B E V E Z E T Ő ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 B E V E Z E T Ő A Cigány Kisebbségi Önkormányzat Gyöngyösoroszi testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló mód évi LXXVII. törvény 25. -ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja meg: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által, a évi CXIV. törvényben foglaltaknak megfelelően, közvetlen választással létrejövő önkormányzati testület. A kisebbségi önkormányzat megalakulásától kezdve önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve óvja a kisebbség kultúráját, nyelvét, hagyományait, összetartozás tudatát, gondoskodik ezek fejlesztéséről, erősítéséről, a fenti célok teljesítéséhez szükséges feladati ellátásáról, gyakorolja az e feladatok ellátásához számára jogszabályban biztosított jogokat, teljesíti kötelességeit. (2) Székhelye: Gyöngyösoroszi Címe: Jókai út 3. Bélyegzője: Cigány Kisebbségi Önkormányzat Heves megye Középen: Magyar Köztársaság címere (3) Az önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről és ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt kisebbségi helyi ünnepeiről határozatot alkot. (4) Az önkormányzat határozatait a helyben szokásos módon hirdeti ki, így különösen ezen szervezeti és működési rendjét, szabályozó határozatot, ennek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (5) Meghatározza az által képviselt kisebbség helyi ünnepeit.

2 2.. Az önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre (l) Az önkormányzat jogi személy: Közvetlen választás utján jött létre, október 1-én. Gyöngyösoroszi község közigazgatási területén működik. Tagjainak száma: 5 fő. (2) A helyi kisebbségi önkormányzati feladat és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli. A kisebbségi önkormányzat alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, ezen önkormányzat részére törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával. (3) A települési kisebbségi önkormányzat testülete feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság) valamint törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. (4) A települési kisebbségi önkormányzat jogszabály keretei között saját hatáskörében határozza meg: - szervezete és működése részletes szabályait, az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, - a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait, - az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit, - a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezés alatt álló vagyon használatának szabályait, - intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, - gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy ezekben való részvételt, - önkormányzati társulás létrehozását, vagy társuláshoz való csatlakozást, - pályázat kiírását, - ösztöndíj alapítását, - a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, - a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását, - műemléki és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését, - részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában. (5) A települési kisebbségi önkormányzat a helyi kisebbségi közügyek ellátása során a törvény által kötelezően előírt, illetőleg önként vállalt feladat- és hatáskörében jár el. (6) A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladati különösen: - saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátására, - saját kezdeményezésére más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör

3 ellátása. ((7) A települési kisebbségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság), valamint törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. A kisebbségi önkormányzat a szerveire (elnök, bizottság) átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át. (8) A települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt: - szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, - költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról, - a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról, - intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről, - a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről, - gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről, - önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról, - érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről, - elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról, - bizottság létrehozásáról, - a törzsvagyona körének meghatározásáról, - ülnökök megválasztásáról, - az olyan ügyben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik. (9) A testület feladat és hatáskörének jegyzékét a szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. (10) A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt. (11) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, az azt gyakorló bizottság két testületi ülés között a testületnek beszámol. (12) A helyi önkormányzat képviselő testülete az átruházható feladat- és hatáskörét a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére a Nek. Tv. 47. és 49. -aiban foglalt eljárás kivételével a 30/B. (3) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján. Az átruházott feladat és hatásköröket a hatásköri jegyzékben fel kell tüntetni. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A települési önkormányzat képviselőtestülete az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

4 3.. Kisebbségi önkormányzat megszűnése (1) A kisebbségi önkormányzat a képviselőtestület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg megszűnik, ha a képviselő testület megbízatásának megszűnését követően nem kerül sor új képviselőtestület megválasztására. (2) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik, a kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a következő önkormányzati általános választás alkalmával kerülhet sor. 4.. A képviselő-testület megbízatásának megszűnése (1) A kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnik, ha: - a képviselőtestület megbízatása lejárt, - a képviselőtestületet feloszlatták, - a képviselőtestület kimondta feloszlatását, - a képviselők száma, a megválasztható képviselők számának fele alá csökken. 5.. Az önkormányzat testülete (1) Az önkormányzat feladatait a testület és a testület bizottságai, az elnök, az elnökhelyettes látja el. (2) A települési önkormányzat által létrehozott Polgármesteri Hivatal köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni. (3) A Polgármesteri Hivatal segítségnyújtását a kisebbségi önkormányzat az alábbi kérdésekben kezdeményezheti: - helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, (megállapodás alapján), - helyi kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásának segítése. (4) A testület tagjainak száma: 5 fő A képviselők névjegyzékét e szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.

5 6.. A testület működése. A testület ülései (1) A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A testület üléseit az elnök hívja össze. 7.. A testület megalakulása (1) A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke hívja össze, a választás követő 15 napon belül, nyitja meg, és felkéri a legidősebb képviselőt, a korelnöki teendők ellátására. (2) Az alakuló ülést az elnök megválasztásáig a korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülés 1. napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményéről. A megbízóleveleket a választási bizottság elnöke átadja a képviselőknek. A képviselők ezt követően ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét. 8. Az elnök megválasztása (1) A testület megalakulását követően az alakuló ülésen megválasztja az elnököt és elnökhelyettest. (2) Az elnök személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet. (3) Az elnök megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. (4) A testület titkos szavazást tarthat az elnök megválasztásakor. (5) A testület elnöke az lesz, aki megkapja a megválasztott kisebbségi képviselők több mint a felének (minősített többség) szavazatát. (6) Ugyanezen szabályok mellett kell megválasztani az elnökhelyettest is. 9. Rendes ülés és rendkívüli ülés (1) A testület szükség szerint, de legalább 4 rendes ülést tart. Az ülések kezdő időpontja az elfogadott munkaterv szerint szerda 15 óra. (2) Az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint

6 egyharmadának, vagy a települési kisebbségi önkormányzati bizottságának indítványára is. (3) Az indítványt a testület elnökénél kell előterjeszteni. (4) Az elnök az indítvány benyújtástól számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni. 10. A testületi ülés összehívása (1) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat üléseit, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére biztosított helyiségben tartja. (2) A testületi ülést a kisebbségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze. (3) A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok lehetőleg írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják. (4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztők nevét is. (5) A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi - jegyző - vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja. (6) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (7) A hozzáférhetőségről az elnök gondoskodik Az ülések nyilvánossága (1) A testület ülései nyilvánosak. A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak, ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet. (2) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: - választás, - kinevezés, - felmentés, - vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, - fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá

7 - összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyekben, valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. (3) A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. 12. A testület munkaterve (1) A testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé. (2) A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik, az elnökhelyettestől, a testület tagjaitól, bizottságaitól, a települési önkormányzat polgármesterétől, az ezen szabályzatban külön meghatározott társadalmi szervektől, kisebbségi önkormányzat irányítása alatt álló vagy a kisebbség számára szolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján. 13. A rendes ülés napirendje (1) A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot. (2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni: a.) határozati javaslatok, b.) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok, c.) tájékoztatók, d.) egyebek (4) A testület elé előterjesztést tehetnek: a.) a képviselők, b.) az elnök és az elnökhelyettes, c.) a testület bizottságai. (5) A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai a helyi kisebbségi önkormányzat ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől helyi kisebbségi önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. (6) A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményt rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

8 14.. A testületi ülés tanácskozási rendje (1) A testületi ülést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl. (2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele és a testület határozatképességének megállapítása. (3) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testületi ülés határozatképtelen az ülést be kell zárni. (4) Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát, a határozatképességet. (5) Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról. (6) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. (7) A képviselőknek a napirendhez való felszólására az elnök adja meg a szót jelentkezésük sorrendjében. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. Célszerű, ha az elnök az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt Döntéshozatal szabályai (1) A testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (2) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a kisebbségi képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő kisebbségi képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az igen majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. (3) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata (minősített többség) szükséges a helyi kisebbségi önkormányzat: a.) e szabályzat 2. (7) bekezdésében foglaltak vonatkozásában, b.) a települési kisebbségi önkormányzat testülete megbízatásának lejárta előtt névszerinti

9 szavazással történő feloszlásához, c.) az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt kereset benyújtásához az illetékes megyei bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében, d.) a kisebbségi önkormányzatot, mint tulajdonos megillető jogosultságokról történő döntéshez, e.) kisebbségi önkormányzat által törzsvagyon körének meghatározása, f.) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó döntéshez (1) A testület döntései: testületi határozatok. A testület döntései (2) A testület határozatait nyílt szavazással hozza. (3) A Nek. tv. 30/E. (3) és (4) bekezdés szerinti ügyekben titkos szavazás is tartható. (4) Az elnök névszerinti szavazást rendel el, a jelenlévő képviselők több mint felének kezdeményezésére. (5) A határozatokat naptári évenként kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni A testületi ülés jegyzőkönyve (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a.) az ülés helyét és időpontját, b.) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, c.) az elfogadott napirendet, d.) napirendi pontként az előadók, felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, e.) döntésenként az igen, a nem szavazatokat és a tartózkodások pontos számát, a szavazás számszerű eredményét. f.) A határozatok szó szerinti szövegét, g.) A képviselő kérésére írásos külön véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. (2) A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak. (3) Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

10 18.. A testület tagjai. A képviselők jogállása (1) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint a települési kisebbségi önkormányzat testületének tagja, kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. Részt vesz a települési kisebbségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében. (2) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. (3) A kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik: a.) a képviselőtestület megbízatásának megszűnésével, b.) írásbeli vagy a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondással, c.) a választójog elvesztésével, d.) összeférhetetlenség kimondásával, e.) f.) a települési kisebbségi önkormányzat képviselőtestületének feloszlásával, feloszlatásával, ha a települési kisebbségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselőtestület ülésén. 19. A képviselők jogai (1) A képviselő: a.) részt vehet a testület döntésének előkészítésében, a döntés és a végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, b.) a kisebbségi önkormányzat testületi ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől a bizottság elnökétől a jegyzőtől települési kisebbségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, c.) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe, d.) megbízás alapján képviselheti a testületet, e.) tanácskozási joggal részt vehet bármely helyi kisebbségi önkormányzati bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a helyi kisebbségi önkormányzat tagját meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat testülete vizsgálja felül a bizottság döntését.

11 20.. A képviselők kötelezettsége (1) A képviselő köteles: a.) részt venni a testület munkájában, b.) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését, c.) bejelenteni az elnöknek, ha a testület, vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, d.) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni (titoktartási kötelezettség megbízatásának lejárta után is fennáll) e.) tartson kapcsolatot választóival, nemzeti, etnikai kisebbségének közösségeivel, f.) még a vita előtt jelentse be a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot A testület bizottságai (1) A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. A bizottságot a kisebbségi önkormányzat elnökének, vagy a bizottsági tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni. (2) A bizottság a feladatkörében előkészíti a helyi kisebbségi önkormányzat döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A helyi kisebbségi önkormányzat határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be. (3) A bizottság elnökét és tagjai közül legalább két tagot a kisebbségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A elnök, az elnökhelyettes nem lehet a bizottság elnöke, tagja. A bizottság tagjainak száma legalább 3 fő. (4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A kisebbségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a települési kisebbségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a települési kisebbségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a települési kisebbségi önkormányzat testülete a soron következő ülésen határoz. (6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy kinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.a személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlévőnek számít.

12 22.. Az elnök, elnökhelyettes (1) A testület társadalmi megbízatású elnököt választ. (2) Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai különösen: a.) segíti a képviselők munkáját, b.) összehívja és vezeti a testület üléseit, c.) képviseli az önkormányzatot, d.) az önkormányzati határozatokat, valamint a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítővel együtt aláírja, továbbítja az önkormányzat jegyzőjének, 15 napon belül, e.) kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, bizottságok elnökeivel, erre nézve meghatározható rendszeres egyeztető megbeszélések kezdeményezése, f.) szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről, gondoskodik a települési önkormányzattal való jó együttműködésről, a Polgármesteri Hivatal közreműködésének igényléséről az államigazgatási szervekkel és civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról, g.) dönt a rá átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben, h.) előkészíti az önkormányzat döntéseit, gondoskodik annak végrehajtásáról. i.) gondoskodik a pályázatok előkészítéséről, benyújtásáról, j.) gondoskodik a kisebbségi fórumok szervezéséről, a kisebbséghez tartozó választópolgárok véleményének megismeréséről. Az elnöknek a bizottság/ok működésével összefüggő jogkörei különösen: a.) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz. (3) Az elnök megbízatása megszűnik: - képviselői megbízatás megszűnésével, - az elnöki tisztségnek bíróság által történő megszüntetésével, (4) Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg. (5) A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaival. (4) A testület évente határozatban dönt költségvetésének függvényében az elnök és a kisebbségi önkormányzat tagjainak tiszteletdíjáról, annak mértékéről.

13 23.. Közmeghallgatás (1) A kisebbségi önkormányzati testület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. (2) Falugyűlés keretében tájékoztatja a lakosságot a helyi kisebbségi önkormányzat munkájáról, s az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a testületet Kisebbségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottság elnöke és tagjainak díjazása (1) A kisebbségi önkormányzat testülete elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az által létrehozott bizottság elnöke és tagjának a kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére tiszteletdíjat állapíthat meg a törvény keretei között Az önkormányzat költségvetése, vagyona (1) A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja. (2) A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök felelős. (3) A kisebbségi önkormányzat gazdálkodására az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámoló és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok az irányadók. (4) A testület saját hatáskörében a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között határozza meg: a.) a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, b.) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását. A költségvetés összeállításának részletes szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (5) A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselőtestülete köteles a helyi kisebbségi

14 önkormányzat használatába adandó vagyont vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével meghatározni. (6) Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja: a.) az állam költségvetési hozzájárulása, b.) helyi önkormányzatok hozzájárulása, c.) saját bevételek, d.) támogatások, e.) vagyonának hozadéka f.) az adományok, g.) átvett pénzeszközök. (7) Az Áht. szabályai szerint a települési önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésük elkészítése során együttműködésre kötelesek. (8) A helyi önkormányzat által megbízott személy, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása előtt áttekinti a helyi kisebbségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait. A helyi kisebbségi önkormányzat véleményét, a helyi önkormányzat költségvetési tervkoncepciójához kell csatolni. (9) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete évente köteles a kisebbségi önkormányzat költségvetését meghatározni, megállapítani. (10) A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetet, melyet a kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat elé. (11) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére, hogy azt változatlan formába építse be a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. (12) A költségvetés és zárszámadás elkészítésére vonatkozó részletes előírásokat és határidőket a helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak az Áht (3) bek. alapján megkötött megállapodás tartalmazza. A megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Polgármesteri Hivatal. (13) A helyi kisebbségi önkormányzat nevében az elnök, vagy az általa felhatalmazott kisebbségi képviselő jogosult kötelezettséget vállalni, csakúgy mint utalványozni, mely csak ellenjegyzéssel lehetséges. Ellenjegyzésre a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a jegyző jogosult. (14) A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek, és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak. A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik. (15) A kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a kisebbségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg.

15 A települési kisebbségi önkormányzat megszűnésekor a vagyonnal kapcsolatos eljárásra a Nek. törvény 60. (2) (5) bekezdései vonatkoznak Záró rendelkezések (1) A szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. (2) Kihirdetéséről Gyöngyösoroszi község jegyzője gondoskodik, a Községháza hirdetőtábláján történő közzététellel. (3) A szabályzat mellékletei az alábbiak: 1. sz. melléklet Az önkormányzat feladat és hatáskörének jegyzéke 2. sz. melléklet A képviselők névjegyzéke Gyöngyösoroszi, december 4. Csikjáné Oláh Ilona elnök Kihirdetve: december 6. Szecskő Lászlóné jegyző A Cigány Kisebbségi Önkormányzat A Szervezeti és Működési Szabályzatát 8/2006. /XII.6/ határozattal elfogadta.

16 1. sz. melléklet A Cigány Kisebbségi Önkormányzat feladat és hatáskörének jegyzéke: A települési kisebbségi önkormányzat a helyi kisebbségi közügyek ellátása során a törvény által kötelezően előírt, illetőleg önként vállalt feladat és hatáskörében jár el. A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladatai különösen: - saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat és hatáskör ellátása, - saját kezdeményezésre más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat és hatáskör ellátása. A települési kisebbségi önkormányzat határozza meg: - szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, - a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait, - elnökének, elnökhelyettesének megválasztását, - az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit, - a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezés alatt álló vagyon használatának szabályait, - intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, - gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy ezekben való részvételt, - önkormányzati társulás létrehozását, vagy társuláshoz való csatlakozást, - pályázat kiírását, - ösztöndíj alapítását, - a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, - a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását, - műemléki és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését, - részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában, - a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségben érintő Nek. tv (1) szerinti helyi önkormányzati rendelet megalkotásához egyetértés megadása, - igény előterjesztése a kisebbség nyelvének használatára, a Nek. tv ában meghatározott esetekben, - oktatási intézmény átvétele más szervtől.

17 A testület hatásköréből nem ruházható át: - szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról, vagy felülvizsgálatáról, módosításáról, az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, - költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról, a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról, intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről, - a helyi önkormányzattól, vagy más helyi kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről, - gazdálkodó szervezet, vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről, és az ezekben való részvételről, - önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról, - érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről, - elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról, - bizottság létrehozásáról, - a törzsvagyona körének meghatározásáról, - az ülnökök megválasztásáról, az olyan ügyben amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik. 2. sz. melléklet A képviselők névjegyzéke: Csikjáné Oláh Ilona Oláh István Rácz Jenő Baranyi Károly Lakatos Noémi elnök elnökhelyettes képviselő képviselő képviselő