2010 évben a csapadékos időjárás következtében kialakult helyi vízkár és belvízi helyzet, valamint a megelőzéshez kapcsolódó intézkedések, tervek

Átírás

1 2010 évben a csapadékos időjárás következtében kialakult helyi vízkár és belvízi helyzet, valamint a megelőzéshez kapcsolódó intézkedések, tervek Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén két alkalommal volt helyi vízkárelhárítási, három alkalommal belvízvédekezés készültség elrendelve. 1. Helyi vízkárelhárítás május 15. május 23. közötti helyi vízkáresemények Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén, a Bakony térségében a csapadék május között lehullott mennyisége helyenként a 150 mm-t is elérte, mint például Bakonyszombathely csapadékmérő állomáson (150,9 mm), de az alacsonyabban elterülő vidékeken is megközelítette a 100 mm-t: Nyúl, Tata és Győrzámoly állomásokon 93,3, 100,3 illetve 108,9 mm-t mértek A korábbi zivatarok következtében a talaj sokfelé telített volt, így a beszivárgás nem csökkentette az intenzív lefolyást és főként a hegyvidékeken és dombosabb területeken a patakok hirtelen léptek ki medrükből Az OMSZ előrejelzése alapján május 13-án, csütörtökön riasztást adtunk ki, amelyben felhívtuk a figyelmet a várható jelentős mennyiségű csapadékra, kiemelve, hogy a Komárom-Esztergom megyében található kisvízfolyásokon jelentős árhullámok kialakulása várható. A május i hétvégén a hirtelen lehullott nagymennyiségű csapadék hatására több kisvízfolyáson árhullám indult el. Emiatt május 16-án 6:00-tól I. készültséget rendelt el a Központi Védelemvezető. A védekezés május 16-tól 23-ig tartott I. és III. fok között. A védekezést megelőzően május 15-én a lehullott csapadék miatt több önkormányzat kérte, hogy védekezési feladatainak ellátásához az Igazgatóság nyújtson szakmai segítséget. Ennek megfelelően Dömösön, Pilismaróton, Esztergomban, Süttőn és Leányváron adtunk műszaki beavatkozásokra megoldást. Komárom-Esztergom megyében elrendelt készültségi fokozatok a Tatai Szakaszmérnökség területén május 16. 6:00. I. fokú helyi vízkárelhárítási készültség elrendelése május :00. II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség elrendelése május :00. III. fokú helyi vízkárelhárítási készültség elrendelése az Általér vízgyűjtőjén május 21. 6:00. II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség I. fokúra mérséklése az Által-ér vízgyűjtő kivételével május :00. I. fokú helyi vízkárelhárítási megszüntetése, az Által-ér vízgyűjtőn a III. fok II. fokra mérséklése - Tatai Szakaszmérnökség május 23. 6:00. II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség I. fokúra mérséklése az Által-ér vízgyűjtőn május :00. I. fokú helyi vízkárelhárítási megszüntetése az Által-ér vízgyűjtőn A lehullott csapadékok a megye vízfolyásain árhullámokat indítottak el, melyek hatására több településen vált szükségessé a védekezés elrendelése a belterület védelme érdekében. 1

2 Cuhai Bakony-éren a tetőző vízszintek Bakonybánknál mintegy cm-rel, Bőnyrétalapnál mintegy 20 centiméterrel meghaladták az eddig észlelt legmagasabb vízállásokat. A vízhozam mérések alapján a maximális vízhozam Bakonybánknál (42 m 3 /s) kis mértékben, Bőnyrétalapnál (70 m 3 /s) jelentősen meghaladta az 100 évenként egyszer előforduló vízhozam értéket. Bőnyrétalapnál az 1%-os valószínűségű vízhozam 52 m 3 /s. A patak több helyen is kilépett a medréből, kül-, és belterületeket veszélyeztetve. A belterület védelme érdekében Igazgatóságunk segítséget nyújtott Bana és Bakonybánk Önkormányzatának. Concó-patakon a tetőzés vélhetően május éjjel következett be. A feltételezett tetőzést megelőzően végzett vízhozam mérésünk szerint 31,7 m 3 /s vízhozamot szállított a patak. Az előzetes számítások alapján az érkező vízhozam maximális értéke (38 m 3 /s) meghaladta az NQ 3% = 32 m 3 /s-os értéket, de nem érte le az 1%-os valószínűségű árvízhozamot (42 m 3 /s). A belterület védelme érdekében az alábbi településeknek nyújtottunk segítséget: Nagyigmánd, Tárkány, Ács Az Által-éren és mellék vízfolyásain elindult árhullám hatására a Galla-patak és az Által-ér tetőzése Tatabányánál közel egy időben zajlott le. A két ág együttes vízhozamának maximuma meghaladta a 30 m 3 /s-ot. Ez a vízhozam az NQ 3% = 27 m 3 /s és az NQ 1% = 45 m 3 /s értékek közé esik. Ugyanakkor a Tatai Öreg-tó szintje május 16-án este intenzíven áradni kezdett és 18-án reggel 259 cm-rel tetőzött 4 cm-rel meghaladva az árvízszintet. A víz levezetésénél az Általér alsó szakaszára elfogadott még mederben tartható maximális vízhozamot (18 m 3 /s) több mint 3 napon keresztül engedtük. A Bokodi hűtőtónál, Környénél, Tatabányán és a Tatai Öreg-tónál történtek homokzsákos part és műtárgy bevédések. A tározásra igénybe vett (üzemeltetési engedély szerint) Bokodi hűtőtó jelentős szerepet játszott az árhullám szabályozott levezetésében, nagy mértékben mentesítve az alatta fekvő településeket. Unyi-patak 15-én hajnalban kezdett áradni és több lépcsőben emelkedve 17-én a kora hajnali órákban érte el az árhullám csúcsát, a legnagyobb mért vízhozam 7,36 m 3 /s volt. A tetőző vízhozam értéke nem volt kiugróan magas, elmaradt a 10 éves visszatérési idejű vízhozamtól is (NQ 10% = 14 m 3 /s). Jelentősebb belterületi elöntés nem történt május 30. június 8. közötti helyi vízkáresemények május 31. és június 4. között rendkívül sok csapadékot adó mérsékeltövi ciklon tartózkodott Magyarország felett. A statisztikák szerint körülbelül 10 évente egyszer fordul elő ilyen jellegű időjárási képződmény hazánk térségében, ez a ciklon viszont mindössze két héttel az őt megelőző légörvény (2010. május ) elvonulta után érkezett. Ehhez a ciklonhoz is több helyen 100 mm-t meghaladó csapadék társult, amely a korábban felázott talajba egyáltalán nem tudott beszivárogni. Az esővíz gyakorlatilag azonnal a folyókba, patakokba folyt be, rendkívül gyors árhullámot keltve az egyébként is magas vízállású vízfolyásokon. Komárom-Esztergom megyében elrendelt készültségi fokozatok a Tatai Szakaszmérnökség területén május :00. II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség elrendelése június 8. 06:00. II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség megszüntetése 2

3 A lehullott csapadékok a megye vízfolyásain ismét árhullámokat indítottak el, melyek hatására több településen vált szükségessé a védekezés elrendelése a belterület védelme érdekében. Cuhai Bakony-éren a várható vízállásokról a vízfolyás mellett lévő önkormányzatokat (Komárom-Esztergom megyei) tájékoztattuk. A felső szakaszon Bakonybánkon három árhullám vonult le, melyből a második vízhozama volt a nagyobb 24,5 m 3 /s, mely nem érte el 3%-os árvízhozamot. A bakonybánki önkormányzat az előző védekezés tapasztalatai alapján hajtotta végre a védelmi munkákat. Bőnynél az első, kis árvíz tömegű árhullám az alsó szakaszon az amúgy is magas mederteltséget tovább növelve lokális csúcsot okozott és a patak kilépett a medréből. Vízhozam mérést 285 cm-nél végeztünk, aminek eredménye a több ágon irányítottan vezetett vizek összegéből adódóan 42,5 m 3 /s volt, mely meghaladta viszont a 3%-os árvízhozamot (38 m 3 /s). Bana önkormányzata az előző védekezést követően a beépített homokzsákokat nem távolította el, így a védekezést a korábban megszokottnak megfelelően végezte. A belterületről a víz elvezetéséhez a Polgármesteri Hivatal kérésére június 1-én szivattyút biztosítottunk. Által-éren két árhullám is levonult ez időszak alatt, a legnagyobb mért vízhozam Tatabányán 14,7 m 3 /s volt. A Tatai Öreg-tó szintje június 1-én reggel intenzíven áradni kezdett és 3-án éjjel 188 cm-rel tetőzött de nem érte el az árvízszintet. A víz levezetésénél az Által-ér alsó szakaszára elfogadott még mederben tartható 17-17,5 m 3 /s vízhozamot 40 órán keresztül engedtük. A védekezés során a Környei-tó előürítésével, s megfelelő üzemeltetésével, valamint a Bánhidai hűtő-tó üzemelési engedélyben megadott legmagasabb vízszint figyelembe vételével az alattuk elhelyezkedő önkormányzatok területén a vízfolyás nem okozott belterületi elöntéseket. Tatabánya önkormányzata műszaki segítséget kért a Dózsa kerti garázssor bevédéséhez, ami az Által-ér jobb partján műszaki irányításunk mellett a város kivitelezésében készült el. Csapadékcsatorna víznyelője homokzsákkal lett bevédve, a garázssor mély fekvésű útjában. Tata, Fáklya utcára csatlakozó üdülő övezetéből több bejelentés érkezett, a házak között, a kerteken átfolyt a víz, a mély fekvésű, lefolyástalan területen összegyülekezve. A Tatai önkormányzattal tartott közös bejáráson megállapítottuk, hogy a Baj-Tatai határárkon lezúduló nagytömegű víz a befogadójába, a Derítő-tóba nem tudott befolyni, egy áteresz eldugulása miatt. Az áteresz kitisztítása után csak lassan mérséklődött a víz átfolyás az üdülő területen, mivel a tófarok erdejét a víz a nap folyamán már elárasztotta. A lefolyástalan üdülőterületről szivattyúzással történt a terület víztelenítése. Tata belterületén a levezető medreket folyamatosan figyelemmel kísértük a zsilipnyitások során, a kritikus helyeken előzetesen a partot homokzsákkal magasítottuk. Concó-patak esetében 3 árhullám alakult ki a június hónap elején, amelyikből a Nagyigmándnál lévő szelvényben a második tetőzése volt a legnagyobb, a maximális vízhozam 27, 7 m 3 /s volt az árvíz levonulása alatt. nem érte el a NQ 3% = 32 m 3 /s-os értéket. Tárkány településről a víz gravitációs kivezetése megszűnt a környező területek elöntése miatt, ezért Igazgatóságunktól szakmai segítségnyújtást kért a belvizek levezetése érdekében. Az 3

4 egyre emelkedő vízszintek miatt homokzsákokkal védekeztek az alacsonyan fekvő utcákban, folyamatos szivattyús vízszinttartással. Nagyigmándon a tárkányi út és a mögöttes terület védelme érdekében visszaépítésre kerültek a már elbontott homokzsákok. Az út mögötti területről szivattyúzták a vizet. Ácson június 2-án 13:00 órakor 8 m hosszban átszakadt a falu déli határában lévő, ún. Dudásféle halastó gátja, ami az előző árhullám során már megrongálódott. Intenzív védekezés kezdődött a Komáromi, a Hét vezér, a Patak és a Zúgó utcákban, valamint éjszakai figyelőszolgálatot szerveztek. Az Unyi-patak vízgyűjtőjén is nagyobb mennyiségű csapadék hullott, mely a Sárisáp területén a már megkezdett A Sárisáp ivóvízbázis védőterületének biztonságba helyezése érdekében az Unyi-patak km közötti szakaszának mederrendezése című projekt munkáinak végrehajtását akadályozta, s károkat okozott. A védekezések tapasztalatai, javaslatok A jelenlegi vízkár események rendkívüliek voltak, egyesek jelentősen meghaladták az optimális kiépítésre elfogadott értéket. Ezért következtek be sok helyen káresemények. Önkormányzatok esetében a védekezés más a síkvidéki, más a dombvidéki önkormányzatok esetében. A síkvidéki területen csapadékból származó vizek ellen kell védekezni, míg dombvidéken a helyben lehulló csapadékhoz járul a vízgyűjtőről odagravitáló vizek illetve vízfolyások áradásából fakadó mederből kilépő víz. Ennek megfelelően kell a védműveket kiépíteni, fejleszteni, üzemeltetni, fenntartani. Ezekre a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközökből tudnak forrást biztosítani. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok nagy részénél a vízelvezetés nincs megoldva, mivel az utóbbi időszakban a rendelkezésre álló összeg egyre kevesebb. Probléma a védelmi tervek nem megfelelőssége, vagy hiánya. A területünkön lévő önkormányzatok terveinek tartalma és minősége rendkívül eltérő. Fontosnak tartanánk, hogy az önkormányzatok a mostani tapasztalatokat figyelembe véve védelmi terveiket aktualizálják a jogszabályban előírt tartalommal. Megjegyzendő, hogy az önkormányzatok belterületen végzett tevékenysége a második alkalommal céltudatosabb volt. Védművek célzottan, a szükséges helyekre kerültek. Az előző árhullám tapasztalatai erőteljesen rögzültek. Saját létesítményeinknél a jelenlegi védekezés is jól mutatta a tavak fontosságát. Az Által-ér vízfolyáson több tó helyezkedik el, a Tatai Öreg-tó, a Bánhidai hűtő-tó, a Környei-tó, a Bokodi hűtő-tó. Amennyiben a Tatai Öreg-tóhoz érkező vízhozam több, mint az alvizi rendszeren levezethető és a Tatai Öreg-tó vízszintje folyamatos emelkedést mutat, az üzemeltetési engedélyük lehetővé teszik a tározást. A jelenlegi védekezések során a Bokodi hűtő-tő maximális vízszintjére való vízvisszatartása nyújtott lehetőséget, hogy az alatta lévő önkormányzatok, illetve mezőgazdasági területek ne kerüljenek elöntésre. A fenntartási, felújítási munkákhoz szükséges forrás elengedhetetlen. Például a Cuhai Bakony-éren korábban készült egy tanulmány, melyben nem a vízfolyás mederméretének a bővítését, hanem a vízfolyás mentén a lehetséges tározók létesítését tervezte. Most látható volt, hogy ezek a területek valóban alkalmasak a tározásra, bár a jelenlegi levonult vízhozam rekord nagyságú volt, a problémát nem tudta volna kezelni, de egy kisebb tömegű árhullám levezetése során megfelelő karbantartottság mellett, a víz károkozás nélkül vonulhatna le. Ezen a vízfolyáson a felújítást mind hamarább el kell végezni a károkozások csökkentése érdeké- 4

5 ben. Az igazgatóság tervezi a korábbi tanulmányok figyelembe vételével 2013-utáni (miután a jelenlegi forrás kitöltésre került) időszakban a ROP keretén belüli pályázást. A védekezés során sajnálattal tapasztaltuk, hogy a gazdák a saját területükről nem mindenhol vezették be még az előző árhullám során kinn maradt vizet. A kapcsolódó intézkedések, beavatkozások Igazgatóságunk részéről Igazgatóság vagyonkezelésében lévő szakaszán évben tervezett beavatkozásai, megelőző munkálatai. A május-júniusi árhullámok okozta helyi-vízkár utáni sürgős helyreállítási munkák Kisvízfolyások árvízi kárainak helyreállítása (Unyi-patak, Által-ér, Concó-patak, Cuhai Bakony-ér, Fénye-patak,) rézsűsuvadások, burkolatok javítása. I. ütem: a Cuhai Bakony-ér szelvényei között (Bakonybánk)a megcsúszott, leszakadt rézsűk helyreállítása terméskő biztosítással a mederbe dőlt fák eltávolításával, valamint az Által-ér alvizi levezető szakaszán történik beavatkozás II. ütem: nem áll rendelkezésre forrás Sürgős preventív (megelőző) beavatkozások december elején az Országos Műszaki Irányító Törzs megkérte minden igazgatóságtól a sürgős preventív beavatkozások körét, mely során a tavaszára várható súlyos belvízi helyzet miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium a kormány részére előterjesztést kíván tenni a források biztosítására. Cél a munkák végrehajtásával a belterületek mentesítése, illetve a további belvízi elöntések csökkentése. A felkérésnek megfelelően meghatároztuk a legszükségesebb beavatkozásokat, a Cuhai Bakony-éren, a Szőny-Fűzítői-csatornán és a Dunaalmásibelvízcsatornán. Csatornák állapotjavítása decemberében a romló belvízi helyzet miatt dr. Illés Zoltán környezetünkért felelős államtitkár úr kérésére további, a tavaszi olvadás előtt elkerülendő rendkívüli belvízhelyzet kialakulását megakadályozó vízhálózatokra vonatkozó beavatkozások körét adtuk meg. Az utasítás alapján a vízlevezető művek állapotának javítása, vízlevezető képességük biztosítása alapján lettek a munkák összeállítva. Ebben szerepeltettük (figyelembe véve már a preventív beavatkozásoknál leadott műszaki tartamot) a Cuhai Bakony-ér, Concó- és az Unyi-patak állapot javítását célzó munkákat. A évi közmunka program keretében tervezett feladatok A közmunka program keretében a Tatai Szakaszmérnökség területén január 17-től december 31-ig átlag 120 főt foglalkoztatunk. Ez lehetőséget nyújt több vízfolyás vízlevezető képességének javítására. A fenti program keretében tervezzük a kezelésünkben álló vízfolyások kaszálását, bokor és cserjeirtását, e mellett a bedőlt fák, torlaszok eltávolítását, a műtárgyak környezetében kézi iszapolást. A közmunka program keretében biztosított kézi munkaerő lehetőséget nyújt a felgyülemlett szemét és uszadék összegyűjtésére is. A fent ismertetett munkák és melléjük rendelt költségeket előterjesztettük a közmunka program és a helyreállítás I. ütem kivételével a hozzá szükséges forrás odaítéléséről, meglétéről semmilyen konkrét információnk nincs. 5

6 2. Belvízvédekezés évben a Komárom-Almásfüzitő belvízvédelmi szakaszon három alkalommal volt védelmi készültség elrendelve június 2-14 közötti időszakban I és II. fokú készültség A Dunán kialakult árhullám hatására a Szőny-Füzitői-belvízcsatorna kettős zsilip gravitációs vízkivezetés lehetősége megszűnt, ezért a védekezés során a Szőny-Füzítői-belvízcsatorna kettős zsilipjére 2 db körös 500-as mobil szivattyú került telepítésre és üzemeltetésre. A víz folyamatos után pótlódása a vízgyűjtő jelentősebb vízfolyásairól érkezett, mely megemelte a belvízcsatorna vízszintjét, s ennek következtében Komárom város csapadék vizeit nem tudta kellő mértékben fogadni. A Kocs-Mocsai-vízfolyáson (Mocsai-tó, Boldogasszonyi-tó IV-es, V-ös VI-os tározó), és a Naszály- Grébicsi- vízfolyáson (Billegi-tó, Gébicsi I-II-tó, Asszony-tó, Mária-tó, Halasi-tó, Városi-tó ) létesült tórendszerek a korábbi jelentős csapadéktevékenység következtében már üzemvízszint felett voltak. A kettős zsilip zárása idején, a májusi rendkívüli időjárás során lehullott nagycsapadékból származó víztömeget továbbengedték, amire a korábbi árvizekkor, az elmúlt évtizedekben nem került sor a kettős zsilip elzárásával egyidejűleg. Meg kell jegyezni, hogy a védekezést megelőző időszak rendkívül csapadékos volt, s a csapadék túlnyomó része nem szivárgott a talajba, és felszíni elöntést okozott a védelmi szakasz területén a zsilip zárása előtt is. A védelmi szakaszhoz tartozó Dunaalmási-belvízcsatorna melletti területeken az üzemi csatornákról érkező vizet a belvízcsatorna magas vízállása miatt nem tudta fogadni, ezért a Fényes-patak felöli végére 1 db MHB 300-as mobil szivattyút helyeztünk ki és üzemeltettünk a belvizek csökkentése érdekében június között II. fokú készültség A védekezés során a Dunaalmási-belvízcsatorna Fényes-patak felöli részére újólag 1 db MHB 300-as mobil szivattyút helyeztünk ki és üzemeltettünk. A szivattyúzás folyamatossága és hatékonysága érdekében a Dunaalmási-belvízcsatorna Fényes-pataki végén 15 m hosszban a meder iszapolására került sor október között II. fokú készültség Az év során eddig lehullott mintegy 856,4 mm csapadék következtében, a megnövekedett talajvízszintek, valamint a Dunaalmási-belvízcsatorna lefolyástalan szakaszát érintő területen elöntések alakultak ki. A mély fekvésű részek a talajvízből folyamatosan pótlódtak. A területen gazdálkodók bejelentése ill. a közös helyszíni bejárást követően október közötti időszakra el kellett rendelni a belvízvédelmi készültséget a sz. belvízvédelmi szakaszra. A védekezés során a Dunaalmási-belvízcsatorna Nyugati-ág km szelvényénél 1 db MHB 300-as szivattyút helyeztünk ki és üzemeltettük. 6