LVI. évfolyam március

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LVI. évfolyam 2003. március"

Átírás

1 LVI. évfolyam március Március 15. és Torda Gyalui Farkas és Reményik Sándor Borbereken Daday Keller Kornéliáról Fiatalok tudományos nevelése Átkok és hiedelmek Csíki étkezési szokások

2 Tartalom KÖZMÛVELÔDÉSI FOLYÓIRAT A szerkesztôség: SZABÓ ZSOLT (fôszerkesztô) GÁBOR DÉNES MURAD BETTY SÜTÔ FERENC Postacím: 3400 Cluj-Napoca P-øa Unirii Nr. 11., ap.7 C.P. 201 Tel./Fax: / Bankszámlaszám: Redacøia Mûvelôdés Trezoreria Cluj Lapszámunk támogatói: a Mûvelôdés- és Egyházügyi Minisztérium, a Mûvelôdés Egyesület, valamint: Csetri Elek: Március 15. Tordán Sas Péter: Gyalui Farkas és Reményik Sándor radnaborbereki találkozása. (Epizód az erdélyi magyar irodalomtörténetbôl) Gyalui Farkas: Emlékirataim (Részlet) Galéria Forró Miklós: Csendéletek varázsában. Beszélgetés Daday Keller Kornéliával Boér Jenô: Tarzán és Temesvár. Beszélgetés dr. Preitl Istvánnal, Johnny Weissmüller Temesváron élô rokonával Gábor Dénes: Új Stradivari-utód a Nagy-Küküllô partján Enciklopédia Adorjáni Zoltán: Gondolatok Palestrina Énekek éneke címû mûvéhez Gyerô Dávid: Hiszem és vallom Pogány Csilla: A vágy színháza Dvorácsek Ágoston: Fiatalok tudományos nevelése Vadrózsa Szabó Csilla: Megbüntetem az atyák vétkét a fiakban Balássy Enikô: Egy székelyhodosi házaspár hiedelmei Jakab Albert Zsolt: (Elô)ítéletek és képek egy cigányzenészrôl Tekse Antal: Csíki étkezési szokások ISSN Készült a kolozsvári Garamond nyomdában

3 Március 15. és Torda Minden nép erkölcsi kötelessége számba venni és megemlékezni múltjának sorsdöntô eseményeirôl. Nemzeti ünnepeink között a magyarság történelmében elsô helyen áll március 15-e, amely egyben a magyar forradalom és szabadságharc szimbóluma. Egész népünknek megvan a tudata március idusáról, de éppúgy minden vidék, város és falu közösségében él egy sajátos kép, emlékezet a maga érôl. Nem kivétel ez alól Torda és környéke, Aranyosszék lakossága sem. Hiszen e jeles napon mindenikünk elôtt megjelennek a pesti forradalmi események: Petôfi, Kossuth és Bem emléke. Ahogy a francia és osztrák mozgalmak nyomában Pesten az éljenzô tömeg elôtt nagy forradalmár költônk, Petôfi Sándor elszavalja a Talpra magyart, elhangzanak a nevezetes 12 pont követelései. Ahogy az ifjúság kezdeményezésére a pesti nép elfogadtatja a régi rend megszüntetésére és a polgári Magyarország felépítésére vonatkozó pontokat a hatóságok képviselôivel. Az egész korszakra tökéletesen ráillenek a költô szavai: Lángolt a gondos ész, a szív remélt... Egész 48-as forradalmunk abból fogant, hogy a haladás hívei meghirdették a hûbéri rendszer megszüntetésének követelését. Az átalakulást, a reformokat Széchenyi István kezdeményezte, a legnagyobb magyar. Kossuth Lajos nevezte így harcostársát, hogy aztán egy lépéssel már tovább haladva, az egész jobbágyság felszabadítását, földhözjuttatását és egyenjogúsítását tûzze a reformmozgalom zászlajára. Mint ahogyan változtatni kellett a többi elnyomott társadalmi rétegek jogfosztottságán, törvényes megkülönböztetésén is. Itt már az új, polgári Magyarország programjának meghirdetésérôl van szó, amelyet Kossuth Bécsben elfogadtatott, mint a választójog, a népképviseleti országgyûlés évenkénti öszehívása, törvény elôtti egyenlôség, közteherviselés, Nemzeti Bank megalapítása, sajtószabadság és nemzetôrség, unió. Megalakult a felelôs magyar kormány, amelyben Kossuth a pénzügyminiszteri, Széchenyi a közlekedésügyi tárcát kapta meg. A forradalmak szorításába fogott király április 11-én szentesítette a törvényekben testet öltött követeléseket. Gyôzött a forradalom! De a kimûvelt emberfôkben felsejlett egyben a független Magyarország képe is. A magyar nép egyetlen volt a Habsburg Birodalomban, amely ezeket a vívmányokat elérte, mellette azonban a szabadság jelszavával felsorakoztak a monarchia többi népei is. Köztük a Birodalomba betagolt Milánó és Velence olasz tömegei s forradalmuk leverésére a bécsi kormányzat egyre több magyar ezredet követelt. Egyben a sok tekintetben jogos nemzetiségi követelések rémét is felvillantotta. A pesti minisztérium húzódozott katonáinak itáliai bevetésétôl és mindent megtett, hogy had- és pénzügyeiben saját, önálló elképzeléseit érvényesítse. Mikor a márciusi vívmányokat védelmezô magyar vezetés és az azok visszavonásában mesterkedô bécsi kormányzat között a feszültség növekedett, a pesti országgyûlés Kossuth indítványára újoncot és 40 millió forintot szavazott meg az ország védelmére. A Kossuth-nóta, a magyar Marseillaise ütemére az ifjak tízezrei vonultak önkéntesen a honvédzászlók alá. Amire annál nagyobb szükség volt, mert Bécs részérôl intervenció készülôdött Magyarország ellen. Mikor a fegyveres támadás nyilvánvalóvá vált, a magyar népképviseleti országgyûlés azév szeptemberében Honvédelmi Bizottmányt hozott létre, élére pedig Kossuth Lajost állította. Megkezdôdött a fegyveres küzdelem. Az önvédelem vállalásával 48 új szakaszába lépett a forradalom szabadságharcba csapott át. A fegyveres küzdelem elsô hónapjaiban a felszereltségében és képzettségében hátrányos helyzetben lévô honvédsereg kénytelen volt visszavonulni és ellenséges kézre került Pest is, Erdély a Generalkommando és szövetségesei ellenôrzése alá jutott. Arról a küzdelemrôl azonban tankönyveink jóformán semmit sem írnak, ami azután következett. Arról, hogy mikor a forradalmi hullámok a kontinensen lecsillapodtak és Petôfi szavaival: Európa csendes, újra csendes lett, tájainkon a küzdelem hullámai ismét magasra csaptak. A szabadságharc új fôvárosában, Debrecenben a szorgos szervezômunka csodákat mûvelt. A Veszélyben a haza! elhangzásával útjára indult az es tavaszi hadjárat, melynek során az újonnan szervezett honvédzászlóaljak lelkesedése legyôzte Európa második legnagyobb hadseregét. Görgey Artúr, a 27 éves tábornok budai várban álló lovasszobra talapzatára vésett: Szolnok, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Gödöllô, Vác, Nagysalló, Komárom, Szôny és Buda várának felszabadítása a gyôztes csaták helyszíneit jelzik. Hasonló sikerekhez az alapot a mi Bem apónk erdélyi hadjárata vetette meg (piski csata, Nagyszeben elfoglalása), megakadályozva az önvédelmi központ hátba támadását kelet felöl. Melléjük sorakoznak fel a többi szabadságharcos tábornok, Damjanich János, Perczel Mór, Klapka György és társaik erôinek sikerei. A gyôzelmek hallatára írta a nagy német demokrata költô, Heinrich Heine: Ha hallom ezt a szót: magyar, Szûk lesz a német plundra rajtam, zúg és dörög a zivatar és trombiták harsognak harci zajban! A diadalmas tavaszi hadjárat nagy politikai eredménye az or- 3

4 4 szág függetlenségének kinyilvánítása lett Debrecenben (április l4). Az önkényuralmi rendszer reakciója pedig az, hogy a cári Oroszország a végveszélybe került Habsburg monarchia segítségére sietett. A fejlemények ismertek: Európa két legerôsebb szárazföldi hadseregével szemben a nagy hátrányban lévô forradalmi hadsereg kénytelen volt meghátrálni. Hiábavaló volt a kormányzó-elnök Kossuth drámai felhívása Nyugathoz, hogy Ébredjetek fel ó népei s nemzetei Európának. Magyarország terén Európa szabadsága döntetik el. Ez országgal a világszabadság egy nagy földet, e nemzettel egy hív bajnokot fog elveszíteni segítség nem érkezett. A világosi fegyverletétel következett (augusztus 13.), utána súlyos megtorlás. A szabadságharc vezetôi külföldre menekültek, itthon maradt mintegy száz társukra a kivégzés, ezrekre a a börtön, a katonák tizezreire pedig a büntetôszázadok keserve várt. Torda és környékének magyar népe is megvívta a maga forradalmát és szabadságharcát. A régi rend képviselôivel szemben a reformkorban ott küzdött szülôföldünk nagy fia, Jósika Miklós, Piskinél jeleskedett Torda vidékének fiatal katonáival báró Kemény Farkas, aki Bemnek a csatazajban elhangzott híres mondására ( Brücke verloren, Siebenbürgen verloren! Ha a híd elveszett, Erdély is elveszett ), mikor a piski híd ellen az utolsó döntô rohamot egységével végrehajtotta, menten válaszolt: Brücke gewonnen, Siebenbürgen nicht verloren! A hidat elfoglaltuk és Erdély nem veszett el. De Bem seregében harcoltak az újoncok mellett az aranyosszéki huszárok, akik a székely határôrség lovasezredéhez tartoztak. Szintúgy jelen voltak Torda és környéke nemzetôrei a havasi hadjáratban. Kôváry László, Torda másik nagy szülötte Bem tábori lapját, a Honvédet szerkesztette. Családját hátra hagyva, az ótordai református parókiáról indult utolsó újára, Segesvárra Petôfi Sándor. De a környék számos fiataljára elmondhatjuk a költôvel, hogy elhulltak ôk, a hôs fiúk, duló csaták alatt. (A kisiparáról híres Torda város mesterembrei lábbelivel, ruházattal, csákóval, nyereggel és egyéb felszereléssel látták el a katonákat és a lovakat.) Tudjuk, hogy Erdély lángba borult, az országban tragikus és véres polgárháború dúlt az egymásnak feszülô magyar és román nemzeti erôk között. Egyelôre nem volt elég hatékony a Bem kiáltványában megfoglalmazott gondolat: A magyar hadsereg a közös népszabadságért harcol, ezért küzdenek soraiban mindenféle népfaj ivadékai, mi által egyszersmind az európai népszabadság elôharcosául lôn fölszentelve. Torda közelében volt a román felkelôk legsikeresebb tábora, az Erdélyi Érc-hegységben, ahol Avram Iancu mócai küzdöttek. Csak annyi véráldozat után, Kossuth és Bãlcescu szövetségével fogtak kezet a két nép vezetôi. De már késô volt, a havasokba küldött békeköveteknek a folyóvölgyekben immár a cári gyalogság szuronyai és a kozákok pikái állták útját. Sokan úgy gondolják, hogy 48 részünkre felesleges véráldozatot és kudarcot jelentett, hiszen a szabadságharc elbukott. Elfeledik azonban, hogy a jobbágyság megszüntetése és a parasztság földhözjuttatása visszafordíthatatlan folyamatként érvényben maradt a polgári reformok javarészével együtt, a nemzeti vivmányokat azonban eltörölték. A magyar szabadságharc sikerei a bécsi kormányzat számára olyan példát statuáltak és a birodalom válságos pillanataiban elôttük figyelmeztetô jelként mindig felrémlettek, mint olyanok, amelyekkel számolniok kell. Az 1867-es osztrák magyar kiegyezésben benne volt a 48-as nemzedék áldozata. A pillanatnyi bukás ellenére a szabadságharc távlatilag sikert eredményezett. Nem véletlenül él népünk emlékezetében a forradalom és szabadságharc dicsô eseményként. Valóban a Rákóczi-szabadságharc méltó folytatásaként ünnepelhetjük, hiszen ben népünk a kontinens forradalmi átalakulásának élvonalába került, melyrôl idegen államférfiak és költôk az elismerés hangján szóltak. Utána csak 1956, majd 1989 volt az a politikai és katonai fordulat, amely ismét a magyar népre irányította Európa figyelmét. Azt is hozzá kell tennünk, hogy 48 a nemzetiségi kérdés megoldásának szükségességére figyelmeztet valamennyiünket. Arra, hogy ha 48-ban a megoldásra nem volt európai modell a magyar kormányzat számára, ma viszont már van és országunkban a szûkkeblû államnemzet-koncepció korlátai, a kirekesztés politikája súlyos következményekkel járhatnak. Ha akkor a municipális jogok kérdése merült fel, ma az önkormányzat, közösségi és kulturális autonómia, a szabad nyelvhasználat, az esélyegyenlôség megvalósítása a soron következô feladat. Felmerül a kérdés, hogy ha 1848-ban, másfél évszázaddal ezelôtt az önálló román egyetem a román politikai elit egyik követelése volt, miért nem állítható vissza a négyszeresen megszüntetett, félmillió aláírással megtámogatott önálló állami magyar egyetem? De emellett vannak olyan jelenségek, amelyek nem a többségi nemzet beleegyezésének függvényei, hanem a mi hatáskörünkbe tartoznak. Ne tûnjön ünneprontásnak, ha az emléknapon errôl is szót ejtünk. Ha 48-ban a gyôzelmek nagymértékben az erkölcsi erôbôl fakadtak, manapság sajnos a kommunista rendszer istentagadó évtizedeiben megrendültek az erkölcsi alapok, lazultak a családi keretek, gyengült a nemzeti önismeret és öntudat. A túlzásba vitt piacgazdasági szemlélet gyakran a parttalan önzés és mások gátlástalan kiszorítása melegágyává vált. Olyan nemes és megtartó erejû vonások, mint az anyaság és gyermekszeretet érzésének helyét nemegyszer a kényelem és a munkátlanság sivár vonzása, a családon kívüliség váltotta fel. És akkor ne csodálkozzunk, hogy fogyunk és pusztul a magyar. Szintúgy igaz, hogy 48 egyik alapvetô vívmánya a polgári állam intézményeinek bevezetése volt, meghatározó tényezôje pedig a tulajdonjog. Mikor jelenlegi kisebbségi életünket a két világháború közti helyzethez hasonlítjuk, elmondhatjuk: ahhoz képest jogaink talán szélesebb skálán érvényesülnek. Csakhogy akkoriban felmérhetetlenül erôsebbek voltak a magyarság anyagi alapjai. A földreform és megszorítások után is jelentôs vagyon volt a kezünkben. A tulajdonformák, épületek, földterületek, vállalkozások, gyárak, bankok, szövetkezetek és erdôk, iskolák, kórházak, intézmények, könyvtárak, egyszóval hatalmas anyagi értékek

5 állottak a magyarság rendelkezésére. Mindezektôl megfosztattunk, azért létkérdés számunkra a restitutio in integris, kisajátított javaink összességének, teljességének visszaszolgáltatása, akár egyházi, akár világi, akár közösségi, akár személyi jellegûek is azok. Ünnepségünk színhelye, a parókia szomszédságában, a pirostéglás református elemi iskola udvarán épült Tornateremben zajlott például közösségünk mûvelôdési és sportélete, épületében könyvtár kapott helyet, ma pedig annak hiányában gondot okoz a tordaiak számára bármilyen rendezvény helyszínének a kérdése. Viszsza kell tehát szereznünk azt, ami bennünket illet. De itt is hangsúlyoznunk kell saját felelôsségünket. Igaz, hogy az egyébként neves poéta, Orczy Lôrinc annak idején azt énekelte meg, hogy Minek a magyarnak csalfa kereskedés, a polgári forradalom egyik alapvívmánya, a vállalkozás szabadsága ma is feladatokat ró ránk. Hiszen ne feledjük, hogy az egykori Torda elsorvasztott, hagyományos mesterségei feltámasztásra várnak és megélhetést kínálnak olyan munkanélküliségtôl sújtott régióban, mint Torda környéke. Nagy lehetôségeket kínál Torda és környéke fürdôvárossá és turisztikai központtá fejlesztése. Mint ahogyan csipkerózsika-álmából feltámasztásra vár a föld szeretete, a szántóföldek barázdáinak, a gyümölcsöknek és a szôlôknek megdolgozása, és hasznosítása, egyéni, de ha kell közösségi formában, a kor szakmai színvonalán. Népünk ezer éven át érvényesült munkaszeretetének, szorgalmámak és szervezôerejének a modern viszonyok között is érvényesülnie kell. A tények azt mutatják, hogy a kezdeményezések gyakran szép eredményre vezettek. Megmaradásunk, ifjúságunk ittmaradásának megoldását az erkölcsi oldal mellett a gazdasági érdekeltségben kell keresnünk. József Attilával szólva, ahogyan a Duna hullámai ölelik egymást, akként olvadnak egybe múltunk tanulságai és a jelen feladatai. Azért azt kívánjuk magyar közösségünknek: Ragyogj fel, március! CSETRI ELEK *Elhangzott március 15-én a tordai ünnepi megemlékezésen. Gyalui Farkas és Reményik Sándor radnaborbereki találkozása (Epizód az erdélyi magyar irodalomtörténetbôl) eményik Sándornak, Erdély egyik legjelentôsebb 20. századi költôfejedelmének és Gyalui Farkasnak, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár igazgatójának életében volt egy közös találkozási pont, a természet tisztelete és szeretete. Mindketten ha más-más okból is, nagy örömmel keresték fel a minél vadregényesebb, a város, az ember, a civilizáció megkímélte, rejtekezô kirándulóhelyeket és gyönyörködtek a természet szépségeiben. Reményik Sándor életpályája és közkedveltségnek örvendô életmûve nem szorul külön bemutatásra, de Gyalui Farkas sorsa és munkássága minden bizonnyal némi ismertetést igényel. Gyalui Farkas a 19. század második felében, 1866-ban született. Az ôsi kolozsvári református kollégiumban eltöltött esztendôk egész életére meghatározóak lettek számára. Errôl így emlékezett meg emlékiratában: kálvinista kollégiumban neveltek kálvinista vallásban. Kedvelt vallástanára a Farkas utcai templom lelkésze, Herepei Gergely volt. Rövid ideig Budapesten orvostanhallgató, majd a monarchia uralkodójáról, Ferenc Józsefrôl elnevezett kolozsvári tudományegyetemre iratkozott be, ahol a magyar és francia nyelv- és irodalom szakot elvégezve, doktorátusát is letette. Már az egyetem elvégzése elôtt is vonzotta a szerkesztôség világa, az újságírás. A K. Papp Miklós alapította kolozsvári Magyar Polgár és több budapesti lap külsô munkatársa. Igazi zsurnalisztává egykori mentora, késôbbi barátja, Petelei István keze alatt, a Kolozsvári Közlönynél vált, melyet Békésy Károly szerkesztett. Dolgozott a hangzatos nevû Magyarságnál, Bródy Sándor lapjánál, majd annak megszûnte után Korbuly József Erdélyi Híradójában is. Az igazi fordulópont doktorrá fogadása évében, 1891-ben következett, amikor kinevezték a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba, mely akkor még nem a mai helyén, hanem a hajdani Gubernium vastag falú épületében mûködött. A középkori céhlegények mintájára vállára vette kis batyuját és bejárta ha nem is a világ, de a mûvelt Európa legjelentôsebb könyvtárait Németországban, Svájcban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában és Ausztriában. Nyelvtudása is gyarapodott, a francia mellé a német és az angol nyelvet is elsajátította. Tanulmányútján szerzett tapasztalati beszámolóját (Külföldi szakkönyvtárakról. Kolozsvár 1900) nemcsak a szûkebb szakma, hanem a könyvtár új, impozáns palotáját tervezô mérnökök is felhasználhatták. Nagy kedvvel látott a szakmai munkához, melynek eredménye a könyvtár szakcímjegyzékének sajtó alá rendezése lett tôl a könyvtártudomány tárgykörébôl tartott elôadásokat egykori egyetemén. Habilitált, mint magántanár 1919-ig tanított, amikor az egyetemet átvette a román kormányzótanács ban az egyetemi tanárok alapította Erdélyi Hírlap egyik szerkesztôje lett. Szorgalmas tudósítója, levelezôje maradt Rákosi Jenô lapjának, a Budapesti Hírlapnak ban csaknem párbajba torkoló sajtóvitába keveredett Ady Endrével, akinek abban az idôben újszerûnek és sajátságosnak nevezhetô életvitele meglehetôsen távol állt Gyalui puritán, konzervatív felfogásától és világnézetétôl. Szakmai elismeréseképpen 1911-ben kinevezték Erdélyi Pál, a könyvtár igazgatója mellé címzetes igazgatónak akkori megfogalmazással: könyvtárigazgatói címmel és jelleggel felruházott elsô ôr beosztásban. Tagja lett Kolozsvár tudósai és írói találkozóhelyének, az egykori New York kávéház egyetemi asztaltársaságának. Gyalui Farkas nem volt lélektelen vezetô. Az elsô 5

6 6 világháború idején híre jött, hogy két kollégája Valentiny Antal és Monoki István hadifoglyok Szibériában, Krasznojarszkban. Igazgatójuknak eszébe jutott, hogy Nansen expedíciója során milyen jó kapcsolatot alakított ki a helybeliekkel. Kollégái érdekében írt a neves sarkkutatónak és a közbenjárását kérte. Nansen válaszolt és segített. Talán ennek az eredményes kapcsolatfelvételnek köszönhetô, hogy a két kolozsvári könyvtártiszt hazakerült. A háború második évében, 1916-ban jubilált Gyalui Farkas, mert éppen negyedszázada szolgálta a kolozsvári Egyetemi Könyvtárat, az olvasókat és szaktudományát. Ebbôl az alkalomból kollégái javaslatára Erdélyi Pál igazgató és az egyetem tanácsa felterjesztette a magyar nemességnek gyalui elônévvel leendô díjtalan adományozása iránt. Ez lett volna az elsô eset a magyar történelemben, hogy valaki tudományos munkássága megbecsüléseképpen részesüljön ebbôl a kitûntetô elismerésbôl. Végül is nem lett gyalui Gyalui, csak dr. Gyalui maradt. Az egész ügy a monarchia jól fejlett bürokráciáján bukott meg. Ezt igazolja Seidler volt osztrák miniszterelnök, kabinetirodai igazgató levele gróf Zichy Aladárhoz, a király személye körüli miniszterhez, Gyalui Farkas nemességre emelése ügyében: Sajnálattal értesítelek, hogy ôfelsége ezen elôterjesztésedhez egyelôre hozzájárulni nem méltóztatott, mert a magyar nemességet a VI. fizetési osztályban levô tisztviselôk részére csak kivételes különös méltánylást érdemlô esetekben kívánja adományozni. Gyalui pedig még ezen fizetési osztálynak csak címét és jellegét bírja. Pedig igazán megérdemelte volna ezt a befogadó elismerést. Olyannyira magyarnak vallotta, érezte magát, hogy érett, felnôtt fejjel átkeresztelkedett. Az ehhez vezetô úton már a református kollégiumban elindult. Errôl az eseményrôl így vallott emlékiratában: Magam olyan zsidó apától származom, akinek nagyapja még keresztény volt, anyai részrôl francia menekültek voltak ôseim. Apám engedélyével kálvinista vallásban nevelkedtem. Ez a folyamat ért csúcspontjára 1918-ban, amikor Barabás Samu esperes volt kollégiumi osztálytársa, Nagy Károly püspök dolgozószobájában megkeresztelte és úrvacsorát adott neki. Új élete elindítói, vagyis keresztszülei a református püspök és felesége. Nemcsak ebben a formában tett hitet elkötelezettségérôl ban, a Kolozsvárt is fenyegetô román betörés után ô volt az, aki megszervezte és lebonyolította a könyvtárban ôrzött Erdélyi Múzeum- Egyesület levéltárának és könyvtárának legbecsesebb, legféltettebb anyagainak Budapestre, egy bank páncéltermébe történô elszállítását is. Kolozsvár ideiglenes román megszállása idején, majd a békerendszer segítségével jogilag is megerôsített állapotának konzerválása után is szolgálati helyén maradt. Amikor Barbul Jenô (Eugen Barbul) személyében director general -t kapott az intézmény, egyenrangú vezetôként rá is szükség volt, ô lett a director tehnic. A két fél magyarok és románok kereszttüzében sikerül egyben tartania a könyvtár és a kézirattár állományát. Ehhez olyan lelkes és megbízható munkatársak álltak a rendelkezésére, mint Valentiny Antal, Monoki István, valamint Gazelli Árpád, Ferenczi Miklós és a levéltár leghûségesebb ôre, Kelemen Lajos. Nyugdíjba vonulása után sem lankadt buzgalma. Irodalmi munkássága több mint egy félszázadot, hatvan esztendôt ölel fel. Néhány fontosabb munkája: kiadta egykori mestere, Petelei István hozzá intézett leveleit (Erdélyi Helikon 1928), tisztelgett a magyar színészet székely nagyjai elôtt (Székely Nemzeti Múzeum emlékkönyve, Sepsiszentgyörgy 1929), megörökítette az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság ötven évét, melynek 1937-ben tiszteletbeli elnöke lett (Kolozsvár 1939), emléket állított gróf Teleki Sándornak (Bp. 1940), sajtó alá rendezte a híres vadász, mezôkövesdi Újfalvy Sándor emlékiratait (Kolozsvár 1941). Kiadta Misztótfalusi Kis Miklós Mentségét (Kolozsvár 1902) és tisztelgett ravatala fölött (Erdélyi Múzeum 1909), kedves városának egy teljes emlékezéssorozatot szentelt A régi Kolozsvár címmel (Ellenzék ). A sors nem bánt vele mindig kesztyûs kézzel. Imádott, hegedûmûvész feleségét fiatalon elveszítette, síremlékét a kiváló szobrászmûvész, a Kárpátok ôre megalkotója, Szeszák Ferenc készítette. Jenô fia lelke és idegei gyengén voltak húrozva, szerelmi bánatában öngyilkos lett. Ilus leányában sok öröme telt, a frissen doktorált francia szakos középiskolai tanárnôt nagyon megbecsülték a Marianumban. A férfikora delén túljutott embernek jólesett második felesége gondoskodó szeretete április 17-én hunyt el Kolozsváron. Sajnos, hagyatékát nem értékelték, elkallódott, szétszóródott. Szerencsés véletlen által ebbôl mégiscsak megmaradt egy iratgyûjtôre való gépirat, háromkötetesre tervezett emlékiratának talán legizgalmasabb része, az 1914 és 1921 közötti évek leírása. Ebbôl közlünk most egy részt, mely irodalomtörténeti érdekességû és jelentôségû februárjában Radnaborbereken pihent, ahol rajta kívül csak egy másik vendég tartózkodott, Reményik Sándor. Itt és ekkor születtek meg az átélt élmények hatása alatt azok a versek, melyek a Vadvizek zúgása (Kolozsvár 1921) címû gyûjteményes kötetben láttak napvilágot. A Reményik Sándorral való találkozás körülményeit és megismerkedésük, majd közösen eltöltött pihenésük mozzanatait is megörökítette Gyalui Farkas emlékirata. A költô kedvelt nyaraló- és pihenôhelyén, Radnaborbereken még semmilyen emlékjel nem figyelmeztet erre a tényre, de a közeli Óradnán Reményik Sándorról elnevezett Nevelési és Kultúrközpont mûködik, ahol az évente megrendezett szavalóversenyek ápolják és közvetítik a lírai örökséget. Radnaborberek és a költô meghitt, termékeny kapcsolatára pedig az emléktábla megszületéséig Gyalui Farkas emlékiratának kis részlete emlékeztessen. EMLÉKIRATAIM (Részlet) SAS PÉTER február 13-án délután útra indultam Radnaborberekre, miután elôbb Bodor bankigazgatóval kinek rokonai bérelték a fürdôt, ez évre tárgyaltam. Megígérte, hogy táviratoz, hogy este 11-kor, mikor érkezem, várjanak Óradnán kocsival, hogy ne kelljen éjjel gyalogolnom ismeretlen helyen. A Szamos-völgyi vonaton iskolából hazamenô lányokkal utaztam, és este megérkezvén, Óradnán várt Szenkovits vendéglôs, de kocsi nem volt s ô valami isme-

7 rôsével elôre ment, engem egyedül hagyva. Így másfél kilométernyi út elôtt állottam s az volt a szerencsém, hogy egy kisfiúcskával találkoztam. Hajel Ernô nevû, nyolcéves fiúval, az állomásról befelé indultunk, ô vállalkozott arra, hogy elvisz a vendéglôig. Végre beérkeztem a vendéglôbe és kaptam nagy nehezen egy szobát, az ágynemû kétesen tiszta volt. Másnap egy Laura nevû szobalánynak mondom: miért nem tiszta ágynemût tesznek az ágyba? Teszünk kérem, ha valaki kívánja. Dél felé nagy nehezen egy szekeret is kaptam, s így a nyolc kilométernyi nehéz utat vízmentén, völgyben, hegyek közt megtettem. Radnaborberek egy falu, melyben a fürdôtelep egy vendéglôbôl áll, melyben néhány szoba is van egy külön villában. Magasan fekszik, fenyves völgyek veszik körül, s a távolban az Ünôkô látszik. Az épületek fából vannak, és természetesen primitív berendezés. Egész télen fûtetlen, most is, bár ragyogó nap volt, nem jutott eszébe a bérlônek befûttetni, vagy kinyitni az ablaktáblákat a napsütésnek. Mit mondjam el sok apró kellemetlenségemet, kezdve a bolháktól, melyek csíptek, borsos és paprikás eledelekrôl, melyek borfogyasztás elômozdítására szolgáltak. A magyar fürdôk régi átka csakúgy gyötört most is, mint máskor. Amit az Úristen teremtett az szép volt, amit az emberek hozzátettek, az csak rontotta az eredeti szépséget. A fürdôn ismerkedtem meg Reményik Sándorral, akit én a legnagyobb jelenleg élô magyar poétának tartok. Reményik idevaló építômester fia, a Reményik család felvidéki és Kolozsvárt pompás nagy boltjuk volt, vaskereskedés. Ez azonban megszûnt. Én több Reményiket ismertem, és minthogy Reményik Sándor apja építô-vállalkozó volt, jól ismertem. A poéta pár év elôtt könyvtárunkba akart jönni, sajnos nem volt üresedésben állás, mert okvetlenül szerzôdtettem volna, habár neki jobb, hogy nem jött hivatalba. Most pennájával dolgozik, verseivel ismertté tette nevét az országban. Azért szeretem költeményeit, mert nem az új, nyelvet facsaró nyugatos irányhoz tartozik. Jó poéta, mély érzésû és az egyetlen, akinek lantján a mostani érzések szívhez szólóan pengnek. Egy manzárdszobában szállott, mi ketten voltunk az egyedüli vendégek és a vendéglôben egy asztalnál terítettek nekünk. Ekkor én, aki késôbb jöttem, bemutatkoztam neki, Jenô fiam nagyon becsülte ôt, hagyatékában egyik versét találtam, melyet a fiam eltett. Reményik karcsú fiatalember, arca nem szabályos, de kellemes, szeme kifejezése által, szerény, majdnem szögletes, de ha fölmelegszik, nagyon kedvesen beszélget. Mélyen meghatott s bizony néhányszor elsírtam magam, mikor szegény jó fiamról beszéltem vele. Én vittem el ôt az Ördögszoroshoz. Költemény füzetében mely ugyanabban az évben jelent meg Vadvizek zúgása cím alatt Kolozsvárt, melyben valamennyi verse a borbereki völgyrôl vagy a fenyôrôl szól. Az Ördögszorosról is írt verset, egy kis sziklaszoros, melynek egyik oldalán iszonyú erôvel rohan le az Izvor nevû patak, így ír a poéta: Mi dübörög, a szikla, vagy a víz? Egyszerre dübörög Az Izvor és az ördög katlana. Az Izvor benne habzik, Pezsgô nem habzik így, Tokaj nedvének nincs ily ereje. Ezt nézni: mámor. És hozzá képest rongy a szenvedély. Egy törzs fekszik az ördög katlanában. Fenyô volt valaha, Évszázados fenyô. Az ember rönknek készítette ki, Ezóta asztal volna tán, vagy ágy. De mást gondolt a szél. A fergeteg Fogta és ledobta a szakadékba. Most ott pihen, S a végítélet trombitáit várja. A szoros felett összeér a szirt, Az ördög torka szájba nyílik ott, Villognak a kemény gránitfogak, És egy halványkék repedés csupán Az ég. Menekülô utadat arra vedd Lélek, különben itt tart a pokol. Valamennyi szép költemény, és egy részét annak a helynek, amirôl ír, együtt jártuk meg. Többnyire magam beszéltem utazásaimról, mûvészetrôl, úgy vettem észre, nem unta. Eléggé szótlan, ô a csendet s a magányt, én a vigasztalást kerestem. Ô megtalálta, amit keresett, rám jó hatással volt a légváltozás és a szép hely. De hirtelen lehûlt az idô, esô, hideg lett és valami 5-6 nap múlva hazamentem, néhány napot gyöngélkedve hûlés miatt. Ritka fényûzés, ha az ember egy poéta lelkén át néz bele, mint valami bûvös távcsôbe, a múltba, a magasan fekvô, fenyvesekkel körülvett, hegyekkel határolt szép völgybe. Íme, néhány mutatvány, hogyan ír Reményik errôl a vadvizek birodalmáról.( ) Egyike a legszebbeknek a következô: Karácsonykor A szent estén majd eljövök ide. Álmaim szekerébe fogatok De szólok fantáziám táltosához: Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok, És álomhintón eljövök ide. Itt minden fehér lesz, fehér, s halott. Csak egy hang lesz a halott rengetegben: A zúgó patakok. És én fenyôtôl fenyôhöz megyek És minden fenyôt megsimogatok. És megkérdezem: virrasztotok még? És megkérdezem: hogy aludtatok? És aztán feltûzöm a szívemet A legmagasabb fenyô tetejére, S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk Néked ajánlom égô szívemet Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng. GYALUI FARKAS 7

8 Galéria 8 Baláni táj Téli táj Csendéletek varázsában Beszélgetés Daday Keller Kornéliával A falakon olajfestmények sorakoznak csendéletek és tájképek, meg néhány portré. Velem szemközt korondi cserépben, napraforgók. Egyik régi munkája. Van Gogh napraforgói jutnak eszembe. Tájképek, csendéletek. Szebb, jobb idôket idézôk. Egy gôzölgô fekete mellett beszélgetünk. A Csíkszeredában élô képzômûvésznôk között ô a rangidôs. Ô maga közli ezt velem, másodpercek alatt visszapergetve az idô kerekét, mielôtt beszélgetni kezdenénk. Hogyan, miként telnek napjai? Az élet, fájó, de természetes volta folytán, mindenütt elérkezik az idô, amikor felnônek a gyerekek. Családot alapítnak, s a megélhetés érdekében, vagy más tájakra kerülnek, vagy ha itthon is maradnak, idejük nagy részét rohanással töltik. Így van ez az én esetemben is. Férjem elvesztése után, miként is telhetnek napjaim? Többnyire egyedül. Azon igyekszem, hogy ne adjam fel, hogy amennyire lehet, töltsem ki hasznosan idômet. A megszokott, mindennapi teendôk, olvasás. S az alkotás? Most már többnyire csak rapszodikusan történik. Olykor nagy lendülettel nekifogok, aztán hirtelen abbahagyom. Az elmúlt esztendôben például volt két nagyon jó hónapom, amikor is sokat festettem. Most, a minap ismét ecsetet fogtam a kezembe. Most is olajjal dolgozik? Hát igen. És látja, pontosan itt van a gond. Én spaklival szoktam leginkább dolgozni, azt kedvelem. Sajnos kartonra nem lehet. A vászon, mint minden manapság, elég sok pénzbe kerül és nem is, nagyon lehet kapni. Nyugdíjasként nem igazán engedhetem meg magamnak, a keretek, rámák is sokba kerülnek. A témakörök? Azok is nagyjából a régiek: tájképek, csendéletek. S a kiállítások, A kilencvenes évek elején kaptam néhány meghívást (Pozsony, Budapest). Ám a bürokratikus és rendkívül körülményes ügyintézések, valamint a szállítási nehézségek miatt, elmaradtak. Néhány közös tárlaton azért ott voltak képeim: Gyulán, Budapesten, de aztán érdekes módon elvesztek, nem kerültek többet vissza. Itt, Csíkszeredában is szerepeltek munkáim a megyei tárlaton. A kiállítások kapcsán szeretném elmondani, hogy én mindig viszolyogtam (fôleg 90 után) a megnyitóktól. Összejön néhány ember, aztán utána alig látogatják a tárlatot. A Petôfi utcai galériát (Golden Galery) kedveltem, az a központban van, úgymond útba esik, így aránylag sokan betértek mindig. Az igazsághoz tartozik, hogy megcsappant az érdeklôdés a képzômûvészetek iránt. Én legalább is így látom, érzem. 89 után nem

9 Szárhegyi ház (olaj) volt egyéni tárlatom. Az okok, a fentebb elmondottakban rejlenek. Nem is igen jönnek képet vásárolni sem. Viszszaemlékszem, hogy annak idején nem gyôztem elég képet festeni, oly nagy volt az érdeklôdés, a kereslet. Ez ma már távolról sincs így. De azért csak jönnek jobb napok, újra alkotni fog, és újra találkozhatunk munkáival tárlatokon... Jó volna. Talán elmúlik a zord, hideg tél. Jön a kikelet, a tavasz, a nyár S akkor kiülök az erkélyre ez az én kis mûtermem és festeni fogok. Köszönöm a beszélgetést. Zsögödi táj Életrajzi adatok Középiskola: Nagyvárad, párhuzamosan az elméleti és népi mûvészeti líceum rajzszaka Fôiskola: Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola (tanárok: Kádár Tibor, Teodor Haršia és Abodi Nagy Béla). Elsô jelentkezés: 1950, népi mûvészeti iskola Nagyvárad. Elsô egyéni tárlat: 1965 Balánbánya. További egyéni tárlatok: Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda és 1965 között jelen van a nagybányai megyei tárlatokon, 1968 után a hagyományos Hargita megyei tárlatokon. FORRÓ MIKLÓS 9

10 10 Tarzán és Temesvár Beszélgetés dr. Preitl Istvánnal, Johnny Weissmüller Temesváron élô rokonával Preitl Istvánról az 1997-ben megjelent Romániai Magyar Ki Kicsoda a következô adatokat közli: villamosmérnök, egyetemi tanár (született Temesváron, okt. 21-én). Szülei: Kálmán ny. munkás, Mária háztartásbeli. Vallása: római katolikus. Felesége: Mária, közgazdász. Gyermeke: Zsuzsa (1978). Tanulmányai: a Temesvári Mûszaki Fôiskola (1966). Életpályája: között fôenergetikus a temesvári Electromotor vállalatnál, között asszisztens, adjunktus, docens, 1992-tôl egyetemi tanár, 1991 óta vezet doktori disszertációkat az automatikus rendszerek szakterületén. Életmûve: több mint 90 tudományos dolgozata jelent meg, ebbôl 20 külföldön. 16 egyetemi jegyzet szerzôje az automatizálás és rendszerelmélet területén tôl több nemzetközi konferencia részvevôje. A mûszaki tudományok doktora (1983) az Elektrotechnikai fakultáson. Milyen rokonsági ágon kapcsolódik Ön Johnny Weissmüllerhez? Nagyapám, Weiszmüller József és Johnny Weissmüller apja elsô unokatestvérek voltak, tehát édesanyám és a Tarzán alakítója második unokatestvérek. Ezek szerint nekem nagy-nagybácsim volt. Nagyapám nem Johnny apjával, hanem öccsével volt igen jó viszonyban, aki szintén az Egyesült Államokba emigrált, de a 20- as, 30-as években többször is hazalátogatott, és ilyenkor nem egyszer járt nagyapámék gyárvárosi, Új utca 2. szám alatti otthonában. Híreink, ismereteink tôle származnak. Valójában ezek inkább emlékfoszlányok, nagyszüleim; szüleim beszélgetéseibôl maradtak meg számomra. Az amerikai unokatestvér a 20-as években, amikor hazalátogatott, mesélte a nagyszüleimnek, hogy unokaöccsük, Johnny híres sportoló, mégpedig úszóbajnok lett. Efölött a család napirendre tért és elégedetten nyugtázta, hogy az ottani rokonság nem hoz szégyent a fejükre. A dologgal ezen kívül nem is foglalkoztak, nem is értek rá, hisz két kezük munkájából éltek, dolgozniuk kellett. Én jóval késôbb, az 50-es években tôlük tudtam meg, hogy a rokon nemcsak bajnok, de filmszínész is lett, a család is megnézte egyik-másik nálunk is vetített filmjét. Néha hírt hallottunk róla a hazatelepülô szomszédoktól, ismerôsöktôl. A hazajáró unokatestvér halála után ez a kapocs is megszûnt. Bár a Weiszmüller család igen kiterjedt, én még emlékszem egyik-másik rokonomra. Varjason, Kétfélen, Freidorfon, a Gyárvárosban és Kardostelepen éltek. Egyikmásik családban 7-8, sôt ennél is több gyerek volt. Nem tudok róla, hogy a hírneves Johnny valamelyikkel valaha is felvette volna a kapcsolatot. Hasonlít Ön Johnny Weissmüllerhez? Sokat gondolkoztam ezen, hogy mégis van egy közös vonás a családban. Valamennyi férfirokonom természetesen a Weiszmüller és nem a Preitl ágra gondolok magas, sportos, karcsú alkatú volt, meg is tudták tartani alakjukat. Nem hajlamosak az elhízásra, emellett szinte valamennyien jó úszók voltak. Elsô unokatestvérem, a ma Nagyváradon élô Weiszmüller Miklós fia, Gábor, évekig volt a váradi pólóscsapat tagja, és igen szépen úszott, akár neves elôdje. Úgy látszik, Zsuzsa lányom is örökölte ezt a hajlamot, bár még egyetemi hallgató, de közel van a 2 méterhez és ô is kiválóan úszik. Jómagam is 1,83 m magas vagyok, 59 évesen is tartom alakomat. Nem is olyan régen hagytam abba a kosárlabdázást és nem híztam el. Feleségem szerint igazi Tarzán-termetem van... Még mit tud a családi hagyomány, milyen érdekességet, rendkívülit Tarzánról? A családi hagyomány elég keveset ôrzött meg róla. Egyáltalán kit érdekelt volna az ô sorsa, ha nem lett volna olyan híres? Itthon maradt rokonai sem tulajdonítottak sikereinek olyan nagy fontosságot. Nagyapám emlékei szerint Johnny apja amolyan Münchhausen báró volt a családban, az ô kitalációja lehetett az, hogy ô valamikor Ferenc József tengerésztisztje volt. De ugyanúgy lehetett hollywoodi kitaláció is, amely nagyban emelte a Tarzánt alakító színész származását. Azt meg egyáltalán nem tartottuk bûnének, hogy születése helyeként Ausztriát és Preitl István nem Ausztria Magyarországot jelölte meg, hisz elég sûrûn ezt a változatot használták, Ausztria közismertebb is volt a köztudatban. Állítólag úgy fejezte volna ki magát, hogy Ausztria délkeleti részén, azaz a mai Freidorfon született. Késôbb, miután felbomlott a monarchia, nem bonyolódott magyarázatba, hogy hol is van az a Románia, amelyrôl az USA-ban az emberek nem is tudtak... A valóság az, hogy innen kivándorolt svábok voltak, méghozzá szegények, akik azért mentek el, hogy pénzt keressenek, amibôl itt utólag házat és földet vegyenek. Sokan meg is tették, mások soha többé nem tértek vissza szülôföldjükre. Aki odakint megtalálta a számítását, az végleg kint maradt. Gyerekeik már könnyebben beilleszkedtek az ottani életformába, ôket már semmi sem kötötte ide. Ez volt Johnny esete is, akit kiskorában vittek el szülei Amerikába. Egyes román újságok szerint a 30-as években Johnny járt volna Romániában, vadászni a Kárpátokban, de errôl rokonai nem tudnak, hisz ha itt járt volna, bizonyára felkereste volna a freidorfi temetôben édesanyja szüleinek, a Kersch családnak a sírját. Több mint valószínû, hogy ez is csak újságírói kacsa volt. Hogyan vált a Weiszmüller, illetve a Preitl család magyarrá? Mindkét család Gyárvárosban, magyarok közt élt, ott dolgott. Már nagyszüleim magyar érzelmûek voltak, szüleim maguk között is inkább magyarul beszéltek. Senki sem kényszerítette ôket erre, jó szántukból váltak magyarokká. Én már annak születtem, feleségem is magyar, lányom is magyar iskolába járt... És mi a magyarázata annak, hogy a német eredetû Preitl család mégsem vándorolt ki, itt maradt helyben?

11 Könnyû és ugyanakkor bonyolult erre a kérdésre a válasz. Hisz olyan sokan mentek úgy el innen, hogy vissza sem tekintettek. Vannak emellett sokan, akiknek szakad meg a szívük Temesvár után, de már nem jöhetnek viszsza. Hogy mi miért nem mentünk el, annak az az egyszerû magyarázata, hogy itt van a szülôföldünk. Bonyolultabb módon megmagyarázva, ebbe a közegbe születtünk bele, ezt szoktuk meg, itt van az életterünk. Ezen kívül szeretjük Temesvárt, fôként a régi város légkörét, ami sajnos már szinte nincs meg, csak nagy ritkán érezzük újból, már csak a mi emlékeinkben él és található meg. Valahogy úgy érzem, hogy velünk, a mi generációnkkal fog végleg eltûnni. Bennünket ide kapcsolnak gyermekés fiatalkorunk emlékei, eddigi életünk, szüleink, rokonaink, barátaink és ismerôseink. Bár szeretjük és büszkék vagyunk a város épületeire, nem azok tartanak bennünket itt, hanem a hozzájuk fûzôdô emberi kapcsolatok. Ahogy ezek az emberek, ismerôsök ezek között az épületek között éltek, jártak, vidáman, felszabadultan beszélgettek, mosolyogtak és nevettek. Itt mindenki mindenkit ismert. Ezek azok az aprónak tûnô dolgok, amelyek bennünket végérvényesen Temesvárhoz kötnek. BOÉR JENÔ Új Stradivari-utód a Nagy-Küküllô partján Jó két évtizeddel ezelôtt (1982. január) lapunk hasábjain figyelmet érdemlô cikk jelent meg Znorovszky Attila tollából: Fazekasvarsándi Stradivarius címmel. Már a bevezetô mondat anélkül, hogy szenzációkeltési szándékot sejtetne felcsigázhatta a korabeli olvasó érdeklôdését is, hiszen magyar szerzô románul írt könyvére hivatkozva (Hegyesi Zoltán: Vioara ºi constructorii ei. 1962) leszögezi, hogy Kalmár Lajos hegedûinek hangja különösen szépen csengô ( ), a továbbiakban aztán meggyôzô érveléssel aládúcolja állítását, a legavatottabb fogyasztót Ruha István hegedûmûvészt szólaltatva meg, akinek 1975 decembere óta tulajdonában van egy Kalmár Lajos féle hegedû És nem gyôzi a legkülönbözôbb szakemberek véleményét idézve hangsúlyosítani állítását, hogy Kalmár Lajos alkotásai valóban mesterhegedûk. Nos, jó egy évtizeddel késôbb Székelyudvarhelyen, a Nagy- Küküllô jobb partján fekvô Sziget negyed Berek sétányának 5-ös számú tömbházában, a 15-ös lakrész szûk erkélyén Lôrincz Ákos aki Homoródkeményfalván, ebben az Udvarhely megyei kisközségben november 3-án látta meg a napvilágot hosszantartó minuciózus munkával elkészített néhány olyan mesterhegedût, amelyeket több száz, gyufaszálnál kisebb méretû alkotórészekbôl állított össze. Persze a sikerhez vezetô út egyáltalán nem volt könnyû, zökkenômentes. Hogy milyen konok kitartás, célratörô kísérletezés elôzte meg a felmutatható eredmény(eke)t, az önéletrajzi feljegyzéseinek forgácsaiból szemléletesen kirajzolódik. Lôrincz Ákos Ki is hát Lôricz Ákos? Munkakönyvi bejegyzés szerint hajdan bognár, azaz kerékgyártó szakmát tanult. De a kísérletezô ezermester már korábban is sokat foglalkozott hangszerek javításával, sôt citerákat is készített, miközben a helybeli faipari termelôszövetkezet sámfa- és kaptakészítô részlegén dolgozott. Ám többre is képesnek érezte magát. Szakkönyveket kezdett tanulmányozni, elsajátította elméletileg a hegedûkészítés minden csínjátbínját, sôt a megszerzett szakismeretet sajátos egyéni módszerével tovább fejlesztette. Több száz pontosan kiszámított méretû, gyufaszál nagyságú sôt még annál is kisebb pálcikát szabott le hihetetlen türelemmel és manualitással, gondosan a szükséges alakúra és méretûre csiszolta a csipkejuhar fából (a hegedû hátsó részének és szegôjének), sûrûszálú lucfenyôbôl pedig a felsô, hasi résznek szánt alkatrészeket. Azután gyári méret után, de saját elgondolása szerint többféle mintásan kirakta, uralit enyvvel nagy-nagy türelemmel és hihetetlen pontossággal összeragasztgatta, majd felfeszítette a maga készítette alapmodellre. Azután még persze következett az utólagos csiszolás, pontosítás, az úgynevezett végsô befejezettséget biztosító felülvizsgálás, hogy nyugodt lélekkel kimondható legyen: elkészült a mesterhegedû. Vajon milyen jövendô vár Lôrincz Ákos alkotásaira? Komoly szakemberek, mûvészek, zenetanárok véleményezték, magasra értékelve nemcsak küllemét, de kitûnô hangját is. Úgyannyira, hogy a budapesti Nemzeti Múzeum két példányt is megvásárolt 1998-ban. Ám a bejegyeztetés/szabadalmaztatás Ákos barátunknak nem kenyere. Az eddig gyártott öt hobby-hegedûben egyenként több mint 2000 mini alkatrész van beépítve. Egy-egy példány elkészítéséhez öt-hat hónapi megfeszített munkára volt szükség. Leginkább az ún. fenyôágas és a barackmagos mintázatot kedveli, mesterhegedûinek kivitelezésénél ezeket alkalmazza. Amint kifejtette, alkotásai anynyira szívéhez-lelkéhez nôttek, hogy nem egykönnyen tud megválni tôlük. De azért mint mondja megérti, hogy közösségben kell gondolkodni, ennek jegyében tudja elfogadni, hogy akkor teljesíti igazán a küldetését, ha alkotásai közkinccsé válnak. Abban maradtunk, hogy meg kellene találni a módját, hogyan juthatna hozzá a kolozsvári Néprajzi Múzeum is egy ilyen mesterhegedûhöz. Hisszük, hogy mihamarabb teljesülni fog ez az óhaj is. Úgy legyen! GÁBOR DÉNES 11

12 Enciklopédia Gondolatok Palestrina Énekek éneke címû mûvéhez 12 Egyre inkább szakosodó világot élünk, és mind jobban elszakadunk egymástól. Már-már egymást sem értjük, így aztán magunkat sem. Idegenekként csodálkozunk egymásra, s némelykor magunkra is. Eközben mindent átfogni akaró, globális kapcsolatokat próbálunk kiépíteni, hogy aztán inkább csak utólag vegyük észre, hogy mindenki a pénz csöngésének hamis zenéjére járja a neki kiszabott táncot. Mindenki a maga nótáját fújja: a siralmasat, a vidámat, a súlyosat vagy éppen a pajzánul könnyedet. Mostanság pedig az lett múló boldogságunk, hogy végre felfedezhettük és kiénekelhetjük a magunk hangját. De amikor egy-egy ijesztô magányban felfeltör pesszimizmusunk, ezt kérdezzük: hol van az egyéni hangokat összefogó harmónia, a közösség tagjainak szépen egybecsengô szimfóniája? Individualista szólóinkkal egymás hangját nyomjuk el, de elvárjuk, hogy mások felfigyeljenek reánk. Olykor fel-felkapjuk fejünket egy-egy magas hangra, de ez elôbb-utóbb sérteni kezdi fülünket. A mélyek pedig inkább csak zsúfolt városaink fárasztó zúgására emlékeztetnek. Fülünk az újdonság csillogó hangjait keresi, s talán eddig soha meg nem élt kíváncsisággal próbálgatunk és fogyasztunk mindent, amit reklámmal szépen csomagolnak. A hétköznapok szabályos, szinte monoton lüktetésében már nem a medrére talált élet nyugalmat sugalló taktusait érzékeljük, az oly nélkülözhetetlen folytonosság basso continuóját, hanem csak valami unalmas eseménytelenséget. Ilyen emberekként gyûltünk ma össze Palestrina muzsikáját hallgatni, és mert ennek zenéje bibliai ihletésû, gondolataim önkéntelenül arra fordulnak, ami mindenek ellenére közös kincsünk: Kezdetben volt az Ige, és az Ige testté lett... Valamikor réges-régen, történelmünk ártatlan kezdetén csupán egyetlen és mindent egybefoglaló mûvészet volt: az Ige; az igazi poézis; a felcsendülésével már teremtô és mindent harmonikus mozgásba lendítô ige. Akkor zene, szó és tánc elválaszthatatlanul egy volt. A szó szép muzsika volt a fülnek, s a szavak zenéjének ritmusára mozdult minden és lüktetett az élet. Hol vagyunk mi ettôl? De az élet hajdani harmóniájának emlékét mégiscsak megôrizte a zene. Ezt a zene ôrizte meg leginkább. Mert szavak nélkül is gondolatot ébreszt, szót hoz ki. Mozgásba lendít, képeket fest, érzelmeket csal elô; teljes emberi valónkban megragad. Mert a zene több mint a hangok fület gyönyörködtetô harmóniája vagy diszharmóniája. A zene él, és élet: a múlt, a jelen és a jövendô van benne, azaz az élet harmonikus és diszharmonikus folytonossága. Míg hallgatjuk, egyszerre együtt kezd élni bennünk az, amit valahol valaha átélt az emberi lélek, és az, amit újból átélni fog. Belül, énünk belsejében, az értelem, érzelem és akarat titokzatos mûhelyében teremt rendet és alkot újat mûvészien. Mélységekbôl feltörô források és esôfakasztotta patakok ömlenek egybe bennünk és tengerré duzzadva lüktet lelkünkben mély és magas, az életünktôl elválaszthatatlan szenvedés és az öröm. A zene tehát több annál, minthogy csak a fülnek szóljon. A szív hangján szól a szívnek. Valójában nem is kívülrôl sodor magával, hanem bensônket ragadja meg és hozza rezdülésbe. A puszta szónál és írásnál sokkal jobban szól az emberrôl az embernek, Istenrôl az embernek, és rólunk: szenvedô és örvendezô emberekrôl Istennek. Több tehát, mint a szó szoros értelme, a kép szûk kerete, a szobor szigorúan behatárolt, térbe szorított idoma, s ezért szónál, képnél többre képes. És mert elvontabb a szónál, a képnél, mindig egyetemesebb és a valósághoz valóságunkhoz, a lényeghez és lényegünkhöz közelebb áll. A bibliai ihletésû zene pedig még hitünket és reménységünket is lendületbe hozza. Megszólít, szembesít önmagunkkal, vádol, feloldoz, tisztít és meggyógyít, megerôsít, és újjá tesz. Megjárat velünk pokoli mélységet és mennyei magasságot; belénk szaggat és simogat, és így mi magunk is önkéntelenül zenélni kezdünk élô hangszerekként a nagy Alkotó, a Mûvész, Isten kezében. Mind a mai napig titokzatos, miként kerülhetett az Énekek éneke a Bibliába. Mit keresnek benne a szerelmi költészet e jellegzetesen színpompás, szinte rikító, különlegesen forró légkörû és számunkra majdnem émelyítôen erôs, keleti aromájú dalai? Ráadásul épp ezzel a címmel: A legeslegszebb ének, mintha a Biblia több száz egyéb éneke nem is versenyezhetne vele. Talán azért, mert a szerelem lángja, mely olyan erôs, mint a halál, egykor a szent atyákat is olyannyira tûzbe hozta, hogy még ôk sem tudtak ellenállni; annyira magával ragadta ôket és feléjük kerekedett, hogy ez a szerelem még kegyes és szent mértéktudásuk korlátjait is szétfeszítette? Hogy kerülhettek ilyesmik a Szent Bibliába: 2. 5 Erôsítsetek engem kaláccsal, üdítsetek engem almával; mert szerelembeteg vagyok én. 6. Balja fejem alatt, jobbja ölel engem; 4. 5 Két emlôd, mint két gidó, egy zerge ikrei, melyek a liliomok közt legelnek: 7. egészen szép vagy, én barátnôm; és hiba nincsen benned. 9. Elraboltad a szívemet húgom, mátkám; elraboltad a szívemet egy pillantásoddal, nyakéked egyetlen lánc-szemével. 10. Mily szép a te szerelmed, húgom, mátkám; mennyivel jobb a te szerelmed a bornál, és ruháid illata minden balzsamoknál! 11. Színméztôl csepegnek ajkaid, mátkám; méz és tej van a nyelved alatt, és ruháid illata, mint a Libánon illata.

13 7. (3) 2 Csípôd hajlásai olyanok, mint a nyakláncoké, melyeket mûvész keze alkotott. Köldököd a kerekség medencéje ne nélkülözze a fûszeres bort. A hasad búza garmada, liliomokkal bekerítve; (7) 6 Mi szép vagy és mi kedves, oh szerelmem, a gyönyörök közt! (8) 7 Ez a te termeted hasonlít a pálmához, és emlôid a szôlôfürtökhöz. (9) 8 Azt gondolom, felhágok a pálmára, megfogom az ágait: hadd legyek hát emlôid, mint a szôlônek fürtjei! Orrod illata pedig, mint az alma; (10) 9 és ínyed, mint a legjobb bor, mely kedvesemnek simán csúszik; és beszédessé tesz álmos ajkakat Tégy engem, mint a pecsétet a szívedre, mint a pecsétet a karodra: mert erôs a szerelem; mint a halál, kemény a szenvedély, mint a sír; szikrái tûz-szikrák, isteni láng! 7 Hatalmas vizek nem képesek eloltani a szerelmet, és folyamok nem moshatják el: ha valaki háza egész vagyonát odaadná a szerelemért; megvetvén megvetnék ôt. (Kecskeméthy István fordítása.) Az Énekek éneke mint Bibliába foglalt világi költészet, nem egyedülálló. Hiszen a Példabeszédek könyve is a világi, népi bölcsesség szólás- és közmondásgyûjteménye. Most az Énekek éneke kapcsán csupán egyetlen lényeges bibliai szempontra szeretnék rámutatni. Arról, akire a mostani idôben úgy emlékezünk, mint aki minket halálosan, haláláig szeretett, ezt mondja az evangélium: Az ige, az ami kezdetben volt, testté lett: megjárta életünk magasságait és legnagyobb mélységeit, hogy ô a Mester, a mûvész és karmester köztünk újra harmóniát teremtsen. De nem úgy, hogy szétkergette az amúgy is szétzüllött zenekart; hogy összetört minden régi és hamis hangszert; hogy összetépett minden partitúrát és betiltott minden emberalkotta, olykor értéktelen éneket. Hanem úgy, hogy mindent és mindenkit helyre és helyére állított. Megtisztította minden hamistól azt, ami emberi, felemelte az emberit a maga mesteri tisztaságához, mûvészi szintjére, hogy minden szépen csengô hang hátterében ott legyen halálerôs szeretetének basso continuója. Ez a Mester tisztítja meg és emeli fel még a földi szerelmet is a maga szintjére, hogy az istenképûen emberi legyen. Emeljen hát bennünket Palestrina bibliai ihletésû zenéje nemcsak a mûvészi élmény szintjére, hanem a Nagy Mester szintje felé is! ADORJÁNI ZOLTÁN Hiszem és vallom Misztótfalusi Kis Miklós, Galileo Galilei és Dávid Ferenc öröksége Nem vagyok sem történész, sem csillagász, sem teológus. Nem értek sokkal többet a középpontba állított területekhez, nem ismerem lényegesen jobban egyik megvilágításra váró hôs életét sem, nem foglalkoztam életmûvükkel részletesebben. Ám ha végigjárjuk gondolatban a 17. századi Itáliát, valamint a 16. és 17. századi Erdélyt, a fôhôs nem Galileo Galilei, nem Dávid Ferenc vagy Misztótfalusi Kis Miklós, hanem a 21. századi ember. Azért léptem rá a szellemi és lelki kutakodás ösvényére, azért kerestem a találkozást a három szellemóriással, hogy hozzá mérjem magam az akkori körülményekhez, életmûvükbôl az én életem gazdagodjon, példájukból tanuljak, s a Hiszem és vallom az én szájamból az ô helytállásuk ismeretében erôsebben és tisztábban szóljon. Az elsô találkozásom Misztótfalusi Kis Miklós szellemével volt, a Házsongárdi temetô baloldali fôágán, ahogy halottak napja után egy sáros novemberi napon egy régi magyar sírkövet kerestem az ortodox keresztek között. Az 1702-ben, vagyis halálának évében faragott koporsó alakú sírkövet ma már díszes kovácsoltvas kerítés veszi körül, egyik oldalán magyarul, a másikon latinul olvasható a Misztótfalusi barátja és a nagyenyedi Bethlen Kollégium hírneves orvos-tanára, Pápai Páriz Ferenc búcsúverse: Tótfalusi Miklós nyugoszik ez helybe, / Magyarország szülte, Erdély felnevelte, / Hollandia nagy dolgokra készítette, / De amint intézte, nem adta szerencse, / Mondjad, úton-járó, nyugodjék meg teste! / Búsúlt lelkének lett Isten békessége, / Idegenségünket az Isten ne nézze, / Támasszon hazánknak inkább mást helyette! E pár sor tömör összefoglalása a Misztótfalusi életét átjáró személyes és szakmai tragédiának: a dicsôséges indulás és a magára maradtan megélt megérkezés között feszülô ellentétnek. 11 évig volt enyedi diák, aztán 9 évnél többet tanult Hollandiában, ahol a betûmetszés és könyvnyomtatás terén mestereit mind felülmúlta. Nyugaton töltött éveinek második részét a siker és gazdagság kísérte, betûiért egymást túllicitálták a vevôk, mûhelyéhez targoncával hordták az aranyat ô azonban nem a maga részére akart gyûjteni, hanem a közjónak élni. Magyar iskolákról álmodott, ahol anyanyelven lehet tanulni, olcsóvá és mindenki számára elérhetôvé akarta tenni a bibliát. Megmutatom írja, hogy egy szegény legény lelkes devóciója többet ér egy ország ímmelámmal való igyekezeténél. Teljes nyomdai felszereléssel, ritka könyvekkel, 3500 maga metszette és nyomtatta ún. aranyos, vagyis aranyozott kötésû bibliával, 4200 újszövetséggel és ugyanannyi zsoltároskönyvvel jött haza. Itthon azonban nem tudta folytatni munkáját a megkezdett lendülettel, elsôsorban a két kultúra, a két világszemlélet közt feszülô másság miatt. Válságának gyökere filozófiai, sôt teológiai volt, az itthoni társadalmat meg akarván tisztítani a hollandiaihoz képest burjánzó romlottságtól és bûntôl. A Hollandiából magával hozott, közhasznú munkája sikerébôl fakadó öntudatának és haladó polgári értékrendjé- 13

14 14 nek azonban az erdélyi feudalizmus elmaradt viszonyai között szükségszerûen összeütközéshez és az egyén tragédiájához kellett vezetnie. Erdély református egyházi és politikai vezetôi segítség helyett irigységgel és féltékenységgel fogadták, megalázták, kigúnyolták a hitvány vasmívest. A leszegényedett országban nem vették a könyveket, régi pártfogói meghaltak, a katolikus restauráció erôsödött. Személyes állapota még rosszabbra fordult. Kolozsváron telepedett le, és folytatni próbálta a nyomdászság megélését, de azelôtt nem ismert akadályokba ütközött. Egyházi és szakmabeli kortársai szellemi felsôbbségét nem fogadták el, megkérdôjelezték bibliafordítása helyességét, munkái fölé cenzorokat küldtek ban önmaga védelmére megírta és kinyomtatta Mentségét, amelyben megnevezte ellenségeit és a feszültségek okait is. Az önmaga megvalósításában elgáncsolt alkotó emberi szellem örök vádirata ez az emberi gonoszság és korlátoltság ellen: a kiemelkedô szaktudás és a szorgalmas munka megcsúfolását mutatja be, az értelem és az értelmiségi felelôsségtudat összeütközését a sötét értetlenséggel. Az irat azonban a várttal ellentétes hatást váltott ki, vádaskodást olvastak ki belôle, amiért a nagyenyedi zsinaton nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie ellenfeleitôl, s megsemmisítenie a Mentséget. Az üldözés egészségét is megviselte, élete utolsó három évét gutaütötten töltötte, magatehetetlenül ágyban fekve. Misztótfalusi életébôl azt a küzdelmet ismertem meg, amelyet a magyar írásos mûveltség fejlesztéséért tett, azért, hogy a betû, a könyv ismeretével egyre több embert emeljen fel a tudatlanságból. Lesújtó látni, ahogyan szellemi nagysága elkallódott, ahogy erôfeszítései elbuktak, de ugyanakkor felemelô azt tudni, hogy áldozatából sarjadtak ki a magyar könyvkiadás és olvasókultúra hagyományai. Felemelô megérteni, hogy a Hiszem és vallom helytállása az ô esetében végül javára szolgált neki is, közösségének is. Ott, a házsongárdi sárban az fogalmazódott meg bennem, hogy példájából tanuljak meg én is hasonló hûséggel és odaadással szolgálni a közösségnek, az egyháznak s a nemzetnek, ha nem is olyan fényes eredménnyel, mint az aranyos biblia, de a nekem adott és az általam továbbfejlesztett tehetségek mértéke szerint. Galielo Galilei szellemével való találkozásaim színtere volt a legtágabb a három közül: maga a csillagos ég. Ki ne merült volna el a ragyogó, apró fények szemügyre vételében, kit ne fogott volna el a kicsinység érzése a hatalmas méretek láttán Az emberi törpeség-érzéssel szemben Galilei hite és vallomása az emberi nagyságról tanít, arról a hatalomról, amelyet a tudás ad az embernek a csillagok s az ég felett. A róluk való tudással egyszeriben felnövünk nagyságban és hatalomban a csillagok fölé, az emberi értelem a megismerés fölé tud emelkedni, és birtokba vehet minden ismeretlent. Az emberi tudásnak pedig csak egyetlen, belsô forrás szabhat határt: az emberi mivolt, az emberség korlátja. Én hiszek az emberben mondta Galilei, ami annyit tesz: hiszek az emberi értelemben. E hit nélkül ahhoz sem lenne erôm, hogy felkeljek reggel az ágyból. (Berthold Brecht: Galilei élete) Galilei tehetsége már fiatalon kibontakozott, 25 éves korában 1589-tôl a pisai, 28 évesen a páduai egyetem geometriai és csillagászati professzora lett. Páduában teljesedett ki egyénisége, amihez a külsô feltételek is kedveztek, néha kétezernél több hallgató vett részt elôadásain. Könyveket jelentetett meg, vitatkozott, és mindenekelôtt állandóan kísérletezett. Különösen a mozgást tanulmányozta alaposan. A megismerés kezdetének az érzékelést tekintette, befejezésének a gondolkodást. Mindig a jelenségek okait kereste, s úgy vélte, hogy az objektív, a színtiszta igazság, bár nehezen, de felfedezhetô, ha több személy hoszszabb ideig keresi. Az igazság nem a tekintély, hanem az idô gyermeke mondta, s a tudós dolga: vitam impendere vero, az életet az igazságnak szentelni. Aki nem ismeri az igazságot, tökfilkó csupán, de aki ismeri és hazugságnak kiáltja ki, gazember tôl kezd a mechanika mellett a csillagászattal is foglalkozni, amelyet két ellentétes felfogás, a katolikus egyház és a skolasztika által védelmezett ptolemaioszi és az azt megingató kopernikuszi elmélet osztott meg. Galilei ettôl kezdve Kopernikusz heliocentrikus, vagyis napközpontú tanai védelmének szentelte munkáját. Elsô megvalósításként egy teleszkópot készített, hogy személyesen ellenôrizhesse kijelentései helyességét, s így ô lett az elsô ember, aki annak segítségével végzett csillagászati megfigyeléseket. Ezek során új égitesteket fedezett fel, s amikor tapasztalatairól könyvet írt A csillagok hírnöke címmel, azt nyerte vele, hogy a pápai inkvizíció megfigyelés alá helyezte, majd 1615-ben nyilvános vizsgálatot indított ellene, eretnekséggel vádolván a szent és hagyományos tanításokkal való szembehelyezkedéséért, ami két mondatban foglalható össze: a Nap a mindenség középpontja és nincs semmiféle mozgása; a Föld pedig nem a mindenség középpontja és nem mozdulatlan, hanem teljes egészében forog saját maga körül, mégpedig napi rendszerességgel. Az elsô intézkedés Galilei ellen az volt, hogy betiltották munkáit, és közölték vele, hogy mivel a kopernikuszi tanok eretnekek, azokat sem szóban, sem írásban nem terjesztheti. Az idôközben megbetegedett Galilei e vatikáni figyelmeztetés után elszigetelten élt Firenze melletti villájában. Egészségi állapotának romlása ellenére is kiegészítette régi írásait, és 1623-ban elméleteit egyetlen teljes mûben jelentette meg: Párbeszéd a két legnagyobb világrendszerrôl. Kimondta, hogy a Nap a naprendszer középpontja, a Föld és a többi bolygó körpályákon kering körülötte. Elmélete merô szembeszállás volt a középkori skolasztika és a biblia geocentrikus tanaival, amelyek szerint a Föld mozdulatlanul áll a világ középpontjában, míg a Nap a Föld körül kering. A mû villámgyorsan szétterjedt Európában, de ugyanolyan iramban készült ellene a rágalomhadjárat is, hiszen az inkvizíció rombolóbb hatásúnak ítélte meg a könyvet, mint Luther vagy Kálvin munkáit. Galileit mint eretneket 1633-ban Rómába rendelték, hogy ítélkezzenek felette. Bebörtönözték, vallatták, kínozták, a végén pedig arra kényszerítették, hogy vezeklô ruhában, térden állva egy római templomban felolvassa a pápai hivatal által megírt megtagadó esküt. E körülmények azonban nem gyôzték meg ôt elméletei tévességérôl, ellenkezôleg. S ha az E pur si muove közismert válasz nem is Galilei, hanem valamelyik kortársa szájából hangzott is el, azt mutatja, hogy az objektív igazsághoz való ragaszkodása a végsôkig megmaradt. A mondat És mégis mozog az igazság védelmének jelképévé lett. Galilei érdeme szakmai zsenialitása mellett az, hogy kijelentéseit nem elméleti úton bizonyította,

15 hanem maga vezette megfigyelésekkel. Res, non verba. Tetteket vizsgált, nem szavakat. Az érvektôl csak a halottak nem támadnak fel mondatja Brecht Galileivel. Az öreg paraszt, aki utazás elôtt érdes kezével egy külön nyaláb szénát vet oda az öszvérnek, a hajós, aki a berakodásnál elôre gondol viharral és szélcsenddel, a gyermek, akinek ha elmagyarázod, hogy fellegek gyülekeznek, felkapja a sapkáját ôbennük hiszek én, mert engednek az érveknek. Így lett a konkrét, kísérleti tudomány egyik megalapítója, s így tudta kijelentéseit annyi szenvedéllyel védeni: biztos volt abban, amit mondott, mert a valóságban is kipróbálta kijelentéseinek tárgyát ben, halála elôtt született levelében írta, mintegy végsô kijelentésként: Ha Arisztotelész látná az újabban felfedezett dolgokat az égre vonatkozóan, amelyrôl kijelentette, hogy mozdulatlan, minden bizonnyal megváltoztatná véleményét. Akkor azért hirdették, hogy az ég változatlan, mert nem vettek észre rajta semmilyen változást, most pedig azért mondjuk, hogy az ég változó, mert változások észlelhetôk rajta. Mai megemlékezésünk harmadik tárgya Dávid Ferenc, akirôl a közvélemény talán a legkevesebbet tud a másik kettôhöz viszonyítva. Az ô szellemével magas Déva vára romjai között találkoztam november közepén, mint ahogy több száz erdélyi magyar, többségében unitárius fiatal Dévára zarándokol minden évben erre a találkozóra. Elmegyünk, hogy emlékezetét élôvé tegyük magunkban, s általunk a közösségben, amelynek alapjait megvetette. Dávid Ferencre emlékezni annyit jelent számomra, mint fejet hajtani az általa kiteljesített reformáció elôtt. Talán nem véletlen, hogy életére és halálára éppen a reformáció napja, az október 31. utáni napokban emlékezünk, hiszen élete és halála az örök reformáció megtestesülése. Az önmagát állandóan vizsgáló, a többé levés természetes folyamatát egyrészt a kutatás, az önképzés, másrészt pedig a vitázás, a versengés eszközeivel megvalósító lélek a 16. század protestáns lelkületének mesterpéldájaként áll elôttünk. A semper reformanda, az örök reformáció teológiai felhívása Dávid Ferenc számára ugyanis több volt szakmai szenvedélynél: személyes, emberi életformává lett. A reformáció elsajátítható, megtanulható alapjait nyugat-európai tanulmányútján szívta magába, s mire lutheránus prédikátorként hazatért, nemcsak mûveltségében és képzettségében, hanem eszmeiségében is a belsô reformok embereként állt munkába, elôbb mint lelkész, majd mint tanító és iskolaigazgató is. Az állandó szellemi és lelki megújulás elôbb az erdélyi lutheránusok, majd a kálvinisták püspöki székébe emelte, s amikor 1566-tól a szentháromsági dogma elleni fellépésével kezdôdôen az unitárius egyház alapjait is megvetette, környezete azt gondolta róla, hogy megérkezett végsô teológiai állomására. Dávid Ferenc számára azonban a hit dolgában nem volt megállás, s amikor 1573-tól az erdélyi országgyûlés megtiltotta a további hitbeli újításokat, a lassan testet öltô s a hitelveiben megszilárduló unitárius egyházszervezet szembekerült saját alapítójával. Dávid akkor mondta ki teológiája sarkalatos tételeit, köztük azt, hogy Jézus embersége következtében ôhozzá nem szabad imádkozni, sem ôt segítségül hívni. Ezen a ponton Dávid tételei már annyira szembekerültek a másik három felekezet által vallottakkal, hogy unitárius hittársai mozgalmukra nézve veszélyesnek érezték a vele való közösségvállalást. Ezért eleinte belátásra próbálták bírni, radikálisnak mondott elvei visszafogására, majd e próbálkozások meghiúsulása után feljelentették az akkor már katolikus fejedelemnél. Akár koncepciós pernek is nevezhetô az eljárás, amiben a mindenki által magára hagyott Dávid Ferencet törvénysértônek találták, bûnösnek mondták ki, s a teológiai középutat választó hittársak hallgatása közepette betegsége ellenére börtönbe zárták. Így került Dévára, s mert ott hamarosan gyenge teste felmondta a szolgálatot, lett Déva vára az ô mártíriumának tanúja, azóta pedig a szellemével való találkozás zarándokhelye. Dávid Ferencnek a korukat nemcsak idôben és térben, hanem szellemiségben is megelôzô zsenik tragédiája lett a sorsa. A lelkében élô igazságot nem tehette cselekvôvé, nem adhatta át másoknak, mert megakadályozták ebben. Be kellett hát látnia, hogy az értelem felismerései nem minden esetben valósíthatók meg, és bár meg volt gyôzôdve hite igazságáról, látnia kellett, hogy e hitigazság nem nyer elfogadást. Ezért lett meggyôzôdése az, hogy a lélek boldogulása és majd üdvössége tulajdonképpen nem a külsô tényezôktôl függ, még magától Istentôl sem, hanem csakis a lélek tisztaságától. A hit lényege bennünk van, emberekben. Ez a személyes hit tartotta meg ôt a maga igazságának meggyôzôdésében még akkor is, amikor körülötte minden más elveszett számára. Misztótfalusit és Galileit a nagyenyedi, illetve a római templomban nyilvános bocsánatkérésre kötelezték, életük lényegének megtagadására, s amikor sajgó lélekkel ezt megtették, a betegség, a kiszorítottság, az elfelejtettség jutott életük megmaradt idejére. Dávid Ferenc az erdélyi fejedelem elôtt nem tette ugyanazt. Tudta, hogy minden gondolat, amely megszületett benne, minden szó, amelyet kimondott, semmivé válik, ha a végén elfogadja a kiegyezô megalkuvást. Ez a helytállás Dávid Ferenc életének emberi üzenete: a test didereghet kívül, ha a lelket a hit tüze melegíti. Ami pedig ezt a tüzet élteti: a személyes hitigazság, Isten lelke bennünk, saját életünk értelmének felismerése és az ahhoz bármi áron való ragaszkodás. És lehetett-e egyértelmûbb elismerése életének annál, hogy unitárius egyháza két évszázaddal késôbb túlnôtt a Dávid Ferencet félreállítók köztes teológiáján, és ahhoz az alaphoz tért vissza, amit Dávid életében kimondott, halálában pedig megtartott? Hiszem és vallom mondta Misztótfalusi Kis Miklós, Galileo Galilei és Dávid Ferenc, amikor környezetük kétségbe vonta meggyôzôdésük igazságát. A történelem, az élet ôket igazolta. Hol vannak ma már ellenfeleik, akik elhallgattatták ôket? Sehol sincsenek, bizony sehol. És hol vannak ôk? Itt elôttünk, annyi évszázad elteltével is elôttünk állnak, mert életükbôl, helytállásukból eligazítást lelünk saját modernizálódó létünk megtartására. Nem elvont eszmék megértése által találkozhatunk velük, hanem a mindennapjainkban. Amikor kimegyünk a Házsongárdi temetôbe, ahányszor felnézünk a csillagokra, vagy eszünkbe jut Déva vára: jussanak eszünkbe azok is, akiket hitük és vallásuk, csak ez a két szó, örökkévalóvá tett esendô korukból. GYERÔ DÁVID 15

16 A vágy színháza 16 A kulturális szféra ma már intézményesített formában fejti ki hatását a befogadóra (múzeum, mozi, színház stb.), és így a mûvészet elszigetelôdik a mindennapi élettôl, amelynek azelôtt szerves részét alkotta és a közösségnek szólt. Ilyenformán a közösségnek csak egy elszigetelt csoportja részesül a mûvészi élményben. Mivel a mûvészet mindig saját törvényei révén teremti meg önmagát és ezek a törvények merôben különböznek a valós élet törvényeitôl, ezért a mûvészet lehetôvé teszi az egyén számára, hogy szabadságvágyát érvényre juttathassa általa. Azt a szabadságvágyat, amelyet a társadalmi normák lépten-nyomon korlátok közé próbálnak szorítani a társadalom zavartalan mûködése érdekében. A differenciálódás pillanatától, amely alatt a mûvészet elszigetelôdését értjük a közösségi élettôl, a társadalom igyekszik ellenôrzése alatt tartani a mûvészi szférát, mivel az a szabadságvágy megnyilvánulási helye és ilyenformán veszélyeztetheti a fennálló társadalmi rendet. Randy Martin szerint ez kétféleképpen valósulhat meg: a beavatkozás/cenzúra (coersion) és a be nem avatkozás (consent) révén. Az elsô a totalitárius társadalmak jellemzôje, a második a nyugati típusú társadalmaké. A beavatkozás ellenállást vált ki, amely feltételezi a tettet=testet (pl. szélsôséges esetben a kínzást). A be nem avatkozás esetén az ellenôrzés sokkal nehezebben érhetô tetten. Leginkább abban a tendenciában keresendô, amely a társadalmi tudat manipulálását célozza meg (a média, reklámok, valóságsók stb.) Itt a szellem és a test szétválása nyilvánvaló, a test kirekesztôdik a kultúra megjeleníthetô világából, mivel egy olyan dimenziót képvisel, amelyet a kulturális termék nem sajátíthat ki. A szellem megvalósítja a jelentést, a test jellemzôje a vágy. A tudat elemzésének módszerei teljesen hasznavehetetlenek a vágy esetében, mivel a jelentésre összpontosítanak, ezért a test politikai jelentôsége rejtve marad elôttük. A test meg nem jelenített volta a társadalmi ellenôrzés elmaradását vonja maga után. A tettvágy, amelyet a test közvetít, a tapasztalás olyan vetülete, amelyre a jelentés csak utalhat. A társadalmi törvényekkel ellentétben a mûvészet törvényei a korlátok megdöntésére irányulnak és nem azok tiszteletben tartására ösztönöznek. Ezért a mûvész, de a mûvészetkedvelô ember is, mindig különbözik társaitól. Miben nyilvánul meg és van-e egyáltalán különbség a mûvészi élmény és a reklámozott áru fogyasztása által nyújtott élmény között? A reklámok általában minôségbeli változással kecsegtetik a vásárlót (pl. ha autót vesz, szabad lesz; ha jó krémet használ, fiatal marad stb.), de a beígért minôségbeli változás helyett a vásárlónak csak mennyiségbeli változás juthat, hiszen azzal, hogy megvásárol valamit, még nem lesz szabad vagy fiatal, csak felhalmozza vagy elfogyasztja az árut, és az ígéret csak illúzió marad. A vásárlás ténye ugyanis nem elég ahhoz, hogy az ígéret valóra is váljon. Az áru nem képes semmit létrehozni, ami önmagán túl mutatna (szabadság, fiatalság). Ahhoz ugyanis szükség van egy alanyra, hogy mindezt meg is valósítsa a tárgy segítségével. Mivel azonban a tárgy üres, vagyis semmi ilyenjellegû ösztönzést nem hoz létre a vásárlóban (lehetséges alanyban), a tett nem jön létre. Innen ered a fogyasztó hiányérzete, aki ezt úgy próbálja meg kompenzálni, hogy újra és újra belesétál az üres illúzió csapdájába, egyre többet halmozva fel az áruból, reménykedve abban, hogy a következô alkalommal az ígéret valóra válik. A mûvészet ezzel szemben interakcióra készteti a befogadót még akkor is, ha tárgyiasult mûformáról beszélünk (szobor, festmény, regény, installáció stb.) A mûtárgy ugyanis nem üres, hanem olyan tartalmakkal bír, amelyek a befogadóban egy folyamatot indítanak el és kimozdítják szellemi-fizikai passzivitásából, tettre késztetik. Ez tehát minôségbeli változást eredményez. A nem üres megállapításon azt értjük, hogy a mûtárgy összetett jel, amely megfejtésre, értelmezésre ösztönöz, amely minden egyénben más és igazi élmény forrása lehet. Ebben, a különbözôséget megengedô és feltételezô médiumban rejlik a mûvészet vonzereje. Ugyanakkor a transzcendencia hiányától szenvedô modern egyén ezt a szomját is csillapítani tudja a mûvészet révén. Régen, a hagyományos világrendben, ahol a szent és a profán egyaránt része volt a hétköznapoknak, a mûvészet a közösségi élet velejárója volt, és mindenki számára dekódolható volt bizonyos konvenciók ismeretében. Így a színház is a közösség javát volt hivatott szolgálni. Mostanra a színház (a hagyományos dobozszínház) térben is elhatárolja magát az utcától, közterektôl. Igaz, hogy vannak kísérletek, amelyek ennek megszüntetésére irányulnak (pl. a gerillaszínház). Ha a mûvészet tárgyiasult formái is képesek mozgósítani a vágyat és tetté alakítani, akkor ez annál inkább igaz a színház esetében, ahol a test maga válik jellé és az élmény többnyire erôteljesebb, hiszen a test sokkal nyilvánvalóbban részt vesz a teremtés folyamatában. Maga a teremtés csodája pedig a nézô-befogadó szeme elôtt megy végbe, így ez nem a teremtés végtermékével (mûtárggyal) szembesül, hanem a folyamattal. A test eszmélésének eredményeként a színház egyre fontosabb szerepet tölt be a tudat dominanciájának társadalmában, és úgy tûnik, hogy a színjátékmû fokozatosan függetleníti magát az írott drámán alapuló színjátéktól, önállóan is kezd ismét szerephez jutni. Az írásbeliség teret enged a szóbeliségnek és a testnek. Ezt célozzák meg a commedia dell arte felelevenítésére irányuló kísérletek és a performanszok. Ez utóbbiak abban is különböznek a commedia dell arte-tól, hogy az esetek túlnyomó többségében egyszereplôs elôadások. Továbbá, a szerzô rendezô színész szerepkör egyetlen emberben tömörül, amely rendkívül gazdaságos megoldás, és ugyanakkor a tételezett célt (a színjátékmû=performansz megteremtését) a legközvetlenebb módon valósíthatja meg, mindenféle áttételek, személytôl függô akcidenciák nélkül. Mindez lehetôvé teszi a sûrített üzenetátvitelt, de ugyanakkor olyan képességek meglétét feltételezi, amelyek egyenként jellemzôek a szerzôre, rendezôre, színészre. A színészeket bábukkal helyettesítô elmélet, amelyet C. Craig fogalmazott meg 1908-ban a The Actor and the Übermarionette írásában, hasonló hatás elérését kívánja megvalósítani oly módon, hogy elkerüli a véletlenek sorozatából származó mellékjelentések létrejöttét. De

17 mik is ezek a mellékjelentések? Ha jól belegondolunk, akkor rájövünk, hogy azok tulajdonképpen már egyféle olvasatok (a színészeké). A performansz-mûvész szándéka tulajdonképpen az, hogy a nézô-befogadó a szûz, értelmezésmentes mûvel szembesüljön, és annak interpretációját ô maga vigye véghez elôször. Ilyenformán az élmény, amelyben részesül, intenzívebb. Másfelôl, a szerzô rendezô színész egy személyben való tömörítése egyfajta totalitásra való törekvésnek is felfogható, amely mûvészi önmegvalósítás is egyben. Mindez csak a test közvetítésével lehetséges és a vágy, amely a folyamat mozgatórugója meglehetôsen narcisztikus jellegû. A performansz mûvész többnyire ugyanis nem egy (írott) dráma szereplôjeként jelenik meg az elôadáson belül, hanem mint saját maga. Énjének két összetevôje van: a hétköznapi és a mûvészi én. A valaki más, amely a színész esetében egy szereplô, a performansz-mûvész esetében a saját mûvészi énjét jelenti. A performansz tehát a mûvész önnön mûvészi énje megszületésének feltétele, a tett, amely a minôségbeli változást elôidézi és, amelynek révén a hétköznapi énbôl megszülethetik a felsôbbrendû mûvészi én. A befogadó számára mindez azért mérhetetlenül izgalmas, mivel tanúja lehet az átváltozásnak, annak a folyamatnak amibôl mindig kirekesztettnek érezte magát és amelyet mindig a titok homálya lengett körül, a teremtésnek. A performansz magánügy, a mûvész elsôsorban önmagáért teszi, amit tesz, de nem zárja ki azokat, akik részesülni kívánnak az ô átváltozásának élményében. Hogy mennyire magánügy, abból is következtethetünk, hogy elôfordul: a mûvész közönség hiányában valósítja meg a tettet. Hagyományos színjátékmû esetében a színész a próbák alatt teremti meg a színpadi alakot, az elsô, közönségnek szóló elôadáson a színpadi alak már kidolgozott formában jelenik meg, és az ezt követô elôadásokon már csak csiszolódik. Így a nézô nagyrészt kész terméket kap. A performansz egyszeri és egyedi elôfordulása miatt azonban az elôbb említett tényezôk nem érvényesek. A dolgok itt és most történnek, az élmény valódi, mind a mûvész, mind a közönség számára. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mûvész nem készül fel az elôadásra, hanem azt, hogy ez a fajta felkészülés különbözik a hagyományostól. Tartalmi szempontból többnyire az elgondolás szintjén marad, míg a gyakorlati része a környezet megfelelô átalakítására irányul. Emiatt a performansz többnyire rövid ideig tart, hiszen próba hiányában nem lehet hosszú idôtartamú elôadást megvalósítani. Vannak azonban kivételek is, de azokban az esetekben az idô múlásának kulcsfontossága van. Példa erre Stuart Brisley 1973-as berlini performansza: 10 nap, egy angol hazugság, az éhség szabaddá tesz, amely egy tíznapos idôtartamot ölelt fel, december 21-tôl december 31-ig. Brisley volt az egyetlen szereplô, az alak. Két egymásba nyíló szobába egy 10 m hosszúságú asztalt helyeztek el. Az asztal közepe a küszöbnél volt és egy szalaggal jelölték, egy kötél jelezte, hogy a nézôk nem léphetnek be az A szobából a B-be. Az A helyiségbe egy lámpát akasztottak a mennyezetre, a B- ben a lámpát az asztalra helyezték. 30 nagy tányért helyeztek el terítékként az asztalra az A szobában elôkészítendô a december 31-i ünnepi vacsorát. Az alak utolsó vacsoráját 7.30-kor költötte el december 21-én, és a performansz 10 napja alatt nem szándékozott többet enni. (...) Az alak minden nap bevett 2 multivitamin és egy dextróz tablettát, ivott egy pohár gyümölcslevet és 1 liter C vitaminos oldatot. Az ételt, amelyet normális körülmények között elfogyasztott volna, naponta felszolgálták, és a B szoba asztalára tették. Az alak felseperte a padlót, aztán leült egy székre az A szobabeli asztalvégre, és ott ült este 8.00-ig. Sok fehér virággal, pezsgôvel és válogatott fehér étkekkel terítették meg az A szobabeli asztalrészt december 31. délutánján. A feketébe öltözött, festett arcú alak este 8.30-kor lépett be az A szobába, utat vágva magának az ünnepi vacsorára egybesereglett közönség között. Elsétált a B szobában levô asztal végéhez, rövid ideig mozdulatlanul állt ott, aztán lassan levetkôzött. Meztelenül ráugrott az asztalra és kúszni kezdett a romlott ételmaradványok között, majd felállt. Néhány percig mozdulatlanul állt a fehér virágok, pezsgô és fehér étkek elôtt, aztán leugrott az asztalról, átsétált a tömegen és elhagyta az A szobát. A performansz sok esetben kísérletet tesz a test felszabadítására, vagy rámutat annak kiszolgáltatottságára. A vágy, hogy a test beszélni kezdjen, sokszor valós veszélyhelyzetek vagy fájdalom elôidézésére késztetik a mûvészt. Ide sorolhatóak Chris Burden és Gina Pane performanszai. Chris Burden például bepréselte magát egy iskolai öltözôszekrénybe, ahol öt napot töltött, Gina Pane pedig törött üvegbôl készült létrákon mászott fel. Randy Martin szerint a performansz a szocializált test vágyteljesítésére irányul. Mivel a társadalmi problémák elôbb-utóbb politikai kérdéssé válnak, a performanszok sok esetben politikai töltetûek. Chris Burden esetében is a fájdalom és veszély szorosan a testhez, annak épségéhez kötôdô létezô, mely felébreszteni hivatott az erôszakra érzéketlenné vált társadalmat.ilyenformán a test az ellenállás helye lesz, és kiszakítja magát a dominancia logikája illetve a szellem manipulációjának hálójából. A mûvész intenzív testi jelenléte ugyanakkor ráébreszti a nézôt arra, hogy ô maga is képes önazonosságát igazolni önmaga és mások elôtt is, ha testében nem fojtja el a tettvágyat, hanem szabad utat enged neki. Bármilyen irányban is hat a vágy, amely létrehívja a tettet, minden esetben körvonalazódni hagyja az egyént, a valós életben is. A test érvényesülni akarása a valós életben is egyre inkább tetten érhetô. Ebben kereshetô a karaoke népszerûsége is, melynek üzenete az, hogy nem számít, ha nem tudsz tökéletesen énekelni, attól még te is elénekelhetsz egy dalt úgy, ahogy csak te tudod és senki más, vállalva azt, hogy nem vagy tökéletes, de tudván tudva, hogy te egyszeri és megismételhetetlen egyed vagy. Hasonló jelenség az extrém sportok robbanásszerû elterjedése és mûvelése, a testi adottságok bálványozása, a merészség/bátorság újra feléledni látszó kultusza. Talán ugyanebben az okban gyökerezik a diszkó drogok fogyasztása is, amelyek lehetôvé teszik a beprogramozott tudat kikapcsolását, és így az azt élvezôk szabadon megtapasztalhatják a mozgás örömét, a modern dionüszoszi mámort. Figyelemreméltó tényezô lehet például, hogy a diszkó ma már egy olyan hely, ahol többnyire mindenki egymaga táncol, önmagára figyel. Mindezek tehát vágyteljesítô megnyilvánulások. A performansz pedig hasonló szerepet tölt be az esztétikum szférájában a vágy színházaként. POGÁNY CSILLA 17

18 Fiatalok tudományos nevelése 18 Festôi környezetben rendezték Visegrádon, április e között Tudományos nevelés Tehetségtoborzás és társadalmi elfogadottság címmel, azt a konferenciát, amelynek témája a fiatalok tudományos nevelése illetve bevonása kutatási programokba. A találkozó fô támogatója a NATO, társtámogatója az UNESCO, védnökei pedig Phi- lippe Busquin (az EU tudományos minisztere), Mádl Ferenc köztársasági elnök és Pálinkás József oktatási miniszter. A rendezvényt Csermely Péter egyetemi tanár (Semmelweis Orvosi Tudományegyetem), a Kutató Diákok Országos Szövetsége (KUDOSZ) mozgalom megalapítója, nyitotta meg, aki elmondta, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa példáját követve, Kelet-Európa országai is be kéne vonják a tehetséges fiatalokat különbözô tudományos tevékenységekbe. A megnyitón a konferencia támogatói és védnökei szólaltak meg. Szabó Gábor az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette, hogy nem könnyû bevonni a fiatalokat a tudományos kutatásba, mert aki tudományos munkát képes végezni, megtalálja a helyet más, jobban fizetett szakmában is. Sok országban csökken az olyan fiataloknak a száma, akik a tudományos kutatással kapcsolatos szakokra felvételiznek, ezért támogatni kell azokat a pedagógiai módszereket, amelyek elôsegítik az érintett tantárgyak elsajátítását mondta az EU képviselôje, Gregorio Medrano-Asensio. A NATO képviselôje Ragnhild Sohlberg röviden bemutatta a Bush elnök által kezdeményezett tudományos programot, amelynek jelmondata: Egy gyerek se maradjon le! Diana Malpede (UNESCO) megmagyarázta miért van jelen az általa képviselt szervezet: ahol a kutatók és a tudósok közötti barátságról és közremûködésrôl van szó, ott van az UNESCO is; a Tudomány nemcsak a tudományért, tudomány a társadalomért mozgalom Budapesten indult el; az UNESCO az oktatás háza, a nevelés feje és az interdiszciplinaritás helye; a társadalmi elfogadottság problémájához kapcsolódik: 2002 novemberében lesz a Tudomány az Életért Világnap; (és nem utolsó sorban) az UNESCO stratégiájában a fiatalság elsôbbséget élvez. Ezután Benito Righeti (a budapesti olasz nagykövetség tudományos attaséja) megemlíti, hogy Olaszország Magyarországgal kötötte az elsô kelet-európai tudományos közremûködést, ez folytatása azoknak a tudományos kapcsolatoknak, amelyek már a középkorban kialakultak. Az elmúlt évben megnôtt a diákcserék száma. Végezetül Csermely Péter felolvasta Leon Lederman Nobel-díjas fizikus és Mádl Ferenc üdvözlô levelét, valamint a támogatók listáját. Az elsô elôadást Joan Freeman (Middlesex Egyetem, Nagy Britannia) tartotta Tehetséges gyerekek és a tudományos nevelés címmel. Ha egy intézmény politikája az, hogy segítsen a tehetséges fiatalokon, akkor színvonala növekedni fog. A jó eredmények érdekében az egész iskola össze kell fogjon. A felderített tehetség csak a jéghegy csúcsa. Nagyon sok elvész, mert lehetôségein alul teljesít. A tudományos munka abban különbözik a mûvészettôl, hogy nincs vége soha, mindig folytatni kell! A konferencia legfiatalabb elôadója, Tomasz J. Macura következett, aki 11 éves korában került az egyetemre, és jelenleg IV. éves. Elmesélte az egyetemre való korai bejutásának körülményeit (95%-ban teljesítette az érettségi teszt követelményeit), és azt, hogy milyen kutatási programokban vett részt. Tôle tudhattuk meg, hogy a Baltimore Egyetemre tôl kezdve évente 18 (14 éven aluli) középiskolás diákot fogadnak be tanulni és kutatni. Említést érdemelnek a következô elôadások is: Javier Touron (az ECHA elnöke, Navarrai Egyetem) arról beszélt, hogyan foglalkoznak a fiatal tehetségekkel Spanyolországban. Véleménye szerint "egy társadalom jövôjének legfontosabb erôforrásai a legtehetségesebb egyének kezében vannak". David Brandon (Középiskolai Oktatás, Haifa, Izrael) Tehetség kutatás és kulturális sokszínûség címmel bemutatta azokat a kognitív és kreatív módszereket, amelyek segíthetnek a tehetségek képzésében. Náluk nagyon nagy gondot okoz a nyelv, a vallás azonban nem akadály. Külön program keretében foglalkoznak a Szovjetunióból származó gyerekekkel, külön az etiópiai áttelepedett zsidó vallásúakkal és külön az arabokkal, drúzokkal és más kisebbségekkel. Tananyagon Kívüli Tudományos Nevelés szekcióban Erôs Barbara, aki az ASHOKA mozgalom magyarországi és szlovéniai képviselôje, bemutatta az Innovatív Tanulás Kezdeményezést, amelynek követelményei: beilleszteni a tanulást a gyerekek mindennapi tevékenységébe, kialakítani egy dinamikus kapcsolatot a gyerekekkel, feladatokat bízni a gyerekekre, terhelni ôket, partneri kapcsolatot létesíteni különbözô társadalmakból származó gyerekek közt, partneri kapcsolatot alakítani ki a fiatalok és a szülôk közt, változtatva az utóbbiak magatartásán, demokratizálni az oktatást, a tanárok tapasztalatainak gyarapításával javítani az oktatást. Az ECHA titkára és gondnoka, Harald Wagner következett, aki ismertette a Rezidenciális Nyári Programokat, amelyet Németországban alkalmaznak. A Német Diákakadémiát 1988-ban alapították és éves diákokkal foglalkozik. Céljai: interdiszciplináris gondolkodás, technikai kutatás, önálló tanulás, az intellektuális potenciál maximális növelése stb. A program hat városban folyik és napot tart. Minden sorozatban 6 kurzus indul kb. 15 diákkal. Egy diák csak egy kurzust látogat és 4-5 órát dolgozik naponta (összesen 50 órát). Ezen kívül vannak póttevékenységek is: zene, sport, kirándulások, esti olvasmányok, színjátszás) tánc, újságcikkírás, idegen nyelvek. A tevékenységek nyelve az angol. A Marylandben (Egyesült Államok) mûködô Howard Hughes Orvostudományi Intézet képviselôje, Jill Conley beszámol arról, hogy pénzsegélyben részesítik a környékbeli (fôleg a Montgomery megyei) állami középiskolákat, és ezzel elérhetôvé teszik a tudományt és a kutatást a fiatalok és tanáraik részére. Jelenleg kéthetes intenzív orvostani biotechnológia kurzust követôen, 10 tanár és 20 középiskolás az intézet

19 laboratóriumait használhatja. A diákok évközben is visszatérhetnek, és heti órát kutathatnak. A konferencia második napját egy Egyesült Államok-beli hármas csapat kezdte meg. A mentor Peggy Connolly és két középiskolás diákja Erich Szczesniak és Lina Nayak az Illinoisból Diák Érdeklôdés és Kutatás programjában vesznek részt. Az elôadás címe: Mentor, Mágus, Múzsa: Az Illinois-i Matematika és Tudományegyetem, költôk és tudósok ihletôje. A program kihívást jelent a diákoknak, hogy részt vegyenek a tudományos kutatásban, és ugyanakkor alkalom a mûvészi kifejezôkészség fejlesztésére is. A diákok egy óriási kirakós játék apró darabkáján dolgoznak. Kérdeznek, kutatnak, és végül egy diákcsoportnak bemutatják az elért eredményt. Számos diák vesz részt nemzeti és nemzetközi tudományos fórumokon. Erich is egy nagy kutatási téma kis részletén dolgozik. Lina elmondta, hogy szeretnének létrehozni egy nemzetközi laboratóriumot, az együttmûködés kiterjesztése céljából. Lidia Borghi, a paviai egyetem fizika tanszékének tanára arról számol be, milyen új módszereket alkalmaznak a fizika oktatásában a diákok érdeklôdésének növelése érdekében ban az olasz Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kutatási Bizottság megteremti az anyagi alapot, hogy különbözô egyetemeken kutatási programokat hozzon létre a tudományos ismeretek hatékonyabb oktatásáért. A éves diákokat megtanítják, hogyan kezeljék a multimédiát és az elektronikus kommunikációt. A tanároknak és diákoknak különbözô együttmûködési lehetôségeket teremtenek: periodikus kutató tanár találkozók, kutató tanár kapcsolat en, diák diák illetve diák tanár kapcsolat en. Véleménye szerint a csoportmunka elônyei: kölcsönhatás, beilleszkedés és összetartozás. Tudományos Kutatásra Nevelés szekcióban az Egyesült Államokban sikeresen alkalmazott programról számolt be Sandra Shmookler, aki a Maryland állambeli Montgomery megye állami iskoláit képviselte. A Howard Hughes Orvostudományi Intézet által támogatott Diák és Tanár Gyakorlat programnak két célja van: felkészíteni az állami iskolák tanárait, irányítani az állami iskolák diákjait. Idén 17 különbözô iskolából jelentkeztek éves diákok, és 6 hetes kurzuson vesznek részt. A tanárok és a diákok együtt kutatnak! A programot a Nemzetközi Egészségügyi Intézet kutatói vezetik. A tanárok visszajöhetnek a következô években is, ha négy mûhely keretében iskolájuk többi tanárának is bemutatják, hogyan mûködik a program. A diákok, az érettségiig, bármikor visszatérhetnek. A kutatók szeretnek fiatal diákokkal dolgozni, mert azok kíváncsiak, nincs elôre gyártott elméletük, és tanulni akarnak. Szeretnék megismerni, hogyan mûködik a tudományos világ. Bonnie Kaiser a New York-i Rockefeller Egyetem Középiskolás Tudományos Nevelés Programok vezetôje elôadásának címe: Diákok és tanárok felkészítése rangos tudományos versenyekre. Nyaranta a Rockefeller Egyetemen középiskolás diákok és tanárok ismerhetik meg a modern kutatómunka tartalmát, módszereit, kultúráját és etikáját. A diákok munkáját kutatók irányítják, heti szemináriumokon számolnak be eredményeikrôl, és egyesek folyóiratokban publikált tudományos cikkek társszerzôiként szerepelnek Újabb hármas következett, Csermely Péter a KUDOSZ két diákelnökével, Korcsmáros Tamással és Pató Bálinttal együtt számolt be a mozgalom elsô hat évérôl. Házigazdánk szerint a diák a következô kérdéseket teheti fel magának: 1. Miért kedvelem a tudományt? 2. Miért vagyok én jobb, mint más? Majd felveszi a kapcsolatot a mentorokkal és kutat! Bemutatták a évi mûködési programot: elkészült az új mentorlista (3500 darab), megrendezik a 6. Nemzeti Kutató Tábort (a Balaton partján), ôsszel megrendezésre kerül a III. TUDOK (170 diák részére), kisebb diáksegélyeket biztosítanak (tanulmányi és kutatási célra, utazásokra stb.), regionális tudományos konferenciákat fognak finanszírozni stb. A mozgalomban jelenleg több mint 3000 anyaországbeli, erdélyi, vajdasági és felvidéki diák vesz részt. Munkájukat ötszáznál több középiskolai tanár irányítja. A diákok nagy része kisvárosokból (31%) és falvakból (23%) származik és csak 18% nagyvárosi illetve 28% budapesti. Kutatási terület szerint 31% választotta a társadalomtudományokat, 27% a természettudományokat, 16% a mûvészetet és csak 1% a gazdaságtant. A mentorok közt 78 akadémikus van. Az ezt követô elôadások is a kelet-európai programokat mutatták be. Korado Korleviè Horvátországban foglalkozik azokkal a tehetséges gyerekekkel, akiknek érdeklôdési területe a csillagászat ben megalapította a Jugoszláv Nyári Csillagászati Iskolát, amely 1991-ben a Visnjan Csillagászati Iskola, 1992-ben Visnjan Oktatási Program, 1995-tôl pedig Wlab Project néven mûködik. Nyári táboruk az isztriai félszigeten van, ahol kisebb mértékû a fényszennyezôdés. A tanfolyamokon csillagászati ismereteket, biológiát, fizikát és matematikát tanulnak a gyerekek. Korado elmondta, hogy ha óvódások jönnek a csillagvizsgálóba, minden gyerek feltesz egy kérdést, a kisiskolások közül már csak egypár kérdez, tehát korán kell kezdeni! Ruszlán Marijcsuk az ungvári egyetemen tanít, és az Ukrajnában létesült Fiatalok Tudományos Akadémiáját képviselte. Értekezésének címe: A tehetséges fiatalok felkészítésének jellemzôi a szovjet utódállamokban. Programjaik: matematika és fizika (csillagászat, gazdaságtan, matematika, fizika); technika és technológia (elektronika, alkalmazott elektronika stb.); számítógép-fejlesztés és programozás; kémia és biológia (biológia, kémia, környezetvédelem, orvostudomány, lélektan); mûvészet és filológia (mûvészetek, angol, francia, német, irodalmi alkotás, ukrán nyelv, ukrán irodalom); történelem (általános történelem, Ukrajna történelme stb.) Véleménye szerint a tehetséges gyerekeknek tehetséges tanárokra van szükségük. Volt szovjet köztársaság képviselôje kezdte az utolsó elôadás sorozatot. Eleonora Kakareka tanárnô bemutatta, miként szervezték meg a diákok tudományos kutató munkáját a minszki 5-ös számú Gazdasági Gimnáziumban. Létrehoztak egy Nevelési Központot a szülôk és a tanárok részére, non stop nevelést alkalmaznak óvoda gimnázium egyetem lépcsôkkel. A tehetséges diákok részére létrehozták az Innováció Gimnáziumot, ahol modern pedagógiai módszereket alkalmaznak (technológiai tervezetek és idegen nyelvû bemutatók, viták stb.). A tudományos tevékenység területei: a matematika, a fizika, a környezetvédelem, a biológia, a humán tudomá- 19

20 20 nyok, a lélektan és a történelem. Az elsajátított elmélet csak tevékenység során alakul képességgé, a tevékenység pedig pozitív érzelmeket von maga után véli a minszki igazgatónô. A Belgiumból érkezô Janewit Pitayataratorn két elôadást tartott. Az elsôt fônöke, Otto F. Joklik nevében, aki nem jöhetett el. Einstein idézettel kezdte: Csináld egyszerûen, amelyen egyszerûen csak lehet, de nem annál egyszerûbben, majd bemutatta a Brüsszelben mûködô Eureka-programot. Minden évben itt osztják ki Az Év Fiatal Feltalálója-díjat. Minden újítás az alkotó készségbôl ered, amely pedig a fantázia, az ösztönös megérzés, a képzelôerô és némely esetben a véletlen eredménye idézi az elôadó. Második elôadása: A virtuális technológia fejlesztése és átadása a Tehetségek Csarnoka keretében három modern programot ismertet: Virtuális vállalatok szervezete, amelyet Bécsben alapítottak 1994-ben; Virtuális technológiák központja, amelyet 1999-ben alapítottak és a Tehetségek csarnoka Az újítás végtelen hatalma, amely a közép- és kelet-európai fiatalok érvényesülését támogatja. Bepillantást nyerhettünk az izraeli oktatási minisztérium tehetséges gyerekekre vonatkozó politikájába is Shlomit Rachmel asszony elôadásából. Az izraeli tanügy központosított közös program szerint tanulnak a diákok, az oktatás heti hat napon folyik(!). A tehetséges gyerekek rendes iskolába járnak öt napon át, majd a hatodik napon külön program szerint tanulnak. Lehetôségek: felgyorsítás - erre a célra nyílt egyetemek létesültek, ahol hetente egyszer foglalkoznak a tehetséges diákokkal, és lehetôség van egyéni tanulásra is; gyarapítás létrehoztak ún. mágnesközpontokat, ahol robotikát tanulhatnak az érdeklôdôk, illetve a mindennapi élet problémaival kapcsolatos ismereteket oktatnak (kézügyesség fejlesztése, design stb.); tudomány és technológia a közösség szolgálatában ezzel kapcsolatban több program mûködik: a Fiatal Vállalkozó; Az ivóvízzel kapcsolatos és az Én is tudom program. A konferenciát, amely a fiatalokról szólt, természetesen csakis egy fiatal zárhatta. Tomasz J. Macura, az elôzô nap sztárja, terveirôl számolt be. Öccsével egy alapítványt hoztak létre fiatal kelet-európai (lengyel, de nemcsak!) diákok támogatására. Szeretnék, ha 4-6 tehetséges diák vehetne részt évente a 3 hetes tanfolyamon a Baltimore Egyetemen, taneszközöket szándékoznának küldeni Kelet-Európának, és 1000 dolláros ösztöndíjat készülnek átadni évente a legkiválóbb lengyel diáknak. Ezután átnyújtotta Csermely Péternek és a KUDOSZ diákelnökeinek azt a könyv-, videokazetta- és multimédiás CD csomagot, amelyet magával tudott hozni abból a 4500 dolláros adományból, amellyel egyik tanára támogatja a magyarországi kutató diákokat. A búcsúvacsora meglepetés volt minden résztvevô számára, de milyen is lehet ilyen történelmi környezetben, ha nem reneszánszi? Lantos zenekísérettel, de kanál, kés és villa nélkül fogyasztottuk az ízletes falatokat, gyanakodva figyeltük a citromos-vizes tálat, amelyrôl késôbb derült ki, hogy ujjaink öblögetésére szolgál. Rájöttem, hogy ezért is volt félhomály! Mindenki jól érezte magát, és pár pillanatig gondolatban visszatérhettünk Mátyás király korába. Amikor a makedón szomszédom a libát guszkának és a süteményt kozonáknak nevezte, felrémlett bennem, hogy azzal a bizonyos dáko-román elmélettel gond van! Indulni kellett, sok élménnyel és tapasztalattal. Ez alatt a két nap alatt sokat okultunk mi, a keletiek, de talán azok is, akik nyugatabbról jöttek Visegrádra. Jó lenne nálunk is változtatni egy kicsit az oktatás stílusán, ha azt szeretnénk, hogy kevesebb göröngy legyen az Európába vezetô úton. Tapasztalatom a nagyenyedi diákok tudományos munkájának irányításában arra a felismerésre vezetett, hogy ilyen jellegû tevékenység azoknak a diákoknak is sikerélményt hozhat, akik a hagyományos diákversenyeken nehezebben érvényesülnek. Ott ragyogni kell, a mi diákköri munkánkban elég, ha lassan parázslik a tehetséges gyermek, és lehet egy olyan úton indul el, amelyet felnôttként is követni fog. A Kutató Diákok Országos Mozgalma A magyar tudomány méltó helyet harcolt ki magának a nemzetközi porondon. Ritka az a kis nemzet, amely annyi Nobel-díjast mondhat magáénak, mint a miénk. De az eredmények mögött hosszú évek munkája áll, és csak akkor tarthatjuk meg ezt a megtisztelô helyet, ha biztosítjuk az utánpótlást. Ha végiglapozzuk nagy tudósaink életrajzát, észrevehetjük, hogy legtöbbje korán kezdte el a kutatást, és már a középiskolában felfigyeltek rá, már akkor kimagaslott a többiek közül. És általában ott állt mögötte egy lelkes tanár, aki biztatta és tanácsokkal látta el. Ilyen tanárok ma is vannak, és kis tudósok hatalmas csoportja készül átvenni a stafétabotot. Csak meg kell találni ezeket a fiatalokat, és biztatni kell ôket, máris elcsodálkozhatunk, mire képesek. Legtöbb iskolában voltak és vannak ilyen irányú próbálkozások, de egyeztetni kellett a tehetségek irányítását, és pár éve ez is megtörtént ban Budapesten megalakult a KUDOSZ (honlapja Azután bejegyezték a Kutató Diákokért Alapítványt, amely az anyagi alapot próbálja megteremteni. Sok alakuló diákkörön segített az alapítvány (tavaly például a tordai Balázs Ferenc Önképzôkör, idén pedig a nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzôkör nyert pályázatot, és jutott modern számítógéphez) ben hatodszor jelent meg a Kutatási lehetôségek középiskolásoknak címû kiadvány, amely többek közt tartalmazza azoknak a kutatóknak a listáját, akik vállalták a mentor szerepét, és készek fogadni a középiskolások kérdéseit, és helyet szorítani nekik Magyarország számos kutatólaboratóriumában. A lista idén csaknem ötven mentorral bôvült, és jelenleg több mint ötszáz nevet tartalmaz, többek közt 78 akadémikusét (a Nobel-díjas Oláh Györgyét is!). A mozgalomban jelenleg több mint 3000 anyaországbeli, erdélyi és felvidéki diák vesz részt, akiknek munkáját több mint 500 középiskolai tanár irányítja. A diákok nagy része kisvárosokból (31%) és falvakból (23%) származik és csak 18%-a nagyvárosi illetve 28%-a budapesti. Kutatási terület szerint: 31% választotta a társadalomtudományokat, 27% a természettudományokat, 16% a mûvészetet és csak 1% a gazdaságtant. A kis kutatókat állandóan értesítik a különbözô újdonságokról, kiadványokról, konferenciákról és táborokról.

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Bálint-házban, a Szabad Zsidó Tanház előadássorozat keretében elhangzott: Kárpáti Ildikó, Példák a zsidóság ábrázolására az amerikai filmtörténetben

Bálint-házban, a Szabad Zsidó Tanház előadássorozat keretében elhangzott: Kárpáti Ildikó, Példák a zsidóság ábrázolására az amerikai filmtörténetben Azonosító: ART18 2011 10 31 Lelkednek sem Art egy kis táplálék 2011. 10. 05. szerda Bálint-házban, a Szabad Zsidó Tanház előadássorozat keretében elhangzott: Kárpáti Ildikó, Példák a zsidóság ábrázolására

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ Hedwig Courths-Mahler Szigethercegnõ 2. kiadás A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Die Inselprinzessin Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt.

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt. csendes óráimban, vagy álmatlan éjszakáimon át kirajzolódtak előttem a mélytitkú tárnák s gyakran hallani véltem a gépek zakatolását s a verejtékhúzó csákányok döngését a rózsafáim alatt, vagy a templomunk

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A. Ne engedd, hogy elsodorjon az élet!

POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A. Ne engedd, hogy elsodorjon az élet! POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A Ne engedd, hogy elsodorjon az élet! Előszó Ez a könyv egy kicsit lelkizős, egy kicsit életmód-tanácsadó, személyiségfejlesztő, önmenedzselő. Olyan, mint én, mindenbe belekap

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek MIT ÉR AZ EMBER, HA MAGYAR? Javasolt feldolgozási idő: 120 perc 1. feladat Olvasd el Ady Endre Vér és arany című kötetéből Az ős Kaján című verset, majd válaszolj

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

Államfői látogatás Bogyiszlón

Államfői látogatás Bogyiszlón VII.ÉVFOLYAM 4. SZÁM Bogyiszló község polgárainak lapja 2016. április Államfői látogatás Bogyiszlón Áder János köztársasági elnök a Víz Világnapján március 22-én a dunai jeges árvíz 60. évfordulójának

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt ISMERED NYÍREGYHÁZÁT? című pályázat BLAHA LUJZA Pályázat beküldője:

Részletesebben

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a Magyar nemzetismeret/haza a magasban c. könyvhöz Magyar nemzeti ünnepek I. Az ünnep http://www.nemzetismeret.hu/index.php?id=1.6 1.

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora

2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora 2016-os Cool-túra vetélkedő feladatsora 1. Valószínű, hogy Dózsa Györgyöt nem ültették izzó vastrónra kivégzésekor, csupán ácsolt székre. Ám a fejére valóban felhevített vaskoronát tettek. Hol történt

Részletesebben

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek"

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek GALAMBOS SÁNDOR A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki.

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki. DECEMBER- KARÁCSONY HAVA-ÁLOM HAVA JELES NAPOK December 25. Karácsony December 26. Karácsony NÉPSZOKÁSOK, NÉPI HIEDELMEK ADVENT Advent a kereszténység egyik legfontosabb időszaka: a négy hét alatt a hívek

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben