Program. NB: Első előadás: február 24 (péntek)

Átírás

1 ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont 2005/06, II. (tavaszi) félév ASN-162/a, HBN-032 Komoróczy Géza Az ókori Kelet története: Izráel kezdetei péntek 14 15:30 Kecskeméti utca 10 12, III. 319 Program Az ókori Izráel (Jiszraél) / Júda Izráel a szemünk előtt alakult ki az i. e. 2. évezred utolsó századaiban, és jelent meg a térség nagy múltra visszatekintő, részben nagyhatalmi státusú államai között (Egyiptom, hettiták, föniciai városok, távolabbról Mezopotámia államai). Valóban a szemünk előtt : pedig tulajdonképpen minden kortársi dokumentáció nélkül. Az izraeli régészek új ásatásai és terep-kutatásai, a bibliai hagyomány kritikai elemzése, társadalomtörténeti modellek segítségével az i. e. IX. századot megelőző folyamat jellegzetes ún. szekundér állam-keletkezés azonban feltárható / rekonstruálható. Ez a vizsgálódás a mikro-történelem sajátos változata lehet. Az óra előadásokat jelent. Bizonyos szeminárium-szerű munkát azonban elvárok minden hallgatótól. 1) A folyamatos tanulást és felkészülést a kijelölt könyvekből és térképen. 2) A témánként / óránként megadott írott források figyelmes elolvasását (tanulmányozását) még a megjelölt óra előtt. 3) Részvételt a zárthelyi dolgozatokon a félév közben, és az otthoni dolgozat határidőre elkészítését. Az ókori Kelet történetének ehhez a sávjához háttér-tudásként elengedhetetlen a többi ókori keleti állam i. e évezredi történelmének ismerete; a jelen előadásnak azonban ez közvetlenül nem lesz a tárgya. A megkívánt háttér-tudás szerves része az ókori történelem időszámítási és kronológiai ismeretanyaga. (Erről a tartalmi tájékoztatót lásd alább.) A dolgozatok időpontját az első órán kitűzzük. Vizsgajegy a dolgozatok összesített pontszáma alapján. Az elmulasztott dolgozatok nem pótolhatók. Tananyag NB: Első előadás: február 24 (péntek) Tankönyvként használható: Amélie Kuhrt, Az ókori Közel-Kelet (Budapest: Pázmány Péter Katholikus Egyetem, 2005) John Bright, Izráel története (Budapest: Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1977) (és későbbi kiadások) J. Alberto Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest: A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 1999), p. 499 skk.: Függelék, kül. no. 1.3 (Mesa), 1.11 (Deir Alla: Bileám) Új történeti összefoglalásokhoz lásd a tanszéki honlapon ( / Könyvtár / Polcrend böngésző / Térképek: Yohanan Aharoni & Michael Avi-Yonah, The Macmillan Bible Atlas (New York London: Macmillan, 1977) / Bibliai atlasz (Jerusalem: Carta Budapest: Szent Pál Akadémia, 1999) (a bibliai eseményekhez jelenleg a legjobb történelmi atlasz) 1

2 Michael Roaf, A mezopotámiai világ atlasza (Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, Palesztina és Szíria) (Budapest: Helikon Magyar Könyvklub, 1998) J. Baines & J. Málek, Az ókori Egyiptom atlasza (Budapest: Helikon, 1992) John Rogerson, A bibliai világ atlasza (Budapest: Helikon, 1994 ) Szöveggyű jtemények: ÓKTCh = Harmatta János, szerk., Ókori keleti történeti chrestomathia (Budapest: Osiris Kiadó, ) (az előírt szövegekre fejezetszámok szerint utalok) (NB: használhatók a korábbi kiadások is) Elterjedtebb (használható 1 ) magyar Biblia-fordítások: 1) IMIT ( ) / és új, kétnyelvű kiadásai (Makkabi) 2) Károlyi Gáspár (Vizsolyi Biblia, 1590) / XX. századi reviziói (Brit és Külföldi Bibliatársulat / Bibliatanácsok világszövetsége stb., számos lenyomatban) (az archaikus nyelvezet miatt óvatosan használandó) 3) Káldi György (1626) / Aistleitner József, et al. reviziója (Szent István-Társulat) (1932) 4) Szent István Társulat (1973) 5) Magyar Bibliatanács / Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya (1975) / reviziója (Magyar Bibliatársulat / Magyarországi Református Egyház Kálvin János kiadója, 1994) 6) Szent Jeromos Bibliatársulat (1997) 7) CE Koinónia Kiadó Erdélyi Református Egyházkerület (Kolozsvár, 2002) (Kecskeméthy István igen figyelemre méltó új fordításának, 1935!, első kiadása) Régészeti szakirodalom: Lásd a tanszéki honlapon ( / Könyvtár / Polcrend böngésző / 67. Témák, feldolgozandó források 1. Az államszervezet tipusai az ókori Keleten az i. e. 2/1. évezred fordulóján; városállam, tartomány, nomosz, törzs Feldolgozásra: Sámuel I. k., 8 Terület-/nép-/törzs-/életmód-nevek / ~-elnevezések Elő-Ázsia nyugati térségében: Retenu, MU (Amu), Huru, Kena an (Kanaán) / Kinahhu / Kinanu, Amurrú, Arám / Aramu, Szé ir, Edom, Moáb, Jiszraél, saszú, szutú stb. Feldolgozásra: ÓKTCh IV/3 2. Kanaán az Amárna-korban és az i. e. 2. évezred végén: kanaáni városok. Jeruzsálem / Ur(u)-szalimu / Jebúz. Kanaáni népnevek a Bibliában: girgasi, hitti, hivvi, hori, jebúzi, kadmoni, kéni, kenizzi, perizi, refáim (Gen. 15,19 skk.). Egyiptom Palesztinában a XIX XX. dinasztia idején Feldolgozásra: ÓKTCh IV/5 (Büblosz), IV/6 (Amurrú) 3. Habiruk, arámiak, tengeri népek, filiszteusok. Életformák: földművelés, legelőváltó állattartás (transzhumantáció), kereskedés (kereskedők). Életformák: város, szántóföld, sztyeppe / sivatag. Szolgálatban / szabadon (akk. hupsu / héb. hofsi) Feldolgozásra: Gen. 14,13 (Avrám ha-ivri); Deut. 26,5 (arammi ovéd). Gen. 34 (Dina). Sámuel I. k., 27; 29 (Dávid mint filiszteus vazallus) 4. Merneptah, Izráel-sztélé : az Izráel név első előfordulása Feldolgozásra: ÓKTCh II/20. Merneptah > mé neptóah 2 1 Tanácsos legalább két fordítás összehasonlító használata. 2 Jos. 15,9; 18,15. 2

3 5. Őstörténeti hagyományok: a patriarchák vándorlásai, exodus. A héber nyelv kialakulása mint történeti jelenség. A Bileám-hagyomány Feldolgozásra: Patriarchák: Gen. 11,26-32; Gen ; Gen. 20; Ex. 2; Ex. 4; Ex. 12,34-51; Ex Bileám: Num Településtörténetből családfa: Izráel 12 törzse. Alkalmi társulások (Debóra stb.). Az izráeli amphiktyonia problémája Feldolgozásra: Jákob családja / a 12 törzs: Gen. 49; Deut. 33. Debóra éneke: Bírák k., A megszilárdult Izrael és szomszédai. Moáb; Dávid háza egy arámi (Tel Dan, Izrael) feliratban; a filiszteus pentapolisz Feldolgozásra: Mesa felirata: ÓKTCh VI/5; a párhuzamos bibliai elbeszélés: Kir. II. k., 3. A Tel Dan-i felirathoz: Kir. II. k., 10 (Jéhu puccsa) Időszámítási rendszerek (ókor) a) Alapfogalmak Hét, hónap, év fogalma Napéjegyenlőség, napforduló fogalma Szökőhónap szökőév szökőnap intercalatio epagomenon (többes számban: epagomena) fogalma Évtized, évszázad, évezred fogalma / tartama az n-es évek fogalma aetas, jubileum, saeculum, millennium Az éra fogalma (k.-lat. aera < aes, aeris, érc, érték, összeg stb.) / gör. epokha A mozgó ünnep fogalma Az ún. húsvét-vita a keresztény egyházban 3 Elemi időtartam-számítások (átlépés az i. e. i. sz. határon is) b) Rendszerek Lunáris, szoláris, luni-szoláris naptárak 8 éves naptári ciklus (oktaetérisz); szökőéveinek száma (3) 19 éves naptári ciklus (enneakaidekaetérisz / Metón ciklusa); szökőéveinek száma (7) Olympiai éra: Olympia, olympia, olympiasz, az évek számítása A. U. C. Szeleukida éra / Aera Seleucidarum (Szíriában: őszi, Babylóniában: tavaszi évkezdet) ( görögök időszámítása ) Arszakida éra Szóthisz-periódus 4 3 A húsvét időpontjának kijelölése körüli vita a keresztény egyházban. Az egyik fél ugyanabban az időpontban akarta megünnepelni a húsvétot, amikor a zsidó peszah van (niszan 14/15) (quartodecimanes, tizennegyedikiek ), és amikor az első századokban tartották, a másik fél ettől eltérően a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnap (a keresztény hagyomány szerint ez a feltámadás vasárnapja); Constantinus császár a vasárnap mellett döntött (i. sz. 325), és ezzel a keresztény ünnepet, amely kétségen kívül a peszah-ban gyökerezik, elszakította a zsidó hagyománytól. 4 Az egyiptomi történelemben bizonyos jelentősége van az úgynevezett Szóthiszdátumoknak. A kifejezés a Szóthisz (Sirius) héliakus felkelésének időpontját jelenti, az egyiptomi polgári naptár szerint. A csillag első láthatósága évente mintegy ¼ napot késik, és eszerint 1460 julianusi évenként esik pontosan ugyanarra a napra. Az egyiptomi Szóthiszdátumok könnyen átszámolhatók a ma használatos naptári rendszerbe. A csillag héliakus felkelését Censorinus szerint i. sz július 20/21-én, szövegének óvatosabb mai értelmezésben valamikor i. sz figyelték meg. Különböző módosító tényezőket 3

4 indictio Dionysius Exiguus (470 k. 550 k.) i. e. ( időszámításunk kezdete előtt ) / B.C.E. (angol before the common era / Kr. e. (értsd: Krisztus sz. / születése előtt) (de NB: ez a zsidó történelem összefüggéseiben nem használatos), illetve i. sz. ( időszámításunk szerint ) / C.E. (angol of the common era ) / A.D. (lat. anno Domini) / Kr. u. (értsd: Kr. sz. / születése után) (de NB: ez a zsidó történelem összefüggéseiben szintén nem használatos) NB: ha az A.D. jelölést használjuk, ez mindig az évszám előtt írandó; az angol B.C.E. és C.E. mindig az évszám után NB: a jelen előadásokon és azokkal összefüggésben az i. e. / i. sz. megjelölés használata kívánatos (angolul: B.C.E. / C.E.) Zsidó világteremtési éra (és a kis / rövid időszámítás szerint, még ha csak az 5. évezredben használatos is): קטן,לפרט olvasd li-frat katan / lat. ad supputationem minorem / supputationis minoris II. Hillél patriarcha naptári reformja (i. sz. 358) indictio hidzsra c) Átszámítások a különböző érák között Ol. A.U.C. Ol. zsidó világteremtési éra A.U.C. AeSel. A.U.C. zsidó világteremtési éra AeSel. A.U.C. AeSel. Ol. AeSel. zsidó világteremtési éra i. e. Ol. / A.U.C. / AeSel. i. sz. Ol. / A.U.C. / AeSel. d) Elemi irodalom a kronológiai rendszerek ismeretéhez Hahn István, Naptári rendszerek és időszámítás (1983 2, és újabb kiadásai, legutóbb: Budapest: Filum, 1998) (mint tankönyv) Elias J. Bickerman, Chronology of the Ancient World (London: Thames and Hudson, ) Szentpétery Imre, A kronológia kézikönyve (Tudománytár) (reprint: Budapest: Könyvértékesítő Vállalat, 1985) (alapvetően a középkorra vonatkozik, de igen precizen összefoglalja az általános ismereteket is) Schalk Gyula, Naptártörténeti kislexikon. Naptártörténet és kronológia (Budapest: Fiesta Saxum, 1999) (NB: sok olyasmi van benne, ami a többi megjelölt könyvben nincs, de egykét bizarr közlés is) A. Leo Oppenheim, Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja (Budapest: Gondolat, 1982), 411 skk. (kronológiai táblázatok, királyok uralkodása stb. Mezopotámia történetéhez az ókor végéig; párthus, Szászánida királylisták is) figyelembe véve, az előző Szóthisz-periódusok kezdete i. e. 1318/1312, illetve 2773/2766 lehetett. Sajnos, egyiptomi szövegekben csak kevés számú Szóthisz-dátum maradt fenn. Ezek nagyobbrészt a középbirodalom korát érintik, ennélfogva az i. e. 2. évezred egyiptomi kronológiája legalább közvetve hozzákapcsolható a Szóthisz-dátumokhoz, és ez a számos szinkronizmus révén Elő-Ázsia története számára is jelentőséggel bír. A régiek időszámításának és naptárainak pontatlansága miatt azonban maguk a Szóthisz-dátumok is legfeljebb 6 7 év pontossággal rögzíthetők. Mezopotámiában az 1. évezred második felében az asztronómiai naplók rendszeresen feljegyzik a Sirius (akk. kakkab mesré, gazdagság-csillag ) adatait: elmozdulása az égbolton oly kevéssé észlelhető, hogy igazi állócsillagnak tekintik. 4

5 Segédanyag Tengeri népek az egyiptomi forrásokban Merneptah III. Ramszesz Vokalizált név 5 Egybevetések (5. éve) (8. éve) Š R D N ŠRDN sardana szardonioi / szardiniaiak TVRVŠ TRŠ turus türszénoi / teres / etruszkok Š K RVŠ ŠKRVŠ sekles szikeloi szikil sziciliaiak K V Š 6 akvasa akhaioi / akaivasa / ahhijavas / ekves / akhájok RVKV lukka lukki / lükiaiak TYKR tjekker zakar PVR S T peleset pelistim / filiszteusok V Š Š veses D YNYVN danuna dainiun / denjen / danaoi / Danúna 7 / Dán 8 Egyiptom tartományai Elő -Ázsiában Tartomány (D É) Kanaán Upe 9 Amurrú Székhelye Gáza Kumidi (Kámid el-loz) Szumur (Tell Kazel) A filiszteus Pentapolisz Asdód Asqalon Gáza Ekron Gát 5 Emlékeztetőül: az egyiptomi mássalhangzó-írással feljegyzett nevek vokalizációja csupán konvencionális. 6 A felirat megjegyzése szerint: nincs fitymájuk ; értsd: körülmetéltek. 7 A mai Adana (Töröko.) térségében. 8 Izráel egyik törzse, amely későn csatlakozott a többihez. Gen. 49,16 sk.; Deut. 33,22; Bírák k., 5,17; 18,1. 9 Var.: Abi stb., egyiptomi IVP3. Vö. Hóba (Gen. 14,15). 5

6 Qarqari csata (853) Az asszír-ellenes nyugati szövetség katonai ereje: Harci szekér Lovasság Gyalogság Teve Adad-idri 10 Sa iméri-su Irhuleni Hamat Ahabbu 12 Szir ila Gubla Muszri Irqanatu Matinu-Baáli Arvád 200 Uszanát / Usnú 200 Adunu-Baáli Szijannu Gindibu arab (arbája) Baásza Ruhubi fia Amana 17 [x 18 ] 000 (Összesen) 12 (!) ország Fekete obeliszk Képes beszámoló III. Sulmánu-asarídu ( ) első 31 évének néhány zsákmányszerő hadjáratáról (i. e. 828/827). London, British Museum Dombormű-sorozatok (Felülről lefelé): Király Ország Szúa Gilzanu 20 Jéhu, 21 Omri házából 22 Izráel 23 Muszri 24 Marduk-apla-uszur Szúhu 25 Karparunda Pa(/Hat)tina Hadad-ezer. A Bibliában (Kir. I. k., 20): Ben-Hadad, Aháb izráeli király ellenfele; itt szövetségesek (!). 11 Damaszkusz. 12 Aháb. 13 Izráel. 14 Büblosz. 15 Egyiptom. 16 Libanonban. 17 Ammon. 18 A számjegy a feliratban kitörött az utolsó sorban hiányzó szám ([x] 000). 20 Az Urmia-tótól nyugatra Adója: ezüst, arany, ólom, réz edények, pálcák a király kezébe, lovak, kétpupú tevék. 21 Ia-u(U 2 )-a 22 Már (DUMU)-Humri. 23 Adója: ezüst, arany, egy arany csésze, egy arany vödör, arany serlegek, arany kancsók, ón, pálca a király kezébe, vadászó dárdák. 24 Itt talán egy déli / tengeri úton megközelíthető ország, Egyiptom, esetleg India (???). Adója: kétpupú tevék, vízilovak, tulok, szarvas, antilop, elefánt, majmok. 25 Az Euphratész középső szakaszánál. Adója: ezüst, arany, arany vödrök, elefántcsont, dárdák, kelmék. 26 Szíriában. Adója: ezüst, arany, ólom, réz, réz edények, elefántcsont, ciprusfa. 06/01/20/K 6