Szervezeti és működési szabályzat

Átírás

1 Szervezeti és működési szabályzat Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola 3600 Ózd, Petőfi út 20. Ikt.szám:126-II/93/2014 0

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az intézmény alapító okirata, feladatai Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetősége A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Munkaköri leírás-minták A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A vizsgák rendje Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A dohányzással kapcsolatos előírások A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A mindennapos testnevelés szervezése A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete

3 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség A munkavállalói közösség A szülői munkaközösség A diákönkormányzat, diáktanács Az osztályközösségek A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Kapcsolattartás az iskolai sportkörrel A külső kapcsolatok rendszere és formája A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények A tanulói késések kezelési rendje Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézményi hagyományok ápolása Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Gábor Áron Szakképző Tagiskolája Általános munkarend Az elméleti oktatás rendje A gyakorlati oktatás rendje Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Rendkívüli távolmaradás A kötelező óraszám feletti feladatok ellátása A tanév helyi rendje: Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és a tanulói balesetek megelőzése A tanulóbalesetek megelőzése érdekében alkalmazott védő-óvó előírások A mindennapi testedzés formái

4 Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályai A pedagógusok munkakörükből fakadó és megbízás alapján ellátandó feladatai Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Árpád Vezér Szakiskolai Tagintézménye Az intézmény működési rendje A tagintézményben folyó elméleti oktatás rendje Gyakorlati oktatás rendje Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Intézményen kívüli kapcsolattartás Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület szakmai munkaközössége A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Teendők bombariadó esetén A dohányzás tagintézményi szabályai A tagintézmény munkarendje A tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái és időkeretei A tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás, egyeztető eljárás szabályai Az intézményi hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje Egyéb rendelkezések Záró rendelkezések MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK

5 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről évi CCXXII törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásról 501/ korm.rendelet a tankönyvtörvény végrehajtásáról 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete szeptember 1-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 1.3 A belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az iskola épületébe érkező szülők ill. idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Székhelye: 3600 Ózd, Petőfi út 20. 4

6 Oktatási azonosítója: Alapító okiratának kelte: július 12. Fenntartója: EMMI Működési köre: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben összetett iskola ( szakközépiskola, szakiskola) működik Tagintézményei, telephelyei: a) Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Gábor Áron Szakképző Tagiskolája (3600 Ózd, Bolyki főút 2.) b) Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Árpád Vezér Szakiskolai Tagintézménye (3600 Ózd, Árpád vezér út 13.) Alaptevékenységei: Üdülői szálláshely-szolgáltatás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Munkahelyi étkeztetés Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 5

7 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő nemzetiségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Foglalkoztatást elősegítő képzések M.n.s. egyéb felnőttoktatás Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Egyéb közfoglalkoztatás Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény az elfogadott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik A pénzügyi és gazdálkodási feladatait, könyvvezetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Ózd Város Önkormányzata és a magyar állam gyakorolja. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A gazdasági szervezet feladatköre Az intézmény pénzügyi és gazdálkodási feladatait, könyvvezetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az intézményvezető, a tagintézmény-vezetők munkáját kihelyezett gazdasági dolgozók segítik. Az intézmény vezetője utalványozási joggal rendelkezik; ellenjegyzésre a KIK vezetője jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. 6

8 3.2.2 A konyha szervezeti egysége Az intézményben található konyhákat a törvényi rendelkezések alapján a helyi önkormányzatok működtetik. Az élelmezési nyersanyagnormát a helyi önkormányzatok állapítják meg. Az étkezési díjat az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. 4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A köznevelési intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdaságvezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők és a helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi, illetve a szakmai vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek és vizsgajegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők helyettesítik az előbb említett sorrendben. Az intézményvezető tartós távolléte (legalább 2 hét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető-helyettesek helyettesítése: az általános igazgatóhelyettest: a tagintézmény-vezetők a tagintézmény-vezetőt: a tagintézmény-vezető helyettesek helyettesítik, ahol nincs helyettes, ott az osztályfőnöki munkaközösség-vezető 7

9 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. a tagintézmény-vezetők számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az általános igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a tagiskolák által szervezett vizsgák esetében a vizsgadokumentumok aláírásának jogát. 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők és helyetteseik. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket, a tagintézmény-vezetőket és helyetteseiket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi, tagintézményvezetői és helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgató közvetlen munkatársai távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza. 8

10 9

11 4.4 Az intézmény vezetősége Az intézményvezető feladatait a vezető-helyettesek közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. Az igazgatóhelyettes, a tagintézményvezetők, a tagintézmény-vezető helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Általános igazgatóhelyettes: Az intézmény egészére vonatkozó feladatokat lát el a tanügyigazgatás területén. A közismereti képzés szervezése, az iskolai adminisztráció figyelemmel kísérése, óralátogatások, az osztályozó vizsgák, javítóvizsgák szervezése és ezzel kapcsolatos adminisztráció, érettségi vizsgák szervezése, a továbbtanulók segítése, tanulmányi versenyek szervezése, naplók, törzskönyvek ellenőrzése, a túlórák elszámolása, ellenőrzése tanulókkal kapcsolatos statisztikák elkészítése, az iskola nyomtatványrendelésének segítése és felügyelete, helyettesítési napló vezetése, az átvétellel vagy más okokkal kapcsolatos osztályozó vizsga megszervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Tagintézmény-vezető: A tagintézmények szakmai tevékenységét irányítja, ellenőrzi. A tagintézményekben az oktatás szervezése, az iskolai adminisztráció figyelemmel kísérése, a munkaközösségek felügyelete, kapcsolattartás a szülői közösségekkel, osztályozó vizsgák, javítóvizsgák szervezése, az ezzel kapcsolatos adminisztráció. Érettségi vizsgák szervezése, a továbbtanulók segítése, tanulmányi versenyek szervezése, naplók, törzskönyvek ellenőrzése, a túlórák elszámolása, ellenőrzése, a tanulókkal kapcsolatos statisztikák elkészítése, óralátogatások, az iskolai könyvtár felügyelete. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatosan a felvétellel ill. átvétellel kapcsolatos döntés, az átvétellel vagy más okokkal kapcsolatos osztályozó vizsga előírása, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a diákönkormányzattal való együttműködés, a minőségirányítási tevékenység összefogása, tantárgyfelosztás alapján órarend készítése. Az Árpád Vezér Szakiskolai Tagintézményben a szakmai elméleti tantárgyak oktatásának szervezése és a szakmai elméleti tantárgyat tanító tanárok munkájának szervezése, ellenőrzése, valamint a gyakorlati oktatásvezető munkájának irányítása és szervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Tagintézmény-vezető helyettes: A tagintézmény-vezető munkáját segítik, szükség esetén helyettesítik őket. A tagintézmény-vezető helyettes feladata a szakmai elméleti tantárgyak oktatásának szervezése és a szakmai elméleti tantárgyat tanító tanárok munkájának szervezése, ellenőrzése, valamint a műszaki vezető munkájának irányítása és szervezése., a közismereti képzés szervezése, az iskolai adminisztráció figyelemmel kísérése, a munkaközösségek felügyelete, kapcsolattartás a szülői közösségekkel. Óralátogatások, az osztályozó vizsgák, javítóvizsgák szervezése és ezzel kapcsolatos adminisztráció, érettségi vizsgák szervezése, a továbbtanulók segítése, tanulmányi versenyek szervezése, naplók, törzskönyvek ellenőrzése, a túlórák elszámolása, ellenőrzése tanulókkal kapcsolatos statisztikák elkészítése, az iskolai könyvtár működésének felügyelete, az iskola nyomtatványrendelésének segítése és felügyelete, jelenléti ív, helyettesítési napló vezetése. A telephelyen a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosan a felvétellel ill. átvétellel kapcsolatos döntés előkészítése, az átvétellel vagy más okokkal kapcsolatos osztályozó vizsga előírása, a 10

12 gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a diákönkormányzattal való együttműködés. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A műszaki vezető: a Gábor Áron Szakképző Tagiskolában irányítja a szakmai képzést, a gyakorlati munkát valamint a tanműhely működését, feladatába tartozik a műszaki jellegű pályázatok készítése, iskolarendszeren kívüli képzések szervezése, kapcsolattartás a gazdálkodó szervezettekkel, Kamarával, Munkaügyi Központtal, szakmai vizsgák, tanulmányi versenyek szervezése, óralátogatások, munkanaplók ellenőrzése, a tantárgyfelosztás elkészítése a szakképzésre vonatkozóan, a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítása, ellenőrzése. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A középvezetők félévenként beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. A középvezetők véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek, és döntenek mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Vezetői értekezletekre havonta kerül sor a székhelyintézményben és a tagintézményekben. Abban az esetben, ha az egész intézmény munkáját érintő kérdés, probléma merül föl, az igazgatótanácsot tájékoztatni kell erről. Középvezetők az intézményben: Munkaközösség-vezetők részletes feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A levelező tagozat és az esti tagozat vezetője - felel a tagozaton folyó munkáért. A tagozatvezető a felnőttoktatásban résztvevő tanulók tekintetében a tanulói jogviszony megszüntetésének kivételével gyakorolja az igazgatót megillető jogkört. A tanulói jogviszony megszüntetéséről az iskola igazgatója dönt, a tagozatvezető véleményezési joggal élhet Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A diákönkormányzattal való kapcsolattartást a diákönkormányzat munkáját segítő pedagóguson keresztül látja el. 11

13 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető és a gazdasági ellenjegyző aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az intézmény szakszerű és hatékony működtetését az igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács 4 főből áll, és általában havonta egyszer tart rendes ülést. Az üléseken minden vezető részvétele kötelező. Rendkívüli igazgatótanácsi ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti. Az igazgatótanácsi ülést az igazgató vezeti. A tanács döntéseit szavazással hozza. Személyi kérdésekben az igazgatótanács titkos szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A tagiskolákkal való kapcsolattartás általános formája az elektronikus kommunikáció. Az igazgatótanács tagjai: Az intézmény vezetője Az intézmény általános igazgatóhelyettese Tagintézmény-vezetők 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: 12

14 az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők, a tagintézmény-vezető helyettes, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése, a naplók folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. 13

15 Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 14

16 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a évi CCXXXII. törvény a nemzeti tankönyvellátásról (Ntt), 501/2013 Korm. rendelet a tankönyvellátásról szóló törvény végrehajtásáról a17/2014. EMMI a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvekhez minden tanuló hozzájusson. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése az Ntt. 1. (2) bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (b) pontjában kijelölt szerv, a Könyvtárellátó lát el Az iskolai tankönyvellátás helyi feladatait az iskola vezetője által megbízott tankönyvfelelős végzi Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja oly módon el, hogy a névre szóló tankönyvcsomagokat a Tankönyvellátótól átveszi, majd azt a kijelölt tankönyvfelelős az tanulóknak kiosztja Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz az iskolában folyó tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak az Ntt. 4. (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra. 15

17 A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyvtámogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be A tankönyvfelelős az pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható Nem kérhet az iskolaigazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel A tankönyvtámogatás módjának meghatározása Az pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év június 30-áig elkészíti az iskola végleges tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét az pontban szereplő megállapodás szabályozza A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 16

18 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy 17

19 adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a főbejárat előtti ill. a hátsó kijárat mögötti terület, ahol az épület a legrövidebb időn belül elhagyható.. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője, helyettese, a tagintézmény-vezetők és helyetteseik közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor nappali tagozaton tanítási órák, a tanulók számára szervezett iskolarendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és óra között, pénteken 7.30 és óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézményben alkalmazott főállású pedagógusok munkaideje heti 40 óra, melyből a törvényben előírt kötött munkaidő ennek 80%-a, amit a kötelező és az egyéb elrendelt tanórákon felül neveléssel és oktatással összefüggő feladatok ellátására fordítanak. 18

20 A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. (Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 19