ENERGIAHATÉKONY BELTÉRI VILÁGÍTÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ENERGIAHATÉKONY BELTÉRI VILÁGÍTÁS"

Átírás

1 Épületenergetika, HUHR/1001/2.2.1/0009 ENERGIAHATÉKONY BELTÉRI VILÁGÍTÁS Marinko Stojkov, PhD, Damir Šljivac, PhD; Danijel Topić, Kruno Trupinić, M. Sc, Tomislav Alinjak, Stevče Arsoski, Zvonimir Klaić, PhD, Dražan Kozak, PhD 2012

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Természetes napfény Emberi fényigény Az emberi szem és érzékenység a fényspektrumra Természetes beltéri világítás...12 ahol: Fény szintjének szabályozása beltéri területeken Beltéri falak színének befolyása a fényintenzitásra MESTERSÉGES BELTÉRI VILÁGÍTÁS Alapvető fotometriai mennyiségek Szükséges megvilágítási értékek a tér céljával összefüggésben Fény színhőmérséklete...25 Színhőmérséklet Mesterséges fényforrások fejlődése Hagyományos (konvencionális) mesterséges fényforrások Fényerősség-eloszlás Mesterséges fényforrások felosztása öregedése Világítás és energiahatékonyság Világításhoz igényelt éves energia egy épületben az EN (kwh/év) szabvány szerint Világításkezelő rendszerek Kiegészítő és modern intézkedések javított energiahatékonyságú világításkezeléshez Világítási energia numerikus index (LENI) Mérési és számítási módszerek egy épület világítási rendszerében fogyasztott elektromos energia meghatározásához Épület világításához szükséges elektromos energia mérése A LENI-t befolyásoló tényezők Az a tényező, amely meghatározza a mesterséges megvilágítás függését a napfénytől A világítás használatát és a világítás vezérlését mutató tényező A világítás állandó kimenő teljesítményével összefüggő tényező és a karbantartási tényező (MF) Gázkisüléses fényforrások Fénycsövek Mik a fénycsövek? Történelmi fejlődés Lumineszcencia A fénycsövek szerkezete Hidegkatódos fénycsövek A kibocsátott fény spektruma A fénycsövek hatásfoka Élettartam vége Fénycsöveken található jelölések Fénycsövek típusai Fénycsövek előnyei és hátrányai Kompakt fénycsövek Bevezetés A kompakt fénycsövek felépítése

3 A kompakt fénycsövek működése és típusai A kibocsátott fény spektruma A kompakt fénycsövek hátrányai A környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatás A kompakt fénycsövek energiahatékonysága Összehasonlítás a hagyományos izzókkal Az energiatakarékos izzók használatát ösztönző európai irányelvek Indítókapcsolós eszközök A fénycső gyújtója A fénycső előtéte VILÁGÍTÓ DIÓDÁK LED-ek A LED-ek fényszínei és a LED-ek gyártásához használt anyagok Fehér LED Nagy teljesítményű LED Világító diódák hűtése A LED-ek műszaki adatai és jellemzői A LED lámpák fotometrikus paraméterei A LED mint a hagyományos izzók és fénycsövek helyettesítője Hagyományos égők és LED beltéri világítási égők összehasonlító táblázata LED energiahatékonysága LED színhőmérséklete és színvisszaadása A fényáram dinamikus paramétereinek fenntartása és a világító diódák élettartama Esettanulmányok VÉGKÖVETKEZTETÉS HIVATKOZÁSOK

4 1. BEVEZETÉS 1.1. Természetes napfény A fény, azaz az elektromágneses hullámok természetét a kettősség jellemzi, és fizikai szempontból egyaránt leírható a fény kvantum- (korpuszkuláris) elméletével (Planck-féle elmélet), és a fény elektromágneses (hullám-) elméletével (Maxwell-féle elmélet). A kvantumelmélet szerint egy mozgásban levő tömeg minden része kapcsolódik egy hullámmal, amelynek a hullámhosszát a következőképpen definiálják: h λ = (1.1) mc ahol: λ a hullámmozgás [m] hullámhossza h Planck-állandó, 6, Js m részecsketömeg [kg] c részecskesebesség [m/s]. Mivel a fény természete hullámokat is magában foglal, a hullámot jellemzi az amplitúdója, frekvenciája, hullámhossza és sebessége is, 1.1. képlet Hullám amplitúdója 1.1. kép Fényhullám jellemzői A hullámterjedési sebesség a következőképpen írható: c = λ f (1.2) ahol: c hullámterjedési sebesség [m/s]. λ hullámhossz [m] f frekvencia [Hz]. A hullámterjedési sebesség függ a közegtől is, amelyen keresztül a hullám terjed, miközben a frekvencia nem közegfüggő. Ezért a hullámhossz, mint a hullámterjedési sebesség, függ a közegtől. A fény sebessége vákuumban 2, m/s, és az összes alábbi helyzetben állandó értékűnek tekinthető. Érdemes megemlíteni, hogy a fény minden hullámhossza egy 3

5 konkrét fotonra vonatkozik, és, hogy az energia az összes hullámhosszon oszlik szét, amiért egy foton energiája fordítottan arányos annak hullámhosszával. A sugárzó energia spektruma túlterjed a és 10 5 m közötti hullámhossztartományon. A legnagyobb energia a legkisebb hullámhosszú fotonokból származik, a nagy hullámhosszú fotonok (rádióhullámok) rendelkeznek a legkisebb energiával. Ami a világítást illeti, az elektromágneses spektrumnak három olyan tartománya van, amely számít. Ezek az ultraibolya, a látható és az infravörös tartományok. Az 1.2. ábra a fény egy elektromágneses spektrumát mutatja. Frekvencia [Hz] Hullámhossz [m] Ultraibolya fény Látható fény 1.2. ábra Fény elektromágneses spektruma (A kozmikus sugarak, B gammasugarak, C röntgensugarak, D ultraibolya tartomány, E látható fény, F infravörös tartomány, G rádiófrekvenciák) Ahhoz, hogy az anyagi testek közötti hőcserét jobban lehessen leírni és megérteni, a tökéletes fekete test fogalma használható, amely etalonként szolgál az anyagi testek megjelenésének elemzésekor. Egy fekete test teljesen elnyel minden elektromágneses sugárzást, tekintet nélkül a hullámhosszra és az irányra. Továbbá, semmilyen egyéb test nem képes kibocsátani több sugárzást egy adott hőmérsékleten és hullámhosszon, mint amit egy fekete test képes, így az utóbbi diffúz kibocsátónak tekinthető, ami azt jelenti, hogy a sugárzásának intenzitása nem függ a terjedési iránytól. Az 1948 és 1979 közötti időszakban a platina fagyási hőmérsékletén (2042 K) működő fekete test luminanciáját (fénysűrűségét) használták nemzetközi referencia szabványként a fényerősség definiálására (ez 60 cd/m 2 fénysűrűséget jelentett) ben került bevezetésre a kandela a fényerősség új egységeként. 4

6 A Planck-féle sugárzási törvény A fekete test által kibocsátott sugárzás intenzitása [W/m 3 ] az abszolút hőmérséklet és a hullámhossz függvényének tűnik, és a kiváló Planck-féle függvény [1.1] fejezi ki: I λ, c 2 h c = W / m h c0 5 λ k T λ e 1 ahol: h=6, Js Planck-állandó k=1, J/K Boltzmann-állandó c 0 =2, m/s a fény sebessége vákuumban T abszolút hőmérséklet [K] λ hullámhossz [m] (1.3) Stefan Boltzmann-törvény A spektrum a hullámhosszak azon részének bemutatására alkalmazott kifejezés, amelyből a sugárzás áll. A látható sugárzás (fény) spektrumát legközönségesebben a fény egy meghatározott közegen, például prizmán, lencséken és hasonlókon történő refrakciójának segítségével ábrázolják. Elvben a rövidhullámú sugárzás nagyobb refrakciót szenved, mint a hosszúhullámú. A látható spektrum optikai megjelenítésének legismertebb példája a szivárvány. Az elektromágneses sugárzások azokban a hullámhosszakban vagy frekvenciákban különböznek, amelyekből állnak. Ezért a sugárzást alkothatja csupán egyetlen hullámhossz, vagy számos hullámhossz vagy frekvencia, így különbséget lehet tenni az alábbiak között: Monokróm sugárzás Integrált (komplex) sugárzás A monokróm sugárzás csak egyetlen hullámhosszú elektromágneses sugárzásra, azaz egy, az átlagos hullámhossz által kijelölt keskeny spektrumsáv (például 10 nm) sugárzására vonatkozik. A monokróm sugárzástól eltérően a komplex sugárzás több különböző hullámhosszt ölel fel, és ebben az esetben külön lehet választani a folytonos és nemfolytonos sugárzást. A folytonos sugárzás szélesebb spektrumú sugárzásból áll, eltolódás nélkül. Ha vannak eltolódások, akkor az nem folytonos, hanem nem-folytonos sugárzás. Az 1.3. ábra a nappali sugárzás spektrumát mutatja be. 5

7 1.3. ábra Nappali sugárzás spektruma [1.2] Egy folytonos spektrum bemutatására a legjobb mód egy izzószálas izzólámpa spektrumeloszlásának bemutatása. Egy izzószálas izzólámpa spektrumának eloszlás látható az 1.4. ábrán ábra Izzószálas izzólámpa spektrális sugárzása [1.2] A fénycsövek, nagynyomású higanygőzlámpák és parázsfénylámpák jelentik a nemfolytonos spektrális eloszlás példáját. Az 1.5. és 1.6. ábrák nem-folytonos spektrális sugárzást foglalnak magukban fénycső és nagynyomású higanygőzlámpa esetén. 6

8 1.5. ábra Hideg fehér fénycső fényének spektrális eloszlása [1.2] 1.6. ábra Nagynyomású higanygőzlámpa spektrális eloszlása [1.2] A folyamatos spektrumokat a konkrét spektrális területek közötti enyhe átmenetek jellemzik (pl. szivárvány). Ezt a jelenséget grafikusan egyetlen, eltolódások nélküli görbével mutatják be, 1.4. ábra. A vonalas spektrumok bemutatása egy színképvonal vagy több, konkrét monokróm sugárzásból származó kölcsönösen korlátozott színképvonal segítségével történik. Az ilyen színképvonalak bemutatása grafikusan történik keskeny (függőleges) téglalapok formájában, amelyek területe arányos a megfelelő sugárzás áramlásával. Egy ilyen téglalap szélessége megfelel egy 10 nm hosszúságú intervallumnak. A sugárzás áramlása helyett a sugárzási spektrumot nagyon gyakran a sugárzó energia relatív spektrális eloszlása határozza meg. Jelenleg az 555 nm számot leggyakrabban egy konkrét érték 100%-aként vagy 1-ként használják, miközben minden más érték megadása a korábbi értékhez viszonyítva történik. 7

9 1.2. Emberi fényigény Ahhoz, hogy egy területet jó minőségű megvilágítással lehessen ellátni, a fénysűrűségi követelmények mellett minőségi és mennyiségi igényeket is ki kell elégíteni. A fénysűrűségi követelményeknek három alapvető emberi szükséglet kielégítésére kell irányulniuk, ezek pedig a látási komfort, a látási paraméterek, és a biztonság. A látási komfort egy meghatározott helyiségben tartózkodó személy által érzékelt kellemesség érzését jelenti, míg a látási paraméterek vizuális feladatok végrehajtásának lehetőségével járnak együtt, még nehéz körülmények között, és hosszabb időszakok alatt is. A látási paraméterek olyan módon függnek a fénysűrűség szintjétől, hogy az elfogadhatóságuk párhuzamosan emelkedik a fénysűrűségi szint növekedésével. A legfeljebb 1000 lx nagyságú értékek esetén ez a függőség eléggé nyilvánvaló, míg az 1000 lx értéket meghaladó fénysűrűségi szintek a függőség csökkenését okozzák. Azonban a rendkívül nagy fénysűrűségi szintek hajlamosak jelentősen csökkenteni a látási képességeket. Az arcvonalak felismerése legfeljebb 20 lx értéket igényel, miközben a folyamatos munkát legalább 200 lx fénysűrűségnek kell kísérnie. A különösen komplex és megerőltető feladatokat illetően a megfelelő fénysűrűség néha eléri a 2000 lx értéket, különleges helyiségekben, mint például műtőtermekben pedig a szükséges fénysűrűség lx értékre növekedhet. Mindazonáltal egy terület fénysűrűségének igényelt szintje nyilvánvalóan függ annak céljától. Ezekre az értékekre vonatkozó további részleteket a 2.2. fejezet tartalmaz. A helyiség megvilágításának műszaki leírására vonatkozó fő paraméterek a következőket foglalják magukban: Fénysűrűség-eloszlás Fénysűrűség Ragyogás Fény fókusza Színvisszaadás Csillogás Napfény 1.3. Az emberi szem és érzékenység a fényspektrumra Az emberi szem anatómiája Az emberi szem egy olyan szerv, amelynek segítségével látjuk a fényt és a színeket. A szem a fényt idegi impulzusokká alakítja át, amelyeket az agy kap meg, és az ember képekként fog fel. Ahhoz, hogy a szem képes legyen a látásra, lennie kell egy fényforrásnak és tárgyaknak, amelyeket meg kell világítani ahhoz, hogy láthatók legyenek. Az emberi szem a kamerákhoz hasonlóan működő szerv, amelynek átlátszó elülső részei megtörik a fénysugarakat, egy lekicsinyített és fordított képet vetítve a fényérzékeny retinára, ahol az arra szakosodott idegsejtek vállalják az átalakítást elektromos idegi impulzusokká. A szem a legfontosabb emberi érzék, mivel a környezetből érkező összes információ körülbelül 90%-át szerzi meg, ezzel lehetővé téve a fényérzékelést, a látást, a látható fény színei közötti különbségtétel lehetőségét, és a mélységérzékelést. Az emberi szem látószöge függőlegesen körülbelül 130, vízszintesen pedig 180. Minden szemmozgást három pár szemizom irányít, amelyek közül egy pár ferde izom, két pár pedig szemizom. A szemgolyó három tengely körül tud forogni, mint egy kardántengely, és három réteget foglal magában: 8

10 külső réteg a szem szilárdságát és alakját biztosító félig átlátszó ínhártyából (sclera) és egy átlátszó szaruhártyából (cornea) áll. A szemizmok a külső réteghez kapcsolódnak. középső réteg egy érhártyából, egy szivárványhártyából, és egy sugártestből áll. Sok véredény szövi át, és tartalmaz egy pigmentet, amely megakadályozza, hogy a fény a pupilla területe kivételével bármely ponton behatolhasson a szemgolyóba. belső réteg a retinából áll, amely két részből tevődik össze: optikai és vak részből. A retina egy fékig átlátszó hártya, amely kb. 40 típusú idegsejtből tevődik össze. A retina középső részét egy sárga pigmentálás foglalja el, amely a látás élességét szabályozza. Ezt a helyet népesítik be legjobban az idegsejtek. A pigmentált sárgafolt a látóideg közelében helyezkedik el, amely érzéketlen a fényre, így a vetítését a látómezőben vakfoltnak hívják. Az 1.7. ábra az emberi szem metszetét mutatja be. ahol: 1) üvegtest 2) lencse 3) optikai tengely 4) szaruhártya 5) szivárványhártya 6) vakfolt 7) sárga pigmentálás 8) látóideg 9) retina Kép létrehozása 1.7. ábra Az emberi szem metszete A szemben a kép létrehozásának elve leginkább egy közönséges kamera általi kép létrehozásának elvére hasonlít, mint már fentebb említettük. Az emberi szem optikai rendszere olyan módon működik, hogy a látómező lekicsinyített és fordított képét hozza létre a retinában. A fény megtörik a szaruhártyán, továbbá a lencse alkalmazkodóképessége úgy 9

11 korrigálja, hogy a fókusz a retinára kerüljön, ahol a fényérzékeny receptorok találhatók. Ezek a receptorok a fotonhatásokat elektromos idegi impulzusokká alakítják, és azokat az agyba küldik, amely kibocsátja az általunk ténylegesen látott képet. Az 1.8. ábra egy kép létrehozására vonatkozik ábra Kép létrehozása a szemben [1.2] Az emberi szem érzékenysége a látható spektrumra Az emberi szem az elektromágneses spektrumnak csak a látható részét képes látni (1.2. ábra). A látható fényt az ultraibolyától az infravörös tartományig terjedő elektromágneses sugárzás jelenti, azaz, a 380 nm (UV) és 780 nm (IR) hullámhosszak közötti elektromágneses sugárzás. Az ezen a tartományon túli minden egyéb elektromágneses sugárzás láthatatlan az emberi szem számára. A napfény a látható fény összes hullámhosszának összegeként jelenik meg. Ha ezek a hullámhosszakat az emberi szem a sugárzás mennyisége alapján egyénileg azonosítja és egyenlően elosztja, akkor az 1.9. ábrán bemutatot5t görbéről lehet beszélni. Ezt a görbét a Nemzetközi Világítási Bizottság (International Commission on Illumination Commission Internationale de l Eclairage C.I.E.) által rengeteg emberen lefolytatott kutatás alapján rajzolták [1.2], [1.3]. 10

12 Szem érzékenysége [%] éjszaka nappal Hullámhossz [m] 1.9. ábra Az emberi szem monokróm sugárzásra érzékenységének görbéje Az 1.9. ábra elemzése azt a tényt tárja fel, hogy a nappali fény során fotopikus látás (napsütéses nap), az emberi szem az 555 nm hullámhosszú elektromágneses sugárzásra a legérzékenyebb, amely a zöld tartománynak felel meg, miközben gyengén reagál a vörös és az ibolya tartományhoz tartozó hullámhosszú sugárzásra. Éjszaka (szkotopikus) az emberi szem a rövid hullámhosszú sugárzásokra, mint például a kék és az ibolya tartományt lefedő hullámhosszakra a legérzékenyebb (Purkinje-jelenség). Ezt az állítást megerősíti az 1.5. ábrán található diagram, így azt lehet mondani, hogy ezek a hullámhosszak nagyobb érzékenységi szintet nyújtanak, ha a megvilágítás nem annyira intenzív, és így megkönnyíti a kék és ibolya finom eltéréseinek megkülönböztetését. Az emberi látórendszer megfelelő működése magában foglalja az adaptációt a különböző fényviszonyokhoz. Az emberi látórendszer nagy fénysűrűségi tartományon belül képes feldolgozni az adatokat, de nem képes mindet egyszerre feldolgozni. A megvilágítás széles ingadozásai következtében, amelynek a retina ki lehet téve, pl. egy napsütéses naptól hóval a talajon a teljes sötétségig, a látórendszerek rákényszerülnek az érzékenységük módosítására, és ezt a folyamatot az emberi szem adaptációjának nevezik. Ez a folyamat tulajdonképpen három különböző ciklusból áll. A ciklusok a következők: pupilla méretváltozása a szivárványhártya tágul vagy szűkül a retina fénysűrűségi szintjétől függően. Jó tudni, hogy a szivárványhártya sokkal nagyobb sebességgel szűkül, mint tágul. A szivárványhártya szűkülési ideje körülbelül 0,3 mp, miközben a tágulási ideje körülbelül 1,5 mp, [1.4], [1.5]. A pupilla méretváltozási távolsága meglehetősen nagy, és eléggé egyéni. Eltekintve a retina fénysűrűségi szintje általi befolyástól, a pupilla méretét szabályozhatják az érzelmek, mint például a félelem vagy az extázis is. A pupilla átmérője fiatal embereknél 3 mm-től, amikor a retina erősen megvilágított, 8 mm-ig terjedhet, amikor a retina fénysűrűségi szintje meglehetősen alacsony [1.6]. Az idősebb embereket kisebb retinaátmérő jellemzi, ha ugyanakkora retina fénysűrűségi szintnek vannak kitéve (1.10. ábra). Neurális adaptáció a látórendszer szinaptikus interakcióiból eredő gyors érzékenységváltozást jelenti, és kevesebb mint 200 ms ideig tart [1.7]. 11

13 Fotokémiai adaptáció a retina fotoreceptorai fotopigmentációt tartalmaznak, amely az A vitamin egy instabil aldehidjévé, és egy opszinnak nevezett proteinné bomlik le, amely energiát állít elő, ami az elektromos jeleket továbbítja az agyhoz, ahol azok képpé alakulnak. Sötétben a pigmentek regenerálódnak, és újra képessé válnak a fény elnyelésére. A szem érzékenysége korrelál a pigmentáció százalékarányával. Ha a retina állandó sugárzásnak van kitéve, akkor a pigmentáció egyensúlya elérhető, mivel, ha a retina fénysűrűségi szintje változik, akkor a pigmentáció vagy fehérré válik, vagy regenerálódik annak érdekében, hogy újból egyensúlyba kerüljön. A fotokémiai reakció befejeződése pár percet vesz igénybe. Ezért az érzékenység változásai és azok okai közé egy időhézag kerül. Pupillaátmérő [mm] Életkor [években] ábra A pupillaátmérő és az életkor korrelációja [1.4] 1.4. Természetes beltéri világítás Az emberiség kezdetétől a XVIII. század végéig két elérhető fényforrás volt. Ezek a napfény, mint a legrégebbi fényforrás, és a láng, mint az első mesterséges fényforrás voltak. Ha a napfényt (nappali fényt) világítási kontextusban említik, akkor ez azt jelenti, hogy az építészet állandóan alkalmazkodik a világítási igényekhez a nappali fény szerint. Ez az oka, hogy az épületeket és szobákat miért tájolták a napsugarak felé. A szobák mérete szintén függött a napfény rendelkezésre állásától. Éghajlattól függően és a nappali fény alapján különféle építészeti világítási típusok fejlődtek ki. Ez azt jelenti, hogy a hidegebb és felhősebb területek ösztönözték a nagyobb és magasabb ablakú épületek építését, hogy kihasználják a lehető legnagyobb mennyiségű természetes fényt. Amikor a nappali fény bejut egy beltéri területre, egyformán és diffúzan terjed szét az egész helyiségben. Ez probléma lehet, mivel nagy napfényintenzitások esetén árnyékokat, ragyogást, és a megfelelő területek túlmelegedését eredményezi. Hidegebb és felhősebb területeken ez mégis figyelmen kívül hagyható az ilyen napok alacsony gyakorisága következtében. 12

14 Az alacsony levegőhőmérsékletű és felhősségű területektől eltérően a nagy napfénybesugárzásos területek komoly problémákkal nézhetnek szembe a fenti jelenségek következtében. Ezért az épületeknek ezeken a területeken kisebb ablakaik vannak, amelyek főként azok alsóbb részein helyezkednek el, miközben a kültéri falakat erősen visszaverő színekre festik. Ez megakadályozza, hogy a napsugarak bejussanak az épület belső területeire [1.8]. Az ábra a fenti építészeti stílusok példáját nyújtja ábra Építészeti példák sok napfénnyel rendelkező területeken (Dél-Spanyolország) és alacsony napfénybesugárzásos területeken (Észak-Németország) [1.9], [1.10] A kortárs építészet egyre jobban törődik a napfény befogadásával, de a napfénynek való túlzott kitettséggel is. Ez a hőnyereségek szabályozása és optimalizálása, és a fénysűrűség szabályozása iránti igényből ered. Erre a célra napvédő rendszereket alakítottak ki. Az ilyen rendszereket a külső környezet körülményeihez igazították, és megfelelő munka- és szálláskörülményeket biztosítanak. Ami a nagy fénysűrűség elleni védelmet illeti, a következő megoldások állnak rendelkezésre [1.11]: architektonikai geometria: zöldterületek, verandák, előtetők, kiugrások, balkonok a naptól való kültéri védelem elemei: különféle mobil és rögzített napárnyékoló egységek, kültéri zsalugáterek ablakzsaluk, napellenző ponyvák, intelligens homlokzatok, modern üvegezés stb. a naptól való védelem beltéri elemei: ablakzsaluk, zsalugáterek, görgős típusú zsaluzatok, függönyök stb. üvegbe integrált elemek a naptól való védelemhez és a fény irányításához holografikus elemek, fényvisszaverő üveg és transzparensek, fényirányító üveg, üvegprizmák stb. több funkciós szerkezeti építőelemek. A napvédő elemek homlokzatokra szerelhetők, vagy beltéri területeken telepíthetők. Lehetnek rögzítettek, mobilak, automatizáltak vagy kézzel vezéreltek. 13

15 A napfény a legtermészetesebb, legkellemesebb és leginkább energiahatékony módja a beltéri területek megvilágításának. A napfény az, amely biztosítja a megfelelő klímakörülményeket a szobákban tartózkodáshoz, magas szintű komfortot nyújt, pozitív hatása van az emberek mentális állapotára, és pénzt takarít meg a csökkent energiafogyasztás révén. Az előbb említettek következtében különösen fontos a napfény használata, bárhol és bármikor, amikor csak lehetséges. A természetes fényből kapott világítás intenzitásának automatikus szabályozására kifinomult rendszerek vannak. A kezdeti befektetést ezeknek a rendszereknek a felszerelésébe rövid időn belüli megtérülés jellemzi a megtakarított energia, a CO 2 kibocsátás csökkenése, és a pénzügyi előnyök révén. Ezen a módon, a nappali és a mesterséges fény kombinálásával biztosítani lehet a munkaterületek állandó megvilágítását napi 24 órában, és ezért jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani, [1.11] ábra Fénysűrűség kívánt szintjének automatikus szabályozási rendszere ahol: 1) mesterséges fény 2) napfény 3) szabályozható fénycsőelőtétes lámpák 4) fényérzékelő (jelenlét-észleléssel) 1.5. Fény szintjének szabályozása beltéri területeken Energia takarítható meg a napfény jó minőségű kiaknázásával egy olyan rendszer révén, amely lehetővé teszi elegendő mennyiségű napfény bejutását az épület legbelső helyiségeibe, miközben kontrollálja a túlmelegedést és a kedvezőtlen vakító hatásokat a munkaterületeken. Függőleges mélyedések (nyílások) 14

16 Egy épületben a függőleges mélyedéseken keresztül oldalról megvilágított legbelső helyiségek gyakran szembesülnek a napfénnyel való elégtelen ellátásra vonatkozó problémákkal. Ezek a területek növekvően igénylik a mesterséges világítás használatát, és egy hűtőrendszer lehetséges felszerelését a mesterséges világításból hő következtében. Ezenkívül, a hagyományos árnyékoló rendszerek olyan mértékben csökkentik a napfény behatolását, hogy napközben a sok napfény ellenére szükséges a mesterséges világítás felkapcsolása. Ezért a napfény kezelése a további energiamegtakarítás következtében a jó minőségű megvilágítás kialakításának létfontosságú része. Ma különböző műszaki megoldások érhetők el a piacon. A közép-európai országokban a stratégiák egyike a függőleges mélyedés (nyílás) felső negyedét vagy harmadát használja ki elemekkel a közvetlen napfény elterelésére a mennyezettől a helyiség legbelső részeibe, egyidejűleg elkerülve a vakítási problémákat a munkaterületeken, mint az az ábrán látható. Az 1. kép a gyenge napfényellátás példáját mutatja be, így a világítás intenzitásának nagynak kell lennie. A 2. kép mérsékelt napfényellátást mutat, amelyben a napfény egy része közvetlenül bevezetődik a helyiségbe, egy része pedig visszaverődik a helyiség mennyezetére, hogy csökkentse a vakító hatást. Ebben az esetben a mesterséges világítás iránti igény lecsökken. A 3. kép a maximális napfényellátást mutatja a napfény blokkolt közvetlen hatásával, így nincs szükség mesterséges világításra. Ez a megoldás a legelőnyösebb, mivel kiegészítő napfénymennyiségeket vezet be a szobába, és korlátozza a napból jövő hőenergia további mennyiségeinek hatását, ami nyáron mérsékeli a túlmelegedés veszélyét. Azonfelül, a redőnyök felszerelése, amelyek felső része egyénileg vezérelhető, a beltéri szereléshez való, erősen tükröző bevonatú lemezelt rendszerek, és a fény terelésére szolgáló különleges kialakítású üvegterületek felszerelése lehetővé teszik a napfény mélyebbre történő újraelosztását a helyiségben. 15

17 ábra Napfény kiaknázása függőleges mélyedéseken (nyílásokon) keresztül A közvetlen napfénynek egy helyiségbe történő bevezetése mellett vannak egyéb rendszerek, amelyek visszaverik a közvetlen napfényt, és ennek ellenére megkönnyítik egy megfelelő mennyiségű diffúz napfény a behatolását a helyiségbe. A lemezes anyagok működhetnek az úgynevezett levágási módon vagy egyszerűen megakadályozhatják, hogy a közvetlen napfény bejöjjön a helyiségbe, míg a prizmás elemekkel rendelkező rendszerek a fénytörés elvén működnek. Sok rendszernek kiegészítő parancsokat kell tartalmaznia az optikai összetevők (pl. lemezes anyagok vagy prizmák) optimális pozícionálásához annak érdekében, hogy optimális teljesítményeket lehessen elérni. Az ilyen rendszerek tervezésekor számításba kell venni a függőleges mélyedések (nyílások) orientációját és az akadályokat a homlokzaton. Az ilyen rendszerek másik fontos hatása az elektromos energia hatékony fogyasztása hűtési célokra, az 1.1. táblázatban bemutatottak szerint, amelyet a megtakarítás értékelése kísér magát a világítást illetően táblázat Lehetséges megtakarítás a hűtési és világítási rendszerekbő 16

18 Éves megtakarítás az automatizált homlokzati rendszerekből Beltéri árnyékoló rendszerek Kültéri árnyékolások Erősen Normál rost (napárnyékolók...) fényvisszaverő rost Hűtési 15% 35% 50% követelmények Hűtőrendszer 20% 45% 50% terhelése * A táblázatban levő számok átlagértékeket jelentenek. A megtakarítás változik az éghajlattól, az épület árnyékolásától, a vezérlőrendszerektől, az épület típusától függően Mesterséges világítás vezérlése Detektorok Detektorok jelenléte + Napfényfüggő jelenléte és napfényfüggő szabályozás szabályozás hiánya Energiamegtakarítás 30% 30% 50% *Maximális komfort, az EN szabvány beltéri világításra vonatkozó minden követelményének eleget tesz Tetőmélyedések (nyílások) A tetőnyílásokat (ablakokat) illetően a napfény kezelése kisebb jelentőségű, mivel ezek a rendszerek a fény egyenletesebb eloszlását biztosítják. A speciálisan kialakított panelek a napfény hatékony árnyékolását és a diffúz fény megfelelő mennyiségeinek egyidejű bejutását kínálhatják Beltéri falak színének befolyása a fényintenzitásra A beltéri falak színének hatása lehet a fényérzékelésre. A sötét falakkal és mennyezettel rendelkező munkaterületek gyakran kevésbé elfogadhatók a világos színekkel festettekhez képest. A fehérre vagy világos színekkel festett falak a fal típusával (durvaság, anyag,...), kombináltan javíthatják a helyiség munkavégzési atmoszféráját. Következésképpen, a sötét helyiségek nem tűnnek annyira derűsnek, és nem tekinthetők előrelépésnek az energiahatékony világításban. 2. MESTERSÉGES BELTÉRI VILÁGÍTÁS 2.1. Alapvető fotometriai mennyiségek A megvilágítás területén különféle műszaki kifejezéseket és mértékegységeket használnak a fényforrások és az általuk létrehozott hatások tulajdonságainak leírására. Ennélfogva a fény leírható fizikai és fotometriai mennyiségekkel, amiből a fizikai mennyiségek azokat a mennyiségeket foglalják magukban, amelyek a fényt energia mértékegységekkel definiálják, miközben a fotometriai mennyiségek azokat a mennyiségeket foglalják magukban a fény értékelése alapján, ahogyan azt az emberi látószerv, azaz a szem érzékeli. Az alapvető fotometriai mennyiségek a fényáram, fényerősség, megvilágítás és a fénysűrűség. Fényáram A fényáramot úgy definiálják, mint egy fényforrás által kibocsátott fény (sugárzás) teljes 17

19 mennyisége. A fényáram jele a görög nagybetűs Φ. Ez a sugárzás mérhető és kifejezhető wattokban, de ez nem így van, mert nem írja le megfelelően a fényforrás optikai hatását, mivel az emberi szem sugárzásra való érzékenységének ingadozása ezáltal nincs figyelembe véve. Ezért a fényáramra egy új mértékegységet vezettek be lumen (lm) néven. Ez az SI rendszer egy származtatott egysége. Egy pontforrásnak 1 lm a fényárama, ha egy kandela (1 cd) fényerősséget bocsát ki egy szteradián (1 sr) térszögön keresztül. 1 W teljesítmény az 555 nm hullámhosszon (amikor a szem érzékenysége fotoszkopikus látás mellett a legnagyobb 1.9. ábra) 683 lm fényáramot eredményez [2.1]. A szem monokróm sugárzásra való érzékenységének görbéje szerint a hullámhosszal összefüggésben (1.9. ábra), egy ugyanakkora teljesítményt kibocsátó fényforrás minden más hullámhosszon alacsonyabb fényáram értékeket ad ábra Fényáram Például egy 100 W teljesítményű izzólámpa fényárama 1380 lm, míg egy 18 W teljesítményű minőségi fénycső fényárama 1350 lm [2.2]. Fényhasznosítás A fényhasznosítás egy származtatott mennyiség, amelyet úgy magyaráznak, mint egy fényforrás fényáramának (lm) aránya az adott fényforrás által ekkora fényáram létrehozására használt teljesítményhez (W). A fényhasznosítás jele η, az egysége pedig lm/w. A fényhasznosítás matematikai képlete: Φ lm η = P W (2.1) A fényhasznosítás legmagasabb elméleti értéke 683 lm/w. Ez a helyzet akkor, ha a teljes sugárzási energia látható fénnyé alakul át. A fényhasznosítási értékek változhatnak a fényforrástípusoktól függően, de mindig 683 lm/w alatt maradnak [2.1]. A fényhasznosítás általános értékeit az egyes fényforrások esetén a 2.2. ábra mutatja. 18

20 lm/w 199 lm/w L K 100 J F I G H E 10 D C 1 B 0,1 A 2.2. ábra Tájékoztató értékek az egyes fényforrásokra [2.2] (A gyertya, B kisülőcső, C szénszálas égő, D izzólámpa, E xenonlámpa, F nagynyomású higanygőzlámpa, G fém-halogén lámpa, H fénycső, I nagynyomású nátriumlámpa, J kisnyomású nátriumlámpa, K elméleti határ látható fény ( nm) esetén, elméleti határ monokróm zöld fény (555 nm) esetén Fényerősség A fényerősséget úgy definiálják, mint egy fényforrás által a tér egy konkrét irányába kibocsátott sugárzási energiát. Ez a hét alapvető fizikai mennyiség egyike, a jele pedig I, a következőképpen kifejezve: lm I = Φ cd ω = sr (2.2) A fényerősség egysége a kandela (cd). A kandela egy alap fizikai egység, amelyből az összes egyéb fotometriai egység származik. A kandela definíciója a standard gyertya fényerősségét használja, azonban 1979 óta az SI rendszer szerint definiálják [2.3]: 19

21 A kandela egy fényforrás fényerőssége egy adott irányban, amely Hz frekvenciájú monokróm sugárzást bocsát ki, és a sugárzásintenzitása ebben az irányban 1/683 W/sr. Ideális pontforrás esetén a fényerősség minden irányban azonos. A gyakorlatban a fényerősség nem egyformán oszlik el a térben, részben a fényforrások típusainak és kialakításainak következtében, részben pedig a fény irányítási módja következtében. A fényerősség térbeli eloszlása egy háromdimenziós grafikonnal illusztrálható, ahol a grafikon metszete a fényerősség eloszlásának görbéjét ábrázolja, az egy síkban levő fényerősséget leírva. A fényerősséget szokás szerint polárkoordinátákkal ábrázolják szögfüggvényként. Különböző fényforrások esetén adott az 1000 lm fényáram értékre, hogy a fényforrásokat össze lehet hasonlítani. Egy szimmetrikus fényforrás (egy lámpa) bemutatásához elegendő egy fényerősség görbe, míg egy tengelyszimmetrikus fényforrás esetében két fényerősség görbe szükséges, tipikusan egy diagramon bemutatva [2.2] ábra Szimmetrikus forrás fényerősség-eloszlása [2.2] Megvilágítás A megvilágítás egy fotometriai mennyiség, amelyet úgy definiálnak, mint egy felületre eső fényáram mennyiségének ugyanahhoz a felülethez viszonyított aránya. Φ lm E = lx 2 A = m (2.3) A megvilágítás egysége a lux (lx), amelyet úgy definiálnak, mint 1 m 2 felületre egyenletesen eső 1 lm fényáram. Abban az esetben, ha a fényáram egy α szög alatt esik a felületre, a megvilágítás kisebb lesz, értéke: Φ E ' = cosα = E cosα [ lx] (2.4) A Különbség van egy felület és egy pont megvilágítása között is. 20

22 2.4. ábra Megvilágítás egységének definíciója Néhány megvilágítási példa a nyári és téli napok esetén, és a bizonyos munkákhoz szükséges megvilágítási értékek a 2.1. táblázatban láthatók táblázat Megvilágítási értékek példái [2.2] Példa Megvilágítás [lx] Műtőasztal megvilágítása Verőfényes nyári nap Felhős nyári nap Felhős téli nap Jól megvilágított munkahely Gyalogos zóna Telihold 0,25 Újhold 0,01 Fénysűrűség A fénysűrűség egy megvilágított felület fényességének hatását jelenti, ahogyan az emberi szem érzékeli. A fénysűrűség jele L, a mértékegysége pedig kandela / négyzetméter (cd/m 2 ), amelyet nit (nt) néven is neveznek, míg nagy fénysűrűségű mezőkön az egységet stilb néven is nevezik [2.4]. A fénysűrűség kiszámítása a következőképpen történik: I cd L = 2 A cos β m (2.5) Ahol: A cosβ érzékelt felület 21

23 Megfigyelt felület Tényleges felület 2.5. ábra Felületi fénysűrűség [2.4] A 2.2. táblázat megadja az egyes fényforrások átlagos fénysűrűségi értékeit táblázat Átlagos fénysűrűségi értékek az egyes fényforrások esetén. Fényforrás Átlagos fénysűrűség (cd/m 2 ) A Nap délben 1, Xenon mozilámpa 0, Világos normál lámpa Fénycső 1, Fehér felhő Gyertya Ragyogó ég A Hold Kellemes beltéri világítás Fehér papír 500 lx mellett 100 Fehér papír 5 lx mellett 1 Éjszakai égbolt 10-3 A fotometriai mennyiségek kölcsönös viszonya a 2.6. ábrán látható. 22

24 Ahol: Φ fényáram [lm] I fényerősség [cd] E megvilágítás [lx] L fénysűrűség [cd/m 2 ] A felület [m 2 ] Ω térszög [sr] Egyéb fotometriai mennyiségek 2.6. ábra Fotometriai mennyiségek kölcsönös viszonya Az egyéb fotometriai mennyiségek a következőkben kerülnek felsorolásra [2.4]. Fényhasznosítás egy megvilágított testre eső fényáramnak a fényforrás által kibocsátott fényáramhoz viszonyított aránya. A következő képlet határozza meg: Φ η = % (2.6) Φ em Reflexiós tényező egy megfigyelt testről (diffúzióval és anélkül) visszavert fényáramnak a test által kapott fényáramhoz viszonyított aránya. A következő képlet határozza meg: Φ r ρ = % (2.7) Φ Abszorpciós együttható egy test által elnyelt fényáramnak a test által kapott fényáramhoz viszonyított aránya. A következő képlet határozza meg: Φ a α = % (2.8) Φ [ ] [ ] [ ] 23

25 Áteresztési tényező egy test által átvitt fényáramnak a test által kapott fényáramhoz viszonyított arányaként definiálják. Definíciója: Φt τ = % (2.9) Φ 2.2. Szükséges megvilágítási értékek a tér céljával összefüggésben Mivel az emberek nem képesek fény nélkül működni, lényeges, hogy elegendő mennyiségekkel rendelkezzenek belőle bármely feladat végrehajtásához. Egy adott tér tervezett céljától függően egy bizonyos fénymennyiség is szükséges. A szükséges megvilágítási értékeket bizonyos terek céljától függően az EN szabvány szerint [2.5] a következő táblázatokban adjuk meg. Az R színvisszaadás definícióját a 2.3. fejezet tartalmazza. Az UGR L (unified glare rating of lighting) a világítás egységes vakítási osztályozásának mozaikszava. [ ] 2.3. táblázat Szükséges megvilágítási értékek irodák esetén Cél Megvilágítás E m [lx] UGR L Színvissza adás R Megjegyzések Másolás, iktatás és hasonlók Írás, gépírás, olvasás, adatfeldolgozás Műszaki rajzolás * CAD munkaállomások * Konferencia- és tárgyalóhelyiségek A világításnak rendelkeznie kell vezérlési lehetőségekkel Recepciók Irattár * Az értéket hozzá kell igazítani a helyiségben végzett tevékenységekhez, ha a munkavégzés elektronikus kijelzővel rendelkező eszközökkel történik táblázat Szükséges megvilágítási értékek éttermek és szállodák esetén Cél Megvilágítás E m [lx] UGR L 24 Színvissza adás R Recepciók és portásfülkék Konyhák Éttermek és ebédlők Önkiszolgáló éttermek Büfé Megjegyzések A konyha és az étterem közötti szükséges átmeneti zóna A világítást úgy kell kialakítani, hogy megfelelő környezetet hozzon létre Konferenciahelyiségek A világításnak rendelkeznie kell vezérlési lehetőségekkel Előcsarnokok Éjszaka elfogadhatók az

26 2.5. táblázat Szükséges megvilágítási értékek oktatási intézmények esetén alacsonyabb megvilágítási szintek Cél Megvilágítás E m [lx] UGR L 25 Színvissza adás R Osztálytermek Osztálytermek esti osztályok és felnőttoktatás esetén Előadótermek Táblák Megjegyzések A világításnak rendelkeznie kell vezérlési lehetőségekkel A világításnak rendelkeznie kell vezérlési lehetőségekkel A világításnak rendelkeznie kell vezérlési lehetőségekkel Meg kell akadályozni a tükröződést Demonstrációs táblák lx az előadótermekben Művészeti osztálytermek Művészeti osztálytermek Színhőmérséklet művészeti iskolákban T cp 5000 K Osztálytermek műszaki rajzolás esetén Kézműipari helyiségek Oktatóműhelyek Osztálytermek zeneoktatás esetén Számítógépes osztálytermek Előkészítő osztályok és műhelyek Bejárati csarnokok Folyosók, előcsarnokok Lépcsőházak Közös helyiségek és * csarnokok Tanári szobák Könyvtárak: könyvtároló helyiségek Könyvtárak: olvasószobák Sportcsarnokok és medencék Iskolai étkezdék Konyha * Az értéket hozzá kell igazítani a helyiségben végzett tevékenységekhez, ha a munkavégzés elektronikus kijelzővel rendelkező eszközökkel történik Fény színhőmérséklete Színhőmérséklet A színek (mennyiségi) értékelése a kolorimetriának nevezett tudomány tárgya, amely egy

27 olyan speciális trikromatikus színmérő rendszert használ, amely lehetővé teszi az egyes színek létrehozását három megfelelően kiválasztott szín keverésével. A trikromatikus színmérő rendszer nemzetközileg elfogadott. A Nemzetközi Világítási Bizottság, CIE [2.6] két kolorimetriai rendszert fogadott el: Standard kolorimetriai rendszer, CIE 1931 Kiegészítő kolorimetriai rendszer, CIE 1964 A kolorimetriai rendszeren felül a színek kiértékelésére a színhőmérséklet kifejezést használják. A színhőmérsékletet egy forrás által kibocsátott fény színének jelzésére használják, és azt a hőmérsékletet jelenti, amelynél egy fekete test sugárzása egyenlő a fényforráséval, színárnyalatban (a trikromatikus koordináták pozíciója a színháromszögön) kifejezve [2.7]. A Nemzetközi Világítási Bizottság, CIE bevezette a színháromszöget a színek szubjektív meghatározásának elkerülésére. A CIE által jóváhagyottak szerinti háromszög diagram a 2.7. ábrán látható. Ezt a diagramot használják egy fényforrás színének, a felületek színárnyalatának és hasonlóknak a kvantitatív kiértékelésére. A színháromszögön minden szín úgy van elrendezve, hogy kövesse az x, y és z trikromatikus koordinátákat. Itt fontos megjegyezni, hogy a három x, y és z koordináta összegének a diagram bármely pontja esetén 1-nek kell lennie. Ha minden egyes koordináta értéke egyenlő 0,333-mal, akkor a kérdéses szín fehér. A 2.7. ábra a színháromszöget mutatja ábra CIE színháromszög [2.4], [2.6] 26

28 Egy fekete test trikromatikus koordinátáinak a színháromszögbe különböző hőmérsékleteken történő beírása létrehoz egy Planck-féle helynek (akromatikus helynek) nevezett görbét, amely a fekete test színhőmérsékletének pozícióját jelzi. A műszaki hőforrások spektrális tulajdonságai hasonlóak a fekete testéihez, és a Planck-féle hely úgy tekinthető, mint a lámpa színhőmérsékleteit jelző görbe. A hőforrásoktól eltérően a kisüléses fényforrások paramétereikben különböznek a fekete testtől, és ezért ilyen források esetén a színhőmérsékletek nem a Planck-féle helyen helyezkednek el, hanem inkább annak szomszédságában. Emiatt az ilyen forrásokat egy korrelált színhőmérséklettel írják le [2.7]. A korrelált színhőmérsékleti diagram a 2.8. ábrán látható ábra Korrelált színhőmérsékleti diagram (1 Fém-halogén lámpa, 2 Higanygőzlámpa (fluoreszkáló bevonat nélkül), 3 Higanygőzlámpa (fluoreszkáló bevonattal), 4 Higanyos kevertfényű lámpa, 5 Nagynyomású nátriumlámpa, 6 Kisnyomású nátriumlámpa) [2.7] Például egy gyertyaláng színhőmérséklete megközelíti a fekete test 1800 K hőmérsékleten történő sugárzásának színárnyalatát. A legszélesebb körben használt fényforrások egyike, az izzólámpa 2700 K-től 3200 K-ig terjedő színhőmérsékleti tartománnyal rendelkezik, a típustól függően. A színhőmérsékletet illetően egy másik fontos tulajdonság a színvisszaadás, amely jelzi a fény típusának egy megfigyelt tárgy színére gyakorolt hatását. Általánosságban, a színvisszaadás magyarázható a reprodukált és az eredeti (természetes) szín közötti összefüggésként ben a CIE bevezette a színvisszaadás besorolását és kiértékelését, és megvalósított egy tesztszín módszeren alapuló eljárást az akkor előforduló színeltolódások átlagértékének meghatározására, amikor tesztszínek egy csoportját először egy tesztelt fényforrással, majd egy referencia forrással világítják meg. A referenciaforrások lehetnek [2.7]: legfeljebb 5000 K színhőmérsékletű tesztelt források esetén: a tesztelt fényforrással egyenlő színhőmérsékletű fekete forrás; 27

29 5000 K fölötti színhőmérsékletű tesztelt források esetén: a napfény spektrális eloszlásával rendelkező fényforrás. Ezt az eljárást használják az általános színvisszaadási index, R értékeinek meghatározására, ahol az index értékei a következőktől függenek [2.7]: tesztszínek visszaverődésének szinképparaméterei tesztelt fényforrás sugárzásának spektrális eloszlása referencia fényforrás sugárzásának spektrális eloszlása az emberi szem adaptációja Az általános színvisszaadási index legnagyobb értéke 100 lehet, és ez az érték azt jelzi, hogy a megfigyelt és a referencia források sugárzásának spektrális eloszlásai azonosak. Minél kisebb az R, annál nagyobb a különbség a spektrális eloszlásban a megfigyelt és a referenciaforrások között táblázat Megadja a színhőmérsékletek értékeit és az általános színvisszaadási indexeket meghatározott fényforrások esetén táblázat Színhőmérsékleti értékek és általános színvisszaadási indexek fényforrások esetén [2.4] Fényforrás Színhőmérséklet T c [K] Általános színvisszaadási index Ég Tiszta ég Felhős ég Napfény Kisüléses lámpák (kivéve nátrium) Napfény (halogénlámpák) Semleges fehér Meleg fehér alatt Kisüléses nátriumlámpa dettó 40 Egyéb Izzólámpa Fényképezőgép vaku Gyertyafény A fényforrások a [2.4] szerinti általános színvisszaadási index értékek szerint a 2.7. táblázatban bemutatott három csoportba sorolhatók be. 28

30 2.7. táblázat Általános színvisszaadási index szerinti csoportosítás és gyakorlati egyenérték a színvisszaadás és a színhőmérséklet között [2.4] Színvisszaadási csoport Színvisszaadási index (R) 1A R 90 1B 90 > R > R 60 Színvisszaadás Meleg Mérsékelt Hideg Meleg Mérsékelt Meleg Mérsékelt Meleg Mérsékelt Hideg Kívánatos alkalmazás példái Orvosi kutatás, művészeti galériák Házak, szállodák, éttermek, üzletek, irodák, iskolák, kórházak Nyomda-, festő- és textilipar, ipari tevékenységek Ipari tevékenységek Kívánatos használati hely példái Irodák, iskolák 3 60 > R 40 Nehézipar Ipari tevékenységek 4 40 > R 20 Nehézipar, alacsony színvisszaadási igényű ipari tevékenységek 2.4. Mesterséges fényforrások fejlődése Az emberek által készített és használt első mesterséges fényforrások a tűz, a fáklyák és gyertyák voltak. Az első gyertyákat az i.e körüli években az ősi egyiptomiak konstruálták. Lyukakat készítettek kőbe és megtöltötték zsírral, kanócként növényi rostokat használtak. A középkorban bevezették a faggyúból vagy egyéb állati zsírokból készült gyertyákat, később pedig ezek méhviaszból vagy paraffinviaszból készültek. Ma a gyertyák még mindig láthatók lámpatípusokként, de tényleges használatuk tisztán dekorációs célú [2.8]. A középkor folyamán használatba kerültek az olajlámpák, és ezek kialakítása idővel változott ben igazi forradalom történt, amikor a svájci kémikus Pierre Ami Argand feltalált egy új lámpát, amely messze hatékonyabb volt, mint bármi más előzőleg ismert. Bevezetett egy üreges kanócot, amely javította a levegőbeszívást, ezzel fokozva a lángot, és növelve a fényerősséget. Később egy üveghengert adtak hozzá az Argand-féle lámpákhoz, amely tovább növelte a láng minőségét. Amikor az olajipar elkezdett fejlődni, ezekhez a lámpákhoz a kerozin vált a fő tüzelőanyaggá óta, a kanóc nélküli és a jelentős fényingadozásokat eredményező nyílt láng fő hátrányával rendelkező gázlámpák váltak népszerűvé az utcai világításban, különösen Angliában. Az 1800-as évek végén és az 1900-as 29

31 évek elején a gázlámpák voltak a fő fényforrások az utcai világításban, amíg fokozatosan le nem cserélték azokat az 1801-ben Sir Humphrey Davy által feltalált elektromos lámpákkal. Azonban az elektromos lámpák csak azután váltak népszerűvé, miután Sir Joseph Swan Angliában és Thomas Edison az Egyesült Államokban egymástól függetlenül kifejlesztették az izzólámpát. Thomas Edison 1879-ig nem szabadalmaztatta a lámpáját. A XX. század kezdetéig nem történt meg, hogy a mesterséges fényforrások fejlesztése valódi lendületet kapjon, az évről évre növekvő számban felbukkanó különféle fényforrásokkal. Ennek megfelelően, a szénszálas égő (Edison-féle égő) után 1910-ben feltalálták a volfrámszálas lámpát, amelyet a higanygőzlámpák felbukkanása követett a korai 1930-as években. Már 1939-ben legyártották az első fénycsövet. A volfrám halogénlámpát az 1950-es években találták fel, míg a fém-halogén és a nagynyomású nátriumlámpák az 1960-as években bukkantak fel. Az 1990-es években feltalálták az első elektródák nélküli lámpákat, és használatba lépett a LED világítás [2.8]. A 2.9. ábra a mesterséges fényforrások történelmi fejlődését mutatja be. 30

32 Ahol: 1 fáklyák 2 gyertyák 3 olajlámpák 4 az első bemutatott elektromos ívlámpa 5 gázlámpák 6 T. A. Edison feltalálja az izzólámpát 7 közvetett világítás bemutatása 8 az első bemutatott neonlámpa 9 higanygőzlámpa bemutatása 10 tükrözött fényvető izzólámpa bemutatása 11 fénycső bemutatása 12 PAR lámpa bemutatása 13 volfrám halogénlámpa bemutatása 14 volfrám halogénlámpa bemutatása 15 LED-ekkel megvalósított első gyakorlati látható spektrum 16 MH (fém-halogén) lámpa bemutatása 17 az első bemutatott kompakt fénycső 18 nagyfrekvenciás szabályozható fénycsőelőtétek bemutatása 19 az első elektródák nélküli kereskedelmi lámpák 20 az első LED lámpák (indium gallium nitrid) 2.9. ábra Mesterséges fényforrások fejlődésének története [2.8] A fény kibocsátásának módja szerint, a mesterséges fényforrások két csoportra oszthatók 31

33 [2.3]: A fényforrás hősugárzás A fényforrás lumineszcencia (kisüléses lámpák). A 2.8. táblázat a mesterséges fényforrások felosztását mutatja táblázat Mesterséges fényforrások felosztása Izzólámpák MESTERSÉGES FÉNYFORRÁS Hőforrások Kisüléses lámpák Nagynyomású Kisnyomású lámpák Halogénlámpák lámpák Fénycsövek Higanygőzlámpák Kisfeszültségű Kompakt fénycsövek Fém-halogén lámpák halogénlámpák Kisnyomású nátriumlámpák Nagynyomású nátriumlámpák 2.5. Hagyományos (konvencionális) mesterséges fényforrások Az mondható, hogy a hagyományos mesterséges fényforrások a standard izzólámpákat, a halogénlámpákat, higanygőzlámpákat, nátriumlámpákat, fénycsöveket és kompakt fénycsöveket foglalják magukban. Standard izzólámpák Az izzólámpák olyan fényforrások, amelyek hősugárzáson alapuló fényt bocsátanak ki. A fény akkor jön létre, amikor elektromosság halad át egy volfrámszálon, és azt 2600 K 3000 K hőmérsékletre hevíti. Ilyen hőmérsékleteken a volfrám izzószál felizzik, és így hozza létre a fényt. Fontos megjegyezni, hogy a sugárzás legnagyobb részének kibocsátása az infravörös spektrumban történik, és a sugárzási spektrum folytonos, az 1.4. ábrán korábban bemutatottak szerint. Egy izzólámpa alapvető tulajdonságai a fényhasznosítás és az élettartam. Mindkét tulajdonság függ az izzási hőmérséklettől, amiből a fényhasznosítás növekszik a sugárzási hőmérséklettel, miközben az élettartam csökken, amikor a sugárzási hőmérséklet nő. A ábra az izzólámpa alapvető összetevőit mutatja. 32

34 2.10. ábra Standard izzólámpa alapvető összetevői Ahol: 1 inert gáz (mint például argon, nitrogén vagy kripton) vagy vákuum 2 molibdén izzószáltartók 3 üvegbura 4 izzószál 5 vezetőhuzal 6 üvegszorító 7 kupak 8 forrasztás teljesítmény- és feszültségcímkével Mivel az izzólámpák olyan fényforrások, amelyek hősugárzás révég hozzák létre a fényt, fontos megjegyezni, hogy a befektetett energiának csak 5 10%-a alakul át fénnyé, míg a maradék hőenergia. Ez az alacsony hatásfok az izzólámpák fő hátránya. Az izzólámpák fényárama függ a feszültségtől, valamint egyéb fontos jellemzőktől. Az egyéb jellemzők feszültségfüggése a következőképpen fejezhető ki [2.1]: Fényáram: Φ U = Φ U n n 33 3,8 (2.10)

35 Fényhasznosítás: Teljesítmény: Élettartam: Színhőmérséklet: η U = η U n P P t t T P n n f fn n U = U n U = U n U = U n 2,3 1,5 14 0,4 (2.11) (2.12) (2.13) (2.14) A ábra a fényáram feszültségfüggését mutatja ábra Izzólámpa fényáramának feszültségfüggése [2.1] Az izzólámpák fényhasznosítása 9 lm/w és 17 lm/w közé tehető az energia W teljesítménye esetén. A 2.9 táblázat a fényhasznosítás értékeit mutatja be meghatározott típusú izzólámpák esetén táblázat Fényhasznosítás értékei meghatározott típusú izzólámpák esetén [2.8] 34

36 Izzólámpa típusa Fényhasznosítás [lm/w] Fénysűrűség (cd/m 2 ) Szén izzószál 3,15 5, Tantál izzószál 6, Volfrám izzószál (vákuum) Volfrám izzószál (gáztöltésű) 20 1, Volfrám izzószál (vetítőlámpa 750 W) 26 2, Volfrám izzószál (vetítőlámpa 1200 W) 31,5 3, Halogénlámpák A halogénlámpák az izzólámpák egy másik típusát jelentik, amelyek hősugárzással hozzák létre a fényt. A különbség, ami a klasszikus (standard) izzólámpát illeti, az, hogy a gáz az üvegburában egy halogén elemet (bróm, fluor, klór és jód) tartalmaz, ami megakadályozza a bura elfeketedését a volfrám párolgása, és a bura belső felületén történő kondenzálódása következtében. A bura elfeketedését a halogén ciklusnak nevezett folyamat akadályozza meg. A halogén ciklus úgy működik, hogy az izzószálból 1400 K feletti hőmérsékleten párolgó volfrám (1. fázis a ábrán) vegyül a halogénekkel (2. fázis a ábrán), közelebb mozog az izzószál felé, ott 1400 K fölötti hőmérsékleten ez a vegyület felbomlik, és a halogén atom újból lerakódik az izzószálra (4. fázis a ábrán), de nem ugyanazon a helyen, ahol kezdetben volt. Ez az, amiért végül a halogénlámpa izzószála széttörik. Ahol: a volfrám atom b halogén c izzószál d bura ábra Halogén ciklus Egy másik különbség a standard és a halogénlámpa között az üvegburában, azaz annak méreteiben van. A halogénlámpa üvegburája kisebb és cső alakú. A halogénlámpák burái kvarcból készülnek (összeszerelés közben nem szabad kézzel/ujjal megérinteni) a magasabb hőmérsékletek következtében, mivel káros UV sugárzást tartalmaznak. A halogénlámpa 35

37 hőmérséklete 3000 K és 3300 K közötti értékeket ér el, míg az üveg hőmérséklete is eléri a 250 C értéket. A standard izzólámpákkal összehasonlítva, a halogénlámpák fehérebb fényt bocsátanak ki. A halogénlámpák előnyei a standard izzólámpákhoz képest a megnövekedett fényhasznosítás (akár 25 lm/w), a hosszabb élettartam (akár 4000 h), az optimális fénykontroll, a kis méretek, az állandó fényáram a teljes élettartam során, és a magasabb színhőmérséklet. Az új technológiák lehetővé teszik egy speciális IR visszaverő bevonat használatát, amely a létrehozott infravörös sugárzás egy részét képes az izzószálhoz visszajuttatni és azt fűteni, az izzószál fűtéséhez szükséges kevesebb energiát eredményezve. Ezen a módon a halogénlámpák hatásfoka akár 30%-kal is növelhető [2.9]. A halogénlámpák kialakíthatók hálózati vagy fázisfeszültséghez (230 V) és kisfeszültséghez (12 V vagy 24 V). A halogénlámpák energiamérlege a ábrán látható ábra Halogénlámpák energiamérlege [2.9] (A elhasznált energia, B látható fény, C gáztöltet veszteségek, D ellenállási veszteségek, E infravörös sugárzás) Fénycsövek A fénycsövek olyan fényforrások, amelyek a fényt gázzal vagy gőzökkel (higanygőzök) töltött csövekben egy elektromos tér hatása alatt fellépő elektromos kisüléssel hozzák létre. A nagy fényerősségű higanygőzben történő kisülés során tipikusan előfordul UV sugárzás, és az üvegburán levő foszforbevonat következtében (fotolumineszcencia). Az üvegburán levő bevonat típusa határozza meg az ilyen lámpák színhőmérsékletét. Ezek a kisnyomású kisüléses lámpák csoportjához tartoznak. A ábra a fénycsövek működési elvét mutatja be. 36

38 2.14. ábra Fénycső működési elve (A csatlakozótűk, B csőláb, C fluoreszkáló bevonat, D szabad elektron, E UV sugárzás, F elektróda, G higanyatom, H lázható fény, I higanygőz és argon keveréke) Fénycsövekben a lavinakisülési hatás megelőzésére azok elektromos áramértékeit korlátozni kell. Ez a fénycsövekhez sorba kapcsoltan hozzáadott fénycsőelőtétekkel érik el. Jelenleg elektronikus fénycsőelőtéteket használnak az áram mennyiségének korlátozására. A ábra egy fénycső kapcsolási módját mutatja be ábra Fénycső kapcsolási módja (A tartó, B gyújtó, C fénycső, D fénycsőelőtét) A fénycsövek előnyei az izzó fényforrásokhoz képest a nagyobb fényhasznosítás (akár 180 lm/w), a hosszabb élettartam (akár h), és a nagy fényáram (akár lm), [2.9]. A normál működés során a fénycsőben levő higany egyaránt lehet folyékony és gőz (egyidejűleg). A fénycsövek akkor érik el a legjobb eredményeket, amikor a higany nyomása a csőben körülbelül 0,8 Pa, a 2500 Pa csillapító (gyújtószerkezet) nyomással kombináltan, mert ezen körülmények között a sugárzási energia mintegy 90%-a az UV spektrumban található. A fénycsövek sugárzási energiáját illetően egy másik fontos dolog, hogy a sugárzási spektrum nem folytonos. A spektrum az 1.5. ábrán látható. A fénycsövek színhőmérséklete 2700 K és 6500 K közé tehető, és három alapvető csoportba osztható [2.6] a CIE szerint [2.4]: Napfény (színhőmérséklet 5000 K fölött) 37

39 Semleges fehér (színhőmérséklet 3000 K fölött, 5000 K alatt) Meleg fehér (színhőmérséklet 3000 K alatt) A fénycsövek tipikusan 36 mm átmérőjűek, de lehetnek 16 mm átmérőjűek is. Vannak 38 mm és 7 mm átmérőjűek is, de ezeket alig használják. Az egyenes csövek (A) mellett, a fénycsövek lehetnek U-alakúak (C) vagy kör alakúak (B), mint az a ábrán látható. Kompakt fénycsövek ábra Fénycső konstrukció geometriai alakjai A kompakt fénycsövek működési elvüket illetően nem különböznek a fénycsövektől. Azonban kompakt kialakításuk miatt különböznek a klasszikus fénycsövektől. Kisülőcsövüket kompaktan spirállá vagy hasonló alakká hajtogatják. Némelyik fénycső külső üvegburával rendelkezik, amely eltérő megjelenéshez vagy különböző fotometriai tulajdonságokhoz vezethet. A kompakt fénycsövek lényegében ugyanazokkal a fotometriai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a klasszikus fénycsövek. Az egyetlen különbség abban van, hogy a fényhasznosításuk korlátozott a fénycsövek viszonylag kis térfogata következtében. Kompakt alakjuk számos új minőséget, valamint új felhasználási területeket kínál. A beépített gyújtójú kompakt fénycsövek nem rendelkeznek a fényszabályozás (tompítás) lehetőségével. Ezeken kívül vannak olyan szabályozható (tompítható) kompakt fénycsövek is, amelyek csatlakozókkal rendelkeznek külső gyújtó számára. A ábra kisülőcsövek különböző elrendezéseit mutatja kompakt fénycsövekben. 38

40 2.17. ábra Kisülőcsövek elrendezése kompakt fénycsövekben [2.9] Nagynyomású higanygőzlámpák A higanygőzlámpákban a kisülések rövid kvarccsövekben történnek, amelyek higany és indítási segítségként inert gáz, tipikusan argon keverékét tartalmazzák. Sugárzásának egy része a látható spektrumban van, egy másik pedig az UV spektrumban. Az UV komponens a kisülőcső buráján levő fluoreszkáló bevonat segítségével látható spektrummá alakul. A nagynyomású higanygőzlámpák működési elvében három fázis van: Indítás (kezdeti ionizálás és a kisülés indítása) Fény gyújtása Fény stabilizálása Az indítást egy segéd (indító) elektróda váltja ki, amely a főelektróda közelében helyezkedik el, és egy másik elektródához csatlakozik egy 25 kω-os indító-ellenálláson keresztül. Az indítás pillanatában egy erős feszültséggradiens lép fel az indító- és a főelektróda között, ami a töltőgáz ionizációjához, és egy ellenállással korlátozott lumineszcens kisüléshez vezet. Ezt követően a lumineszcens kisülés a két főelektróda közötti elektromos tér hatására végigterjed a kisülőcsövön. Amikor a kisülés eléri az utolsó elektródát, az áram megnő egy jelentős értékre, ami olyan mértékű hőmérsékletnövekedést eredményez, hogy a kisülés elektromos ívvé alakul át. Ezen fázis során a nagynyomású higanygőzlámpa a fénycsőhöz hasonlóan működik. [2.4]. A következő fázis a fény gyújtása. Az inert gáz ionizációja után a lámpának még létre kell hoznia a kívánt mennyiségű fényt. A maximális mennyiségű fény a kisülőcsőben csak a higany elpárolgása után jön létre. Ez a folyamat eltart egy bizonyos ideig, amelyet gyújtási időnek neveznek. Az inert gázban az elektromos ív a hőmérséklet emelkedését eredményezi a kisülőcsőben. A hőmérsékletnövekedés a higany fokozatos elpárolgását és a csőben a nyomás emelkedését okozza, míg a sugárzási energia a nagyobb hullámhosszak színképvonalai mentén koncentrálódik. Ez a folyamat okozza, hogy a kapott fény egyre fehérebbé válik. Egy bizonyos idő (gyújtási idő) után az elektromos ív stabilizálódik, és éppen ekkor a higany teljesen elpárolog. A gyújtási időt úgy definiálják, mint az az idő, amelyet a lámpa az indítás pillanatától a maximális fény 80%-ának létrehozásához igényel. A fény gyújtási folyamatának befejeződése átlagosan 4 percet vesz igénybe. A ábra a fényáram időfüggését mutatja. 39

41 Gyújtási idő ábra Fényáram függése az időtől higanygőzlámpa esetén [2.1] A végső fázis a stabilizálás. Az inicializálási fázis befejezését követően kezdődik. A stabilizálás elérése előtéttel történik, amely az áram korlátozásához szükséges, mint az más kisüléses lámpákkal is a helyzet. A higanygőzlámpák üzemi nyomása 200 kpa-tól 400 kpa-ig terjed, akár 60 lm/w fényhasznosítással. A higanygőzlámpák élettartama megközelítőleg h. Fő alkalmazási területük a köz- és ipari világítás. Mivel nagy a higanytartalmuk, a használatuk az USA-ban tilos, míg Európában új felszerelésekhez nem javasoltak. A sugárzási spektrum eloszlása higanygőzlámpák esetén az 1.6. ábrán látható. A higanygőzlámpák, ugyanúgy, mint a fénycsövek, nem folytonos sugárzási spektrummal rendelkeznek. A ábra a higanygőzlámpa alapvető összetevőit illusztrálja. 40

42 2.19. ábra Higanygőzlámpa fő összetevői Ahol: 1 kupak 2 vezetőhuzal 3 ohmos ellenállás minden egyes segéd (indító) elektródához 4 indítóelektróda 5 főelektródák 6 felső tartó 7 kisülőcső 8 kisnyomású inert gáz 9 fluoreszkáló bevonat 10 üvegbura A ábra a higanygőzlámpa kapcsolási rajzát mutatja. 41

43 2.20. ábra Higanygőzlámpa kapcsolási rajza (A előtét, B kompenzációs kondenzátor, C lámpa) Kevert fényű lámpa A kevert fényű lámpa egy higanygőzlámpa és egy előtétként (áramkorlátozás) funkcionáló izzószál kombinációjaként készül. Az izzószál hozzáadásával melegebb színhőmérséklet kapható (körülbelül 3800 K), és a higanyspektrumban a vörös szín hiánya is korrigálásra kerül. A kevert fényű lámpák színvisszaadása a 2B kategóriába, míg a szokásos higanygőzlámpa színvisszaadása a 3. kategóriába esik. Mindazonáltal, az izzószál hozzáadása a fényhasznosítást lm/w. értékre csökkenti. A kevert fényű lámpák a W wattos teljesítménytartományban készülnek, és elsődlegesen a nagy wattos teljesítményű izzólámpák alternatívájaként használják. Ezek a lámpák akár 30% energiamegtakarítást is eredményeznek. Mint az a szokásos higanylámpákkal a helyzet, ezek használata is hanyatlik [2.10]. A kevert fényű lámpák fő összetevői jórészt ugyanazok, mint a higanygőzlámpákban, az izzószál kivételével. A ábra a kevert fényű lámpa fő összetevőit mutatja. 42

44 Ahol: 1 kupak 2 vezetőhuzal 3 ellenállás 4 kisülőcső 5 főelektródák 6 izzószál 7 kisnyomású inert gáz 8 fluoreszkáló bevonat 9 üvegbura Fém-halogén lámpák ábra Kevert fényű lámpa fő összetevői A fém-halogén lámpák hasonló módon működnek, mint a higanygőzlámpák. A különbség abban van, hogy ezek különféle fém-halogéneket használnak a higanytöltet kiegészítéseként, amelyek magasabb hőmérséklet mellett bomlanak el, ezáltal látható spektrumú fényt hozva létre. Amikor megközelítik a cső hidegebb felületét, rekombinálódnak, és a ciklus megismétlődik. A nyomás a fém-halogén lámpákban 200 kpa-tól 2 MPa értékig terjed. A halogének hozzáadása javítja a fényhasznosítást (akár 120 lm/w), és sokkal jobb színvisszaadási értéket (1A kategória), valamint hosszú élettartamot ér el. A fém-halogének különféle kombinációi képesek elérni ugyanazt a spektrumot, mint ami a fénycsövekben van, vagy egy számos színképvonalból álló folytonos spektrumot. A színhőmérséklet 3000 K-től 6500 K-ig terjed. A higany a fém-halogén lámpákban elsődlegesen az indítás és ionizálás, és 43

45 a kisülési folyamat stabilizálásának eszközéül szolgál. A higanygőzlámpáktól eltérően, a fémhalogén lámpák nem igényelnek indítóelektródát a cső belsejében. Az indításhoz egy nagyfeszültségű indítóelemet igényelnek, amely egy 3 kv - 6 kv közötti feszültségimpulzust szolgáltat, [2.10]. A fém-halogén lámpák nem szabályozhatók. Ugyanúgy, mint a higanygőzlámpák, a fémhalogén lámpák az áram korlátozására igényelnek egy sorba kapcsolt előtétet, valamint egy kompenzációs kondenzátort. A fém-halogén lámpák fő összetevőit a ábra illusztrálja. A bura cső vagy ellipszoid alakú lehet ábra Fém-halogén lámpa fő összetevői Ahol: 1 kupak 2 átlátszó üvegcső 3 elektródák 4 kisülőcső 5 diffúz ellipszoid alakú üvegbura A gyújtási idő fém-halogén lámpák esetén körülbelül 3 perc, míg a meleg újragyújtási idő körülbelül 5 20 percig tart. A ábra a fém-halogén lámpa gyújtási görbéjét mutatja. 44

46 2.23. ábra Fényáram függése az időtől fém-halogén lámpa esetén [2.1] Egy fém-halogén lámpa kapcsolási rajza alább a ábrán látható ábra Fém-halogén lámpa kapcsolási rajza (A előtét, B indítóelem, C kompenzációs kondenzátor, D lámpa, E nagyfeszültségű impulzus) 45

47 Kisnyomású nátriumlámpák A kisnyomású nátriumlámpák működési elve és kialakítása nagyon hasonló a fénycsövek (kisnyomású higanygőzlámpák) működési elvéhez és kialakításához. A különbség a fénycsövekhez viszonyítva abban van, hogy azok UV sugárzást hoznak létre, amely fluoreszkáló bevonat segítségével alakul látható fénnyé, míg a kisnyomású nátriumlámpák közvetlenül hozzák létre a látható sugárzási spektrumot. A másik különbség, hogy ezek higanygőzök helyett nátriumgőzöket használnak. A folyékony halmazállapotú higannyal ellentétben a szilárd halmazállapotú nátriumból szobahőmérsékleten nem keletkeznek gőzök, és emiatt sokkal nehezebb az ionizáció kezdeti indítása. Ez az, amiért a kisnyomású nátriumlámpák bekapcsolása és az ionizáció indítása csak inert gáz használatával lehetséges. Csak az inert gázban történő ritka kisülések után keletkezik elég hő ahhoz, hogy elektromos ívet létrehozni képes nátriumgőzök jöjjenek létre. Az ionizáció indítása nagyfeszültséget igényel, és a gyújtási idő viszonylag hosszú. Ahhoz, hogy viszonylag magas üzemi hőmérsékletet lehessen elérni, a kisülőcsöveket szokás szerint egy külön üvegburába helyezik, amelyet úgy alakítottak ki, hogy visszaverje az infravörös sugárzást. Nagy fényhasznosításuk következtében a kisnyomású nátriumlámpák sokkal kisebb térfogatúak, mint a fénycsövek. Fényhasznosításuk max. 200 lm/w. A kisnyomású nátriumlámpák csaknem monokróm, 589 nm és 589,6 nm hullámhosszú sárga fényt hoznak létre, [2.4]. Hiányossága ezeknek a lámpáknak a gyenge színvisszaadás (a színvisszaadás hagyományos értelmében nincs nekik). Ezeket emiatt útvilágításra, és kikötők és tengerpartok megvilágítására használják. A kisnyomású nátriumlámpák névleges teljesítménye 18 W-tól 180 W-ig terjed. A kisnyomású nátriumlámpa fő összetevőit a ábra illusztrálja ábra Kisnyomású nátriumlámpa fő összetevői Ahol: 1 kisülő U-cső 2 átlátszó üvegbura 3 kétszeresen vagy háromszorosan csavart elektródák elektronkibocsátó anyaggal 4 el nem párolgott nátrium leülepedési pontja 46

48 5 kupak. A kisnyomású nátriumlámpa indulási görbéje alább látható a ábrán ábra Fényáram függése az időtől kisnyomású nátriumlámpa esetén [2.1] A kisnyomású nátriumlámpa kapcsolási rajza a ábrán látható. Egy szokásosan használt összetevő az autotranszformátor, amely biztosítja a szükséges 400 V 550 V indítófeszültséget [2.10]. Ezeknek a lámpáknak az üzemi hőmérséklete kb. 250 C ábra Kisnyomású nátriumlámpa kapcsolási rajza (A kompenzációs kondenzátor, B autotranszformátor, C lámpa) 47

49 Nátriumlámpák A nátriumlámpa fizikai szempontból teljesen különbözik a kisnyomású nátriumlámpától annak a ténynek a következtében, hogy a gőznyomás a nátriumlámpában nagyobb, mint a kisnyomású nátriumlámpában. Ez a tényező számos különbséget eredményez a két lámpatípus között, beleértve a kibocsátott fény tulajdonságait is. A nátriumlámpák üzem nyomása körülbelül 20 kpa 40 kpa. A nátriumlámpák elérnek akár 150 lm/w fényhasznosítást is, élettartamuk pedig akár h is lehet. Ha az elért nyomás elegendően nagy, akkor folytonos spektrumot hozhatnak létre. Így a nátriumlámpák a kisnyomású nátriumlámpákkal ellentétben jobb színvisszaadási indexet adnak, amely a 4. kategóriához rendelhető hozzá. Azonban a javult színvisszaadás következtében a fényhasznosítás csökken a kisnyomású nátriumlámpákkal összehasonlítva. A nátriumlámpák kialakítás szempontjából nagyon hasonlóak a higanygőzlámpákhoz, és azokkal összehasonlíthatók. A higanylámpákkal ellentétben (amelyek kisülőcsövek kvarcüvegből készül), a nátriumlámpák kerámiából készült kisülőcsövekkel rendelkeznek, mert a nagynyomású nátriumgőz agresszívan hat az üvegre. A nátriumlámpa fő összetevőit a ábra illusztrálja ábra Nátriumlámpa fő összetevői Ahol: 1 kupak 2 kisülőcső 3 átlátszó üvegbura 4 diffúz ellipszoid alakú üvegbura Az indítás nátriumlámpák esetén körülbelül 5 perc hosszúságú, míg a meleg újragyújtás 48

50 körülbelül 1-2 percet vesz igénybe. Az újragyújtás a kisebb üzemi nyomás következtében gyorsabb, mint a fém-halogén lámpákkal. Ugyanis nagyobb üzemi nyomás esetén ionizáció nem lehetséges a rendelkezésre álló feszültséggel, és meg kell várni, hogy a lámpa lehűljön, miáltal a nyomása csökken [2.10, 2.11] ábra Fényáram függése az időtől nátriumlámpa esetén [2.1] A ábra a nátriumlámpa fényáramának időfüggését mutatja Fényerősség-eloszlás Egy világítótest fényerősség-eloszlását a fényerősség-eloszlási görbével lehet bemutatni. Ez azt jelenti, hogy a fényerősség a koordinátatér nem minden pontjában azonos. A fényerősségeloszlási görbe fényerősség-értékeket ad egy gömb-koordinátarendszerben levő szögek által meghatározott egyes irányokban. A világítótesteket ezért a következő típusokba osztják a CIE szerint [2.6] egy vízszintes sík alatt és fölött eloszlott fényáram százalékértékekben kifejezve: Közvetlen Félig közvetlen Közvetlen-közvetett Szórt Félig közvetett Közvetett Egy világítótest kibocsátott fényáramának szimmetriájára vonatkozóan a következő felosztás készült: Szimmetrikus eloszlású világítótestek Aszimmetrikus eloszlású világítótestek A szimmetrikus eloszlású világítótestekben a fényáram a szimmetriatengelyre és a fényerősség térbeli eloszlására vonatkozóan szimmetrikusan terjed, és fotometriai görbével illusztrálható. 49

51 Az aszimmetrikus eloszlású világítótestekben a fényáram a szimmetriatengelyre és a fényerősség térbeli eloszlására vonatkozóan aszimmetrikusan terjed. A táblázat tartalmazza a beltéri világítás CIE szerinti besorolását [2.6] a fényáram eloszlását illetően [2.4] táblázat Beltéri világítás CIE szerinti besorolása [2.6] a fényáram eloszlását illetően Világítótest típusa Fényáram %-a a vízszintes Fényáram %-a a vízszintes sík fölött sík alatt Közvetlen Félig közvetlen Közvetlen-közvetett Szórt Félig közvetett Közvetett A ábra a beltéri világításra szolgáló világítótestek típusait illusztrálja fényáram-eloszlás szerint. KÖZVETLEN FÉLIG KÖZVETLEN SZÓRT KÖZVETLEN- KÖZVETETT FÉLIG KÖZVETETT KÖZVETETT ábra Világítótestek típusai fényáram-eloszlás szerint [2.4] 2.7. Mesterséges fényforrások felosztása öregedése A mesterséges fényforrások egész élettartamuk folyamán fokozatosan öregednek, és a környezetbe kibocsátott fényerősségük csökken. Tervezéskor ezt a jelenséget számításba kell venni. Továbbá fontos előre gondoskodni a megfelelő karbantartásról a világítóeszközök élettartamának lehető leghosszabb idejű meghosszabbítására, a fotometriai mennyiségek megfigyelése közben. 3. VILÁGÍTÁS ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Az építési munka / épület globális energiahatékonyságára vonatkozó irányelvek (2002 /91 50

52 EK EU irányelv, Épület energiateljesítménye) egy, a Horvát Köztársaság által 2008-ban elfogadott európai szabványt jelentenek. A Szabvány horvát neve Energetska svojstva zgrade Energetski zahtjevi za rasvjetu (Épület energetikai tulajdonságai Világításra vonatkozó energetikai követelmények), és a HRN EN 15193:2008 elnevezést viseli. A Szabványt azzal a céllal fogadták el, hogy általános megállapodást és eljárást hozzon létre a világítás energetikai követelményeire vonatkozóan az építési munkában. A Szabvány célja az energiahatékonyság elemzése is. Ugyanakkor meghatározásra került egy energiaküszöb is a világítás áramellátására. A Szabvány eleget tesz a megvilágított felületekre vonatkozó szabályoknak és számítási módszereknek is azok céljától függően, és a helyes mérnöki gyakorlatnak megfelelően. Eleget tesz a következő európai szabványoknak: EN , EN , EN 1838, EN és EN A fogyasztott energia külön méréseire vonatkozó tanácsot is belefoglaltak a Szabványba. Ez a fajta megközelítés releváns információt ad a világítás, és az annak vezérlésére használt eszközök hatékonyságáról. A HRN EN 15193:2008 Szabvány meghatározza, hogyan kell kiszámítani a világítás által fogyasztott energiát. Javaslatokat is ad, és bemutatja a lámpák rendszerének kialakítására vonatkozó új trendeket, az úgynevezett Zöld épület tanúsítványt az energia épületekben történő használatáért ( energiateljesítmény tanúsítvány épületekhez ). A tanúsítási folyamat Horvátországban 2010 áprilisában kezdődött. Meghatározza az épületben a fűtés, szellőztetés, forró víz, légkondicionálás és világítás által fogyasztott összes energiát. Az EU minden tagállamának harmonizálnia kell a törvényhozását az EU irányelveivel. A Szabvány szerint, az energiafogyasztás felső küszöbértéke átlagos megvilágítási szintű irodában (E átlag = 500 lx) évente 40 kilowattóra / négyzetméter értéket tesz ki. Ha az energiamegtakarítási intézkedések megvalósulnak, a 40 kwh/m 2 célérték le fog esni 25 kwh/ m 2 értékre. Az első lépés az irodaépületek világítására vonatkozó energiamegtakarítási intézkedések megvalósítása felé a projektfeladatok koordinálása a modern építészeti megoldásokkal. Ezek a megoldások lehetővé teszik a napfény optimális használatát az épület falain belül. A modern építészeti megoldások magukban foglalják a függőleges és tetőnyílások optimális kialakítását további megtakarítások lehetővé tételéhez. A közvetlen napfény mélyebbre hatol be a lakótérbe, és a megtakarítás megvalósul. Ugyanakkor, a közvetlen napfény kellemetlen következményei elleni védelem elérhető. Ezek a következmények a beltér túlmelegedése és a bosszantó ragyogás. A második lépés minden olyan lehetséges mechanizmus megvalósítása, amelyek vezérlik a világítási munkát. Ezeket a mechanizmusokat egy világításkezelő rendszer egy helyen központosítja. Ez a rendelkezésre álló napfény mennyisége, az épületen belül töltött idő, és a felszerelt világítás életkora szerint működik. Az életkor fontos, ha egyenletesen megvilágított helyiséget szeretnénk kapni. A projektnek ebben a fázisában a befektetők - akik jövőbeni felhasználók - komfortra vonatkozó minden kívánságának illeszkednie kell az energiaszükségletekhez. A szükségleteket a Világítási energia numerikus index (Lighting Energy Numerical Index LENI index) határozza meg, és az a célja, hogy figyelembe vegye az energiahatékonyságra vonatkozó irányelveket. Ennél a fázisnál gondosan kell kiválasztani a fényforrásokat, amelyek jelentősen befolyásolhatják a LENI indexet. A helyzet az, hogy meg kell határozni egy minőségi összefüggést az emberi alapvető biológiai és egyéni szükségletek között, egy felelős viszonyt a természettel és minden élőlénnyel. Ez egy bonyolult feladat. A világítás csak egy része az említett komplexumnak, de nem szabad elhanyagolni. Egyrészt az emberi lénynek megvannak a saját elvárásai, szükségletei és érzései. Fényre van szüksége a munkához, és saját útja és komfortérzete megleléséhez. Ugyanez a helyzet a növényekkel és állatokkal is. Egyénileg igényel fényt. Azért nagy különbség van a különböző fénytípusok között. Nagy különbség van a napfény és 51

53 a mesterséges fény között is. Az egyedüli fényforrások és egy dinamikus lámpakompozíció között. Másrészt, fontos meghatározni az energia kérdését. Attól kezdve, hogy az emberi faj elkezdte használni és szennyezni a természetet, az energiamegmaradás kérdésének társadalmi és gazdasági jelentősége volt. A Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency IEA) szerint, a világon az elektromos energia 18-19%-át világításra használják. A nagy bérházak és irodaépületek az alapvető és legnagyobb energiafogyasztók, összesen 25-40% elfogyasztott energiával az OECD országokban. Általánosan mondva, a CO 2 kibocsátás jelentősen csökkenthető lenne, ha az energiahatékonysági intézkedéseket alkalmaznák az építési munkában Világításhoz igényelt éves energia egy épületben az EN (kwh/év) szabvány szerint Ez a fejezet egy épületben a világításhoz egy év alatt szükséges összes energia becslését írja le. A becsült értéket további számításokhoz használják. Mindenekelőtt, az értéket a Világítási energia numerikus index LENI meghatározására használják. Az egyenletekben használt összes fontos paraméter alább részletesen leírásra kerül. A becsült érték jelentősen függ ezektől a paraméterektől, amelyek viszont az épület (az épület felhasználója által követeltek szerinti) világítási projektjének energiahatékonyságát mutatják [3.1]. Az épületünk világításhoz a megfigyelt t időszak során szükséges W t összes elektromos energiát az alábbi egyenlet írja le: W = W t L, t + WP, t [ kwh] (3.1) Egy épület megvilágításához szükséges elektromos energiát (W L,t ) a következő egyenlet adja meg: W L, t = Pn Fc ( tdfo FD + t [ kwh] (3.2) A vészhelyzet esetére szolgáló akkumulátorok töltéséhez, vagy készenléti munkamódban egy világítási rendszer vezérlőeszközeinek áramellátásához szükséges becsült parazita energiát az alábbi egyenlet adja meg: W P, t (3.3) Egy épület világításához szükséges összes elektromos energia bármilyen adott időszakra (óra, nap, hét, hónap vagy év) becsülhető a használt, idővel összefüggő becsült paraméterek alapján. Meglevő épületek esetén, a W L,t és W P,t a világításhoz szükséges elektromos energia közös vagy külön méréseivel határozható meg. Az energiafogyasztás becsült értéke nem tartalmazza sem a távvezérelt világítási rendszerhez szükséges energiát, sem a vészhelyzetre szolgáló akkumulátor ellátásához szükséges energiát. A fentieknek megfelelően, a világításhoz szükséges éves összes elektromos energiát az alábbi kifejezés adja meg: W = W + W kwh godišnje (3.4) N F) { Ppc [ ty ( td + tn) ]} Pem tem} [ kwh] + = 1000 L P / [ ]

54 A W L és W P értékei tartalmazzák az épület világításához szükséges éves elektromos energiát, és a parazita elektromos energiát Világításkezelő rendszerek Mint korábban megállapításra került, szokás, hogy a befektetők először tárgyalnak a megbízott építészekkel annak érdekében, hogy kifejlesszenek egy építészeti koncepciót. A koncepció tartalmazza az épület minden jellemvonását, figyelembe véve annak célját. Az építészek a projekt részeivel rendszerint specializálódott projektirodákat bíznak meg (gépészeti, villamosmérnöki, vagy világítási irodákat). Ha az összes projektirodától az összes projektrészt összeállítják, az építészek előkészítenek és létrehoznak egy költséglistát közbeszerzési célra. A szerződésben meghatározott feladatokkal és műveletekkel rendszerint megbíznak egy megfelelő ajánlattevőt. Ő rendszerint számol az épület létesítménykezelésének és szolgáltatásainak jövőbeni végzésével, ha a szerelési feladatát jól végezte el. Így egy teljes projektmegoldáshoz nem elegendő csak az építési munka beruházási költségeit figyelembe venni. Fontos megbecsülni az épület karbantartási és üzemeltetési költségeit is, amíg az épület létezik. Az innovatív világítási koncepciók figyelembe veszik ezeket a költségeket annak érdekében, hogy igazolják az épület fenntartható használatát. A fenntarthatóság kifejezés arra a képességre utal, hogy egy helyiség célja és elrendezése átalakítható a jövőben, az üzemeltetési és karbantartási költségeket alacsonyan tartva. Ez akkor érhető el, ha kiváló minőségű termékeket és rendszereket használunk, összehozzuk az épületet és annak célját, működőképesen tartjuk az egész rendszert, törődünk az igényeinkkel és a műszaki követelményekkel, és/vagy kihangsúlyozzuk az ember, mint a legfontosabb és legértékesebb erőforrás szerepét. A világításkezelés gyakorlati szerepe Amikor az elektromos lámpa először megjelent, az emberek boldogok voltak, hogy van, anélkül, hogy túl sokat törődtek volna a minőségével. Idővel arra a következtetésre jutottak, hogy az elektromos lámpa minősége lényegesen javítható, ha a fény szórt, vagy ha a ragyogást kiküszöbölik, vagy ha szemrevaló lámpákat és világítási rendszereket hozunk létre. A fény minőségét a számunkra elérhető lámpaválasztásunk, a fényforrás jellege, és a megvilágítandó terület határozza meg. Azért sok körülmény van, amikor mesterséges fényeket használnak különböző alkalmakkor. A mesterséges fény használata különböző paraméterek szerint változik. Például, * Hozzájárulás, napfény befolyásolása * Tevékenységek mesterséges fénnyel megvilágított beltéri területen. Ezek a tevékenységek változhatnak. * A tevékenységek vagy egy beltéri terület működése különböző fényszinteket igényelhet. A világításkezelésnek, amelynek a megvalósítása elektromos változók módosításával történik, gyakorlati, esztétikai vagy energiamegtakarítási funkciója lehet az alkalmazásától függően. Természetesen ezeknek az alkalmazásoknak némelyike redundáns. De a fő cél a legjobb megközelítés és rendszer meghatározása a világításkezeléshez, tekintet nélkül annak alkalmazására. Például, amikor moziba megyünk, nagyon praktikus, hogy a középső fények bekapcsolva legyenek, mialatt megpróbáljuk megkeresni az ülőhelyünket. Ha már megtaláltuk az ülőhelyünket és a film elkezdődött, a fényeket kikapcsolják, így a látogatók 53

55 nézhetik a filmet. A kérdés, amit a mozi tulajdonosának feltehetünk, az az, hogy kézi lámpakapcsolót használ-e a fények pillanatnyi fel- vagy lekapcsolására, vagy relét használ-e a fényerősség fokozatos növelésére / csökkentésére. A világítás ilyen használata esztétikusként határozható meg. De ez inkább praktikus, mint esztétikus. A fényerősség hirtelen változásai balesetet vagy testi sérülést okozhatnak. Továbbá, a lámpakapcsoló gyakori fel- és lekapcsolása gyorsan csökkentheti a fényforrás élettartamát, valamint a kapcsolóeszközök élettartamát. Egy mozicsarnok rendszerint különféle célokra használható: előadások, színházi előadások, konferenciák, bemutatók stb. Ezért szükséges, hogy a mozicsarnok minden említett célra használható legyen. Az is szükséges, hogy a mozicsarnok fel legyen szerelve egy megfelelő fényvezérlő rendszerrel, azaz egy olyan rendszerrel, amely folyamatosan változtatható vezérlést kínál. Van még néhány egyéb tevékenység, mint a napi munka az irodákban, kis és nagy üzletekben vagy bevásárlóközpontokban, múzeumokban és hasonló funkciójú objektumokban. A napfény használatának az összes említett térben nagy jelentősége van. Az összes említett esetben a napfény hiányát egy megfelelő vezérlőrendszerrel vezérelt mesterséges fénnyel kell kompenzálni. A mesterséges fény használata arra szolgál, hogy kompenzálja a napfény hiányát azokban az időkben, amikor abból nincs elég, és optimális megvilágítási hatást érjen el. A kérdés az, hogy a napfény hiányát egy több rendszerben működő egyszerű kompenzálja-e, vagy kell-e egy fokozatos vezérléssel beállítást végezni, megelőzve a fényerősség hirtelen változásait, amelyeknek negatív hatásai lehetnek a felhasználókra. Erre a kérdésre a válasz az esztétikai és ergonómiai részletektől, valamint a befektető pénzügyi képességétől függ. Van néhány gyártási folyamat, mint az ipari termelés, mezőgazdaság és kertészet, amelyek gyakorlati okok következtében megfelelő fényvezérlő rendszert igényelnek. Van néhány alkalmazás, amelyeknek elsődlegesen esztétikai a szerepük, de gyakorlati alkalmazást is megkövetelnek. Egy ilyen példa azok a dolgozók, akik megpróbálnak kitakarítani egy helyiséget. Nekik elegendő fényerősséget kell biztosítani a munkájukhoz. Bármikor, amikor a rendszerünknek gyakorlati alkalmazása van, a fényrendszer kezelésének és annak alkalmazásának a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. Mivel a piac változatos eltérő technológiákat kínál, a projekten dolgozó villamosmérnök feladata, hogy megtalálja a legegyszerűbb csomagot a rendszer gyakorlati alkalmazásának biztosítására. A rendszert egyszerű módon kell üzemeltetni. A világításkezelés esztétikai szerepe A világításkezelés esztétikai szerepét az elektromos lámpákat gyártó ipar fejlesztette ki. Ma, amikor a világításkezeléssel foglalkozunk, a hatékony energiakezelést hangsúlyozzuk. Az esztétikai szerep a szemünkre gyakorolt érdekes és kellemes hatásokon alapul. Ennek a funkciónak az alapja két dolognak a lehetővé tétele. Az első dolog a különböző fényforrásokból jövő fényerősség kiegyensúlyozása a kellemes megvilágítás létrehozása érdekében. A második dolog egy fény helyszínének átalakítása egy másikra. Ez a technika rendszerint úgy alkalmazható, mint egy változó és programozható dekoráció az épület belső és külső falain, színválasztási és színintenzitás-változtatási lehetőséggel (cél, élvezet). Ma a fénnyel foglalkozó modern projektek többsége függ a különböző fényforrások 54

56 használatától, valamint a lámpatípustól, és annak optikai jellemzőitől. Ma nagyon szokásos, hogy egy elektromos lámpák rendszerét tervező villamosmérnöknek eltérő fénycsatornák esetén különböző megvilágítási szinteket kell elérnie. Egy meghatározott megvilágítási szintet kell elérnie, vagy egy fényhelyszínt kell létrehoznia. Amikor különböző fényhelyszínekre van szükség egy helyiségben, találni kell egy kényelmes módot egy helyszín megváltoztatására egy másikká. Az ilyen igényre példák az eltérő fényerősség a nap folyamán, vagy dinamikus fénysémák létrehozása. Ha figyelembe vesszük a rendszerünk műszaki aspektusait, mint a fényforrást, a falak dekoratív megvilágítását, a mennyezeti lámpákat, a pontszerű fényforrásokat, mint a spotlámpák, diffúz fényforrások stb., nincs elég információnk az atmoszféráról a helyiségben. A legjobb mód az érzelmekből kiindulni. Komfortos a szobánk? Az atmoszféra a szobánkban drámai, barátságos vagy nyomasztó? Ha egy pihentető és kellemes atmoszférájú komfortos helyiséget akarunk létrehozni, akkor a megközelítésünk eltér egy drámai atmoszférájú helyiség létrehozásának megközelítésétől. Egy ilyen helyiséget ragyogó nagy intenzitású fényforrások különböző elrendezései díszítenek. Ahelyett, hogy először eszközöket és technológiákat határozna meg a cél eléréséhez, egy villamosmérnöknek, aki elektromos lámpák rendszerét tervezi, először az eredményt kell meghatároznia, és a szükséges eszközeit és technológiáit megfelelően hozzá kell igazítania. Energiafogyasztás kezelése Az energiafogyasztás globális probléma, amikor az energia áráról vagy a környezetre gyakorolt hatásáról beszélünk. Az emberi természet, különösen a befolyásos emberek természetének jellemzője, hogy sokat beszélnek a környezettel való helyes kapcsolatról. Mivel az energia ára meghatározó tényező, intézkedéseket csak azért tesznek, hogy megtakarítást realizáljanak (3,2). A fény vezérlése jelentősen hozzájárulhat az energiamegtakarításhoz. De azzal, hogy így teszünk, nagyon óvatosnak kell lennünk. Ha a lámpák rendszerét esztétikai vagy gyakorlati okokból felszerelték egy bonyolult vezérlőrendszerrel, lehetségesnek kell lennie a funkciók programozásának annak érdekében, hogy az energiát hatékonyabban lehessen használni. Mégis, amikor egy speciális lámpavezérlő rendszert kell felszerelni egy egyszerű kézi vezérlőrendszer helyett, szükséges ellenőrizni a befektetés megtérülését, valamint a megtérüléshez szükséges időt. Vannak olyan helyzetek, amikor egy bonyolult számítógépes kezelőrendszer beruházásának gyenge a megtérülése. Az energia hatékony kezeléséhez szükséges aláhúzni néhány alapvető jellemzőt: * Sok projektben egy optimális fényforrás választása jelenti a legmagasabb költséget. * A fényforrások többségének fényárama változik a fényforrás élettartama során. Ugyanakkor, a fényforrás fényárama változik a karbantartási ciklustól függően (például IP 20 vagy IP 40 kategóriájú por elleni mechanikai védelem). A világításkezelés biztosíthatja a karbantartás minőségének szintjét. Megelőzi az energiafogyasztást is a fényforrás élettartamának kezdetén is. A megvilágítás kezdeti szintje a függ a karbantartási tényezőtől. Például, az értéke 0,8 lehet. * Nem minden fényforrás alkalmas a fényerősség fokozatos változtatására. * Mindig szükséges elemezni a világításkezelő rendszerrel egy meghatározott területen elért energiamegtakarítást. Néha nem lehet elérni energiamegtakarítást. * Soha nem szabad elfelejtenünk a világítási rendszer végfelhasználóját. Az emberi tényezőtől függetlenül üzemelő teljesen automatizált rendszerek nem nagyon sikeresek. Az automatizálás néha ésszerű, de lehetőséget kell kínálnia a felhasználó számára, és/vagy a tér legkisebb egységére a rendszer pontos beállítására. 55

57 * A legújabb termékek és technológiák a világításkezelő rendszeren keresztül növelik az energiamegtakarítás lehetőségét. * Minden számításban fontos kérdés a költséghatékonyság, vagy a befektetett pénz megtérüléséhez szükséges idő. Integrált megközelítés használata esetén a számítás nagyon bonyolult lesz. Nem csak az összes alternatíva árát kell ismernünk, de tekintetbe kell vennünk az energia árát is. * Egyértelmű, hogy a befektetés leggyorsabb megtérülése a szabályozó eszközök révén érhető el. * Nyilvánvaló, hogy a rendszer teljesítménye függ a használatban levő szabályozási lehetőségtől. Egy épület központi területén, amely munkaidőben általában nagyon zsúfolt, nem lehet pénzt megtakarítani szabályozható képességű lámpák használatával a hasonló eszközökkel felszerelt közönséges lámpákkal összehasonlítva. * Mégis, felszerelt érzékelőkkel, jelenlevő idővezérlő mechanizmussal, és az épületnek a napközben nem egyformán zsúfolt területeire belépő legalább kis mennyiségű napfénnyel lehetségesek megtakarítások. Az épületnek némelyik területe napközben egyáltalán nem foglalt. Az is világos, hogy a projekt készítésekor szükséges ismerni az épületben levő meghatározott helyiségek jellegét és célját, valamint azok funkcióját. * Ha helyes kalkulációt akarunk készíteni, figyelembe kell vennünk a következőt. A szabályozási lehetőséggel rendelkező lámpák magasabb árát, a vezérléshez minden kiegészítő eszköz árát, az érzékelőket, a világításkezelő rendszer programozásának árát, valamint a rendszer üzemeltetésének elkezdéséhez szükséges pénzt. A vezérlésre szolgáló digitális eszközök új generációi csökkentik a központi kezelőrendszer árát, és egyszerűsítik a számításokat. *Hasonló számítások végezhetők minden világításkezelő rendszer esetén. Minden egyes világítóeszköz esetén figyelembe kell venni az összes körülményt. Hatalmas épületekben, mint amilyenek a vállalati felhőkarcolók, kórházak és iskolák, tekintetbe kell vennünk a légkondicionáláson és a szellőztetésen elérhető megtakarítást. Egy fényforrás által termelt hőenergia lényegesen hozzájárul a légkondicionáló rendszer terheléséhez. Ezen ok miatt a terhelés minden csökkenésének következményei vannak a légkondicionáló rendszer energiafogyasztására. Sok lámparendszerben az IAA izzószálas égőket használják. Halogén égőket szintén gyakran használnak. Ezeket az égőtípusokat azzal a céllal használják, hogy megfelelő atmoszférát hozzanak létre a helyiségekben, és a színeket teljesen természetesnek látszóvá tegyék. Az égőket rendszerint fázisszabályozókkal vezérlik azzal a céllal, hogy megfelelő megvilágítási szintet hozzanak létre. A kielégítő megvilágítási szintet lehetővé tevő fázisszabályozók révén elért energiamegtakarítás nagyon mérsékelt. E szabály alól egy kivétel az időfüggő vezérlővel elért szabályozás. Másrészt jelentősen csökken a karbantartási költség, mert a fényforrások élettartama jelentősen meghosszabbodik. Továbbá a karbantartáshoz nincs szükség emberi munkaerőre, ami további megtakarításokat eredményez. Vezérlőhálózat és fejlett világításkezelő rendszerek (LMI) Az automatikus vezérlésre szolgáló elosztórendszerek előnyösebbnek bizonyultak az iparban, szállításban és háztartásban a hagyományos központosított rendszereknél. Az automatikus kezelésre szolgáló modern rendszerek alapvető összetevőket, érzékelőket, működtető szerveket, vezérlőmodulokat, kommunikációs hálózatokat, ember-gép interfészt (HMI), és eszközöket tartalmaznak a vezérlőhálózathoz. Az automatikus vezérlésre szolgáló rendszerek közötti különbségek a különböző gyártók és rendszerintegrátorok eltérő megközelítéséből adódnak, valamint abból, hogy milyen módon alakítják ki és használják ezeket az 56

58 összetevőket. Az automatikus vezérlőrendszerek kialakításának hagyományos megközelítése óriási számú érzékelőn és működtető szerven (I/O egységek) alapul, amelyek egy megfelelő mester/szolga eljárással kapcsolódnak össze és csatlakoznak a vezérlőegységhez. A vezérlőegységet felszerelték egy processzorral, amely feldolgozza a vezérlőállomástól érkező adatokat. Nemrég, 5-10 éven belül, egy ilyen megközelítés nem mutatkozott megfelelőnek a modern rendszerekhez és a növekvő számú összetevőhöz, valamint a rendszer teljesítményére vonatkozó növekvő igényhez. A hagyományos automatikus vezérlőrendszerek tipikus problémáit a csomópontokat jelentő összetevőkkel jellemzett elosztó architektúra révén oldják meg, amelyek viszont egy vezérlőhálózatot alkotnak. Ezek a rendszerek nincsenek felszerelve központi vezérlő összetevővel. Ehelyett a vezérlést a hálózatban levő intelligens eszközök végzik. Ilyen rendszerekben minden csomópontnak saját vezérlő funkciója van, amely függ a hálózatban bárhol begyűjtött információtól. Ez a tény azt sejteti, hogy az automatikus vezérlőrendszerekben levő hálózat inkább adatátvitelre szolgál, mint vezérlőparancsok átvitelére. A vezérlőparancsok átvitele a hagyományos rendszerek jellemzője volt. A modern vezérlőhálózatok egyik fontos jellemzője a nyílt szabvány, ami lehetővé teszi, hogy a különböző gyártók által gyártott kommunikációs berendezések egyetlen hálózatba kapcsolhatók legyenek. Az ilyen megközelítés biztosítja, hogy a berendezéseket a felhasználók könnyebben elfogadják, ami viszont fokozza a berendezések gyártását és alkalmazását. Másrészt, a gyártási költségek csökkennek. A legnépszerűbb és a leginkább használt vezérlőhálózat, ismertebb nevén perifériás vezérlőrendszer ( FieldBUS (mezőbusz)), a 3.1. táblázatban látható táblázat Legismertebb és leginkább használt vezérlőhálózatok 1 A legismertebb és a leginkább használt vezérlőhálózatok Luxmate Professional és LITENET EIB/KNX busz ( European Instalation Bus Európai szerelőbusz) LON ( Local Open Network Helyi nyílt hálózat) LUTRON (LON buszrendszer alapján) ican hálózat CAN busz alapján) CAN busz (Controller Area Network; ISO 11898/11519) Modbus, ProfiBUS, EtherCAT ( Ethernet for control and automation technology Ethernet vezérlés- és automatizálás-technológiához) Általánosan mondva, a periferikus kezelőrendszerek két kategóriába oszthatók. Ezek a nyílt és zárt rendszerek. A legismertebb nyílt rendszerek az EIB/KNX és LON buszrendszerek. De nem minden FieldBUS rendszer alkalmazható teljesen a világítási rendszerekben. A többségük a lámpák vezérlésére olyan protokollfordító módszereket használ, mint a DALI, DMX és 1-10V. Az alkalmazási funkcióknak sok korlátja van, amelyeket később tárgyalunk meg ebben a szövegben. Az elektromos energiának a világításkezelés különböző módszerei révén lehetséges megtakarításait alább adjuk meg: - Vezérlés napfénynek való kitettség alapján 20 40% - Napfénynek való hosszabb és jobb kitettség által elérhető további megtakarítás 20% - Módszer az emberi jelen- vagy távollét észlelésére 15% 30% 57

59 - Időkezelés 5% 15% - Állandó fényszint tartása 10% 15% Mindezen módszereket alább részletesen leírjuk. Úgy becsülik, hogy a felsorolt módszereket Európában a következő százalékokban használják: - Kézi vezérlés (be/ki) ~ 97% - Napfény szintjén alapuló vezérlés < 8% - Emberi jelen- vagy távollétet észlelő módszer < 8% - Időkezelés < 4% - Állandó fényszint tartása < 3% A megadott adatokból nyilvánvaló, hogy egy világítórendszerben sok mód van az elektromos energia megtakarítására. Ezek a megtakarítások fejlett világításkezelési módszerek bevezetésével érhetők el Kiegészítő és modern intézkedések javított energiahatékonyságú világításkezeléshez Fokozatosan tompított egyetlen fényforrás Világításkezelő rendszert helyileg és minden munkahelyen használnak. Az a célja, hogy biztosítson egy bizonyos világítási komfortot, és kielégítse az egyén szükségleteit. Az említett előnyön túl, akár 40 százalék további energiamegtakarítás elérése is lehetséges. Programozott világítási rendszer Egy világításkezelő rendszer figyelembe veszi a biológiai hatásokat, amelyek nem láthatók a fényszint automatikus változása, a fény irányának és hőmérsékletének, valamint színének megváltozása miatt, (3,3). A világítási rendszerek területének szakértői felismerték a világítási rendszerek kialakításának és a fény nem látható biológiai hatásainak jelentőségét az emberi test hormonszintjére. Ha optimalizálni akarjuk az emberi testre gyakorolt biológiai hatásokat, a fény szintjét fel kell emelni a puszta megvilágításhoz szükséges alapvető szint fölé a spektrumok látható részében. Ezt a fényszintet különösen a nap reggeli órái és kora délutáni órái során kell elérni. A magas fényszint jelentősen csökkenthető, ha csak fehér fényű hideg fényforrásokat használunk (a fény hőmérséklete 6000 K). Amikor biológiailag kevesebb hatékony világításra van szükségünk, melegebb színeket használnak, miközben a fényerősséget fokozatosan csökkentik a csupán a látáshoz elegendő minimális szintre. A fényszint, annak irányának és színének a nap folyamán történő automatikus változtatását Programozott világítási rendszernek nevezik. Ha változtatni akarjuk a színhőmérsékletet, egy vagy több lámpában eltérő színű fényforrásokat használunk. Az eltérő színű fényforrások különböző arányban külön tompíthatók, ha eltérő fényszintek és színek szükségesek. A felszerelt világítási rendszer összteljesítménye programozott világítási rendszer esetén tipikusan nagyobb, mint egy klasszikus nem programozott rendszeré. A programozott világítási rendszereket rendszerint nem használják azok maximális teljesítményén (minden különböző színhőmérsékletű fényforrás bekapcsolt állapotban van) hosszú ideig. Egy ilyen világítási rendszerben az átlagosan használt teljesítmény a maximális beszerelt teljesítmény százalékos tartományában van. A használt teljesítmény függ a világítási rendszer használatára vonatkozó előre meghatározott napi ütemtervtől. 58

60 Fénycsövek A fényt visszatükröző belső felületű fénycsövek a közvetlen napfényt és a nappali fényt az épület tetején levő nyíláson keresztül továbbítják belülre. Ezen a módon további az elektromos energia további megtakarítása érhető el, különösen, ha a közvetlen napfénynek ki nem tett belső terek megvilágítása függőleges vagy tetőnyílások használatával történik. A leírt rendszerek megkerülhetik a szokásos építészeti akadályokat az épületek tetőtereiben, mint az a 3.1. képen látható kép Fénycső részei A fénycsövek, amelyek a napfényt a tetőtől az épület belső területeire továbbítják, általában műanyagból vagy fémből készülnek. Egy tipikus fénycső a 3.1. képen bemutatott összetevőkből áll: 1) Napfény összegyűjtésére használt átlátszó műanyagból készült mennyezetkupola, vagy üvegből készült ablakok, 2) Fényvisszaverő cső, amely a mennyezeti kupolától a megvilágítani kívánt helyiséghez vezet, 3) A megvilágítani kívánt helyiség mennyezetére helyezett diffúzor. Ma sok hajlékony vagy merev fényvisszaverő csöves rendszer áll rendelkezésre. Lámpák elrendezése adott forgatókönyvvel Egy olyan világításkezelő rendszer, amely lehetővé teszi különböző fényhelyszínek felszerelését, függ az épületen belül vagy kívül végzett tevékenységektől. Egy helyiségben végzett tevékenységek néha változhatnak a nap folyamán, és a megvilágítást megfelelően hozzá kell igazítani. Ez a helyzet konferenciacsarnokok, tárgyalóhelyiségek esetén, amelyek diabemutatókra, megbeszélésekre, olvasásra vagy írásra, vagy személyi vagy laptop számítógépeken történő munkavégzésre használhatók, a 3.2. képen bemutatottak szerint. Egy irodában végzett tevékenységek az olvasástól vagy írástól a számítógépes munkavégzésig vagy a munkatársakkal vagy látogatókkal folytatott megbeszélésekig változhatnak. Ha lehetőség van különböző meghatározott lámpák bekapcsolására (a lámpák bekapcsolása rendszerint távvezérlővel történik) az egyes eltérő tevékenységekhez, azt mondhatjuk, hogy egy helyszín került beállításra. 59

61 3.2. kép Különböző tevékenységekhez beállított helyszín Egy beállított helyszín esetén tipikus, hogy az összes rendelkezésre álló lámpa egyidejűleg soha nincs használatban, így a teljes beszerelt teljesítmény soha nem kerül elérésre. Ha ki akarja számítani egy helyiségben az egy nap vagy egy év során felhasznált tényleges teljesítményt a szokásos végzett tevékenységekkel, a helyiség használatára vonatkozó minden lehetséges forgatókönyvet figyelembe kell vennie Világítási energia numerikus index (LENI) A világítási energia numerikus indexe egy épületre a következő kifejezés szerint számítható: W 2 LENI = [ kwh / m godišnje] A (3.5) ahol: W egy épület megvilágításához szükséges évi összes elektromos energia (kwh/év) A az épület használható összterülete (m 2 ). Rendszerint nem probléma meghatározni egy épület hasznos területét. Ez a szabály vonatkozik a már megépült, valamint a csak megtervezett épületekre is. De a LENI index lehető legpontosabb kiszámítása kihívás, mert az épületünkben levő lámpákhoz szükséges elektromos energiafogyasztás meghatározása problémás. Itt rá kell mutatnunk arra, hogy a kültéri lámpák által fogyasztott energia nincs figyelembe véve, hanem csak a belső területek megvilágításához szükséges energia, a végfelhasználó követelményeinek kielégítése céljából. 60

62 .3.3. kép Világítás éves elektromos energiafogyasztásának kiszámítására használt folyamatábra A 3.3. képen látható fenti folyamatábra szerint a LENI index meghatározásának három módja van: * A legmegbízhatóbb mód az épület világítása által fogyasztott elektromos energia mérése. De ez a módszer csak azokra a meglevő épületekre alkalmazható, amelyek kielégítik az alább leírt alapvető feltételeket. * Azokban a meglevő épületekben, amelyek nem nyújtanak lehetőséget a fogyasztott energia mérésére a világítási rendszeren, a gyors számítási módszert lehet használni, amely fontos becsült tényezőket vesz figyelembe az egész épületre. Ugyanez a még csak megtervezett épületekre is igaz. Más szavakkal, az épületben bizonyos területek és terek meghatározott funkcióit a fenti módszer nem veszi figyelembe. Ez a módszer rendszerint csak közelítő értékeket ad, amelyek általában magasabbak a valósaknál. Ebből az okból ezt a módszert csak standard épületekhez, vagy a világításhoz szükséges elektromos energia éves fogyasztásának kezdeti becslésére, vagy a LENI indexhez használják. Ha gyors számítást kell végeznünk, a minden befolyásoló tényezőre előre meghatározott értékeket tartalmazó meglevő táblázatok és a LENI index használhatók. A táblázatok később láthatók ebben a szövegben. * A komplex számítási módszer minden fontos tényezőt külön figyelembe vesz az épület különböző területeire és tereire. Ugyanakkor, a számítás időszaka lehet rövid, órák, napok vagy hetek, vagy hosszú, hónapok, évszakok és évek. Ez a módszer valós indikátorokat ad az épület világítási rendszerének elektromos energiafogyasztására. Ezért jobb indikátorokat ad egy világítási rendszer energiahatékonyságára, ami alapul szolgálhat a hatékonyság további javításaihoz. 61

63 3.4. Mérési és számítási módszerek egy épület világítási rendszerében fogyasztott elektromos energia meghatározásához Épület világításához szükséges elektromos energia mérése Általános leírás Egy épület világítási rendszerében az elektromos energiafogyasztás külön mérhető a következő módszerek egyikének használatával: a) villamos mérőműszer telepíthető az épület elektromos berendezéseinek világítási körébe, b) teljesítménymérő van telepítve az épület elektromos berendezéseinek világítási köreibe, vagy integrálva a világításkezelő rendszerbe, c) világításkezelő rendszer, amely képes kiszámítani a lámpákra fordított energiát, és a kiszámított adatokat továbbítani az Épületkezelő rendszerhez (Building Management System BMS), d) világításkezelő rendszer, amely képes kiszámítani az energiafogyasztást az épület különböző részei esetén, és továbbítani az információt egy adott formátumban, például teljesítmény-idő táblázat, vagy áram-feszültség-teljesítménytényező-idő táblázat formájában, e) világításkezelő rendszer, amely regisztrálja az időszakokat és a fényerősséget, amikor a lámpák bekapcsolt állapotban vannak, és a mért adatokat a beszerelt teljesítményről továbbítja a belső adatbázisnak. Távmérés javasolt azoknak az épületeknek az esetén, amelyek teljesen külön elektromos telepítésű világítási rendszerrel rendelkeznek az épületben. Ez a mérés a világítási rendszer jobb kezelésére használható. A) Világítás által fogyasztott elektromos energia mérése egyetlen mérőműszerrel A 3.4. képen a világítási rendszer energiafogyasztását mérő villamos mérőműszer párhuzamosan van telepítve a fogyasztás maradékát mérő mérőműszerrel. A teljes elektromos energiafogyasztás az épületben a két mérőműszerből származó adatok összege kép A kép azt mutatja, hogyan kell beszerelni egy elektromos energiamérőt egy épület világítási rendszerének áramkörébe. Jelkulcs: 1) Elektromos csatlakozás az épülethez 2) Energiafogyasztás mérése a maradék berendezések esetén 62

64 3) Maradék berendezések elektromos áramkörei 4) Világítás által fogyasztott energia mérése 5) Világítási rendszer elektromos áramkörei B) Világítás által fogyasztott elektromos energia mérése egynél több mérőműszerrel A 3.5. képen található példában a világítás által fogyasztott elektromos energia mérésére szolgáló villamos mérőműszerek láthatók. Ezeket a mérőműszereket a világítási rendszer elektromos áramköreibe szerelik az épület különböző emeletein. Ezek az épület különböző tulajdonosok által birtokolt részeiben is felszerelhetők. A teljes elektromos energiafogyasztás mérőműszere a világítási rendszer általi fogyasztást is méri. Emiatt a világítási rendszer által fogyasztott elektromos energia felügyelete a világítási rendszer áramkörébe helyezett összes mérő minden adatának összegzésével történik megadott időszakokban. Az adatok tovább használhatók az Épületkezelő rendszerhez bemenő információként. Semmiféle korrekció nem szükséges az épületben levő helyiség használata következtében, vagy a telepített világításkezelő rendszer különbségei következtében kép Világítás által fogyasztott elektromos energia külön mérései 1) Teljes bemenő teljesítmény 2) Egy épület teljes energiafogyasztását mérő elektromos mérőműszer 3) Maradék berendezések elektromos áramköre (egyes számú kör) 4) Maradék berendezések elektromos áramköre (kettes számú kör) 5) Világítási rendszer elektromos mérőműszere (egyes számú kör) 6) Világítási rendszer elektromos mérőműszere (kettes számú kör) C Világítási rendszer által fogyasztott elektromos energia mérése világításkezelő rendszeren keresztül A lámpák általi elektromos energiafogyasztás egy mérési lehetősége a 3.6. képen látható. A fogyasztás mérése voltmérővel és ampermérővel (vagy wattmérővel) történik, amelyek információforrásként szolgálnak az épületben levő világításkezelő rendszer számára. 63

65 3.6. kép A rendszer bemeneteihez csatlakoztatott voltmérő és ampermérő világításkezelés vezérlésére 1) Információbusz 2) Energiabusz 3) Voltmérő 4) Ampermérő 5) Egyetlen világításkezelő rendszer 6) Lámpaarmatúrák A voltmérő vagy ampermérő segítségével működő egyes teljesítménymérő rendszereket az épületben található egyes, helyi világításkezelő rendszerekhez csatolják vagy azokba integrálják. Ezen a módon információ érhető el a helyileg felhasznált elektromos energiáról az épület központi kezelőrendszere számára. Az információ megszerzése az elektromos teljesítményre vonatkozó adatok idő szerinti integrálásával történik. A központi számítógép az egyes világításkezelő rendszerek szerint, vagy az egész épületre együtt, és különböző időszakokra végzi az adatfeldolgozást és az elektromos energiafogyasztás regisztrálását. Végül a kimeneti eredmény a világítás általi éves vagy eltérő időszakra vonatkozó teljes elektromos energiafogyasztásként fejezhető ki, egy kívánatos táblázatos formában. A fenti mérési módszer hátránya, hogy a világításkezelő rendszerbe bele nem foglalt lámparendszer által fogyasztott elektromos energia nem kerül mérésre. Továbbá, a külső vezérlőrendszer által közvetetten vezérelt lámpaarmatúrák által fogyasztott elektromos energia sem kerül mérésre. A világításkezelő rendszer a helyi rendszerek által vezérelt lámpaarmatúrák minden egyes csoportja esetén regisztrálja az üzemidőt. Méri a lámpacsoportok által létrehozott fényerősséget és a tompítási szintet is, és összehasonlítja az adatokat a belső adatbázisnak a beszerelt világítási teljesítményre vonatkozó adataival. Az információ jövőbeni jelentésekhez elérhető továbbá az épületkezelő rendszer számára. Az információ közvetlenül át is alakítható a végső jelentéssé. D Elektromos energia mérésének egyéb feltételei A lámpaarmatúrák névleges teljesítményeit, valamint a parazita teljesítményüket az épületek energetikai hatékonyságának kiszámításra használjuk, amikor egy világítási rendszer igényeivel foglalkozunk. A névleges értékeket közelíteni kell a legközelebbi egész számmal 10 watt fölötti teljesítmény esetén, vagy két jelentős számjeggyel, amikor az érték 10 watt alatt van. Az eredménynek mindkét esetben a valós érték ± 5%-os tűréstartományán belül kell lennie. 64

66 A lámpaarmatúra elektromos teljesítményének tesztmérése előírásszerű működés során. A cél a lámpaarmatúrák összteljesítményének mérése az előírásszerű működés alatt, a parazita teljesítménnyel együtt, amely a készenléti módban működő világításkezelő rendszerből, az érzékelőkből és a vészhelyzet esetén szükséges akkumulátortöltőkből ered. A mérést ahhoz hasonló körülményekkel kell végezni, mint amelyekhez a lámpaarmatúrákat tervezték. Ideális esetben a mérést a fotometriai tesztek során kell végezni. A voltmérőknek, ampermérőknek és wattmérőknek 0,5 vagy jobb pontossággal kell megfelelniük a mérőberendezésre vonatkozó igényeknek. A lámpaarmatúrának reprezentatív mintának kell lennie a tényleges gyártótól. Az armatúrát olyan pozícióba kell szerelni, amelyhez azt tervezték. A lámpaarmatúra teljesítményét az előző körülmények, vagy a gyártó által nyilatkozottak szerint kell mérni és kifejezni. Az értéknek tartalmaznia kell az összes égő, előtét eszközök és egyéb összetevők veszteségeit is a teljes kimeneti teljesítménnyel, vagy a maximális teljesítményt kell megadni azokra a lámpaarmatúrákra, amelyeket vezérelt fénytompítású rendszerbe való beszerelésre terveztek. Parazita lámpateljesítmény kikapcsolt lámparendszer esetén (P pi ) Egy lámparendszer parazita teljesítményéről akkor beszélünk, ha a rendszer kikapcsolt állapotban, vagy készenléti módban van. Vezérelt világítási rendszer esetén ez egy detektorteljesítmény, míg biztonsági lámpák esetén az üresjáratban levő akkumulátortöltő teljesítményéről beszélhetünk. Biztonsági lámpák parazita lámpateljesítménye (P ei ) A biztonsági lámpák parazita lámpateljesítménye az akkumulátorok töltéséhez szükséges rendszer teljesítménye. Világításkezelő rendszer parazita lámpateljesítménye (P ci ) A világításkezelő rendszer parazita lámpateljesítménye a rendszer teljesítménye, amikor az üresjárati állapotban vagy készenléti módban van Épület megvilágításához szükséges elektromos energia kiszámítása Általános leírás Egy épület világítására felszerelt teljesítmény két típusát különböztetjük meg. Az első a felszerelt lámpaarmatúrák teljesítménye. A második pedig a felszerelt parazita teljesítmény. A lámpaarmatúrák felszerelt teljesítménye biztosítja, hogy azok funkciója összhangban legyen az épület tervével. Világításkezelő rendszer felszerelt parazita teljesítményének költsége, valamint akkumulátorköltség vészhelyzet esetén. A) Komplex számítási módszer A komplex módszer a világítási energiaigények pontosabb értékelését biztosítja különböző időszakokra, mint például évekre vagy hónapokra. Ennek a módszernek a használata esetén 65

67 az 1., 2. vagy 3. egyenletet kell használni t megfigyelt időszakra. Ez a módszer bármilyen időszak (például hónap vagy év) és bármilyen földrajzi hely esetén használható azzal a feltétellel, hogy az idő és a földrajzi tényezők mutatják a napfény erősségét a nap folyamán, és az emberi jelenlétet az épület bizonyos területein. A napfény erősségétől függő F D,n tényező meghatározása A tényezőt az épület bármely helyiségére a fejezetben leírt módszer szerint kell kiszámítani. Ez a 3.7. ábrán látható folyamatábra segítségével végezhető el bármilyen időszakra, például évre vagy hónapra. A napfény erősségétől függő F D,n tényező az épület bármely helyiségére vagy területére két tényező függvényeként számítható ki. 1) Az első F D,S,n tényező (az a tényező, amely egy helyiség napfénnyel való ellátását mutatja) tartalmazza a napfény rendelkezésre állását az n betűvel jelölt helyiségben vagy területen. Egy adott időszakra megmutatja a napfény hozzájárulását a teljes megvilágításhoz az épület megfigyelt helyiségében vagy területén (az n betűvel jelölve). 2) A második F D,C,n tényező (az a tényező, amely a világítás vezérlésének napfénytől való függését mutatja), amely a rendszervezérlés képességét mutatja a napfény használatára egy épület adott helyiségében vagy területén. Egy épület n betűvel jelölt területe vagy zónája esetén a következő kifejezés szerint számítható ki: F D,n = 1 - (F D,S,n F D,C,n ) (3.6) Az F D,n kiszámítható bármilyen időszakra, mint például évre, hónapra vagy órára. A tényezőt úgy kell beállítani, hogy alkalmazkodjon a munkaidőhöz a napfényes időszak alatt. Azon a területen, ahol nincs napfény, ez a tényező eggyel egyenlő. Kiegészítésként a földrajzi helyzet és a napfény szintjéhez kapcsolódó éghajlati tényezők is számításba vehetők. 66

68 No No Io = 1 Can daylihgt penentrate the room? Yes Barrier? Yes Calculate obstacle index Io (3.13) Calculate transparency index It (3.11) Calculate index of depth Ide (3.12) Specifying and classifying factor of daylight Dc (3.20) and Table 3.8 Specifying of daylight supply factor Fds Table 3.9 and 3.10 Unusual number of hours of work? No ) Use standard number of hours of work Yes Specifying corrective factor No Monthly? Yes Specifying FDC Table 3.17 For each month specify monthly daylight supply factor FDS, month Table 3.18 Specifying control system influence factor FDC Table 3.17 F D =1 F D =1-(F DS F DC ) F D,m =1-(F DS F DC C DS ) 3.7. ábra F D kiszámításának folyamatábrája Az épület n betűvel jelzett helyiségére vagy területére az F O,n világításhasználati tényező és az F C,n állandó megvilágítási tényező meghatározása a következő fejezetekben részletesen leírt módszerekkel történik. B) Gyors számítási módszer Ezt a módszert a szokásos épületekben egy év alatt, és világítási igényekre felhasznált elektromos energiához használják. Rendszerint nagyobb LENI értékeket ad, mint a pontosabb komplex módszerrel kapott értékek. A számítás céljára a befolyásoló tényezők standard értékeit használják az alábbi táblázatokból. Standard világítási energiaszükségletek mérése. Egy épületben a világításhoz szükséges összes elektromos energia és teljesítmény referenciaadatait új épületek tervezése és meglevők rekonstrukciója során a világítási energiára a 3.2. táblázatban megadott referenciaértékek készletéből kell kiválasztani. Az adatok a megjósolt beszerelt teljesítménysűrűséget mutatják meghatározott épülettípusok, valamint meghatározott minőségű világítási rendszer esetén. Az értékek a teljesülő és az épületre vonatkozó szükséges kritériumokon alapulnak. Nyolc különböző típusú üzletház lett figyelembe véve. Az értékek átlagot jelentenek az épületre, és változhatnak az abban található különböző helyiségek és területek esetén. A világítási energiára vonatkozó standard szükségletek mérése előtt a fontos tényezők értékeit, és azok standard értékeit a táblázatból kell venni. A gyors számítási módszer oly módon alkalmazható egyetlen helyiségre a megfigyelt épületben, hogy az épület minden egyes helyisége esetén kiválasztják a fontos tényezőket, és meghatározzák a világításhoz szükséges éves energiamennyiséget. Ezután össze kell adni minden energiát az épületben található összes helyiségre az egész épületre vonatkozó LENI index kiszámításának céljával. 67

69 Teljesítmény számított értéke egy épület P i lámparendszere esetén Meglevő épületekben, ahol a lámpaarmatúrák teljesítményére vonatkozó információ nem ismert, a következő becslés végezhető: a) (egyetlen égő névleges teljesítménye) x (égők száma egy lámpaarmatúrában); ezen a módon kiszámíthatjuk a feszültséghez közvetlenül csatlakozó égők teljesítményét. Például izzószálas égők, elektromos fojtással felszerelt fénycsövek stb. b) 1,2 (egyetlen égő névleges teljesítménye) x (égők száma egy lámpaarmatúrában); ezen a módon kiszámíthatjuk a feszültséghez elektromos fojtás vagy transzformátor segítségével csatlakozó égők teljesítményét. Parazita teljesítmény számított értéke egy épület lámparendszere esetén Egy meglevő épületben, amikor a világítás parazita teljesítménye nem ismeret, az éves parazita energia a következőképpen becsülhető. 1 kwh energia négyzetméterenként és évente a vészvilágítás esetén, és 5 kwh energia négyzetméterenként és évente automatikus vezérlőrendszerrel felszerelt világítás esetén (összes W p = 6 kwh négyzetméterenként és évente). 68

70 Tablica 3.2. Reference values for LENI index. Offices Educati onal Instituti ons Hospital s Hotels The class of qualit y Parasite energy: emerge ncy lighting kwh/ (m 2 /god. ) Parasite energy (control) kwh/ (m 2 /god.) * ** *** * ** *** * ** *** * ** *** P n t D t N F C F O F D W/ m 2 h h Be z C TE Sa C T E R K A K R K AK Without With CTE CTE LEN LEN LENI LENI I I Limit Limit values values RK AK RK AK kwh/(m 2 per year) kwh/(m 2 per year) 1 0,9 1 0,9 1 0,9 42,1 35,3 38,3 32,2 1 0,9 1 0,9 1 0,9 54,6 45,5 49,6 41,4 1 0,9 1 0,9 1 0,9 67,1 55,8 60,8 50,6 1 0,9 1 0,9 1 0,8 34,9 27,0 31,9 24,8 1 0,9 1 0,9 1 0,8 44,9 34,4 40,9 31,4 1 0,9 1 0,9 1 0,8 54,9 41,8 49,9 38,1 1 0,9 0,9 0,8 1 0,8 70,6 55,9 63,9 50,7 1 0,9 0,9 0,8 1 0,8 1 0,9 0,9 0,8 1 0,8 115, 6 160, 6 91,1 126, 3 104, 4 144, 9 82,3 114,0 1 0,9 0,7 0, ,1 38,1 34,6 34,6 1 0,9 0,7 0, ,1 72,1 65,1 65,1 1 0,9 0,7 0, , 1 108, 1 97,6 97,6 69

71 Étterme k Sportcs arnokok Bevásár lóközpo ntok Gyártóü zem * ** *** * ** *** * ** *** * ** *** , ,6-27,1-1 0, ,1-60,8-1 0, ,1-83,3-1 0, ,9 43,7 41,7 39,7 37,9 1 0, ,9 83,7 79,7 75,7 72,1 1 0, ,9 123, 7 117,7 111,7 106,3 1 0, ,1-70,6-1 0, , , 1 178, 1-115, , 6 1 0, ,9 43,7 41,2 39,7 37,5 1 0, ,9 83,7 78,7 75,7 71,2 1 0, ,9 123, 7 116,2 111,7 105,0-70

72 Jelkulcs a 3.2. táblázathoz: * LENI szám indikátor világítási energia esetén * PN épület világítására beszerelt bemenő teljesítménysűrűség (W/m 2 ) *CTE rendszer alkalmazása az állandó megvilágítás automatikus vezérlésével * RK világítás kézi vezérlése * AK világítás automatikus vezérlése A világítást a következő jó világítási gyakorlat szerint kell tervezni. A világítás tervezésére vonatkozó kritériumokat a HRN EN :2008 szabvány Svjetlo i rasvjeta Rasvjeta radnih mjesta (Fény és világítás Munkahelyi világítás) és a HRN EN 12193:2008 Svjetlo i rasvjeta Rasvjeta sportskih objekata (Fény és világítás Sportcsarnokok megvilágítása) adja meg. A rögzített kritériumokat figyelembe kell venni. A tervezett világításnak teljesítenie kell a megvilágításra vonatkozó alapvető követelményeket. Ha egy világítási rendszer jobb kialakítását kell elérni, a világítás minőségét három kategóriára osztják, amelyek mindegyike figyelembe veszi a felhasználó komfortját és javát: * Az alapfeltételek teljesülnek ** A feltételek jól teljesülnek *** A feltételek teljesen teljesülnek A világítás tervezésének kritériumait a 3.3. táblázat adja meg. A szükséges minőség (vagy a kialakítás minőségének) hatása a LENI index értékének kulcseleme. Ez az összefüggés a táblázatban látható, és a LENI index meghatározásának céljára szolgál. Ezen a ponton kompromisszumot kell elérni a befektetők kiváló minőségű világítás iránti óhaja és a megvilágítási rendszer energiahatékonyságára vonatkozó irányelvek között. Néhány alkalommal el kell érni a kiváló minőségű világítást, például kórházak esetén. Egy ilyen példában a LENI nagy értékeit is el kell várni táblázat A világítás minősége szerint meghatározott osztályok a HRN EN :2008 szabványban. Vízszintes felület megvilágított állapotban tartása 71 Tervezett világítás osztályai a minőség alapján * ** *** A A A Bosszantó ragyogás megfelelő csökkentése A A A Villódzások és stroboszkóphatások eltávolítása Fényvisszaverődés és fényvisszaverődés által okozott ragyogás megfelelő szabályozása B B B Fejlett színvisszaadás A A Durva árnyékok és hangsúlyozott szórt fény elkerülése Megfelelő fényeloszlás egy helyiségben B B Vizuális kommunikációnak szentelt különleges figyelem B B B B B

73 Egészségnek szentelt különleges figyelem B Jelkulcs: * Ameg kell felelnie a HRN EN :2008 szabvány 5.3. táblázatában megadott megkövetelt értékeknek * Bmeg kell felelnie a HRN EN :2008 szabvány 5.3. táblázatában leírt kívánalmaknak Az orvosi szolgáltatásokra vonatkozó kritériumok rendszerint megkövetelhetik, hogy a felszerelt teljesítménysűrűség jelentősen nagyobb legyen, mint 35 W/m 2. Magasabb kategóriába áthelyezéskor a felhasználók komfortja és elégedettségük növekszik. Ilyen alkalommal a világításra beszerelt teljesítménysűrűség jelentősen nő a LENI indexel együtt. A LENI csökkentésének és az energiahatékonyság egyidejű növelésének a világítás minőségének és a felhasználó elégedettségének csökkenése nélküli módjai a következők: * az F C, F O és F D tényezők csökkentése, más szóval a lehető leginkább használnunk kellene a napfényt és a vezérelnünk a világítást; * kiváló minőségű és hatékonyságú fényforrások (égők) tervezése és felszerelése. A világítás éves üzemóráinak standard értékei függnek az épület típusától és céljától. Ezeket a 3.4. táblázat adja meg. A napfényellátási tényező standard értékei a 3.5. táblázatban láthatók. Ezek függnek az épület típusától és céljától, valamint az alkalmazott világításkezelő rendszertől táblázat A világítás éves üzemóráinak standard értékei. Épület típusa A világítás működésének éves óraszáma Nappal - t D Éjszaka - t N Összes - t O Irodák Oktatási intézmények Kórházak Szállodák Éttermek Sportcsarnokok Bevásárlóközpontok Gyártóüzem

74 3.5. táblázat Napfényellátási tényező standard értékei Épület típusa Vezérlés típusa F D Irodák, sportcsarnokok, gyártóüzemek Éttermek, bevásárlóközpontok Oktatási intézmények, kórházak Kézi 1,0 Világítás automatikus tompítása napfényérzékelő segítségével Kézi 1,0 Kézi 1,0 Világítás automatikus tompítása napfényérzékelő segítségével 0,9 0,8 Az F D, tényező helyes megválasztásához az épület teljes világítási teljesítményének legalább 60%-át vezérelni kell a választott vezérlési móddal. Ez a táblázat csak az automatikus világításvezérlést adja meg, amely tompítja a mesterséges fényt, ami függ az épület vezérelt területén levő napfény szintjétől. A világítás használatát jelző F O tényező standard értékei a 3.6. táblázatban láthatók. A tényező függ az épület típusától és céljától, valamint az alkalmazott világításkezelő rendszertől táblázat F O,n világításhasználati tényező standard értékei Épület típusa Vezérlés típusa FO Irodák, sportcsarnokok Bevásárlóközponto k, gyártóüzemek, sportcsarnokok, éttermek Kézi 1,0 Automatikus az épületben levő világítás összteljesítményének több mint 60%-a esetén 73 0,9 Kézi 1,0 Szállodák Kézi 0,7 Kórházak Kézi (részben automatikus vezérlés) 0,8 Az emberi jelenlét automatikus ellenőrzését minden helyiségben fel kell szerelni. Nagyobb területek esetén 30 négyzetméterenként legalább egy ilyen eszközt kell felszerelni A LENI-t befolyásoló tényezők Az a tényező, amely meghatározza a mesterséges megvilágítás függését a napfénytől Általános fejtegetés Ez a fejezet az F D,S,n és F D,C,n tényezők kiszámításának egyszerűsített eljárását írja le. Ha az F D,S,n és F D,C,n tényezők meghatározásra kerültek, egyszerűen megkereshetjük az F D,n tényezőt, amely meghatározza a mesterséges megvilágítás függését a napfénytől az épület

75 minden helyiségére vagy területére. A függőleges nyílások és tetőnyílások figyelembe lettek véve. A számítás éves vagy havi alapon történik. Az F D,n tényező, amely meghatározza a mesterséges megvilágítás függését a napfénytől, két tényező függvénye: a napfényellátás tényezőjéé, és azé a tényezőé, amely a napfény használatának vezérlését mutatja. A tényezők közötti összefüggést a következő kifejezés adja meg: F D,n = 1 - (F D,S,n F D,C,n ) (3.7) Az eljárás a következő öt lépést foglalja magában: 1) Épület felosztása napfényhez hozzáféréssel rendelkező és nem rendelkező területekre. 2) Az épületjellemzők, mint például a homlokzatgeometria, a fénynyílások, külső akadályok stb. hatásának megkeresése. 3) Lehetőségek keresése az F D,S,n napfényellátási tényezővel leírt elektromos energiamegtakarításra, amely a helyi éghajlati jellemzőknek, a megvilágítási rendszer karbantartásának, a napfény mennyiségének, stb. a függvénye. 4) Lehetőségek keresése a rendelkezésre álló napfény használatára, amelyek függnek a napfény vezérlésének típusától és profiljától, az F D,C,n tényező által leírtak szerint. 5) Az F D,n tényező éves értékeinek átalakítása havi értékekké. A) Épület felosztása: Helyiségek vagy területek, ahová a napfény bejuthat. Egy épület területeit olyan területekre osztják, ahová a napfény bejuthat (A D,j ), vagy helyiségekre, ahová nem tud bejutni (A ND,j ). Ha a napfény egy helyiségbe néhány függőleges vagy tetőnyíláson keresztül juthat be, az összes nyílás közül a legkedvezőbb esetet, vagyis azt a nyílást veszik figyelembe, amely a legnagyobb fénymennyiség bejutását teszi lehetővé. Olyan terület az épületben, ahová a napfény egy függőleges nyíláson keresztül jut be Az A D, j leghosszabb távolságot egy helyiségben, ahová a napfény az épület egy függőleges nyílásán keresztül juthat be, a következő kifejezéssel határozzák meg: a D,max = 2,5 (h Li h Ta ) [m] (3.8) * a D,max a leghosszabb távolság, amit a napfény megtehet egy helyiségben (m) * h Li a felső nyílástól a padlóig terjedő távolság (m) * h Ta az alsó nyílástól a padlóig terjedő távolság (m) A példánkban a napfény által egy helyiségben megtehető leghosszabb távolság kiszámítása a külső falakon található nyílások esetén a belső területek geometriájának segítségével történik. Feltételezett, hogy a felületek kölcsönösen merőlegesek. Ha a helyiség rövidebb, mint a fény számított útja, a helyiség hosszát a D értékűnek kell venni. Így a j betűvel jelölt megfigyelt helyiség esetén a napfény által megvilágított helyiség A D,j területe a következő kifejezéssel számítható ki: A D,j = a D b D, [m 2 ] (3.9) * a D a fény által megtett hossz egy helyiségben (m) * b D a fény által megtett szélesség egy helyiségben (m) 74

76 3.8. ábra A D kiszámítása nagy függőleges nyílásokkal rendelkező helyiség esetén. Jelkulcs a 3.8. ábrához: 1) A helyiségnek az a területe, ahová a napfény bejuthat, az ábrán látható. A terület b D szélességű és a D hosszúságú. 2) Az a terület, ahová a napfény nem tud bejutni. A területnek a szélessége, ahová a napfény bejut, rendszerint egyenlő a függőleges nyílások belső szélességével a megfigyelt helyiségben, mint az a 3.8. ábrán látható. A belső falaknak a nyílások közötti szélessége elhanyagolható. Ha a függőleges nyílás éppen a külső fal részén helyezkedik el, a b D szélesség egyenlő a függőleges nyílásnak az a D hosszal megnövelt szélességével. Ez a 3.9. ábrán látható ábra A D kiszámítása kis függőleges nyílásokkal rendelkező helyiség esetén. Jelkulcs a 3.9. ábrához: 1) Az a terület, amelyen belül a napfény kiterjedése b D szélességű, és egyenlő a nyílásnak a terület a D hosszának felével megnövelt szélességével. 2) Az a terület, ahová a napfény nem tud bejutni. Olyan terület az épületben, ahová a napfény tetőnyílásokon keresztül jut be 75

77 Általában a közvetlenül a tető felületén egyenletesen elrendezett tetőnyílások alatt található területet úgy kezelik, mintha az olyan terület lenne, ahová a napfény behatolhat. Ha csak egy tetőnyílás van, a területet, ahová a napfény behatolhat az a D, max terjedelmen belül, a következő kifejezéssel határozzák meg: a D,max (h R - h Ta ) [m] (3.10) Ugyanez a kifejezés érvényes a nagyszámú nyílással rendelkező helyiség esetén, ha azok egyenletesen vannak elosztva a tetőn. * h R a helyiség magassága a tetőn levő nyílásig (m) *h Ta a távolság egy nyílás szélétől a másik nyílás széléig (m) Arra a területre, amelyet a meghatározott terület nem tartalmaz, az F D tényező egyenlő 1-el. A függőleges nyílások és a tetőnyílások közötti különbségek Kétséges esetben, hogy egy nyílást függőleges vagy tetőnyílásként kell-e kezelni, a teljesen a megfigyelt tér fölött levő összes nyílást tetőnyílásként kell besorolni. B A napfényellátási tényező kiszámítása Az F DS,n napfényellátási tényező kiszámítása külön történik a függőleges nyílások és a tetőnyílások esetén. B1 Függőleges nyílások A napfényellátási tényező egy napfénynek közvetlenül kitett terület esetén függ a helyiségnek az I T, átlátszósági indexel, I De mélységindexel és I O akadályindexel leírt geometriájától. Az I T átlátszósági indexet az épület egy részére a napfény kiterjedésén belül a következőképpen definiálják: I T = A C / A D (3.11) * A C a megfigyelt helyiség függőleges nyílásainak területe, (m 2 ) * A D egy vízszintes, napfénynek közvetlenül kitett sík felület teljes területe, (m 2 ) Egy napfénynek esetleg kitett terület I De mélységindexét a következőképpen definiálják: és az előző fejezet magyarázata szerint. I De = a D /(h Li - h Ta ) (3.12) Az I O akadályindex figyelembe veszi a függőleges nyílásokon keresztül az épület belső terébe jutó napfény csökkenésének hatását. Az akadályok példái a következők: * az egyéb épületek és természetes akadályok, mint például fák és hegyek helye, * magának az épületnek a befolyása, beleértve az épület egyszerű udvarát és annak kialakítását, * a homlokzatra helyezett vízszintes és függőleges ablakzsaluk, * kétszeresen átlátszó homlokzat. 76

78 Az I O akadályindexet a következőképpen definiálják: Jelkulcs: I O = I O,OB I O,OV I O,VF I O,CA I O,GDF (3.13) * I O,OB a korrekciós tényező lineáris akadályok, például egyéb épületek esetén, * I O,OV a korrekciós tényező az épületre helyezett fejgerendák esetén, * I O,VF a korrekciós tényező függőleges ablakzsaluk (takart sáv) esetén, * I O,CA a korrekciós tényező nyitott udvar és üvegezett átrium esetén, * I O,GDF a korrekciós tényező kettős átlátszó homlokzat esetén. Ha egy udvarban elhelyezkedő épület I O,GDF korrekciós tényezője és annak udvara kisebb mint 1, az I O,OB korrekciós tényezőre (lineáris akadály) az értékre 1-et kell venni. Ahhoz, hogy a számítást egyszerűbbé lehessen tenni, az akadályindex számítható egy, a homlokzat közepére helyezett ablak esetén az összes akadály átlagértékének vételével. A leírt korrekciós tényezők kiszámításának módját később magyarázzuk el a szövegben. A lineáris akadályokra vonatkozó I O,OB korrekciós tényező Egy lineáris akadály példájaként vehetünk egy épületet a megfigyelt épület szomszédságában. Ilyen esetben a tényező kiszámítása a következő kifejezés szerint történik: I O,OB = cos(1,5 γ O,OB ) egy akadály γ O,OB < 60 szöge esetén (3.14) I O,OB = 0 egy akadály γ O,OB 60 szöge esetén γ O,OB ábra Az akadály egy szögének meghatározása a γ O,OB vízszintes felületre vonatkoztatva A ábra szerint, egy akadály γ O,OB szögét úgy definiálják, mint az épület függőleges nyílására állított merőleges egyenessel bezárt szög. Az egyenes átmegy a függőleges nyílás közepén az akadály, egy másik épület külső fala felé, ami az akadályt jelenti a függőleges nyílásunkon (ablak) belépő napfény áramlására. Ha a szög nagyobb mint 60 fok, a korrekciós tényező 0-val egyenlő. Más szóval, annak a ténynek az ellenére, hogy némi napfény még mindig bejut a helyiségünkbe, ennek nincs hatása a világítási elektromosság megtakarítására az épületben levő helyiségünkben. 77

79 Fejgerendákra az I O,OV korrekciós tényező kiszámítása a következő kifejezés szerint történik: I O,OV = cos(1,33 γ O,OV ) egy akadály γ O,OV < 67,5 szöge esetén (3.15) I O,OV = 0 az akadály γ O,OV 67,5 szöge esetén A ábra szerint, egy akadály γ O,OV szögét úgy definiálják, mint az épület függőleges nyílására állított merőleges egyenessel bezárt szög. Az egyenes átmegy a függőleges nyílás közepén az ablak fölött elhelyezkedő fejgerenda külső széle felé. A példánkban a fejgerenda az akadálya annak, hogy a napfény bejusson az épület helyiségébe ábra Az akadály egy szögének meghatározása a vízszintes felületre γ O,OV vízszintes felületre vonatkoztatva Függőleges ablakzsaluk (takart sávok) esetén a korrekciós tényező, I O,VF kiszámítása a következő kifejezés szerint történik: I O,VF = 1 - γ O,VF /300 (3.16) A ábra szerint egy akadály γ O,VF szögét úgy definiálják, mint az épület függőleges nyílására állított merőleges egyenessel bezárt szög. Az egyenes átmegy a függőleges nyílás közepén a függőleges ablakzsalu külső széle, vagy az épület kiálló része felé. A példánkban a kiálló rész jelenti az akadályát annak, hogy a napfény bejusson az épületünk helyiségébe ábra Az akadály egy szögének meghatározása a vízszintes felületre γ O,OF vízszintes felületre vonatkoztatva 78

80 A korrekciós tényező nyitott udvar és üvegmázas átrium esetén I O,CA A hátsó udvarok és átriumok sok változatban tervezhetők. Az épületben egy helyiség belső területeit elérni képes napfény áramlására gyakorolt hatásuk kiszámításának egyszerűsített módja feltételezi, hogy az udvar és az átrium téglalap alakú. A háromszögletű hátsó udvarok és üvegezett átriumok az épület negyedik oldalán jobb napfényellátást biztosíthatnak az épület belső részei számára. Az udvarok és átriumok geometriáját a ábra szerint a w id mélységindexel írják le: Jelkulcs: w i_d = h At (l At +w At )/(2l At w At ) (3.17) * w id a mélységindex, * h At egy átrium vagy udvar aljától a tetejéig terjedő távolság (m), * l At egy bejárat vagy egy, az épület belsejében található átrium hossza (m), * w At egy bejárat vagy egy, az épület belsejében található átrium szélessége (m). A fenti kifejezésből nyilvánvaló, hogy a mélységindex nagyobb, ha az udvar vagy átrium magassága arányosan sokkal nagyobb a szélességéhez és hosszához képest ábra Udvar és átrium geometriája látható a mélységindex meghatározásának céljával. Ha a mélységindex meghatározásra került, az udvarokra és átriumokra vonatkozó korrekciós tényező a következő kifejezésekből számítható ki: I O,CA = 1 0,85 w i_d udvarok esetén I O,CA = τ At k AT,1 k AT,2 k AT,3 (1 0,85 wi_d ) üvegezett átriumok esetén (3.18) I O,CA = 0 za w i_d > 1,18 79

81 Jelkulcs: τ At az átmeneti tényező normál fényerősség mellett az átlátszó anyagra, amelyből az átrium készült, k AT,1 a tényező, amely figyelembe veszi az átlátszó átrium tetőszerkezeteit, k AT,2 a tényező, amely figyelembe veszi az átlátszó átrium tetejének szennyezettségét, k AT,3 a tényező, amely figyelembe veszi a homlokzat megvilágításának szokatlan erősségét (a szokásos érték 0,85). A korrekciós tényező harmadik egyenletéből nyilvánvaló, hogy olyan udvarok és átriumok esetén, amelyeknek a mélységindexe nagyobb, mint 1,18, vagy ha a magasság hatása nagyobb, mint a hossz vagy a szélesség hatása, nincs hatás az energiamegtakarításra. Megtakarítás nem érhető el annak ellenére sem, hogy némi napfénymennyiség bejut az épület belső területére. Kettős átlátszó homlokzat esetén a korrekciós tényező I O,GDF, amely lehetővé teszi a napfény beáramlását az épület belső tereibe. A tényező kiszámítása a következő kifejezéssel történik: I O,GDF = τ GDF k GDF,1 k GDF,2 k GDF,3 (3.19) τ GDF az átmeneti tényező kettős átlátszó homlokzat esetén k GDF,1 a tényező, amely figyelembe veszi a kettős átlátszó homlokzat szerkezeteit k GDF,2 a tényező, amely figyelembe veszi a kettős átlátszó homlokzat szennyezettségét k GDF,3 a tényező, amely figyelembe veszi a homlokzat megvilágításának szokatlan szögét (0,85 a szokásos érték) Az átlátszó homlokzat szerves részét képező függőleges és vízszintes takart sávok (keretek vagy emelők) hatása az I O,OV i I O,VF tényezők használatával vehető figyelembe. A homlokzaton levő szennyezés hatása elhanyagolható, így szennyezett átlátszó felületek esetén nem szükséges figyelembe venni a k GDF,2 tényező hatását. Következésképpen a beállított értéke 1. Az átlátszó homlokzat kereteit figyelembe vevő k GDF,1 tényező kiszámítása az átlátszó homlokzaton egy fénynyílás területe és az átlátszó homlokzat teljes területe közötti arányként történik. A D C napfénytényező kiszámítása Az előzőleg meghatározott I T, I De és I O geometriai tényezőkből annak lehetőségének kiszámítása, hogy a fény elérjen egy helyiséget, a következő kifejezés szerint történik: D C = (4, ,0 I T 1,36 I De ) I O [%] (3.20) A fenti esetben, a D C egy napfénytényező azokra a helyiségekre és területekre, ahol nincsenek fejgerendák vagy bármilyen egyéb takart sávok, amelyek megvédik az épület belső területét a közvetlen napfénytől, és jelentősen csökkenthetik annak beáramlását. Ha az I De numerikus tényező viszonylag nagy, és ugyanakkor az I T átlátszóság viszonylag kicsi, a D C tényező nullánál kisebb értéket eredményezhet. Ilyen esetben a D C napsugárzást nullára kell állítani, vagy egy pontosabb eljárással kell kiszámítani. A tényezők fenti kombinációja csak a napfénytényező kis értékeinél fordulhat elő, amelyek esetén egy lámparendszer energiamegtakarítása nagyon nehezen határozható meg. 80

82 Napfénytényezők osztályozása Az ablakzsaluknak és a napfény elleni különböző védőrendszereknek a belső terek és helyiségek megvilágítására gyakorolt hatását a D C tényezővel való korreláció segítségével határozzák meg. A korrelációt különböző típusú függőleges nyílásokhoz használják, figyelembe véve az energiaszükségleteket. Az egyik ilyen módszer az F Ds tényezőnek azon függőleges nyílások gyűjteményének függvényeként történő bemutatásából áll, amelyek lehetővé teszik, hogy a napfény elérje az épület belső területeit és helyiségeit. Amikor a fenti bonyolult összefüggést nem lehet meghatározni, a napfény elleni védőrendszer nélküli ablakzsaluk és a világítás várt elektromos energiaigénye közötti korreláción alapuló egyszerűsített eljárást használják. Az egyszerűsített eljárás a egyenlettel írható le. Az egyenlet megadja a D napfénytényezőt egy helyiségre vagy területre az épületben, amelyre elvárt, hogy kisebb legyen, mint a D C tényező. D csökkentett értékének oka a napfény ablakzsalurendszerrel történő tompítása. D = D C τ k 1 k 2 k 3 [%] (3.21) Jelkulcs: D a napfénytényező egy területre (%) τ a napfény ablakzsalun való átjutási tényezője k 1 az a tényező, amely figyelembe veszi az ablakzsalurendszer keretét (a tipikus érték 0,7) k 2 az a tényező, amely figyelembe veszi az üveg szennyezését (a tipikus érték 0,8, de ha van automatikus tisztítórendszer, az értéke még akár 1,0 is lehet) k 3 az a tényező, amely figyelembe veszi, hogy a fény áramlása nem merőleges a homlokzatra (a tipikus érték 0,85). A τ D65,SNA fényáthaladási koefficiens tipikus értékeit átlátszó függőleges nyílások építéséhez használt meghatározott anyagokra a 3.7. táblázat adja meg táblázat A τ D65,SNA fényáthaladási koefficiens értékei. Átlátszó közeg típusa U g τ e τ D65,SNA Egyetlen üveg 5,8 0,87 0,85 0,90 Dupla üveg 2,9 0,78 0,73 0,82 Tripla üveg 2,0 0,70 0,63 0,75 Kis energiájú dupla üveg 1,7 0,72 0,60 0,74 Kis energiájú dupla üveg 1,4 0,67 0,58 0,78 Kis energiájú dupla üveg 1,2 0,65 0,54 0,78 Kis energiájú tripla üveg 0,8 0,50 0,39 0,69 Kis energiájú tripla üveg 0,6 0,50 0,39 0,69 Napfényvédő dupla üveg 1,3 0,48 0,44 0,59 Napfényvédő dupla üveg 1,2 0,37 0,34 0,67 Napfényvédő dupla üveg 1,2 0,25 0,21 0,40 Az ablakzsaluk és a közvetlen napfény elleni védőrendszerek becsült hatásától függően, a D C és D napfénytényezők használhatók a további számításokban. Ezek értékei alapján egy épület megfigyelt helyiségében vagy területén a napfényszintek a 3.8. táblázatban bemutatottak 81

83 szerint osztályozhatók táblázat Helyiség osztályozása a napfény terjedelme alapján Dc Napfénytényező típusa D Helyiség vagy terület osztályozása a napfény terjedelme alapján Dc >= 6% D >= 3% Erős 6% > Dc >= 4% 3% > D >= 2% Közepes 4% > Dc >= 2% 2% > D >= 1% Gyenge Dc < 2% D >= 1% Napfény nélkül A napfényellátási tényező Az F D,S napfényellátási tényező közelíthető, a γ Hely földrajzi szélesség figyelembe vételével a az Északi szélesség foka közötti területek esetén. A tényező a következő egyenlet szerint számítható ki: F D,S = a + b γ Hely. (3.22) Egy terület különböző megvilágítási szintjei esetén ( 300 lx, 500 lx i 750 lx, az adott területek által megköveteltek szerint) és a helyiségnek a napfény elérésén (erős, közepes, gyenge) alapuló osztályozása szerint az a és b koefficiensek értékeit a 3.9. táblázat adja meg táblázat A táblázat az a és b koefficiensek értékeit egy terület különböző megvilágítási szintjei esetén és a helyiségnek a napfény elérésén alapuló osztályozása szerint adja meg. Megvilágítási szint Napfény terjedelm e [lx] 300 Gyenge 1,2425-0,0117 Közepes 1,3097-0,0106 Erős 1,2904-0, Gyenge 0,9432-0,0094 Közepes 1,2425-0,0117 Erős 1,3220-0, Gyenge 0,6692-0,0067 Közepes 1,0054-0,0098 Erős 1,2812-0,0121 A táblázat az F D,S napfényellátási tényezőt mutatja különböző földrajzi szélességeken levő helyekre. A táblázatból nyilvánvaló, hogy a tényező csökken, ahogy a földrajzi szélesség nő. Az ilyen változás oka a csökkent megvilágítás és a napfény csökkent áramlása. Azoknak a területeknek az esetén, amelyek nagyobb megvilágítási szintet igényelnek, a tényező az elvártak szerint csökken. Ha nagyobb megvilágítási szint szükséges, a napfény kisebb mértékben csökkentheti a mesterséges világítás iránti igényt. A számításokhoz 82 a b

84 Horvátországban 46 fok földrajzi szélesség használható. Magyarország esetén 48 fokot kell használnunk táblázat Az F D,S napfényellátási tényező különböző földrajzi szélességeken levő helyek esetén. Északi szélesség [ ] Az F D,S napfényellátási tényező, amely függ a helyiség megvilágításának igényelt szintjétől. A tényező megadása a helyiségben levő fény elérésére vonatkozó osztályozás szerint történik. 300 lx 500 lx 750 lx Gyen ge Közepe s Erős Gyen ge 83 Közepe s Erős Gyen ge Közepe s Erős 38 0,80 0,91 0,96 0,59 0,80 0,90 0,41 0,63 0, ,70 0,82 0,89 0,51 0,70 0,82 0,36 0,55 0, ,68 0,80 0,87 0,49 0,68 0,79 0,35 0,54 0, ,66 0,78 0,85 0,47 0,66 0,77 0,33 0,52 0, ,63 0,76 0,83 0,45 0,63 0,75 0,32 0,50 0, ,54 0,67 0,76 0,38 0,54 0,66 0,27 0,42 0,56 Ha az F D,S napfényellátási tényező meghatározása a fenti módon történt, az az egész napra (rendes munkaidő 8.00 órától óráig). Hosszabb munkaidő esetén a táblázat értékeit meg kell szorozni a 0,7 korrekciós tényezővel. Hosszabb napfény nélküli időszakok esetén F D,S,n = 0 és F D,n = 1 lesz a tényezők értéke. A tényezőkre megadott éves értékekből a szövegben később leírtak szerint leszármaztathatók a tényezők havi értékei. B2 Tetőnyílások A napfénytényezők osztályozása A függőleges nyílásokra vonatkozó eljárással analóg módon, a napfényellátás kezdeti meghatározása a D j napfénytényezővel történik. Ezután kerül sor a napfényellátási tényező meghatározására a következők függvényeként: a napfénytényező, a megvilágítás szükséges szintje a megfigyelt helyiség esetén, a tetőnyílás orientációja a négy kardinális pont szerint, és a tetőnyílás lejtése. Egy tetőnyílással rendelkező helyiségben az átlagos napfénytényező kiszámítása a következő képlet szerint történik: D = D τ j k k η % Rb ext D65 Obl,1 Obl,2 Obl,3 R ARG (3.23) Jelkulcs: A Rb a tetőnyílás területe (m 2 ) A RG a megfigyelt helyiség alapterülete (m 2 ) D ext a külső napfénytényező (%) τ D65 a napfény áramlása egy tetőnyílás szóróüvegén keresztül a és táblázatok szerint, ahol a fényáramlási tényezők közelítő értékei a tetőnyílásokhoz használt különböző anyagokra vannak meghatározva. k Obl,1 az a tényező, amely figyelembe veszi az ablakkereteket (a tipikus érték 0,8) k Obl,2 az a tényező, amely figyelembe veszi a szennyeződést az ablakokon (a tipikus érték 0,8) k A

85 k Obl,3 az a tényező, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy a fényáramlás nem merőleges (a szokásos érték 0,85) η R a helyiség használatára vonatkozó tényező táblázat τ D,65 közelítő értékei műanyagból készült tetőablakok esetén. Az A ablak típusa független; a B ablak típusa folytonos; Nyíl ás típu sa A B Átlátszó anyag típusa Típus U g τ D,65 [W/(m² K] [-] [-] Akril, egyszeres átlátszó 5,4 0,85 0,92 félig Akril, egyszeres átlátszó 5,4 0,80 0,83 (opál) Akril, dupla átlátszó 2,7 0,78 0,80 félig Akril, dupla átlátszó 2,7 0,72 0,73 (opál) Akril, tripla átlátszó 1,8 0,66 0,68 félig átlátszó (opál) Akril, tripla /félig 1,8 0,64 0,60 átlátszó (opál) / átlátszó Polikarbonát -strukturális hálózat, dupla, 6 mm átlátszó 3,6 0,86 0,82 félig Polikarbonát -strukturális hálózat, dupla, 6 mm átlátszó 3,6 0,78 0,64 (opál) Polikarbonát -strukturális hálózat, dupla, 8 mm átlátszó 3,3 0,81 0,81 félig Polikarbonát -strukturális hálózat, dupla, 8 mm átlátszó 3,3 0,70 0,62 (opál) Polikarbonát -strukturális hálózat, dupla, 10 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, dupla, 10 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, tripla, 10 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, tripla, 10 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, négyszeres, 10 mm átlátszó 3,1 0,85 0,80 félig átlátszó (opál) 3,1 0,70 0,50 átlátszó 3,0 0,69 0,73 félig átlátszó (opál) félig átlátszó (opál) 3,0 0,62 0,52 2,5 0,59 0,50 84

86 Polikarbonát -strukturális hálózat, tripla, 16 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, tripla, 16 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, ötszörös, 16 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, hatszoros, 16 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, ötszörös, 20 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, ötszörös, 20 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, négyszeres, 25 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, négyszeres, 25 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, hatszoros, 25 mm Polikarbonát -strukturális hálózat, hatszoros, 25 mm átlátszó 2,4 0,69 0,72 félig átlátszó (opál) félig átlátszó (opál) félig átlátszó (opál) 2,4 0,55 0,48 1,9 0,52 0,45 1,85 0,47 0,42 átlátszó 1,8 0,70 0,64 félig átlátszó (opál) 1,8 0,46 0,44 átlátszó 1,7 0,62 0,68 félig átlátszó (opál) 1,7 0,53 0,45 átlátszó 1,45 0,67 0,62 félig átlátszó (opál) 1,45 0,46 0, táblázat τ D,65 közelítő értékei üvegből készült tetőablakok esetén. Az A ablak típusa független; a B ablak típusa folytonos; Nyíl ás típus a A A A A B B Átlátszó anyag típusa 4 mm úsztatott üveg / 16 mm levegő /4 mm úsztatott üveg 4 mm megeresztett üveg / 16 mm argon /4 mm úsztatott üveg bevonattal 4 mm megeresztett üveg / 14 mm argon /33.1 lamináris úsztatott üveg 4 mm megeresztett üveg / 14 mm levegő /33.1 lamináris úsztatott üveg bevonattal Lamináris üveg 6.2/ 16 mm levegő /6 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 6.2/ 16 mm levegő /8 mm úsztatott üveg Típus U [W/(m² K] g τ D,65 [-] [-] Átlátszó dupla tábla 2,8 0,79 0,81 Átlátszó dupla tábla, Niski-e Átlátszó dupla tábla, Niski-e Átlátszó dupla tábla, Niski-e, napvédő 1,2 0,59 0,76 1,2 0,54 0,75 1,2 0,27 0,42 Átlátszó 2,7 0,67 0,77 Átlátszó 2,7 0,67 0,77 85

87 B B B B B B B B B B B B B B Lamináris üveg 8.2/ 16 mm levegő /6 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 8.2/ 16 mm levegő /8 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 10.2/ 16 mm levegő /6 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 10.2/ 16 mm levegő /8 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 6.2/ 16 mm argon /6 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 6.2/ 16 mm argon /8 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 8.2/ 16 mm argon /6 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 8.2/ 16 mm argon /8 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 10.2/ 16 mm argon /6 mm úsztatott üveg Lamináris üveg 10.2/ 16 mm argon /8 mm úsztatott üveg 6 mm megeresztett üveg (extra átlátszó)/ 18 mm argon, 33.1 lamináris úsztatott üveg 6 mm megeresztett üveg (zöld)/ 18 mm argon /33.1 lamináris úsztatott üveg 6 mm megeresztett üveg (szürke)/ 18 mm argon /33.1 lamináris úsztatott üveg 6 mm megeresztett üveg (extra átlátszó)/ 18 mm argon, 44.1 lamináris úsztatott üveg Átlátszó 2,7 0,65 0,77 Átlátszó 2,7 0,65 0,76 Átlátszó 2,7 0,63 0,76 Átlátszó 2,7 0,63 0,76 ezüstbevonat 1,1 0,52 0,72 ezüstbevonat 1,1 0,52 0,71 ezüstbevonat 1,1 0,51 0,71 ezüstbevonat 1,1 0,51 0,70 ezüstbevonat 1,1 0,50 0,70 ezüstbevonat 1,1 0,49 0,70 Átlátszó dupla tábla 1,5 0,61 0,79 Átlátszó dupla tábla 1,5 0,38 0,64 Átlátszó dupla tábla 1,5 0,34 0,39 Átlátszó dupla tábla 1,5 0,55 0,78 A D ext külső napfényre vonatkozó tényező meghatározása a következő kifejezés szerint történik: E D Ext = E F [%] 86 (3.24) Jelkulcs: Ext E F egy tetőnyílás átlátszó közeggel azonos szinten levő külső felületének megvilágítása felhős idő esetén (lx) E ext - a tetőnyílás külső felületének akadálytalan megvilágítása vízszintes síkban felhős időjárás esetén (lx) A táblázatban a D ext külső napfényre vonatkozó tényező látható. A tényező kiszámítása a tetőnyílás különböző szögeire történt, feltételezve, hogy a visszaverődési tényező 0,2-vel egyenlő. Az is feltételezett, hogy nincsenek akadályok a napfény áramlásának útjában. Amint a tetőnyílás lejtése nő, a tényező csökken. Ez a fordított arányosság a tetőnyílás területének hatékonyságáról beszél nekünk, amelynek az a funkciója, hogy megvilágítsa a belső teret.

88 3.13. táblázat D ext függése a tetőnyílás lejtésétől. Lejtésszög ( ) Dext =E F /Eext (%) A k Obl,l tényezőt, amely figyelembe veszi egy nyílás kereteit, hasonló módon határozzák meg, mint egy függőleges nyílás esetén. Hogy egyszerűvé tegyék, ezt a tényezőt egy, a napfény áramlását lehetővé tevő felület és a tetőnyílás teljes, az átlátszatlan kereteket, tartókat és egyéb szerkezeti elemeket is magában foglaló területe közötti arányból határozzák meg. Az η R használati tényező meghatározása a tetőnyílás típusától és a k helyiségindextől függ. A helyiség megvilágítása napfénnyel történik az említett tetőnyíláson keresztül. A k helyiségindex a következő kifejezéssel határozható meg: k = a R b R / [h R (b R + a R )] (3.25) Jelkulcs: a R a helyiség mélysége (m) b R a helyiség szélessége (m) a helyiség magassága és a munkavégzési felület magassága közötti különbség (m). h R A tetőablakoknak sok különböző típusa van. Ezek mind leírhatók geometriai értelemben a három fő jellemzővel: a nyílás a s hosszával, a nyílás b s szélességével és az átlátszó közeg h s magasságával, amelyből az ablak készült. A közeg a helyiség mennyezetének szintje fölött fekszik. A 3.14 táblázatban a η R tényezőnek a tetőablak geometriájától való függése látható, az a S / b S aránnyal és a h S / b S aránnyal bemutatva. A η R tényező függ a tetőablak lejtésétől és a k helyiségindextől is táblázat A η R használati tényező tetőablak esetén. a s / b s h s / b s w [ ] k ,25 0,25 0,25 0,5 0,5 0, ,

89 0, , , , , , , , , Ha a D j napfénytényező meghatározásra került, a megfigyelt helyiség napfényellátását kell osztályozni. Ugyanezt az eljárást használtuk a függőleges nyílás esetén. Az ellátás négy csoportra osztható: erős, közepes, gyenge, és olyan helyiség, ahová a napfény nem képes bejutni. Az osztályozás a D j napfénytényező értéktartománya szerint történt, mint az a táblázatban látható. Ha a tényező értéke nagyobb mint 10%, az ilyen értéket el kell kerülni az épület tervezési fázisa során. Különben a nagy ablakterület következtében túlzott hő fordulhat elő táblázat A napfénnyel való ellátás osztályozása. Kritériumo A napfénnyel való ellátás osztályozása k 7 % Dj Erős 4 Dj < 7% Közepes 2 Dj < 4% Gyenge 0 Dj < 2% Napfényellátás nélkül (olyan helyiség, ahová a napfény nem képes bejutni) A napfényellátási tényező Az F DS,n napfényellátási tényező a táblázatból határozható meg. A táblázat az északi szélesség 46. fokán elhelyezkedő Lyon városára készült, de Horvátország kontinentális részére is használható. Ha van a tetőablakok fölé helyezve valamilyen védelem a közvetlen napfény ellen, az nem lett figyelembe véve. A táblázat értékeit a meteorológiai adatokból 88

90 számították ki, amelyek figyelembe veszik a napkelte és napnyugta óráját a megfigyelt területen. Az épület egy olyan helyisége esetén, amely kevesebb mint 300 lx megvilágítási szintet igényel, a táblázatban szereplő értéket szintén 300 lx nagyságúra kell beállítani. Ugyanezen a módon, az épület azon helyiségei esetén, amelyek 750 lx fölötti megvilágítási szintet igényelnek, az értéket 750 lx nagyságúra kell beállítani. A napfénytényezőnek a táblázatban megadott értékei a három szintű osztályozásra vonatkoznak: gyenge 3%, közepes 5% és erős 8,5%. A táblázatból nyilvánvaló, hogy a napfényellátási tényező nem folytonos, hanem kategorizált. A tényezőt a következők is befolyásolják: a tér szükséges megvilágítása, a tetőnyílások tájolása és szöge. A napfénytényező értéke csökkenni fog, ha a tér jobb megvilágítását igényeljük. Akkor is csökkenni fog, ha a helyiségünk az osztályozás alacsonyabb helyén van, a helyiség nyílásainak tájolása nem kedvező (például észak felé néző nyílások), és/vagy a tetőnyílások szöge nagyobb táblázat Az F DS,n napfényellátási tényező értékei az Északi szélesség 46. fokán elhelyezkedő város esetén. Tér igényelt megvilágítása Tájolás Tetőablak szöge ( ) 300 lx 500 lx 750 lx Vízszint es Dél Kelet vagy Nyugat Észak Gye nge Köze pes E r ő s Gye nge Köze pes E r ő s Gye nge Köze pes 0 0,90 0,95 0,96 0,82 0,91 0,94 0,73 0,86 0, ,89 0,94 0,96 0,81 0,90 0,94 0,72 0,85 0, ,88 0,94 0,96 0,79 0,89 0,93 0,70 0,83 0, ,86 0,93 0,95 0,76 0,87 0,92 0,66 0,80 0, ,80 0,89 0,93 0,68 0,82 0,89 0,57 0,73 0, ,89 0,94 0,96 0,80 0,90 0,94 0,69 0,84 0, ,87 0,93 0,96 0,76 0,88 0,93 0,64 0,80 0, ,84 0,92 0,95 0,70 0,85 0,92 0,57 0,76 0, ,76 0,89 0,93 0,59 0,78 0,88 0,45 0,66 0, ,88 0,94 0,96 0,78 0,89 0,94 0,66 0,82 0, ,85 0,93 0,96 0,72 0,87 0,93 0,58 0,78 0, ,81 0,92 0,95 0,65 0,84 0,91 0,49 0,72 0, ,71 0,88 0,93 0,49 0,75 0,86 0,33 0,58 0,76 E r ő s 89

91 C Mesterséges világítás vezérlési tényezőjének meghatározása, amely az F D,C,n napfénytől függ Ez a tényező leírja egy világításkezelő rendszer hatékonyságát és annak azt a képességét, hogy a lehető legnagyobb napfénypotenciált használja egy n épület megfigyelt terében vagy területén. Más szóval, a világításkezelő rendszer hatékonyabban használja a helyiségben levő napfényt, ha az F D,C,n tényező nagyobb. A táblázatban bemutatott adatok azt sejtetik, hogy a világítás automatikus vezérlése, amely függ a helyiségben levő természetes fénytől, megnöveli a tényezőt. Ugyanez történik, ha egy helyiségben a természetes fény erősebb. A tényező a mesterséges fény iránti csökkentett igény miatt nő. 90

92 3.17. táblázat Az F D,C,n mint a napfény egy helyiségbe történő behatolásának függvénye. A világítás vezérlésének módja FD,C,n mint a napfény egy helyiségbe történő behatolásának függvénye. gyeng e közepe s erős Kézi 0,20 0,30 0,40 Automatikus vezérlés, amely a napfény behatolásától függ 0,75 0,77 0,85 DA módszer, amely meghatározza az F D,n napfényfüggőségi tényező értékeit egy év minden egyes hónapjára Ha szükséges a napfényfüggőségi tényező kiszámítása egy év minden egyes hónapjára, a következő kifejezés használható: Jelkulcs: F D,n = 1 - (F D,S,n F D,C,n C D,S,n ) (3.26) * C D,S,i a havi alapon újra kiszámított tényező a táblázatban látható. Az i index 1-től 12- ig megy az év minden egyes hónapja esetén. Európa déli részein a tényező értékeinek eloszlása egyforma. Más szóval, a decemberben meghatározott értékek és a júniusi értékek közötti különbségek nem nagyok. Az északi részeken a különbség nagyobb. Ugyanezen a módon, egyforma eloszlással rendelkezünk azokra a terekre, ahol a napfény behatolása egy helyiségbe nagyobb, különösen Európa déli részein. Ha az F DS,n F D,C,n tényezők éves alapon számított szorzata nem egyezik a tényezők havi alapon számított értékeivel, a következő eljárást kell használni. Azokra a hónapokra, amelyekre az F DS,n F D,C,n c D,S,n szorzat nagyobb mint 1, a különbséget (F DS,n F D,C,n c D,S,n - 1) hozzá kell adni a havi alapon számított értékekhez, ha az F DS,n F D,C,n c D,S,n szorzat kisebb mint 1. Ha szükséges, használhatunk iterációs módszert is a fenti eljáráshoz táblázat A C D,S,i tényező havi alapon történő eloszlása. Az eloszlás függ az épület helyétől és a napfénnyel való ellátás osztályozásától. Hely A napfénny el való ellátás osztályoz ása Ja nu ár Fe br uá r Má rci us Áp rili s M áju s Jú niu s Júl ius Au gus ztu s Sze pte mb er Ok tób er No ve mb er De ce mb er 91

93 Watfor d, GB 52 É Frankf urt, D 50 É Athén, GR 38 É Pozsony, SK 48 É Lyon, F 46 É Gavle, S 61 É gyenge közepes erős gyenge közepes erős gyenge közepes erős gyenge közepes erős gyenge közepes erős gyenge közepes erős 0,3 8 0,4 7 0,6 1 0,4 3 0,5 0 0,6 2 0,6 5 0,7 4 0,8 3 0,4 5 0,5 4 0,6 5 0,4 9 0,5 9 0,7 0 0,2 1 0,2 5 0,3 2 0,6 8 0,8 0 0,8 8 0,6 5 0,7 3 0,8 4 0,8 7 0,9 1 0,9 7 0,7 9 0,8 8 0,9 4 0,7 4 0,8 4 0,9 2 0,5 5 0,6 5 0,7 7 1,0 2 1,0 5 1,0 7 0,9 4 1,0 1 1,0 7 1,0 8 1,0 5 1,0 5 1,0 2 1,0 5 1,0 6 1,0 9 1,1 1 1,1 0 1,0 4 1,1 2 1,1 7 1,3 6 1,3 0 1,2 4 1,3 3 1,2 8 1,2 1 1,2 2 1,1 3 1,0 9 1,3 4 1,2 5 1,1 8 1,2 6 1,2 1 1,1 4 1,4 5 1,4 2 1,3 5 1,5 6 1,4 6 1,3 0 1,4 6 1,3 8 1,2 7 1,2 5 1,1 7 1,1 0 1,4 1 1,3 2 1,2 3 1,3 5 1,2 5 1,1 7 1,6 2 1,5 3 1,4 4 1,6 2 1,4 2 1,2 8 1,5 8 1,4 4 1,2 8 1,1 7 1,1 5 1,1 0 1,5 1 1,3 7 1,2 4 1,4 1 1,2 7 1,1 6 1,7 3 1,5 7 1,4 4 1,5 3 1,4 0 1,2 8 1,5 5 1,4 3 1,2 8 1,2 4 1,1 9 1,1 0 1,4 0 1,3 2 1,2 3 1,3 8 1,2 6 1,1 7 1,6 8 1,5 6 1,4 5 1,3 9 1,3 5 1,2 8 1,4 1 1,3 5 1,2 5 1,2 0 1,1 4 1,0 8 1,3 7 1,2 9 1,2 1 1,3 1 1,2 5 1,1 7 1,5 5 1,5 1 1,4 2 1,1 3 1,1 6 1,1 6 1,0 8 1,1 1 1,1 2 1,0 4 1,0 5 1,0 5 1,0 5 1,0 8 1,0 8 1,0 9 1,1 1 1,1 0 1,1 0 1,1 6 1,1 9 0,7 7 0,8 9 0,9 7 0,7 6 0,8 3 0,9 1 0,9 3 0,9 5 0,9 7 0,8 3 0,9 1 0,9 5 0,8 7 0,9 4 0,9 8 0,6 5 0,7 5 0,8 4 0,2 8 0,3 5 0,4 7 0,4 6 0,5 3 0,6 4 0,7 5 0,8 1 0,8 7 0,4 8 0,5 7 0,6 7 0,5 6 0,6 6 0,7 6 0,2 7 0,3 3 0,4 2 0,2 8 0,3 5 0,4 7 0,3 4 0,4 0 0,5 1 0,6 0 0,6 9 0,7 8 0,3 5 0,4 3 0,5 4 0,4 2 0,5 1 0,6 3 0,1 2 0,1 5 0, A világítás használatát és a világítás vezérlését mutató tényező A tényező, amely az F O világítás használatát mutatja, információt ad arra vonatkozóan, hogyan történik a világítási elektromos energia használata egy megfigyelt térben. Két elemből áll. Az első a helyiség céljáról szól az emberek jelenlétét illetően. A második információt ad a világítás vezérléséről. Amikor energiamegtakarításról beszélünk, érdekünk, hogy a tényezőt a lehető legkisebb értéken tartsuk az épület összes helyisége esetén. Ugyanakkor vigyáznunk kell, hogy ne befolyásoljuk a munkafolyamatot és egyetlen felhasználó biztonságát sem. A lehető legrosszabb eset, amikor F o egyenlő 1, ami a következő esetekben történik: * a világítás bekapcsolódik egy helyen egynél több helyiségre, például a világítás egy 92

94 csarnokban, a szint vagy az egész objektum kézi vagy idővezérelt, mindegy, hogyan lett kikapcsolva. * egy kézzel vagy automatikusan megvilágított helyiség, a terület nagyobb, mint 30 m 2. Az F o tényező egynél kisebb a következő esetekben: * tárgyalóhelyiségekben, amelyeket időről időre vagy egy céllal használnak, amikor a világítás bekapcsolása egyetlen kapcsolóval vagy automatikusan történik az emberi jelenlétet érzékelő egyetlen detektor által * egy olyan helyiségben, amelynek a felülete nagyobb, mint 30 négyzetméter, ahol a világítás be-/kikapcsolása helyileg történik * olyan területen, ahol a világítás vezérlése egy, az emberi jelenlétet (távollétet) érzékelő detektor által történik; a világítás vezérlése csak a megfigyelt területen szabályozza a világítást. Az összes fenti eset magában foglalja egy automatikus, időkésleltetéses vezérlés létét, vagy egy rendszert a fényerősség csökkentésére. Ha az összes fenti feltétel kielégítésre került, az F o kiszámítása a következő kifejezések szerint történik: Jelkulcs Za 0,0 < 0, 2 F : F [( 1 F ) F / 0,2] A O = ; (3.27) 1 OC A Za 0,2 F A < 0, 9 : FO = FOC + 0, 2 FA ; (3.28) Za 0,9 < 1, 0 F 7 10 F F 1 ; (3.29) F : [ ] ( ) A O = OC A * F A egy időszak, amikor nincs emberi jelenlét a területen ( 0 1), * F oc a világítás vezérlőrendszerének típusától függő tényező A világítás vezérlőrendszerének típusától függő F oc tényező értékeit a táblázat adja meg. A tényező kisebb értékei a világítás hatékonyabb használatát jelentik táblázat Az F oc tényező meghatározása Emberi jelenlét (távollét) automatikus észlelése nélküli rendszer F OC Kézzel bekapcsolva / kapcsoló kikapcsolva 1,00 Kézzel bekapcsolva / kapcsoló kikapcsolva + kiegészítő automatikus jel, amely az éjszaka folyamán kikapcsolja a világítást Emberi jelenlétet (távollétet) automatikusan észlelő rendszer 0,95 FOC Automatikusan bekapcsolva / tompítás 0,95 Automatikusan bekapcsolva / Automatikusan kikapcsolva 0,90 Kézzel bekapcsolva / tompítás 0,90 93

95 Kézzel bekapcsolva / Automatikusan kikapcsolva 0,80 Az emberi jelenlétet (távollétet) érzékelő automatikus detektorral nem felszerelt rendszerek esetén egy helyiségben a világítás be-/kikapcsolása egy, magában a helyiségben található kapcsolóval történik. A fent leírt kézi rendszerhez hozzáadható egy jel, amely automatikusan kikapcsolja a világítást. Ez naponta legalább egyszer - rendszerint este - képes automatikusan kikapcsolni a világítást annak érdekében, hogy megelőzze a világítás szükségtelen működését az éjszaka során. Az emberi jelenlét (távollét) automatikus észlelésével felszerelt rendszerek esetén a következő üzemmódok lehetségesek: a) A világítás automatikusan bekapcsolódik / tompul A világítás vezérlőrendszere a helyiségben emberi jelenlét észlelése esetén automatikusan bekapcsolja a világítást. A helyiségben az emberi jelenlét utolsó észlelésétől számított 5 perces időszakon belül automatikusan megváltoztatja a fényerősséget (a normál intenzitás 20%-ánál nem jobban). Kiegészítésként, a helyiségben az emberi jelenlét utolsó észlelése után legkésőbb 5 perccel a világítás automatikusan és teljesen kikapcsolódik. b) A világítás automatikusan bekapcsolódik / kikapcsolódik A világítás vezérlőrendszere emberi jelenlét észlelésekor automatikusan bekapcsolja, és a helyiségben az emberi jelenlét utolsó észlelése után legkésőbb 15 perccel automatikusan kikapcsolja a világítást. a) A világítás bekapcsolása kézzel történik / tompítás A világítás bekapcsolása a helyiségben vagy a helyiséghez nagyon közel található kézi kapcsolóval történik. Ha a világítás kézzel nem került kikapcsolásra, ez a helyiségben az emberi jelenlét utolsó észlelésétől számított 5 perces időszakon belül automatikusan megváltoztatja a fényerősséget (a normál intenzitás 20%-ánál nem jobban). Kiegészítésként, a helyiségben az emberi jelenlét utolsó észlelése után legkésőbb 5 perccel a világítás automatikusan és teljesen kikapcsolódik. b) A világítás bekapcsolása kézzel / kikapcsolása automatikusan történik A világítás bekapcsolása a helyiségben vagy a helyiséghez nagyon közel található kézi kapcsolóval történik. Ha a világítást kézzel nem kapcsolják ki, az a helyiségben az emberi jelenlét utolsó észlelése után legkésőbb 15 perccel automatikusan és teljesen kikapcsolódik. Az F A tényező (0 1 közötti értékek), amely a megfigyelt helyiségben emberi jelenlét nélküli időről tájékoztat, a táblázatból határozható meg. Az épületeket hat csoportra osztották a céljuk szerint: épületek irodákkal, oktatási intézmények, kórházak, gyártóüzemek, szállodák és éttermek, és vásárlásra szolgáló épületek. Ezen épületek mindegyikére adott az F A tényező a LENI index kiszámításának gyors módszeréhez. Komplex számítási módszer használatakor az F A tényező értékei az épületek mindegyike esetén minden helyiségre láthatók, azok jellemző céljaival együtt. Az F A tényezőnek a táblázat végén megadott értékei olyan épületekre és azok helyiségeire vonatkoznak, amelyek a hat csoport egyikéhez sem tartoznak. Nagy különbséget vehetünk észre az index értékeiben bizonyos, az emberek állandó jelenlétével járó helyiségek, például bejárati csarnokok, várószobák, kórházi csarnokok stb. és az olyan helyiségek között, ahol emberek ritkán tartózkodnak (irattárak, elektromos és egyéb berendezéseket tartalmazó helyiségek stb.). Az index értéke az első helyiségcsoport esetén nullával egyenlő, míg a második helyiségcsoport esetén az index tipikus értéke 0,98. Az index 94

96 említett értékeit az a tény magyarázza, hogy a világítást az első helyiségcsoportban gyakran használják, míg a második csoport ritkán igényli a világítás használatát táblázat F A közelítő értékei Számítás egész épületre Számítás az épület bizonyos helyiségeire Épület típusa FA Helyiség típusa FA Zárt iroda 1 személy Zárt iroda 2-6 ember Nyitott iroda > 6 ember / 30 m 2 Nyitott iroda > 6 ember / 10 m 2 Folyosó Bejárati csarnok 0,4 0,3 0 0,2 0,4 0 Irodák 0,2 Kiállítási terület 0,6 Fürdőszoba 0,9 Illemhelyek Éléstár / öltözőhelyiség Kazánház Fénymásoló / számítógép helyiség Konferenciacsarnok Irattár 0,5 0,9 0,98 0,5 0,5 0,98 Számítás egész épületre Számítás az épület bizonyos helyiségeire Épület típusa FA Helyiség típusa FA Oktatási intézmények 0,2 Kórházak 0 Osztályterem Helyiségek csoportos tevékenységekhez Folyosó Közös helyiség Üzlet Személyzeti helyiség Sportcsarnok Ebédlő Személyzeti helyiség Fénymásoló / teakonyha Konyha Könyvtár Kórházi helyiség Gyengélkedő / diagnosztikai átvilágító helyiség Sebészeti előkészítő helyiség Akut szoba Műtőterem Folyosó Helyiség energiakábelek és csövek részére Várószoba Bejárati csarnok Nappali Laboratórium 95 0,25 0,3 0,6 0,5 0,4 0,4 0,3 0,2 0,4 0,4 0,2 0,4 0 0,4 0, , ,2 0,2

97 Gyártóüzem 0 Szállodák és éttermek 0 Nagykereskedelmi kiskereskedelmi központok Egyéb és 0 Gyárcsarnok Műhely Zárt raktár Nyitott raktár Lakkozóműhely Bejárati folyosó, recepció Folyosó Szállodai szoba Ebédlő / étterem / bár Konyha Konferenciacsarnok Éléstár / raktár Vásárló zóna Raktár (helyi) Raktár, hideg tároló Várószoba Lépcsőház Színházcsarnok hangversenyterem Kongresszusi / kiállítási csarnok Múzeumok / kiállítási terület Könyvtár / olvasószoba Könyvtár / irattár Sportcsarnok Magán garázsok Nyilvános garázsok és 0 0,2 0,4 0,2 0,2 0 0,4 0, ,4 0,5 0 0,2 0,6 0 0,2 0 0, ,9 0,3 0,95 0, táblázat F O tényező értékei F A és F OC függvényeként FA 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 kézzel bekapcsolva / kapcsoló kikapcsolva kézzel kikapcsolva / kapcsoló kikapcsolva + kiegészítő automatikus jel, amely az éjszaka folyamán kikapcsolja a világítást Automatikusan bekapcsolva / fény tompítása automatikusan bekapcsolva / automatikusan kikapcsolva Kézzel bekapcsolva / fény tompítása 1,0 00 1,0 00 1,0 00 1,0 00 1,0 00 1,0 00 0,9 75 0,9 75 0,9 50 0,9 50 1,0 00 0,9 50 0,9 50 0,9 00 0,9 00 0,9 00 0, ,8 50 0,8 00 0,8 00 kézzel bekapcsolva / 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 0,8 00 0,7 50 0,7 50 0,7 00 0,7 00 0,7 00 0,6 50 0,6 50 0,6 00 0,6 00 0,6 00 0,5 50 0,5 50 0,5 00 0,5 00 0,5 00 0,4 50 0,4 50 0,4 00 0,4 00 0,4 00 0,3 50 0,3 50 0,3 00 0,3 00 0,3 00 0,2 50 0,2 50 0,2 00 0,2 00 0,0 00 0,0 00 0,0 00 0,0 00 0,0 00

98 automatikusan kikapcsolva A világítás használatát mutató tényezőnek (F O ) az emberi jelenlét tényezőtől (F A ) és a világításvezérlési tényezőtől (F OC ) való függősége a táblázatban látható. Mint várható, a ritkán használt helyiségek rendelkeznek az F O tényező legkisebb értékeivel. Az automatikus világításvezérléssel felszerelt helyiségek esetén a tényező tovább csökken. Az F O tényezőre legnagyobb hatása annak a működési módnak van, ahol a világítás bekapcsolása kézzel, a kikapcsolása pedig automatikusan történik (3,4). Ha az F O tényezőt számítógéppel akarjuk kiszámítani, a következő kifejezést használhatjuk az F A értékétől függetlenül: F O = min {1 - [(1 - F OC ) F A / 0,2]; (F OC + 0,2 F A ); [7 - (10 F OC )] (F A - 1)} (3.30) A táblázat az F OC néhány alapvető értékét az alkalmazott világításvezérlés függvényeként adja meg. Különböző vezérléstípusokra kiegészítésként meghatározhatók az F OC értékei. Rá kell mutatnunk, hogy a világítás kikapcsolt ideje a világítás működési idejével (nappal + éjszaka) összehasonlítva soha nem lehet nagyobb, mint az F A. Emiatt az F O soha nem lehet nagyobb, mint 1 F A. A fentiek következtében a tény az, hogy az F OC soha nem lehet kisebb, mint 0,8. Az F O tényező használata Az F O használatának célja, hogy lehetőséget nyújtson a világításkezelő rendszer energiahatékonyságának közelítő meghatározására. Az F O két tényezőtől függ: * a világításkezelő rendszer típusától, * attól, hogy milyen gyakran vannak emberek jelen egy helyiségben vagy épületben. Egy egyszerű modell - ennélfogva a görbe alakja - teljesen a tapasztalaton alapul. Az F O csökken, amint egy helyiség vagy egy épület egyre kevésbé zsúfolttá válik. Ugyanakkor az F A nagyobb lesz, mint az a ábrán látható. 1,1 1 0,9 0,8 0,7 F O 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0, F A ábra Az F A és F O kölcsönös függése. 97

99 Jelmagyarázat a ábrához: 1) A világítás bekapcsolása kézzel / kikapcsolása kézzel történik a) A világítás automatikusan bekapcsolódik / tompul b) A világítás automatikusan bekapcsolódik / kikapcsolódik 4) A világítás bekapcsolása kézzel / kikapcsolása automatikusan történik A görbék meredeksége különböző, ha az F A értékei kisebbek, mint 0,2. A görbék annál a pontnál metszik egymást, ahol FO = 1 és FA = 0. Az FA 0,2 és 0,9 közötti értékei esetén minden görbe meredeksége azonos a görbék párhuzamosak egymással. Ebben a tartományban az FO különbsége a világításkezeléshez alkalmazott rendszerektől függ, és független az emberi jelenléttől. Az FA 0,9 feletti értékei esetén a görbék meredeksége különbözik, egy metszéssel FO = 0,0 és FA = 1,0 értékeknél. A leghatékonyabb világításvezérlést akkor érték el, amikor a görbe alatti terület a legkisebb. Más szóval, amikor a világítás bekapcsolása kézzel / kikapcsolása automatikusan történik. Az FOC tényező értékei teljesen tapasztalatiak. Amikor a meglevő világításkezelő rendszerek minőségelemzése befejeződött, a következőt dönthetjük: *A világítás üzemelhet a kézzel bekapcsolva / kézzel kikapcsolva működési módban, egy kiegészítő jellel a kikapcsolásához. Az ilyen működési mód megelőzheti, hogy a világítás bekapcsolva maradjon az éjszaka folyamán, vagy amikor a helyiség nincs használatban. Ennélfogva, ez a vezérlési mód jobb, mint a kézi. *Azok az automatikus világításvezérlő rendszerek, amelyek tompítják a megvilágítás intenzitását, ha senki nincs a helyiségben, több energiát fogyasztanak azoknál a rendszereknél, amelyek teljesen ki tudják kapcsolni a világítást. Ebből az okból nagyobb FOC és következésképpen kisebb FO értékekkel rendelkeznek. Nagy irodákban a felhasználók rendszerint panaszkodnak, hogy a világítás teljesen kikapcsolásra kerül az épületnek azokban a részeiben, amelyeket nem használnak. Ilyen esetekben szükséges kompromisszumot kötni az energiahatékonyság és a felhasználók igényei között. Egy ilyen kompromisszum célja a legjobb világításkezelési megoldás megtalálása. *Azok a rendszerek, amelyek automatikusan kapcsolják be a világítást, még cél nélkül is bekapcsolják. Például amikor egy személy belép egy helyiségbe, hogy összeszedje az ottfelejtett dolgokat, vagy elvégezzen egy kis feladatot, a mesterséges világítás rendszerint szükségtelen. De a vezérlőrendszer bekapcsolja azt. Sok érzékelő észleli az emberek jelenlétét a csarnokokban a mozgásuk miatt. Ez a világítás aktiválódását okozza, különösen akkor, ha a munkaidő már letelt (például, ha egy takarítónő végigmegy a folyosón, amikor néhány dolgozó túlórázik és az egyik helyiségből átmegy egy másikba, rövid séták a nyomtatókhoz másológépekhez, kávéfőző gépekhez, vagy mosdóba menés, stb.). Emiatt az FOC kedvezőbb (kisebb érték) olyan rendszerek esetén, amelyek csak akkor kapcsolják be a lámpákat, ha egy felhasználó a kapcsolót kézzel felkapcsolja. Az ilyen rendszerek egy további előnye, hogy nem kell észlelniük egy személy belépését a helyiségbe, hanem csak akkor, amikor a személy elhagyja a helyiséget. Az észlelőrendszer a lámpaarmatúrákkal együtt kikapcsolható, ami kedvező. Sok esetben a világítás sok órára kikapcsolt állapotban van egy év alatt. Egy ilyen konfiguráció az egyik fő módot jelenti a parazita energiának a világítás működésének vezérlésével történő csökkentésére. Egy helyiségbe behatoló napfénynek a világítás vezérlésére gyakorolt hatását nem az FOC tényező, hanem az FD tényező tartalmazza. 98

100 A világítás állandó kimenő teljesítményével összefüggő tényező és a karbantartási tényező (MF) A felszerelés pillanatától a lámpaarmatúrák öregedni kezdenek. Az idő múlásával csökken a kimenő teljesítményük. A világítás tervezésekor vagy felszerelésekor ezt a tényt figyelembe kell venni. Így a karbantartási tényező (MF) kiszámítására használt öregedési sebesség becsült. Az MF tényező egy bizonyos időszak utáni kimenő világítási teljesítmény és a felszerelés pillanatában a kezdeti kimenő teljesítmény közötti arány. Az állandó szintű megvilágítás kérésének megfelelően, a fenti tény azonnali következménye az alábbi következtetés. A világítás tervezésekor a teljesítményt meg kell növelni 1/MF értékkel, ahol MF a karbantartási tényező értéke. Ez egy érték a karbantartás első ciklusának végén, vagy közvetlenül a karbantartás befejezése után. Karbantartás alatt a lámpaarmatúrák megtisztítását, az égők kicserélését stb. értjük. Célunk az ugyanolyan megvilágítási szint elérése a karbantartási ciklus végén, mintha a világítás éppen most került volna felszerelésre. A ábrán látható, hogyan lehet megtartani az állandó megvilágítási szintet ábra Lámpák teljesítményének állandó értéken tartása, a projekt által kívántak szerint. Jelmagyarázat 1A helyiség megvilágítása 2 idő 3 tervezett világítás 4 tényleges megvilágítás 5 maximális bemenő teljesítmény 1B világítás elektromos teljesítménye A és B világítás karbantartásának időciklusa Ha a felszerelt világítást olyan vezérlőrendszerrel látják el, amely lehetővé teszi a fény tompítását, a helyiségben fenntartható és vezérelhető egy állandó megvilágítási szint. Ez a lámpák teljesítményének fokozatos növelésével érhető el, ami fordítottan arányos az MF tényező csökkenésével. Az ilyen csökkenést a berendezés öregedése okozza. Amikor a vezérlőrendszer eléri a maximális bemenő teljesítményét, karbantartás végzésére van szükség. Az automatikus világításkezelés ilyen programjai Kontrolirana konstantna osvijetljenost (Controlled Constant Illumination Vezérelt állandó megvilágítás) néven ismertek. Pozitív hatásuk van az elektromos energia és teljesítmény megtakarítására. A ábra az MF csökkenésének a világítás bemenő teljesítményének növekedésére gyakorolt hatását mutatja a megvilágítási szint állandó értéken tartásának céljával egyetlen karbantartási ciklusra. A megvilágítási szint állandó értéken tartásához szükséges teljesítmény a világítás aktuális bemenő teljesítményének és a világítás maximális bemenő teljesítményének aránya. Egy ilyen rendszerben lehetséges az elektromos energia megtakarítása (3.5). 99

101 3.16. ábra Megvilágítási szint állandó értéken tartása automatikus módon. Definíciója szerint az FC (az állandó szintű megvilágítási tényező) egy meghatározott időszak alatti átlagos bemenő teljesítmény és a kezdetben felszerelt világítási teljesítmény közötti arány. Időszaknak rendszerint egy karbantartási ciklus idejét vesszük. Az FC kiszámítása a következő kifejezéssel történik: F c = (1 + MF)/2 (3.31) A fenti egyenletből láthatjuk, hogy az FC mindig nagyobb, mint az MF. Amikor meg akarunk határozni egy karbantartási időciklust a világításunk számára, gondolnunk kell arra, hogy a megvilágítási szint ne legyen magasabb, mint a tervben egy maghatározott célú helyiségre megadott szint. 100

102 4. GÁZKISÜLÉSES FÉNYFORRÁSOK 4.1. Fénycsövek Mik a fénycsövek? A fénycsövek a kisnyomású gázkisüléses fényforrások egyik csoportjába tartoznak. Üvegből vagy kvarcból készülnek, és belső felületüket fluoreszkáló anyag (például foszfor) egy vékony rétegével vonják be. A cső mindkét végén egy elektróda található, és a csőben az elektródák közötti teret higanygőzök és nemesgázok keverékével töltik meg. [4.1]. A fénycsöveket ma az épületek világításának csaknem 70%-ában használják, ami ezeket a legközönségesebben használt fényforrássá teszi. A fénycsöveknek hosszú, körülbelül óra az élettartama, ami körülbelül 12-szer hosszabb, mint egy standard izzólámpa élettartama. A második jellemző az energiahatékonyságuk, mivel mintegy ötször kevesebb energiát használnak, mint a standard égők. Az elsődleges hatékonyság körülbelül 25%, a fényhasznosítás pedig kivételesen nagy, a 70 lm/w és 100 lm/w. közötti tartományban van. Ezért a fénycsővilágítás a beltéri világítás leginkább energiahatékony formáinak egyike. A fénycsővilágítást legszélesebb körben középületekben használják, ahol a használata nagy mennyiségű energia megtakarítását eredményezheti, míg a fénycsöves kompakt égők háztartási használatra alkalmasabbak. [4.1] ábra Fénycsővilágítás használata a müncheni Allianz Arena stadionban [4.2] A beltéri világításra használt fénycsövek rendszerint keskeny hosszú alakúak, és hosszuk és átmérőjük egy meghatározott tér világítási követelményei alapján különbözhet. A fénycsöveket dekorációs világításként is használják a kivilágított reklámtáblákban, és alakjuk hozzáigazítható a követelményekhez Történelmi fejlődés A XIX. század közepén a tudósok észrevették, hogy a kísérleteik során az üvegedények némelyikén átmenő elektromos áram enyhe lumineszcenciát okozott ezeknek az edényeknek a felületén. Ezt az eseményt először Sir George Stokes ír tudós írta le, aki fluoreszcenciának 101

103 nevezte a fluorit ásvány után, amely a szennyeződései következtében erős fényt bocsátott ki. Az 1840-es évek során Michael Faraday és James Clark megerősítették a fluoreszcencia és az elektromos áram közötti kapcsolatot. A fénycső első előfutára egy higanyos vákuumszivattyú volt, amelyet Heinrich Geissler készített 1856-ban. Több levegőt sikerült kiszivattyúznia egy üvegcsőből, mint korábban bárki másnak, és a csövet Geissler-csőnek nevezte. Ha elektromos áram halad át a csövön, intenzív zöld fény jelenik meg a cső felületén, a katód mellett. Figyelembe véve, hogy ez érdekes világítási effektusokat okozott, a Geissler-cső használata szórakoztatási célokra vált népszerűvé. A csövön fellépő lumineszcencia hatásait leíró első személy Julius Plücker volt, aki kísérleteket folytatott a Geissler-csövön. Azt is észrevette, hogy a csőben a fény pozíciót vált, ha egy elektromágneses mező közelébe kerül ben Alexandre Edmond Becquerel észrevette, hogy bizonyos anyagok fényt bocsátanak ki, ha egy Geissler-csőbe helyezik azokat. Felvitte a lumineszkáló anyag egy vékony rétegét a cső felületére, és eredményként megjelent a fluoreszcencia. Azonban ezek a csövek nem voltak hatékonyak, és élettartamuk rövid volt. A kutatás a Geissler-csöveken folytatódott, és a vákuum minősége javult. Ez vezetett 1897-ben az elektron és 1895-ben a röntgensugarak felfedezéséhez. Nikola Tesla szintén végzett kutatást a fluoreszcencia területén, és feltalálta a nagyfrekvenciás fénycsövet, amely ragyogó zöldes színt bocsátott ki. Tesla fénycsövét a World s Columbian Exposition kiállításon mutatták be 1893-ban az USA-ban Chicago-ban, de kereskedelmi sikert soha nem ért el. Thomas Alva Edison átmenetileg szintén megkísérelte hasznosítani a fénycsövet. Feltalált egy olyan fénycsövet, amely fluoreszkáló anyagként kalciumvolframátot használt, és a gerjesztése röntgensugarakkal történt. Azonban ugyanúgy, mint a Geissler-csőnek, ennek is rövid volt az élettartama. Figyelembe véve, hogy Edison már ért el sikert az izzólámpa feltalálásával, nem volt oka a kutatás folytatására ezen a területen, és a fénycsöve soha nem került gyártásra. Habár Edison elvesztette a fluoreszcencia tanulmányozása iránti érdeklődését, egyik korábbi alkalmazottja, Daniel McFarlan Moore feltalálta a gázlámpákat, amelyek nagyobb kereskedelmi sikert értek el 1895-ban olyan lámpákat mutatott be, amelyek 2 3 méter hosszúak voltak. Amelyek széndioxiddal voltak töltve, azok fehér fényt bocsátottak ki, amelyek pedig nitrogénnel voltak töltve, azok rózsaszín fényt bocsátottak ki. Ezek azonban sokkal bonyolultabbak voltak, mint az izzólámpák. Történetesen Moore feltalált egy elektromágnesesen vezérelt szelepet is, amely állandó gáznyomást tartott fenn a cső belsejében, ami megnövelte annak élettartamát. Az izzólámpákhoz képest ezek a lámpák bonyolultabbak, drágábbak voltak és nagyobb feszültséget igényeltek, de hatékonyabbak voltak és természetesebb fényt bocsátottak ki. Peter Cooper Hewitt 1901-ben szabadalmaztatott egy higanygőzlámpát, amely fényt hozott létre, amikor áram haladt át kisnyomású higanygőzön. Moore lámpáival ellentétben ezeket szabványos méretekben gyártották, és kisebb feszültséggel üzemeltek. Az időszak izzólámpáihoz képest ezeknek nagyobb volt az energiahatékonysága, de a fényükből hiányzott a vörös komponens, ami kékeszöld fényt eredményezett, amely világítási alkalmazásokra nem volt megfelelő. Ettől eltekintve számos további párhuzamos találmány volt, amelyek higanygőzön alapultak, de egyik sem jelentett kihívást az időszak izzólámpái számára. A fénycsövek fejlődésének következő fázisát a neon nemesgáz lumineszcenciájának használata jellemezte, amelyet 1898-ban fedeztek fel, amikor elkülönítették a légköri levegőből. Geissler-csövekben használva a neon ragyogó vörös fényt bocsátott ki. Noha a neonlámpák energiahatékonysága nem volt nagyobb, mint az izzólámpáké, az 1930-as évek során Franciaországban ezeket használták a világítás fő forrásaként. Georges Claude volt az a személy, aki nagyban hozzájárult ehhez, aki az elektródát is javította a porlasztás megakadályozásával, ami ennek a romlásnak a fő oka volt. Porlasztás akkor lép fel, ha ionizált részecskék lépnek érintkezésbe az elektródával, és erodálják a fémet a folyamatban. 102

104 1926-ban Jacques Risler szabadalmaztatta a neonlámpának a cső felületén fluoreszkáló réteggel ellátott modelljét, ami a kulcsfontosságú elemnek bizonyult a fénycsövekben. Az ő neonlámpáit tekintik az első olyan fénycsöveknek, amelyek kereskedelmi sikert értek el, de ezeket világítás helyett kivilágított reklámtáblákhoz használták. Az 1920-as évek során a fénycsövek minden fő összetevője kifejlődött: az üvegcsövek gazdaságos gyártása, inert gázok a csövek töltéséhez, elektromos előtétek, hosszú élettartamú elektródák, higanygőz a lumineszcencia forrásaként, a megbízható elektromos kisülés létrehozásának hatékony eszközei, és a fluoreszkáló bevonatok, amelyek ultraibolya fénnyel gerjeszthetők, [4.3] ban Edmund Germer és társai javasolták az üzemi nyomás növelését a kisülőcsőben, és annak fluoreszkáló porral való befestését, amely a hígított gáz által létrehozott ultraibolya sugárzástól fehér fénnyé válna (4.2. ábra). Ezért ma Germert tekintik a modern fénycső feltalálójának, [4.4] ábra Germer-féle fénycső 1934-ben, Arthur Compton jelentette a General Electric Co., Ltd. vállalat által Nagy- Britanniában gyártott fénycsövekkel végzett első sikeres kísérleteket. Ezeknek a kísérleteknek az alapján George Inman a General Electric vállalattól elkészítette az első prototípust, amely az útját a piacra lépéshez további fejlesztések révén tette meg. A fénycsövek gyors elterjedése a piacon a II. világháború során történt, és 1951-ben az USA-ban több mesterséges fényt állítottak elő fénycsövekkel, mint izzólámpákkal. 103

105 Lumineszcencia A fénycsövek működési elvének megértéséhez több alapvető fizikai szakkifejezés definiálása szükséges. A fénycsövek elméletének alapvető szakkifejezése a lumineszcencia. A lumineszcencia szakkifejezés minden olyan sugárzást magában foglal, amely nem hősugárzás, és amely alapvetően különbözik a feketesugárzástól. A fizikában a lumineszcens sugárzást úgy definiálják, mint egy olyan jelenség, ahol egy bizonyos anyag akkora intenzitású elektromágneses sugárzást bocsát ki, amely bizonyos hullámhosszak esetén, vagy kis színképtartományban nagyobb, mint a hősugárzás ugyanazon a hőmérsékleten, [4.5]. A lumineszcens sugárzásnak különféle formái vannak, de fény előállítására rendszerint a fotolumineszcenciát és az elektrolumineszcenciát használják. Az elektrolumineszcencia olyan fizikai jelenség, ahol bizonyos anyagok az elektromos energiát közvetlenül fénnyé alakítják át, gázkisülések nélkül. Ezt a jelenséget a LED technológiában használják, és nem témája ennek a fejezetnek. A fotolumineszcencia gázkisülések vagy fémgőz-kisülések során lép fel. Ez a jelenség a következő módon lép fel: A Bohr-féle atommodell szerint minden atom egy atommagból és egy pályákból vagy elektronpályákból álló elektronfelhőből áll. Minden héj bemutatható egy pályaként, amelyen elektronok keringenek a mag körül. Az elektronpályákat pontosan meghatározza az elektron energiája, és ezeket stacionárius vagy kvantumpályáknak nevezik, és minden atom egy speciális jellemzőjét jelentik. Miközben az elektronok ezeken a pályákon keringenek, nem bocsátanak ki energiát. Az atomokkal együtt minden gáz vagy fémgőz tartalmaz szabad elektronokat vagy ionokat, amelyek szintén nem bocsátanak ki energiát. Ha a fémgőzre elektromos teret adnak, az a szabad elektronok és ionok elmozdulását okozza, amelyek azután összeütköznek a gáz vagy a gőz atomjaival. Ennek az a következménye, hogy az atomok gerjesztetté válnak. Ez azt jelenti, hogy az atom egy elektronja az ütközés során energiára tesz szert, és a (belső) kvantumpályáról elmozdul a külső pályára, amelynek nagyobb az energiaértéke. Azonban az elektron nem marad ezen a pályán; gyorsan visszatér az eredeti pályára, amelynek kisebb az energiaszintje. E folyamat során elektromágneses energia szabadul fel, és az atom ezt az energiát fényrészecskék, az úgynevezett fotonok formájában bocsátja ki. A foton energiája egyenlő azoknak az egyes pályáknak az energiái különbségével, amelyek között az elektron mozgott; 4.3. ábra. Minden gáz vagy fémgőz szigorúan meghatározott pályákkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy azok az energiaszintek, amelyeken az elektronok mozognak, szintén szigorúan meghatározottak. Ezért egy kisülés során csak meghatározott hullámhosszú és meghatározott energiájú fotonok jönnek létre. Ez azt jelenti, hogy a sugárzási spektrumban elvben csak egy színképvonal felel meg az ilyen módon létrejött mindegyik fotonnak. Szükséges rámutatni, hogy a színképvonalak a gáz vagy a fémgőz kémiai összetételétől függnek, nem az elektromágneses tér erősségétől. Sugárzást a spektrum látható részében gázkisülésekkel is el lehet érni, például higanyizzókban, nátriumizzókban és fém-halogén izzókban. Néhány gáz és fémgőz esetén a kisülések során az energia legnagyobb része a spektrum ultraibolya (láthatatlan) részében kerül kibocsátásra. Az ilyen sugárzás átalakítható látható sugárzássá lumineszkáló anyagok segítségével, amelyek a rövidhullámú (ultraibolya) sugárzást képesek átalakítani hosszúhullámúvá vagy az emberi szem számára látható fénnyé. A fotolumineszcenciának két különböző típusa van: Fluoreszcencia Foszforeszkálás 104

106 4.3. ábra A rövidhullámú UV sugárzást hosszúhullámúvá alakító lumineszkáló anyag hatásai (1 gerjesztett állapot, 2 kibocsátás) A fluoreszcencia fénycsövekben előforduló jelenség, ahol a higany gázkisülések csak nem kizárólag ultraibolya sugárzást hoznak létre, amelyet azután az üvegcső belső felületére felvitt foszforréteg segítségével látható sugárzássá alakítanak át (4.4. ábra). Ezek az anyagok csak akkor sugároznak, míg gerjesztett állapotban vannak. Ma a leginkább szokásosan használt anyagok a ritkaföldfémelemekkel aktivált foszforokkal kombinált kalcium-halofoszfát foszforok. 1 - üvegcső 2 - fluoreszkáló réteg 3 - szabad elektron 4 - ütközés egy valenciaelektronnal 5 - UV sugárzás kibocsátása 6 - látható fény 7 - szabad elektron az ütközés után 4.4. ábra A fluoreszcencia létrehozásának elve fénycsövekben 105

107 Mindamellett, néhány fluoreszkáló anyagban az elektronok egy bizonyos ideig metastabil gerjesztett állapotban maradhatnak. Ez az időszak több milliszekundumtól több napig terjedhet. Az ebből az állapotból való átugrás után ezek az anyagok fényt bocsátanak ki, és azt a jelenséget nevezik foszforeszkálásnak. További energia szükséges a metastabil állapotból a fénykibocsátó állapotba történő átugráshoz, amit rendszerint infravörös sugárzás vagy hő biztosít. A rövid idejű foszforeszkálást fénycsövekben használják a váltakozó feszültség által okozott villogás csökkentésére A fénycsövek szerkezete A 4.5. ábra egy fénycső összes összetevőjét mutatja be. A cső mindkét végének külsején van egy érintkezőket tartalmazó csőfej, amelyeket arra használnak, hogy a csövet az áramellátáshoz csatlakoztassák. A cső belsejében, mindkét végén elektródák vannak anód és katód. A katód burája rendszerint tekercselt volfrámszalagból készül, fő funkciója pedig az elektronok kibocsátása. Ahhoz, hogy a katódnak alacsonyabb legyen a termoelektron hőmérséklete, rendszerint bárium, stroncium és kalcium-oxid keverékével vonják be. Az érintkezőket és az elektródákat bevezetőkkel csatlakoztatják, amelyeknek ugyanakkora hőtágulási együtthatóval kell rendelkezniük, mint az üveg csőfejnek, így az üveg nem törik el, ahogy felmelegszik. A cső üvegből vagy kvarcból készül, és a cső belsejét higanygőzök és a nemesgázok (argon, xenon vagy kripton) egyikének kisnyomású keveréke tölti meg. A cső belsejében a nyomás az atmoszferikus nyomásnak mintegy 0,3%-a. A cső belső felületét egy vékony fluoreszkáló vagy gyakrabban foszforeszkáló réteggel vonják be, amely különféle fémsók és ritka földfémsók elegyéből készül. A fénykibocsátó fluoreszkáló anyagot festékrétegként viszik fel egy szerves oldószerrel együtt. Ezután a csövet felhevítik csaknem az üveg olvadáspontjára, hogy a szerves anyag eltávozzon. Miután lehűl, a fluoreszkáló anyag összeolvad a cső felszínével. A fluoreszkáló anyag felvitelekor a legfontosabb dolog az anyag szemcseméretének ellenőrzése. A 35 µm-nél nagyobb szemcsék gyenge réteget hoznak létre, amely nem olvad össze eléggé a cső felszínével, az 1 µm-nél kisebb szemcsék pedig nem hoznak létre elegendő mennyiségű fényt. Az optimális szemcseméret körülbelül 10 µm, mivel ebben az esetben a réteg képes elnyelni csaknem az összes ultraibolya sugárzást a higanygőz atomokból, nem túl vastag ahhoz, hogy túl sok látható fényt nyeljen el ábra Fénycső összetevői (1- érintkezők, 2- csőfej, 3- elektródák, 4- üveg csőfej, 5- katódernyő, 6- elektron, 7- higanyatom, 8- üvegcső, 9- fluoreszkáló réteg, 10- nemesgáz) A 4.6. ábra a gyártás során alkalmazott összeszerelési sorrendet mutatja a fénycső néhány alkatrésze esetén. Az első lépés az üvegcső kialakítása és levágása (1). Ezután egy fluoreszkáló vagy foszforeszkáló bevonatot adnak a cső felszínéhez (2). Ezután az elektródákat bevezetőkkel hozzáerősítik az üveg csőfejekhez. (3-7). A kész csőfejeket hozzáerősítik az üvegcső két végéhez (8). Vákuumot hoznak létre a cső belsejében a levegő kiszivattyúzásával az üveg csőfejen keresztül, majd a csövet megtöltik egy meghatározott 106

108 nemesgáz és higanygőzök kisnyomású keverékével. Ezután a csövet leforrasztják és a két végre felszerelik a fém csőfejeket a csatlakozókkal, így a csövek csatlakoztathatók az áramellátáshoz (9). Az érintkezők támaszként is működnek, amelyek tartják a csövet a lámpában. Végül itt egy teljesen összeszerelt fénycső képe (10). A fénycsövek működése 4.6. ábra Fénycső összeszerelési sorrendje a gyártás során [4.6] A fénycsövek a parázsfénykisülés eredményeként megjelenő fotolumineszcens sugárzás elvén működnek. A parázsfénykisülés egy elektromos kisülés kisnyomású gázban, és ebből az okból a fénycsöveket kisnyomású lámpáknak is nevezik. A fénycsöveket az egyik nemesgáz (argon, xenon, neon vagy kripton) és higanygőzök keveréke tölti meg. Atmoszferikus nyomás alatt a gáz kis számú szabad elektront és iont tartalmaz, és nem vezetőképes, mielőtt a feszültséget csatlakoztatják az elektródákhoz. A cső végein levő két elektróda közötti elektromos tér hatására a szabad elektronok és ionok mozgási energiája megnő, és ezek összeütköznek a gázatomokkal vagy a higanygőz atomokkal. Az elektronok vagy ionok és az atomok közötti ütközéseknek három típusa van: Rugalmas ütközés Aktivált ütközés Ionizáló ütközés Rugalmas ütközések akkor fordulnak elő, ha az elektronok/ionok sebessége kicsi. Ebben az esetben az elektron/ion csupán meglöki a gáz vagy gőz atomját, és az energiaveszteség ebben a kölcsönhatásban hővé alakul, [4.6]. Aktivált ütközésekben az elektronok/ionok közepes és nagy sebességet érnek el. Az ütközés 107

109 során az elektron/ion átvisz némi mozgási energiát a gáz vagy a higanygőz atomjára, ami az atom energiáját a magasabb szintre emeli. Amikor az atom visszatér a kezdeti állapotába, energia szabadul fel egyetlen foton formájában ábra Aktivált ütközés egy elektron/ion és egy atom között Amikor egy elektron nagyon nagy sebességet ér el, ionizáló ütközés lép fel. Ebben az esetben az elektron/ion által az atomra átvitt energia olyan nagy, hogy egy elektron kilökődik az atomból, és az atom pozitív ionná válik. Ez az a mód, ahogyan a pozitív és negatív töltéshordozók a gázban vagy a higanygőzökben létrejönnek, ami a csőben az áram megnövekedését okozza. A részecskék sebessége az állandó ütközések miatt növekszik. A csőben a nyomás csökkenése növeli a szabad elektronok és ionok szabad pályáit, ami jelentős mennyiségű mozgási energiát ad nekik. Ez az energia az ionizációjukat az atomokkal történő ütközésekben, és több új töltéshordozó jön létre. Gázkisülés a csőben ennek az ionizációnak az alapján fordul elő (4.8. ábra). A csőben egy kisülés eléréséhez szükséges legkisebb feszültséget gyújtási kisülésnek hívják. Ha az áramot nem korlátoznák, lavinahatás jönne létre. Ezért az áram korlátozására előtéteket használnak, ezekről többet a 4.4. fejezetben ábra Gázkisülés létrejötte egy fénycsőben A 4.9. ábra a látható fény fénycsövekben történő létrejöttének teljes folyamatát mutatja be. A cső külső érintkezői (1) váltakozó feszültséghez csatlakoznak, ami során egy erős elektromos tér keletkezik az anód (2) és a katód (3) között. A katód felmelegszik, és elektronokat (4) kezd kibocsátani, ezt a folyamatot izzókatódos emissziónak nevezik. Az elektronok az elektromos tér hatására felgyorsulnak, és összeütköznek a higanygőz atomokkal (5). A higanyatomok az aktivált ütközések után gerjesztetté válnak. Az atomok esetén természetes, hogy törekednek a minimális energiájú állapotra. Ezért a gerjesztett állapot időtartama rendkívül rövid (mintegy 10-8 s), ezután az atom visszatér a kezdeti állapotába vagy egy kisebb energiájú gerjesztett állapotba. Ebben a folyamatban energia szabadul fel egy foton formájában. A higanygőz atomok által kibocsátott fotonok legtöbbjének a hullámhossza 185 nm 253,7 nm között van, ami a spektrumnak az emberi szem (6) által nem látható rövidhullámú ultraibolya részében 108

110 található. A cső belső felületét fluoreszkáló anyag (7) vonja be, ami elnyeli a kibocsátott fotonokat, és ez aktiválja az atomokat a fluoreszkáló anyagban. Amikor az atomok visszatérnek a kisebb energiájú állapotba, az elnyelt energia egy része hőenergiává alakul, ami azután fűti a fluoreszkáló réteget, és az energia maradéka fotonok formájában ismét kibocsátódik. Ezeknek a fotonoknak a hullámhossza a hosszúhullámú ultraibolya spektrumban és a látható sugárzásban (8) van. A fény létrehozásának ezt az elvét fotofluoreszcenciának nevezik ábra A látható fény létrehozásának elve fénycsövekben Az üvegcső hőmérsékletének és annak a csövekben levő higanygőzök parciális nyomására gyakorolt hatásai nagyban befolyásolják a fénycső hatékonyságát és az általa kibocsátott fényt. A cső belsejében kis mennyiségű higany van, diszpergált cseppek formájában. A hőmérsékletnek a lámpa üzemelése következtébeni növekedésével a higanycseppek elpárolognak és, megnő a vezetőképesség, ami lehetővé teszi a kisülést az elektródák között. Nagyobb hőmérsékleteken az önabszorpció csökkenti az ultraibolya sugárzás és a látható fény befogását. A csövek különleges kialakítása is szükséges a higanygőzök kondenzálódásának elkerülésére a cső leghidegebb részein. Az amalgámok (higany elegye más fémekkel) használata csökkenti a higanygőzök nyomását, és növeli az üzemi hőmérsékletet. Mindamellett, még mindig szükséges a cső felületén a hideg foltok kialakulási lehetőségének ellenőrzése, hogy megelőzhető legyen az amalgámból a higany elkülönülése és annak kondenzálódása. A hatékonyabb lámpák tökéletesített kialakítást használnak, amely deformált csövet vagy a hideg foltok létrejöttét megakadályozó belső hűtőket foglal magában Hidegkatódos fénycsövek A termikus emisszió elvén működő fénycsövek az előző fejezetben kerültek leírásra, ami azt jelenti, hogy az elektródák hőmérsékletének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az elektróda elektronokat bocsásson ki. Van egy olyan fénycső változat is, amely hidegkatódot használ, és a csőben az elektronok kibocsátását csak az elektródák közötti nagy potenciálkülönbség okozza. Ez nem azt jelenti, hogy az elektródák ténylegesen hidegek; csak azt jelenti, hogy a hőmérsékletük kisebb, mint ami a termikus emisszióhoz szükséges. Ezek a katódok nem tartalmaznak a termikus emisszió növeléséhez szükséges kiegészítő rétegeket. Ezért ezeknek a lámpáknak az élettartama sokkal hosszabb, mint azoké, amelyek termikus 109

111 emissziót használnak. A minőség következtében ezeket a lámpákat rendszerint ellenfényként használják LCD képernyőkben. Mindamellett a hidegkatódos fénycsövek hatékonysága alapvetően kisebb, mint a termikus emissziót használóké, mivel a feszültségesés a katódon jelentősen nagyobb. A megnövekedett feszültségesés nagyobb energiaveszteségeket okoz a cső végein, ami azt jelenti, hogy a befektetett energia kisebb része alakul fénnyé. A megnövekedett energiaveszteség a csőben azt is jelenti, hogy ezeknek a fénycsöveknek kisebb terhelések alatt kell üzemelniük, mint a termikus emissziósaknak, de hosszabbra is gyárthatók. Több ilyen cső sorba kapcsolása is lehetséges. Ezek a csövek alkalmasabbak arra, hogy a kivilágított táblákon leginkább szokásosan használt betűkként vagy szimbólumokként formázzák meg (4.10. ábra). További előnye ezeknek a csöveknek, hogy egy pillanat alatt be- vagy kikapcsolhatók ábra Egy dekoratív hidegkatódos fénycső[4.7] A kibocsátott fény spektruma A fénycsőből kibocsátott fényt részben a higanyatomokból származó közvetlen sugárzás, a maradékot pedig a cső felszínén levő fluoreszkáló rétegből származó sugárzás hozza létre. Ennek a fénynek a színképvonalai különböznek egy izzólámpából jövő fényétől. Ezért néhány tárgy eltérő színűnek tűnhet attól függően, hogy ez a fény vagy egy standard égő tükröződik rajtuk. Ez a fény némelyik embernek kellemetlen lehet. Minden fényforrás fényét a saját színvisszaadási indexe (R) határozza meg, [4.8]. A színvisszaadási index az a mérték, amely megmutatja, hogy mennyire jól érzékelhető egy szín egy fényforrás használatakor, egy referenciafényhez, például a napfényhez képest. Egy izzólámpa R értéke 100, a fénycsövek esetén pedig az R értéke 50 és 99 között van. A kisebb R azt jelenti, hogy a lámpának olyan fluoreszkáló rétege van, amely nem bocsát ki eleget a fény vörös összetevőjéből. Ebben a fényben az emberi bőr sápadttá és egészségtelenné válik, és némelyik tárgy színei eltompulnak. A korrelált színhőmérséklet CCT a fény fehérségének mértéke egy feketetesthez képest. Figyelembe véve, hogy az emberi szem az alacsony hőmérsékleteket sokkal természetesebben érzékeli, egy nagy korrelált színhőmérsékletű világítás magasabb megvilágítási szintet igényel. A CCT összehasonlítása a leginkább szokásosan használt beltéri fényforrások esetén a 4.1. táblázatban található. A fénycsövek eltérő CCT értékekkel rendelkezhetnek, ami a fluoreszkáló réteg jellemzőitől függ. 110

112 4.1. táblázat A CCT értéke a leginkább szokásos beltéri fényforrások esetén Fényforrás CCT [K] Fény színe Izzólámpa 2700 Sárgásfehér Halogén izzó 3000 Sárgás 2700 Meleg fehér (háztartások) Fénycsövek Semleges fehér 4100 Hideg fehér (irodák) Kékesfehér (mint a napfény) A két index, R és CCT, amelyeket egy fényforrás által kibocsátott fény minőségének meghatározására használnak, leginkább a lámpa fluoreszkáló rétegének minőségétől függ. A régebbi fénycsövek halofoszfát fluoreszkáló rétegekkel rendelkeztek, amelyek valamivel kellemetlenebb fényt bocsátottak ki a fény zöld és vörös összetevőinek hiánya következtében (4.11. ábra). Az R index ezeknek a csöveknek az esetében körülbelül 60 volt. Az újabb csövek európium- és terbiumionokon alapuló tri-foszfor keverékeket használnak, és a látható fénynek csaknem a teljes spektrumát lefedik (4.12. ábra). Ezeknek a csöveknek az R indexe 82 és 99 között van, és a fényük természetesebbnek látszik az emberi szem számára ábra Halofoszfát fluoreszkáló réteggel rendelkező fénycsövek sugárzási spektruma ábra Tri-foszfor keverékekkel rendelkező fénycsövek sugárzási spektruma 111

113 A fénycsövek hatásfoka A fénycsövek hatásfokát a csőbe bemenő teljesítmény és a csőben fénnyé átalakuló teljesítmény aránya határozza meg. A fénycsőbe bemenő elektromos áramnak csak egy része alakul át látható fénnyé, és a csőnek csaknem minden alkatrészén keletkeznek bizonyos veszteségek. Ezért az egyes lámpák minősége függ a lámpa egyes alkatrészeinek anyagminőségétől és konstrukciójától. Amint az áram áthalad az előtéten, az energia mintegy 10%-a hővé alakul. A bevezetők és az elektródák saját ellenállásuk következtében bizonyos állandó veszteségeket hoznak létre hő formájában. A kisnyomású higanygőzöket elérő energia összmennyiségéből körülbelül 85% válik ultraibolya sugárzássá és látható fénnyé. E sugárzás 65%-ának hullámhossza 254 nm, a sugárzás maradékának kibocsátása pedig 185 nm hullámhosszon történik. Bizonyos veszteségek fordulnak elő a fluoreszkáló rétegen az ultraibolya sugárzás elnyelése során. Ennek a folyamatnak a hatásfoka mintegy 86%, azaz a fluoreszkáló réteget elérő minden 100 kibocsátott fotonból 86 látható fénnyé válik. A veszteségek legnagyobb része a teljes folyamatban az ultraibolya sugárzás és a látható fény fotonjainak energiakülönbsége következtében keletkezik, amelyet kvantumhatásfoknak neveznek. Egy ultraibolya sugárzás fotonjának energiája 5,5 ev, egy emittáló látható fény fotonjának energiája pedig csak 2,5 ev, ami azt jelenti, hogy ennek a folyamatnak a hatásfoka 45%, és a veszteségek hő formájában mutatkoznak meg. Egy 40 W teljesítményű elektronikus előtéttel rendelkező fénycső minden egyes alkatrészén keletkező veszteségek példája a ábrán látható. A ábra azt mutatja, hogy jelenleg a fénycső a világítás leghatékonyabb formája, amelyet széleskörűen használnak. 1) rendelkezésre bocsátott teljesítmény 2) előtét 3) elektródák 4) gázkisülés 5) fluoreszkáló réteg 6) kvantumveszteségek 7) kibocsátott fény ábra Egy 40 W teljesítményű fénycső egyes alkatrészein fellépő veszteségek bemutatása 112

114 1 izzólámpa 2 halogén izzó 3 kisfeszültségű halogén izzó 4 kompakt fénycső 5 fénycső Élettartam vége ábra Egyes fényforrások hatásfokának összehasonlítása A fénycsövek élettartama függ a használatuk módjától és a vezérlőeszközeiktől. A leginkább szokásos jelei annak, hogy a lámpa élettartama letelt, a rózsaszín fény, villogás, vagy elsötétedés a cső végein. Több oka van, hogy egy fénycső működése miért szűnik meg: Az anyag szétterjedése a katódon, amely lehetővé teszi az elektronok kibocsátását Az elektromos előtét meghibásodása A fluoreszkáló réteg hatásfokának romlása Higanyveszteség Izzószál kiégése A katódon levő keverék termikus emisszió segítségével teszi lehetővé az elektronok kibocsátását a gázban. Működés közben a katódot higanyelektronok és -ionok bombázzák, ami a keverék fokozatos szétterjedését okozza a katódon. A szétterjedés aktiváláskor a legerősebb. Ezért a vezérlőeszköz döntő tényező az élettartamot illetően. Ez a meghibásodás olyan csövek esetén tipikus, amelyek átlagos üzemelési időtartama 3 óránál kevesebb. A meghibásodás a cső végeinek elsötétedése által ismerhető fel, amely a keverék szétterjedése következtében jön létre. Amikor a keverék egy bizonyos mértékig elhasználódik, a kibocsátott elektronok száma a gázban nem elegendő ahhoz, hogy gázkisülést hozzon létre. Meghibásodás az elektromos előtéten az elektromos összetevőkkel való szokásos problémák következtében történik. Az elektromos összetevők élettartamát a környezetük hőmérséklete jelentősen befolyásolja, és minden 10 C növekedés felezi az összetevő élettartamát. Figyelembe véve, hogy a lámpák legnagyobb része olyan helyeken van, ahol az átlagos hőmérséklet körülbelül 25 C, az elektromos összetevők élettartama meghaladja a fénycső élettartamát. Ezért ez a meghibásodás rendkívül ritka, és a magasabb környezeti hőmérsékletű 113

115 területeken szokásosabb. A fluoreszkáló réteg idővel elveszti a hatékonyságát. Mintegy üzemóra után a lámpa által létrehozott fényerősség egy új lámpáénak mintegy a fele lesz. A keveréknek a katódon való szétterjedése után ez a leginkább szokásos meghibásodás. A különbség az, hogy a lámpa működése nem szűnik meg, hanem a fénye elhalványul. Figyelembe véve, hogy ez a folyamat rendkívül lassú, a különbség a megvilágításban csak egy új lámpa felszerelése után vehető észre Ha a lámpa higannyal van töltve, a higany fokozatosan abszorbeálódik a fluoreszkáló rétegbe, az üvegbe és az elektródákba, ami a lámpa élettartamának végét okozhatja. Ma legtöbb fénycső elegendő higanyt tartalmaz ahhoz, hogy megelőzze ezt a meghibásodást az egyéb meghibásodások egyike előtt. Ennek a meghibásodásnak a tünetei a hosszabb idő, amire a lámpának szüksége van a teljes intenzitás eléréséhez a működésbe hozás után, és végül, miután a higany csaknem kifogy, a lámpa rózsaszín fényt fog kibocsátani, amelyet az argon hoz létre. Egy fénycső élettartama azért is véget érhet, mert az izzószál az elektródákon kiég, ami után a lámpában az áramkör megszakad. Ez a meghibásodás a többihez képest rendkívül ritka. Elektromos előtéttel rendelkező lámpákban, kiégés esetén a vezérlőrendszer megnövelheti a feszültséget egy ív létrehozása érdekében a megszakadt részek között, így a lámpa működése folytatódhat Fénycsöveken található jelölések A fénycsöveket rendszerint egy F##T## szimbólummal jelölik. Az F betű azt jelöli, hogy ez egy fénycső, és ezt egy szám követi, amely a lámpa teljesítményét szimbolizálja wattban. A T betű azt jelzi, hogy a lámpa cső alakú, és a mögötte álló szám a cső átmérőjét jelenti nyolcad hüvelykekben. A beltéri fénycsövek tipikus átmérői T8 ést12. A 4.2. táblázat egy cső tipikus átmérőit mutatja be. Az U-alakú lámpákat FB##T## jelöli, ahol a B betű azt jelöli, hogy a cső hajlított táblázat Fénycsövek tipikus csőátmérőinek jelölései Jelölés Φ ( '') Φ (mm) Dugasz T (miniatűr csövek) T G5 kettős csatlakozótű T ,875 G5 kettős csatlakozótű T8 1 25,4 G13 kettős csatlakozótű/ egyes csatlakozótű/ süllyesztett kettős érintkező T ,575 - (kör keresztmetszetű csövek) T ,1 G13 kettős csatlakozótű/ egyes csatlakozótű/ süllyesztett kettős érintkező T ,975 Nagy kettős csatlakozótű PG ,975 Süllyesztett kettős érintkező A kibocsátott fény színét rendszerint betűkkel jelölik az angol rövidítések szerint. A WW meleg fehéret, az EW semleges fehéret, a CW hideg fehéret, a DW pedig napfényfehéret jelent. A BL ultraibolya ( sötét burás ) lámpákat és olyan BLB ultraibolya lámpákat jelöl, amelyek kék fényt ( sötét burás kék ) bocsátanak ki. Némelyik gyártó (Philips és OSRAM) ehelyett numerikus jelöléseket használ a színekhez. A halofoszfát és különleges lámpák két számjegyű jelöléseket, a tri-foszforosak és multifoszforosak pedig három számjegyű jelöléseket használnak. A három számjegyű jelölésekben az első számjegy az R indexet jelenti. Így, ha az első szám 8, akkor a lámpa R értéke megközelítőleg 85. Az utolsó két számjegy a CCT indexet jelenti. Ha az utolsó két számjegy 114

116 41, akkor a CCT 4100 K. A jellegzetes lámpatípusok jelölései a táblázatokban találhatók. [4.9] táblázat Fény színének jelölései halofoszfát fénycsövekben HALOFOSZFÁT FÉNYCSÖVEK Számjelölés Betűjelölés R CCT [K] 27 WW CW MWW CW (nagy CRI) (megszűnt) MWW (megszűnt) MCW (megszűnt) CW (rózsaszín) táblázat Fény színének jelölései tri-foszforos fénycsövekben TRI-FOSZFOROS FÉNYCSÖVEK Számjelölés Betűjelölés R CCT [K] 827 WW ~ W ~ CW ~ Napfény ~ Hűvös napfény ~ Skywhite ~ táblázat Fény színének jelölései multi-foszforos fénycsövekben MULTI-FOSZFOROS FÉNYCSÖVEK Számjelölés Betűjelölés R CCT [K] 927 WW ~ CW ~ Napfény ~ Hűvös napfény ~ Példa: F40T12/CW/33 A fenti jelölés egyértelműen azt állítja, hogy ez egy 40 W teljesítményű cső alakú fénycső. A cső átmérője körülbelül 1,5 vagy 38 mm, és az általa kibocsátott fény színe hideg fehér. A 33 szám a cső hosszát jelenti hüvelykben; a cső 33 vagy 84 cm hosszú Fénycsövek típusai A standard fénycsöveket rendszerint beltéri világításra használják. Ezeket szokásosabban közintézményekben és irodaépületekben, kevesebb esetben pedig háztartásokban használják. A fluoreszkáló rétegek különféle jellemzői következtében vannak különleges fénycsövek, amelyek nem beltéri világításra készülnek, hanem meghatározott anyagok vagy jelenségek világítására. UV fénycső Ezek a lámpatípusok ugyanazon a módon készülnek, mint a standard fénycsövek, a különbség 115

117 a fluoreszkáló rétegben van, amely a rövidhullámú ultraibolya sugárzást hosszúhullámú sugárzássá alakítja át. Ezeket meghatározott anyagok, vizelet, bankjegyek különleges (4.15. ábra) és olyan speciális festékek észlelésére használják, amelyek látható fényben láthatatlanok. Ezeket a lámpákat rovarölő készülékekben is használják. Ezeknek a lámpáknak egy különleges típusa a kék UV fénycső, amely Wood-üvegnek nevezett drága sötét ibolyaszínű üvegből készül. A sötét ibolyaszínű üveg nem engedi ki a csőből a higanygőz atomok által előállított látható fényt, és a rendes fénycsövekhez képest kevesebb látható fényt hoz létre. Ez lehetővé teszi a fluoreszcencia könnyebb azonosítását. Barnító fénycső ábra UV fénycsövek alkalmazása bankjegyek ellenőrzésére [4.10] A barnító fénycsöveket barnítóágyakban használják esztétikai célokra sugárzási forrásként. Fluoreszkáló anyagként UV-A és UV-B sugárzást kibocsátó foszforvegyületeket használnak, ez stimulálja a pigmentációt, és az emberi bőr barnulását okozza ábra UV fénycsövek alkalmazása barnítóágyban [4.11] Fénycső növények termesztéséhez Ez a lámpatípus fényt leginkább a látható spektrum vörös és kék részében bocsát ki. Ezeket a hullámhosszakat a klorofill elnyeli, és az stimulálja a fotoszintézist és a növények növekedését. 116

118 Infravörös fénycső A fluoreszkáló anyag ezekben a lámpákban a vassal aktivált lítium-metaluminát. A sugárzás legnagyobb hullámhossza 675 nm és 875 nm között van, gyengébb sugárzással a látható spektrum sötétvörös részében. Bilirubin fénycső A fluoreszkáló anyagot európiummal aktiválják, és az eredmény egy sötétkék fény, amelyet a fényterápiában sárgaság kezelésére használnak. Mivel ez a szín áthatol a bőrön, ez csökkenti a bilirubin fölösleges mennyiségét. Indukciós fénycső Ezeknek a lámpáknak nincs elektródája a cső belsejében. Ezek az elektromos áram létrehozására elektromágneses indukciót használnak. Drágák és hosszú az élettartamuk. Hidegkatódos fénycső Ezt a lámpatípust részletesebben leírtuk a fejezetben. Germicid fénycső Ezeket a lámpákat G betűvel jelölik (germicid lámpák). Ezeket mikroorganizmusok ultraibolya sugárzással történő elpusztítására használják. Nem tartalmaznak fluoreszkáló anyagot. A csövek amorf kvarcból készülnek, amely a higanyatomok kibocsátása által létrehozott ultraibolya sugárzást szabadít fel. A mikroorganizmusok elpusztítása mellett, az oxigént ózonná alakítják. Károsak a szemre és a bőrre, így az ezeket használó személyzetnek védőfelszerelést kell viselnie. A geológiában némelyik ásványtípus felfedezésére használják azok fluoreszcenciájának szerint ábra Germicid fénycső [4.3] Fénycsövek előnyei és hátrányai A világításra használt fénycsöveknek vannak bizonyos előnyeik, de néhány hátrányuk is az 117

119 egyéb fényforrásokhoz képest. A legnagyobb előny a standard izzókhoz képest a hatásfok. Az izzókban a bemenő energiának csak mintegy 2%-a válik látható fénnyé, fénycsövekben ez a százalékérték körülbelül 22%. A fénycsövek kimenete átlagosan lm/w, és a teljes hatásfok függ magától a cső modelljétől, a cső üzemi hőmérsékletétől és az előtét típusától és minőségétől. A fényforrásokban az energiaveszteségek legnagyobb része hővé alakul. Nagyobb hatásfokuk következtében a fénycsövek kevesebb fölösleges hőt állítanak elő, és ez közvetlenül befolyásolja az energiaköltségek csökkentését. Az optimális környezeti hőmérséklet beltéri világításra használt csövek esetén szobahőmérséklet körül van. A környezet hőmérsékletének jelentős csökkenései vagy növekedései a veszteségek növekedését okozzák. Azt is meg kell jegyezni, hogy egy rendkívül alacsony környezeti hőmérséklet megakadályozhatja a kisülést a csőben, és ezzel annak működését is. Ha a fénycsövek az aktiválás után hosszabb ideig működő állapotban maradnak, átlagosan szer tovább tartanak, mint az izzók, és ezalatt lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak. Beszerzési áruk jelentősen magasabb, mint az izzók ára, de lényegesen kevesebb energiát használnak, és sokkal kevésbé gyakran kell őket cserélni. Ezért ezeket legtöbbször iroda- és középületekben használják, ahol a lámpák mindennap és több órán át megszakítás nélkül bekapcsolt állapotban vannak. Azonban, ha a csövek olyan helyekre vannak téve, ahol a világítást gyakran kapcsolják be és ki, az élettartamuk jelentősen csökken, és szélsőséges esetekben hamarabb kialudhatnak, mint az izzók. Ennek az az oka, hogy az elektronkibocsátó réteg a katódon fokozatosan porlad minden bekapcsolás alkalmával, és ennek a rétegnek az eltűnése ellehetetleníti a kisüléseket a csőben. Pontszerű fényforrásokkal összehasonlítva a fénycsövek a lineáris fényforrásokat képviselik. Ez jobb fényterjedést és egyenletesebb világítást tesz lehetővé a térben. Figyelembe véve, hogy a fénycsövek a sugárzás egy részét a spektrum ultraibolya részében bocsátják ki, az érzékeny bőrű emberek különféle, világítással kapcsolatos egészségügyi problémákat tapasztalhatnak. Emellett az ultraibolya sugárzás károsíthatja a textileket és némelyik kényes festményt, különösen azokat, amelyek vízfestékkel készültek. Ebből az okból ezeket a festményeket a festmény keretébe helyezett üveggel kell védeni. Becslés szerint a fénycsövekből nyolc óra alatt kibocsátott ultraibolya sugárzás mennyisége egyenlő az egy percig tartó napsugárzással. A fénycsövek előtétet használnak, amely stabilizálja az áramot és lehetővé teszi a kezdeti kisülést a csőben. Az előtét bizonyos energiaveszteségeket okoz, amelyek a fénycsövek összes energiaveszteségéhez képest elhanyagolhatók. Az előtét működés közben búg is, ami bizonyos zajt kelt, amely függ az előtét típusától és minőségétől. Figyelembe véve, hogy az előtét egy elektromos elem, egy nemlineáris terhelést jelent az elektromos hálózaton. Ezek tisztán indukciósak, és a nagy mennyiségű ilyen világítás egy meghatározott forráson ronthatja a teljesítménytényezőt. Az elektronikus összetevők több harmonikust hoznak létre, amelyek azután átvivődnek a hálózatra, és ronthatják az elektromos energia minőségét. A mágneses előtét a fénycsövekben villogást okoz, ami kétszer akkora, mint a hálózati frekvencia. Ez problémákat okozhat a villogásra érzékeny embereknél, de fényképezés vagy filmezés esetén is. A villogás stroboszkóphatást okozhat, és olyan látszatot hozhat létre, hogy az állandó sebességgel forgó tárgyak tulajdonképpen állnak. Ez rendszerint olyankor történik, ha csak egy cső van felszerelve. Ez a probléma a csövek párosításával oldható meg, ahol az előtét kölcsönös oszcillációt okoz, és ez a hatás eltűnik. Az erősebb oszcilláció a cső élettartamának végén vehető észre, és a katód elhasználódása következtében a csőben kibocsátott elektronok hiánya okozza. A villogás perifériás látással könnyen észrevehető. Az elektromos ív a csőben rádiófrekvenciás interferenciát kelt, amely átvivődhet a csatlakoztatott vezetékekre, és interferenciát okozhat más elektromos eszközökben. Az interferencia csökkenthető, de minél nagyobb a csökkentés, annál magasabb a lámpa ára. A fénycsövek hátrányai magukban foglalják az inkompatibilitást azokkal az eszközökkel, 118

120 amelyek a fény intenzitását szabályozzák. Az ok a feszültség hullámalakjának rossz hatása, amelyet az ilyen eszközök okoznak a felszerelt előtéten. A fénycsövek higanygőzökkel vannak megtöltve. Abban az esetben, ha a cső eltörik, a környezet mérgező higanygőzökkel szennyeződhet. Azonban ezek valóban kis gőzmennyiségek, amelyeknek nincs jelentős hatása az emberi egészségre. Nagyobb probléma az üveg által okozott szennyezés, amelyből a cső készül. Mindenesetre, ha a cső eltörik, a helyiséget ki kell szellőztetni. A hulladékkezeléssel is probléma van. A foszfor és a higanygőzök miatt a fénycsöveket el kell különíteni a maradék hulladéktól, így ezek később környezetbarát módon újrahasznosíthatók Kompakt fénycsövek Bevezetés Fénycsöveket széles körben alkalmaznak irodákban és közintézményekben számos előnyük miatt, míg az izzók elsősorban háztartási célokra használatosak. Tekintettel a villamos energia árának folyamatos emelkedésére, kompakt fénycsöveket is kifejlesztettek, amelyek egyesítik magukban a fénycsövek energiahatékonyságát és az izzók rugalmas alkalmazhatóságát, azzal a hosszú távú céllal, hogy a jövőben az izzók helyét teljesen átvegyék a kompakt fénycsövek. Ezek többségének ugyanolyan menetes érintkezője vagy foglalata van, mint az izzóknak, így a meglévő háztartási lámpákat nem szükséges módosítani. Méretükben sem térnek el az izzóktól. Az izzókhoz képest kisebb az energiafogyasztásuk és hosszabb az élettartamuk, ugyanakkor drágábbak. A kompakt fénycsövek fejlődése szorosan összefügg a hagyományos fénycsövekével. Az első menetes érintkezővel ellátott kompakt fénycsövet az 1939-es New York-i világkiállításon mutatták be ábra Kompakt fénycső [4.12] A spirál (helix) kompakt fénycsövet a General Electric egyik mérnöke, Edward Hammer fedezte fel 1976-ban, válaszul az 1973-ban kirobbant olajválságra. Noha ez a találmány tökéletesen megfelelt a célnak, és minden további nélkül piacra lehetett volna dobni, a vállalat a projektm elhalasztása mellett döntött. Az ötletet több más gyártó is lemásolta, amire az egyik példa a Philips ábrán látható 1980-as kompakt fénycsöve. Ezeket a termékeket 1995-ben kezdték el gyártani Kínában; ekkor váltak széles körben elérhetővé, és ekkor indult 119

121 meg hirtelen a piaci áttörés. Később új fluoreszcens rétegeket fejlesztettek ki, amelyek tovább javították a kompakt fénycsövek jellemzőit [4.13] ábra A Philips kompakt fénycsöve 1980-ból [4.13] Számos fejlett országban folyamatban van az izzólámpák lecserélése, és ezeken a helyeket a kompakt fénycsövek használatának ösztönzik. Vannak olyan országok is, amelyekben betiltották az izzók alkalmazását, míg más helyeken megszabták, hogy meddig lehet még hagyományos izzólámpákat forgalmazni. Ez a kompakt fénycsövek gyors fejlődéséhez és az árak csökkenéséhez vezetett, aminek következtében azok széles körben elérhetővé váltak A kompakt fénycsövek felépítése A kompakt fénycsövek két részből állnak: egy gázzal töltött csőből és egy mágneses vagy elektronikus előtétből. Szerkezetét tekintve kétféle kompakt fénycső létezik: Integrált Nem integrált Az integrált kompakt fénycsövek (4.20. ábra) fénycsöve és előtétje egyetlen egységet alkot. A fénycső alján egy menetes érintkező található, amely teljesen megegyezik az izzólámpák menetével, így a meglévő lámpákat nem szükséges módosítani. Jellemzőik miatt ezeket a kompakt fénycsöveket előszeretettel használják háztartási célokra. Az érintkező felett egy minőségi műanyagból készült hőálló tok helyezkedik el. Ebbe egy elektromos áramköri lap van beépítve, amely számos fontos összetevőt tartalmaz. Benne található az előtét, az interferenciát csökkentő áramkör, egy kondenzátorszűrő, egy inverter és egy tranzisztoros jelátalakító. 120

122 4.20. ábra Az integrált kompakt fénycső felépítése (1- menetes érintkező, 2- műanyag tok, 3- interferenciacsökkentő áramkör, 4- szűrő, 5- előtét, 6- cső előfűtése, 7- fluoreszcens réteggel bevont, gázzal töltött csövek) A beérkező váltóáram először egyenárammá alakul át, majd egy tranzisztor nagyfrekvenciás váltakozó árammá alakítja azt át, amely bekerül a csőbe. A tranzisztoros jelátalakítót rezonáns konverternek is nevezik, célja a beérkező áram, illetve ezáltal a kibocsátott fény stabilizálása. Emiatt a fényerősség-szabályozóval ellátott eszközök nem kompatibilisek a kompakt fénycsövekkel. Végül pedig ott van a gázzal töltött cső, amely ugyanúgy épül fel, mint a hagyományos fénycsövek, belső felülete fluoreszcens réteggel van bevonva. A folyamat elején a cső előfűtésen megy keresztül a gyakori kapcsolgatás lehetővé tétele, valamint a villódzás csökkentése érdekében. A nem integrált kompakt fénycsövekben a cső és az előtét két különböző szakaszt alkot. Ebben az esetben az előtét nagyobb, és a lámpában helyezkedik el. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy az integrált fénycsöveknél hosszabb élettartamot biztosít. Ezért kiégés esetén csak a fénycsövet kell kicserélni, az előtét továbbra is használható. Ezek a termékek drágábbak, mint az integrált kompakt fénycsövek, de intelligensebbek is azoknál: kisebb a villogás, gyorsabban felkapcsolhatók, és a fényerősségük is szabályozható. Lehetnek két- (4.21. ábra) vagy négycsaposak. A kétcsapos kompakt fénycsövek standard előtéttel és integrált gyújtóval rendelkeznek, így nincs szükség külső fűtőérintkezőkre. Ez viszont azt is jelenti, hogy elektronikus előtétekkel nem használhatók. A négycsapos kompakt fénycsövek elektronikus előtéttel vagy külső gyújtóval ellátott standard előtéttel vannak ellátva. A nem integrált kompakt fénycsöveket mára már szinte teljesen kiszorították az integrált fénycsövek, használatuk leginkább szállodákra, irodaépületekre és hasonló intézményekre korlátozódik. 121

123 4.21. ábra Kétcsapos, nem integrált kompakt fénycső [4.13] A kompakt fénycsövek működése és típusai A kompakt fénycsövek a hagyományos fénycsövekkel azonos elven működnek. Egy üvegcső egy higanygőzökből és valamilyen nemesgázból álló keverékkel van feltöltve. A csőben gázkisülés történik, és elektromos áram kerül bevezetésre. A higanygőzök és a gázatomok ultraibolya sugárzást váltanak ki, amely aktiválja a cső belső oldalán található fluoreszcens réteget, és a csövön kívül is látható fényt hoz létre. Léteznek mágneses és elektronikus előtéttel rendelkező kompakt fénycsövek is. A mágneses előtéttel ellátott fénycsövek nehezebbek, és felkapcsolás után némi villogás figyelhető meg. Sőt, egyes foglalatok nem is bírják el a súlyukat. Az elektronikus előtéttel ellátott kompakt fénycsövek könnyebbek, kapcsolás után azonnal világítani kezdenek, ugyanakkor az áruk is lényegesen magasabb. Ettől függetlenül sokkal hatékonyabb megoldást jelentenek. Ezért ma a legtöbb kompakt fénycső elektronikus előtéttel rendelkezik. A kompakt fénycsövek bizonyos hőmérsékleti tartományban való működésre van kialakítva. Az adott tartományon kívüli hőmérsékletek csökkentik a hatékonyságot, vagyis csökken a fénykibocsátás. A legtöbb típust beltéri világításra tervezik, de léteznek speciális, kültéri világításra szolgáló kompakt fénycsövek is. Az üzemi hőmérséklet-tartományt meg kell jelölni a termékek csomagolásán. A cső szerkezete alapján a kompakt fénycsövek többféle típusa különböztethető meg (4.22. ábra). Tartalmazhatnak kettő, négy vagy hat csövet, és lehetnek körkörös vagy spirál (helix) alakúak. Minél nagyobb a cső felülete, annál több fényt tud kibocsátani [4.14]. 122

124 4.22. ábra A kompakt fénycsövek különböző típusai (a Két csöves fénycső, b és c Hat csöves fénycsövek, d. Vakításcsökkentővel ellátott kompakt fénycső, e. Kör alakú csővel ellátott fénycső előtéttel, f. Nem integrált kompakt fénycső előtéttel) [4.14] A kibocsátott fény spektruma A kompakt fénycsövekből származó látható fény több fluoreszcens réteg együtteséből származik. Mindegyik réteg egy bizonyos hullámhossztartományba tartozó fényt bocsát ki, és a kibocsátott fény ezekből adódik össze. Ezért a kompakt fénycsőből származó fény minősége elsősorban a fluoreszcens rétegektől függ. A fluoreszcens rétegek ugyanakkor befolyásolják a kompakt fénycső árát és hatékonyságát is. Minél több a réteg, annál kisebb a fénycső hatékonysága, és annál magasabb az ára. Ezért mindenképpen olyan optimális keveréket kell kialakítani, amely a természeteshez a lehető legjobban hasonlító fényt bocsát ki, és a lehető legkevesebb réteget tartalmazza. Napjaink minőségi, 80-as CRI indexszel rendelkező kompakt fénycsövei általában három vagy négy fluoreszcens réteg keverékét alkalmazzák. A fény színhőmérsékletét Kelvinben határozzák meg [K] vagy mired [M]. A mired és a Kelvin közötti összefüggést a (4.1) képlet mutatja M = (4.1) 1 K Egy fényforrás színhőmérsékletén annak a fekete testnek a hőmérsékletét értjük, amelynek a színe azonos a fényforráséval. Ennek alapján minden fényforráshoz társítható egy CCT érték (4.6. táblázat). A CCT index (színhőmérséklet) növelésekor a kompakt fénycső által létrehozott fény vörösről sárgára változik, majd fehérre, végül pedig kékre (4.23. ábra). 123

125 4.23. ábra A fény színének változása a CCT érték növelésével 4.6. táblázat Fény színhőmérsékletei Fény színe Színhőmérséklet Kelvin [K] Mired [M] Meleg fehér Fehér Hideg fehér Napfény A ábra a kompakt fénycsövek és az izzók által kibocsátott fény színspektrumának összehasonlítását mutatja. Az izzók színspektruma folyamatos, vagyis nagyon hasonlít a napfényéhez, így ezek a termékek e tekintetben jobbak más fényforrásoknál. A kompakt fénycsöveknek nem folyamatos a színspektruma, hanem abban több különálló csúcspont figyelhető meg. Ez lehetetlenné teszi az apró színeltérések észlelését. Ezért az ilyen jellegű világítás kellemetlen lehet, egészségtelennek tűnő bőrszínt okozhat, megváltoztathatja a megvilágított tárgyak színét stb ábra A kompakt fénycső által kibocsátott sugárzás spektruma (a. izzó, b. kompakt fénycső) [4.15] Élettartam A kompakt fénycsövek élettartama 8 15-szöröse az izzókénak, ami nagyjából órás élettartamot jelent. Az élettartam az elektromos hálózat feszültségétől és a feszültségesések és -csúcsok mértékétől, a gyártási hibáktól, a hálózat frekvenciájától, a mechanikai károsodástól és a környezeti hőmérséklettől függ. Az élettartamot jelentősen csökkenti, ha a kompakt fénycsövet túl gyakran kapcsolják fel-le, és szélsőséges esetben akár az izzóknál rövidebb élettartam is előfordulhat. Ezért ha egy helyiségből csak rövid időre távozunk, ajánlott felkapcsolva hagyni a lámpát. A kiégés leggyakoribb oka a fluoreszcens rétegnek a cső belsejéről való fokozatos eltűnése. A veszteséget elsősorban a nagy áramerősség általi aktiválás okozza. Az áramerősséget az előtét csökkenti, amely felhevíti az elektródákat, és ily módon meghosszabbítja a fénycső élettartamát. Minél régebbi egy kompakt fénycső, annál kisebb a fényereje, és ez a csökkenés exponenciálisan folytatódik. Élettartama végén egy kompakt fénycső újkori fényerejének mindössze 70-80%-át biztosítja. Ez a folyamat azonban igen lassú az emberi szem számára, 124

126 amely idővel megszokja a kisebb fényerőt, és nem érzékeli annak csökkenését. Az azonnal felkapcsolódó izzóktól eltérően a kompakt fénycsövek lényegesen lassabban lépnek működésbe, és minél régebbiek, annál hosszabb ideig tart a bekapcsolódásuk. A felkapcsolási időt a környezeti hőmérséklet is befolyásolja. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál lassabban kapcsol be a fénycső. Érzékenyebbek a hőmérsékletre, mint a hagyományos fénycsövek, és a kisebb méretű kompakt fénycsövek érzékenyebbek, mint a nagyobbak. Nagyobb hatékonyságuk miatt ugyanakkor a kompakt fénycsövek kevesebb felesleges hőt bocsátanak ki a környezetükbe. Bár az előtét élettartama mintegy ötször annyi, mint magáé a csőé, a kompakt fénycső a számos elektronikai összetevőből álló előtét meghibásodása esetén kiéghet. Az előtét meghibásodása elsötétedést, sőt akár az előtét tokjának megrepedését is eredményezheti, ami általában füsttel és kellemetlen szaggal jár. Az előtét elsősorban akkor hibásodik meg, ha a kompakt fénycsöveket elégtelen szellőzésű lámpákba helyezik be, így azok túlhevülnek A kompakt fénycsövek hátrányai A hagyományos izzókhoz képest a kompakt fénycsövek lényegesen lassabban kapcsolódnak fel. Az újabb modelleknél a kapcsolás egy másodpercen belül bekövetkezik, ám további időnek kell eltelnie ahhoz, hogy felmelegedjenek, és teljes fényerejükkel világítsanak. A teljes fényerővel való használathoz képest közvetlenül felkapcsolás után a fény színe is halványabb. A kapcsolási idő a kompakt fénycső minőségétől függ. A jobb minőségű modellek szinte azonnal kapcsolnak, és nem igényelnek felmelegedési időt a teljes fényerő eléréséhez. A gyengébb minőségű kompakt fénycsövek esetében a teljes fényerő elérése akár percekig is eltarthat. A kapcsolási idő a környezeti hőmérséklettől is függ: alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb. A legújabb technológiát a hibrid kompakt fénycsövek képviselik, amelyek azonnal kapcsolnak, és nem igényelnek felmelegedési időt; ezek egy halogén izzót és egy kompakt fénycsövet ötvöznek egymással. Felkapcsoláskor a halogén izzó aktiválódik, és mindaddig bekapcsolva marad, amíg a kompakt fénycső el nem éri teljes fényerejét; ezután a halogén izzó lekapcsol. Mivel a kibocsátott fény erőssége arányos a kompakt fénycső felszínével, a nagy fényerejű fénycsövek általában lényegesen nagyobbak, mint a velük azonos fényerőt nyújtó izzók. Ezért fennáll a lehetősége annak, hogy egy kompakt fénycső nem fér bele egy lámpába. Ha egy ilyen modellt egy meglévő lámpába helyeznek be, a lámpa nem megfelelő szellőzése problémát okozhat. A ábra néhány példát tartalmaz a kompakt fénycsövekkel használható, illetve azokkal nem használható lámpákra. Ezenkívül bizonyos fénycsövek nem üzemeltethetők felfelé néző érintkezőkkel és lefelé néző csővel, mert a keletkező hő az előtét kiégését eredményezheti. Szélsőséges mértékű felmelegedés esetén az előtét akár meg is gyulladhat, és ezzel tűzveszélyt okozhat. A fénycsövekhez hasonlóan a kompakt fénycsövek sem használhatók fényerősségszabályozóval ellátott eszközökkel. Ilyen célra speciális fényforrások szükségesek, amelyeknek az ára lényegesen magasabb. A fényerő csökkenése ugyanakkor nem okozza a kibocsátott fény színének megváltozását, míg hagyományos izzók esetében a fény sötétebbé és vörösebbé válik. Ezért ezek a fényforrások nem használhatók hangulatvilágításra vagy hálószobákban. A kompakt fénycsövek az elektromos hálózatban szállított villamos energia minőségére is hatással lehetnek. Ezek a termékek nem lineáris terheléssel járnak. Elektronikus áramköreik miatt ellenállásuk induktív. Ezért ha egy adott helyen túl sok ilyen kompakt fénycső található, az a megengedett határértéknél alacsonyabb teljesítménytényezőt eredményezhet. Ezenkívül az elektronikus elemek további harmonikusokat hozhatnak létre, amelyek hozzáadódnak a hálózati harmonikusokhoz. Az összeadódás eredményétől függően a teljes harmonikus torzítási (THD) tényező romolhat. 125

127 4.25. ábra Néhány példa kompakt fénycsövekkel használható és azokkal nem használható lámpákra Ezek a fényforrások infravörös sugárzást és látható fényt is kibocsátanak. Ezért egyes, infravörös távvezérlővel működtetett eszközök úgy reagálhatnak a kibocsátott sugárzásra, mintha az a távvezérlőből származna. Ezért ilyen fényforrásokat nem szabad televízió, rádió vagy mobil eszközök közelébe helyezni. A fénycsövekhez hasonlóan ezek a fényforrások is ultraibolya sugárzást bocsátanak ki, ami károsíthatja az érzékeny festményeket és textíliákat. Ha az ilyen objektumoknak helyt adó területeket kompakt fénycsövekkel világítják meg, azokat elválasztó védőelemekkel (például üveggel) kell ellátni A környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatás A fénycsövekhez hasonlóan a kompakt fénycsövek üvegcsövében is higanygőzök találhatók. A legtöbb ilyen fénycső 3 5 mg, a környezetbarát modellek pedig 1 mg higanygőzt tartalmaznak. A higany mérgező elem, ezért az üvegcső eltörése levegő- és vízszennyezést okozhat. Ezért még a kisebb mennyiségek is ökológiai problémákat eredményezhetnek a hulladékgazdálkodási központokban és a szemétégető telepeken. A széntüzelésű erőművekben zajló égés is elemi higany légkörbe való kibocsátásával jár. Ha a helyi energiahálózatot ilyen erőmű táplálja, akkor a higanyszennyezés hagyományos izzók használata esetén nagyobb, mert a kompakt fénycsövek hatékonyabbak. A széntüzelésű erőművek ezen kívül is számos, még inkább szennyező vegyi anyagot bocsátanak ki. A ábrán az egymással egyenértékű kompakt fénycsövek és hagyományos izzók általi higanyszennyezés összehasonlítását mutatja az USA Környezetvédelmi Hivatalának (U.S. EPA) kutatásai alapján. Ugyanakkor léteznek ellenvélemények is, amelyek e tanulmány és az egyéb hasonló álláspontot képviselő tanulmányok hiányosságaira mutatnak rá. Az egyik érv az, hogy nem minden energiát széntüzelésű erőművek állítanak elő, ami módosítja a szennyezési arányt. Ezenkívül a csúcsminőségű, kevesebb higanyt tartalmazó kompakt fénycsövek lényegesen drágábbak, így az feltételezhető, hogy az értékesített modellek túlnyomó többsége nagyobb higanytartalommal bír. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a széntüzelésű erőművek elemi higanyt bocsátanak ki, míg a hulladékgazdálkodási központokban monometil-higanyt hoznak létre, amely szer mérgezőbb hatású, mint az elemi higany, és amely mikrobakteriális folyamatok nyomán jön létre. Ez a vegyület bekerül a felszín alatti vizekbe 126

128 és az ökoszisztémába, így az emberi tápláléklánc részévé válik [4.15]. 1 - kompakt fénycsövek 2 - hagyományos izzók Kék - erőművek általi szennyezés Vörös - talajszennyezés ábra A higanyszennyezés mértékének összehasonlítása milligrammban egymással egyenértékű izzók és kompakt fénycsövek használata esetén 8000 üzemóra után az U.S. EPA kutatásai alapján A higany mérgező volta miatt számos szabályozás van hatályban kifejezetten a használt kompakt fénycsöveknek a hulladékgazdálkodási központokba érkező egyéb hulladékoktól elkülönített ártalmatlanítására és újrahasznosítására vonatkozóan. Néhány országban a kompakt fénycsövek fogyasztói árának egy részét az ilyen fényforrások újrahasznosítására fordítják, és a gyártók és importőrök kötelesek begyűjteni és újrahasznosítani az ilyen termékeket. A biztonságos ártalmatlanítás azt jelenti, hogy a kompakt fénycsöveket teljes mértékben újra kell hasznosítani. Higanymérgezésre a kompakt fénycsövek gyártásakor is sor kerülhet, különösen a szegényebb országokban, ahol a dolgozók nincsenek megfelelően védelemmel ellátva. Az előző évszázadban több száz olyan kínai munkás szenvedett higanymérgezést és került kórházba, aki kompakt fénycsövek gyártásával foglalkozott. Ha egy kompakt fénycső zárt térben eltörik, az U.S. EPA vonatkozó előírásai szerint kell eljárni a higanymérgezés elkerülése érdekében. Legalább 15 percre ki kell nyitni az ablakokat, és ez idő alatt nem szabad az érintett helyiségben tartózkodni. Az üvegszilánkokat kézvédelem viselése mellett vagy merev papírral kell összeszedni; a csupasz kézzel való munkavégzés tilos, mert a higany behatolhat a bőrbe. Az egészen apró szilánkokat ragasztószalaggal vagy porszívóval kell összegyűjteni, és a portartályt közvetlenül a porszívózás után el kell távolítani. Végül a padlót nedves ruhával fel kell mosni. A szilánkokkal érintkező minden tárgyat műanyagzacskóba kell helyezni, amelyet le kell zárni és ártalmatlanítani kell. A szilánkokkal érintkező szövetek (ruházat, textíliák, párnák stb.) többé nem használhatók, azokat ártalmatlanítani kell. A kompakt fénycsövek újrahasznosítása bonyolult folyamat, amely darabonként 0,3 1 összegbe kerül. Ezért az ilyen termékek újrahasznosítása nem költséghatékony, és kizárólag környezetvédelmi célokat szolgál a higany környezetbe jutásának megakadályozása érdekében. Ezt azonban jelenleg csak a gazdagabb országok engedhetik meg maguknak. A pénzügyi megfontolásokon túlmenően a kompakt fénycsövek újrahsznosításához a fogyasztók részéről ökológiai tudatosságra és felelősségteljes eljárásra van szükség a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében. A mérgező higanyon kívül meg kell említeni a kompakt fénycsöveket alkotó egyéb anyagokat is. A hagyományos izzók gyártásához üveget, 127

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar. Világítástechnika. Mesterséges világítás. Szabó Gergely

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar. Világítástechnika. Mesterséges világítás. Szabó Gergely Építészmérnöki Kar Világítástechnika Mesterséges világítás Szabó Gergely Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Világítástechnika Mesterséges világítás 2 1 Felkészülést segítő szakirodalom: Majoros

Részletesebben

Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan?

Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan? Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan? Molnár Károly Zsolt Óbudai Egyetem KVK MTI molnar.karoly@kvk.uni-obuda.hu Tematika Alapfogalmak A világítás célja A jó világítás követelményei Fényforrások fajtái

Részletesebben

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED Egy fényforrás által minden inrányba kisugárzott fény mennyisége Jele: Ф Egysége: lm A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Az elektromos fényelőállítás története

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Az elektromos fényelőállítás története Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Az elektromos fényelőállítás története Dr. Kutor László http://nik.uni-obuda.hu/mobil ITK 5/46/1 Mai korszerű fényforrások ITK 5/46/2 Az informatikában

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Az elektromos fényelőállítás története

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Az elektromos fényelőállítás története Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Az elektromos fényelőállítás története http://uni-obuda.hu/users/kutor FI-TK 5/52/1 Mai korszerű fényforrások FI-TK 5/52/2 Az informatikában a kommunikáció,

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Világítástechnika a környezettudatosság tükrében. Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar

Világítástechnika a környezettudatosság tükrében. Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Világítástechnika a környezettudatosság tükrében 2015 Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A világítástechnika és a környezet A világítás környezetterhelése ENERGIAFELHASZNÁLÁS FÉNYSZENNYEZÉS

Részletesebben

LED Katalógus 2015. LED a holnap világossága. Oxygen Communication Kft. oxygen-2.com/ledvilagitas

LED Katalógus 2015. LED a holnap világossága. Oxygen Communication Kft. oxygen-2.com/ledvilagitas LED Katalógus 2015. LED a holnap világossága Oxygen Communication Kft. oxygen-2.com/ledvilagitas LED cső Termékjellemzők: - azonnali, teljes fényerő - beépített tápegység - energiatakarékos: 65 -kal több

Részletesebben

Szoros kapcsolat. Termékminõség. Szakértelem. a vevõkkel. Tengine IMAGE. Termékismertetõ

Szoros kapcsolat. Termékminõség. Szakértelem. a vevõkkel. Tengine IMAGE. Termékismertetõ Szakértelem Termékminõség Szoros kapcsolat a vevõkkel Termékismertetõ Tengine IMAGE Tengine IMAGE család Robosztusak és nagy teljesítményûek: ezek a LED-modulok egyenletes megvilágítást adnak bármilyen

Részletesebben

HungaroLux Light Kft. a Gandalf Csoport tagja

HungaroLux Light Kft. a Gandalf Csoport tagja HungaroLux Light Kft. a Gandalf Csoport tagja Energiahatékony megújulás 40 85%-os energia megtakarítás Európai Unióban fejlesztve és gyártva Közvilágítás EU / MSZ szabványos megvilágítás Hosszú élettartam

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS 2. A természetes fényforás a helyiségen kívül található, méretei nagységrendekkel nagyobbak mint a helyiség.

MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS 2. A természetes fényforás a helyiségen kívül található, méretei nagységrendekkel nagyobbak mint a helyiség. MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS 2. Természetes világítás A természetes fényforás a helyiségen kívül található, méretei nagységrendekkel nagyobbak mint a helyiség. Mesteséges világítás A lámpatestek a helyiségen

Részletesebben

A fény természetes evolúciója 2013. Natural Evolution of Light

A fény természetes evolúciója 2013. Natural Evolution of Light A fény természetes evolúciója 2013 Natural Evolution of Light Egy ragyogóbb jövő Kisebb energiafogyasztás, nagyobb kényelem: A Panasonic új generációs LED fényforrásaival másként látja majd otthonát és

Részletesebben

Fénycsövek. Fehér, fehér, fehér vagy fehér. A fehér nem egyenlő a fehérrel Az OSRAM fénycsövei négy különböző színhőméréklettel

Fénycsövek. Fehér, fehér, fehér vagy fehér. A fehér nem egyenlő a fehérrel Az OSRAM fénycsövei négy különböző színhőméréklettel Fénycsövek Fehér, fehér, fehér vagy fehér A fehér nem egyenlő a fehérrel Az OSRAM fénycsövei négy különböző színhőméréklettel kaphatók: Daylight (6000 K), Cool white (4000 K), Warm white (3000 K) és LUMILUX

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

Kör-Fiz 7 gyak.; Fényforrások vizsgálata; PTE Környezetfizika és Lézerspktroszkópia Tanszék

Kör-Fiz 7 gyak.; Fényforrások vizsgálata; PTE Környezetfizika és Lézerspktroszkópia Tanszék 7. Fényintenzitás mérés. Wolframszálas, halogén töltésű és higanygőz lámpák és fényvetőik sugárzásának vizsgálata. Távolság függés és síkbeli eloszlásmérés. A MÉRÉS CÉLJA: Megismerkedni a világítástechnika

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

A jelen fényforrása a LED

A jelen fényforrása a LED Termékkatalógus 2009 A jelen fényforrása a Shuji Nakamura, aki vezető szerepet játszott a kék fényt kibocsátó anyagok kifejlesztésében most visszatért. Nakamura a kilencvenes években szerzett hírnevet

Részletesebben

Kültéri, nagy teljesítményő LED Fényforrások

Kültéri, nagy teljesítményő LED Fényforrások Kültéri, nagy teljesítményő LED Fényforrások 120W, 50W, 30W 1 A Bricks Bits Kft. kifejezetten kültéri, valamint kültéri fényforrások belsı téren való felhasználási területén nagy teljesítményő lámpatestek

Részletesebben

Világítástechnika I. 2015.10.30. Fekete test vázlata. Hőmérsékleti sugárzás Üreg-, fekete-, vagy Planck-sugárzó Rayleigh, Wien, Planck (1900) formula

Világítástechnika I. 2015.10.30. Fekete test vázlata. Hőmérsékleti sugárzás Üreg-, fekete-, vagy Planck-sugárzó Rayleigh, Wien, Planck (1900) formula 7. Fény- és sugárforrások, előtétek, gyújtók Világítástechnika I. VEMIVIB544V Izzólámpák Halogén izzók Kisnyomású gázkisülő lámpák Kompakt fénycsövek kisnyom. Na-lámpa Nagynyomású gázkisülő lámpák Szilárdtest

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Halogén izzólámpák. Innovatív fény a jobb látásért

Halogén izzólámpák. Innovatív fény a jobb látásért Halogén izzólámpák Innovatív fény a jobb látásért Az IRC elv részleteiben Az OSRAM innovatív IRC-halogénlámpáinak titka a hővisszanyerés elvének felhasználásában rejlik. Egy speciális, a lámpaburára felvitt

Részletesebben

aresa led lensoflex THE GREEN LIGHT

aresa led lensoflex THE GREEN LIGHT aresa led lensoflex THE GREEN LIGHT aresa led lensoflex SZ A VILÁGÍTÓTEST JELLEMZŐ I LED MODULOK HASZNÁLATA AZ OPTIMÁLIS VILÁGÍTÁSÉRT Ennél a típusnál a LED-ek egy síkban helyezkednek el, és különböző

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

Fényforrások. 8000 h. 8000 h

Fényforrások. 8000 h. 8000 h Kompakt fénycsövek Az energiatakarékos kompakt fénycsövekbe gyárilag be vannak építve a működtető elemek. Időkapcsolóról való működtetésük és a sűrűn kapcsolt lámpatestekben történő felhasználásuk az élettartam

Részletesebben

Amit a zöld beszerezésről tudni kell. Világítás. Nagy János Világítástechnikai Társaság Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerezésről tudni kell. Világítás. Nagy János Világítástechnikai Társaság Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerezésről tudni kell Világítás Nagy János Világítástechnikai Társaság Budapest, 2013. december 11. Meghatározások Fényforrás olyan eszköz, amely energiaátalakulás eredményeként fényt bocsát

Részletesebben

A kampányról további információkat a www.ledyourlightshine.hu oldalon találhat.

A kampányról további információkat a www.ledyourlightshine.hu oldalon találhat. 2012 HOSPITALITY HOSPITALITY A kampányról további információkat a www.ledyourlightshine.hu oldalon találhat. A termékekről további információkat a www.philips.com/catalog oldalon találhat. 12NC-322263566893

Részletesebben

Az energiamegtakarítás hatékony módszere a közvilágításban

Az energiamegtakarítás hatékony módszere a közvilágításban Az energiamegtakarítás hatékony módszere a közvilágításban A fénycsőgyújtó szerepének újraértelmezése Célunk egy olyan kompakt fénycső működtető elektronika kifejlesztése volt, ami a hagyományos előtét-elektronikákhoz

Részletesebben

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen

Részletesebben

Fényerő Fókuszálás Fénymező mérete. Videó kamerával (opció)

Fényerő Fókuszálás Fénymező mérete. Videó kamerával (opció) Fényerő Fókuszálás Fénymező mérete LO-05 LO-03 Videó kamerával (opció) A vezérlő panel lehetővé teszi a lámpák be- és kikapcsolását, a fényerő és a fókusz állítását (az izzó elmozdulása a reflektor fókuszpontjához

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

Mekkora lesz az ösz. kihuzat, egy műtermi géppel, 150mm es objektívvel, egy 3m15cm re tárgyat akarunk lefényképezni k=15 f=15 t=315

Mekkora lesz az ösz. kihuzat, egy műtermi géppel, 150mm es objektívvel, egy 3m15cm re tárgyat akarunk lefényképezni k=15 f=15 t=315 Jegyzeteim 1. lap Fotó Elmélet 2015. október 19. 14:37 Téma Záró Őszi szünet után Mekkora lesz az ösz. kihuzat, egy műtermi géppel, 150mm es objektívvel, egy 3m15cm re tárgyat akarunk lefényképezni k=15

Részletesebben

KOMPAKT FÉNYCSŐ - HALOGÉN IZZÓ - LED

KOMPAKT FÉNYCSŐ - HALOGÉN IZZÓ - LED TERMÉK KTLÓGUS (NGYKERESKEDELEM) KOMPKT FÉNYCSŐ - HLOGÉN IZZÓ - LED www.megerizoldneklenni.hu Importőr és forgalmazó: Encase Kft., e-mail: info@encase.hu, (+36 30 39 45 456 Cikkszám CFL-5-2U-27-5 4897029960226

Részletesebben

LED Levilágító 7,5W Fogyasztás 7,5W. Bemeneti feszültség 100-230V

LED Levilágító 7,5W Fogyasztás 7,5W. Bemeneti feszültség 100-230V Cserélje a hagyományos kompakt izzós álmennyezeti lámpatesteit új, energiatakarékos LED-es megoldásra! Ezen termékcsalád használata akár 40-70%-os energia megtakarítást is jelenthet a hosszú élettartam

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS LED VILÁGÍTÁS

PROFESSZIONÁLIS LED VILÁGÍTÁS www.led.kte.hu TARTALOM RETROFIT T8 FÉNYCSÖVEK...4 KÖRTE, GYERTYA, SZPOT, G24 ÉGŐK....6 DEKOR VILÁGÍTÁS ASZTALI LÁMPA...8 LED SZALAGOK................................................ 10 LED SZALAG - KIEGÉSZÍTŐK...

Részletesebben

avagy van élet a 100-as izzón túl

avagy van élet a 100-as izzón túl Világítástechnika avagy van élet a 100-as izzón túl Baktai Gábor Fő felhasználói területek A Világítás Jövője Üzlet Kórház Ipari Iroda Utca Lakás Közlekedés Néhány alapfogalom Káprázás Fényáram (lm) Közvetlen

Részletesebben

Elektromágneses sugárzás Látható fény: 380 és 780 nm között Hullám és részecske terjedési jellemzők

Elektromágneses sugárzás Látható fény: 380 és 780 nm között Hullám és részecske terjedési jellemzők VILÁGÍTÁSTECHNIKA A fényf Elektromágneses sugárzás Látható fény: 380 és 780 nm között Hullám és részecske terjedési jellemzők Villtech mennyiségek Fényáram (lumen) teljes térbe kisugárzott látható fény

Részletesebben

Spotlámpák Mélysugárzók Lineáris lámpatestek Térvilágítók Padló fali lámpák Szabadonsugárzók Dekor. lámpák Csarnokvilágítók

Spotlámpák Mélysugárzók Lineáris lámpatestek Térvilágítók Padló fali lámpák Szabadonsugárzók Dekor. lámpák Csarnokvilágítók T LED STARK QLE Spotlámpák Mélysugárzók Lineáris lámpatestek Térvilágítók Padló fali lámpák Szabadonsugárzók Dekor. lámpák Csarnokvilágítók 1 STARK QLE vengine STARK QLE Gazdaságosság szempontjából a legjobb

Részletesebben

This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.

This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF. Villamos energia megtakarítás Elektromos berendezések villamos energiafogyasztása és költsége (régi új) szárítógép cirkulációs szivattyú mosogatógép fagyasztó tűzhely sütő számítógép világítás hűtőgép

Részletesebben

Kompakt fényforrások. A kompakt fénycsövek energiahatékonyságáról és a bennük található higany korlátozásáról. TRALUX kompakt fénycsövek foglalatai

Kompakt fényforrások. A kompakt fénycsövek energiahatékonyságáról és a bennük található higany korlátozásáról. TRALUX kompakt fénycsövek foglalatai Általános és műszaki adatok Az -es, -es foglalatba csavarható, ill. G9-es, és GU10-es foglalatba helyezhető energiatakarékos kompakt fénycsövekbe gyárilag be vannak építve a működtető elemek. Időkapcsolóról

Részletesebben

A miniatűr kompakt fénycsövek teljes választéka. www.save-the-penguin.com

A miniatűr kompakt fénycsövek teljes választéka. www.save-the-penguin.com A miniatűr kompakt fénycsövek teljes választéka www.save-the-penguin.com A Sylvania büszkén vesz részt környezetünk megmentésében az energiatakarékos lámpák új családjával A globális felmelegedés jelenleg

Részletesebben

ERFO Nonprofit Kft. Telefon: Fax: E-mail: Web:

ERFO Nonprofit Kft. Telefon: Fax: E-mail: Web: ELEKTRONIKAI ÜZEM Elektronikai összeszerelő üzemünkben a néhány részegységből álló termékektől a bonyolultabb szerkezetek összeszereléséig kvalifikált munkatársaink segítségével számos feladatot tudunk

Részletesebben

Az érzô lámpa. Újdonság a Sarlamtól

Az érzô lámpa. Újdonság a Sarlamtól Az érzô lámpa Újdonság a Sarlamtól HAGYJA MAGÁT ELVARÁZSOLNI EGY MEGLEPÔ ÚJDONSÁGGAL Az automata világítási rendszerek tapasztalatait felhasználva a Sarlam egy új megoldást kínál ügyfeleinek. Az RF technológiának

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

ERFO Nonprofit Kft. Telefon: Fax: E-mail: Web:

ERFO Nonprofit Kft. Telefon: Fax: E-mail: Web: ELEKTRONIKAI ÜZEM Elektronikai összeszerelő üzemünkben a néhány részegységből álló termékektől a bonyolultabb szerkezetek összeszereléséig kvalifikált munkatársaink segítségével számos feladatot tudunk

Részletesebben

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre Infravörös melegítők Infravörös melegítőink ökológiai alternatívát jelentenek a hagyományos fűtőanyag alapú készülékekkel szemben. Készülékeink nagytömegű meleget állítanak elő, anélkül, hogy szennyeznék

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

BOLTOK, ÁRUHÁZAK LEDES VILÁGÍTÁSA

BOLTOK, ÁRUHÁZAK LEDES VILÁGÍTÁSA Professzionális világítástechnika BOLTOK, ÁRUHÁZAK ES VILÁGÍTÁSA A Kt-Electronic Kft. több éve foglalkozik lámpák kis és nagykereskedelmével az apró szpot égőktől, a 200w-os köztéri világítótestekig. Fényméréstechnikai

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS LED VILÁGÍTÁS

PROFESSZIONÁLIS LED VILÁGÍTÁS TARTALOM RETROFIT T8 FÉNYCSÖVEK...4 KÖRTE, GYERTYA, SZPOT, G24 ÉGŐK....6 DEKOR VILÁGÍTÁS ASZTALI LÁMPA...8 LED SZALAGOK................................................ 10 LED SZALAG - KIEGÉSZÍTŐK... 13

Részletesebben

A napfénygyûjtés új dimenziói

A napfénygyûjtés új dimenziói A napfénygyûjtés új dimenziói ÚJRAÉRTELMEZETT TELJESÍTMÉNY Egy fénycsatorna teljesítményét ezidáig az összegyûjtött fény mennyisége alapján ítéltük meg. A Solatube International Inc. fejlesztésekbe kezdett

Részletesebben

1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó?

1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó? 1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó? Elıször is mi a különbség a meleg és a hideg fehér izzó között? A meleg fehér szín egy sárgás fehér szín, hasonlít a már megszokott halogén fényéhez (megjegyzés: a halogén

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN. Világítás. www.gpp-proca.eu

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN. Világítás. www.gpp-proca.eu KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Világítás Alapfogalmak Fényforrás energiaátalakulás eredményeként fényt bocsát ki. Megkülönböztetünk:hőmérsékleti sugárzókat, kisülőlámpákat és félvezető alapú fényforrásokat. Lámpatest

Részletesebben

80% megtakarítást is elérhet. elavult világítási rendszerének. erének

80% megtakarítást is elérhet. elavult világítási rendszerének. erének 80% -os költség k megtakarítást is elérhet 80% elavult világítási rendszerének erének korszerûsítésével Tisztelt olvasó! Amennyiben vállalkozása jelentõs összegeket költ a világítás mûködtetésére, akkor

Részletesebben

Nagynyomású kisülőlámpák

Nagynyomású kisülőlámpák Nagynyomású kisülőlámpák Több fény a középpontban A működési elvből következő nagy fényhasznosítás Ezen fényforrások működése az ívkisülésen alapul. A két elektród között villamos ív alakul ki, amelynek

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

Épületek világítása KOMPLEX 2. tervezési segédlet

Épületek világítása KOMPLEX 2. tervezési segédlet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar Épületek világítása KOMPLEX 2. tervezési segédlet Falnézet lámpatestek, berendezési tárgyak, ill. textúrák ábrázolásával (Hertel Anna

Részletesebben

1 NO (záróérintkező) 1 NO (záróérintkező) 1 NO (záróérintkező) Tartós határáram / max. bekapcs. áram

1 NO (záróérintkező) 1 NO (záróérintkező) 1 NO (záróérintkező) Tartós határáram / max. bekapcs. áram 18- - Kombinált kapcsolók (fénykapcsoló + mozgásérzékelő) 10 A 18- Mozgás- és jelenlétérzékelők Érzékelési teru let max. 120 m 2 A 18.51-es típusnál két érzékelési teru let: - Belső (4 x 4) m-es teru let:

Részletesebben

Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével

Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével Borbély Ákos, Steve G. Johnson Lawrence Berkeley National Laboratory, CA e-mail: ABorbely@lbl.gov Az előadás vázlata Nagy

Részletesebben

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 1.Budapesti Műszaki Egyetem; 2 Pannon Egyetem 1 Áttekintés A fotometria két rendszere: Vizuális teljesítmény alapú Világosság egyenértékű fénysűrűség alapú

Részletesebben

Áttekintés. Optikai veszélyek. UV veszélyek. LED fotobiológia. Az UV sugárz szembe. Bevezetés Optikai sugárz. Összefoglalás.

Áttekintés. Optikai veszélyek. UV veszélyek. LED fotobiológia. Az UV sugárz szembe. Bevezetés Optikai sugárz. Összefoglalás. LED fotobiológia Schanda János és Csuti Péter Pannon Egyetem Némethné Vidovszky Ágnes Nemzeti KözlekedK zlekedési Hatóság részben W. Halbritter,, W Horak and J Horak: Áttekintés Bevezetés Optikai sugárz

Részletesebben

Buy Smart+ Zöld beszerzés Európában. Világítás

Buy Smart+ Zöld beszerzés Európában. Világítás Buy Smart+ Zöld beszerzés Európában Világítás Tartalom Háttér Címkék Szempontok Tippek Meghatározások Fényforrás energiaátalakulás eredményeként fényt bocsát ki. Megkülönböztetünk:hőmérsékleti sugárzókat,

Részletesebben

Az Ipari világítás jelenlegi helyzete és jövőbeli lehetőségei. 1.Bevezetés

Az Ipari világítás jelenlegi helyzete és jövőbeli lehetőségei. 1.Bevezetés Az Ipari világítás jelenlegi helyzete és jövőbeli lehetőségei 1.Bevezetés Az ipari világítást a feladat speciális megoldásokat használ ezért jellemzően, eltér az egyéb világításoktól ott, ahol a tervezők

Részletesebben

OLEDmodule LUREON REP

OLEDmodule LUREON REP OLED LUREON REP Spotlámpák Mélysugárzók Lineáris lámpatestek Térvilágítók Padló fali lámpák Szabadonsugárzók Dekorációs lámpák 1 Portfolió QUADRATIC NÉGYZETES RECTANGULAR NÉGYSZÖGLETES Hatékony OLED-ek

Részletesebben

GE Lighting. Prémium ajánlat. Kompakt fénycsövek, melyek többet kínálnak az egyszerű energiatakarékosságnál

GE Lighting. Prémium ajánlat. Kompakt fénycsövek, melyek többet kínálnak az egyszerű energiatakarékosságnál GE Lighting Prémium ajánlat Kompakt fénycsövek, melyek többet kínálnak az egyszerű energiatakarékosságnál Prémium energiatakarékos kompakt fénycsövek Az energiaárak folyamatosan emelkednek, miközben nagy

Részletesebben

HOGYAN SPÓROLJUNK A VILÁGÍTÁSSAL?

HOGYAN SPÓROLJUNK A VILÁGÍTÁSSAL? HOGYAN SPÓROLJUNK A VILÁGÍTÁSSAL? A fűtés után a villamos áram a legnagyobb költség és egyben lehetőség a megtakarításra 2011. április 14. Nagy István vezető tervező, ELI világítástechnikai szakvállalkozó

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre Infravörös melegítők Infravörös melegítőink ökológiai alternatívát jelentenek a hagyományos fűtőanyag alapú készülékekkel szemben. Készülékeink nagytömegű meleget állítanak elő, anélkül, hogy szennyeznék

Részletesebben

Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra

Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra Diplomaterv Prezentáció Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra Készítette: Ruzsics János Konzulens: Dr. Dán András Dátum: 2010.09.15 Irodaépület fényforrásainak

Részletesebben

Nagyteljesítményű LEDek fénytechnikai és elektromos tulajdonságai valós működési körülmények között

Nagyteljesítményű LEDek fénytechnikai és elektromos tulajdonságai valós működési körülmények között tulajdonságai valós működési körülmények között 2010.02.24 MEE-VTT LED konferencia Előadó: Szegulja Márton (M.Eng) 1 LEDek fényárammérése (Diplomamunka) Verfahren und Messanordnung für LED Lichtstrommessungen

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

A TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA

A TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA A TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA Sokszor használjuk a fényképezés infravörös tartományban kifejezést, ami után rögtön magyarázkodni kényszerülünk, hogy melyik tartományra is gondoltunk. Az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 244/2009/EK RENDELETE

A BIZOTTSÁG 244/2009/EK RENDELETE 2009.3.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 76/3 A BIZOTTSÁG 244/2009/EK RENDELETE (2009. március 18.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem irányított fényű háztartási lámpákra

Részletesebben

A látható kényelem. Színhőmérséklet meghatározása. Kültéri és közvilágítás. WW Warm White Meleg fehér. Utcai lámpa Reflektor 6-7 8-10

A látható kényelem. Színhőmérséklet meghatározása. Kültéri és közvilágítás. WW Warm White Meleg fehér. Utcai lámpa Reflektor 6-7 8-10 meghatározása Tartalom WW Warm White Meleg fehér W- White Semleges fehér CW- Cool White Hideg fehér TW- True White Valódi fehér RGB Színes R-Red Piros Y-Yellow Sárga G-Green Zöld B-Blue Kék Kültéri és

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

AZ ALEDIN KNOW-HOW BEMUTATÁSA

AZ ALEDIN KNOW-HOW BEMUTATÁSA AZ ALEDIN KNOW-HOW BEMUTATÁSA I. AZ OPTIMALIZÁLÓ SZOFTVER A lámpatest egyik legfontosabb tulajdonsága az Egyenletes világítási kép biztosítása az út felületén. Az egyenletes megvilágítási kép eléréséhez

Részletesebben

Közmű Akadémia 2013. június 4.

Közmű Akadémia 2013. június 4. 2013. június 4. Berzsenyi Tibor ELMŰ Nyrt. Operatív Értékesítési igazgatóság Lakossági és Üzleti kisfogyasztói értékesítési osztály Energia Pont 1. OLDAL Társasházak, lakóközösségek energiaköltségeinek

Részletesebben

2.3 Mérési hibaforrások

2.3 Mérési hibaforrások A fólia reflexiós tényezője magas és az összegyűrt struktúrája miatt a sugárzás majdnem ideálisan diffúz módon verődik vissza (ld. 2.3. ábra, az alumínium fólia jobb oldala, 32. oldal). A reflektált hőmérséklet

Részletesebben

Színek 2013.10.20. 1

Színek 2013.10.20. 1 Színek 2013.10.20. 1 Képek osztályozása Álló vagy mozgó (animált) kép Fekete-fehér vagy színes kép 2013.10.20. 2 A színes kép Az emberi szem kb. 380-760 nm hullámhosszúságú fénytartományra érzékeny. (Ez

Részletesebben

Enabling and Capitalising of Urban Technologies

Enabling and Capitalising of Urban Technologies PILOT TEVÉKENYSÉG Pilot tevékenység neve Laborok megvalósítása a Pinkafeld Campuson Projektirányító / Projekt partner Burgenland GmbH Főiskola Motiváció és Célok / Célcsoport A legjelentősebb villamos

Részletesebben

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A CIE színinger mérő rendszer (1931) Commission Internationale

Részletesebben

A fény vezet az úton Az új OSRAM SubstiTUBE sokoldalú, hatékony és hosszú élettartamú

A fény vezet az úton Az új OSRAM SubstiTUBE sokoldalú, hatékony és hosszú élettartamú www.osram.com/substitube A fény vezet az úton Az új OSRAM SubstiTUBE sokoldalú, hatékony és hosszú élettartamú ekünk csak a jobb elég jó ight is OSRAM OSRAM SubstiTUBE A teljes típusválaszték OSRAM SubstiTUBE

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

www.osram.com A sokoldalú LED fény Nagyszerű a maga nemében: az OSRAM új LED termékválasztéka Nekünk csak a jobb elég jó Light is OSRAM

www.osram.com A sokoldalú LED fény Nagyszerű a maga nemében: az OSRAM új LED termékválasztéka Nekünk csak a jobb elég jó Light is OSRAM www.osram.com A sokoldalú LED fény Nagyszerű a maga nemében: az OSRAM új LED termékválasztéka Nekünk csak a jobb elég jó Light is OSRAM OSRAM LED fényforrások Főbb jellemzők Modern technológia, innováció

Részletesebben

A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre

A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre Budapest, 2010. december Készítette: Vass László a VTT és az Óbudai egyetem 2011 februári LED-es világítástechnikai szimpóziumára. Bevezető: Általános

Részletesebben

megoldások világításvezérlési Széles körű Irodák Iroda Természetes fény nélküli helyiségekbe Technikai helyiség Galéria Raktár Folyosó Mosdók

megoldások világításvezérlési Széles körű Irodák Iroda Természetes fény nélküli helyiségekbe Technikai helyiség Galéria Raktár Folyosó Mosdók Program Mosaic TM világításvezérlés Széles körű világításvezérlési megoldások Költséghatékony működésre tervezve Irodák Természetes fény nélküli helyiségekbe ECO 1 Megoldások Automatikus fel- és lekapcsolás

Részletesebben

GLOBAL LED POWER KFT.

GLOBAL LED POWER KFT. GLOBAL LED POWER KFT. LED-es közvilágítás korszerűsítés és kivitelezés Global Led Power Kft. Szabó Gyula Ügyvezető igazgató Tel: +36 30 402 95 99 Email: globalledpower@gmal.com Global LED Power Kft. 1

Részletesebben

Út a megvilágosodás felé. Fisher LED termékek alkalmazása ipari és háztartási környezetben, az Új Széchenyi Terv tükrében

Út a megvilágosodás felé. Fisher LED termékek alkalmazása ipari és háztartási környezetben, az Új Széchenyi Terv tükrében Út a megvilágosodás felé Fisher LED termékek alkalmazása ipari és háztartási környezetben, az Új Széchenyi Terv tükrében A LED-ről általánosságban Light Emitting Diode(Fényt kibocsájtó dióda) Fénye elektronok

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Thomas Edison 2015-2016. www.megaman.hu

Thomas Edison 2015-2016. www.megaman.hu 2015-2016 Tartalom / Content 4. Bemutatkozás / Introduction 5. Mini Pilot Bulb 6. Candle Bulb 7. Teardrop Lantern / Mini Edison Bulb 8. Edison Bulb / Lantern Bulb 9. Lantern Bulb 10. Shatterproof / Crown

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

TEJ ÉS SAJTÜZEMEK LEDES VILÁGÍTÁSA

TEJ ÉS SAJTÜZEMEK LEDES VILÁGÍTÁSA Professzionális világítástechnika TEJ ÉS SAJTÜZEMEK ES VILÁGÍTÁSA A Kt-Electronic Kft. több éve foglalkozik lámpák kis és nagykereskedelmével az apró szpot égőktől, a 200w-os köztéri világítótestekig.

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II. Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások

Részletesebben

Világítási megoldások ipari alkalmazásokhoz

Világítási megoldások ipari alkalmazásokhoz T LED Világítási megoldások ipari alkalmazásokhoz Spotlámpák Mélysugárzók Lineáris lámpatestek Térvilágítók Padló fali lámpák Szabadonsugárzók Dekor. Lámpák Csarnokvilágítók 1 10 Világítási megoldások

Részletesebben

THE GREEN LIGHT. falco +ando

THE GREEN LIGHT. falco +ando 79 THE GREEN LIGHT falco +ando 85 ISMERTETŐ falco A LÁMPATESTEK JELLEMZŐI Tervező: Michel Tortel Védettség Optikai tér IP 66 Sealsafe (*) Szerelvénytér IP 66 (*) Törési szilárdság IK 08 (**) Névleges feszültség

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

Négyszer többet lát. Az új Synea LED+ sorozat. Magas színvisszaadási Kis fej index érték (CRI) Tökéletes LED elhelyezés. Optimális megvilágítás

Négyszer többet lát. Az új Synea LED+ sorozat. Magas színvisszaadási Kis fej index érték (CRI) Tökéletes LED elhelyezés. Optimális megvilágítás Négyszer többet lát Az új Synea LED+ sorozat Optimális megvilágítás Magas színvisszaadási Kis fej index érték + + (CRI) + Tökéletes LED elhelyezés Ready for imitation. Egy LED lámpa négy előny: Egyszerűen

Részletesebben

THE GREEN LIGHT. onyx 2 3

THE GREEN LIGHT. onyx 2 3 109 THE GREEN LIGHT 2 3 Ismertető A LÁMPATESTEK JELLEMZŐI Védettség Optikai tér IP 66 Sealsafe (*) Szerelvénytér - Onyx2 IP 44 (*) - Onyx3 IP 44 (*) - Onyx2 ST IP 65 (*) Aerodinamikai felület (CxS) - Onyx2

Részletesebben