Passzívház, Aktív ház, Autonóm ház, Ökoház és megújuló energiák. 1x1. kézikönyv. Dél-Dunántúli

Átírás

1 Lépjen velünk a napkorszakba! Passzívház, Aktív ház, Autonóm ház, Ökoház és megújuló energiák 1x1 kézikönyv Dél-Dunántúli 7200 Dombóvár, Gyenis Antal u. 35. iroda@ddeik.hu Tel.: 74/ Fax: 74/ Szolgáltatási kör kialakítása és fejlesztése, innováció megalapozása, e-kereskedelem a Dél-Dunántúli Építőipari és Szolgáltató Klaszterben DDOP október

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Lépjen velünk a napkorszakba! Épületfelújítás az energiatakarékosság jegyében Autonóm ház, passzívház, aktív ház, ökoház Megújuló energiák Megvalósult passzívház, LEGO elvű építési rendszer Megvalósult aktív ház, könnyűszerkezetes építési móddal Passzívház, vázkerámia téglából Öko-passzív lakóépület Autonóm ház Hőkamera Autonóm ház séma Tagok felsorolása szolgáltatások szerint Telefon: 70/

3 Lépjen velünk a napkorszakba! Dél-Dunántúli Lépjen velünk a napkorszakba! A klímaváltozás, a globalizáció, a gazdasági válság okozta sötét felhők mögül a nap süt ránk. A borús jelen mellett a nap reménysugarai megoldást jelenthetnek korunk energia problémáira. A napenergia képes lenne fedezni energiaszükségletünk nagy részét. A globális létkérdések, a környezet pusztításnak és következményeinek sürgető nyomása miatt, halaszthatatlan civilizációs kényszert váltanak ki a problémák megoldására. Ennek a fejlődési kényszernek az eredménye egy új világ kialakulása ahol egy teljesen új ágazat alapjait rakjuk le új szakmák létrehozásával. A megújuló energiák globális elterjedése még Magyarországon is felgyorsult és megállíthatatlannak tűnik. Ez a folyamat reménykeltő mivel hazánk adottságai e tekintetben igen jók. A földrajzi adottságok mellett azonban elengedhetetlen az ehhez szükséges tudás mielőbbi megszerzése, gyakorlati alkalmazása. Ez az egyetlen járható út a jövőbe. A megújuló energiaforrások intenzív alkalmazása mellett ugyanolyan fontos a környezetvédelem, a fenntartható életmód. A napkorszakba való belépés egy küszöb átlépése, ami azt jelenti, hogy a korábbi szokásainkkal, beidegződéseinkkel felhagyunk és egy új szemléletet megtanulva a jelen és a jövő generáció érdekében megváltozunk. A tenni akaró társaságoknak, nonprofit és profit szervezeteknek gyártóknak, iskoláknak, önkormányzatoknak, kereskedőknek, szolgáltatóknak, vállalkozóknak, mindenkinek, aki felelősséget érez a Föld, az emberiség jövője iránt, tanulniuk kell állandóan, hogy a legjobb utat megtalálják az élhető környezet és életmód kialakításához. Az ellenérdekelt ipari, politikai lobbikkal szemben megoldást kell találnunk a kistérségekben a család önálló, a közüzemi hálózatoktól független működéséhez és az egyeduralkodó szolgáltatókkal szembeni anyagi függőség megszüntetéséhez. A következő lépés, amikor már a nagyobb közösség teszi ezt község, város, kistérség. A decentralizálás a helyi megoldások előtérbe helyezése környezetkímélést, energia megtakarítást, munkahelyteremtést a vidék esélyegyenlőségét teszi lehetővé. A Dél-Dunántúli Építőipari Klaszter ezen kiadványa kísérletet tesz arra, hogy a kölönböző építésmódok, megújuló energiák gyakorlati bemutatása mellett a szakmai és laikus közönség számára az információkat összegyűjtve egy helyen tegyen javaslatot a globális környezeti és energetikai problémák lokális megoldására. Ehhez az innováció az informatika, a specializáció ad segítséget. A klaszter tagok és a fogyasztók személyes kapcsolatra épülő együttműködése olyan komplex szolgáltatást ad, amelynek eredménye az élhetőbb környezet és a fenntartható életmód. Illés Károly DDÉIK klasztermenedzser iroda@ddeik.hu 3

4 Épületfelújítás az energiatakarékosság jegyében Épületfelújítás az energiatakarékosság jegyében A kézikönyvben a passzív házat, az autonóm házat, az ökoházat és az ezeket kiszolgáló megújuló energiákat új épületek megvalósításánál mutattuk be. Természetesen ezek a technológiák nem csak új házak építésénél, hanem a felújításoknál, bővítéseknél és korszerűsítéseknél is hasznosíthatók. Különösen fontos lenne középületeinknél követni a kisebb hőveszteség, nagyobb energia megtakarítás elvét. Éppen ezért az a gondolkodásmód megváltoztatását el kell érni a politikusoknál is. Ne a gázárat támogassák, ne annak áfáját csökkentsék, hanem a fosszilis energiahordozók helyett, a hőszigetelést, a nap-, a szél- és a geotermikus energia előállítását létrehozó (pl.: napkollektoros, hő visszanyerős szellőztetés, napelem, hőszivattyú, stb.) berendezések megvásárlásához és üzembe helyezéséhez adjanak állami segítséget. Ha ez megvalósul, akkor igaz lesz a mottó, hogy a fel nem használt energia a legolcsóbb!. Az idő múlásával, az építőanyagok öregszenek, az életmód változik, év után épületeink felújításra szorulnak. Ezt az épületszerkezetek, gépészeti berendezések korszerűsítésén kívül energetikai és fenntarthatóbb életmód szemszögéből is meg kell vizsgálni: Az első lépésben a kézikönyvben leírtak és bemutatott példák alapján változtassuk meg gondolkodásmódunkat. Második lépésben az épület hő technikai vizsgálatát végezzük el. Keressük meg a külső térelhatároló szerkezetek, falak, födémek, tető, nyílászárók hőveszteségi forrásait. Harmadikként ismerjük meg épületünk energia fogyasztását, és szerkezetét. Negyedikként szakemberek segítségével határozzuk meg épületünk energiai besorolását. Ez függ a hőszigetelés mértékétől, a nyílászárók minőségétől, a hővisszanyerős szellőző berendezés hatásfokától, a napelem, a napkollektor, szélgenerátor, hőszivattyú, stb. energiatermelő képességétől. Energia besorolás jelentése A + < 55 Fokozottan energiatakarékos A Energiatakarékos B Követelménynél jobb C Követelménynek megfelelő D Követelményt megközelítő E Átlagosnál jobb F Átlagos G Átlagost megközelítő H Gyenge I 341 < Rossz További teendők: Az épület hőigényének kiszámítása, az energiaforrások meghatározása, a hőleadások formája, az esetleges automatizálása, a megtakarítás és megtérülés kiszámítása. Nem érdemes külön vizsgálni és megvalósítani a hőszigetelést, a nyílászáró cserét és a megújuló energiák felhasználását. A leghatékonyabb megtakarítást akkor érjük el, ha a felújítást komplex módon kezeljük. A munkafolyamatok a következők: tervezés, hatósági egyeztetések, önkormányzat, pályázati lehetőségek kihasználása, beruházás költségeinek megállapítása. Milyen források állnak rendelkezésre: önerő, hitel, támogatás, esco, rokonok, lakáskassza. Az energiatanúsításon felül célszerű kiegészített tanúsítást mellékelni: felmérési, szigetelési tervek; rétegrendek; hőtechnikai értékek; gépészeti kapcsolási rajz; gépészeti szabályozás leírás; automatika, fényképek. A beruházás elkészülte után kövessük nyomon a megtakarításokat, adjunk tájékoztatást az eredményekről. A kiadványban bemutatott anyagok, gépek, berendezések leírásai segítenek választani a konkrét probléma megoldásában. A munkák elvégzéséhez szükséges szolgáltatók fellelhetők a DDÉIK szakmai névsorában. 4 Dél-Dunántúli 7200 Dombóvár, Gyenis Antal u. 35. iroda@ddeik.hu Tel.: 74/ Fax: 74/ Telefon: 70/

5 Autonóm ház, passzívház, aktív ház, ökoház Autonóm ház, passzívház, aktív ház, ökoház Autonóm házhoz autonóm ember kell. 1 Ertsey Attila Építész, Passzívházépítők Országos Szövetségének elnöke Dél-Dunántúli Az utóbbi időben az energiaárak elszabadulása és a klímaváltozás fenyegető következményei a passzívházakra, az energiahatékony és környezetbarát épületekre irányították a figyelmet. Sok új fogalom került a köztudatba, de jelentésük még sokszor nem világos, ezért először kíséreljük meg a fogalmak tisztázását. Ökoházak, bioházak Szalmaház építés közben, Penc, tervező: Ertsey Attila Elkészült szalmaház, Penc, tervező: Ertsey Attila A környezetbarát építészet már a 70-es években megszületett, a szmogriadók, a savas esők miatt pusztuló erdők, a természeti javak pazarlása és a környezet rohamos pusztulása ellenhatásaként. Az ökoház a környezettel való teljes összhangra törekszik, a korlátozott természeti erőforrásokat takarékosan használja és fenntartható módon működik, megújuló energiákat, víz- és energiatakarékos eszközöket, természetes és újrahasznosított anyagokat alkalmaz. A bioház a bioélelmiszerekhez hasonlóan az ember egészségére figyel. Felhasznált anyagai az egészségre nem károsak. Kerüli a műanyagokat, szerves oldószereket, a gépekkel, kábelekkel túlzsúfolt épületet. Minél több természetes építőanyagot használ, betonból is keveset. A vasbeton kalickák legyen az panel, vagy polisztirol zsaluba öntött beton építésbiológiai okokból nem tanácsolja. Ügyel a káros környezeti hatások kiszűrésére: az épület helyének kijelölésekor figyelembe veszi a radiesztézia tapasztalatait, kerüli a vízereket, a nagyfeszültségű távvezetékeket, a szennyezett környezetet. Ilyen öko- és bioházakat találhatunk a Zselic szívében újraalapított Gyűrűfű 2 ökofaluban. Az öko és bio követelményeknek a legjobban megfelelő építőanyagok közé tartozik a vályog, a szalmabála, de az égetett agyagtégla is. Az energiahatékonyság a 90-es évekig fontos volt, de nem kapott kiemelt hangsúlyt, a figyelem inkább a megújuló energiahasznosításra irányult. Először megjelentek a bioszolár fűtésű épületek, ahol a biomassza fűtést napkollektorok egészítették ki, melyek a használati melegvizet állították elő, és a fűtésrásegítésben is közreműködtek. A bioszolár házak esetében kezdetben még csak az átlagosnál jobban hőszigetelt épület volt a követelmény, így nagy költségmegtakarítás nem keletkezett, csak a gázfüggést váltották ki megújulókkal. Terjedése folytán megszülettek a bioszolár falufűtőművek, melyek távhővel látják el Burgenland falvainak egyre növekvő számát, melyek közül egyre több éri el az energetikailag önellátó státust. Mára a fejlődés szomszédunkban áttörésig jutott: Burgenland napenergia-hasznosításban világelső, és egyre nő az energetikailag önellátó települések száma. A megújulók aránya a teljes energiaellátásban 80 %-os (!), az új célkitűzés szerint 20 év alatt elérik a 100 %-ot! A mai szintet mintegy 30 év alatt érték el. Magyarország 5 % alatt kullog. A bioszolár technika több irányba ágazott el, a rendszer paramétereit változtatva születtek új és újabb megoldások. Az aktív és passzív napenergia-hasznosító elemek növelésével jöttek létre a szolárházak. A hőtároló puffertérfogat növelésével jöttek létre a szezonális hőtárolós épületek, melyek a nyáron begyűjtött napenergiát tárolták be a téli fűtés céljára. A hőszigetelés növelése vezetett később a passzívházakig. 1 Takács István polgármester, Kacorlak iroda@ddeik.hu 5

6 Autonóm ház, passzívház, aktív ház, ökoház Hídőrház, passzív irodaépület, Kőröshegy, tervező: Szekér László Passzívházak A környezeti állapotok gyorsuló romlása és az ökológiai lábnyomszámítás kidolgozása radikális fordulatot hozott az épületek energiaellátásában. A passzívház (PH) az épület hőveszteségét csökkenti a lehető legkisebbre. Ennek elsődleges eszközei a hatékony hőszigetelés, a legalább háromrétegű hőszigetelő üvegezésű nyílászárók és a hőhídmentes szerkezetek. Az ilymódon lecsökkentett hőveszteség következtében a légcsere jelentősége döntővé válik. A passzívház igazi újdonsága a hővisszanyerő szellőztető berendezés, mely téli üzemben a távozó használtlevegő hőtartalmának akár 90 %-át visszanyerve előmelegíti a beérkező frisslevegőt. Ehhez légtömör nyílászárók szükségesek. A beszívott frisslevegő előmelegítésére további eszközt kínál az ú.n. talajkollektor. A cca. 2 m mélyen a talajban vezetett légbevezető csövekben a szabadból beszívott levegőt téli üzemben a talajhő előmelegíti. Az így előmelegített levegőt a hővisszanyerő szellőztető berendezés melegíti tovább. A szabadból beszívott -15 C-os levegő, mire a lakótérbe jut, akár +15 C-ra melegszik. A gépi szellőztetés előnye a szabályozott, egyenletes, jó légállapot. A jól szigetelt térelhatároló szerkezetekkel karöltve a páralecsapódás, penészedés kizárt. A passzívházaknak is, mint minden épületnek, szüksége van a hatékony nyári napvédelemre, hogy ne legyen szüksége hűtésre, vagy ha az elkerülhetetlen például irodaépületek esetén, a hűtési energiaigényt passzív hűtéssel minimálisra csökkentsék. A talajkollektor nyári üzemben a kinti C-os levegőt lehűti cca. 25 C-ra, ezzel képes kiváltani a hűtést. A passzívházak fűtési energiaszükséglete a mai átlagos épületek kwh/m 2 év hőigényével szemben mindössze 15 kwh/m 2 év, mely kevesebb, mint a tizede a korábbinak. Egy ilyen alacsony hőigény esetén befolyásoló tényezővé válik a fűtött térben tartózkodó személyek hőleadása is. A használati melegvizet a passzívház általában napkollektorral, vagy olyan ú.n. kompakt berendezéssel állítja elő, mely a távozó használt levegőből hőszivattyú segítségével vonja ki a szükséges hőt. A passzívházak elnevezése onnan ered, hogy az aktív fűtési rendszer szerepe visszaszorul, vagy akár teljesen megszűnik. A passzívház a hőenergia-igény minimalizálására koncentrál, de ebből a szempontból nem fektet hangsúlyt a természetes építőanyagok használatára, vagyis az öko-bio szempontokra, tehát a passzívház minősítés megszerzésénél nem vizsgálják a beépített energiatartalmat, vagy az építésbiológiát. Itt rögtön érdemes kitérni arra az előítéletre, hogy a passzívházak ablakait nem lehet kinyitni. Az ablakokat-ajtókat általában szellőztetés céljából nyitjuk ki. Szellőztetésre a passzívházban nincs szükség. Mindazonáltal zárt ablakokra csak a fűtési szezonban és a legnagyobb nyári hőség két-három hetes időszakában van szükség, amikor mindenki amúgy is zárva tartja azokat. Az ezen kívüli időszakokban a nyílások tetszés szerint tárva-nyitva tarthatók. Ha valakinek mégis ellenérzése volna a mesterséges szellőztetéssel szemben, annak meg kell várnia a passzív hővisszanyerő szellőztetés technikai megoldásait ez még nem áll rendelkezésre -, vagy le kell mondania a passzívházról. Az ő számukra nyújt kielégítő kompromisszumot az alacsony energiaigényű ház. 6 Telefon: 70/

7 Autonóm ház, passzívház, aktív ház, ökoház Dél-Dunántúli Év szolárháza 2007 megosztott első díj, tervező: Ertsey Attila Alacsony energiaigényű házak A kifejezés német eredetű: Niedrigenergie Haus (NEH). Az Alacsony Energiaigényű Házak (AEH) követelményértéke Európában országonként különböző: a fűtési energiaigény kwh/m 2 év közt mozog. Ilyenek például a passzívházhoz hasonló, de hővisszanyerő szellőztetéssel nem rendelkező épületek. A légcserét itt többek között a páratartalom növekedését azaz a frisslevegő fogyását - érzékelő, passzív szellőzőelemek biztosítják. Épületenergetikai direktíva 2010 (EPBD) Jó tudni, hogy az Európai Unió Tanácsa április 14-i keltezésű direktívájában a következőket fogalmazta meg: (1) A tagállamok biztosítják, hogy: a) december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen, és b) december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek. Mit jelent a közel nulla energiaigényű épület? Ez az energetikailag önellátó épületeket jelenti. Az energetikai önellátás eléréséhez elengedhetetlen alapkövetelmény a legalább alacsony energiaigényű vagy passzívház szint elérése. A közel nulla követelmény már az elektromos energiaigény minimalizálását és saját forrásból való előállítását jelenti. Erre az autonóm házak képesek. Tehát 2018 után az EU már nem engedi új építés esetén alacsony energiaigényű háznál nagyobb hőigényű épület megvalósítását. A követelményértékek meghatározását azonban nemzeti hatáskörben hagyja. A passzívház nem lesz mindenkire nézve kötelező, mivel a közel nulla követelményhez az AEH szint is elegendő. Ez pedig hagyományos építőanyagokkal és hővisszanyerő szellőztetés nélkül is elérhető, például korszerű égetett agyag falazóelemekkel réteges falszerkezet nélkü l is, vagy földtégla fallal, a külső oldalon szalma hőszigeteléssel. Autonóm Házak Az autonóm házak alapelve a hálózatoktól független üzemelés valamint az épület teljes életciklusára kiterjedő fenntartható működtetés. Ez a természeti körforgás helyreállítását és a gazdasági fenntarthatóságot is jelenti. Az autonóm működés jelenthet teljes önellátást, de inkább az azt megközelítő önállóságot. Az önellátás elérése nehezebb, és nem feltétlenül szükséges. Az önállóság kooperációt követel meg, a szomszédos területek feleslegeinek és hiányainak közös kiegyenlítését. Ez leginkább hálózatos, decentralizált iroda@ddeik.hu 7

8 Autonóm ház, passzívház, aktív ház, ökoház Autonóm irodaház, Óbuda, tervező: Ertsey Attila rendszerben valósítható meg, sokkal költséghatékonyabban, mint az önellátás. Az önellátáshoz jelentős tartalékkapacitásokra van szükség, amit a hálózati kooperáció javarészt feleslegessé tesz. Az autonóm ház saját hőenergia-, háztartási áram-, ivóvíz- illetve használati vízigényét önállóan biztosítja. Szennyvizét maga kezeli, hulladékemissziója minimális vagy zéró. Építőanyagai is részei a körforgásnak, ezért alacsony beépített energiaigényű, természetes, vagy megújítható illetve újrahasznosított anyagokat használ. A passzív házak ma magas beépített energiatartalmú műanyag, vagy ásvány- ill. üveggyapot szigeteléssel és gyakran öntött betonból készülnek. Az Autonóm Házban bemutatott három falszerkezet a természetes építő- és hőszigetelőanyagokra mutat példát. A szalmabála-ház favázas tartószerkezetű épület, 50 cm szalmabála kitöltő falazattal, kétoldali vastag vakolattal a tűz ellen. A másik példa a favázas vályogfalazat, szalma hőszigeteléssel. A harmadik az újrahasznosított papírból készült papírpehely-szigetelés. Mindhárom szerkezet alkalmas a passzívház technológiára is. a vizek megfogása és tározása. Ugyanez igaz épületeinkre. A felhőszakadások vizét nagy ciszternákban kellene felfognunk és betárolnunk ínséges időkre. Az esővízzel a vízfogyasztás 1/3-át kiválthatjuk. A szürkevíz-visszaforgatással a megtakarítás 50 % fölé emelkedhet. Saját kút esetén az önellátás 100 %-ossá válhat. A megtisztított szennyvizet pedig öntözésre vagy talajvíz-pótlásra fordíthatjuk, nem utolsósorban a növényi tisztítók nyáron képesek a megtisztított szennyvíz akár 100 %-át is elpárologtatni. Ez aktív klímavédelmet jelent. A víztakarékosság már sokak számára azonos fajsúlyú a fűtésszámlával. Magyarország egyes területein a befektetői érdekeknek kedvező, nagy, regionális szennyvíztisztító-rendszerek megvalósulása csillagászati magasságba emelte a víz-és csatornadíjakat. Az 1000 Ft/m 3 -t elérő díj egy család részére havi Ft-os költséget is jelenthet, melyet azért fizetünk, hogy elvigyék tőlünk a vizet. A telken belüli, autonóm rendszerekkel részben vagy teljesen leválhatunk a hálózatról. A humusz védelme Az ivóvíz után a harmadik stratégiai eszköz a termőföld lesz. A termőtalaj pusztulása a sivatagosodással párhuzamosan világszerte rohamos ütemben nő. Létfontosságú a folyamat megállítása és a termőtalaj védelme, valamint a humuszképződés elősegítése. Ezt a célt szolgálja az Autonóm Házban a komposztálás és a komposztáló toalett. 8 Vízhatékonyság Az Autonóm Ház a passzívházon túlmenően nemcsak a fűtésre, hanem az áramellátásra, a vízháztartásra, hulladékgazdálkodásra és a működés minden elemére figyelmet fordít. Miért van erre szükség? Ma az energia áll a figyelem középpontjában, mivel a fosszilis készletek fogynak, és a CO2- emissziót a klímaváltozás miatt csökkentenünk kell. Az energia mellett ma már stratégiai eszköz az ivóvíz is. Amit az ország nagyban is átél, ugyanaz történik kicsiben. A Kárpát-medence művelt területei a tavaszi árvizek és a nyári aszályok szélsőségei közt hánykolódnak. Néha túl sok a víz, néha túl kevés. Az Alföldön különösen a Duna-Tisza közén a sivatagosodás jelenségei állandósultak. Elsődleges teendő lenne túlélésünk érdekében az árhullámok idején AquaCycle visszaforgató rendszer szennyvíz zuhany és fürdővíz tisztított víz ívóvíz Telefon: 70/

9 Autonóm ház, passzívház, aktív ház, ökoház Dél-Dunántúli A háztartási szerves hulladékot nem szabad ivóvízzel szennyvízzé hígítani, vagy lerakóra vitetni. A természetes körforgásnak megfelelően helye a komposztban van, ahonnan a talajba kerül. Lehet alacsony energiaigényű házat is autonóm házzá fejleszteni, de az autonóm házhoz kétségtelenül a legrövidebb út a passzívházon keresztül vezet. Fűtés tekintetében az autonóm ház használhat fenntartható biomassza-fűtést, ahol a szükséges, igen csekély mennyiségű biomasszát külső forrásból szerzi be. A teljes önellátást akkor valósíthatja meg, ha a fűtést hőszivattyú biztosítja, és annak áramigényét is maga termeli meg. Az autonómia eléréséhez szükséges a háztartási berendezésekre (konyhagépek, mindenfajta energiafogyasztó és vízfogyasztó berendezés) is a víz- és energiatakarékossági követelményeket megfogalmazni. Az Autonóm Ház kiállítás ilyen berendezésekre mutat példákat, az energia-és víztakarékos mosógéptől kezdve a LED-világításig és víztakarékos csaptelepekig. Áramellátását általában szél- és napenergia segítségével hibrid rendszerrel, azaz szélgenerátorral és fotovoltaikus elemekkel fedezi. A rendszer lehet szigetüzemű, vagy a hálózattal együttműködő. Szelíd technológia vagy intelligens épület? További elvárás egy autonóm házzal szemben a szelíd technológiák alkalmazása: a lehető legkevesebb elektromosság, gép és elektronika alkalmazása, hogy a ház alapműködése áramszünet vagy elektronikai zavar esetén is fenn tudjon maradni. Ezért az olyan passzív megoldások illenek ide, amelyek tényleg passzívak: szellőztetőgép nélküli paszszív szellőzés, természetközeli szennyvízkezelés (nádgyökérzónás szennyvíztisztító), komposztáló toalett, stb. Az intelligens épület és a teljes automatizálás irányait az autonóm ház igyekszik elkerülni. Minél kifinomultabb a technológia, annál sérülékenyebb. Bizonyos épületeknél az épületautomatizálás elkerülhetetlen, de minden esetben célszerű törekedni a gépészet minimalizálására. Az autonóm működés jelentősége messzebbre mutat. Egy falut vagy kistérséget is lehet autonómmá alakítani, erre az említett burgenlandi példák mellett egyre több hazai törekvés is ismert. Aktív házak, zéró CO 2 -épületek Az aktív ház nem más, mint egy olyan passzívház-közeli épület, mely saját áramellátással rendelkezik. Ez tehát általában egy közel autonóm épületet jelent, ahol a napelemmel megtermelt áram biztosítja a részleges vagy teljes függetlenedést az elektromos hálózattól, jellemzően némi többlet-elektromosságot termelve. A Zéró CO 2 -épületek a klímaváltozás élharcosai volnának, ha a követelmény valóban teljesülne. A definíció azonban nem egységes. Az emissziócsökkentés jelenthet biomassza-fűtést, ahol az eltüzelt biomassza CO 2 -semleges működést tesz lehetővé, vagy jelenthet hőszivattyús fűtést-hűtést. Ez esetben azonban fölmerül a kérdés, vajon a felhasznált áramot milyen forrásból szerzi be az épület? A Zéró CO 2 -emisszió ugyanis csak zöldáram használata esetén teljesül. A korrekt követelmény a zéró CO 2 -emissziót a primerenergiára vonatkoztatja. Ertsey Attila építész, Velux aktívház, Ausztria iroda@ddeik.hu 9

10 Megújuló energiák Miért kell a megújuló energia? A klímaváltozás felgyorsulása, a fosszilis energiahordozó készletek csökkenése, a politikusokat lépésre kényszeríti. A környezet károsításának megállítása, az energia függetlenség elérése, a megújuló energiák alkalmazása az egyetlen járható út. Az Európai Parlament által kiadott direktíva célkitűzései között szerepel a lekötetlen mezőgazdasági kapacitások felhasználása, vidékfejlesztés, a szükséges eszközök kifejlesztése, gyártása. Magyarország esetében a teljes energiafelhasználás 13 %-át megújuló energiaforrásokból kell fedezni 2020 végére. Ezen belül az egyes megújuló energiaforrások arányát nekünk kell meghatározni. Több szóbajöhető megújuló forrás alkalmazására kerülhet sor. A geotermikus lehetőségeink földrajzi, geológiai adottságok miatt kiválóak. A napfényes órák száma jobb mint Ausztriában, Németországban vagy Svájcban, hiszen nálunk évi órán át süt a nap, földrajzi elhelyezkedéstől függően. A napenergia hasznosítása mégsem terjed. Biomassza termelési potenciálunk is jelentős, mivel a mezőgazdasági termelés visszaesése több százezer hektárt érint. Az ismert Északnyugat Délkelet irányú szélfolyosó alkalmas szélerőművek létesítésére. Ismeretes továbbá a vízerő alkalmazásával kapcsolatos polémia, miközben a kiskörei vízlépcső védett természeti értékeknek ad otthont, és inkább hasznos környezeti hatással, mint károkkal. Eközben a bősi erőműben megtermelt és számunkra is járó évi több milliárd Forint értékű villamos energiát teljese mértékben a szlovák fél használja fel anélkül, hogy az üzemeltetés során környezeti károkat okozna. Megállapítható, hogy jó természeti adottságaink ellenére a megújuló energiaforrások kihasználása elmarad a lehetséges és a kívánatos mértéktől. Az összes energiából az épületek mintegy 40%-ot használnak el. Épületeinknél tehát igen nagy jelentőséggel bír, hogy a fosszilis energiákat milyen mértékben tudjuk megújuló energiákkal helyettesíteni. Az épületeknél leginkább használható technológiákat, berendezéseket soroljuk fel, a későbbiekben pedig leírásukat, képeket mutatunk be róluk. A megújuló energiák fajtái: Napelemek a napsugárzás hatására elektromos áramot termelnek Napkollektorok a napsugárzás segítségével használati meleg víz előállítását, a fűtés rásegítést oldják meg Hőszivattyú a talajban raktározott energia kinyerése talaj kollektorral, talaj szondával, talajvizes-, levegős technológiával Biomassza növényekben tárolt energia felhasználása (pellet, biogáz, energia növény) Szélenergia villamos energia termelés, vízhúzatás Vízi energiák villamos energia termelés A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TÁRSADALMASÍTÁSA Véghely Tamás 1, okl. villamosmérnök, Megújuló energia vezető tanácsadó Bevezetés A megújuló energiákkal való foglalkozás társadalmi szükségszerűség A termelés és fogyasztás jelenlegi rossz gyakorlata a természeti források kimerüléséhez, a környezet gyors és nagy mértékű pusztulásához, a fajok kihalásához vezethet. Az életközösségek olyan veszélyben vannak, melyről mit sem sejtenek. A fejlődés előnyeiből nem mindenki részesül egyenlően, a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre mélyebb. Az igazságtalanság, a szegénység, a tanulatlanság, illetve az erőszakos konfliktusok mindenhol elterjedtek és határtalan szenvedést okoznak. Az emberi népesség példátlan, robbanásszerű növekedése az ökológiai és társadalmi rendszerek túlterheléséhez vezet. Mindez alapjaiban veszélyezteti a globális biztonságot. A tendenciák súlyosak, de találhatók kielégítő megoldások. Az előttünk álló feladatok Miénk a választás: vagy létrehozunk egy globális együttműködést a Föld és önmagunk védelmére, 1 Az ISES (Nemzetközi Napenergia Társaság ) tagja (1997); A MNT a Magyar Napenergia Társaság tagja (1997); Magyarország első napelem gyárának egyik igazgatója ( ); Az MMESZ, a Magyar Megújuló Energia Szövetség alapító tagja (2005), az elnökség tagja, az Etikai Bizottság elnöke, a Napenergia szekció titkára; A közép Pannon Napenergia klaszter alapítója, elnökségi tag, 10 Telefon: 70/

11 Megújuló energiák Dél-Dunántúli vagy kockára tesszük az élet sokszínűségét és a saját életünket. Alapvető változtatásokra van szükség értékrendszerünkben, intézményeinkben és életmódunkban. Tudatosítani kell magunkban, hogy ha alapvető szükségleteinket kielégítettük, a továbbfejlődést nem az jelenti, ha egyre többet akarunk birtokolni. Jelenlegi tudásunkkal és technológiánkkal elláthatnánk az egész emberiséget, a környezet terhelését pedig mérsékelhetnénk. A globális polgári társadalom megjelenése új esélyeket ad egy demokratikus és humánus világ építésére. Környezeti, gazdasági, politikai, társadalmi és szellemi feladataink összefüggnek egymással együtt komplex megoldásokat találhatunk. Korunk feladata a lehetséges következtetések felállítása és a túlélési stratégiák megalkotása. Az akut társadalmi problémáink vissza-visszatérő jelentkezése és ezek elemzése azt mutatja, hogy a problémák jelentős többsége teljesen vagy domináns mértékben visszavezethető a jelenlegi energiatermelési, birtoklási, illetve elosztási folyamatokra. A jelenlegi állapot és a mai folyamatok fő tendenciái, az utóbbi mintegy éves technikai és gazdasági fejlődés eredménye, mely abszolút mértékben nélkülözi a Földünket, környezetünket, társadalmainkat, emberi létünket fenyegető veszélyek mai ismeretét. Az olaj és szénhidrogén lobbi hálójában vergődő politika lassan és késlekedve reagál a társadalmat fenyegető folyamatokra, ezáltal saját maga növeli azt a kockázatot, melyet inkább hivatott lenne csökkenteni. A tudományos és tényszerű megállapítások ellenére bizonyos csoportok alapvető érdeke a status quo fenntartása, ám az egész emberi faj az Emberiség érdeke, hogy az energiatermelés és elosztás mielőbb új technikai eszközökkel és új formákban történjen. Azonnali és alapvető paradigmaváltás szükséges. Ez a változás a társadalmi és üzleti élet szinte minden területét érinteni fogja. Elsősorban az energiatermelési, elosztási és energiafelhasználási, energia hatékonyság az érintett területek, de mivel ez alapvető kihatással van a társadalom és gazdaság minden részére, az itt bekövetkező változások további mélyreható változásokat indukálnak az építészetben, a közlekedésben, és a mindennapi gondolkodásunkban. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az emberiség a jelenlegi állapotból mielőbb eljusson a napkorszakba melynek kapui már nyitva állnak. Energia birtoklás Az energia hordozók birtoklása ma a szén, kőolaj, földgáz készletek birtoklását jelenti. A készletek többsége politikailag, társadalmilag instabil térségekben van. A világ gazdasága és életünk függ az energiaellátástól. A készletek nagysága pontosan nem ismert, de köztudott, hogy véges és komoly szakértői becslések (Shell) azt is jelzik, hogy kimerülőben vannak. Ennek ellenére még mindig készülnek hosszú távú tervek, melyek inkább a hagyományos energiaforrásokra építenek. Ilyen tervek elvonják a forrásokat a jövő fejlesztéseitől, ezért károsak, a fejlődés gátjai. A kimerülőben lévő készleteink nemcsak egyszerűen energiaforrást jelentenek de fontoljuk meg, hogy ezek az anyagok egyben fontos nyersanyagok, alapanyagok is, az ipar számára. A velük való takarékoskodás éppen ezért alapvető fontosságú. Energiát már más eszközökkel is képesek vagyunk kinyerni a környezetünkből, elégetni (mely teljes megsemmisítést jelent) dőreség. A készletek fogyása egyben a zsarolási potenciál növekedését jelenti. Ez tovább növeli a feszültségeket. Energia termelés A jelenlegi energiatermelési módszerek mind technikailag, mind szervezettségükben, mind társadalmi szervezettségi formájukban elavultak. Az égetéses erőműveink elöregedtek, hatásfokuk leromlott. Az atomerőművek korábban észlelt és kimutatott, megtapasztalt veszélyei nem múltak el igazából, csak a róluk szóló kommunikáció változott. A hidrogén fúziós energia előállítás technikailag még nem áll rendelkezésre. Az évente igényelt energia mennyisége is rohamosan nő. A rohamosan növekvő népesség egyre több energiát igényel. Ha fejlődő világ mely piacot biztosíthat a nyugati beszűkülő piacok helyett ugyanolyan technikával termeli meg az energiát, mint ahogy mi tettük ezt évig, akkor ez súlyosbítólag hat környezetünkre és erősíti a klíma veszélyeztetettséget. iroda@ddeik.hu 11

12 Megújuló energiák Jelenleg a népesség mintegy 20 %-a termeli meg az energia 80%-át és ugyanez az 20 % használja el az energia 80 %-át. A fejlődő országok részére ebből igazából semmi nem jut. A Föld lakosságának mintegy %-a soha nem jut energiához, és ha ezeket az állapotokat konzerváljuk, akkor a következő évben nem is lesz módjuk energiához jutni. Ezért mielőbb át kell térnünk új módszerekre. Energia elosztás Az energia elosztás technológiája ugyan fejlődött de alapvető formáját illetően nem változott. Koncentrált erőművek termelik meg az energiát melyet elavult villamos hálózatok osztanak szét. Az elosztási veszteség tetemes % között változik a módszerektől függően. A veszteségek jelentős része kiváltható lenne amennyiben más módszereket és más forrásokat alkalmaznánk, illetve ha helyi igények fedezetére helyileg megtermelt energiát használnánk. Ennek mértéke % is lehet. Az ellátás biztonsága érdekében megfelelő műszaki megoldásokat kell kiépíteni. Ebben nagy szerepe van a meglévő elosztó rendszereknek, ezért az új rendszerek kialakítását, fejlesztését a helyi áramszolgáltatókkal partnerségben kell kialakítani. Erre utalnak a külföldi adatok és példák melyek egyértelműen mutatják, a lokálisan meg termelt energia fontosságát és az erre épülő SMART-GRID energia-közösségek jelentőségét. A program szükségszerűsége és társadalmi igénye Sajnálatos, hogy a megújuló energiákat illetően egységes központi oktatás hazánkban gyakorlatilag nincs, illetve nem minden területen áll egyenlő mértékben rendelkezésre. Az eddigi közoktatási rendszereket bizonyos mértékig képes volt segíteni a család azzal, hogy a szülők maguk is iskolavégzett polgárok besegítettek a gyerekeknek a tanulás során. Sajnos a megújuló energiák esetében erről nem lehet szó, hiszen ez szinte mindenki számára teljesen új terület, a lakosság % részére ez a technika nem ismert. Ezért a család nevelő szerepe, tapasztalata, ezen a területen gyakorlatilag elhanyagolható. Így a megújuló energia oktatás bevezetése a közoktatásba ebben az értelemben jelentősen hozzájárul az esélyegyenlőség fenntartásához! Az oktatás egységessége egyenlő esélyeket is biztosít! Megújuló Energiák Társadalmasítása c. program alapillérei A program 4 fő alappillérre épül. Az első a gazdasági szektor: A feladat a megújuló energiahasznosító eszközök minél szélesebb körű elterjesztése, az iparban, mezőgazdaságban, közlekedésben, városban és falun, tanyán, köz-, és magán épületeken(ben) szóval tömegesen. Az alkalmazások komplexitásának, nagyságának, és számosságának növelése. Ez a szektor a kritikus tömeg elérése után a gazdaság motorjává, húzó ágazattá fog válni, segít a gazdaság stabilizálásában, a munkahelyek megőrzésében, fejlesztésében (számos külföldi példa igazolja). Az alkalmazások számának növekedése azt is fogja jelenteni, hogy szükség van ilyen berendezések, erőművek szakszerű megvalósítására, telepítésére, karbantartására, áthelyezésére, átalakítására, javítására, bővítésére, stb Továbbá: mivel ez egy igen innovatív terület, így további jelentős szinergikus hatások is kimutathatók a kutatás fejlesztés területén. A második pillér az oktatás-képzés (kutatás): A gazdasági szektor működtetésének fontos és elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő számú, megfelelően képzett szakember álljon rendelkezésre, megfelelő időben. A jelenlegi szakembergárda, mely ugyan rendelkezik a hagyományos energiaforrások kezelésének gyakorlatával, többnyire nem kellően felkészült a megújuló energiákhoz szükséges tudással. Nem szabad lebecsülnünk a szakismeret szükségességét ezen a területen, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a szakemberek igenis igénylik a mélyebb ismereteket de nincs lehetőségük ezt kellő minőségben megkapni. A szakemberek ezért ki mit talál módon, önképzéssel lesik el a szakmai fogásokat az esetek többségében ez inkább azt jelenti, hogy vak vezet világtalant. Ez sajnos a kivitelezések esetében megmutatkozik. Ezért a Komplex Megújuló Energia Képzés társadalmi igényt testesít meg, társadalmi szükségszerűség. Ha hihetünk a klímakutatók előre jelzéseinek, ig alig van időnk néhány olyan generációt kinevelni, akik majd képesek lesznek felelősen szembenézni a problémákkal, azokat időben, megfelelő módon felismerni, és túlélő módon reagálni a kihívásokra. Ezért oktatási képzési programot szükséges kiterjeszteni: a teljes életkor vertikumra (élethosszig tartó tanulás, Life Long Learning) és a teljes szakmai vertikumra (ide tartozik az összes megújuló energiaféleség és a kapcsolódó területek, ugy mint, a környezetvédelem, hulladék kezelés, a fenntartható fejlődési stratégiák, öko-szisztémák ismerete és tudománya, a ciklusok, stb,) a lehető legteljesebb mértékben. 12 Telefon: 70/

13 Megújuló energiák Dél-Dunántúli A cél, minél előbb kinevelni egy (inkább több) generációt, akik képesek lesznek a ma még többnyire ismeretlen feladatokat megoldani. Az oktatást legfiatalabb generációnál, kisgyermekkorban kell elkezdeni, így biztosítható a költség hatékony, gyors, biztos végrehajtás. Ezzel együtt párhuzamosan biztosítani szükséges a magasabb életkori osztályok képzését is egészen főiskolai egyetemi szintig, beleértve post-graduális képzéseket, illetve PhD és egyéb fokozatok megszerzését. Különös gondot kell fordítani a szakoktatói és szakmunkás képzésre is. A meglévő szakmákat át kell képezni az új követelmények és lehetőségek szerint. ( Technológia váltó szakmunkás képzés ). A szakoktatói intézmények többsége némi kis változtatással alkalmas a feladat végrehajtására. Szükséges egy szakoktatói grémium kiképzése, akik a tudásukat mielőbb képesek lesznek továbbadni. ( Tudásmegosztó programok ) A társadalmasítás folyamatának egyik legfontosabb eleme a komplex megújuló energia képzés. A képzési program szerkezete ezért oly módon lett megalkotva, hogy lefedje a teljes életkor vertikumot és szakmai mélységében kiterjedjen az összes megújuló energia féleségre. Az oktatók feladata ugyanakkor felkészíteni a jövő mérnökeit arra, hogy képesek legyenek ezzel a küldetéssel megbirkózni. A harmadik pillér a média területe A média mindig is fontos szerepet töltött be új folyamatok bemutatásában a társadalmi elismertetés megszerzésében ezért most is fontos feladata van. Széles körben való szakszerű ismertetéssel elő kell segítenie a megújuló energiák elterjedését, a közhangulatban a szakmaiság szükségességének erősítését. Mindezt csak úgy tudja megtenni, ha az újságírók, szerkesztők és riporterek is a jelen helyzetnél jóval képzettebbek ezen a területen. A média elősegítő szerepét mindaddig fenn kell tartani, mig a megújuló energiák elterjedtsége nem éri el az adott területen (ország, térség, ) való fennmaradáshoz szükséges kritikus tömeget. A média kommunikációs eszközöket be kell vonni a napi információs folyamatokba. A médiát a lehető legteljesebb értelemben kell értelmezni (elektronikus, nyomtatott, video/audio). Funkciójában ide kell értenünk a részben tudományos (ismeretterjesztő) előadásokat, a nem tisztán szakmai jellegű konferenciákat, illetve a civil kezdeményezésű népszerűsítő rendezvényeket is. A negyedik pillér a jogalkotás területe A magyar viszonyok rendkívül sajátosak a nemzetközi összehasonlítások tükrében. A sajátosság több alapvető forrásból ered. Az egyik alapvető tényező a környező országokhoz és a világ átlaghoz viszonyított jelentős lemaradásunk. A másik, Magyarország különlegesen kedvező de jelenleg, és ki tudja meddig, kihasználatlan adottságai. Társadalmi és geopolitikai tényezők. A politikai akarat késlekedése. A fejlődést gátló lobbi csoportok aktivitása. A következő, ugyancsak fontos tényező, hogy az Európai Úniós országok közül, egyedül nálunk nincs Megújuló Energia Törvény. Röviden összefoglalva hazánk mintegy éves lemaradásban van több területen is: A megújuló eszközök telepítése, ezek elterjedtsége (minden szegmensben!) Egységes törvényalkotás hiánya Egyszerűsített engedélyezési eljárások a jelenlegi túlhatározott (kusza) gyakorlat helyett Alacsony volumenű támogatási rendszer Adminisztratívan túlbonyolított pályázati rendszer Ezért a társadalmasítás egyik legfontosabb területe a megfelelő, a fejlődést elősegítő, jogalkotás, törvényi háttér megteremtése. Megújuló Energia Törvény megalkotása A VET (villamosenergia törvény) módosítása Valós nemzeti fenntartható fejlődés és megújuló energia stratégia megalkotása Egyablakos engedélyezési ügyintézés bevezetése, kistérségi központokkal Megújuló Energia Hivatal felállítása Szakképzett hozzáértő hivatalnokok, hatósági személyek alkalmazása kiképzése A pályázati rendszer volumenének növelése, adminisztratív egyszerűsítése A Zöld Alkotmány mint a legmagasabb rendű jogi fórum a környezetvédelem és a saját túlélésünk biztosítása érdekében- létrehozása Felhasznált irodalom és források IPCC jelentés magyarul h t t p : / / w w w. k v v m. h u / c i m g / d o c u m e n t s / Eghajlatvaltozas_2007.pdf címen. A teljes jelentés az ENSZ hivatalos nyelvein a www. ipcc.ch címen olvasható IAEA Power Reactor Information System library.iea.org/dbtw-wpd/textbase/pamsdb/search. aspx?mode=cc iroda@ddeik.hu 13

14 Dél-Dunántúli Megújuló energiák társadalmasítása 14 Telefon: 70/

15 Megújuló energiák társadalmasítása Dél-Dunántúli 15

16 Magyarország ELSŐ minősített passzívháza Megvalósult passzívház, LEGO elvű építési rendszer Hazánk első nemzetközileg elismert minőségű passzívháza Bauland típusú családi ház. 16 Átadásának ideje: február Nettó alapterülete: 126 m 2 Kulcsrakész ára: Ft + Áfa/m 2 Fűtésrezsije: Ft/hó Autonóm (közművektől független) házzá alakítható Helye: Szada (Pest megye) Minősítő intézmény: PHI - PassivHaus Institut Darmstadt (1991-ben a világ első passzívházát kidolgozó és megépítő Prof. Dr Wolfgang Feist által vezetett, rendkívül szigorú energetikai követelményeket támasztó intézet) Tervezte: Szekér László Fűtési energiaeredménye Az épület négyzetméterenként évente mindössze 13 kwh energiát használ fűtésre a kiegészítő fűtéssel együtt. Légkondicionálóra nincs szükség, a hűtést ugyanis a talajkollektor megoldja. Kiegészítő fűtés Csak a közlekedőben és a vizes helyiségekben vizes keringetett fűtési rendszer lett lefektetve, mint egy padlófűtés a hőérzet javítása érdekében. Kinti -10 fokos hőmérséklet esetén is mindössze 1,5 kwh fűtési teljesítményt igényel. Ez az energia egy hajszárítás során keletkező hőmennyiséggel egyenlő. Gáz nincs bevezetve. Hővisszanyerős szellőztető rendszer Az épületben található PAUL hővisszanyerő gép fektetett REHAU AWADUCT ezüst bevonattal ellátott vízszintes osztó-gyűjtő nélküli talajkollektorral került kiépítésre előfűtésre és előhűtésre. A berendezés az elhasznált szobahőmérsékletű belső levegőt kiszívja és annak hőjével felmelegíti a beérkező, friss levegőt. A rendszer két óra alatt elvégzi a ház teljes légcseréjét. Fogyasztása nem éri el egy A++ energiaosztályú hűtőgép fogyasztását. Melegvíz előállítás A használati melegvíz előállítása vákuumcsöves napkollektorok segítségével történik. Nyílászárók Fa-alu hőszigetelt profillal, 3 rétegű, nemesgázzal töltött nyílászárókkal rendelkezik. Passzívház mítoszok Mítoszok az írással nem rendelkező kultúrákban terjedtek és mégis ma, a XXI. századaban a passzívházakkal kapcsolatban élőbeszéd formájában és nemegyszer önjelelölt mesteremberek által terjesztett meghatározások, tudott és tudni vélt legendák keringenek. Ezen írás nem titkolt célja az ilyen irányú mítoszok megerősítése vagy megdöntése. A passzívház egy olyan épület, melyben a kellemes belső klíma mind nyáron, mind pedig télen hagyományos(aktív) fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. Ez annak köszönhető, hogy a paszszívház extrém jó hőszigeteléssel rendelkezik, mind az aljzat, a falak, a födém, mind pedig a nyílászárok tekintetében. A szellőztetés egy passzívházban mindig kontrollált módon, hővisszanyerővel ellátott szellőztető berendezéssel történik. Így egyrészről folyamatosan biztosított a kiváló levegőminőség, másfelől a szellőztetési hőveszteség is a töredékére csökkenthető. Tehát a passzívházban fellépő összes hőveszteség olyan minimális, hogy annak pótlásához nincs szükség külön fűtési rendszer kiépítésére, a fűtés jelentős részét a házban jelenlévő passzív energiaforrások biztosítják. Legfőbb passzív energiaforrás az ablakokon keresztül beérkező napfény, valamint a gépek és a bentlakók által leadott hő. Az autonóm ház egy olyan passzívház, mely a hálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül tud működni. Ezt úgy képes elérni, hogy igényeit kizárólag a természet megújuló forrásaiból nyeri. Telefon: 70/

17 Megvalósult passzívház, LEGO elvű építési rendszer Passzívház Isten mentsen, nem tudja, hogy ott még az ablakot sem lehet kinyítni Ez a mítosz talán egyidős az energiatudatos építészettel. A biztonság kedvéért szögezzük le: A paszszívházban lehet és szabad ablakot nyítni, sőt előfordulhatnak speciális esetek mikor kifejezetten javasolt. A szellőztetés szerepe a lakótérben felhalmozott magas pára és CO2 tartalmú levegő friss oxigéndúsra cserélése és a megfelelő páratartalom beállítása. A mai szabvány, főként az ablakoknak köszönhetően, minden épület esetén, tartósan légzáró kivitelezést ír elő, ezért óránként minimum 5-10 perc szellőztetés az előírt, még éjszaka is. A paszszívházban a szellőztetés állandó, automatikus és magas hővisszanyerési hatásfokkal működik, tehát nem a lakóknak kell gondoskodni a szükséges szellőztetésről, magasabb komfortot jobb életminőséget és olcsóbb fenntartást eredményez. És mi történik áramszünet esetén? Ez esetben a szellőztetés javasolt, akár a hagyományos épületben. Vannak mítoszok lélegző szerkezetekről, de ezek már inkább mese kategóriába tatoznak. Elő szervezetek tudnak lélegezni, épületeink maximálisan páraáteresztő képességgel rendelkezhetnek. A legjobb ilyen szerkezetek természetes anyagot tartalmaznak, teherhordóként pl.: fa, agyag vagy vályog, szigetelésként: celulózt vagy gyapjút. Sajnos pont ezek a legdrágábbak. De nem csak a teherhordó és a szigetelő anyagok a mértékadók, hanem a teljes szerkezet festéssel együtt. Páraáteresztő szerkezet esetén nem alkalmazhatunk hagyományos diszperziós festéket (több mint 80%-ban ez az elterjedt), csak mészfestékeket vagy speciális páraáteresztő bevonatokat. Külső oldalon sem használható az elterjedt műgyanta alpú vékonyvakolat csak a drágább szilikátos. Ha mindenből a legjobbat használtuk akkor is a pára maximum 3-5%-a távozik a szerkezeten keresztűl a maradék 95-97% ekkor is a szellőztetésre marad. Dél-Dunántúli A passzívházban egy gyertyával lehet fűteni Ez a mítosz már túlzottan optimista. Ugyanakkor attól függ, hogy mit értünk fűtés alatt és mik az elvárások. Tapasztalatok szerint egy Magyarországon épített minősített passzívházban télen sem megy a hőmérséklet C alá, főként a szoláris nyereségnek köszönhetően. De természetes az elvárt C-hoz kiegészítő fűtésre van szükség. Talán nem mindenkinek törvényszerű, de egy épületet azért kell fűteni, mert az energiát veszít. A szadai, az első hazai minősített passzívház 126 m 2, -15 C-nál a vesztesége 1500 Watt, ez annyi mint egy komolyabb hajszárító, de ennyi energia szabadul fel, ha 6 ember az épületben tartozkodik vagy meggyújtunk 20 db gyertyát. Természetesen ettől függetlenül, minden épületet ellátunk a szükséges fűtéskiegészítéssel, így általában a passzívházak is termosztáttal vezérelhetők. Csak a fenntartási költségekben van a külömbség, ha fogyasztást átszámoljuk gázra Szadán 165 m 3, egy kb.: 10 éve hagyományos módon épült családi házban m 3 gázra van szükség évente. Egy passzívház felépítése sokkal többe kerül, mint egy hagyományos ház Szerencsére ma már ez a megállapítás sem igaz, egyszerűen a költségek eltolódnak az épületszerkezetek felé. A szigetelések vastagsága passzívházak esetén, az épület formájától függően, cm, szemben a hagyományos 5-10 cm-rel. Az épületek alapozásához lemezalapra van szükség, a hagyományos sávalapok hőhídasak. A nyílászárók légtömörek és 3 rétegű üvegezéssel vannak ellátva. Ezek természetesen többe kerülnek a megszokottnál. A gépészet viszont a szükséges szellőztetéssel együtt sem éri el a hagyományos házak költségeit, tapasztalatok szerint hagyományos ( m 2 ) méretek esetén Ft/m 2 között meg kell állnia. Magyarország első minősített passzívháza kulcsrakészen br Ft-ba került m 2 -ként. Passzívház, ó az nagyon egyszerű, azt már mi is építettünk. A hatékony minőségbiztosítás a passzívház standardban egy valódi gyenge pont. Ma Magyarországon divat passzívházakról beszélni, tervezni vagy azt építeni. Minden megrendelőnek azonban tudnia kell: nincs igazi biztosíték a kész épület minőségére. Az egyetlen kötelező előírás a légtömörségi vizsgálat. Vannak viszont árulkodó jelek: Ha tervezés során nem készül PHPP számítás, vagy a tervező nem tudja mi az, vagy nem tartja szükségesnek biztosan nem lesz passzívház a készülő épületből. Vagy ha a tervező, kivitelező nem tud felmutatni már minősítéssel rendelkező épületet szintén nagyobb körültenkintéssel kell eljárni. Nemcsak a hirdetésben, de a szerződésben is passzívháznak kell szerepelnie. Passzívház bizonyítványt kizárólag a PHPP alapján állíthatnak ki, a darmstadti Passivhaus Institut engedélyével. Ára kb.: Euro. Bauland H-2151 Fót, Garabonciás u info@bauland.hu iroda@ddeik.hu 17

18 Megvalósult aktív ház, könnyűszerkezetes építési móddal Grand-Ács Tetőcentrum és Készház Kft Solymár, Külsővasút 3369 hrsz. Tel.: 26/ Fax: 26/ Magyarország első és eddig egyetlen automata készházgyárát 2009-ben avatta fel a GRAND-ÁCS TETŐCENTRUM ÉS KÉSZHÁZ Kft Esztergomban. Az automata készházgyár nyugati, német-osztrák mintára épült, és összességében elmondható, hogy az energiatakarékos, nagypaneles készház gyártástechnológiában világviszonylatban a legmodernebb gyárak közé tartozik. A gyárban nyugati minőségben, üzemi körülmények között készülnek az energiatakarékos készházak és passzív házak. Az üzem kapacitása egy műszakban évi 100 db 120 m 2 - es családi ház. A cégtől rendelhető alap épület is már rendkívül energiatakarékos, a külső fal hőátbocsátási tényezője 0,18 W/m 2 K (passzív falszerkezetről beszélünk, ha a fal hőátbocsátási tényezője eléri a 0,15 W/m 2 K-t). A kedves érdeklődő ezenkívül számos faltípus közül választhat, sőt akár passzív falszerkezetet is, akár 0,1W/m 2 K hőátbocsátással. Nyílászárók közül is széles a választék, fehér vagy fautánzatú dekoros műanyag nyílászárókon keresztül az alufa passzív nyílászárókig. Természetesen a nyílászárók is már az üzemben beépítésre kerülnek speciális külső és belső beépítő fóliákkal, amely ma a legkorszerűbb ablakbeépítési technológiát jelenti. Ezenkívül a hőszigetelő vakolatrendszer is üzemben felhordásra kerül a külső főfalakra. Így ezek a készházak a helyszínen rendkívül gyorsan összeszerelhetőek a pontos, precíz és nagyfokú üzemi előkészítés miatt. Jelen korunk építészetének meghatározó iránya a hőszigetelő képesség maximálisra növelése és a gépészeti rendszerek ill. energiafogyasztó berendezések energiaigényének minimalizálása, melyet manapság a passzív ház fogalmaként ismer a köztudat január óta Magyarországon is kötelezően bevezetésre került az építendő épületek és az eladott ingatlanok energiatanúsítványának elkészítése (használatbavételi engedélyhez, illetve az adásvételi szerződéshez csatolni kell). Az épületeket m 2 -re vetített éves energiafelvételük alapján osztályozzák, A+, A, B, C I kategóriába sorolják (mint ahogy a mosógépeknél, hűtőknél is látjuk). Alapnak azt az épületet veszik Magyarországon, amely 160 kw/ m 2 /éves fogyasztással rendelkezik (tőlünk nyugatra már 110 kw/m 2 /év ez az alap). Erre azt mondják, hogy 100%. Ha egy épület % között fogyaszt (C kategória), akkor az a követelménynek megfelelő. Az az épület, amelynek fogyasztása ennek az értéknek csak 75 %-a, vagy kevesebb, energiatakarékos (A), az az épület, amelynek fogyasztása kevesebb mint az alap 55 %-a (A+), fokozottan energiatakarékos. Azt az épületet, amelyik csak 15 kw/m 2 / év vagy kevesebbet fogyaszt, Passzív Házként emlegetik. Ezeknek a házaknak, ha minimális mértékben is de energiafogyasztásuk van. Ha tovább megyünk és korszerű hőcserélő és energiatermelő (pl. napelem) berendezésekkel látjuk el a házat, az energiamérleg átfordulhat pozitív irányba, vagyis energiát termel ez az aktív ház. Erre gyakorlati példát Pilisszentivánon láthatunk, ahol a Grand-Ács Tetőcentrum és Készház Kft. tervezésével és kivitelezésével aktív készház épült. A ház 200 mm-es vastagságú műszárított gyalult fenyő (KVH) tartóváz szerkezettel és 5 cm-es belső bordá- 18 Telefon: 70/

19 Megvalósult aktív ház, könnyűszerkezetes építési móddal Dél-Dunántúli zattal szerelt készház rendszer. A falakba 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel ellátott nyílászárók kerültek, melyek a panelekbe beépítve érkeztek a helyszínre. A tetőszerkezet a szarufák illetve az ellenlécezés között összesen 370 mm hőszigetelést kapott, mely a hőtábocsájtási tényezőt 0,1 W/ m 2 K-re csökkentette. Energiaveszteségek szempontjából a rossz hőszigetelés mellett a szellőztetésnek is jelenetős szerepe van. Szellőztetni pedig muszáj, hiszen a keletkező párát ki kell engedni és az elhasználódott levegőt ki kell cserélni friss levegővel. Ennél a háznál a megoldást a hővisszanyerő központi szellőztető berendezés biztosítja. A beépített készülék az elhasznált levegő hőjének 90 %-át képes visszanyerni, miközben a beszívott friss levegőt felmelegíti. Két energiatakarékos egyenáramú ventilátor szabályozza egymástól függetlenül a légáramaltokat. A beszívott friss levegőt a földfelszín alatt 2 m mélységben fektetett csőkígyón keresztül vezetik a lakótérbe. Télen a talaj, mintegy fűtő közegként (talaj kollektor) működik, 50 m-es csőrendszer esetén, ha kint -14 C fok van, a levegő, mire eljut a szellőztető berendezésig +5 C fokra melegszik. (Természetesen nyáron fordított a helyzet, a talaj a beszívott levegőt hűti, a szellőztető berendezés a légkondícionálást is helyettesíti!) A talajkollektor által előmelegített, 5 C fokos levegőt fűti tovább a központi szellőztető berendezés az épületből elszívott meleg levegő hőjével. Az elhasznált levegő kifújása minden esetben közvetlen a környezetbe történik. Az épületből a levegő elszívása helységenként külön-külön történik, a helyiségek menynyezeti szintjében, 50 mm-es csöveken keresztül. Az épületben élők a mennyezetbe épített apró, esztétikus rácsot látják csak. A friss levegő befújása (már a központi szellőztető berendezéssel előmelegített) szintén helységenként külön-külön történik a padlózat szintjén 50 mm-es csöveken keresztül. Itt szintén apró, esztétikus rácsot lehet látni, amin keresztül folyamatosan áramlik a friss, meleg levegő. Tehát öszszefoglalva: eljutottunk egy rendkívüli hőszigetelő képességgel bíró fal-tetőszerkezettel odáig, hogy egy ilyen épület nagyon kevés energiával fűthető. Ebből a kicsiny energiából is lecsípünk egy jókorát a központi szellőztető berendezés beépítésével. A használati melegvíz 84%-át 8 m 2 -es napkollektor biztosítja. A szellőző berendezés, a radiátorok, és a világítás energiaigényét (világítás LED fényforrásokkal) és egy átlagos háztartás által fogyasztott energiát (mosás, főzés) a déli tetőre elhelyezett napelemek fedezik. Így ezeknek össz. felülete 40 m 2. A termelt elektromos energiát egy inverteren és árammérőn keresztül a hálózatba táplálják. A hálózatból fogyasztott áram, és a hálózatba betáplált áram éves energiamérlege pozitív. A ház energiafogyasztásának szabályozásában fontos szerepe van még a beépített intelligens elektronikának. A rendszer alkalmas a fogyasztási adatok rögzítésére, a közüzemi számlák ellenőrzésére, vagy akár az aktuálisan fogyasztott energia forintosítására is. A tetőn található kombinált időjárásérzékelő folyamatosan nyomon követi a változó külső hőmérsékleti viszonyokat, és automatikusan szabályozza a szellőztetőberendezést, a fűtést, sőt az elektromos redőnyöket is a napszakok változásának megfelelően mozgatja, hogy a fogyasztás a legoptimálisabb legyen. Az intelligens elektronikai rendszer a nappaliban elhelyezett esztétikus panelről irányíthatő, sőt az interneten keresztül gyakorlatilag bárhonnan a világból nyomon követhetjük a ház működését! A ház műszaki paraméterei: Hasznos lakóterület: 140 m 2 Nagypaneles készház rendszer (fő és válaszfalak, közbenső teherhordó födém, zárófödém, tető nagypanel) Külső falak: 42 cm vastagság, ebben 37 cm szigetelés, U=0,105 W/m 2 K Tető: 25 cm kőzetgyapot és 10 cm BACHL szigetelés U= 0,1 W/m 2 K hővisszanyerő központi szellőző berendezés-fűtés LED világítás napkollektorok a melegvíz előállítására napelemek az villamos energia termelésére

20 Passzívház, vázkerámia téglából PHPP szerint-fajlagos fűtési energiaigény 13 kwh/(m²a) Boros Passzívház Kft. H-9025 Győr, Vámbéry u www. passzivhazepito.hu 06/ Költségtakarékos, szabadon álló családi ház Sajátosságok: Épületszerkezet vázkerámia N+F, Hőszigetelés grafitos EPS, Hővisszanyerős szellőztetés, hőtermelés vizes hőszivattyúval. U-érték homlokzat 0,088 W/(m²K) U-érték padló 0,124 W/(m²K) U-érték zárófödém 0,100W/(m²K) U-érték ablak 0,79 W/(m²K) (Uw) PHPP Primerenergia 82 kwh/(m²a) Hővisszanyerés hatásfoka 76,1 % Légtömörség Teszt n 50 0,2 h -1 Az alápincézett szabadon állóan családi házat a tervezı és kivitelezı cég tulajdonosai saját részre építették. Az épületet lakó- és referenciaépületként üzemeltetik. Sajátosságok: Épületszerkezet vázkerámia N+F, Hőszigetelés grafitos EPS, Hővisszanyerős szellőztetés levegős hőszivattyúval, levegős talajkollektor U-érték homlokzat 0,090 W/(m²K) U-érték padló 0,087 W/(m²K) U-érték zárófödém 0,076 W/(m²K) U-érték ablak 0,870 W/(m²K) (Uw) PHPP Primerenergia 110 kwh/(m²a) Hővisszanyerés hatásfoka 77,5 % Légtömörség Teszt n 50 0,12 h -1 PHPP szerint-fajlagos fűtési energiaigény 15 kwh/(m²a) 20 Telefon: 70/