Országos Orvosszakértői Intézet

Átírás

1 Országos Orvosszakértői Intézet Statisztikai jelentés az Intézet évi munkájáról Budapest, 2007.

2 ORSZÁGOS ORVOSSZAKÉRTŐI INTÉZET Főigazgató Dr. Juhász Ferenc Összeállította Országos Orvosszakértői Intézet Statisztikai Önálló Osztálya a évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében megjelenteti az Országos Orvosszakértői Intézet 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: Fax: ooszi@t-online.hu

3 Bevezető Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló jogi szabályozás előírásainak megfelelően, az Országos Orvosszakértői Intézet évben is megjelenteti önálló statisztikai évkönyvét. Az orvosszakmai és forgalmi statisztikai adatokat tartalmazó évkönyv megjelentetése intézetünknél már több mint tíz éves múltra tekint vissza. Az évkönyv az intézet orvosszakértőinek, orvosi bizottságainak, telephelyeinek és regionálisan szervezett igazgatóságainak éves jelen esetben a év szakmai munkájának számokkal kifejezhető tükre. Az évtizedes hagyományokhoz ragaszkodva az intézet ebben az évben sem változtatott az évkönyv formáján és szerkezetén. Az előző évekkel megegyező adattartalommal készített kiadvány előtérbe helyezi a teljesítménymutatók szerinti orvosszakmai adatok időbeni összehasonlíthatóságát, ezzel lehetőséget nyújt az egyes társadalmi, egészségügyi és orvosszakmai jelenségek (folyamatok) értékelésére.

4 - 2 - Az Országos Orvosszakértői Intézet Statisztikai Önálló Osztálya által összeállított évkönyv tartalmazza egyrészről az intézet feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét, szervezeti tagolódását és felelős vezetőit, másrészről az alaptevékenység végzése során gyűjtött és rögzített szakmai jellegű és egyéb információs adatok strukturális táblázatokban és grafikus ábrázolásokban való megjelenítését. A biztosítási orvosszakértői tevékenység magyarországi 100 éves évfordulója, az orvosszakértői bizottságok működésének 56 éves, az intézet fennállásának 47 éves múltja tükrében ajánljuk ezt a kiadványt az olvasók figyelmébe úgy, hogy az intézet vezetése a hagyományok megőrzésével szükségesnek és elengedhetetlennek tartja az egészségügy és a nyugellátás reformja mellett az orvosszakértői minősítés 30 éves rendszerének korszerűsítését is. Intézményi múlt A történelmi múltra visszavezethető orvosszakértői tevékenység országos szervezettségét először a munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottságok több telephelyen történő létrehozását elrendelő 136/1951. (XII. 18.) EüM rendelet írta elő. Az évben történt miniszteri szintű szabályozás az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó Országos Igazgatóság felállításáról és működéséről rendelkezett.

5 - 3 - Az Intézet jelenlegi elnevezése: O r s z á g o s O r v o s s z a k é r t ő i I n t é z e t. Az intézmény nevét az 1971-ben hatályba lépett 45/1970. EüM utasítás határozta meg. Az Intézet jogállása, szervezete és illetékessége Az Intézet napjainkban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium háttérintézménye, önálló jogi személyiséggel rendelkező szerv, a társadalombiztosítási orvosszakértés egyetlen országos intézménye. A hatályos jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben az intézet országos illetékességgel jár el, szervezetileg főigazgatóságra és regionálisan szervezett igazgatóságokra tagolódik. A főigazgatóság közvetett irányítása központi szakmai, elméleti, ellenőrzési és funkcionális szervezeti egységek útján valósul meg. Az egyes tevékenységi területeket a főigazgató, illetve a főigazgató-helyettesek fogják össze. A területi igazgatóságok az alaptevékenység ellátására és helyi közvetlen irányításra regionálisan szervezett önálló szervezeti egységek. A területi igazgatóságokat igazgató főorvosok vezetik. Az igazgató főorvosok közvetlen irányítása alatt működnek az igazgatóságok illetékességi területén az alaptevékenység végzésére létrehozott orvosi bizottságok, melyek első- és másodfokon járnak el. A 7 területi igazgatóság 70 orvosi bizottságában ebből Budapesten 14, vidéken 56 OB összesen 142 orvosszakértő végezte az intézet alapfeladatainak ellátását évben.

6 - 4 - A főigazgatóságon, a területi igazgatóságokon, valamint azok telephelyein foglalkoztatott személyek ideértve az orvosi bizottságok orvosszakértőit és ügykezelőt is köztisztviselői jogviszonyban állnak. Az OOSZI óta fokozott figyelmet fordít az igazgatóságok területi kapacitásának és kapacitás-szükségletének koordinálására, ezért irányított kapacitásgazdálkodás keretében Országos Illetékességű Orvosi Bizottságok (OIOB) elnevezésű munkacsoportot működtetett. A közszférában elrendelt létszámcsökkentés az OIOB augusztus 31-ei megszüntetéséhez vezetett. A feladatok nagy részét az 1. sz. Igazgatóság vette át. A csoport 8 hónapi teljesítményi és szakmai mutatóit az évkönyv, a vizsgálat helye szerinti megye/telephely teljesítmény- és szakmastatisztikai adataival összevontan tartalmazza. Az Intézet alapfeladata Az Intézet orvosszakértői bizottságai szakvéleményt készítenek az egyes állami, társadalombiztosítási, szociális és családtámogatási ellátást igénylő személyek munkaképesség-változásáról. A szakvéleményben szükség szerint meghatározzák a vizsgált személy munkaképesség-csökkenésének mértékét, a rokkantság fokát és időtartamát, szakvéleményben döntenek a keresőképesség-keresőképtelenség vitatott eseteiben, a baleseti táppénz meghosszabbításáról, a keresőképtelenség visszamenőleges igazolásáról, a tartós keresőképtelenség felülvizsgálatáról,

7 - 5 - minősítik a súlyos fogyatékosság tényét, rehabilitációs javaslatot adnak, meghatározott esetekben véleményezik a vizsgált személyek egészségkárosodását, fogyatékosságát, egészségi alkalmasságát, végzik egyéb jogszabályban és belső utasításokban meghatározott feladataikat. Az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint az igazgatóságok keretében működő orvosi bizottságok az erre vonatkozó általános és szakmai irányelvek figyelembevételével, saját vizsgálataik eredménye, a beteg hiteltérdemlő előzményi orvosi iratainak adatai, valamint az intézeti konziliáriusi szakvélemények beszerzése után, azok mérlegelésével alakítják ki szakvéleményüket.

8 - 6 - ORSZÁGOS ORVOSSZAKÉRTŐI INTÉZET szervezeti felépítése és vezetői 2006-ban F ő i g a z g a t ó s á g Dr. Berky Zsolt főigazgató főorvos ( ig) Dr. Juhász Ferenc főigazgató ( től) Dr. Rasztovics Anikó igazgatási és jogi főigazgató-helyettes Sződy Mihály gazdasági főigazgató-helyettes Ocskó Györgyné főosztályvezető Humánpolitikai Főosztály Dr. Kányádi Erzsébet főosztályvezető Orvosszakmai és Ellenőrzési Főosztály Dr. Vajay Margit főosztályvezető Igazgatási és Jogi Főosztály Szondra Beáta főosztályvezető Pénzügyi és Gazdasági Főosztály Széll Imre főosztályvezető Statisztikai Főosztály Dr. Albel Anikó főigazgatói szakmai főtanácsos Országos Illetékességű Orvosi Bizottságok T e r ü l e t i I g a z g a t ó s á g o k Dr. Forrai István igazgató főorvos 1. sz. Igazgatóság Budapest Dr. Takács Sándor igazgató főorvos 2. sz. Igazgatóság Székesfehérvár Dr. Szegedi András igazgató főorvos 3. sz. Igazgatóság Debrecen Dr. Virágos Iván igazgató főorvos 4. sz. Igazgatóság Győr Dr. Tóth István János igazgató főorvos 5. sz. Igazgatóság Miskolc Dr. Benkovics László igazgató főorvos 6. sz. Igazgatóság Pécs Dr. Zsubori Zoltán igazgató főorvos 7. sz. Igazgatóság Szeged

9 Országos Orvosszakértői Intézet Területi Igazgatóságai évben Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Salgótarján Eger Miskolc Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza Győr Győr-Moson-Sopron Szombathely Veszprém Vas Veszprém Esztergom Komárom-Esztergom Tatabánya Fejér Székesfehérvár Pest Budapest Heves Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok Debrecen Hajdú-Bihar 1.sz. Igazgatóság Budapest 2.sz. Igazgatóság Székesfehérvár 3.sz. Igazgatóság Debrecen Zalaegerszeg Zala Somogy Siófok Tolna Szekszárd Kecskemét Bács-Kiskun Kiskunhalas Csongrád Békés Békéscsaba 4.sz. Igazgatóság Győr 5.sz. Igazgatóság Miskolc 6.sz. Igazgatóság Pécs Kaposvár Szeged 7.sz. Igazgatóság Szeged Baranya Pécs orvosi bizottságok székhelyei

10 - 7 - Útmutató Szükségesnek tartjuk, hogy az alábbi néhány mondatban szöveges értelmezést adjunk az évkönyv tábláinak elnevezéséről, a használt szakmai fogalmak jelentéséről, valamint röviden összefoglaljuk a táblázatok és hozzájuk kapcsolódó grafikus ábrázolások egyes tartalmi és időszaki kapcsolatait és összefüggéseit. Az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai (továbbiakban OB-ok ) január december 31. között I. fokon II. fokon Összesen: vizsgálatot végeztek. (Az adatok tartalmazzák az egy évben többször vizsgáltak számát is.) Az összes TB. jogszabályban meghatározott vizsgálat eredményeként rokkantnak véleményeztek I. csoport II. csoport III. csoport Összesen: főt. Járadékra jogosultnak véleményeztek: főt. (baleseti és foglalkozási mkcs. mértéke: 16 % - 66 %) Elutasítottak : főt.

11 - 8 - Az évkönyv 1. sz. táblája részletesen tartalmazza az intézet igazgatóságai és illetékességi területükön lévő megyei első és másodfokú OB-ok által végzett véleményezések számát. A statisztikai kimutatásokban TB. jogszabály alapján végzett vizsgálat -ként, a társadalombiztosítási ellátások megállapításához, vagy továbbfolyósításához szükséges orvosszakértői vizsgálatok kerültek feltüntetésre. A 2. sz. táblán adminisztrációs többletként, a vizsgálaton nem megjelent igénylők, illetve a téves behívások számát szerepeltettük. Az intézet I. és II. fokú orvosi bizottságainak forgalmi adatait és azok egyes orvosszakmai, valamint területi népességi mutatóit a 3. sz. tábla tartalmazza részletesen. A területi adatgyűjtéssel megvalósított statisztikai kimutatás szerint, rokkantsági nyugellátás vagy nyugdíjszerű ellátás igénybevételéhez a munkaképesség-csökkenés mértékének, a rokkantság fokának és idejének elbírálását az intézet orvosi bizottságai esetben véleményezték új igénylők esetében év óta folyamatosan csökken a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveihez rokkantsági nyugellátás megállapítására irányuló új igények száma évben 9 %-kal kevesebb új igénybejelentésen alapuló vizsgálatot végzett az intézet, mint az azt megelőző évben.

12 - 9 - Míg az új igények alapján történő vizsgálatok csökkenő tendenciát mutatnak, az un. esedékes (időszakos, soros) vizsgálatok és között évről évre emelkedtek évben megfordulni látszik a folyamat, mivel az intézet az előző évi vizsgálattal szemben, csak vizsgálatot végzett. A fentiek szerint az időszakos vizsgálatok az előző évhez képest 6,7 %-al csökkentek. Az intézet által kiadott szakvélemények alapján az elutasítottak aránya új igénylők esetében átlagosan 59,2 %-os, esedékes vizsgálatoknál átlag 9,7 %-os volt. Statisztikai szempontból elutasított -ként kerültek feltüntetésre azok az esetek, ahol az egyes ellátások megállapításához vagy tovább folyósításához szükséges munkaképesség-csökkenés mértékét a szükségesnél alacsonyabb értékben állapították meg az intézet orvosszakértői. A megkereső szerv közigazgatási határozatát új igénylő fellebbezte meg azzal az indokkal, hogy nem ért egyet az intézet orvosi bizottságának I. fokú szakvéleményében foglaltakkal. A II. fokú OB-ok az I. fokú OB-ok véleményeit új igénylők esetében 14,2 %-ban, esedékes (soros) vizsgálatok esetében pedig 27,9 %-ban változtatták meg. A megváltoztatások gyakori oka, hogy a vizsgált személy a II. fokú szakértői vizsgálaton olyan egészségügyi dokumentációt mutat be, amellyel az I. fokú vizsgálat idején még nem rendelkezett, s ezzel munkaképesség-csökkenésének megállapítható mértékét igen jelentősen befolyásolja.

13 A 4. sz. táblán az összes forgalom mellett az un. egyéb véleményezések megoszlása szerepel attól függően, hogy jogcím szerint társadalombiztosítási ellátáshoz kapcsolódó vagy attól teljesen független ellátás megállapításához történtek-e a vizsgálatok. Társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos egyéb vizsg.: Társadalombiztosítási ellátástól független egyéb vizsg.: Összes egyéb vizsgálat: A társadalombiztosítási ellátásoktól független egyéb jogcímű vizsgálatként végezte az intézet többek között a súlyos fogyatékosság (FOT) minősítését is (5. sz. és 6. sz. tábla) évben ez vizsgálatot jelentett a területileg illetékes I. és II. fokú OB-oknál. A vakok személyi járadékában részesülő személyek önkiszolgálóképességének megállapítására irányuló vizsgálat 121 esetben történt. Az intézet és évének forgalmi adatait a 7. sz. tábla, összesített forgalmi adatait évtől pedig a 8. sz. tábla, valamint a tábla számértékeiből összeállított diagramm tartalmazza. A társadalombiztosítási rokkantsági nyugellátással összefüggő vizsgálatok alapján az új igénylők véleményezési adatai megyénkénti bontásban részletezve a 9. sz. táblán kerül bemutatásra.

14 A 10. sz. tábla rokkantság, üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés jogcímén vizsgált új igénylők rokkantsági csoport és járadékra jogosultsági határok szerinti munkaképesség-csökkenésének mértékét, valamint az elutasítottak (0-49 % és % közötti mkcs. mérték) számát tartalmazza. Rokkantnak véleményezettek abszolút száma új igénylők esetében I. csoportú II. csoportú III. csoportú Összesen A 15 %-ot meghaladó, de 67 % alatti baleseti és foglalkozási munkaképesség-csökkenést esetben véleményeztek az intézeti OB-ok, ami egyben az új járadékosok (járadékra jogosultak) számát is jelenti. A bizottságok igénylőt elutasítottak, mert munkaképességcsökkenésük mértéke nem érte el sem a rokkantsághoz, sem a járadékba soroláshoz szükséges határértéket évben rokkantnak minősített új igénylők korfáján kerül bemutatásra a 100 %, illetve a 67 %-os munkaképesség-csökkenés életkori megoszlása. Itt kérünk elnézést azért, hogy a tavalyi évkönyvben a korfa adatsora tévesen került adaptálásra, ezért a diagramm nem a valós értékeket tartalmazta. A hiba kijavítását most pótoljuk, mivel az évkönyvben nem csak a év, hanem a év korfáját is szerepeltetjük.

15 A korfa 18 éves korcsoportjában a 100 %-os rokkantak viszonylagos magasabb számának magyarázata, hogy a jogszabály a rokkantsági járadékra való jogosultság alsó határát 18 évben határozza meg. Az előző évhez történő viszonyítás látható a 11. sz. táblán, mely szerint az új rokkantak száma 7,1 %-kal csökkent, az új járadékra jogosultak száma (baleseti, foglalkozási együtt) viszont 1,6 %-kal nőtt, az elutasítottak 10,5 %-os csökkenése mellett. Új igénylők vizsgálatainak eredményei kerültek kimutatásra minősítésük szerint a 12. sz. táblán, 1978-tól kezdődően. Az új rokkantak abszolút száma az előző évhez viszonyítva Borsod- Abaúj-Zemplén, és Heves megye kivételével minden megyében stagnál, vagy alacsonyabb értéket mutat (13. sz. tábla). A 14. sz. tábla szemlélteti az új rokkantak számának alakulását megyei bontásban évtől. Az intézeti OB-ok rehabilitációs javaslatot adtak a III. csoportú új rokkantak vizsgálatainál esetben, valamint rehabilitációs javaslatot tettek alkalommal olyan vizsgálatoknál, ahol a vizsgált személyek munkaképesség-csökkenése nem érte el a 67 %-ot. A rehabilitációs javaslatok megoszlását tartalmazza a 15. sz. tábla.

16 Az esedékes vizsgálatok alkalmával adott szakvélemények szerint az OB -ok továbbra is rokkantnak minősítettek: I. csoport II. csoport III. csoport Összesen : főt. Továbbra is járadékosnak minősítettek főt. A felülvizsgálat során az OB-ok esetben hoztak elutasító véleményt, vagyis 67 %-nál alacsonyabb mértékben véleményezték az ellátásban részesülő személyek munkaképesség-csökkenésének mértékét, illetve baleseti, foglalkozási járadékban részesülő személyek esetében a jogosultsági alsóhatárértéknél kisebb mkcs. mértéket állapítottak meg ( sz. tábla). Grafikus ábra jeleníti meg az esedékes vizsgálatok során munkaképessé váltak (állapotuk javulása következtében az mkcs. mértéke 50 %-nál alacsonyabb) számának alakulását az utolsó tíz évben között. A 18. sz. tábla tartalmazza az időszakos vizsgálatok és ezen belül a folytatólagosan rokkantnak véleményezettek számát, mely az előző évhez képest összvizsgálati számban 6,7 %-kal, a folytatólagosan rokkantnak véleményezettek tekintetében pedig 5,4 %-kal csökkent.

17 Az esedékes vizsgálatokon folytatólagosan rokkantnak véleményezettek adatai megyei bontásban a 19. sz. táblán találhatók. Esedékes vizsgálatok minősítés szerinti eredményei (rokkant, járadékra jogosult, elutasított) évtől kezdődően kerültek kimutatásra a 20. sz. táblán. A 21. sz. tábla az esedékes vizsgálatok alapján 1986-tól megyénként részletezi a folytatólagosan rokkantak számát. Az I. és II. fokú orvosi bizottságok elfogadási arányait tekintve, a rokkantság megállapítására irányuló vizsgálatok esetében (22. sz. tábla) megállapítható, hogy I. fokon új vizsgálatok esetében az intézeti elfogadási arány 37,4-42,5 % között, esedékes vizsgálatoknál pedig 88,3-90,6 % között mozgott az év hónapjaiban. A másodfokon eljáró orvosi bizottságok intézeti elfogadási aránya új vizsgálatok fellebbezése esetén 11,3-14,6 % között, esedékes felülvizsgálatok esetében pedig 36,2 45,3 % közötti értékeket mutatott. Az elfogadási arányszám mindkét eljárási fokon az előző évekhez képest kismértékben, de emelkedett. Az intézet területi igazgatóságainak éves átlagolt elfogadási arányai külön grafikus ábrázolásban is megjelenítésre kerültek.

18 Morbiditási adatok Az évkönyv 23. sz. tábláján a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) tizedik revíziójában meghatározott főcsoportok szerint kerültek feltüntetésre az OB-ok szakvéleményeiben szereplő vezető diagnózisok és azok alapján megállapított munkaképesség-csökkenési mértékek új igénylők vizsgálatainál. Rokkantság esetén a BNO 21 főcsoportja közül évek óta az alábbi főcsoportokhoz tartozó betegség típusok szerepelnek leggyakrabban a szakvéleményekben: a keringési rendszer betegségei (IX. főcsoport), a daganatos megbetegedések (II. főcsoport), a mentális és viselkedészavarok (V. főcsoport), valamint a csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei (XIII. főcsoport). Üzemi baleseteknél többségében a XIX. főcsoportba tartozó sérülés, mérgezés és külső okok egyéb következményei -t véleményezték az intézeti OB-ok. Foglalkozási betegség következtében rokkant, illetve baleseti járadékra jogosult személyeknél a X. főcsoportba tartozó légzőrendszer betegségei domináltak. A betegség főcsoportonkénti megoszlás százalékos arányában kimutatott, és munkavállalási korúra jutó új rokkantak számának gyakorisága a 24. sz. táblán követhető végig.

19 A 25. sz. tábla részletesebben, megyei bontásban tartalmazza a BNO főcsoportok szerinti megállapítások számát, illetve demográfiai adatokkal összefüggő gyakorisági értékeket. A rokkantsághoz vezető leggyakoribb betegségeket BNO IX. II. V. és XIII. főcsoport területenkénti (megyei) grafikus térkép-ábrák szemléltetik, melyekben feltüntetésre került a rokkanttá váltak száma és munkaképes korúra számított gyakorisága is. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján véleményezett új rokkantak korcsoportonkénti, nemenkénti és betegség főcsoportonkénti kimutatását a 26. sz. tábla tartalmazza. Az intézet által készített szakvélemények alapján, az OB-ok által véleményezett nők 33,6 %-a vált rokkanttá, a véleményezett férfiaknak pedig 45,5 % lett rokkant. A korcsoportok betegség főcsoportok szerinti megoszlása a 27. sz. táblán szerepel. Tízéves időintervallumban, megyénkénti bontásban került kimutatásra ( között) munkavállalási korúra jutó új rokkantak száma az évkönyv 28. sz. tábláján. A és a évben véleményezett új igénylők megállapítás szerinti megoszlását, valamint a két év közötti változások számát és arányát tartalmazza a 29. sz. tábla.

20 A 30. sz. táblára került az új rokkantak BNO betegségi főcsoportjai, valamint a KSH által megadott magyarországi gazdasági ágazatok szerinti megoszlás. Az esedékes vizsgálatok során folytatólagosan rokkantnak, továbbra is járadékosnak minősítettek, valamint az elutasítottak BNO betegség főcsoportok szerinti adatait és munkaképesség-csökkenésük mértékét részletezi a 31. sz. tábla. Hasonlóan az új rokkantakhoz, a folytatólagosan rokkantnak minősítettek között is kiemelkedően magas számban fordultak elő: a keringési rendszer betegségei (IX. főcsoport), a mentális és viselkedészavarok (V. főcsoport), a csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei (XIII. főcsoport), és a daganatos megbetegedések (II. főcsoport). A és a év esedékes (soros) vizsgálatainak eredményét, a két év közötti változások számát és arányát, valamint a megállapítások megoszlását tartalmazza a 32. sz. tábla. Az esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma és gyakorisága betegség főcsoportonként a 33. sz. táblán került feltüntetésre.

21 Az egyes társadalombiztosítási ellátások megállapításáról rendelkező jogszabályi előírások (TB. jogszabályok) alapján, az intézet orvosi bizottságai által megvizsgált és véleményezett összes igénylő adatait, megyei és BNO betegség főcsoportok szerinti bontását részletezi a sz. tábla. A 36. sz. táblán került feltüntetésre szintén az egyes társadalombiztosítási ellátások megállapításához vagy tovább folyósításához szükséges vizsgálatok alapján az összes véleményezett igénylő száma, munkaképesség-csökkenésének mértéke, a véleményezett rokkantság megoszlási százaléka és gyakorisága. Az intézet elmúlt huszonnégy évi munkájának összesített adatsora látható a 37. sz. táblán ( ).

22 1. sz. tábla/1 OOSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Orvosszakértői Intézet I-II. fokú OB-ok által végzett véleményezések VÁROS I. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT II. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT I-II. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT MEGYE VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA IGAZGATÓSÁG TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Budapest Budapest (Pest - m.) Pest megye sz. Igazgatóság Budapest Székesfehérvár Fejér megye Esztergom Tatabánya Komárom-Esztergom m Veszprém Veszprém megye sz. Igazgatóság Székesfehérvár Debrecen Hajdú-Bihar megye Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok m Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg m sz. Igazgatóság Debrecen

23 1. sz. tábla/2 OOSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Orvosszakértői Intézet I-II. fokú OB-ok által végzett véleményezések VÁROS I. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT II. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT I-II. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT MEGYE VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA IGAZGATÓSÁG TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Győr Győr-Moson-Sopron m Szombathely Vas megye Zalaegerszeg Zala megye sz. Igazgatóság Győr Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén m Eger Heves megye Salgótarján Nógrád megye sz. Igazgatóság Miskolc Pécs Baranya megye Kaposvár Siófok Somogy megye Szekszárd Tolna megye sz. Igazgatóság Pécs

24 1. sz. tábla/3 OOSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Orvosszakértői Intézet I-II. fokú OB-ok által végzett véleményezések VÁROS I. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT II. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT I-II. FOKÚ OB-ok ÁLTAL VÉGZETT MEGYE VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA IGAZGATÓSÁG TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Kecskemét Kiskunhalas Bács-Kiskun megye Békéscsaba Békés megye Szeged Csongrád megye sz. Igazgatóság Szeged sz. Ig Országos összesen

25 2. számú tábla OOSZI Adminisztrációs többlet az orvosi bizottságoknál Adminisztrációs többlet M E G Y É K Vizsgálaton nem jelent meg Téves behívások Összesen Budapest Pest megye sz. Igazgatóság Budapest Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye sz. Igazgatóság Székesfehérvár Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sz. Igazgatóság Debrecen Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye sz. Igazgatóság Győr Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye sz. Igazgatóság Miskolc Baranya megye Somogy megye Tolna megye sz. Igazgatóság Pécs Csongrád megye Bács-Kiskun megye Békés megye sz. Igazgatóság Szeged Országos összesen

26 3. sz. tábla/1 Az I-II. fokú OB-ok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / OOSZI Véleményezése k Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú száma száma alapján alapján alapján az alapján az vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú VÁROS egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak elutasítottak elutasítottak népességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatási Az I. fokú véleményt a II. fok megváltoztatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma aránya % rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál IGAZGATÓSÁG I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes Budapest ,2 91, ,7 8,1 38,2 94, ,1 6, ,5 35,0 Budapest (Pest - m.) ,5 90, ,2 8, ,1 6, ,4 32,1 Pest megye ,5 90, ,2 8,9 48,4 129, ,1 6, ,4 32,1 1. sz. Ig. Budapest ,1 90, ,7 8,5 42,4 109, ,1 6, ,9 33,5 Székesfehérvár ,7 84, ,1 13, ,4 9, ,7 39,1 Fejér megye ,7 84, ,1 13,3 40,2 68, ,4 9, ,7 39,1 Esztergom ,8 88, ,7 9, ,1 2, ,8 43,8 Tatabánya ,4 89, ,1 5, ,0 7, ,2 30,3 Komárom-Esztergom m ,2 89, ,9 7,3 50,2 146, ,9 5, ,7 33,9 Veszprém ,3 94, ,8 4, ,1 2, ,1 18,7 Veszprém megye ,3 94, ,8 4,0 50,5 103, ,1 2, ,1 18,7 2. sz. Ig. Székesfehérvár ,6 89, ,8 7,9 46,4 102, ,2 5, ,9 34,0 Debrecen ,1 89, ,5 9, ,8 6, ,1 35,8 Hajdú-Bihar megye ,1 89, ,5 9,3 41,9 111, ,8 6, ,1 35,8 Szolnok ,6 88, ,4 10, ,7 4, ,3 21,4 Jász-Nagykun-Szolnok m ,6 88, ,4 10,1 61,5 153, ,7 4, ,3 21,4 Nyíregyháza ,4 86, ,9 13, ,7 11, ,1 25,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,4 86, ,9 13,2 68,7 145, ,7 11, ,1 25,4 3. sz. Ig. Debrecen ,3 87, ,7 11,1 57,2 135, ,6 7, ,9 27,1

27 3. sz. tábla/2 OOSZI Az I-II. fokú OB-ok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú száma száma alapján alapján alapján az alapján az vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú népességre VÁROS egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak elutasítottak elutasítottak jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatási Az I. fokú véleményt a II. fok megváltoztatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma aránya % rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál IGAZGATÓSÁG I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes Győr ,7 94, ,7 4, ,6 3, ,6 4,6 Győr-Moson- Sopron m ,7 94, ,7 4,2 43,8 106, ,6 3, ,6 4,6 Szombathely ,2 92, ,4 6, ,3 5, ,6 8,6 Vas megye ,2 92, ,4 6,1 45,9 101, ,3 5, ,6 8,6 Zalaegerszeg ,2 85, ,8 13, ,9 13, ,0 15,7 Zala megye ,2 85, ,8 13,3 41,4 66, ,9 13, ,0 15,7 4. sz. Ig. Győr ,4 91, ,2 6,8 43,7 93, ,4 6, ,9 11,0 Miskolc ,3 86, ,0 12, ,7 1, ,4 26,7 Borsod-Abaúj- Zemplén ,3 86, ,0 12,4 47,7 117, ,7 1, ,4 26,7 Eger ,6 89, ,8 9, ,3 2, ,3 19,8 Heves megye ,6 89, ,8 9,2 72,0 169, ,3 2, ,3 19,8 Salgótarján ,8 78, ,3 20, ,5 11, ,7 37,8 Nógrád megye ,8 78, ,3 20,0 62,9 102, ,5 11, ,7 37,8 5. sz. Ig. Miskolc ,2 86, ,9 12,5 56,5 128, ,9 3, ,4 30,3 Pécs ,7 85, ,8 8, ,5 9, ,8 13,2 Baranya megye ,7 85, ,8 8,7 70,6 135, ,5 9, ,8 13,2 Kaposvár ,2 87, ,4 10, ,6 8, ,5 32,7 Siófok ,7 87, ,4 9, Somogy megye ,2 87, ,4 10,1 50,4 111, ,4 8, ,5 32,7 Szekszárd ,5 91, ,8 7, ,7 8, ,6 9,7 Tolna megye ,5 91, ,8 7,8 86,9 180, ,7 8, ,6 9,7 6. sz. Ig. Pécs ,1 88, ,2 8,8 67,9 138, ,4 8, ,8 17,0

28 3. sz. tábla/3 OOSZI Az I-II. fokú OB-ok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján az alapján az vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú a II. fok megváltoznépességre VÁROS egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak elutasítottak elutasítottak jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatási tatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma aránya % rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál IGAZGATÓSÁG I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes Kecskemét ,1 87, ,0 12, ,6 7, ,0 27,4 Kiskunhalas ,6 84, ,2 15, ,5 4, ,0 33,5 Bács-Kiskun megye ,5 85, ,9 13,8 53,2 190, ,9 5, ,6 29,9 Békéscsaba ,8 92, ,0 6, ,6 3, ,9 22,1 Békés megye ,8 92, ,0 6,6 71,0 218, ,6 3, ,9 22,1 Szeged ,2 89, ,8 9, ,7 4, ,4 44,1 Csongrád megye ,2 89, ,8 9,8 68,5 256, ,7 4, ,4 44,1 7. sz. Ig. Szeged ,6 89, ,5 10,4 63,1 219, ,1 4, ,0 33, sz. Ig ,1 88, ,6 10,1 56,0 139, ,9 5, ,7 26,1 Országos összesen ,5 89, ,2 9,7 52,1 130, ,3 6, ,2 27,9

29 4. számú tábla OOSZI Az I-II. fokú OB-ok által végzett véleményezések adatai társadalombiztosítási ellátással való kapcsolat alapján I. fokú OB-ok által végzett véleményezések II. fokú OB-ok által végzett véleményezések I- II. fokú OB-ok által végzett véleményezések TB-vel TB-től TB. TB-vel TB-től TB-vel Összesen Egyéb Mind- Összesen Egyéb Mind- TB. jogsz. Összesen TB-től függet- Egyéb Mindkapcs. függet- jogsz. kapcs. függet- kapcs. VÁROS TB. jogsz. MEGYE szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen IGAZGATÓSÁG vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Budapest Pest megye sz. Ig. Budapest Komárom-Esztergom m Fejér megye Veszprém megye sz. Ig. Székesfehérvár Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg m Jász-Nagykun-Szolnok m sz. Ig. Debrecen Győr-Moson-Sopron m Vas megye Zala megye sz. Ig. Győr Heves megye Borsod-Abaúj-Zemplén m Nógrád megye sz. Ig. Miskolc Baranya megye Somogy megye Tolna megye sz. Ig. Pécs Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye sz. Ig. Szeged Országos összesen

30 5. számú tábla OOSZI Súlyos fogyatékosság (FOT) minősítése az I. fokú OB-ok vizsgálatai alapján Igazgatóságok, megyék nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos ( a+b+c+d+e+f ) összesen FOT igénylők száma 1. sz. Ig. Budapest sz. Ig. Székesfehérvár vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minősítése Komárom-E. m Fejér m Veszprém m sz. Ig. Debrecen Hajdú-Bihar m Szabolcs-Sz-B. m Jász-N-Sz. m sz. Ig. Győr Győr-M-Sopron m Vas m Zala m sz. Ig. Miskolc Heves m Borsod-A-Z. m Nógrád m sz. Ig. Pécs Baranya m Somogy m Tolna m sz. Ig. Szeged Bács-Kiskun m Békés m Csongrád m Összesen

31 6. számú tábla OOSZI Súlyos fogyatékosság (FOT) minősítése az I-II. fokú OB-ok vizsgálatai alapján I. fok Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozotta n fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos ( a+b+c+d+e+f ) összesen FOT vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minősítése II. fok Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozotta n fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos ( a+b+c+d+e+f ) összesen FOT vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minősítése összesen Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozotta n fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos ( a+b+c+d+e+f ) összesen FOT vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minősítése

32 Súlyos fogytékosság vizsgálata I. és II.fokú orvosi bizottságoknál 2006.évben OOSZI 2006 I. fokú vizsgálat II. fokú vizsgálat január február március április május június július augusztus szeptember október november december

33 OOSZI 2006 Súlyos fogyatékos csoportok és arányuk az igénylők számához viszonyítva évben látási hallási értelmi autista mozgásszervi halmozottan fogyatékos összesen nem minősült súlyosan fogyatékosnak igénylők száma

34 OOSZI 2006 Súlyos fogyatékosok gyakorisága ( o / ooo ) a lakónépesség számához viszonyítva évben Borsod-Abaúj-Zemplén 13,8 Győr-Moson-Sopron Komárom-E. Nógrád 23,6 Heves 18,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20,7 Vas 11,5 7,8 Veszprém 14,3 13,3 Fejér 7,5 Budapest 8,5 Pest 11,5 Jász-Nagykun-Szolnok 23,9 Hajdú-Bihar 21,3 Zala 13,7 Somogy 17,1 Tolna 19,0 Bács-Kiskun 14,0 Csongrád 23,7 Békés 24,8 Baranya 17,1

35 7. számú tábla OOSZI I -II. fokú OB-ok által végzett véleményezések forgalmi adatai évben Vizsgálatok száma száma Változás +/- %- a Megoszlás % Új igénylők munkaképesség csökkenésének vizsgálata ,0 32,3 31,4 / TB. jogszabályok alapján / Esedékes (soros) ,7 35,1 35,0 vizsgálat Egyéb jogcímen történt ,4 32,6 33,6 vizsgálat Összes vizsgálat ,4 100,0 100,0 Többször vizsgáltak száma / TB. jogszabályok alapján / ,7 Mindösszesen ,3

36 8. számú tábla OOSZI FORGALMI ADATOK ÖSSZESíTÉSE Az Orvosszakértői Intézet által végzett véleményezések évtől Új Esedékes Egyéb Igénylők Többször Összes vizsgáltak igénylők vizsgálat vizsgálat összesen száma vizsgálat * * * * * * * * * * * * * * * ig MÁV OSZI adatai nélkül

37 OOSZI vizsgálatok száma Az OOSZI által végzett véleményezések ( között MÁV OSZI nélkül) Új igénylők Esedékes vizsgálat Egyéb vizsgálat Többször vizsgáltak száma

38 9. számú tábla OOSZI TB. jogszabály alapján az OB-ok által megvizsgált "új Igénylők" megyék szerinti megoszlása az MKCS. tükrében M E G Y É K I. csoport Rokkantak Üzemi baleset Foglalkozási J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a E l u t a s í t o t t a k s z á m a száma miatt bet. miatt Rokkantsági Üzemi Fogl. rokkant rokkant Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt igény baleset bet. II. csoport III. csoport I. csoport II. csoport III. csoport I. csoport II. csoport III. csoport Rokkantak összesen / 2-10 / Rehabilitálhatók % % % % % % % % összesen / / 0-49 % % 0-15 % 0-15 % összesen / / Mindösszesen ( ) / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / / 6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / 17 / 18 / / 19 / 20 / / 21 / / 22/ / 23/ / 24/ / 25 / / 26 / / 27 / Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Vidék összesen Országos összesen

39 10. számú tábla OOSZI TB. jogszabály alapján véleményezett "új igénylők" száma, megoszlása és gyakorisága az MKCS. tükrében R o k k a n t a k Járadékra jogosultak Elutasítottak Véleményezés száma száma száma jogcíme I. csoport II. csoport III. csoport Összesen % % 0-49 % % Mindösszesen Rokkantság Üzemi baleset Foglalkozási betegség Összesen Rokkantak megoszlási % 3,5 20,8 75,7 100, Összes megoszlási % 1,4 8,2 29,9 39,5 1,0 0,3 16,4 42,8 100,0 Gyakoriság munkavállalási korúra 1,8 10,8 39,5 52,1 1,4 0,4 21,6 56,4 131,9

40 OOSZI TB. jogszabály alapján megvizsgált "új igénylők" közül a rokkantnak minősítettek (100 %-os és a 67 %-os) korfája 2006-ban Nők Férfiak év felett 62 év 61 év 60 év 59 év 58 év 57 év 56 év 55 év 54 év 53 év 52 év 51 év 50 év 49 év 48 év 47 év 46 év 45 év 44 év 43 év 42 év 41 év 40 év 39 év 38 év 37 év 36 év 35 év 34 év 33 év 32 év 31 év 30 év 29 év 28 év 27 év 26 év 25 év 24 év 23 év 22 év 21 év 20 év 19 év 18 év 17 év 16 év 15 év Férfiak 100% I.és II.cs. Férfiak 67% III.cs. Nők 100% I.és II.cs. Nők 67% III.cs.

41 OOSZI 2006 TB. jogszabály alapján megvizsgált "új igénylők" közül a rokkantnak minősítettek (100 %-os és a 67 %-os) korfája 2005-ben Nők Férfiak év felett 62 év 61 év 60 év 59 év 58 év 57 év 56 év 55 év 54 év 53 év 52 év 51 év 50 év 49 év 48 év 47 év 46 év 45 év 44 év 43 év 42 év 41 év 40 év 39 év 38 év 37 év 36 év 35 év 34 év 33 év 32 év 31 év 30 év 29 év 28 év 27 év 26 év 25 év 24 év 23 év 22 év 21 év 20 év 19 év 18 év 17 év 16 év 15 év Férfiak 100% I.és II.cs. Férfiak 67% III.cs. Nők 100% I.és II.cs. Nők 67% III.cs.