Garay Jánosra emlékezett a város Kétszáz éve Szekszárdon született kora ünnepelt költõje

Átírás

1 XXII. évfolyam, 37. szám Lapunk olvasható a honlapon is október 14. SZEKSZÁRD VÁROS KÖZÉLETI HETILAPJA Garay Jánosra emlékezett a város Kétszáz éve Szekszárdon született kora ünnepelt költõje A bicentenáriumhoz méltó módon, színes és színvonalas rendezvényekkel emlékezett Szekszárd városa híres szülöttére, Garay Jánosra. A kétszáz esztendeje született költõújságíró munkássága elõtt születésnapján, október 10-én egész napos programmal adózott a megyeszékhely. A nevét viselõ általános iskolában és gimnáziumban ünnepi irodalmi mûsorral és elõadásokkal, az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban és a polgármesteri hivatalban kiállításokkal, este pedig hangversenyekkel emlékeztek a város híres szülöttére. A köztudatban Garay János mint Az obsitos költõje, Háry János alakjának megteremtõje maradt halhatatlan. Mint az a Garay család síremléke elõtti keddi ünnepségen elhangzott, a legméltóbb tisztelgés a költõ elõtt, ismerni családja történetét, és a költõvé lett sarj életmûvét. Az emlékhét eseményeinek beszámolóit a 3-5. oldalon találják. FOTÓ: MÁRTONFAI DÉNES Kedden az alsóvárosi temetõben a Garay család sírkertjénél fiatalok és idõsebbek egyaránt lerótták kegyeletüket Játékosan ismerkedtek a szelektív gyûjtéssel FOTÓ: MÁRTONFAI DÉNES A teret megtöltõ gyerekek játékosan tanultak a szelektív gyûjtésrõl Az idõjárás is kedvezett csütörtökön az Állj be a körbe! címû rendezvénynek, amely az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség szelektív gyûjtést népszerûsítõ roadshow-jának 19. állomása volt. A Luther téri szelektív forgatagra kisiskolásokat és óvodásokat hívtak meg, akik válogatott vidámságok közepette ügyességüket is összemérhették. Az ugrálóvárba a helyesen válogatott hulladék volt a belépõ, a célbadobálónál pedig megtudhatták az iskolások, hogy a települési hulladék kétharmada újrahasznosítható lenne. Más játékok mellett délelõtt a Lim-lom címû tanulságos mesejátékot, délután pedig az Alma zenekar koncertjét nézhették, hallgathatták meg a gyerekek.

2 október 14. HÉTRŐL-HÉTRE Takarékoskodtak, átcsoportosítanak A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság legutóbbi ülésén többek között a Szekszárd város üzemeltetését érintõ évi költségvetését tekintette át. Kõvári László elnök a napirenddel kapcsolatban elmondta, hogy a tételek idõarányosan teljesültek, azonban a takarékos gazdálkodásnak köszönhetõen átcsoportosításra nyílt lehetõség. Pontosan ezért minden képviselõ a körzetében egy kisebb volumenû felújítási munkával járó észrevételt jelezhetett a bizottság felé. Továbbá a takarékos gazdálkodás eredménye volt az újvárosi temetõ parkolójának és az idei évben már elvégzett 900 folyóméter járda felújítása a megyeszékhely területén. Utóbbival kapcsolatosan Kõvári László még elmondta, hogy a bizottság tisztában van azzal, hogy ezen a téren még sok elmaradása van, a jövõben ezt igyekeznek pótolni. Egy másik napirendi pont keretében a bizottság megszavazott egy 10 millió forintos nagyságrendû forrásfedezetet, vízelvezetést szolgáló átereszek, víznyelõk tisztítására. Csatornapályázat: év végéig nyitva Tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot, hogy a közcsatornára történõ rákötés 2012 címmel kiírt önkormányzati pályázat benyújtási határidejét Szekszárd MJV Önkormányzatának Közgyûlése december 31-ig meghosszabbította. A támogatás igénybevételére jogosultak köre azon Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén élõ magánszemélyek, akiknek a belterületi ingatlanjuk elõtt kiépített közcsatorna-vezeték húzódik és ingatlanjuk mûszakilag ráköthetõ a hálózatra. A pályázati tájékoztató és adatlap letölthetõ Szekszárd Megyei Jogú Város honlapján a címen a digitális ügyfélszolgálat/ környezetvédelem menüpont alatt, valamint átvehetõ a polgármesteri hivatal városigazgatási és rendészeti osztályán. Mindkét fél érdekét nézi a képviselõ Horváth István véleményezte a kisajátításról szóló törvényjavaslatot Azt követõen, hogy a parlament mezõgazdasági bizottsága tárgyalta a kisajátításról szóló törvényt és egyes kapcsolódó törvény módosításait, a múlt héten az Országgyûlés elé került a január 1-el hatályba lépett intézkedés. A T/8286. számú törvényjavaslatot Horváth István, a mezõgazdasági bizottság alelnöke véleményezte. A képviselõ felszólalásában kiemelte, hogy alapvetõen és megfelelõen szolgálja a közérdekû beruházásokhoz szükséges kisajátítási eljárásokat, valamint garantálja a törvényes rendet. Mindemellett az elmúlt évek során számos olyan mûködési tapasztalat halmozódott fel, amelyekbõl világossá vált, hogy a törvényi környezetet javítani szükséges az eljárások még hatékonyabb lefolytathatósága érdekében, tette hozzá Horváth István. A jelenleg indítványozott módosító javaslatok, a véleményezõ képviselõ szerint, többnyire egyszerûsítõ, gyorsító szabályok, melyek nemcsak a beruházások megvalósítása Köszönet a szabadság hõseinek! Városi ünnepség az 1956-os forradalom évfordulóján Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete és a Babits Mihály Mûvelõdési Ház és Mûvészetek Háza tisztelettel meghívja Önt, hozzátartozóit és ismerõseit október 23-án (kedden) az 1956-os forradalom 56. évfordulója alkalmából rendezendõ városi emlékünnepprogramjaira. ÜNNEPI PROGRAM óra A POFOSZ Tolna Megyei Szervezetének rendezvénye a polgármesteri hivatal dísztermében. Az 1956-os emléktábla koszorúzása a polgármesteri hivatal aulájában óra Térzene a Szent István téren az céljából, a kisajátítási eljárást kezdeményezõ állam és önkormányzatok érdekében szükséges, hanem a másik oldalon álló fél, a tulajdonosok, és egyéb jogosultak szempontjából is. A törvényjavaslat a módosítások mellett tartalmaz új elemeket, melyek kapcsolódnak a mezõgazdasági bizottság szakterületéhez. Ilyen a Natura 2000 területeket érintõ kisajátítási lehetõség, folytatta Horváth István, aki személy szerint, illetve a bizottságban dolgozó több társával Alisca Brass Band közremûködésével. Karnagy: Kovács Zsolt aggódik e kisajátítási forma miatt. A Natura 2000-es besorolás a magyarországi termõföldek több mint 20 százalékát érintik. A bizottság tagjainak többségi véleménye szerint a törvényjavaslat kissé túlzottan avatkozik be, a védelem céljával nem megfelelõ gazdálkodásra hivatkozva, így veszélyezteti az üzemszerû gazdálkodást. Többek között ezért is szeretne a bizottság alelnöke a jövõben módosító javaslatot tenni a törvényjavaslathoz. A mezõgazdasági bizottság többségi véleménye szerint, a Natura 2000-es területeket kivéve, a törvényjavaslatban alkalmazott módosítások egyértelmûen szolgálják a jelenleg hatályban lévõ, kisajátításról szóló törvény jobbá tételét. Felszólalása végén Horváth István elmondta, hogy a évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/8286. számú törvényjavaslatot 10 igen és 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a parlament mezõgazdasági bizottsága óra Ünnepi mûsor és koszorúzás az 1956-os emlékmûnél. Díszõrség és a történelmi zászlók bevonulása Himnusz Ünnepi beszédet mond: Horváth István, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere Az én 1956-om - irodalmi öszszeállítás Buda Ferenc verseibõl az I. Béla Gimnázium diákjainak elõadásában A mûsort összeállította és rendezte: Kis Pál István Egyházak ünnepi áldása Koszorúzás Szózat Közremûködik: a Magyar Nemzetõrség Tolna Megyei Szervezete és a 608. sz. Schola Caritatis Cserkészcsapat. (Az ünnepi megemlékezés esõhelyszíne a Garay János Gimnázium díszterme.) A Szekszárdi Kamarazenekar ünnepi hangversenye a Régi Vármegyeháza dísztermében. Mûvészeti vezetõ: Földesi Lajos. Koszorúzási felhívás! Szekszárd Város Önkormányzata idén is méltóképpen kíván megemlékezni az 1956-os októberi forradalom eseményeirõl. Kérjük, hogy a koszorúzási szándékot október 19-én (péntek) 12 óráig szíveskedjenek jelezni a Babits Mihály Mûvelõdési Ház és Mûvészetek Háza információján (tel: 74/ ). A koszorúkat kérjük közvetlenül az ünnepség helyszínére szállítani.

3 2012. október GARAY 200 Kétszáz éve született Garay János Háry János alakjának megteremtõjérõl teret neveztek el 1881-ben Garay János édesapja, a bátaszéki származású kereskedõ 1806-ban kísérte oltár elé szíve választottját, Walter Zsuzsannát a tûzvész után újonnan épült katolikus templomban. Házasságukból tizenkét gyermek - hét leány és öt fiú - született, de mindössze hatan érték meg a felnõttkort. Garay János a legidõsebb volt a gyermekek között, október 10-én született. Mint ahogy az Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái címû könyvében áll, elemi iskoláit és az elsõ latin osztályt szülõhelyén, a többi osztályokat Pécsett végezte, majd bölcseleti tudományt hallgatott a pesti egyetemen. Ezután nagyobbrészt irodalommal foglalkozott. A versek, novellák, drámák, eposzok mellett újságíróként írt történeti cikkeket, híreket, színibírálatot, még rejtvényeket is. A Magyar Tudományos Akadémia ben levelezõ tagjai közé választotta, 1842-ben pedig a Kisfaludy Társaság tisztelte meg tagsággal. Az 1840 és 1848 között erõteljesen pezsgõ nemzeti élet és a politikai mozgalmak lelkesítõ ereje õt is felvillanyozta, hazafias költeményei híven szolgálták a politikai és nemzeti célokat. A szabadságharc leverése után - bár tevõlegesen nem vett részt benne - bíróság elé idézték, csak nagy nehezen kerülte el a büntetést. Fóton keresett menedéket, majd kinevezték könyvtártisztnek az egyetemen, ám egészsége hamarosan megromlott, és 1853-ban, 41 évesen meghalt. A Kerepesi temetõben helyezték örök nyugalomra. Halála után, 1881-ben került emléktábla szülõházának falára, amit aztán a 20. század elején lebontottak, hogy helyén felépüljön a napjainkban pénzintézeteknek és kisebb üzleteknek helyet adó Diczenty ház. Az emléktáblát 1905-ben áthelyezték az új épület falára. Ugyancsak 1881-ben nevezték el a város fõterét a költõrõl. Elõtte Zöldkút térnek hívták, régi nevét arról kútról kapta, aminek helyén ma a költõ szobra áll. A szobor alkotója Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel a költõ alakjának megmintázásához. Az öntés Párizsban készült a Gruet-cégnél, a talapzatot Hector d'espona mûépítész tervezte. A babérágat nyújtó nõalak Köllõ Miklós alkotása. A szobor nyugati oldalán lévõ relief Háry János egyik történetét ábrázolja. A talapzat két oldalára Garay legismertebb verseinek címét vésték. Garay János Szegszárdi bordal Már ha aztán bor: legyen bor, Hegyi bor, ne szilvalé! Még a vízbõl is csak az a jó, Mely hegyekbõl zúg elé! A lapályra béka menjen, Igya meg a bûzös tavát; Hegyre hág fel a szegszárdi, Onnan hozza tûzborát. Mint a legszebb kék leányszem, Mint a nyájas, õszi ég, A szegszárdi szõlõfürtnek Szeme olyan tiszta kék; S hogyha már szõlõkorában Ily varázsjátékot ûz: Hogy ne volna hát borában Hogy ne volna égi tûz! Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belõle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tõke, melyen termett Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét? Ha sûrûn tölt a szegszárdi, Hát ne bánja senki se! Mert hazája színeivel Honszerelmét szíjja be! Ha szegszárdi borral élne Minden ember, mint te s én; Nem rágódnék annyi hernyó Nemzetünk szent törzsökén. Garay János szülõháza (balról), az emléktábla Várady Antal disztichonjával és a Zöld kút tér egy 1881-es rajzon (1846, részlet) Érdekességek Garay János életébõl A gimnázium diákjainak október 10- i irodalmi mûsorát követõen Kaczián János tartott elõadást Garay János és kora címmel. A nyugalmazott levéltáros a költõ-újságíró életének meghatározó állomásait, s korának eseményeit elevenítette fel. Elõadásában többek között arra az érdekességre világított rá, hogy a költõ Az obsitos címû mûvének van valóságalapja, hiszen élt Szekszárdon egy fazekasmester, akit Háry Jánosnak hívtak, s aki nem szakmájának magas szintû mûvelésével, sokkal inkább történeteivel vált népszerûvé az egykori Fekete Elefánt fogadóban. Garay édesanyját igen szerették a helyiek, mert maga köré gyûjtötte a gyermekeket, és meséivel elkápráztatta kicsiny hallgatóságát. Kaczián János arra is rávilágított, a költõ Szeresd magyar hazádat címû költeményének ritmusa, témája hallatán Kölcsey Himnusza juthat eszünkbe. Petõfivel nehezen indult barátsága, mert a nemzet költõje álnéven akarta négy versét megjelentetni a Regélõ címû lapban, ám az ott segédszerkesztõként dolgozó Garay annyira jónak tartotta a költeményeket, hogy Petõfi valódi nevén hozta le azokat. A kor híres színésznõje, Laborfalvy Róza színházi elõadásokat szervezett a már betegeskedõ Garay és családja megsegítésére. Az aradi várban a szabadságharc foglyai Garaynak 61 pengõ forintot és két krajcárt gyûjtöttek össze. Arany János gyakran megszállt Pestre érkezvén Garayéknál. A költõt 1839-ben a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia elõdje) levelezõ tagjává választotta, 1842-ben pedig a Kisfaludy Társaság is soraiba hívta. Özvegye még jelen volt a költõ szekszárdi szobrának avatásán (képünkön), július 5-én. Gy. L.

4 október 14. GARAY 200 Irodalmi mûsor, kiállítások és A kétszáz éve Szekszárdon született költõ budapesti sírjánál Megannyi értékes, tartalmas programot tartogatott az érdeklődők számára a Garay János emlékhét. Október 8-án Budapesten, a Fiumei úti sírkertben tartottak megemlékezést a költõ tisztelõi. A népes szekszárdi küldöttségben képviseltette magát az önkormányzat, a Garay nevét viselõ általános és középiskola, a megyei könyvtár és a múzeum is. Az obeliszken elhelyezte az emlékezés virágait a Magyar Újságírók Közösségének képviseletében dr. Kelényi István, a Garays Öregdiákoktól Milotai Júlia és Író Lajos, valamint a fóti Garay János Általános Iskola delegációja. A költõ síremléke felett Csillagné Szánthó Polixéna mondott emlékbeszédet. Szekszárd város Humán Bizottságának elnöke így fogalmazott: Ha azt kérnék tõlünk, csak egyetlen szóval jellemezzük Garay Jánost, vajon gazdag szótárunkból melyik lenne a kiválasztott, az egyetlen szó. Én a hûséget választanám.... Állandó, tudatos szeretettel való ragaszkodás, a hûség jellemezte õt. Hûség Istenhez, hazához, szülõvároshoz, hûség a családhoz, a természethez, hazája történelméhez, s benne õseihez, hûség a költészethez, az irodalomhoz.... Most, születésének 200. évfordulóján megidézzük alakját, kézbe vesszük írásait, gyakrabban, mint máskor. Mi szekszárdiak... magunkénak tekintjük õt, mint Babits Mihályt, Baka Istvánt, Mészöly Miklóst. Miénk õ, ahogy õ is magáénak vallotta városát. Nemzedékek nõnek fel a Megemlékezõk csoportja a Kerepesi temetõben, Garay sírjánál róla elnevezett intézményekben úgy, hogy tudják, ki volt névadójuk. A hétfõi budapesti koszorúzást kedden a szekszárdi alsóvárosi temetõben tartott megemlékezés követte. A Garay család sírkertje mellett Kaczián János nyugalmazott levéltáros, az Egyed Antal Honismereti Egyesület elnöke mondott beszédet, majd a résztvevõk elhelyezték virágaikat a közelmúltban felújított emlékhelyen. Ember és hû honfi Október 10-én, szerdán, a költõ születésnapján igazán gazdag program várta a résztvevõket. Délelõtt a gimnázium dísztermében Garay János az ember és hû honfi címmel az iskola diákjainak zenés irodalmi mûsorát láthatták, hallhatták az érdeklõdõk. A gimnázium tanára, Báló Mariann által rendezett - Anducska Adrienn, dr. Gesztesi Enikõ és Lányi Péter szerkesztésében megvalósult - mûsorban közremûködött Nádasi Lili, Vétek Bence, Miklós Patrik, Deák Norbert, Takács Noémi, Huszárik Márton, Pacheco Ana Esther, Kiss Norbert, Loboda Lilla, Pravetz Diána, Barsi Orsolya, Szanyó Veronika, Elblinger Zsuzsanna, Pató Lili, Márton Balázs, Kiss Norbert, Malustyik Brigitta, Pap Péter, Márton Balázs és Lányi Péter. Az összeállítást követõen Heilmann Józsefné igazgató és Horváth István polgármester köszöntötte az emlékezõket, majd Kaczián János és Rigó Béla író elõadásait hallgathatta meg a közönség. A gimnázium diákjai késõbb a Garay általános iskola tanulóinak is elõadták mûsorukat. Lerajzolták Garay mûveit Háromszáz pályamunka érkezett be a Garay általános iskola rajzpályázatára, amelyet a költõ születésének kétszázadik évfordulójára hirdettek meg. A legjobb kétszáz alkotásból összeállított kiállítás szerdán délután nyílt meg a polgármesteri hivatalban. A rajzokat a megye általános iskoláiból, és a szekszárdin kívül az ország egyetlen Garay János Általános Iskolájából, Fótról küldték be a Matókné Misóczki Mária, a Garay iskola igazgatója Szentes Árminnak gratulál FOTÓ: MÁRTONFAI DÉNES

5 2012. október 14. hangversenyek idézték meg Garay Jánost virágokkal emlékeztek az obsitos alakjának megteremtõjére A Garay gimi diákjai az iskolásoknak is elõadták mûsorukat gyerekek. A fóti garaysok mintegy harminc rajzzal neveztek, és a három díjazott alsó tagozatos kisdiák mellett az iskola küldöttsége is részt vett a megnyitón. Mint azt Domokos Éva, a fóti iskola Garay bicentenáriumi programfelelõse elmondta, névadójuk elõtt tisztelegve részt vettek a Kerepesi temetõben tartott koszorúzási ünnepségen, és jönnek majd a novemberi szavalóversenyre is. A szekszárdi Garay iskolásokat jövõ márciusi programjaikra várják vissza. A rajzpályázatra beérkezett munkákat - melyeket Adorjáni Endre és Kovács Ferenc zsûrizett - Tápai Kovács Anna mûvésztanár értékelte. Összesen 31 munkát díjaztak, kilenc különdíjat ítéltek oda. A díjazottak között - a már említett fóti gyerekek mellett - voltak szekszárdi, bonyhádi, sióagárdi és szedresi tanulók is. A színpompás munkákat október 26-ig láthatja a közönség. Az emléknap délutánján Garay 200 címmel kiállítás nyílt a megyei könyvtárban. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum anyagából a tárlatot Lovas Csilla és Frankné Sági Apollónia rendezte. A Babits- és Liszt-kiállítás után ez a harmadik tárlat, amelyet a megyei könyvtár egy évig utaztat a megyében. Az értékes anyagot Németh Judit könyvtárés Ódor János múzeumigazgatók ajánlották az érdeklõdõk figyelmébe, a megnyitón közremûködött Mikola Péter zeneszerzõ és Nemes András. Este hat órakor a Garay gimnázium dísztermében ünnepi hangverseny kezdõdött a Garay általános iskola Liszt Ferenc zeneiskolájának tanárai GARAY 200 és az Ungaresca Consort együttes fellépésével. A nívós zenei élményt nyújtó esten közönség elé lépett még Orbán György elõadómûvész és Huszárik Márton egy verbunkossal. Koszorúzás az esõben Egy órával késõbb az esõ áztatta Garay téren gyülekeztek a költõ emléke elõtt tisztelgõk, és Szekszárd város kiemelt mûvészeti együttesei közül több kórus is. A Garay emléknap zárásaként a fáklyák fényében Csillagné Szánthó Polixéna, a város Humán Bizottságának elnöke, Majnay Gábor, a közoktatási, mûvelõdési és sportosztály vezetõje, valamint a pécsi ciszterci Nagy Lajos Gimnázium képviseletében Antal Emília koszorúzta meg Garay János szobrát. A 5 Viszonlátás Szegszárdon címû verset Csötönyi László elõadásában hallgathatták meg a résztvevõk, majd sorban a Gagliarda Kamarakórus, a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus, a Szekszárdi Madrigálkórus és a Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes énekelt egy-egy mûvet. Az esernyõk alól felcsendült többek között Petõfi: Ha én kedvesemrõl gondolkodom Gyöngyösi Levente zenéjével, de egy szép áldást is hallhattunk a Gárdonyi együttestõl, Naszladi Judit vezényletével.,,kárpátoktól Adriáig / Zengjen hát az ének: // Adjon isten szebb jövendõt / Árpád nemzetének! - énekelte zárásként az összkar Garay: Hymnus címû költeményét Mikola Péter zenéjével, Simon Péter karnagy vezényletével. V. M. - Gy. L. Az emléknap zárása: összkar az esõ áztatta Garay téren

6 október 14. MOZAIK A Polcz Alaine-hiány Kilencven éve született és öt esztendeje nincs közöttünk a Hospice mozgalom alapítója Október 4-én a Petőfi Irodalmi Múzeum adott otthont annak a rendezvénynek, amelyen a résztvevők - köztük a Szekszárd várost képviselő Csillagné Szánthó Polixéna, a humán bizottság elnöke és Pócs Margit, a közművelődési és civil kapcsolatok referense, valamint Ódor János és dr. Gaál Zsuzsanna, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója és helyettese - együtt emlékeztek a 90 éve született POLCZ ALAINRE. Aradi tizenhárom - Világosnál kialudott a fény Az öt esztendõvel ezelõtt elhunyt Polcz Alaine számunkra nemcsak azért kedves, mert férje, a város díszpolgára, Mészöly Miklós hagyatékával ajándékozott meg bennünket (Szekszárdon az õ indíttatására indult el a Mészöly-kultusz), hanem azért is, mert varázslatos lényével, sugárzó derûjével sokaknak nyújtott reményt és vigasztalást. Sok kisgyerek halálos ágyánál tejesített önzetlen szolgálatot, mint a Hospice mozgalom megalapítója és kiteljesítõje, emellett önálló írói munkássága is jelentõs érték. Az emlékezõket a Polcz Alaine Alapítvány nevében Träger Gábor köszöntötte, majd a 2006-ban Alaine-ról készült riportfilm - Tarr Bence László és Karácsony Sándor alkotása - vetítése után egy nemrégen megtalált, 1981-ben a munkája közben felvett kisfilm õsbemutatóját is láthatta a szép számú közönség. A vetítést követõen a Mészáros Sándor által vezetett kerekasztal beszélgetésen volt munkakapcsolatai, jó ismerõsei - köztük Kocsis Imre Antal, Szekszárd korábbi polgármestere - idézték fel Alaine alakját, kiemelve a kívülállók számára eddig ismeretlen jellemzõket. Tizenhárom magyar honvéd tábornokot végeztetett ki október 6-án, Aradon a Habsburg uralkodóház, figyelmeztetve a magyar népet: ne próbálja meg újból kivívni függetlenségét. Pesten ugyanezen a napon az elsõ magyar kormány miniszterelnökére, Batthyány Lajosra is halálbüntetés várt. A gyalázatos esemény, amely az 1848/49- es magyar forradalom és szabadságharc végét jelentette, 163 éve történt. Batthyányihoz hasonlóan Lázár Vilmos fõtisztet, valamint gróf Dessewfy Arisztid, Kiss Ernõ és Schweidel József tábornokokat golyó, míg a többi tábornokot, Török Ignácot, Pöltenberg Ernõt, Lahner Györgyöt, Knezich Károlyt, Nagysándor Józsefet, gróf Leiningen- Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és gróf Vécsey Károlyt kötél általi halálra ítélték. Szekszárdon, a Béla király téren október 5-én délelõtt emlékeztek meg a szabadságharc vértanúiról. Az emlékmûsort a Babits Mihály Általános Iskola tanulói adták. Repülj madár, repülj, menaságra repülj, édes galambomnak gyenge vállára ülj ( ) - énekelte az ismert csíkmenasági népdalt az iskola 3-8. osztályos tanulóiból álló kórus, Talán kevesen tudják, hogy sokat tett a kórházban ápolt súlyosan beteg gyermekek magányosságának feloldásáért. Kiharcolta a mindennapos beteglátogatást, ugyanis 1970-ig csak heti egy látogatást engedélyeztek, ami ma már elképzelhetetlen lenne. A világ nemcsak anyagi, hanem spirituális is, ezért az emberek halálát gondozni szükséges - mondta. Lényének elválaszthatatlan része volt a segíteni akarás, a töretlen életkedv, a másik ember személyisége iránti odaadó figyelem. Jó volt õt munka közben látni a régi filmen, hiszen az általa akkor kimondott dolgok ma már önálló életet élnek, és megvalósult részei annak, amit reánk hagyott. Egész életében tabukat döntögetett. Vallotta, hogy minden napunk egy önálló új kis élet, amit tegyünk széppé amelyet Naszladi Judit vezényelt. Mit faragsz, ács, mit faragsz itt késõ éjjelen? Akasztófát faragok A kérdés és a válasz is többször elhangzott Tóth Kálmán: Mikor az akasztófákat faragták címû költeményébõl, miközben a diákok a tizenhárom vértanú képét körbehordozva sorolták azok neveit és kiváló emberi tulajdonságaikat. Kerecseny János: Az aradi tizenhárom címû verse drámaiságával méltóképpen zárta le az emlékezés perceit: Mint pokolból szabadult szörnyû rém: Sötétség lett úrrá e szent hazán, Mert Világosnál kialudott a fény. Egy egymás számára! Jó lenne megtanulni mindenkinek azt a könnyedséget, amitõl a drámai helyzetek is átfogalmazódnak, és ezáltal derûsebben telnek a nehéz napok is. Sajátos különcsége, egyéni hozzáállása a dolgokhoz nagyon is emberi, mondhatjuk normális, így kellene nekünk is élni. Amikor új helyzetekkel, vagy új emberekkel találkozott, mindig feltételezte, hogy csakis valami jó dologról lehet szó. Nemcsak várta, hanem tette is a jót, megvalósítva élete mindennapjaiban a nõi teljességet. Választékosan és szépen beszélt, olyan dolgokról is, amit mások még nem mertek vállalni. Kiváló stílusérzéke és finom eleganciája maradandó nyomot hagyott mindenkiben, akivel találkozott. Mi a tõle jövõ igazi örökség? Az élet feltétel nélküli igenlése, és az elfogadó, mindenen gyõzedelmeskedõ szeretet megélése és közvetítése. Élete értelmét jól visszaadja a filmbeli mondat: Örömmel, szeretettel élni, és törekedni arra, hogy naponta teremtsünk valamit! Ezen az estén sokan együtt örültünk annak, hogy ismerhettük Õt. K. Á. jajszó sikoltott a honfiszájon - Az Aradi Tizenhárom! Az ünnepi mûsort - melyet Babosné Csapó Erika, Péri Györgyi, Naszladi Judit és Varga Ágnes állított össze - követõen az 1848-as emlékmûnél helyezték el a tisztelet és emlékezés koszorúikat a város intézményeinek, társadalmi és civil szervezeteinek képviselõi. Az önkormányzat nevében Csillagné Szánthó Polixéna, a humán bizottság elnöke, dr. Göttlinger István aljegyzõ és Majnay Gábor, a város mûvelõdési, közoktatási és sport osztályának vezetõje rótta le kegyeletét. Gyimóthy Levente Szurdik-túra Októberben az Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület közös túrát szervez a Rotary Clubbal, melyre szeretettel hívják tagtársaikat, barátaikat, ismerõseiket. A hatodik szurdik-túra október 20-án (szombat) 10 órakor indul a Baranya völgyi buszfordulótól. Pihenõ a Márkvárt tanyánál, szalonnasütés Faluhelyen, a Lepke tónál. Túravezetõ: Lengyel Péter. A túra hossza: km. Újra Békemenet A Civilek Közössége felhívja a szekszárdi és környékbeli honfitársak figyelmét, hogy akik szeretnének részt venni az október 23-án 14 órakor, Budapesten tartandó Békemeneten, azok jelentkezzenek a 74/ as telefonszámon, vagy írjanak a bekemenetokt23@gmail.com címre! Nevet, elérhetõséget és a résztvevõk számát kérnénk az érdeklõdõktõl az utazás szervezése miatt.

7 2012. október 14. MOZAIK 7 Méregtelenítés, immunerõsítés Prof. Dr. Dávid Tamás rákkutató a Léleképítõn Zenés áhítat, jótékony céllal Az október 8-i Léleképítõn az Echo Tv népszerû RáKérdés és Pulzus címû mûsoraiból ismert dr. Dávid Tamás, nemzetközi békedíjjal kitüntetett rákkutató professzor tartott elõadást. A házigazda, dr. Tóth Csaba Attila bevezetõje után a professzor nem rejtette véka alá véleményét arról, hogy manapság az emberek, a becsületes orvosok, s a hazájukba visszatelepült kutatók szembekerülnek a mindent behálózó gyógyszerlobbival, amely nem a betegek érdekeit képviseli. Kitért arra is, hogy a rákellenes küzdelemben a szervezetre méregként ható kemoterápia világcsõdje már harminc éve beigazolódott. Õ és több külföldi professzor 1983-ban olyan módszert kezdtek el kidolgozni, amely a sejtek építõköveinek talpra állítására fókuszálva gyógyítja meg a beteget az áttétes rákból. Az ortomolekuláris rákterápia alapja, hogy azokat az anyagokat adagolják a szervezetnek, amelyek kicsiny építõköveibõl hiánya van, valamint, hogy az emberi szervezet mûködéséhez szükséges vitaminokat, nyomelemeket, s ásványi anyagokat megfelelõ koncentrációban adják a betegnek. A kutatócsoport egy gyógynövényekbõl álló teakeveréket (CoD TM tea) hozott létre, amely a hozzá tartozó étrendkiegészítõvel együtt már több 100 ezer rákos ember életét mentette meg, megállítva a rákos sejtek burjánzását, talpra állítva az immunrendszert és elindítva az öngyógyító folyamatot. A kezeléssel ez idáig mintegy 30 ezer áttétes rákos beteget hoztak vissza a reménytelen állapotból. A teakeverék nem csodaszer, de eddig világszerte százalékban megszüntette a betegek rákos áttéteit. A tüdõrák áttét gyógyítása tekintetében világelsõ a team, de a petefészek-, a prosztata-, a máj- és a gégerák kezelésében is az egyik legeredményesebb módszer. Méregtelenítés, lúgosítás, immunerõsítés és a C-vitamin mega dózisban történõ adagolása a kulcs, no és nem utolsó sorban a lelki erõ megerõsítése. Az egészséges táplálkozás alapját, s a krónikus, degeneratív betegségek megelõzését - a dohányzás és alkohol elhagyása mellett - a gyulladásgócokat rejtõ, gyökérkezelt fogak eltávolítása, rengeteg nyers zöldség és gyümölcs, szárnyasok és halételek fogyasztása, sok folyadékbevitel, valamint a C-vitamin gyakori szedése jelentheti. Gyimóthy Levente A Környei gitártrió Lemle Zoltán református lelkipásztorral Segítséget kérni, cserébe szépet hallani, átélni hívta meg a Szekszárdi Református Egyházközség Presbitériuma az érdeklõdõket az elmúlt vasárnap délutánjára a gyülekezet templomába. A zene általi gazdagodás helyszínérõl Csillagné Szánthó Polixéna presbiter köszöntõjében kiemelte, hogy rendkívüli jelentõsége van, hiszen a résztvevõk Isten jelenlétét, közelségét is érzik. Az áhítatot mondó Lemle Zoltán Csokonai Vitéz Mihály alkotó-díjas református lelkipásztor hangsúlyozta: aki énekel, muzsikál az Urának, az duplán magasztalja. A gyönyört adó zenei élményt a Környei gitártrió biztosította jól szerkesztett mûsorával. A saját szerzeményeit is bemutató gitármûvész édesapa, Környei Miklós Pál, valamint a nemzetközi és hazai sikereket elérõ Környei fiúk, Miklós és Attila egyaránt profi játékával kápráztatta el a közönséget. Azután összeült remekelni a trió is, hogy elõadja Propper Pál Manók táncát Környei Miklós Pál átiratában, majd ugyancsak az õ értõ feldolgozását dicsérte a két mohácsi népdal, szerzõi talentumát pedig a Mese címû zenemûve. A zenés áhítatot Mozart Polonézével zárták. A fellépõk az adományokat az egyházközség Bezerédj utcai közösségi házának felújítására ajánlották fel. V. S. Elõadások és kiállítás a Lelki Egészség Világnapján Szerdán, a Lelki Egészség Világnapján kiállítással egybekötött rendezvényt tartottak a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve tanácstermében. Az érkezõket a pszichiátriai osztály páciensei - természetesen szakemberek útmutatása alapján - által készített csodaszép kiállítás fogadta. Faliképek, lakásdíszek, adventi és karácsonyi dekoráció, nagy tál szaloncukor is sorakozott a tárgyak között. Egy tálon gusztusos varrott sütemények serkentették a nyálelválasztást, küllemükben megtévesztõen hasonlítottak az igazi csokis, cukros finomságokra. Késõbb mindezekbõl vásárlással egybekötött nyilvános kiállítást is tartanak. Az ünnepélyes megnyitót követõen elõadások hangzottak el elsõsorban a depresszióról, a megelõzési és a gyógyítási lehetõségekrõl. Mint ismeretes, az egész világon, s így hazánkban is erõteljesen növekszik a depreszszióban szenvedõk száma. Egy kutatási adat szerint a világon 350 millió depressziós beteget tartanak számon. Felismerésérõl, Dr. Kertész Ágnes megelõzésérõl, esetleges következményeirõl kérdeztem dr. Kertész Ágnest, a Balassa János kórház pszichiátriai osztályának vezetõ fõorvosát. A fõorvos elmondta, hogy a világ számos országában húsz éve, hazánkban 1994 óta tartják A Lelki Egészség Világnapját. A népegészségügy és a kórházi osztály közös rendezvényén - ami egy most induló sorozat elsõ állomása - az együttmûködõ társszervek, civilszervezetek is részt vettek. A fõorvos hangsúlyozta, hogy õ maga igen fontosnak tartja a csoportfoglalkozásokat, hiszen a kreatív energia az egyénen át a kapcsolati rendszert is mozgósítja, s a kiállított tárgyakon, majdani elkészítésükön keresztül az osztályon ápolt betegek családjai is bekapcsolódhatnak odahaza a közös munkálkodásba. Dr. Kertész Ágnes leszögezte, hogy a depressziós, szorongásos betegek száma mellett 2008 óta a befejezett öngyilkosságok száma is emelkedik. Tolna megye - a korábbi sereghajtók egyike - országos viszonylatban egy ideje a középmezõnybe lépett elõre. - A depressziós megbetegedéssel nagyon késõn fordulnak orvoshoz, pszichiáterhez. Az emberek ma nagyon keveset tudnak errõl a betegségrõl, szemben a kilencvenes évekkel, amikor a média sokat foglalkozott a témával. Ami a depresszió felismerését nehezíti, hogy a hangulatingadozás mellett igen sok testi tünet is jelentkezik. Gyakran az utóbbiak kivizsgálásával kezdõdik a hosszú folyamat, s csak késõbb derül ki, hogy a szóban forgó tünetek eredõje a depresszió. Az is jellemzõ, hogy a beteg egyetlen tünettel, például alvászavarral keresi fel a háziorvost, aki erre ad gyógyszert - magyarázta a fõorvos asszony, majd a genetika szerepérõl és a család felelõsségérõl is szólt. - Mi magyarok genetikailag is érintettek vagyunk, s nem csupán az öngyilkosságra, hanem a bipolaritásra gondolok. A család? A fáradtság, a levertség, a közönyösség nem mindenki számára jelenti az esetleges depressziót, hanem lustasággal bélyegzik meg a beteget. A lényeg, ha minél korábban történik a depreszszió felismerése, s minél együttmûködõbb a beteg, annál több esélye van a gyógyulásra. V. H.M.