HÍRLEVÉL - 2. SZÁM / JÚNIUS

Átírás

1 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA A PARTNERORSZÁGOKBAN HÍRLEVÉL - 2. SZÁM / JÚNIUS Kedves Olvasó! Az Európai Unió Central Europe programja által finanszírozott MANERGY projekt második hírlevelében arról szeretnénk áttekintést adni, hogy miként alkalmazzák a magyar, szlovén, német, lengyel, olasz és osztrák települési önkormányzatok a megújuló energiaforrásokat intézményeik energiaellátása során. A statisztikai adatok ismertetését követően a Tanulmány út fejezetben mindig néhány megvalósult beruházást mutatunk be részletesebben, ami az Ön számára is ötleteket adhat a konvencionális energiaforrások kiváltása kapcsán. A jelenlegi hírlevélben a lengyel régió fejlesztéseit ismertetjük. Végezetül felvázoljuk, hogy miként fogják a projektben résztvevő hat ország szakértői egyesíteni az önkormányzati energiafogyasztást és a megújuló energia potenciált vizsgáló elemzéseik eredményét egy-egy regionális energia stratégia formájában, ami a következő évek energetikai fejlesztéseinek alapjául szolgálhat. AUSZTRIA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA A PARTNERORSZÁGOKBAN A Kelet-Stájerországi energia régió kiváló biomassza készletekkel rendelkezik, melyet főként hőenergia előállításra fordítanak. Számos kiserőmű működik a régióban, amelyek a környezetükben található családi házak fűtését biztosítják. A legutóbbi felmérés szerint Kelet-Stájerország Weiz, Fürstenfeld és Hartberg összesen 118 önkormányzatot tömörítő kerületeiben 31 egyedi ellátó rendszer (80 kw teljesítmény fölött), 38 mikro-hálózat (100 kw feletti rendszerek) és 43 távfűtési rendszer (250 kw felett) működik. Ezeken a településeken az önkormányzati intézmények többségének fűtését biomasszára alapozzák. A villamos energia ellátás főként az EU-ban alkalmazott klasszikus energiamix szerint történik. A helyi önkormányzatok és közigazgatási kerületek emellett elindították az energiafüggőség csökkentését célzó programjaikat. szereplők bevonásával a megújuló energiaforrások kiaknázásának üteme erősödő tendenciát mutat. A helyi A közlekedési szektorban, városi tömegközlekedésben is a fosszilis erőforrások alkalmazása a jellemző még. Az e- mobilitás, azaz elektromos energia felhasználásával történő közúti közlekedés népszerűsítése kapcsán az osztrák tartományban azonban már megtörténtek az első lépések. Ezek közé tartozik az első nemzetközi e-rally e-via24 ( megszervezése. Az energiafogyasztás részletesebb statisztikai elemzése egyelőre kidolgozás alatt áll; arról bővebb információt következő hírlevelünkben fogunk majd közölni. NÉMETORSZÁG A SAENA Szászországi Energia Ügynökség a projekt keretében Muldenland körzettel és Oberlausitz- Niederschlesien tervezési régióval működik együtt. Muldenland 67%-a mezőgazdasági terület, ami jelentős biomassza potenciált biztosít. Emellett a szél- és napenergia potenciálja is számottevő ben 67,3 GWh villamos energiát állítottak elő és tápláltak a regionális elosztóhálózatba megújuló energiaforrások segítségével; így a villamos energia 23%-át fedezték megújulókból. A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg

2 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA A PARTNERORSZÁGOKBAN Az ábrák az egyes energiaforrások megoszlását szemléltetik Muldenland esetében. Szászország egészében a megújulók a villamos energiatermelés 17%-át biztosították 2010-ben. Az önkormányzati intézmények több mint 50%-a esetében a fűtést földgázzal biztosítják. A következő ábra a hőenergia előállításához alkalmazott erőforrások százalékos arányát mutatja. Oberlausitz-Niederschlesien tervezési régió Szászország keleti oldalán fekszik és Bautzen és Görlitz kerületekből áll. A vidéki térségben egyrészt számos bezárt és működő lignit bánya, másrészt jelentős számú természetvédelmi terület található. A villamos energia előállításának szintén több mint 50%-a esetében alkalmaznak fosszilis erőforrást, mivel a régióban üzemel a Boxberg-i lignit tüzelésű erőmű, melynek beépített kapacitása 2,57 GW (!). OLASZORSZÁG 2006 óta számos település alkalmaz megújuló energiaforrásokat Treviso megye területén köztük említhető Villorba, Maser, Conegliano és Montebelluna. A leggyakrabban alkalmazott technológiát a napelemek jelentik, amelyekkel az önkormányzati épületek számára állítanak elő villamos energiát. A megújuló erőforrások alkalmazása szempontjából legmegfelelőbb épületek kiválasztását megvalósíthatósági tanulmányok keretében végezték el a megye szakértői. Napenergia hasznosítás kapcsán elemezték a villamos energiafogyasztási jellemzőket, épületszerkezeti adatokat, a tetők tájolását és dőlésszögét. A fosszilis erőforrások napelemekkel történő kiváltásának oka nem csak a hálózatról vételezett energia mennyiségének csökkentése volt; az önkormányzatok példát is kívánnak mutatni a lakosságnak. A fejlesztéseket segíti a beruházások gyors megtérülési ideje is: a napelemes rendszerek 10 éven belül megtérülnek, és tekintve hogy a rendszerek élettartama 25 év, nem csak nyereséges a beruházás, hanem hosszú távon is fenntartható. Egy június 22-én megrendezett konferencia előadói Treviso megye geotermikus potenciálját is ismertették. A megyei önkormányzat Környezeti és Ökológiai Osztálya és a Padovai Egyetem Földtudományi Intézete által végzett kutatás jelentős mértékű, kitermelhető geotermikus energia rendelkezésre állását igazolta. A geotermikus energia korlátlan mennyiségben áll a megye rendelkezésére a hőcserefolyamat jellemzői miatt, mivel Olaszországban a visszasajtolt közeg nem csökkenti az energiaforrás hőenergiáját úgy, mint az északi országokban. A geotermikus rendszerek alkalmazása 70%-os szennyezés-csökkenést eredményezhet a konvencionális gázerőművek alkalmazásához viszonyítva. Esztétikai szempontból is előnyösebb megoldást jelentenek a napenergiás rendszerekhez képest. Jelenleg a megyében csupán 29 geotermikus rendszer működik, melyből 22 egy-egy családi házat lát csak el. A megye nemrég állította össze geotermikus térképi adatbázisát, mely megfelelő háttér információt szolgáltat a tervezett beruházásokhoz és a kapcsolódó engedélyezési folyamatokhoz. SZLOVÉNIA Savinjska régióban 33 helyi önkormányzat található, melyek közel felét vontuk be az elemzésekbe. Egyik vizsgált önkormányzati épület sem használ közvetlenül megújuló energiaforrásokat. A villamos energiát minden fogyasztó az elosztóhálózatból vételezi, ezért a megújuló energiaforrások alkalmazásának arányát a vizsgált önkormányzatok

3 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA A PARTNERORSZÁGOKBAN esetében nem lehet meghatározni. Hőenergia ellátás tekintetében szinte mindegyik épület extra könnyű fűtőolajat, vagy földgázt használ. A megújuló energiaforrások alkalmazása során is e kell tartani az ésszerű energiahasználat elveit. Első lépésként ezért olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek elősegítik az energiatakarékosságot. Ide tartozik a megfelelő szigetelések alkalmazása, nyílászárók cseréje, fényforrások cseréje, ajtók és ablakok tömítésének tökéletesítése, stb. Az alacsony hatékonyságú bojlerek elterjedtsége is komoly problémát jelent energiatakarékossági szempontból. Pusztán az alkalmazottak oktatásával, motiválásával és az energiaköltségek figyelemmel kísérésével 10%-os energia-megtakarítás is elérhető. LENGYELORSZÁG Lengyelország Nemzeti Akcióterve 2020-ra a megújuló energiaforrások arányának 15%-ra történő emelését írja elő a közintézmények esetében, 16%-os arányt elérését tűzi ki a magánépületek körében, és 14% elérését a kereskedelmi egységek esetében. Az önkormányzatok példát kívánnak mutatni közintézményeik energiaellátásának minél magasabb fokú átalakításával. Az akcióterv a közintézmények esetében a geotermikus energia hasznosítását irányozza elő legjelentősebb mértékben; alkalmazásához konkrét intézkedéseket ír elő. A lengyelországi és külföldi iskolaépületek, kórházak, önkormányzati irodák energiaigényének összehasonlítása során kitűnik, hogy a lengyelországi közintézmények átlagos energiafogyasztása magasabb az uniós átlagnál. Ennek elsődleges oka az alacsony hatékonyságú fűtésrendszer és az abból adódó magas fokú hőveszteségek. A MANERGY projektben résztvevő szakemberek ezért egyrészt a hőellátás fejlesztési lehetőségeit, a szigetelések állapotát és az alkalmazottak energiafogyasztási szokásait, másrészt a közvilágítási rendszerek modernizálásának lehetőségeit vizsgálják. MAGYARORSZÁG A Dél-Dunántúli Régióban 15 települési önkormányzat elemzésére került sor. A minta meghatározásakor figyelembe vettük a régió településeinek lakosságszám szerinti megoszlását és megyék szerinti elhelyezkedését egyaránt. Így 13 község és 2 város (Pécs, Bonyhád) került a mintába, amely 7 baranyai, 6 somogyi és 2 tolnai önkormányzatot tartalmazott. Az elemzők négy kategóriába sorolták a településeket közintézményeik száma és energiaellátása alapján. A projekt honlapjáról letölthető elemzés egyrészt összefoglaló képet ad az önkormányzati energiamenedzsment problémáiról, másrészt adatot szolgáltat az egyes települési önkormányzatok által kezelt intézmények számáról, ami hiánypótló háttéranyagot jelent a területi tervezési feladatok ellátásához. Az önkormányzati energiafogyasztást vizsgáló tanulmány néhány megállapítása: Az épületeknek elenyésző hányada épült 2005 után, amelyeknek a jelenlegi épületenergetikai követelményeknek eleget kell tenniük. A legtöbb vizsgált épület nem rendelkezik külső hőszigeteléssel, a hőveszteségek csökkentése érdekében azonban majdnem mindenhol sor került a nyílászárók cseréjére. Összességében az épületek kevesebb, mint 10%-a tett eleget a jó energiahatékonysági fokozat feltételeinek. 14 önkormányzat esetében a közintézmények fűtését központi kazánnal oldották meg, Pécsett azonban távfűtés biztosítja a szükséges hőenergiát. A kazánok átlagos életkora 15 év. Az alkalmazott energiaforrás a községek esetében és Bonyhádon főként földgáz, de számos községi épület használ Önkormányzati intézmények gázvásárlása tűzifát is.

4 A használati melegvizet az önkormányzatok többségénél elektromos hőtárolós bojlerrel állítják elő. Az energiatudatos viselkedés kapcsán a válaszadóknak mindössze 15%-a jelezte, hogy részt vett racionális energiahasználást ismertető képzésen, ami igen alacsony arány. Az elemzés megállapításai kivetíthetők az adott településkategória többi elemére is, így megfelelő statisztikai hátteret jelentenek a régió energiakoncepciójának kidolgozásához. További információk: Egy átlagos községi óvoda áram és gázvásárlásának aránya MANERGY TANULMÁNYÚT LENGYELORSZÁGBAN A projekt által vizsgált önkormányzatok gyakorlati eredményeinek vizsgálata céljából március 28-án a partnerek tanulmányúton vettek részt Alsó-Sziléziában. Az egynapos út során a Świdnica-i távfűtő művet és biogáz üzemet, valamint Cieplice termál fürdőjét tekintették meg. Świdnica önkormányzati tulajdonú távfűtőműve volt az első Lengyelországban, amely elgázosított biomassza alkalmazásával biztosította a hőenergiát. A fűtőmű tüzelőanyagként szalmát és szükség esetén faforgácsot használ. A fűtőmű emellett széntüzelésű kazánját is tovább működteti, kiegészítve a biomassza kazán kapacitását. A megújuló energetikai fejlesztést az önkormányzati távfűtővállalat saját szakemberei végezték. A két éves munka költsége több mint hétmillió zloty (~ 475 millió Ft) volt, melyhez 3,6 millió zloty támogatást nyújtott az EcoFund Alapítvány, és közel 1 millió zlotyval támogatta a Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap. A fennmaradó 2,5 millió zlotyt az önkormányzat saját forrásból biztosította. Świdnica biogáz üzeme hőenergiát és 1 MW villamos energiát biztosít a környező fogyasztók számára. A biogáz előállítása kukoricasiló és egyéb zöld növények (fű, cukorrépa levél) anaerobikus erjesztésével történik. Az üzemeltető Bio-Wat vállalat egy német biogáz-hasznosító cég szakmai segítségével alakította ki az üzemet. Jelenleg a biogáz üzem több energiát állít elő s szükségesnél, így feleslegét a piacon értékesíti. A Cieplice-i termálfürdő a térség 90⁰C hőmérsékletű termálvíz készletét hasznosítja. A termálvizet a látogatók egészségügyi kezelése, és gyógyhatású ivóvízként történő hasznosítása mellett a fürdő zártkörű fűtési rendszerének hőenergia-ellátására fordítják. A termálvizet mély és sekély kutakon keresztül termelik ki. A legmélyebb Cieplice-i kút 2002,5 m mély.

5 MIT TARTALMAZ A REGIONÁLIS ENERGIASTRATÉGIA? Ausztria (Kelet-Stájerország): Kelet-Stájerország legjelentősebb megújuló energiaforrása a biomassza, így a helyi szakértelem a biomassza hasznosításra és az energia-hatékony építészetre fókuszál. Utóbbi tekintetében mind az újépítésű ingatlanok, mind az átépítések, felújítások esetén a passzív ház, vagy plusz energiájú ház követelményeinek való megfelelés a cél. Figyelmet kell fordítani egyrészt a jelenlegi biomassza készletek körültekintő felhasználására, másrészt a vidéki térségekben szunnyadó további biomassza potenciál hasznosítására. Utóbbihoz gyűjtőállomások kialakítása szükséges, amely területen a régió úttörő. A települések közösen saját gyűjtőközpontokat hoznak létre, és maguk hasznosítják a biomasszát fűtőműveikben. Emellett figyelmet fordítanak a megújuló energiák hasznosságának tudatosítására is. A stratégia ezeket az intézkedési területeket foglalja keretbe. Magyarország (Dél-Dunántúl): Az energia stratégia az önkormányzati energiahasználat jellegzetességeihez illeszti a helyben kiaknázható megújuló energiaforrásokat, segítve ezáltal a településeket a számukra műszakilag és gazdaságilag legmegfelelőbb energiaforrások és technológiák megválasztásában. A stratégia 2012 novemberétől lesz elérhető a honlapon. A következő években a fogyasztáselemzés, önkormányzati energiahatékonyság és energiaforrás potenciál elemzések frissítésével, bővítésével kívánunk támogatást nyújtani a régió energetikai beruházásaihoz. Ennek érdekében a projekt utolsó időszakában (2014 tavasza) egy regionális energiaügynökség felállítását készítjük elő. Szlovénia (Maribor): A projektben résztvevő régióban (Savinjska) eddig energiastratégia nem készült. Néhány település elkészítette saját helyi energiakoncepcióját, de azok minősége általában nem kielégítő. A helyi energiakoncepciók tartalmára Szlovéniában elérhetők ajánlások és előírások, de az nem került leszabályozásra, hogy milyen szervezetek és szakemberek jogosultak a koncepciók összeállítására. A projekt keretében ezért egy fogyasztás- és potenciálfelmérésen alapuló, megfelelő adattartalmú stratégia létrehozása az Egyetem célja, amire a helyi koncepciók épülhetnek. Németország (Szászország): A projekt keretében két régió energiastratégiája készül el. Muldenland stratégiája én került bemutatásra a helyi szakembereknek, Grimmában. Oberlausitz-Niederschlesien tervezési régió stratégiája szintén helyi szereplők bevonásával készül el, ennek érdekében júniusban munkacsoport megbeszélésre került sor. A stratégiák az önkormányzati energiafogyasztás minél magasabb arányú helyi erőforrásokra alapozott kielégítését ösztönzik. Szeptembertől mindkét dokumentum letölthető lesz a projekt weboldaláról. Olaszország (Treviso megye): A Megye célja egy olyan egységes koncepció megalkotása, amely a területén található települési önkormányzatok számára iránymutatást ad az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások kiaknázásának fokozása tekintetében, közintézmények esetében. Lehetőség szerint a stratégiát a közvilágítás korszerűsítésére is kiterjesztik. A Megye stratégiáját saját szakértői és a program iránt érdeklődő települési önkormányzatok alkalmazottai alkotják meg közösen; így az energiafogyasztási jellemzők és a helyi erőforrás-potenciál felmérése hiteles információkon alapul. KÖVETKEZŐ HÍRLEVELÜNKBEN AZ ALÁBBI TÉMÁKRÓL OLVASHAT: Hogyan hasznosíthatják az önkormányzatok a regionális és helyi energiastratégiákat beruházásaik során? Milyen akadályokkal kell szembenézniük a régióknak saját energiaügynökségük felállítása kapcsán? Milyen helyi megújuló energiaforrásokra alapozott sikeres beruházásokat hajtott végre a közelmúltban Szászország?