7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzinek meghatározásáról

Átírás

1 Hatályos: /2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következket rendelem el: 1. (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban elírt légállapot biztosítására, energiát használnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) az 50 m 2 -nél kevesebb hasznos alapterület, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre, c) hitéleti célra használt épületre, d) a memlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított memléki területen (memléki környezetben, memléki jelentség területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képez vagy védett természeti területen létesített építményre, e) a nem lakás céljára használt mezgazdasági épületre, f) az ipari épületre, ha a technológiából származó bels hnyereség a rendeltetésszer használat idtartama alatt nagyobb mint 20 W/m 3, vagy a ftési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki, g) a sátorszerkezetre, h) a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére. 2. E rendelet alkalmazásában 1. meglév épület: az e rendelet hatálybalépése eltt használatba vételi engedéllyel rendelkez épület; 2. összesített energetikai jellemz: az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemz számszer mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezket; az épület hszigetel képességét, épületszerkezeti és más mszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzit, a felhasznált energia fajtáját, az elírt beltéri légállapot követelményeibl származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-elállítást; 3. hvel kapcsolt villamosenergia-termelés: az elsdleges tüzelanyagok egyidej átalakítása mechanikus vagy villamos és henergiává, az energiahatékonyság bizonyos minségi feltételeinek teljesítése mellett (a továbbiakban: KHV); 4. jelents mérték felújítás: ahol a felújítás összköltsége meghaladja az épület külön jogszabály szerinti értékének 25%-át. 3. (1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzi megfeleljenek az 1. mellékletben foglaltaknak. (2) Az épület energetikai jellemzjét a tervez döntése szerint a) a 2. mellékletben meghatározott, részletes vagy egyszersített módszer egyikével, a 3. melléklet szerinti adatok figyelembevételével, vagy b) az a) pontban meghatározott módszerrel egyenérték, nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel kell meghatározni. (3) Az épületek energetikai megfelelségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni. (4) Az épület energetikai megfelelsége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegezésével is igazolható. 4. (1) Az összesített energetikai jellemz követelményértékét az épület 1. melléklet szerinti rendeltetésétl függen kell megállapítani. Az épületek összesített energetikai jellemzjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszer használati módja függvényében az 1. melléklet III. pontjában megadott értéket. (2) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezekre eltér az elírt követelményérték, akkor a tervezés során azokat a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni, amely a) az épület legnagyobb térfogatú rendeltetési egységének funkciójából következik (jellemz funkció), vagy

2 b) térfogatarányosan a különböz rendeltetési egységek funkciójából következik. (3) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezek között van olyan, amelyre nincs az összesített energetikai jellemzre követelmény, akkor a) az épület egészére a fajlagos hveszteség-tényezre és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni az 1. melléklet szerint, és b) az épületnek arra a részére kell értelmezni a méretezési alapadatokat és alkalmazni az összesített energetikai jellemzre vonatkozó követelményt, a felület-térfogat arány megállapítása mellett, amelyre a funkció szerinti követelmény adott. 5. Az 1000 m 2 feletti hasznos alapterület új építmények beruházási program elkészítése, illetve a tervezés során mszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból vizsgálni kell a) a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek, b) a KHV, c) a táv- vagy tömbftés és -htés, vagy d) a hszivattyúk alkalmazásának lehetségét a 4. mellékletben foglaltak szerint. 6. (1) Az 1000 m 2 feletti hasznos alapterület meglév épület korszersítése, illetve rendeltetésének módosítása során biztosítani kell az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést, ha az mszaki és gazdasági szempontból megvalósítható. A mszaki, illetve gazdasági megvalósíthatóságot a 4. mellékletben foglaltak szerint kell vizsgálni. (2) Ha az 1000 m 2 feletti hasznos alapterület meglév épület átalakítása, bvítése és felújítása a) a küls határoló szerkezetei felületének 25%-át, illetve b) a ft-, melegvíz-elállító-, légkondicionáló, szellztet vagy világítási rendszereit jelents mértékben érinti, biztosítani kell az átalakítással, bvítéssel és felújítással érintett rész vonatkozásában az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést. 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet az épületek energiateljesítményérl szóló, december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2-6. cikkeinek és mellékletének való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hátbocsátási tényezire vonatkozó követelmények 1. táblázat: A hátbocsátási tényez 1) követelményértékei Épülethatároló szerkezet A hátbocsátási tényez követelményértéke U[W/m 2 K] Küls fal 0,45 Lapostet 0,25 Padlásfödém 0,30 Ftött tetteret határoló szerkezetek 0,25 Alsó zárófödém árkád felett 0,25 Alsó zárófödém ftetlen pince felett 0,50 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00

3 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2 2,50 2) Homlokzati üvegfal 1,50 Tetfelülvilágító 2,50 Tetsík ablak 1,70 Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00 Homlokzati vagy ftött és ftetlen terek közötti ajtó 1,80 Ftött és ftetlen terek közötti fal 0,50 Szomszédos ftött épületek közötti fal 1,50 Talajjal érintkez fal 0 és 1 m között 0,45 Talajon fekv padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos 0,50 ellenállású hszigeteléssel helyettesíthet) 1) A követelményérték határolószerkezetek esetében rétegtervi hátbocsátási tényez, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hátbocsátási tényezje értend: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítelemekkel megszakított hszigetelés, pontszer hhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hátbocsátási tényezt kell figyelembe venni. A csekély számszer eltérésre tekintettel, a talajjal érintkez szerkezetek esetében a küls oldali hátadási tényez hatása elhanyagolható. 2) Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag. II. A fajlagos hveszteség-tényezre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hveszteség-tényez megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következ összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 q m = 0,2 0,3 < A/V < 1,3 q m = 0,38 (A/V) + 0,086 A/V > 1,3 q m = 0,58 [W/m 3 K] [W/m 3 K] [W/m 3 K] (II.1.) ahol A = a ftött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete V = ftött épülettérfogat (ftött légtérfogat) A ftött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a küls levegvel, a talajjal, a szomszédos ftetlen terekkel és a ftött épületekkel érintkez valamennyi határolás. A fajlagos hveszteség-tényez megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az 1. ábra szemlélteti.

4 1. ábra: A fajlagos hveszteség-tényez követelményértéke Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszersített eljárásban megengedett a biztonság javára történ elhanyagolás), akkor a fajlagos hveszteség-tényez követelményértékeibl az épülethatároló szerkezetek átlagos hátbocsátási tényezjének fels határértéke is származtatható a következ összefüggés szerint: U m = 0,086 (V/A)+ 0,38 [W/m 2 K] (II.2.) U m értéke a 2. ábráról is leolvasható.

5 2. ábra: Az átlagos hátbocsátási tényez követelményértékei Az átlagos hátbocsátási tényez értelemszeren tartalmazza a fajlagos hveszteség-tényeznél meghatározott jellemzket (rétegtervi hátbocsátási tényez, hhidak okozta hveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függen magasabb átlagos hátbocsátási tényez is megengedhet lehet - ezt a sugárzási nyereség számításával kell igazolni. III. Az összesített energetikai jellemzre vonatkozó követelmények 1. Az összesített energetikai jellemz számértéke az épület rendeltetésétl, valamint a felület/térfogat aránytól függ, értéke az alábbiakban közölt összefüggésekkel számítható, illetve az ábrákból leolvasható. Az épületek összesített energetikai jellemzjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszer használati módja függvényében a számítási összefüggéssel és diagram formájában is megadott értéket. 2. Lakó- és szállásjelleg épületek Lakó- és szállásjelleg épületek összesített energetikai jellemzjének megengedett legnagyobb értéke a következ összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 E P = 110 0,3 < A/V < 1,3 E P =120 (A/V) + 74 A/V > 1,3 E P = 230 [] [] [] (III.2.) A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.

6 1. ábra: Lakó- és szállásjelleg épületek összesített energetikai jellemzjének követelményértéke (nem tartalmaz világítási energia igényt) 3. Irodaépületek Az irodaépületek (egyszerbb középületek) összesített energetikai jellemzjének megengedett legnagyobb értéke a következ összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 E P = 132 0,3 < A/V < 1,3 E P = 128 (A/V) + 93,6 A/V > 1,3 E P = 260 [] [] [] (III.3.) A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.

7 1. ábra: Irodaépületek összesített energetikai jellemzjének követelményértéke (a világítási energiaigényt is beleértve) 4. Oktatási épületek Az oktatási épületek összesített energetikai jellemzjének megengedett legnagyobb értéke a következ összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 E P = 90 0,3 < A/V < 1,3 E P = 164 (A/V) + 40,8 A/V > 1,3 E P = 254 [] [] [] (III.4.) A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.

8 1. ábra: Oktatási épületek összesített energetikai jellemzjének követelményértéke (világítási energiaigényt is beleértve) 5. Egyéb funkciójú épületek A III. 2., 3., 4. pontban meghatározott funkciótól eltér rendeltetés épületekre az összesített energetikai jellemz követelményértékét a következk szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni: - a fajlagos hveszteség-tényez értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1. mellékletben megadott követelményérték; - az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg; - a fogyasztói igényeket és az ebbl származó adatokat: légcsereszám, bels hterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni. Az ezen igények kielégítését fedez bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani: - a ftési rendszer htermeljének helye (ftött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezen adottságként veend figyelembe, - a feltételezett energiahordozó földgáz, - a feltételezett htermel alacsony hmérséklet kazán, - a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval, - a ftési rendszerben tároló nincs, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyez (az elosztó vezeték ftött téren belül vagy kívül való vezetése), - a vezetékek hveszteségének számításakor a 70/55 C hfoklépcshöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni, - a szivattyú fordulatszám szabályozású, - a melegvíz-ellátás htermelje földgáztüzelés alacsony hmérséklet kazán, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyez, m 2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,

9 - a tároló helye adottság (ftött téren belül vagy kívül), - a tároló indirekt ftés, - a gépi szellzéssel befújt leveg hmérséklete a helyiség-hmérséklettel egyez, a léghevítt az alacsony hmérséklet, földgáz tüzelés kazánról táplálják, - a légcsatorna hszigetelése 20 mm vastag A gépi htés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni. IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata 1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi htés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebbl a szempontból egy épület különböz tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervez dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. 2. Ha a rendeltetésszer használatból következ bels hterhelésnek a használati idre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a q b < 10 W/m 2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a bels és küls hmérséklet napi átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel: t bnyár < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében t bnyár < 2 K könny épületszerkezetek esetében A besorolás alapja a fajlagos htároló tömeg (2. melléklet III. 2. pontja) 2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Számítási módszer I. Számítási módszer leírása 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekv padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is. 3. A felület/térfogatarány számítása. 4. A fajlagos hveszteség-tényez határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 5. A fajlagos hveszteség-tényez tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. 6. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenrzése. 7. A nettó ftési henergia igény számítása. 8. A ftési rendszer veszteségeinek meghatározása. 9. A ftési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása. 10. A ftési rendszer primer energia igényének meghatározása.

10 11. A melegvíz-ellátás nettó henergia igényének számítása. 12. A melegvíz-ellátás veszteségeinek meghatározása. 13. A melegvíz-ellátás villamos segédenergia igényének meghatározása. 14. A melegvíz-ellátás primerenergia-igényének meghatározása. 15. A légtechnikai rendszer hmérlegének számítása. 16. A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása. 17. A légtechnikai rendszer villamosenergia-igényének meghatározása. 18. A légtechnikai rendszer primerenergia-igényének meghatározása. 19. A htés primerenergia-igényének számítása. 20. A világítás éves energia igényének meghatározása. 21. Az épület saját rendszereibl származó nyereségáramok meghatározása. 22. Az összesített energetikai jellemz számítása. II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz 1. A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedveztlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hveszteségéhez még jelents hhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hátbocsátási tényezre vonatkozó diagram és összefüggés. (3. melléklet) A rétegtervi hátbocsátási tényez (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, a minsítési iratban megadott [W/(m 2 K) mértékegység] jellemz, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszer hhidak hatását is. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a küls környezettel, hanem attól eltér t x hmérséklet ftetlen vagy ftött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hátbocsátási tényezit a következ arányban kell módosítani, ahol t x és t e a ftési idényre vonatkozó átlagértékek. a) A részletes módszer alkalmazása esetén, a szomszédos terek hmérséklete az MSZ EN 832 szabvány alapján határozható meg. b) Egyszersített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehet figyelembe. 2. Az épületnek azokra a határoló szerkezeteire, amelyek hveszteségét nem egydimenziós háramok feltételezésével kell számítani (pl. talajjal érintkez határolás, lábazat) a veszteségáramokat a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO szabvány szerint,

11 b) egyszersített számítási módszer esetén a 3. mellékletben közölt vonal menti hátbocsátási tényezk alkalmazásával kell meghatározni. 3. A hhídveszteségeket a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO szabvány szerint, b) egyszersített módszer alkalmazása esetén a következ összefüggés szerint U R = U (1 + ) (II.3.b) kell figyelembe venni. A korrekciós tényez értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében az 1. táblázat tartalmazza. Küls falak 1. táblázat: A hhidak hatását kifejez korrekciós tényez Épülethatároló szerkezetek küls oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hszigeteléssel gyengén hhidas A hhidak hatását kifejez korrekciós tényez 1) 0,15 1) közepesen hhidas 0,20 1) ersen hhidas 0,30 egyéb küls falak 1) gyengén hhidas 0,25 1) közepesen hhidas 0,30 1) ersen hhidas 0,40 Lapostetk 2) gyengén hhidas 0,10 2) közepesen hhidas 0,15 2) ersen hhidas 0,20 Beépített tetteret határoló szerkezetek 3) gyengén hhidas 0,10 3) közepesen hhidas 0,15 3) ersen hhidas 0,20 Padlásfödémek 4) 0,10 Árkádfödémek 4) 0,10 Pincefödémek szerkezeten belüli 4) 0,20 hszigeteléssel alsó oldali hszigeteléssel 4) 0,10 Ftött és ftetlen terek közötti falak, ftött pincetereket határoló, küls oldalon hszigetelt falak 0,05 1) Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és bels falak, erkélyek, lodzsák, függfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a küls falak felületéhez viszonyítva). 2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos

12 mennyisége alapján a (tet felületéhez viszonyítva, a tetfödém kerülete a küls falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tetélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tet csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a küls falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a küls falaknál figyelembe véve. A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat a 2. táblázat tartalmazza 2. Táblázat: Tájékoztató adatok a korrekciós tényez kiválasztásához A hhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m 2 ) Épülethatároló szerkezetek Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén hhidas közepesen hhidas ersen hhidas Küls falak <0,8 0,8-1,0 > l,0 Lapostetk <0,2 0,2-0,3 > 0,3 Beépített tettereket határoló szerkezetek <0,4 0,4-0,5 >0,5 III. Az épületet határolásának egészére vonatkozó számítások 1. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a transzparens szerkezetek benapozásának ellenrzését homlokzatonként a november 15.-március 15. közötti idszakra, illetve november és június hónapokra kell elvégezni. b) Egyszersített számítási módszer alkalmazása esetén a benapozás ellenrzése elhagyható. 2. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az épület fajlagos htároló tömegének számítását az MSZ EN ISO szerint lehet elvégezni. Az épület htároló tömege az épület bels levegjével közvetlen kapcsolatban lév határoló szerkezetek htároló tömegének összege: M = j i ij d ij A j (III.2.a) Az összegzést minden szerkezet minden rétegére el kell végezni a legnagyobb figyelembe vehet vastagságig, mely a bels felülettl mérve 10 cm, vagy a bels felület és az els hszigetel réteg, vagy a bels felület és az épületszerkezet középvonalának távolsága, attól függen, hogy melyik a legkisebb érték. b) Egyszersített számítási módszer alkalmazása esetén a htároló tömeg szerinti besorolás a födémek és a küls falak rétegterve alapján megítélhet. Az épület nettó ftött alapterületre vetített fajlagos htároló tömege alapján az épület: - nehéz, ha m > 400 kg/m 2 ; - könny, ha m < 400 kg/m a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereséget a következ összefüggéssel lehet meghatározni a ftési idényre: A ftési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam értékek a 3. mellékletben elírt tervezési adatok. A hasznosítási tényez értéke

13 - nehéz szerkezet épületekre: 0,75, - könnyszerkezet épületekre: 0,50. b) Egyszersített számítási módszer alkalmazása esetén a ftési idényre vonatkozó direkt nyereség elhanyagolható vagy az északi tájolásra vonatkozó sugárzási energiahozammal számítható. 4. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereséget a következ összefüggéssel lehet meghatározni az egyensúlyi hmérséklet-különbség számításához: A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben C I.2. november hónapra elírt tervezési adatok. b) Egyszersített számítási módszer alkalmazása esetén az egyensúlyi hmérséklet-különbség számítása elhagyható. 5. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén célszer a nyári sugárzási hterhelést meghatározni ehhez a lépéshez kapcsolódóan, az esetleges társított (napvéd) szerkezet hatását is figyelembe véve. A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben a nyári idényre elírt tervezési adatok. b) Egyszersített számítási módszer alkalmazása esetén a nyári sugárzási hterhelés zavartalan benapozás feltételezésével az adott tájolásra vonatkozó intenzitás adattal számítható. 6. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az indirekt sugárzási nyereségeket (Q sid ) - lakóépület esetében az MSZ EN 832 vagy - egyéb funkciójú épület esetében az MSZ EN ISO szabvány szerint lehet meghatározni, ha az épületnek van csatlakozó üvegháza, energiagyjt fala. b) Egyszersített számítási módszer alkalmazása esetén az indirekt sugárzási nyereség számítása elhagyható. 7. A fajlagos hveszteség-tényez a transzmissziós háramok és a ftési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi bels-küls hmérsékletkülönbségre és egységnyi ftött térfogatra vetítve. a) A részletes számítási módszer szerint számolva: Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkez padlók, pincefalak vonal menti veszteségei mellett a csatlakozási élek is szerepelnek. b) Az egyszersített módszerrel: Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkez padlók, pincefalak vonal menti veszteségei szerepelnek, a hhidak hatását a korrigált hátbocsátási tényez fejezi ki.

14 IV. A ftés éves nettó henergia igénye 1. Egyszersített számítási módszer alkalmazása esetén a ftés éves nettó henergia igénye A légcsereszám, a bels hterhelés fajlagos értéke és a szakaszosan (éjszakára, hétvégére) leszabályozott ftési üzem hatását kifejez a csökkent tényez a 3. mellékletben megadott, az épület rendeltetésétl függ adat. 2. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a következ összefüggéssel kell számítani az egyensúlyi hmérséklet-különbséget: 3. Az egyensúlyi hmérséklet-különbség függvényében a 3. melléklet C I. pontja szerint meg kell határozni a ftési idény hosszát és a ftési hfokhidat. 4. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az éves nettó ftési energiaigényt a következ összefüggéssel lehet számítani: 5. A nettó ftési energiaigényt fedezheti - a ftési rendszer, - a légtechnikai rendszerbe beépített hvisszanyer, - a légtechnikai rendszerbe beépített léghevít különböz teljesítmény és üzemid kombinációkban. Ha a ftési energiaigényt kizárólag a ftési rendszer fedezi, akkor a ftési rendszerrel fedezend nettó energiaigényt a (IV.1.) összefüggéssel kell kiszámítani. Ha a nettó ftési energiaigény fedezéséhez a ftési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített folyamatos mködés hvisszanyer is hozzájárul (pl. lakóépület), akkor a ftési rendszerrel fedezend nettó energiaigény a következk szerint módosul: Egyszersített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z F = 4,4 helyettesítési értékkel lehet számolni. Ha a nettó ftési energiaigény fedezéséhez a ftési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített szakaszos mködés hvisszanyer is hozzájárul (pl. középület), akkor a ftési rendszerrel fedezend nettó energiaigény a következk szerint módosul: Egyszersített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z f = 4,4 helyettesítési értékkel lehet számolni. Ha a légtechnikai rendszerben a leveg felmelegítésére léghevítt (is) beépítenek, akkor a ftési rendszerrel fedezend nettó energiaigény a következk szerint módosul:

15 Egyszersített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z f = 4,4 helyettesítési érték alkalmazandó. A nettó ftési energiaigénynek a légtechnikai rendszerrel fedezett része a VIII. 3. pont szerint számítandó. 6. A ftési rendszerrel biztosított nettó ftési energiaigény fajlagos értékét a következ összefüggéssel kell kiszámítani: V. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenrzése 1. A bels és a küls hmérséklet napi átlagos különbségét a következ összefüggéssel lehet kiszámítani: A légcsereszámot a 3. mellékletben a nyári feltételekre megadott értékekkel kell figyelembe venni. VI. A ftés primer energia igénye 1. a) A ftés fajlagos primer energia igényét a következ összefüggéssel kell kiszámítani: A ftés fajlagos primerenergia-igénye nem tartalmazza a légtechnikai rendszer esetleges higényét, utóbbi számítása a IV.5.3. összefüggéssel történhet. A ftés villamos segédenergia igényének meghatározásához a szabályozás, az elosztás, a tárolás és a htermel (primer energiában kifejezett) villamos segédenergia igényét kell összegezni. Részletes számítási eljárás alkalmazása esetén minsítési iratokon alapuló teljesítménytényez (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia igény (elosztó vezetékek hvesztesége, szivattyúk villamos energiafogyasztása) a szakma szabályai szerint számítandók. b) Egyszersített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VI.2-VI.6. pontokban közölt tájékoztató adatok használhatók. 2. Központi ftések htermelinek teljesítménytényezi és segédenergia igényének meghatározása. A teljesítménytényez meghatározásához azt az alapterületet kell figyelembe venni, amelynek ftésére az adott berendezés szolgál. (Erre különösen olyan társasházaknál kell figyelni, ahol lakásonként vannak htermelk beépítve.) A táblázatban megadott értékek k = 1 lefedési arány mellett készültek. Távftés Távftés esetén a teljesítménytényez: 1,01, a villamos segédenergia igény: 0.

16 A folyékony és gáznem tüzelanyagokkal üzemel htermelk teljesítménytényezi és villamos segédenergia igénye 1. táblázat: A ftött téren kívül elhelyezett kazánok teljesítménytényezi C k és segédenergia igénye q k,v Alapterület A N [m 2 ] Állandó hmérséklet kazán Teljesítménytényezk C k [-] Alacsony hmérséklet kazán Kondenzációs kazán Segédenergia q k,v [] 100 1,38 1,14 1,05 0, ,33 1,13 1,05 0, ,30 1,12 1,04 0, ,27 1,12 1,04 0, ,23 1,11 1,03 0, ,21 1,10 1,03 0, ,20 1,10 1,02 0, ,18 1,09 1,02 0, ,16 1,09 1,02 0, ,14 1,08 1,01 0, ,13 1,08 1,01 0,09 2. táblázat: A ftött téren belül elhelyezett kazánok teljesítménytényezi C k és segédenergia igénye q k,v Alapterület A N [m 2 ] Állandó hmérséklet kazán Teljesítménytényezk C k [-] Alacsony hmérséklet kazán Kondenzációs kazán Segédenergia q k,v [] 100 1,30 0, ,24 0, ,21 1,08 1,01 0, ,18 0, ,15 0,38 3. táblázat: Elektromos üzem hszivattyúk C k teljesítménytényezje Hforrás / Ftközeg Ftvíz hmérséklete Teljesítménytényez C k [-] Víz/Víz 55/45 0,23 35/28 0,19 Talajh/Víz 55/45 0,27 35/28 0,23 Leveg/Víz 55/45 0,37 35/28 0,30 Távozó leveg/víz 55/45 0,30 35/28 0,24

17 4. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés C k [-] teljesítménytényezje Szilárdtüzelés kazán Fatüzelés kazán Pellettüzelés kazán 1,85 1,75 1,49 5. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés q k,v segédenergia igénye Alapterület A N [m 2 ] Szilárdtüzelés kazán (szabályozó nélkül) Fatüzelés kazán (szabályozóval) Pellettüzelés kazán (Ventilátorral/ elektromos gyújtással) ,19 1, ,13 1, ,10 1, ,07 1, ,04 1,65 3. A helosztás veszteségei 1. táblázat: A helosztás fajlagos veszteségei q f,v az alapterület és a rendszer méretezési hfoklépcs függvényében. Vízszintes elosztóvezetékek a ftött téren kívül. Alapterület A [m 2 A helosztás veszteségei q [] ] f,v N Vízszintes elosztóvezetékek a ftött téren kívül 90/70 C 70/55 C 55/45 C 35/28 C ,8 10,3 7,8 4, ,3 7,7 5,8 2, ,5 6,3 4,8 2, ,8 5,0 3,7 1, ,4 3,9 2,9 1, ,6 3,4 2,5 1, ,3 3,1 2,3 1, ,9 2,9 2,1 0, ,7 2,7 1,9 0, ,4 2,5 1,8 0, ,3 2,4 1,8 0,7 2. táblázat: A helosztás fajlagos vesztesége q f,v az alapterület és a rendszer méretezési hfoklépcs függvényében. Vízszintes elosztóvezetékek a ftött téren belül. Alapterület A [m 2 A helosztás veszteségei q [] ] f,v N Vízszintes elosztóvezetékek a ftött téren belül 90/70 C 70/55 C 55/45 C 35/28 C 100 4,1 2,9 2,1 0, ,6 2,5 1,8 0, ,3 2,3 1,6 0,6

18 300 3,0 2,1 1,5 0, ,8 2,0 1,4 0, ,7 1,9 1,3 0, ,6 1,8 1,3 0, ,5 1,8 1,3 0, ,5 1,8 1,2 0, ,5 1,7 1,2 0, ,4 1,7 1,2. 0,4 A helosztás segédenergia igénye Az elektromos segédenergia igényt az épület alapterülete, a rendszer méretezési hfoklépcsi és további befolyásoló tényezk függvényében tartalmazza a táblázat. A vezetékrendszer alatt az elosztó vezetékek (vízszintes vezetékek), strangok (függleges vezetékek) és bekötvezetékek értendk. 3. táblázat: Fajlagos villamos segédenergia igény E FSz [] 20, 15, 10 és 7 K hfoklépcs esetén Fordulatszám szabályozású szivattyú Állandó fordulatú szivattyú Beágya- Beágya- Alapterület zott zott A [m 2 Szabad ftfelületek ft- Szabad ftfelületek ft- ] N felületek felületek 20 K 15 K 10 K 7 K 20 K 15 K 10 K 7 K 90/70 C 70/55 C 55/45 C 90/70 C 70/55 C 55/45 C 100 1,69 1,85 1,98 3,52 2,02 2,22 2,38 4, ,12 1,24 1,35 2,40 1,42 1,56 1,71 3, ,86 0,95 1,06 1,88 1,11 1,24 1,38 2, ,61 0,68 0,78 1,39 0,81 0,91 1,04 1, ,42 0,48 0,57 1,01 0,57 0,65 0,78 1, ,33 0,38 0,47 0,83 0,45 0,52 0,64 1, ,28 0,33 0,42 0,74 0,39 0,46 0,58 1, ,23 0,28 0,37 0,65 0,33 0,39 0,51 0, ,20 0,24 0,33 0,58 0,28 0,34 0,46 0, ,17 0,22 0,30 0,53 0,24 0,30 0,42 0, ,16 0,20 0,28 0,50 0,22 0,28 0,40 0,70 Eltér méretezési hfoklépcs esetén a közelebb es szomszédos táblázati értékkel kell számolni. 4. A teljesítmény és a higény illesztésének pontatlansága miatti veszteségek 1. táblázat: A teljesítmény és a higény illesztésének pontatlansága miatti veszteségek q f,h Rendszer Szabályozás [] Vízftés Szabályozás nélkül 15,0 Kétcsöves Épület vagy rendeltetési egység egy 9,6 radiátoros és központi szabályozóval beágyazott ftések (pl. szobatermosztáttal) Termosztatikus szelepek és más 3,3 arányos szabályozók 2 K arányossági sávval q f,h Megjegyzések

19 1 K arányossági sávval 1,1 Elektronikus szabályozó 0,7 Id- és hmérséklet szabályozás PI - vagy hasonló tulajdonsággal Elektronikus szabályozó optimalizálási funkcióval 0,4 Pl. ablaknyitás, jelenlét érzékelés funkciókkal kibvítve Egycsöves ftések Épület vagy rendeltetési egység 1 központi szabályozóval (pl. szobatermosztáttal) Idjárásfügg központi szabályozás helyiségenkénti szabályozás nélkül Termosztatikus szelepekkel 3,3 9,6 Pl. lakásonkénti vízszintes egycsöves rendszer 5,5 Pl. panelépületek átfolyós vagy átköt szakaszos rendszere Az elektromos segédenergia igény 0 értékkel számolható, ha a hátadásnál nincs szükség ventilátorra. 5. A htárolás veszteségei és segédenergia igénye 1. táblázat: Htárolás fajlagos energiaigénye q f,t és segédenergia igénye E FT Alapterület A N [m 2 ] Elhelyezés a ftött térben Fajlagos energiaigény q f,t [] Elhelyezés a ftött téren kívül Segédenergia igény [] 55/45 C 35/28 C 55/45 C 35/28 C 100 0,3 2,6 1,4 0, ,2 0,1 1,9 1,0 0, ,2 1,5 0,8 0, ,1 0,6 0, ,1 0,7 0,4 0, ,5 0,3 0, ,4 0,2 0, ,0 0,3 0,2 0, ,0 0,2 0,1 0, ,2 0,1 0, ,2 0,1 0,05 Szilárdtüzelés vagy biomassza tüzelés rendszer tárolóinál a táblázatban szerepl fajlagos energiaigény értékeket 2,6 szorzótényezvel meg kell szorozni. A segédenergia igény értékei változtatás nélkül felhasználhatóak. 6. Egyedi ftések 1. táblázat: Egyéb berendezések C k teljesítménytényezje Hforrás / Ftközeg Teljesítménytényez C k [-] Elektromos hsugárzó 1,0 Elektromos htárolós kályha 1,0 Gázkonvektor 1,40

20 Cserépkályha 1,60 Kandalló 1,80 Egyedi ftés kályhával 1,90 Elektromos üzem htárolós kályháknál a ventilátor energiája a hátadás fajlagos energiájába bele van számítva. 2. táblázat: A hleadás veszteségei, q f,h (a teljesítmény és a higény illesztésének pontatlansága miatti veszteség) Rendszer Szabályozás q f,h Megjegyzések Egyedi ftések Gázkonvektor Szabályozó termosztáttal 5,5 Szabályozás nélkül Egyedi kályha Szabályozás nélkül 15,0 Kandalló Szabályozás nélkül 10,0 Elektromos ftések Hsugárzó Szabályozás nélkül 5,5 Szabályozó termosztáttal 0,7 Htárolós kályha Szabályozó termosztáttal 4,4 VII. A melegvíz-ellátás primerenergia-igénye 1. a) A melegvíz-ellátás primerenergia-igényét a következ összefüggéssel kell számítani: Részletes eljárás alkalmazása esetén minsítési iratokban megadott teljesítménytényez (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia-igény (elosztó vezetékek hvesztesége, szivattyúk villamosenergiafogyasztása stb.) a szakma szabályai szerint számítandók. b) Egyszersített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a pontokban közölt tájékoztató adatok használhatók. 2. A melegvíz-termelés teljesítménytényezi és fajlagos segédenergia igénye 1. táblázat: Kazánüzem HMV készítés C K teljesítménytényezje és E K fajlagos segédenergia igénye Teljesítménytényez Segédenergia Alapterület A N [m 2 ] Állandó hm. kazán (olaj és gáz) Alacsony hm. kazán Kondenzációs kazán Kombikazá n ÁF/KT* Kondenzációs kombikazán ÁF/KT* Kombikazá n Más kazánok C K [-] E K [] 100 1,82 1,21 1,17 1,27/1,41 1,23/1,36 0,20 0, ,71 1,19 1,15 1,22/1,32 1,19/1,28 0,19 0, ,64 1,18 1,14 1,20/1,27 1,16/1,24 0,18 0, ,56 1,17 1,13 1,17/1,22 1,14/1,19 0,17 0,17

21 500 1,46 1,15 1,12 1,15/1,18 1,11/1,15 0,17 0, ,40 1,14 1,11 0, ,36 1,14 1,10 0, ,31 1,13 1,10 0, ,26 1,12 1,09 0, ,21 1,11 1,08 0, ,17 1,10 1,08 0,044 *ÁF: ftkazán integrált HMV készítéssel, hcserél átfolyós üzemmódban V<2 1 *KT: ftkazán integrált HMV készítéssel, hcserél kis tárolóval 2<V<10 l 2. táblázat: Elektromos üzem HMV készítés C K teljesítménytényezje Teljesítménytényez C K [-] Elektromos ftpatron 1,0 Átfolyós vízmelegít, tároló 1,0 Távozó leveg 0,26 Hszivattyú Távozó leveg/friss leveg hvisszanyer r =0,6 0,29 HMV készítésre Távozó leveg/friss leveg hvisszanyer r =0,8 0,31 Pince leveg 0,33 3. táblázat: Egyéb HMV készít rendszerek C K teljesítménytényezje és E K villamos segédenergia igénye Rendszer Teljesítménytényez Segédenergia C [-] K E [] K Távftés 1,14 0,40 Gázüzem bojler 1,22 0 Átfolyós gáz-vízmelegít 1,30 0 Szilárdtüzelés fürdhenger 2, A melegvíz-tárolás fajlagos vesztesége 1. táblázat: A melegvíz-tárolás Q HMV,t fajlagos vesztesége Alapterület A N [m 2 ] Indirekt ftés tároló A tárolás hvesztesége a nettó melegvíz-készítési higény százalékában A tároló a ftött légtéren belül Csúcson kívüli árammal mköd elektromos bojler Nappali árammal mköd elektromos bojler Gázüzem bojler % % % %

22 Alapterület A N [m 2 ] Indirekt ftés tároló A tárolás hvesztesége a nettó melegvíz-készítési higény százalékában A tároló a ftött légtéren kívül Csúcson kívüli árammal mköd elektromos bojler Nappali árammal mköd elektromos bojler Gázüzem bojler % % % % A melegvíz-elosztás veszteségei 1. táblázat: A melegvíz-elosztó és cirkulációs vezeték fajlagos energiaigénye Q HMV,v Az elosztás hvesztesége a nettó melegvíz-készítési higény százalékában Alapterület Cirkulációval Cirkuláció nélkül AN [m 2 ] Elosztás a ftött téren Elosztás a ftött téren Elosztás a ftött téren Elosztás a ftött téren kívül belül kívül belül % % % % > A cirkulációs vezeték fajlagos segédenergia igénye 1. táblázat: A cirkulációs vezeték E c fajlagos segédenergia igénye A [m 2 Fajlagos segédenergia igény ] N [] 100 1, ,82

23 200 0, , , , , , , ,11 VIII. A szellzési rendszerek primer energia igénye 1. a) A légcserét és a leveg melegítését szolgáló szellzési rendszerek fajlagos primer energia igénye a következ összefüggéssel számítható: Az összefüggés els tagja a rendszer higényét, második tagja a villamosenergia-igényt fejezi ki. Primerenergia-tartalom tekintetében - a ftési rendszer energiahordozójának primer energiatartalma mérvadó, ha a légtechnikai és a ftési rendszer energiaellátása azonos forrásról történik, - a légtechnikai rendszerben használt energiahordozó a mértékadó egyéb esetben. A htermelk teljesítménytényezjét és a primer energia átalakítási tényezket a ftésnél megadott módon kell felvenni. Egy épületben több egymástól független légtechnikai rendszer lehet. Minden légtechnikai rendszer fajlagos primerenergia-igénye külön számítandó, és azokat a végén kell összegezni és az alapterülettel elosztani. b) Egyszersített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VIII. fejezet 2-5. pontjaiban közölt tájékoztató adatok és összefüggések használhatók. 2. A légtechnikai rendszerekbe épített ventilátorok villamosenergia-igényét az alábbi összefüggéssel lehet meghatározni: A ventilátor összhatásfoka magában foglalja a ventilátor, a hajtás és a motor veszteségeit. Értéke pontosabb adat hiányában az alábbi táblázat szerint vehet fel: 1. táblázat: Ventilátorok összhatásfoka vent Ventilátor térfogatárama V LT [m 3 /h] Ventilátor összhatásfoka vent [-] Nagy ventilátorok < V LT 0,70 Közepes ventilátorok < V LT < ,55 Kis ventilátorok V LT < ,40 Ha az épületben több ventilátor/légtechnikai rendszer üzemel, azok fogyasztását összegezni kell.

24 3. A légtechnikai rendszer nettó éves henergia igénye 4. A légtechnikai rendszer bruttó éves energia igénye A bruttó éves higény számításához a szabályozás (a teljesítmény és az igény illesztésének) pontatlanságát, valamint a ftetlen terekben haladó légcsatornák hveszteségét kell figyelembe venni. A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség fajlagos értékét a 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség a nettó higény százalékában f LT,sz Rendszer 20 C feletti befúvási hmérséklet esetén 20 C alatti befúvási hmérséklet esetén Hmérséklet szabályozás módja f LT,sz % Megjegyzés Helyiségenkénti szabályozás 5 Érvényes az egyes helyi (helyiségenkénti) és a központi kialakításokra, függetlenül a levegmelegítés módjától. Központi elszabályozással, 10 helyiségenkénti szabályozás nélkül Központi és helyiségenkénti 30 szabályozás nélkül 0 Pl. hvisszanyers rendszer utóft nélkül Leveg elosztás hvesztesége Q LT,v Ha a szállított leveg hmérséklete a környezeti hmérsékletnél 15 K-nél magasabb, akkor a befúvó hálózat hvesztesége az alábbi összefüggésekkel számítható: - kör keresztmetszet légcsatorna hvesztesége hosszegységre vonatkoztatva - négyszög keresztmetszet légcsatorna hvesztesége felületre vonatkoztatva 2. táblázat: Kör keresztmetszet légcsatornák egységnyi hosszra vonatkoztatott hátbocsátási tényezje U kör [W/mK] a csátmér, sebesség és hszigetelés függvényében Cs Szigetelés nélkül 20 mm hszigetelés 50 mm hszigetelés átmér Áramlási sebesség w [m/s] lev d [mm] ,39 1,83 2,08 0,53 0,57 0,59 0,32 0,33 0, ,95 2,57 2,93 0,73 0,80 0,83 0,43 0,45 0,46

25 200 2,48 3,28 3,74 0,94 1,03 1,06 0,53 0,56 0, ,49 4,63 5,29 1,33 1,47 1,52 0,75 0,79 0, ,49 7,27 8,30 2,13 2,34 2,43 1,17 1,23 1, ,30 11,0 12,5 3,29 3,63 3,78 1,79 1,88 1, ,1 13,4 15,3 4,05 4,48 4,66 2,20 2,32 2, ,2 16,2 18,5 4,99 5,52 5,76 2,71 2,86 2, ,2 20,1 23,0 6,29 6,97 7,28 3,42 3,61 3,69 3. táblázat: Négyszög keresztmetszet légcsatornák bels felületre vonatkoztatott hátbocsátási tényezje U nsz [W/m 2 K] a sebesség és hszigetelés függvényében Áramlási sebesség Szigetelés vastagsága [mm] w [m/s] lev 1 2,60 1,60 1,16 0,91 0,75 0,64 0,55 0,44 0,36 2 3,69 1,95 1,33 1,01 0,82 0,68 0,69 0,46 0,38 3 4,40 2,12 1,41 1,05 0,84 0,70 0,60 0,47 0,39 4 4,90 2,23 1,45 1,08 0,86 0,72 0,61 0,48 0,39 5 5,29 2,30 1,48 1,10 0,87 0,72 0,62 0,48 0,39 6 5,60 2,36 1,51 1,11 0,88 0,73 0,62 0,48 0,39 A légcsatorna f v veszteségtényezje ftetlen téren kívül haladó légcsatorna esetén f v = 1, ftött térben haladó vezetékeknél f v = 0,15 értékkel számítható. 5. A légtechnikai rendszer villamos segédenergia fogyasztása Az E LT,s villamos segédenergia igény számításához az átadás, elosztás és htermelés igényeit kell összegezni. Egy légtechnikai rendszer esetében jellemzen csak a htermel és hvisszanyer mködtetéséhez szükséges segédenergia, esetleg a helyiségenkénti szabályozás, vagy a befúvószerkezethez tartozó ventilátor segédenergia igényét kell fedezni. A segédenergia igény alapveten a rendszer kialakításnak és alkalmazott berendezésnek a függvénye, ezért azt a rendszer ismeretében kell meghatározni. A segédenergia igény E LT.s mértékegysége kwh/a. Ha az épületben több rendszer van, akkor ezek fajlagos segédenergia igényét összegezni kell. E tételben vehet figyelembe az esetleges villamos árammal történ fagyvédelmi ftés is. A berendezések segédenergia igénye a következ összefüggéssel számítható: IX. A gépi htés fajlagos éves primer energiafogyasztása A gépi htés fajlagos éves primer energiafogyasztása a bruttó energiafogyasztásból kell kiszámítani:

26 A beépítend teljesítményre és az üzemidre nem adható általánosan használható összefüggés, mert a követelmények az épület egészére vonatkoznak, a htési hterhelés számítása viszont csak helyiségenként vagy zónánként végezhet. A mesterséges htés átlagos teljesítményét és évi üzemóráinak számát vagy a beépített teljesítményt és a csúcskihasználási óraszámot a tervez adja meg. A nettó htési energiaigény elzetes becslésére a következ közelítés alkalmazható: ahol n h azoknak a napoknak a száma, amelyre teljesül a feltétel. A htgép villamos vagy henergia fogyasztását teljesítménytényezik (COP) alapján, a szállítás és szabályozás veszteségeit a VIII. fejezet szerint lehet meghatározni. X. A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása: E vil =E vil,n e vil [] (X.1.) A beépített világítás fajlagos energia igényére vonatkozó tervezési adatokat a 3. melléklet tartalmazza. XI. Az épület energetikai rendszereibl származó nyereségáramok Az épület saját energetikai rendszereibl származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak átadott (fotovillamos vagy mechanikus áramfejlesztésbl származó elektromos, vagy aktív szoláris rendszerbl származó h-) energia az épületben felhasznált primer energia összegébl levonható. XII. Az összesített energetikai jellemz számítása Az összesített energetikai jellemz az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi ftött alapterületre vetített értéke. 3. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Jelölések, a számítás során használt fogalmak és tervezési adatok A) Jelölések és mértékegységek Jelölés A mennyiség megnevezése Mértékegység A felület, a belméretek alapján számolva m 2 A N nettó ftött szintterület m 2 A Ü az üvegezés felülete, az üvegezés mérete alapján számolva m 2

27 C k a htermel teljesítménytényezje E C a cirkulációs szivattyú fajlagos energiaigénye E F a ftés fajlagos primerenergia-igénye E fagy a fagyvédelmi ftés villamosenergia-igénye kwh/a E FSz a keringtetés fajlagos energiaigénye E FT a tárolás segédenergia igénye E HMV a melegvíz-ellátás fajlagos primerenergia-igénye E h a gépi htés fajlagos éves primerenergia-igénye E K a melegvíz-termelés segédenergia igénye E LT a légtechnikai rendszer fajlagos primerenergia-igénye E P az összesített energetikai jellemz E VENT a légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamosenergia-igénye kwh/a E LT,s a légtechnikai rendszer villamossegédenergia-igénye kwh/a E vil a beépített világítás fajlagos éves primerenergia-igénye E vil,n a beépített világítás fajlagos éves nettó villamosenergia-igénye H az éves ftési hfokhíd ezredrésze hk/a I b a napsugárzás intenzitása egyensúlyi hmérséklet számításához W/m 2 I nyár a napsugárzás intenzitása a nyári túlmelegedés kockázatának számításához W/m 2 M htároló tömeg kg Q F éves nettó ftési energiaigény kwh/a Q h a gépi htés éves nettó energiaigénye kwh/a Q LT,n a légtechnikai rendszer nettó higénye kwh/a Q LT,v a leveg elosztás hvesztesége kwh/a Q sd a direkt sugárzási hnyereség vagy hterhelés W Q sid az indirekt sugárzási hnyereség W Q TOT a hagyományos ftési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam W/m 2 U hátbocsátási tényez. Üvegezett szerkezetek esetében tartalmazhatja a társított szerkezetek (redny stb.) hatását is, ekkor a társított szerkezet nyitott és W/m 2 K csukott helyzetére vonatkozó hátbocsátási tényezk számtani átlaga vehet figyelembe U m az átlagos hátbocsátási tényez W/m 2 K UR hhidak hatását kifejez szorzóval korrigált ( ered ) hátbocsátási tényez W/m 2 K U kör körkeresztmetszet légcsatorna hosszegységre vonatkozó hátbocsátási tényezje W/mK U nsz négyszög keresztmetszet légcsatorna hátbocsátási tényezje W/m 2 K

28 V a ftött térfogat, belméretek szerint számolva m 3 V LT a leveg térfogatárama m 3 /h Z a,lt a légtechnikai rendszer egész évi mködési idejének ezredrésze h/1000a Z LT a légtechnikai rendszer mködési idejének ezredrésze a ftési idényben h/1000a Z F a ftési idény hosszának ezredrésze h/1000a a és b a négyszög keresztmetszet légcsatorna bels élméretei m d rétegvastagság m e primer energia átalakítási tényez e f a ftésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezje e HMV e h e LT e v e vil f LT,sz f v a melegvíz-készítésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezje a gépi htésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezje a légtechnikai rendszer hforrása által használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezje a villamos energia primer energia átalakítási tényezje a világításra használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezje a teljesítmény és a higény illesztésének pontatlanságából származó veszteség a légcsatorna veszteségtényezje g g nyár az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége az üvegezés és a zárt társított szerkezet együttesének összesített sugárzásátbocsátó képessége l csatlakozási élek hossza vagy kerület m l v a légcsatorna hossza m m fajlagos htároló tömeg kg/m 2 n légcsereszám (átlagos) l/h n LT légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében l/h n inf légcsereszám a légtecnikai rendszer üzemszünete alatt l/h n h htési napok száma l/a n nyár légcsereszám nyáron l/h q q b q f q f,h q f,t q f,v q HMV fajlagos hveszteségtényez a bels hterhelés fajlagos értéke a ftés fajlagos nettó henergia igénye a teljesítmény és a higény illesztésének pontatlansága miatti fajlagos veszteségek a htárolás fajlagos vesztesége az elosztóvezeték fajlagos vesztesége a melegvíz-készítés nettó energiaigénye W/m 3 K W/m 2

29 q HMV,v a melegvíz-elosztás fajlagos vesztesége q HMV,t a melegvíz-tárolás fajlagos vesztesége q k,v segédenergia-igény q m fajlagos hveszteség-tényez megengedett legnagyobb értéke W/m 3 K t hmérséklet C t bef a befújt leveg átlagos hmérséklete a ftési idényben C t e a küls hmérséklet C t e a küls hmérséklet napi átlagértéke C t i a bels hmérséklet C t i,átl a légcsatorna körüli átlagos környezeti hmérséklet C t l,köz a légcsatornában áramló leveg közepes hmérséklete C t x a szomszédos tér hmérséklete C w lev a leveg áramlási sebessége légcsatornában m/s p LT a rendszer áramlási ellenállása Pa t b egyensúlyi hmérséklet-különbség K t bnyár k r vent a bels és küls hmérséklet napi középértékeinek különbsége nyári feltételek között a htermel által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) hasznosítási tényez a szellz rendszerbe épített hvisszanyer hatásfoka a ventilátor összhatásfoka srség a szakaszos üzemvitel hatását kifejez korrekciós tényez a szabályozás hatását kifejez korrekciós tényez a hhidak hatását kifejez korrekciós tényez vonalmenti hátbocsátási tényez az élek vagy a kerület hosszegységére vonatkozóan B) Állandó értékek K kg/m 3 W/m K 0,35 szellzési hveszteség számításánál: a leveg srségének, fajhjének és a mértékegység átváltásához szükséges tényezknek a szorzata 72 hfogyasztás számításánál: az órafokban kifejezett konvencionális (12 C határhmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hmérséklet-különbséghez tartozó) hfokhíd értékének ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) 4,4 hfogyasztás számításánál: a konvencionális (12 C határhmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hmérséklet-különbséghez tartozó) ftési idény órában mért hosszának ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) 4 küls hmérséklet átlaga a ftési idényben