Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2009.(II.23.) rendelete

Átírás

1 Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2009.(II.23.) rendelete a gyermekek védelmének helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a gyermekek védelmének helyi szabályairól szóló 18/2009.(X.26.) rendelettel) Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében, 29. (1) (2) bekezdésében, 131. (1) bekezdésében (a továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja, hatálya, az ellátás típusai 1. A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza. 2. (1) 1 A rendelet hatálya kiterjed Jászkisér Város közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, valamint a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyerekekre és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre. Továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) 2 A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősít országok állampolgárainak jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Jászkisér közigazgatási területén tartózkodó, nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az ideiglenes intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. 3. A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint: a) pénzbeli és természetbeli ellátások: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, tankönyvtámogatás. b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása érdekében, működtetett óvoda, általános iskolai napközi, bölcsőde. Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 4. 3 (1) A gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a kiskorú 1 Módosítás: a gyermekek védelmének helyi szabályairól szóló 18/2009.(X.26.) rendelet. Hatályos: 2009.XI Módosítás: a gyermekek védelmének helyi szabályairól szóló 18/2009.(X.26.) rendelet. Hatályos: 2009.XI Módosítás: a gyermekek védelmének helyi szabályairól szóló 18/2009.(X.26.) rendelet. Hatályos: 2009.XI.01. 1

2 vagy 18 év feletti, de 25. életévét nem betöltött közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermekét gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerül és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában időszakos létfenntartási gond, illetve létfenntartást veszélyeztető élethelyzet különösen: a) a szülő halála, b) a családot ért elemi kár c) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, d) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, illetve a gyermek családba való visszakerülése, f) a szülő vagy a gyermek 5 napot meghaladó kórházi kezelése, g) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik, h) a gyermek iskoláztatásával, illetve óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadások (3) A (2) bekezdés alkalmazásában a) az elhalálozást halotti anyakönyvi kivonattal, b) a várandósságot orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyvvel, c) a nevelésbe vételt, illetve annak megszűnését gyámhivatali határozattal, d) a kórházi kezelést az ellátást végző intézmény által kiadott igazolással, e) a tanulói jogviszonyt iskolalátogatási igazolással, f) az óvodai nevelést az óvoda által kiadott igazolással (4) Az elemi kár tényét az önkormányzat környezettanulmány útján állapítja meg. (5) Nem állapítható meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a környezettanulmány során vagy más hiteles módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat és az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, és az időszakos létfenntartási gond, illetve a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet nem áll fenn. Beiskolázási támogatás 5. (1) Az önkormányzat a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező általános iskolai, iskolarendszerű középiskolai nappali és főiskolai, egyetemi nappali tagozatos tanulók részére beiskolázási támogatásként, jövedelemtől függetlenül tankönyvtámogatást biztosíthat. (2) A támogatás összegét a képviselő-testület évente a tanítási év indításakor határozza meg. (3) Amennyiben a támogatásban részesülő gyermek az önkormányzat által fenntartott általános iskolában tanul, a támogatás összegét közvetlenül az iskola részére kell átutalni. A támogatás összegével a szülők által a tankönyvekért fizetendő összeget csökkenteni kell. (4) Azon általános iskolában tanuló gyermekek részére, akik nem a nagyközség önkormányzata által fenntartott általános iskolába járnak, a támogatás összegét pénzben kell kifizetni. (5) Nem részesíthető iskolakezdési támogatásban az a tanuló, aki részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került megállapításra. 2

3 Természetben nyújtott ellátások 6. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Természetbeni ellátások különösen a megállapított támogatás összegének erejéig a) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása; b) élelmiszer-utalvány biztosítása; c) gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása; d) tandíj, kollégiumi díj átvállalása; e) tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha a) a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy b) amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a - különösen a védelembe vett gyermek nevelése, gondozása érdekében - természetben nyújtott támogatás célravezetőbb. (5) A pénzbeli ellátásként megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátásra kell átváltoztatni, ha a gyermek érdekében indokolt és célravezetőbb. A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai 7. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő, az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén - a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról is be kell csatolni. (3) E rendelet 4. (1) bekezdése esetében a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt lehet készíteni. Ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartama tekintetében, elő kell írni a vagyonnyilatkozat benyújtását. 8. A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására felülvizsgálatára, az ellátás összegének, formájának megváltoztatására, megszüntetésére, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetésére és annak méltányosságból történő elengedésére illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskörét a Szociális Bizottságra ruházza át. 9. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve a pénzben fizetett tankönyvtámogatás a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül kerül kifizetésre a Polgármesteri Hivatal házipénztárából. Erről a határozatban tájékoztatni kell a támogatás felvételére jogosultat. 3

4 (2) Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, természetbeni ellátás formájában biztosítják, úgy a támogatást az önkormányzat az illetékes intézménynek, gazdasági társaságnak, vállalkozónak utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a Polgármesteri Hivatal házipénztárában vehető fel. (3) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a tandíjat, a kollégiumi díjat, a gyógyszerköltséget, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díjat, a tankönyv, tanszer árát, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az (1) (2) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl. az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség stb.). A fentiekről a kérelmezőt tájékoztatni kell. (4) Amennyiben Szociális Bizottság a gyermekvédelmi ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak ad helyt ad, az ügyben egyszerűsített határozat hozható. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 10. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele a (2) bekezdésben foglalt kivétellel önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a Gyvt. 68. (3) bekezdése alapján foganatosított védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, bölcsőde, iskolai napközis foglalkozás. Gyermekjóléti szolgáltatás 11. (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat az általa fenntartott Alapszolgáltatási Központ keretén belül biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a Gyvt a alapján jegyző, a Gyvt a alapján a gyámhivatal vagy bármely állampolgár gyermek veszélyeztetettségére utaló jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül az Alapszolgáltatási Központ vezetőjénél lehet. (3) Az ellátás biztosítását az Alapszolgáltatási Központ vezetőjének intézkedése alapozza meg. (4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt ai határozzák meg. Bölcsődei ellátás 12. (1) A bölcsőde, mint személyes gondoskodást nyújtó intézmény, biztosítja a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését azok számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközben ellátásukról nem tudnak gondoskodni. (2) Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető, gondozható az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődében. (3) A bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló írásbeli kérelmet az intézmény vezetőjénél 4

5 lehet előterjeszteni. (4) Bölcsődei ellátásban részesülhet elsősorban az a gyermek: a) akinek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége vagy, b) akiről szülője, nevelője, gondozója munkavégzése, tartós betegsége, szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni, c) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül. (5) Megszűnik a bölcsődei ellátás: a) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek 3. évét betöltötte, b) a (2) bekezdésben foglalt esetben, ott megjelölt időponttal, c) ha a szülő vagy más törvényes képviselő az ellátás megszüntetését kéri. (6) Meg kell szüntetni a bölcsődei ellátást az orvos szakvéleménye szerint, ha a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartás-zavara veszélyezteti a többi gyermek egészségét, (7) Meg lehet szüntetni a bölcsődei ellátás: a) ha a térítési díj fizetésére kötelezett, a díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenében sem tesz eleget, s ez által legalább 3 (három) hónapos díjfizetési hátraléka keletkezett, b) ha a gyermek az ellátást folyamatosan legalább 4 (négy) hétig alapos indok nélkül nem veszi igénybe. (8) Nem szűnik meg, illetve nem lehet megszüntetni a bölcsődei ellátást, ha az igénybevételre védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, kivéve a (7) bekezdésben foglalt esetet. (9) A bölcsődei ellátás igénybevételét (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az intézmény vezetőjének intézkedése alapozza meg. Amennyiben az intézmény vezetője a bölcsődei ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmet haladéktalanul megküldi az önkormányzat Szociális Bizottságának, amely átruházott hatáskörben dönt az ellátás igénybevételéről. Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás 13. Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Térítési díj 14. (1) A bölcsődei ellátás, illetve az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét külön rendelet tartalmazza. (3) A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. (4) Egyéni rászorultság alapján az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy 5

6 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné. (5) A személyi térítési díj megfizetése alól mentesíthető a kötelezett, amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembevételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (6) A személyi térítési díj csökkentésére, elengedésére vonatkozó kérelmek felől a Szociális Bizottság dönt. (7) A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Záró rendelkezések 15. (1) E rendelet év március hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit amennyiben az a kérelmező számára hátrányos helyzetet nem teremt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekek védelmének helyi szabályairól szóló, 14/2003.(VI.26.) és az azt módosító 17/2004. (XI.02.) rendelete. Kelt: Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete február 19. napján tartott ülésén. P. H. /: Hajdú László :/ /: dr. Gócza Tamás :/ polgármester jegyző Kihirdetési záradék: A rendelet a mai napon kihirdetésre került. Jászkisér, február 23. /: dr. Gócza Tamás :/ jegyző 6