Válaszok. Dr. Vörös Géza
|
|
- Klaudia Ballané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Válaszok Dr. Vörös Géza A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hübner, 1808) magyarországi előfordulásának klimatikus feltételei és néhány kísérletes rovarökológiai vizsgálat eredménye című PhD értekezéssel kapcsolatos opponensi véleményére. Ezúton is szeretném megköszönni Opponensem fáradozását dolgozatom bírálata tekintetében, és köszönöm hasznos észrevételeit, kritikáit. Opponensem kérdéseire a bírálatban feltett sorrend alapján válaszolok. 1. Délebbi tenyészterületein évente mutat erőteljes migrációt, amikor hozzánk is tömegesen eljut. Mivel magyarázható ez? Az időjárási tényezők Afrikában nem túl szélsőségesek, mégis ilyen rendszerességgel repülnek be hazánkba. A kártevő időnként tömegesen elszaporodik, ennek magyarázata lehet a klimatikus tényezők hatása, a természetes ellenségek (rovarok, baktériumok) egyedszámának csökkenése, a táplálék minőségének, mennyiségének megváltozása, stb. A évente történő hazai migrációjára, felszaporodására Szeőke és Dulinafka (1987) publikációjukban mutatnak rá. Más szakirodalmakat elemezve a gradációk ennél sűrűbben következnek be elterjedési területein. Belecki például a 11 éves napciklusoknak megfelelően 11 éves ciklusra teszi felszaporodását 130 év statisztikai elemzése alapján (Camprag és mtsai, 2004). Ennek lehet statisztikailag igazolt volta, de nem valószínű az ok-okozati összefüggés. Somov , , ig terjedő periódusokban jegyzett fel gradációkat Közép-Ázsiában. Ez nem mutat szabályos ciklikusságot. Az állandó, szélsőségektől mentes területeken 27 évet vizsgálva megállapították, hogy a populációdinamikában nincsenek hirtelen egyedszám csökkenések, vagy növekedések, az egyedszám változások fokozatosan mennek végbe (Camprag és mtsai, 2004). Tehát a gradáció sűrűbben következik be, mint a Magyarországra irányuló migráció. A gyapottok-bagolylepke fakultatív vándor faj. Migrációjára szexuálisan éretlen ún. prereprodukciós állapotban kerül sor, amelyet a megváltozott környezeti feltételek indukálnak: hőmérséklet-emelkedés, légköri nyomás csökkenése, tápnövényhiány (COLVIN és GATEHOUSE, 1993a, 1993b). A vándorló példányok testfelépítésükben, szárnyalakjukban
2 különböznek a nem migráló, helyben fejlődő egyedektől. Kisebb testtömeg, a testtömeghez viszonyított nagyobb felületű szárny, kevesebb szárnypikkely és nagyobb relatív torméret jellemzi a migráló egyedeket (GATEHOUSE, 1994, XIAOFENG és mtsai, 2000). A hozzánk történő migráció tehát több eset együttes meglétekor áll fenn. A klasszikus területeken gradáció van, kedvezőek voltak a feltételek, aztán elfogy a táplálék, migráló egyedek alakulnak ki, és kedvező szélirány van felénk a rajzás időszakában. Mindez az 1990 es évek közepéig volt érvényes. Az utóbbi 20 évben már szinte minden évben megtalálható, ami valószínűleg a felmelegedés hozadéka. Állandó elterjedési területe északra tolódott, így hozzánk már sokkal könnyebben eljut, kevesebb feltétel is elég megjelenéséhez. Ha kedvezőek az időjárási feltételek hazánkban is képes olyan mértékben felszaporodni, hogy gradáljon ben, 1996-ban és 2000-ben a lepkefaj hazánkban egyre erőteljesebb károkat okozott. A fertőzés erőssége egyértelműen meteorológiai tényezőkkel állt összefüggésben. Lehetséges, hogy a berepülő egyedek közvetlenül déli szomszédainktól érkeztek? Van-e adat arról, hogy a mediterráneumban ezen években előfordult súlyos kártétele? Camprag és munkatársai (2004) összefoglaló monográfiája alapján elmondható, hogy Szerbiában sorrendben a fent említett évek az ötödik, a negyedik és a második 1993 és 2003 között a csapdázott lepkék száma alapján. Úgy gondolom a vándorló egyedek a mediterráneumból Szerbián, Vajdaságon keresztül érkezhettek hazánkba ezekben az években. Az előbb említett szerzők szerint a gyapottok-bagolylepke lárvapopulációja Magyarországon és a Vajdaságban valószínűleg mind az Európa déli részéről és a mediterrán területekről bevándorolt egyedek utódaiból került ki. A vegetációs idő alatt augusztustól szeptemberig fogták a lepkék 92-97%-át. Emellett korreláció áll fenn a lepke megjelenése Európa déli részén és a középső régiókba érkező vándor egyedek fogási eredményei között. Szeőke és Vörös (1994) azt írja, hogy tapasztalataik szerint a gyapottok-bagolylepke aszályos években a tőlünk délre-délkeletre levő tenyészterületeiről vándorol be. Súlyos károkról, amik ezen időszakban a mediterrán térségben keletkeztek sajnos nem áll rendelkezésemre konkrét adat. A Vajdaságban ezen években tapasztaltak kártételt, de ez nem tartozik a mediterrán térséghez.
3 3. Az években többször gradáló bagolylepkefaj tömeges megjelenése mennyiben függ össze ezen időszak enyhe teleivel? Elképzelhetőnek tartja, hogy jelentős számban áttelelt nálunk, csak erre nincs irodalmi adat? A kérdéses időszakban több alkalommal előfordult, hogy a tél enyhe volt, az előző évi nemzedékek áttelelését ez elősegíthette. Ez azonban véleményem szerint önmagában nem elegendő a tömeges megjelenéshez, ehhez a nyári időszaknak is aszályosnak kell lennie. A fent nevezett időszakban több év is kimondottan aszályos volt (1995, 2000). Ez így együtt a délről migráló egyedekkel együtt idézhetett elő gradációt. Véleményem szerint az enyhe telek hozzájárulhattak a tömeges megjelenéshez, de nem ez volt a meghatározó ok. A kérdés másik részére válaszolva: elképzelhetőnek tartom, hogy egy-egy enyhe télen jelentős számban áttelelt nálunk, csak erre nincs irodalmi adat. Dolgozatomban a hazai áttelelés lehetőségének irodalmi áttekintésénél több szerző is valószínűsíti az áttelelést, van, aki tényként közli. Szeőke és Vörös (1995) szerint az utóbbi aszályos években a tőlünk délre-délkeletre levő tenyészterületeiről vándorol be menetrendszerűen, és megfelelő életteret találva, nyár végére súlyos károkat előidéző utódnemzedékeket fejleszt. Feltételezhető, hogy helyenként és gócszerűen, időszakosan áttelelő populációk is kifejlődnek, melyek a délről bevándorló egyedekkel keverednek. Pénzes és munkatársai (1996) ennél nyíltabban fogalmaznak. Annak ellenére, hogy a gyapottok-bagolylepke hazai áttelelésének lehetősége beigazolódott, jelentős kártételével a nyári melegebb hónapoktól kell számolni. Szeőke és munkatársai (1996) szintén egyértelműen fogalmaznak az átteleléssel kapcsolatban. Korábbi és nagyobb számú fellépése is alátámasztja azt a szabadföldi izolátoros megfigyelést, miszerint a talajban telelő bábok egy része áttelelt. Az utolsó (3.) nemzedék részben fejlődésük során hernyó alakban a korai fagyok beálltával elpusztul.
4 4. A vándorló példányok testfelépítése különbözik a helyben fejlődő egyedekétől. Mi határozza meg, hogy a kikelő egyed helyben marad, vagy vándorútra kél? Nemzetközi irodalmi adatok szerint a lepkék repülésének idejét, és magasságát a megfelelő széljáráshoz igazítják. Milyen erősségű szélben és szélirányban repülnek a lepkék a migráció folyamán? Mi az oka a gyapottok-bagolylepke északról dél felé történő visszavándorlásának? Migrációjára szexuálisan éretlen ún. prereprodukciós állapotban kerül sor, amelyet a megváltozott környezeti feltételek indukálnak: hőmérséklet-emelkedés, légköri nyomás csökkenése, tápnövényhiány (COLVIN és GATEHOUSE, 1993a, 1993b). Nemzedékeinek sora a nappalok hosszabbodása, rövidülése függvényében hozzávetőlegesen északi, illetve déli irányba vándorol. Útjuk során a lepkék a virágzó természetes vegetációban, valamint a gyomés kultúrnövényeken táplálkozva peteéréshez és a továbbhaladáshoz szükséges energiát (+E vitamint) adó nektárt vesznek fel (Szeőke, 2001). A szakirodalomban utalások vannak tehát arra, hogy az észak-déli vándorlásnak a nappalhossz változásához van köze, bár ilyen konkrét vizsgálatra nem találtam példát. A közvetlen tápanyaghiány a virágzó növények hiánya, nektárhiány kiválthatja a migrációt mind északi mind déli irányba. FENG és munkatársai (2004) a bagolylepke északi irányú vándorlását figyelték meg Kínában 2001 és 2002-ben m magasan repültek egy m széles sávban. A helyi populáció szürkületben indult el és napfelkelte előtt fél órával szállt le. A megfigyelések alapján egy haranggörbe rajzolódott ki 2001-ben, ami egy közös irányt feltételez északkelet felé. FENG és munkatársai (2005) a gyapottok-bagolylepke őszi visszafelé irányuló migrációját is megfigyelték. A megfigyeléseket radarral és fénycsapdával végezték. A hirtelen 10-szeres fogásszám emelkedés jelezte a kutatóknak a migráló egyedek megérkezését. A lepkék kb méter magasságban repültek átlagosan. A repülés idejét és magasságát a megfelelő széljáráshoz igazították. A repülés magasságát a hőmérsékleti inverzió és a szélsebesség befolyásolta. A lepkék a repülési irányt a kitűzött céljukhoz (észak, illetve dél) és a szélirányhoz igazították, kihasználva a hátszél segítségét. Így az irány a tipikus észak-délitől eltérhet az aktuális szélirány és a hágók nyújtotta átkelési lehetőségeknek megfelelően. A szélerősség maximum km/h lehet, a nagyobb, viharosabb szélben már nem repülnek.
5 5. Mi az oka a nőstények korábbi megjelenésének és van-e erre hazai megfigyelés? A protoginiát több szerző azzal magyarázza, hogy így elkerülhető a beltenyésztési depresszió. Ez az érv nem megfelelő a gyapottok-bagolylepke esetében, mert a protandria, ami a lepkéknél és általában a rovaroknál sokkal gyakoribb, ugyan azt a célt szolgálja. Buttler és munkatársai (1985) szexuális különbségeket figyeltek meg a nyári diapauza indukciójában Helicoverpa virescens esetében. Azt állapították meg, hogy a nyári nyugvás reprodukciós előnyt jelent azon hímek számára amik a kedvezőtlen környezetben nyugalmi állapotban maradtak. Nibouche (1998) hasonló tendenciát mutatott ki a Helicoverpa armigera esetében is. Az áttelelés sajátságos módon hasonló fiziológiai előnyt jelenthet a hímeknek. A hímek későbbi megjelenése a diapauzáló és nem diapauzáló egyedeknél is szignifikánsan kimutatható. Tekintettel arra, hogy a hím diapauza intenzívebb, mint a női így a protoginiás megjelenés az áttelelő generációnál a nemi különbségek koplex eredménye, és fontos következménye lehet. A hím egyedekre jellemző posztdiapauza fokozottabb fellépése a bábstádium kitolódását okozhatja. Ez a jelenség magyarázza a diapauzáló és nem diapauzáló nőstények korábbi szántóföldi megjelenését (Shimizu és Fujisaki, 2002). Hou és Sheng (1999) növekvő fekunditást tapasztaltak abban az esetben, ha a nőstények többször párosodtak. Speciális előnyt jelentett a fekunditásban, ha szűz hímekkel párosodtak. Teng és Zhang (2009) megállapították, hogy az ejakulátum méretét jelentősen befolyásolja a hímek kora. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a reprodukciós előnyök kiaknázása miatt alakult ki a gyapottokbagolylepke esetében a protoginia. Hazai megfigyelésről nem tudok. 6. Mit gondol, az idei februárban beköszöntő zord tél hogyan befolyásolhatta a bábok áttelelését? A kérdést két részben válaszolnám meg. Az ország egy részén a zord hideg nagy hóval párosult. Itt a hótakaró nem engedte nagyon lehűlni a talajt, ezeken a területeken a bábok a hidegtől véleményem szerint nem károsodhattak. A hó sem olvadt el hirtelen, a csapadéknak volt ideje elszivárogni az amúgy sem nagyon nedves talajban, így a nedvesség sem pusztíthatta el jelentősen a bábokat. A hótakaró nélküli területeken a mínusz 20 o C valószínűleg a talajt is áthűthette annyira, hogy a bábok megfagytak. Itt nem számolnék áttelelő bábokkal.
6 7. A két megfigyelési helyen (Hódmezővásárhely és Szekszárd) levő fénycsapda mettőlmeddig üzemelt? Március 1 és október 31 között és augusztusának végén a fejlett gyapottok-bagolylepke hernyókat mely tápnövényről gyűjtötték be? Mindkét évben a hernyókat takarmánykukorica táblákról gyűjtöttük be. 9. A fejlődési küszöbhőmérséklet meghatározása során mekkora volt a nevelőketrecben a vattára lerakott tojások mortalitása? Ez sajnos rendkívül szélsőséges értékeket mutatott. A kísérlet során több évben is előfordult, hogy tudásunkhoz és a körülményekhez mérten minden paramétert ugyan úgy beállítva egyegy Petri-csészére vetítve a mortalitás 10 és 100% között változott. Volt, hogy a tojások 2-3 nappal a lerakás után bebarnultak, beszáradtak, és egy hernyó sem kelt ki belőlük. Pár nappal később pedig ugyan olyan körülmények között 70-90%-os kelést tapasztaltunk. 10. A án begyűjtött csemegekukoricáról származó lárvák egy része elpusztult. Talált-e lárvaparazitáltságot, ha igen, milyen %-ban fordult elő? Nem vizsgáltuk a lárva parazitáltságot, de ebben az esetben biztosan nem ez volt a mortalitás oka. Ebben az évben Kiskunhalas környékén gyűjtöttük a lárvákat, és azokat át kellett szállítani Keszthelyre. Az út során a rázkódástól, összenyomódástól következett be a mortalitás. 11. Miért jelent sokszor megoldhatatlan problémát a migráló nemzedék utódainak károsítása? A migráló egyedek nem egyszerre egy időben érkeznek az országba, hanem hullámokban. Az utódaik rendkívül szétszórtan, mondhatni folyamatosan kelnek, ezért nem lehet megállapítani egy konkrét védekezési időpontot, hanem folyamatosan több alkalommal kell a védekezést elvégezni. A védekezések között a hernyók egy része közben védett helyre tudja magát rágni, ahol már az inszekticides kezeléssel nem tudjuk elérni.
7 12. Mérték-e a kérdéses talajréteg hőmérsékletét és milyen eltérés lehet a léghőmérséklet és a talajhőmérséklet változása között? Nem mértük a talajhőmérsékletet. A léghőmérséklet sokkal nagyobb kilengéseket mutat. A talaj egy statikusabb képződmény, nehezebben melegszik fel, és lassabban hűl ki, mint a levegő. A léghőmérséklet amplitudoit kissé elsimítja. (2 m mélyen már a talajhőmérséklet állandó) 13. Lehetséges-e, hogy a évi lepketömeg csak a hazai áttelelő bábokból származott? Megítélésünk szerint igen. A szexferomon-csapdákkal befogott egyedeket mi is megvizsgáltuk, a szárnyszín, és rojtozottság alapján helyben kelt egyedeknek véltük őket. 14. Elvileg egy forró aszályos nyáron elsőrendű tápnövényen egy generáció egy hónap alatt is kifejlődhet. A valóságban lehetséges ez? Megítélésem szerint a valóságban 30 nap alatt nem tud kifejlődni egy nemzedék. A tápnövény egy hónap alatt sokat változik, öregszik, így lehet, hogy ami a kezdetekben ideális táplálék volt a fejlődés vége felé már kevésbé az. (Például a kukorica a tojásrakáskor július végén, augusztus elején még fiatal csőkezdemény, vagy tejes-érésben van, augusztus végén, szeptember elején már érett, ami sokkal kevesebb vizet tartalmaz, keményebb, nehezebben ehető). Megnehezíti az egy hónapos kifejlődést az is, hogy döntő többségében a kultúra talajában bábozódik. A talaj, főleg egy élő növényállományban, soha nem lesz olyan meleg, mint a levegő. A hőmérséklet sem állandó, periodikusan változik. A rendkívül nagy melegekben még melegnyugvás is előfordulhat, így az állandó hőmérsékletű klímakamrában kapott eredmény nem adaptálható közvetlenül a gyakorlatra. 15. Mi alapján ismerhető fel, hogy egy nőstény lepke párzott-e már? Ez az egyszerűnek tűnő kérdés annyira nem is egyszerű. Először az jutott eszembe, hogy párosodás után megszűnik a szexferomon termelés. A párosodott nőstények jóval kevesebbet repülnek, csak nagyon rövid távokat tesznek meg, és tojásaikat a növényeken egyesével helyezik el. A kérdéssel kapcsolatban aztán alaposan átnéztem a szakirodalmat és több, a témában jártas szakember véleményét is kikértem. Megnyugtató válasz véleményem szerint így sem született. Szeőke Kálmán azt mondta, hogy Tóth István a kopulálás tényét boncolással állapította meg, a nőstény ahányszor párosodott, annyi spermalerakódás észlelhető a felboncolt nőstény lepke petevezetékében, bár ezt tudomása szerint nem
8 publikálták. Hanin és munkatársai (2011) megállapították, hogy a kopuláció során a hímek spermapeptideket juttatnak át a nőstényekbe, amik a hím járulékos mirigyben termelődnek, és a kopuláció utáni nőstény viselkedés-változást idéznek elő. Gillot (2003) arról ír, hogy ezek a szekrétumok egy időre megakadályozhatják a nőstényt a párosodásban, vagy jelentősen csökkenthetik a párosodási hajlandóságát, elősegítik a spermatárolást, és biztosítják, hogy a hím spermái által megtermékenyített tojások kerüljenek lerakásra, az antimikrobiális részek biztosítják a vendégszerető környezetet a spermiumok részére. Fan és munkatársai (1999) szerint a spermapeptidek megnövelik a juvenil hormon termelését, aminek hatására csökken a szex-feromon termelés. 16. A gyapottok-bagolylepke őszi nemzedékénél mi történik a nem diapauzáló egyedekkel? Ha a környezeti tényezők hatására nem alakul ki diapauza, és a körülmények kedvezőek, akár még az imágó is ki tud repülni és dél felé elmigrál, de ez inkább csak elméleti lehetőség. A nagyobb valószínűsége annak van, hogy még lárva korban, de legkésőbb báb állapotban a fagyok hatására elpusztul. 17. A bábok hidegtűrési vizsgálatánál megfigyelték-e, hogy a hím, vagy a nőstény bábok ellenállóbbak? Sajnos ilyen megfigyelés nem történt. 18. Mi lehet az oka a természetes bábnépesség késői pusztulásának a talajban? A kísérletünk eredménye alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a magas talajnedvesség rendkívüli módon ártalmas a bábokra. A dolgozatban nem került leírásra, de előfordult még a kísérletek kezdeti szakaszában, hogy a nevelőedénybe helyezett száraz homokot megöntöztük, benedvesítettük, hogy a bábok nehogy kiszáradjanak, amíg ott tartózkodnak, jelentős mortalitást tapasztaltunk. A szárazon hagyott homokban a mortalitás a töredéke volt. A későbbiekben a nevelőedény homokját sosem nedvesítettük. 19. Nevelési tapasztalatai szerint elképzelhető, hogy a telelő bábok mortalitását a túlzott talajnedvesség jobban befolyásolja, mint az alacsony hőmérséklet? Megítélésem szerint mindkét tényező fontos, sorrendet nem tudnék felállítani. Dilemmám oka: a zord, hó nélküli a tél, mint ami idén egyes helyeken előfordult, a bábok elfagyását okozhatja. Ha havas a tél, akkor a hideg nem okoz gondot, de a túlzott, 100% körül telített talajban a talajnedvesség szintén jelentős mortalitást idézhet elő. Minden más esetben minden további
9 nélkül lehetséges az áttelelés. Idén a havas részeken a nedvesség szerintem kisebb mortalitást okozott, mert eleve száraz talajok voltak, és szinte soha nem volt 100%-ig telített. 20. A kapott küszöbhőmérsékleti és hőösszeg értékek hogyan módosulnának kukorica esetében? A kukoricán, főleg laboratóriumi körülmények között az egyes hőmérsékleteken a nevelési idő hossza megnőne. A kukorica túlságosan kemény, és száraz táplálék, főleg a fiatal hernyók számára, még teljesen beáztatott formában is. Mivel nem tud annyi táplálékot elfogyasztani, mint amennyire szüksége lenne nem fejlődik olyan sebességgel. Az így kapott adatok alapján a küszöbhőmérséklet emelkedne, az effektív hőösszeg pedig kis mértékben csökkenne ennek függvényében. A válaszok után itt szeretném megragadni még egyszer az alkalmat, hogy megköszönjem opponensemnek fáradozását, hogy értékelte dolgozatomat, köszönöm észrevételeit, szakmai iránymutatásait, kritikáit. Magyarszék, Balogh Péter
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Növényvédelmi Intézet Növényvédelmi állattani Osztály
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Növényvédelmi Intézet Növényvédelmi állattani Osztály ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenMóri borvidék betegség-előrejelzése. Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára
betegség-előrejelzése Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára 2019.06.13. Az Ezerjó hazája Május 30-án elállt az eső. Korábban azt vártuk, hogy essen, de most már örültünk
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenMAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet. Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe
MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe Hajdú-Bihar megye növény-egészségügyi helyzetének alakulásáról
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenA nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára
A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenSzőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.)
Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2012.08.09. 12:00-kor. Érvényes: 2012.08.16-ig. Várható frissítés: 2012.08.16. 12:00-kor.
Részletesebbenkutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport
A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbenégalj-viszonyai az 1876-ik év második felében.
Részünkről bárkinek is sokkal inkább Neubrand művét ajánlhatjuk mint olyant, mely tárgyát kimerítőbben és szakavatottabban ismerteti, s mely felett Frilin müvének csak egy előnye van: az áttekintőbb és
RészletesebbenA GYAPOTTOK-BAGOLYLEPKE (HELICOVERPA ARMIGERA HBN.) IMÁGÓINAK MORFOMETRIAI ÉS SZÁRNYSZÍNELEMZÉSE
132 NÖVÉNYVÉDELEM 46 (3), 2010 A GYAPOTTOK-BAGOLYLEPKE (HELICOVERPA ARMIGERA HBN.) IMÁGÓINAK MORFOMETRIAI ÉS SZÁRNYSZÍNELEMZÉSE Keszthelyi Sándor 1, Szentpéteri József 2 és Pál-Fám Ferenc 1 1 Kaposvári
RészletesebbenFRONT TIPIZÁLÁS AGROMETEOROLÓGIAI VIZSGÁLATOKRA. Puskás János 1
FROT TIPIZÁLÁS AGROMETEOROLÓGIAI VIZSGÁLAKRA Bevezetés és irodalmi áttekintés Puskás János 1 Régóta ismert, hogy az élőlényekre hatással vannak az időjárási elemek. A rovarok életjelenségeit korábban kevés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKukoricamoly - Ostrinia nubilalis Hbn. BISZEX csapda
Kukoricamoly - Ostrinia nubilalis Hbn. BISZEX csapda A CSALOMON kukoricamoly "BISZEX" csapda csalétke NEM feromon, hanem táplálkozási attraktáns, emiatt a csapda nœstényeket és hímeket is fog. Foto: Bozsik
RészletesebbenBugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz
Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!
RészletesebbenRÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ)
RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) 2017.02.08 2017.02.17. A 2016/2017 telének tartós és kemény fagyokat hozó időjárása a korábbi enyhe évekhez képest próbára tette a szőlőtőkék állóképességét. Ebben az
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA csemegekukorica kártevői
A talajlakó kártevők a pattanóbogarak lárvái, a drótférgek, a cserebogarak lárvái a pajorok (csimaszok) a gyökerek elrágásával súlyos károkat okoznak. Ezért vetés előtt mindig ajánlatos talajfelvételezést
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al
RészletesebbenKoós Sándor. tudományos segédmunkatárs MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó utca 15.
Koós Sándor tudományos segédmunkatárs MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó utca 15. Prof. Dr. Győri Zoltán opponensi kérdéseire adott válaszok 1. Ez után merül fel a Bírálóban
RészletesebbenAgg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban
Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenSzőlő növényvédelmi előrejelzés ( ) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára
Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.07.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2015.05.07. 12:00-kor. Érvényes: 2015.05.14-ig. Várható frissítés: 2015.05.14. 12:00-kor. Az elmúlt hét időjárása
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
Részletesebbenwww.pisvojvodina.com Előrejelzőszolgálat Regionális központ Szabadka
www.pisvojvodina.com Előrejelzőszolgálat Regionális központ Szabadka Title Created By Published Category Pamukova (kukuruzna) sovica -Helicoverpa armigera Hajnalka Bognar-Pastor 24.9.2012 14:16
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
Részletesebben2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között
RészletesebbenA tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés
A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy]
5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA [négypluszegy] AZ ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁS DIÓHÉJBAN Az őszi talajaktiválás annyit jelent, hogy olyan talajbaktérium készítményt juttatunk a földbe, amely jelentősen
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA szilva és a ringló nyári növényvédelme
Elengedhetetlen, hogy évi rendszerességgel elvégezzük az ágritkítást, a gyümölcsmúmiák eltávolítását, a törzs és a vezérágak kérgének kaparását, valamint a hullott leveleken telelő károsítók esetében a
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÉpület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
RészletesebbenBayer Environmental Science. Az intenzív baromfitartás kártevője, a penészevő gabonabogár
Bayer Environmental Science A MOÁE Baromfi-egészségügyi Társasága és a MÁOK Baranyi megyei Szervezetének Szakülése Mohács, 2010. november 24. Az intenzív baromfitartás kártevője, a penészevő gabonabogár
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai
1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai kis léghőmérséklet (+ 5 (-65 0 C)) o időjárástól védett hely, fűtéssel (fagyás ellen védett); o időjárástól nem védett hely vagy időjárástól
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei
Doktori (PhD) értekezés tézisei A málnavessző-szúnyog (Resseliella theobaldi (BARNES)) rajzásdinamikája, napi aktivitása, előrejelzési módszerek fejlesztésének lehetősége Sipos Kitti Budapest 2012 A doktori
RészletesebbenA szilva. védelme.
A szilva védelme www.syngenta.hu A szilva védelme A szilva védelme Gombabetegségek elleni védelem Rovarkártevők elleni védelem 81 82 Gombabetegségek elleni védelem A szilva betegségei közül a polisztigmás
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenÉti csiga. Fekete csupaszcsiga
Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
RészletesebbenAlma növényvédelmi előrejelzés ( ) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére. Érvényes: ig.
Alma növényvédelmi előrejelzés (2017. 08.24.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Érvényes: 2017.08.31-ig. Sok helyen jelentősen hullik az alma. Egy része a hullásnak a melegtől van, más része
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenIgényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély
Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek Fény Fényen is jól fejlődök, ha fokozottabb vízellátásról gondoskodsz számomra Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok Víz Kisebb szárazságot még elviselek, kánikulában
RészletesebbenHőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház
Hőszivattyúk - kompresszor technológiák 2017. Január 25. Lurdy Ház Tartalom Hőszivattyú felhasználások Fűtős kompresszor típusok Elérhető kompresszor típusok áttekintése kompresszor hatásfoka Minél kisebb
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenMAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG REPÜLÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET. ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2014-003-4P KBSZ sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY
- 1 - MRSZ-REBISZ eseményszám: 01/2014 MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG REPÜLÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET ÜZEMBENTARTÓI JELENTÉS 2014-003-4P KBSZ sorszámú LÉGIKÖZLEKEDÉSI ESEMÉNY Helyszín:Sár-hegy Ideje:2014. január
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
RészletesebbenMagyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban
Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
Részletesebben