar EU elnökség alatt Budapest lehe- technológián alapuló okos (smart) alkalmazások és szolgáltatá- együttműködésére van szükség, az EU PPP kezdeményezéseihez internet az információs társadalom világméretű infrastruktúrájává tett a jövő internet centruma, amikor szakmai szervezetekkel és sok jellemeznek. Ezért a jövő internet fejlesztése óriási lökést adott hasonlóan. Ezt a célt hatékonyan szolgálja a Jövő Internet Nemzeti vált. A 70-es években megtervezett eredeti rendszer napjainkban intézményekkel közösen megrendeztük a Future Internet Week-et, az innovációnak az üzleti élettől, az egészségügyön és a környe- Technológiai Platform keretében létrejött összefogás és közös már egyre kevésbé felel meg a kor technológiai követelményeinek benne a következő eseményeket: zetvédelmen át a gyártóiparig. Napjainkban ezerszámra jelennek gondolkodás. Hasonlóképpen a kooperációt és a jövő építését és a felhasználók igényeinek. Ahhoz, hogy az internet a 21. század FIRE Concentration Day meg olyan induló vállalkozások (start-up), amelyek nagy üzleti segíti elő az Új Széchenyi Terv támogatásával megvalósuló FIRST globális infrastruktúrájává váljon és betölthesse funkcióit, a jelen Internet of Things (IoT) Workshop sikert érnek el valamilyen smart digitális alkalmazással vagy szol- ( Jövő internet kutatása az elmélettől az alkalmazásig - Future technológiai bázisán új megoldásokra van szükség. Ennek érdeké- Conference of the European Network of Living Labs (ENoLL) gáltatással. Ez a folyamat Magyarországon is elindult és illeszkedik Internet Research, Services and Technology) projekt (TÁMOP ben az Európai Unió (EU) kiemelt figyelmet fordított az új generációs Future Internet Assembly (FIA) a Kormány által 2013-ban elfogadott Nemzeti Kutatás-fejlesztési és C). A FIRST projekt és a Jövő Internet NTP koordinálásával internet kutatásoknak már a 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogramban Future Internet Forum (FIF). Innovációs Stratégiához, melynek célja többek között, hogy kidolgozott Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program (JINKA) (FP7), és több K+F kezdeményezést indított el az internet technoló- A hazai összefogás érdekében, az NIH kezdeményezésére ig legalább 300 kutatással-fejlesztéssel-innovációval foglalkozó előmozdítja az akadémiai intézményeknek a vállalkozásokkal való giájának, hálózatának és szolgáltatásainak radikális megújítására (Fu ben megalakult a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Plat- kisvállalat (ún. gazella ) találja meg globális piaci számításait. A együttműködését, amely a hazai innováció egyik kitörési pontja. ture Internet Research and Experimentation, Internet of Things, Net- form (NTP), melynek számos, az internet kutatásokkal foglalkozó Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célrendszeré- Az NIH a H2020 programba való magyar bekapcsolódás előse- worked Electronic Media, Future Internet Public-Private Partnership hazai kutatóhely és vállalkozás lett a tagja. Az NIH szorosan együtt- ben az NIH kiemelt feladatának tekinti a hazai start-up ökoszisz- gítése során támaszkodik a FIRST projekt és a Kutatási Program FI PPP). A korábbi programok a as időszakra vonatkozó működik a Platformmal, hogy erősítsük Magyarország és a magyar téma kiépítését, melyet számos eszközzel igyekszik elősegíteni. eddigi eredményeire, és támogatja bemutatásukat és a közösség EU-s K+F Keretprogramban, a Horizont 2020-ban folytatódnak, de kutatók pozícióját a jövő internet kutatásokban. Reményeink szerint az NIH által kidolgozott Akkreditált Techno- megjelenését az EU szakmai testületeiben és fórumain. olyan új kezdeményezések is születtek, mint pl. az ötödik generációs A jövő internet, mint az infokommunikációs technológiák lógiai Inkubátor pályázat, a JEREMIE kockázati tőke program, és A legújabb kimutatások és a külföldi elemzők szerint Magyaror- mobil távközlés technológiájának kutatására és fejlesztésére vonat- egyik eleme, azért is különösen fontos a nemzetgazdaság fejlődé- az induló vállalkozások hazai és külpiaci megjelenését támogató szág növekedési pályára lépett. Ahhoz, hogy Magyarország legyen kozó 5G PPP Infrastruktúra program, amely alapjaiban változtathatja se szempontjából, mert ún. kulcstechnológiaként ( Key Enabling rendezvények, meetup-ok hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest a következő sikertörténet, gazdasági szerkezetváltozás szükséges, és meg az infokommunikáció mai architektúráját. Technology ) szinte minden terület innovációjára és hatékony- legyen a régió start-up központja. A hazai start-up kezdemé- az iparban emelni kell a magas szellemi hozzáadott értéket képvise- A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) aktív részvételével Ma- ságára hatással van, így közvetve és közvetlenül meghatározza a nyezések fókuszában sok esetben újszerű internetes alkalmazások lő termékek arányát. A szerkezetváltás céljából arra törekszünk, hogy gyarország kezdettől fogva bekapcsolódott az EU Future Internet régióknak és az egyes országoknak a versenyképességét. Ez Ma- és megoldások állnak, és már eddig is több olyan vállalkozás tűnt Magyarország innovációs központtá váljon, és egyre több magyar (FI) K+F kezdeményezéseibe, és sok magyar kutatócsoportnak gyarországra is igaz, mivel az IKT szektor a magyar GDP mintegy 12 fel, amelyekre nemzetközi szinten is felfigyeltek. innovatív cég lépjen ki a globális piacra. A jövő internet területén segített részt venni a programokban. Az NIH alapító tagja az EU %-át adja, és az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD orszá- Ahhoz, hogy Magyarország aktív részese legyen a jövő végzett kutató-fejlesztő munka hozzájárul céljaink eléréséhez, és Future Internet Fórumának, így befolyásolhatjuk az Európai Unió gok többségével összevetve kiemelkedően magas hazánkban. internet világának és az általa generált innovációs forradalomnak, ahhoz, hogy az innováció a magyar gazdaság motorja legyen.

10 12 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 13 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program Dr. Bakonyi Péter a FINTP és a JINKA Szerkesztő Bizottság elnöke A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program indítását az Új Széchenyi Terv keretében az előremutató infokommunikációs technológiák kutatására 2012-ben kiírt TÁMOP pályázat (TÁMOP C) tette lehetővé, amelynek egyik nyertese a Jövő internet kutatása az elmélettől az alkalmazásig (Future Internet Research, Services and Technology - FIRST) című pályázat lett. A 2012 októberében indult FIRST projekt a Debreceni Egyetem vezetésével konzorciumi szervezetben valósul meg, amelynek tagjai a Debreceni Egyetem Informatikai Kara, az Egyetemközi Távközlési és Információs Központ, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és az MTA Atommagkutató Intézete. A FIRST projekt keretében 2013 elején jött létre a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC), amelynek alapítói a konzorciumi tagok mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett. A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program/Akcióprogram (JINKA) a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform (FINTP) kezdeményezésére és a Jövő Internet Nemzeti Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) szervezésében jött létre 2013 márciusában. A Program kezdeti listája a FIRST projekt kutatási programjára épült (29 téma, JINKA1.0). A Program azóta folyamatosan kiegészült más kutatási pályázatokban nyertes jövő internet témakörű kutatási témákkal és a programhoz csatlakozó intézmények témajavaslataival (JINKA1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 2.0). A JINKA2.1 a februári állapotot tükrözi, amely már 34 intézmény 132 témajavaslatát tartalmazza és a hazai jövő internet kutatások szinte teljes gyűjteményének tekinthető. A Program a kutatási témákat kilenc fejezetbe rendezi, amely mindegyike egy-egy szélesebb kutatási területet ölel fel, és fejezetenként 5 7, összesen 52 témakört nevesít. A Program alapvető célja egy olyan kutatás fejlesztés innovációs program formálása és megvalósulásának elősegítése, amely kapcsolódik a nemzetközi és kiemelten az EU kutatási főirányaihoz és jelentős hatást gyakorol Magyarország technológiai fejlődésére, a gazdaság versenyképességére és a társadalomra. Ennek keretében a Program célja: a hazai jövő internet témakörű kutatási és innovációs tevékenység nyomon követése, támogatása, szinergiák keresése, új kutatási irányok kezdeményezése, nemzetközi kutatási programokban való részvétel elősegítése, különösen a Horizont 2020 programban való eredményes szereplésre, az egyetemi-akadémiai szférán belüli együttműködésének előmozdítása, az egyetemi-akadémiai szféra és az üzleti szféra prekompetitív alapú együttműködésének elősegítése, az internet technológia és tudomány hazai művelésének ápolása. A Programot a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ menedzseli a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platformmal együttműködve. Kétféle tagság került meghirdetésre: Rendes tag: aktív részt vállal a program megvalósításában, egy vagy több témával. Pártoló tag: támogatja programot, tanácsaival segíti a megvalósítást. A Programhoz eddig az alábbi 34 szervezet csatlakozott: Alapító tagok Debreceni Egyetem (DE) Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) MTA Atommagkutató Intézet (ATOMKI) Rendes tagok AITIA International Zrt. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Campden BRI Magyarország Kft. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Eszterházy Károly Főiskola, Eger (EKF) Magyar IPv6 Forum Magyar Telekom Rt. Miskolci Egyetem (ME) MTA Számítástudományi és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI) MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron (NymE) Óbudai Egyetem (ÓE) Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Pannon Egyetem, Veszprém (PE) Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Széchenyi István Egyetem, Győr (SZE) 3DICC Kutatólaboratórium Pártoló tagok Antenna Hungária Rt. Fujitsu Technology Solutions Kft. Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) IBM Magyarország NMH - ITK Párbeszéd Bizottság Oracle Hungary Safepay Kft. SAP Magyarország A Programot hattagú Irányító Bizottság felügyeli. A Program naprakészségét a Program Szerkesztő Bizottsága biztosítja, amelybe minden alapító és rendes tag egy-egy személyt delegál. Jelen anyag a JINKA 2.1 Jövő Internet Nemzeti Kutatási Programban elért kutatási eredményeket mutatja be, a Program szerkezetét követve 83 kutatási téma eredményeit összegzi.

11 14 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 15 Jövő internet kutatási eredmények: Bevezetés Dr. Sallai Gyula egyetemi tanár, BME tudományos igazgató, FIRCC Az internet jelenlegi korlátai, a már jelentkező és a potenciálisan várható igények, illetve a technológia lehetőségek megszabják a kutatás-fejlesztési célokat, a kritikus kutatási kérdéseket, és a klasszikus internet koncepciójának átgondolására késztetnek, az internet jövőképének megfogalmazását igénylik. A jövő internet kutatási eredmények bemutatásához a kritikus kutatási kérdésköröket csoportosítjuk, rendszerező rétegmodellt fogalmazunk meg. Jövő internet víziók A japán National Institute of Information and Communications Az International Telecommunication Union Távközlésszabványosítási szektora (ITU-T) a jövő hálózatok (Future Networks Technology (NICT) 2008-ban készítette el az első víziót az Új Generációs Hálózatok (New-Generation Networks NWGN) FN) szabványosításának megalapozásaként készítette el vízióját. Az ITU-T - a várhatóan között kibontakozó FN, számára, amely kutatási célok, technológiai követelmények megfogalmazását célozta meg úgy, hogy az NWGN új értékeivel társadalmi problémák megoldását (energia szűkössége, kiegészítő megközelítést kombinált: a top down módszert, mint hálózati rendszerek szabványosítása során - két, egymást egészségügyi ellátás, bűnözés megelőzése, technológiai a célkitűzésekből és tervezési szempontokból való kiindulást, szakadék stb.) és a jövő tudástársadalmának megvalósítását és a bottom up módszert, a szóba jövő, viszonylag már érett mozdítsa elő [1]. Víziójuk öt hálózati célt azonosított az NWGN technológiákból való építkezést. Az ITU-T Y.3001, 3011, 3021 és kutatás-fejlesztési stratégia számára, amelynek sémáját a jövő 3031 Ajánlásai (Recommendations) négy olyan alapvető célt internet európai seregszemlék (Future Internet Assemblies, FIA azonosítanak, amelyek a jelenlegi hálózatok tervezése során 2011 Budapesten és Poznanban, FIA 2012 Aalborgban, FIA2013 nem kaptak elegendő figyelmet [7, 8]. A jövő internetéhez Dublinban) átvettek jövő internet víziójukhoz és folyamatosan hasonlóan az Ajánlások az FN-t úgy írják le, mint a kommunikációs, számítási és tárolási erőforrások egységes infrastruktúráját, továbbfejlesztettek, a jövő internet általános törekvéseként egy intelligens, fenntartható világot, egy innovatív, biztonságos amely összekapcsolja és összehangolja az emberek, tárgyak, társadalmat fogalmazva meg [2, 3, 4, 5, 6]. tartalmak, számítógépek, felhők és dolgok jövőbeni internetét. Az 1. ábrán javasolt jövő internet vízió a NWGN kutatás-orien- tált víziójának és az FN szabványosítás-orientált víziójának formai és tartalmi kombinációja, amely számításba veszi a jövő internet seregszemlék eredményeit is. Az ábra demonstrálja a három koncepciót, az emberek internetét, a tárgyak internetét és kiterjesztésüket, a minden internetét, mint a vízió pilléreit, jelzi az intelligens, nagy értékű, a felhőben szolgáltatásosként nyújtott alkalmazások sokaságát (intelligens város, otthon, iroda, intelligens közlekedés, energia, e-business, e-közigazgatás, e-egészségügy, e-oktatás, 3D média, stb.) és megjelöli az öt stratégiai célkitűzést. A stratégiai célkitűzések az NWGN és az FN víziók célkitűzésein alapulnak, és az alábbiak: Adat és tartalom tudatosság: Big Data, tartalom ID Emberek Internete Skálázható, flexibilis hálózatok, szolgáltatás tudatosság Intelligens, innovatív és biztonságos társadalom Intelligens, nagyértékű alkalmazások sokasága a Felhőben Minden Internete Környezet tudatosság, fenntarthatóság Tárgyak Internete Virtuális hálózatok, erőforrás tudatosság 1. ábra Jövő internet vízió, az NWGN, FN és FIA víziók alapján A skálázható, flexibilis, szolgáltatás tudatos hálózat célkitűzése egy kapacitásában bővíthető, funkcionálisan rugalmas hálózati architektúrára utal, amely különféle és fejlődő követelményű szolgáltatások széles körét befogadni képes. A jövőbeni hálózati architektúráknak nemcsak a jelenlegi szolgáltatásokat ( , böngészés stb.) kell támogatniuk, hanem az újonnan jelentkező szolgáltatásokat is, mégpedig úgy, hogy az igényelt többlet funkciók a kommunikációs, számítási és tárolási erőforrások és a működési költségek gyökeres növekedése nélkül nyújthatók legyenek. A hálózati architektúrának fejlett mobilitás kezelési képességekkel kell rendelkeznie és képesnek kell lennie a fokozott megbízhatósági és biztonsági követelményű kritikus szolgáltatások támogatására is. A virtuális, erőforrás tudatos hálózat célkitűzése a kombinált kommunikációs, számítási és tárolási erőforrások, röviden a hálózati erőforrások virtualizációjára és egy egységes hatékony hálózati erőforrás menedzsmentre utal. A hálózat virtualizációja a hálózati erőforrások részekre osztását, a részek virtuális erőforrásként való absztrahálását, valamint a virtuális hálózati erőforrások és a hálózati funkciók szükség szerinti felhasználásával logikailag egymástól elszigetelt, szoftver alapú virtuális hálózatokba való egyesítését jelenti. Ily módon a szolgáltatások a virtualizált erőforrásokat rugalmasan vehetik igénybe, és lehetővé válik egy fizikai hálózaton több logikailag elkülönült, virtuális hálózat létrehozása.

12 16 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 17 Az adat és tartalom tudatosság célkitűzése a különféle és nagy mennyiségű adatok (Big Data) használatához, kezeléséhez és átviteléhez kapcsolódik. A tárgyak internete és a különböző médiaforrások hatalmas mennyiségű adatot generálnak, beleértve 3D és kognitív tartalmakat is, amelyek hatékony feldolgozást és továbbítást igényelnek. A kommunikáció a jelenlegi hálózatokban globális helyazonosításon és hely alapú irányításon alapul. Ha a különböző adatközpontokban elhelyezett azonos tartalmak azonos tartalom azonosítót (ID) kapnak, akkor a kívánt tartalom egy tartalom ID alapú irányítás révén a legközelebbi adatközpontból elérhető. A fenntarthatóság, környezet tudatosság célkitűzése az energia tudatosságra és a hatékony spektrum használatra utal, de felölelhet bármilyen más ökológiai szempontot is. Az internet forgalom óriási növekedése az energiafelhasználás intenzív növekedését eredményezi; ezért az energia tudatosság kulcstényezővé vált (Zöld hálózat). Az energiával való takarékosság érdekében egyrészt a hálózatok optimalizálására, a forgalmi terhelések és hálózati kapacitások csökkentésére kell törekednünk, másrészt javítani kell az energiafelhasználás hatékonyságát alacsony teljesítményigényű elektronikai eszközök és dinamikus szabályozási technikák alkalmazásával. Az intelligens, innovatív és biztonságos társadalom, mint a jövő internet általános célkitűzése foglalja magába a társadalmi célokat és szempontokat (társadalom tudatosság, szociális hálók, társadalmi kölcsönhatások, kiterjesztett valóság stb.). A jövőben az internet nélkülözhetetlen infrastruktúrává, közművé válik, a globális hálózathoz való hozzáférés várhatóan az egyik alapvető emberi jog lesz. A jövő internetének tekintetbe kell venni társadalmi-gazdasági célokat, mint az internet kormányozhatóságát (pl. a piacra lépés korlátai, a létesítés és működtetés élettartam költségei, univerzális szolgáltatások), az internet alapú innováció ösztönzését, az információ biztonságot, a személyes adatok védelmét. A jövő internet kutatási témák rendszerezése Jelen FIRCC Jelentés a magyarországi jövő internet kutatások témáit és eredményeit mutatja be. A kutatási témákat témakódjuk alapján azonosítjuk és sorrendezzük. A témakódok a jövő internet témák FIRCC által kidolgozott és alább bemutatott rendszerezésén alapulnak. A jövő internet kutatási témákat, közleményeket tanulmányozva különösen a FIA (Future Internet Assembly) 2010 és 2013 közötti rendezvényeit és kiadványait [2, 3, 4, 5, 6], a Horizont 2020 munkaprogramját [9], valamint a hazai jövő internet kutatási tevékenységet [10], azonosíthatjuk a kutatási területeket és a releváns kutatási témaköröket. A kutatási területeket egy rétegmodell szerint rendezzük, amelynek egyes rétegei a jövő internet kutatás fejezeteit képezik, az alapkutatástól kezdve az alkalmazott kutatásokon (Internet Engineering) keresztül az internet alkalmazásokig [11]. A 2. ábra mutatja a kilencrétegű modellt, a kilenc kutatási fejezetet és azok kapcsolódásait a kutatás-fejlesztés három fő célterületéhez. Az internet tudomány alapkutatása képezi a legalsó réteget, az első fejezetet. Felette az Internet Engineering, a mérnöki kutatások öt réteget alkotnak (2.6. fejezetek). Az alkalmazások, kísérleti rendszerek, szabványosítás és szabályozás három réteget képeznek (7., 8. és 9 fejezet). A 2. ábra jelzi az egyes kutatási fejezetek más kutatási célokhoz való kapcsolódásait is. A következőkben definiáljuk a kutatási fejezeteket és azonosítjuk releváns kutatási témaköreiket, összesen 52 témakört [12]. 1. Internet alapkutatások (Internet tudomány) Az Internet tudomány alapkutatások az internet hálózatnak és a társadalommal való egymásra hatásának integrált, interdiszciplináris megértését célozzák, felölelve az összes, internetet tanulmányozó tudományterületet (matematika, műszaki, humán, társadalmi stb.). A releváns kutatási témakörök az alábbiak: A) Hálózat tudomány: nagyméretű rendszerek modellezése, jellemzőinek kutatása stb.; #9: Kísérletek, szabványok, szabályozás #8: Jövő internet közösségi alkalmazások #7: Kiberfizikai rendszerek és alkalmazások #6: Tárgyak internete #5: 3D Internet és kongnitív infokom #4: Adat és tartalom technológiák #3: Jövő internet hálózati architektúrák #2: Jövő internet modellezés, elemzés és tervezés #1: Internet alapkutatások B) Számítástudomány, a számításelmélettől a számítógép architektúráig; C) Kapcsolódó alapvető technológiák, mint kvantum és nanotechnológia stb.; D) Biztonság, kriptográfia; E) Humán szempontok (viselkedés, bizalom, kognitív folyamatok, társadalmi hálók); F) Internet gazdaságtan, játékelmélet; G) Jog és kormányozhatóság (személyiségi jogok, hálózat semlegesség stb.). 2. Jövő internet modellezés, elemzés és tervezés E fejezetbe tartozó rendszertechnikai jellegű kutatási témák a jövő internetét megalapozó modern infokommunikációs rendszerek, hálózati koncepciók és technológiák modellezését és sokoldalú elemzését (teljesítmény, skálázhatóság, stabilitás, rendelkezésre állás, rugalmasság, szolgáltatás minőség, stb.), valamint új vizsgálati és tervezési módszerek kidolgozását célozzák. 2. ábra Jövő internet kutatások rétegmodellje Jövő Internet megoldások: intelligens tartalomszolgáltatások és alkalmazások fejlesztése és vizsgálata (Internet Services and App s) Jövő Internet technológiák: Hálózati architektúrák, adat és tartalomkezelési módszerek (Internet Engineering) Jövő Internet alapok: Hálózat tudomány, kriptográfia, internet társadalmi hatásai, kormányozhatósága (Internet Science) A releváns kutatási témakörök: A) Hálózat modellezés és teljesítmény analízis; B) Sorbanállási modellek, forgalomelemzés, tervezés és optimalizálás; C) Kommunikációs rendszerek (moduláció, kódolás, hozzáférés, spektrumhasználat); D) Erőforrás allokációs és optimalizációs módszerek; E) Hálózatos médiaszolgáltatások vizsgálata (video folyam/ streaming, VoIP, IPTV); F) Életképességi technikák, hibatűrő rendszerek, monitorozás, hibafeltárás, hibalokalizálás. 3. Jövő internet hálózati architektúrák Új hálózati architektúrák szükségesek a társadalmi kihívások teljesítéséhez, amelyeket a jelenlegi, klasszikus internet nem képes hatékonyan kielégíteni. E központi jelentőségű kutatási terület az új hálózati architektúrákra és protokollokra, működési mechanizmusokra, a szolgáltatás központúságra és a hálózat virtualizációjára fókuszál, mint:

13 18 BEVEZETÉS BEVEZETÉS 19 A) Követelmények (skálázhatóság, biztonság, szolgáltatásminőség, rendelkezésre állás, robusztusság, rugalmasság stb.) és koncepciók (pl. virtualizálás); B) Internet irányítás: protokollok, eljárások, tartalom elosztás stb.; C) Mobil hálózati technológiák: mobilitás kezelés, fix-mobil kon vergencia (FMC), hálózati koncepciók, 5G hálózati infrastruktúra; D) Jövő média hálózatok, tartalom centrikus, tartalomelosztó hálózatok (CCN, CDN); E) Network computing: mindenütt jelen levő (ubiquitous), grid, felhő számítástechnika; F) Virtuális hálózatok, szoftver definiált hálózatok (SDN), hálózati funkciók virtualizálása (NFV); G) Felhő infokommunikáció (NaaS: Network as a Service, PaaS: Platform as a Service, CaaS: Communication as a Service ). 4. Adat és tartalom technológiák A hatalmas mennyiségben jelentkező adat és multimédia tartalom kezelése a jövő internet fejlesztések alapvető hajtó ereje. Az ide tartozó kutatási témák az adatok jelentésének feltárását, bármilyen formájú információ gyűjtésének, keresésének, kezelésének és közzétételének támogatását célozzák. A releváns kutatási témakörök: A) Adat, szöveg és média bányászat; B) Big Data kihívások (3V: volume, velocity, variety) és megoldások; C) Szemantikus kereső algoritmusok, tudásfeltárás; D) Megjelenítés, vizualizáció; E) Digitális könyvtár funkciók. 5. 3D internet és kognitív infokommunikáció A háromdimenziós (3D) kommunikáció képes magába foglalni kognitív rendszereink teljesebb körét, nemcsak a hallást és látást, hanem a tapintást, gesztust, érzést, érzelmet, szaglást stb. is. A 3D internet hatalmas potenciális távlatokat nyit és számos kutatási kihívást jelent, amelyek a lehetőségek valóra váltását célozzák: A) 3D internet architektúra és médiatartalom; B) Multimodális ember gép interfészek; C) Kognitív infokommunikáció, kognitív tartalmak és csatornák; D) Virtuális kollaboráció, 3D internet alapú szabályozás és kommunikáció; E) 3D és 4D tartalom előállítása és megjelenítése, eszközök és eljárások. 6. Tárgyak internete (IoT) A tárgyak internete (Internet of Things IoT) a jövő internet vízió kulcseleme, amely a legkülönfélébb eszközök (dolog, szenzor, gép stb.) milliárdjainak valós-idejű összetett összekapcsolását és együttműködését célozza. A kapcsolódó kutatások a felmerülő technológiai, kommunikációs, működtetési és biztonsági kérdésekre keresik a megoldást: A) IoT képes technológiák (RFID, NFC stb.), szenzorok és aktuátorok, energia és spektrumtudatosság; B) Azonosítási eljárások, nevezés, címzés, IPv6 stb.; C) IoT eszközök kommunikációja, IoT infrastruktúrák, önmenedzselő hálózati rendszerek; D) Szoftver megoldások, adatkezelés, biztonsági eljárások: önadaptív biztonsági mechanizmusok és protokollok, önmenedzselő biztonságos IoT; E) Szolgáltatástámogató platformok, heterogén adatgyűjtő és feldolgozó infrastruktúrák. 7. Kiberfizikai rendszerek és alkalmazások A kiberfizikai rendszerek (cyber-physical systems, CPS) a beágyazott ICT rendszerek olyan következő generációját jelentik, amelyek a tárgyak internetén keresztül összekapcsolódnak, együttműködnek, és innovatív intelligens alkalmazások és szolgáltatások széles körének nyújtására képesek. A legfontosabb kutatási irányok az alábbiak: A) Beágyazott és intelligens mérnöki rendszerek fejlesztése; B) Intelligens gyártási alkalmazások, fizikai folyamatok mérése, szabályozása; C) Intelligens közlekedési, logisztikai és gépjármű alkalmazások; D) Intelligens mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazások; E) Energiahatékonysági kutatások, energiatakarékos megoldások, zöld ICT rendszerek. 8. Jövő internet közösségi alkalmazások A felhasználók állandó (always on) hozzáférést igényelnek olcsó, biztonságos, felhasználó-barát, személyre szabott, környezet-tudatos mobil alkalmazások sokféleségéhez, amelyek egy növekvő összetettségű erősen összekapcsolt infrastruktúrán valósítandók meg. Az IoT releváns az intelligens környezet és tér megteremtésében. A felmerülő kérdések megválaszolása interdiszciplináris kutatásokat kíván: A) Alkalmazási platformok és funkciók fejlesztése közösségi érzékeléshez; B) Intelligens otthoni és irodai alkalmazások; C) Intelligens egészségügyi és jóléti alkalmazások; D) Intelligens üzleti alkalmazások; E) Intelligens közigazgatási alkalmazások; F) Intelligens városi alkalmazások (Smart City); G) Egyéb intelligens közösségi és kognitív alkalmazások. 9. Kísérleti rendszerek, szabványosítás és szabályozás E fejezet olyan gyakorlatias témákat ölel fel, mint: a kísérleti és vizsgáló rendszerek követelményei, tervezése és együttműködése, a kísérletek műszaki és szociális tapasztalatai, a jövő internethez kapcsolódó szabványosítási tevékenység, valamint a felmerülő komplex szabályozási kérdések. A témakörök az alábbiak: Irodalom A) Kísérleti rendszerek, tesztbedek, kísérleti módszerek; B) Kísérleti szolgáltatások, tapasztalatok; C) Társadalmi - gazdasági tanulmányok, üzleti modellek; D) Szabványosítás (kommunikáció, azonosítás, virtualizálás, együttműködés, biztonság); E) Szabályozás (műszaki, gazdasági, tartalom). A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program (JINKA) a benevezett témákat e kilenc fejezetbe, azon belül e témakörökbe rendezi. Minden témához (T) egy TNMP alakú azonosító kódot rendel, ahol N (1 9) a fejezetet, M (A, B..G, X) a fejezeten belül a témakört, P a témakörön belüli sorszámot (1, 2 ) jelöli, pl.: T2F7. A JINKA regisztrált témát tartalmaz az 52 témakörbe csoportosítva [10]. Néhány témakörben nem regisztráltak témát, egyes témakörökben ötöt, vagy többet is. Jelen FIRCC Jelentés közülük 83 kutatási témát mutat be. Fejezetenként azon belül témakörönként csoportosítva felsoroljuk a regisztrált témákat, majd közülük a kiválasztott kutatási témákat részletesen ismertetjük, felölelve a kutatási téma és az eredmények rövid leírását, a téma hazai és nemzetközi beágyazódását, kapcsolódásait, valamint a fontosabb közleményeket. [1] Nishinaga, N.: NICT New-Generation Network Vision and Five Network Targets. IEICE Trans. on Communications, Vol. E93-B, No.3. pp March Online ISSN: , Print ISSN: [2] Towards the Future Internet - Emerging Trends from European Research, Future Internet Assembly 2010, Valencia, April 2010, Edited by Tselentis, G. et al. ISBN /539-6, 2010, IOS Press, Amsterdam [3] The Future Internet - Future Internet Assembly 2011: Achievements and Technological Promises, Budapest, May 2011, Edited by Dominigue, J. et al. LNCS 6656, ISBN , 2011, Springer, Heidelberg [4] The Future Internet Future Internet Assembly 2012: From Promises to Reality, Aalborg, 9-11 May 2012, Edited by Alvarez, F. et al. LNCS 7281, ISBN , 2012, Springer, Heidelberg [5] The Future Internet - Future Internet Assembly 2013: Validated Results and New Horizons, Dublin, 8-10 May 2013, Edited by Galis, A. and Gavras, A. LNCS 7858, ISBN , 2013, Springer, Heidelberg [6] Wainwright, N., Papanikolaou, N.: The FIA Research Roadmap, Priorities for Future Internet Research. Introduction in: The Future Internet Future Internet Assembly 2012: From Promises to Reality, pp , Springer, Heidelberg [7] Matsubara, D., Egawa, T. et al: Open the Way to Future Networks A Viewpoint Framework from ITU-T. In: The Future Internet - Future Internet Assembly 2013: Validated Results and New Horizons. pp , Springer, Heidelberg [8] ITU-T Recommendation Y.3001: Future Network Vision Objectives and Design Goals, 2011 [9] European Commission: HORIZON The Framework Programme for Research and Innovation. Brussels, Work Programme ( ) 5.i. Leadership in enabling and industrial technologies: Information and Communication Technologies. Annex 6 to Decision. December p [10] Bakonyi, P., Sallai, Gy.: A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program JINKA2.1, p. 55, Budapest, február. [11] Sallai, Gy.: The FIRST Project and the Future Internet National Research Programme. Presentation. Future Internet PPP Workshop on Building an Eco-System for Delivering Innovative Future Internet Services and Applications. IEEE ICC 2013, Budapest, 13 June [12] Sallai, Gy.: Chapters of Future Internet Research. CogInfoCom th IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications, ISBN , Paper 27, pp Track on Chapters of the Future Internet Science and Engineering. Plenary talk. Dec 2-6, 2013, Budapest

14 INTERNET 01 ALAPKUTATÁSOK Témakörök, témajelentések és további regisztrált témák: A) Hálózat tudomány T1A1 Infokommunikációs hálózatok elméleti alapjai, jellemzői T1A2 Nagyméretű hálózatok és komplex hálózati folyamatok modellezése és vizsgálata T1A3 Nagyméretű hálózatok elmélete, matematikai modellezése B) Számítástudomány, számításelmélettől a számítógép architektúráig T1B1 Nemhagyományos számítási modellek és architektúrák T1B2 Halmazapproximációra támaszkodó vizsgálatok T1B3 Processzus algebrák T1B4 Nem-klasszikus logikák és alkalmazásaik a kódolás és a mesterséges intelligencia területén C) Kapcsolódó alapvető technológiák, kvantum és nanotechnológia T1C1 Molekuláris kapcsolók, mint informatikai tároló rendszerek T1C2 Kvantummechanikai elvekre épülő információátvitel, feldolgozás és titkosítás kutatása T1C3 Eszközfüggetlen kvantuminformatika D) Biztonság, kriptográfia T1D1 Bizalmas adatok védelme, kriptográfiai protokollok T1D2 A biztonságos internet megteremtése T1D3 A jövő internet szoftverbiztonsági kérdései T1D4 Hálózatbiztonsági eljárások, tűzfal modellek és szabályok T1D5 Kritikus rendszerek biztonsága E) Humán szempontok: viselkedés, bizalom, kognitív folyamatok, társadalmi hálók T1E1 A bizalom szerepe a digitális világban F) Internet gazdaságtan, játékelmélet T1F1 Játékelméleti megközelítések az internet gazdaságtanban G) Jog és kormányozhatóság, személyiségi jogok, hálózat semlegesség

15 22 INTERNET ALAPKUTATÁSOK INTERNET ALAPKUTATÁSOK 23 T1A1 Infokommunikációs hálózatok elméleti alapjai Nagy hálózatok modellezése Résztvevő intézmény: DE Informatikai Kar Fazekas István, Sok nagyméretű valós hálózat (WWW, szociális hálózatok,...) skálafüggetlen. Kutatásaink során nagy hálózatok ismert matematikai modelljeit terjesztjük ki, egy hálózatfejlődési mechanizmust írunk le, a hálózatok elemzését matematikai módszerrel és számítógépes szimulációval végezzük, és olyan jellemzőket határozunk meg, mint az aszimptotikus fokszám eloszlás, maximális fokszám, klaszterezettségi együttható. A diszkrét véletlen struktúrák vizsgálata, az általánosított elhelyezési séma elméleti alapot is ad a hálózatok további vizsgálatához. diszkrét véletlen struktúrák vizsgálata elméleti alapot adhat a hálózatok vizsgálatához. Az általános elhelyezési séma olyan modellosztály, amely többek között magába foglalja a hagyományos elhelyezési sémát és bizonyos véletlen erdőket. Az általánosított elhelyezési séma esetén több aszimptotikus eredményt értünk el: nagy számok törvényeit, határeloszlás-tételeket. Például nagy számok erős törvényét igazoltuk a véletlen erdőkben lévő, k csúcsot tartalmazó fák számára. Definiáltuk a séma újabb változatait, amik aszimptotikáját szintén leírtuk. Például határeloszlás tételeket a k részecskét tartalmazó cellák számáról. A nagyméretű hálózatok vizsgálata az utóbbi időszak jelentős témája. Empirikus vizsgálatok alapján kiderült, hogy sok hálózat (WWW, szociális hálózatok...) skálafüggetlen. Ez más szóval azt jelenti, hogy az aszimptotikus fokszámeloszlás hatványrendben cseng le. A valós hálózatok fejlődésének leírására Barabási és Albert 1999-ben a preferential attachment mechanizmust javasolta (azaz az új csúcs nagy eséllyel a magas fokszámú csúcsokhoz fog kapcsolódni). A modellnek számos módosítása ismert. Például Cooper és Frieze 2003-ban a preferential attachment mellett az egyenletes választást is megengedte. Mi egy általános, N csúcspont kapcsolatán alapuló hálózatfejlődési mechanizmust írtunk le. Ebben megengedett mind a preferential attachment, mind az egyenletes választás. A modell, amelyben négy választható paraméter van, a Backhausz és Móri által 2012-ben javasolt, három csúcspont interakcióján alapuló modell kiterjesztése. A gráf egyes összetevőinek (csúcsoknak, éleknek, háromszögeknek...) a súlya azt mutatja, hogy hány interakcióban vettek részt. Skálafüggetlenséget bizonyítottunk a csúcsok súlyára és fokszámára is. Tételeket bizonyítottunk a rögzített csúcs súlyára és fokszámára, valamint a maximális súly és a maximális fokszám aszimptotikájára. A tételeinkbeli eredményeket számítógépes szimulációval is alátámasztottuk. Számítógépes szimulációval vizsgáltuk a modellek keverékeit, továbbá a modellek további jellemzőit. Ezek további elméleti vizsgálatokat vetítenek előre. A Nemzetközi és hazai kapcsolódás: A TÁMOP C-11/1/KONV FIRST projekt 1. alprojekt 1.2c témája. ❶ Fazekas, I., Porvázsnyik, B. Scale-free property for degrees and weights in a preferential attachment random graph model. Journal of Probability and Statistics, Volume 2013 (2013), Article ID ❷ Fazekas, I., Porvázsnyik, B. Scale-free property for degrees and weights in an N-interaction random graph model. arxiv: v1 [math.pr] 17 Sep 2013 ❸ A. Chuprunov, I. Fazekas: Strong laws of large numbers for random forests. Acta Mathematica Hungarica 124 (1), ❹ AN Chuprunov, I. Fazekas: An analogue of the generalised allocation scheme: limit theorems for the number of cells containing a given number of particles. Discrete Math. Appl 22 (1),

16 24 INTERNET ALAPKUTATÁSOK INTERNET ALAPKUTATÁSOK 25 T1A2 Nagyméretű hálózatok és komplex hálózati folyamatok modellezése és vizsgálata Résztvevő intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Matematikai Intézet Lukács András, A téma a nagy hálózatok elméletének matematikai alapjait kutatja. A kutatási időszakban nagyméretű gráfok algoritmusaival és limesz-objektumaival foglalkoztunk. Alapvető kérdéseink voltak, hogy hogyan lehet egy nagy hálózat struktúráját mintavétellel megismerni, milyen tulajdonságok és paraméterek határozhatók meg ebben a modellben. Kidolgoztuk a tulajdonság-tesztelés alapfogalmait, fontos tulajdonságait. Új eredményeket értünk el a lokális algoritmusok, gráf sorozatok homomorfizmusai és konvergenciái területén. A kutatások során kidolgozásra került a téma számos alapfogalma: grafing, nem-determinisztikus Sidorenko-sejtést. Fákon definiált Markov-láncok morfizmusait, ezen belül a gráfpozitivitást és a tulajdonság-tesztelés, reprezentatív csúcshalmazok, lokális-globális konvergencia. Megmutattuk, konvergenciájával, viselkedésével foglalkoztunk. hogy a sűrű gráfok esetében a determinisztikus Vizsgálat tárgyát képezte, hogy a nagy hálózatok és nem-determinisztikus tulajdonság-tesztelés alapparaméterei, mint pl. csúcsainak a fokszámai ekvivalens. Bebizonyítottuk, hogy lokális-globális konvergencia limeszobjektumai a grafingok. meg a hálózat egészét. Ennek során kis késleltetésű milyen módon és mennyire szorosan határozzák Megmutattuk, hogy sűrű gráfok konvergenciája algoritmust adtunk egy fokszámsorozatot realizáló ekvivalens a rajtuk értelmezett statisztikus fizikai összes gráf felsorolására, valamint vizsgáltuk, hogy modellek konvergenciájával. Bevezettük a nagy adott fokszámsorozat esetén maximum milyen hálózat reprezentatív részhalmazának fogalmát, messze lehetnek egymástól az ezt realizáló hálózatok. Több nagyméretű hálózat (internet, kom- megmutattuk, hogy ennek mérete korlátozható a megengedett hiba függvényében. A nagy ritka munikációs és szociális hálózatok) tulajdonságai gráfok paramétereinek tesztelhetőségét illetően közül az adott gráfot leíró paraméterek különböző új eredményeket értünk el és új lokális algoritmusokat fejlesztettünk ki. Kutattuk gráfok homo- hibáit vizsgáltuk.korlátos fokszámú nagy mintavételezési eljárással végzett becsléseinek a hálózatok, a grafingok és a lokális algoritmusok terén több fontos részeredménnyel járultunk hozzá az Aldous-Lyons sejtés megértéséhez. Bizonyítottunk egy kategorizációs tételt a lokális algoritmusokról és kifejlesztettük az ide kapcsolódó algoritmusokat is. Gráfok kromatikus polinomjainak gyökmomentumairól bizonyítottunk be a B-S konvergens gráfsorozatokon érvényes konvergenciatételt. Algoritmikus problémák területén a hálózatok vizsgálatában fontos eszköz a csúcspáronkénti legrövidebb utak meghatározása, új algoritmust adtunk bizonyos nem konzervatív súlyozású gráfokban erre a problémára. Minimális költségű folyam probléma megoldására valósítottunk meg számos hatékony algoritmust. Átfogó mérési eredményeik alapján ezek az implementációk gyorsabbnak bizonyultak az eddig elérhető programoknál. Az elkészült kódok a LEMON gráfmanipulációs programkönyvtárban érhetők el.folytattuk a Nagy Hálózatok Matematikája Szeminárium -unkat, ahol kutatóink saját és a téma legaktuálisabb eredményeit tárgyaltuk meg. Nemzetközi és hazai kapcsolódások: MTA Rényi Lendület csoport és Graphs Research Group; ERC Advanced Research Grant no KTIA-OTKA under grant no ❶ C. Borgs, J.T. Chayes, J. Kahn, L. Lovász: Left and right convergence of graphs with bounded degree, Random Struc. Alg. 42 (2013), pp ❷ P. Csikvári: Note on the smallest root of the independence polynomial, Combinatorics, Probability and Computing, 22 (01), (2013), pp. 1-8 ❸ T Jia, Y-Y Liu, E Csóka, M Pósfai, J-J Slotine, A-L Barabási: Emergence of bimodality in controlling complex networks, Nature Communications 4 (2013), Article number: 2002, doi: /ncomms3002 ❹ Z. Király: Monochromatic components in edge-colored complete uniform hypergraphs, European Journal of Combinatorics 35 (2014), pp ❺ L. Lovász, K. Vesztergombi: Nondeterministic property testing, Combinatorics Probability and Computing 22 (2013), pp

17 26 INTERNET ALAPKUTATÁSOK INTERNET ALAPKUTATÁSOK 27 T1A3 Nagyméretű hálózatok elmélete, matematikai modellezése Résztvevő intézmények: ETIK BME Matematikai Intézet, Sztochasztika Tanszék Simon Károly, Napjainkra olyan nagyméretű hálózatok alakultak ki, amelyek kezelése, a felmerült problémák megoldása feltételezi a hálózatok matematikailag precíz modellezését. Ezekkel a kihívásokkal csak új elméleti eszközök segítségével lehet szembenézni. Kutatási irányok: Legrövidebb utak hossza élsúlyozott véletlen gráfokban. Barabási-féle prioritási modell általánosítása. Hálózatok generálása fraktálok segítségével. Hálózatok spektrális klaszterezése és szimultán kétszempontos klaszterezése. Bevezettük a spektrális klaszterezésben használt mátrixokat (Laplace, modularitás és azok modellekkel. Nevezetesen Barabási, Albert Vicsek a fraktálokból konstruálható komplex hallózat normált változatai) olyan módon, hogy azok egy determinisztikus hálózat modelljét általánosítottuk és e szerzők szimulációkkal kapott állítása- természetesen adódnak bizonyos kvadratikus allokációs problémák megoldásakor. Tárgyaltuk ira adtunk analitikus bizonyításokat. Vizsgáltuk a ezen mátrixok spektruma közti kapcsolatokat, és multifraktális tulajdonságokat mutató komplex ismert gráfokra meghatároztuk a sajátértékeket hálózatokat is. A fraktális tulajdonságú komplex és sajátvektorokat. A reprezentációs problémát hálózatok esetén a hálózatot alkotó közösségek általánosítottuk együttes eloszlásokra, a nemline- elsősorban nem az egyes közösségekben a centrális szerepet játszó úgynevezett hub-ok mentén aritások kezelésére pedig a reprodukáló magú Hilbert-terek elméletét használtuk. Foglalkoztunk kapcsolódnak egymáshoz. a szociális hálózatokban ún. community és anticommunity struktúra keresésére alkalmas Ennek következtében a fraktális természetű hálózatok jobban ellenállnak a szándékos támadások- Newman-Girvan modularitással a modularitás mátrix sajátértékei szempontjából. Foglakoztunk nak. Például a WWW fraktális hálózat, az internet nem az. Célunk, hogy matematikailag precíz bizonyításokat konvergenciát bizonyították két dimenzióban. Ugyancsak két adjunk a témakör néhány eredményét illetően. Az Apollóniai dimenzióban Frieze és Tsourakakis a gráf átmérőjénél szereplő hálózatok (fraktálok segítségével konstruált determinisztikus konstansra adtak felső becslést. A bizonyítás menete kihasználja hálózat modell) rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, a hálózatoknak a konstrukcióból adódó hierarchikus szerkezét, amelyekkel a valós hálózatok, köztük az internet is. Nevezetesen, ami ad egy természetes megfeleltetést egy bizonyos folytonos a csúcsok fokszáma hatványeloszlást követ, magas a klaszterezettség és jellemző a kis világ tulajdonság. A kis világ tulajdon- nagyeltérés elmélet szükségesek, hogy a konstansokat ponto- idejű elágazó folyamattal, végül a felújítás elmélet alapjai és ság precíz bizonyítására került sor. Az eredmények prezentálva san meghatározzuk. lettek a Random Structures and Algorithms konferencián (Poznan, 2013) és egy cikk is elkészült. A fő eredmény, n-nel jelölve a gráf csúcsainak számát, hogy tetszőleges dimenziós véletlen Apollóniai hálózatokban az említett három mennyiség külön-külön log n-nel osztva valószínűségben különböző konstansokhoz konvergálnak. Mindegyik esetben ezek a konstansok pontosan meg vannak határozva. Továbbá a legrövidebb út hosszára centrális határeloszlás is bizonyításra kerül. Az eredmény korábbiakat általánosít, illetve terjeszt ki. Albenque és Marckert a legrövidebb utakra vonatkozó valószínűségbeli Nemzetközi és hazai kapcsolódás: A TÁMOP C-11/1/KONV FIRST projekt 1.2e témája. ❶ Bolla Mária: Spectral Clustering and Biclustering, J. Wiley, ❷ Komjáthy Júlia, Simon Károly: Generating hierarchial scale-free graphs from fractals. Chaos Solitons Fractals 44 (2011), no. 8, ❸ Kolossváry István, Komjáthy Júlia Vágó Lajos: Degrees and distances in random and evolving Apollonian networks, benyújtva CPC ❹ I. Kolossváry, J. Komjáthy: First Passage Percolation on Inhomogeneous Random Graphs, benyújtva AAP 2013 jan. ❺ J. Komjáthy, K. Simon, L. Vágó: A generalization of Barabási priority model of human dynamics. Benyújtva. Stochastics and Dynamics

18 28 INTERNET ALAPKUTATÁSOK INTERNET ALAPKUTATÁSOK 29 T1B1 Nemhagyományos számítási modellek és architektúrák Résztvevő intézmény: DE Informatikai Kar Nagy Benedek, Vaszil György, A jövő internet fontos szereplői lesznek a párhuzamos rendszerek, illetve azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre álló erőforrások igény szerinti, dinamikusan változó feltételeknek megfelelő, új típusú szervezését. A kutatás célja olyan nemhagyományos számítási paradigmákon alapuló formális modellek kidolgozása, amelyek segítségével új típusú párhuzamos architektúrák vizsgálhatók, illetve amelyek felhasználhatók a jövő internet elméleti alapjainak szempontjából fontos új típusú interakciós modellek kidolgozásában és tanulmányozásában. Célunk egyrészt olyan párhuzamos számítási paradigmákkal való kapcsolatának feltárását, azok alkalmazhatóságának vizsgálatát modellek fejlesztése (a hagyományos automata modellek mintájára) amelyek a párhuzamos algoritmusok és számítások vizsgálaban Friedrich Ottoval (Kassel, Németország) párhuzamos számításokra. Ezzel kapcsolattához szolgáltatnak elméleti alapot (ahogy az közösen bevezettük az átlátszóbetűs véges előzőek a szekvenciális hagyományos számítások elméleti alapjainak tekinthetőek), más- stateless restarting R automata with window automatákat (technikai nevén CD-systems of részt azoknak a multihalmaz-feldolgozáson size 1), amelynek véges és veremautomata alapuló számítási eszközöknek a vizsgálata, verzióit is vizsgáltuk. Ezek az automata fajták melyek közös jellemzője, hogy az ún. kémiai hatékonyan tudják jellemezni a racionális és számítási elv megvalósításának tekinthetők. a környezetfüggetlen nyomnyelveket (trace Ez a számítási paradigma azért érdekes, mert languages). A nyomnyelvek a párhuzamos a természetben zajló kémiai reakciók mintájára született: a számítás eredménye egyszerű zetett és hatékonyan alkalmazható formái. A események leírásának egy korábban beve- építőelemek lokális interakciói segítségével témában megjelent friss eredményekben a mintegy emergens módon létrejövő globális determinisztikus változatokat vizsgáltuk részletesen [4.]. A párhuzamosság legegyszerűbb viselkedéséből olvasható ki. A nemhagyományos automatákkal kapcsolatos kutatások formája, ha az input sztringet a két végéről magukban foglalják a hagyományos automata modellek nemhagyományos számítási Watson-Crick automaták. Ezek különböző indulva dolgozzuk fel, ezt teszik az 5-3 vál- tozatainak elfogadó erejét vizsgáltuk, segítségükkel a lineáris környezetfüggetlen nyelvek, illetve egy új determinisztikus alosztályuk, a 2detLin osztály is jól jellemezhető [3]. A SAT (satisfiability) problémát (hatékonyan) megoldó változatos (masszívan párhuzamos) membrán algoritmusok vizsgálatával kapcsolatos eredményeket tartalmazza az [5]. A membrán rendszerekkel (P rendszerekkel) kapcsolatosak a multihalmazokkal dolgozó kémiai alapon dolgozó számítási modellek terén elért eddigi eredményeink is. A membrán automatákkal (P automatákkal) kapcsolatos kutatásokat Csuhaj Varjú Erzsébettel (ELTE Budapest) együttműködésben végezzük. A modell bizonyos változatának és ezek osztott, kooperáló rendszereinek számítási erejét vizsgáló kutatásaink eredményeiből született az [1], melyben a P automaták és az erre a célra általunk bevezetett korlátozott tárhelyet használó számlálós automaták (restricted counter machine acceptor, RCMA) között fennálló kapcsolatot vizsgáltuk. A membrán rendszerek és a kémiai programozási paradigmát megvalósító,,higher order chemical language típusú programozási nyelveken specifikált kémiai programok egymáshoz való viszonyának vizsgálatával kapcsolatos kezdeti eredményeinkről számoltunk be [2]. Nemzetközi és hazai kapcsolódás: A TÁMOP C-11/1/KONV FIRST projekt 1.2 témája. ❶ Erzsébet Csuhaj-Varjú, György Vaszil: On the power of P automata. In: Proc. Unconventional Computation and Natural Computation, UCNC 2013, LNCS 7956 (2013), ❷ Miklós Fésüs, György Vaszil: Chemical programming and membrane systems. In: Proc. International Conference on Membrane Computing, CMC14, Chisinau, Moldova (2013), ❸ Benedek Nagy: On a hierarchy of 5 3 sensing Watson-Crick finite automata languages. Journal of Logic and Computation 23(4) , ❹ Benedek Nagy, Friedrich Otto: Deterministic pushdown-cd-systems of stateless deterministic R(1)-automata. Acta Informatica 50(4) , ❺ Benedek Nagy: On efficient algorithms for SAT. In: Proc. International Conference on Membrane Computing, CMC 13, LNCS 7762 (2013),

19 30 INTERNET ALAPKUTATÁSOK INTERNET ALAPKUTATÁSOK 31 T1B2 Halmazapproximációra támaszkodó vizsgálatok Résztvevő intézmény: DE Informatikai Kar Mihálydeák Tamás, Motiváció: a bizonyosság hiányát kezelni képes döntési rendszerek elméleti hátterének kutatása. Eredmények: Az életlen halmazok elméletének általánosítása a vizsgált objektumokról korlátozottan rendelkezésre álló ismeretek alapján. Az általános approximációs térre támaszkodva konkrét problémák megoldását elősegítő modellek, logikai rendszer kidolgozása. A halmazapproximáció bázisán a korrelációs klaszterezés alkalmazásával új eljárás kidolgozása. A halmazapproximáció általánosítása multihalmazokra és alkalmazása a membrán számításokban. Az internetes tartalmak mennyiségi bővülése új eszközök kifejlesztését kényszeríti parciális approximációs térre támaszkodva határoztunk meg. Az általunk kidolgozott ki. Szükség van olyan elméletekre, amelyek döntési szituációkban a bizonyosság segítő modelleket, illetve logika rendszert egy-egy konkrét probléma megoldását elő- hiányát kezelni tudják. Kutatásunk kiinduló dolgoztunk ki. Az új logikai rendszerben pontja az 1980-es évek elején Z. Pawlak egyrészt vizsgálható, hogy miként lehet lengyel matematikus által kezdeményezett életlen halmazok elmélete (rough set alkalmazása során fellépő korlátok logi- a halmazelméleti eleme reláció gyakorlati theory) volt. Ez nem csak a homályosságnak (vaugeness), a nem egzakt (unexact) lehetővé teszi az approximáció során nyert kai következményeit vizsgálni, másrészt sajátosságoknak egy matematikai modellje, fuzzifikált eleme reláció logikai vizsgálatát. hanem számos gyakorlati alkalmazása is A halmazapproximáció bázisán a korrelációs klaszterezés alkalmazásával új eljárást is van az informatikában. kidolgoztunk. Elsőként a Pawlak-i elméletet általánosítottuk arra az esetre, amikor a vizsgált objektumokról csak korlátozott ismeretek állnak általánosítottuk multihalmazokra is, amit Az általános approximációs tér fogalmait rendelkezésre. Az általánosított elmélet a membrán számításokban alkalmaztunk. keretében új approximációs függvényeket Ennek eredményeképpen sikerült a memb- rán környezetének (egy régió határának) az absztrakt fogalmi megalkotása. Az életlen halmazokon alapuló megközelítés alapvetően fontosnak látszik a mesterséges intelligenciában, a kognitív tudományokban, olyan kutatási területeken, mint a gépi tanulás, az intelligens rendszerek, az induktív következtetés, a mintafelismerés, a meteorológia, az ismeretfeltárás, a döntéselemzés és a szakértő rendszerek. Nemzetközi és hazai kapcsolódás: A TÁMOP C-11/1/KONV FIRST projekt 1.2d témája ❶ Csajbók Z., Mihálydeák T.: Fuzziness in Partial Approximation Framework. In: M. Ganzha, L. Maciaszek, M. Paprzycki (eds.) Annals of Computer Science and Information Systems, Vol. 1: Proceedings of the 2013 Federated Conference on Computer Science and Information Systems (FedCSIS 2013), September 8-11, Kraków, Poland, Kraków: IEEE Comput. Soc. Press, pp ❷ Mihálydeák T., Csajbók Z.E.: Membranes with boundaries. In: E. Csuhaj-Varjú, M. Gheorghe, G. Rozenberg, A. Salomaa, Gy. Vaszil (eds.): Membrane Computing, LNCS 7762, Springer, Berlin, Heidelberg, 2013, pp ❸ Mihálydeák T., Csajbók Z.E.: Partial Approximation of Multisets and its Applications in Membrane Computing. In: P. Lingras, M. Wolski, Ch. Cornelis, S. Mitra, P. Wasilewski (eds.) Rough Sets and Knowledge Technology: 8th International Conference, RSKT 2013, Halifax, NS, Canada, October 11-14, 2013, Proceedings, LNCS 8171, Berlin: Springer-Verlag, pp ❹ Mihálydeák T.: Partial first-order logic relying on optimistic pessimistic and average partial membership functions. In: G. Pasi, J. Montero, D. Ciucci (eds.) Proceedings of the 8th conference of the European Society for Fuzzy Logic and Technology (EUSFLAT-2013), Atlantis Press, pp ❺ Aszalós L., Mihálydeák T.: Rough Clustering Generated by Correlation Clustering. In: D. Ciucci, M. Inuiguchi, Y.Y. Yao, D. Ślęzak, G. Wang (eds.) Rough Sets, Fuzzy Sets, Data Mining, and Granular Computing: 14th International Conference, RSFDGrC 2013, Halifax, NS, Canada, October 11-14, Proceedings, LNCS 8170, Heidelberg: Springer Verlag, pp

20 32 INTERNET ALAPKUTATÁSOK INTERNET ALAPKUTATÁSOK 33 T1B4 Nem-klasszikus logikák és alkalmazásaik a kódolás és a mesterséges intelligencia területén Résztvevő intézmény: Pécsi Tudományegyetem Jenei Sándor, A kutatás célja egyes nem-klasszikus logika-osztályok algebrai/logikai vizsgálata és ezek alkalmazása a kódelméletben és a mesterséges intelligencia egyes területein. Az alapkutatás különösen a szubstrukturális logikákra irányul, illetve azok algebrai szemantikájára, a reziduált hálókra. A szubstrukturális logikák magukban foglalják egyebek között a klasszikus logikát, az intuícionista logikát, a szuperintuícionista logikákat, a többértékű logikákat, a releváns logikát, a lineáris logikát, a matematikai fuzzy logikákat és ezek nemkommutatív változatait. A kutatás eredménye az Involutív Uninorma Logikához kapcsolódó involutív FLe-algebrák területén számos új konstrukció bevezetése, strukturális leírás és osztályozás. A fő cél nem-klasszikus logikák vizsgálata és problémákká. Így kialakul egy geometria-algebra-logika-alkalmazás lánc, amelynek min- ezen eredmények alkalmazása a Mesterséges Intelligencia és a kódelmélet egyes területein. Amint az ismert, az algebrai logika eszköz- is érdekes. A 2013-as évben főként az algebra den egyes eleme és minden elempárja külön tára alkalmat ad arra, hogy logikai kérdéseket és az algebra-logika kapcsolatra összpontosítottunk: új involutív FLe-algebra konst- átfordítsunk algebraiakká. A szubstrukturális logikák és reziduált hálók esetében egy rukciókat vezettünk be, leírtuk ezek algebra geometria-algebra kapcsolat, hasonlóan az osztály struktúráját és egy meglehetősen algebrai logikához lehetővé teszi, hogy algebrai problémákat fordítsunk át geometriai osztályoztuk gyenge feltételekkel megadott alosztályát is. Nemzetközi és hazai kapcsolódások: A TÁMOP C-11/1/KONV projekt III/2-es alprojektjének egyik témája. Együttműködés a Sienai Egyetemmel és a linzi Johannes Kepler Egyetemmel. ❶ Sándor Jenei, László Kóródi, Pseudo Equality Algebras, ARCHIVE FOR MATHEMATICAL LOGIC 52:(5-6) pp (2013) ❷ Sándor Jenei, Franco Montagna, Strongly Involutive Uninorm Algebras, JOURNAL OF LOGIC AND COMPUTATION 23:(3) pp (2013) ❸ Sándor Jenei, Co-rotation, co-rotationannihilation, and involutive ordinal sum constructions of residuated semigroups In: 19th Logic for the Programming Artificial Intelligence and Reasoning Conference. Stellenbosch, Dél-Afrika ❹ Sándor Jenei, New involutive FLe-algebra constructions In: Tomáš Kroupa (szerk.) Volume of Abstracts MANYVAL 2013: Games, decisions and rationality.prague, Csehország, ❺ Sándor Jenei, Classification results on residuated lattices a survey with new results, In: R Mesiar, E. Pap, E. P. Klement (szerk.), 34th Linz Seminar on Fuzzy Set Theory. Linz, Ausztria,

Tájékoztató a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program előrehaladásáról: JINKA2.1 Dr. Sallai Gyula

Tájékoztató a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program előrehaladásáról: JINKA2.1 Dr. Sallai Gyula Tájékoztató a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program előrehaladásáról: JINKA2.1 Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2014. február 11. A Jövő

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program és eredményei

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program és eredményei 1. Magyar Jövő Internet Konferencia A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program és eredményei Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2014. október

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei 2014 A Jövő Internet Nemzeti Kutatáskoordinációs Központ jelentése, FIRCC jelentés 2014 Szerkesztette: Bakonyi Péter és Sallai Gyula FIRCC H U N G A

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei, 2013-14

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei, 2013-14 A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program eredményei, 2013-14 Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2015. február Az internet kihívásai, a jövő

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

EOQ Megbízhatósági és Szolgáltatási Szakbizottság dr. Bartolits István NMHH 2014. november 25.

EOQ Megbízhatósági és Szolgáltatási Szakbizottság dr. Bartolits István NMHH 2014. november 25. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Tartalom és alkalmazás szolgáltatók (CAP) IP tranzit szolgáltatók iserél központok (IX) Tartalom szállító szolgáltatók (CDN) Internet hozzáférés szolgáltatók (ISP)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások HTE INFOKOM 2014 konferencia és kiállítás Kecskemét, 2014. okt. 8-10. A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások Dr. Abos Imre egyetemi docens abos@tmit.bme.hu BME Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

Jövő internetének funkciói és kutatása

Jövő internetének funkciói és kutatása , BMEVITMAV74 BME-VIK és DE-IK közös szabadon választható tárgya Jövő internetének funkciói és kutatása Prof. Sallai Gyula DSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája Magyar IPv6 Konferencia Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2012. május 3. Németh Vilmos BME 1 A kezdetek ARPANET 1969 2 Az Internet ma XXI. század A Világ egy új Internet

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A Jövő Internet elméleti alapjai. Vaszil György Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

A Jövő Internet elméleti alapjai. Vaszil György Debreceni Egyetem, Informatikai Kar A Jövő Internet elméleti alapjai Vaszil György Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Kutatási témák Bizalmas adatok védelme, kriptográfiai protokollok DE IK Számítógéptudományi Tsz., MTA Atomki Informatikai

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 3.0

A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 3.0 A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 3.0 Bakonyi Péter Sallai Gyula Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapest, 2015. augusztus TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

stratégiai kutatási terve

stratégiai kutatási terve A NESSI-Hungary stratégiai kutatási terve Dr. Kondorosi osi Károly BME IIT 2 Vázlat Bevezető Alakulás, motivációk Mit csinál a NESSI az EU-s anya Mit csinál a NESSI-Hungary A Stratégiai kutatási terv (SKT)

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

A brüsszeli Net Futures 2015 tapasztalatai

A brüsszeli Net Futures 2015 tapasztalatai A brüsszeli Net Futures 2015 tapasztalatai Dr. Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapest, 2015. június 3. 12. Európai Uniós Future Internet rendezvény FIA, Bled, March 2008 Bled Declaration FIA,

Részletesebben

Industrial Internet Együttműködés és Innováció

Industrial Internet Együttműködés és Innováció Industrial Internet Együttműködés és Innováció Informatikai Oktatási Konferencia 2014.02.22. Imagination at work. Előadó: Katona Viktória Innováció Menedzser viktoria.katona@ge.com Dr. Reich Lajos Ügyvezető

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből Dr. Charaf Hassan, BME hassan@aut.bme.hu 1 Napirend IT alkalmazási irányok: Gartner 2012- Mobil adat forgalom: CISCO 2012- IKT Trendek BME-IKT BME Példák

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés

Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés Új generációs Internet Nemzeti Technológiai Platform Alakuló ülés Dr. Bakonyi Péter HUNGANET Az alakuló ülés programja Levezető elnök : Bakonyi Péter Köszöntő - Zombory László HUNGARNET elnök A Jövő Internet

Részletesebben

A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 2.4

A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 2.4 A JÖVŐ INTERNET NEMZETI KUTATÁSI PROGRAM JINKA 2.4 Bakonyi Péter Sallai Gyula Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapest, 2014. december A JÖVŐ INTERNET

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Worldwide LHC Computing Grid

Worldwide LHC Computing Grid Worldwide LHC Computing Grid Új modell a tudományos informatikában Hernáth Szabolcs hernath@mail.kfki.hu MTA KFKI RMKI www.eu-egee.org Tartalomjegyzék 1. Miért Grid? LHC adattárolás és -feldolgozás Computing

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

"A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik."

A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik. "A tízezert mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik dik." A BINB INSYS Előadók: Kornafeld Ádám SYS PROJEKT Ádám MTA SZTAKI kadam@sztaki.hu Kovács Attila ELTE IK attila@compalg.inf.elte.hu Társszerzők:

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Áttekintés a Jövő Internet agrárgazdasági alkalmazási lehetőségeiről Az NTP FI Agrár- és Élelmiszeripari tagozat

Áttekintés a Jövő Internet agrárgazdasági alkalmazási lehetőségeiről Az NTP FI Agrár- és Élelmiszeripari tagozat Áttekintés a Jövő Internet agrárgazdasági alkalmazási lehetőségeiről Az NTP FI Agrár- és Élelmiszeripari tagozat Herdon Miklós, Botos Szilvia, Szilágyi Róbert Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Részletesebben

IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata

IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata IKP-9010 Számítógépes számelmélet 1. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9011 Számítógépes számelmélet 2. EA IK Komputeralgebra Tsz. IKP-9021 Java technológiák IK Prog. Nyelv és Ford.programok Tsz. IKP-9030

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31.

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. Stratégiai jellemzők Cél hazai szoftveripar versenyképességének

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

IBM felhő menedzsment

IBM felhő menedzsment IBM Váltsunk stratégiát! Budapest, 2012 november 14. IBM felhő menedzsment SmartCloud Provisioning és Service Delivery Manager Felhő alapú szolgáltatások Felhasználás alapú számlázás és dinamikus kapacitás

Részletesebben

Experiential Living Lab for the Internet Of Things. ELLIOT Experiential Living Labs for the Internet Of Things

Experiential Living Lab for the Internet Of Things. ELLIOT Experiential Living Labs for the Internet Of Things Experiential Living Lab for the Internet Of Things ELLIOT Experiential Living Labs for the Internet Of Things Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Workshop 2012 június 7. 1 A projekt EU FP7 7. pályázati

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról. Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról. Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A FInish pályázat bemutatása, tájékoztatás a nyílt felhívásokról, az elnyerhető támogatásról Viola Katalin Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. FInish pályázat A SmartAgriFood projekt logisztikai tevékenységének

Részletesebben

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

MOBILITÁS ÉS MULTIMÉDIA NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2008. JÚNIUS 16.

MOBILITÁS ÉS MULTIMÉDIA NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2008. JÚNIUS 16. MOBILITÁS ÉS MULTIMÉDIA NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2008. JÚNIUS 16. MEGALAKULÁS 1. 2008. június 11-én megalakult a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform közel 40 alapító

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Az innovatív szakemberekből álló alkotóműhelyünkben, a KÜRT-ben sikeresen létrehoztunk egy legújabb IT trendeknek megfelelő fejlesztést.

Részletesebben

A kezdeményezés célkitűzése

A kezdeményezés célkitűzése A kezdeményezés célkitűzése Oktatás Összefogni az oktatók tevékenységét Minőségi tananyagok, az oktatók továbbképzése Folyamatosan bővülő tananyagbázis, bárki számára elérhető Kutatás Támogatni a Java

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

FUJITSU Day 2015. 2015. június 4. Gacsal József, kereskedelmi igazgató. Human Centric Innovation

FUJITSU Day 2015. 2015. június 4. Gacsal József, kereskedelmi igazgató. Human Centric Innovation FUJITSU Day 2015 2015. június 4. Gacsal József, kereskedelmi igazgató Human Centric Innovation 1 Áttekintés a Fujitsu Innovációs tevékenységéről 1820 szabadalom 13. hely a innovációs listán (Business Insider)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Dr. Pap László Az MTA rendes tagja BME, Híradástechnikai i Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium Mobil Innovációs Központ 2008.

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása. Pataricza András(BME MIT),

Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása. Pataricza András(BME MIT), Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása a gazdaság fejlesztésében Pataricza András(BME MIT), az ARTEMIS-HU Platform elnöke System architecture Emergency application Central database (Database

Részletesebben

Az Internet, mint az információs társadalom alapvető

Az Internet, mint az információs társadalom alapvető A jövő Internete Dr. Bakonyi Péter MTA SZTAKI Az Internet jövője Az Internet, mint az információs társadalom alapvető infrastruktúrája, az elkövetkező években még meghatározóbb szerepet játszik: a beszéd,

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Big Data. Benczúr András Big Data Lendület kutatócsoport MTA SZTAKI, Informatika Laboratórium Benczúr András

Big Data. Benczúr András Big Data Lendület kutatócsoport MTA SZTAKI, Informatika Laboratórium Benczúr András Big Data Benczúr András Big Data Lendület kutatócsoport MTA SZTAKI, Informatika Laboratórium Benczúr András benczur@sztaki.mta.hu http://datamining.sztaki.hu Big Data @ SZTAKI 2014. Október 17. Big Data:

Részletesebben

Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig. Eredménykommunikációs kiadvány

Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig. Eredménykommunikációs kiadvány Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig Eredménykommunikációs kiadvány Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig Szerkesztő: Dr. Adamkó Attila, Dr. Almási Béla, Dr. Aszalós

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához 1. Célkitűzések A pályázat célja egy virtuális immunológiai osztály kialakítása, amelynek segítségével a különböző betegségekkel

Részletesebben

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft. HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 K+F EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Budapest, 2011. május Náray Gábor Zsolt Egészségügyi informatikai kutató-fejlesztő központ Megalapítás:

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Innovációs sikerek spinoff és startup cégek esélyei a globális piacokon

Innovációs sikerek spinoff és startup cégek esélyei a globális piacokon Innovációs sikerek spinoff és startup cégek esélyei a globális piacokon Dr Vicze Gábor, elnök Spinoff és Startup Egyesület Budapest, 2015. február 5. Az Egyesületről A Magyar Spinoff és Startup Egyesület

Részletesebben