Az öröklésrõl - a nemzetközi magánjog hazai szabályai alapján

Átírás

1

2 2 Az öröklésrõl - a nemzetközi magánjog hazai szabályai alapján Az új polgári törvénykönyvet hatályba léptetõ évi 71. törvény (a évi 409. Hivatalos Közlönyben) egy igen jelentõs jogszabály, amelynek alapos ismerete nélkül a törvénykönyv alkalmazása, kiemelten ebben az átmeneti idõszakban nem lehetséges. Ennek 230. szakasza sorolja azokat a régi jogszabályokat, amelyek október 1-én teljesen vagy részlegesen hatályukat vesztették. Választott témánknál maradva, az említett törvényszakasz q) pontja az évi, a nemzetközi magánjog hazai alaptörvényeként ismert 105. törvénybõl (az évi 245. Hivatalos Közlönyben) az és a szakaszokat kifejezetten hatályon kívül helyezte (köztük az öröklésre vonatkozó 66. szakaszt is!), miközben az új, a jelenleg hatályos rendelkezések az új Ptk. VII. könyvének II. címében, az öröklésre vonatkozók a IV. fejezetben találtak helyet. Olvasóink még emlékezhetnek egyik régebbi írásunkra, amelyben a külföldi érintettségû magánjogi ügyekben, jogviszonyokban (în raporturile juridice de drept privat cu elemente de extraneitate) az öröklésre vonatkozó eddigi szabályozásról volt szó. Akkor, a 105. törvény 66. szakaszában még az állt, hogy az örökségi eljárást az ingóságokra az örökhagyó állampolgársága szerinti, az ingatlanra az ennek fekvése szerinti országban kellett lefolytatni. Ma már ez teljesen másképp van. A következõkben az új Ptk szakaszaiban foglaltakat ismertetem. Az alaphelyzet szabálya (2633. szakasz): az öröklésre vonatkozóan annak az államnak a jogszabályát kell alkalmazni, amelynek területén az örökhagyónak elhalálozása pillanatában szokványos tartózkodási helye (reºedinþã obiºnuitã) volt. Itt említem, hogy a 71. törvény a évi 290. törvénnyel jóváhagyott, a román állampolgárok lakó és tartózkodási helyérõl, nyilvántartásáról és személyazonossági iratairól szóló évi 97. sürgõsségi kormányrendeletet is módosította. A módosítás nyomán a tartózkodási helyet a 29. szakasz másodlagos lakóhelyként határozza meg (locuinþã secundarã), míg a 26. szakasz szerint a fizikai személy lakóhelye az, amit õ fõ lakhelyéül ( locuinþã principalã) megjelöl. Az öröklésre vonatkozó jogszabályokra visszatérve, a Ptk szakaszának 1. bekezdése megengedi, hogy bárki még életében annak az országnak a jogszabálya alapján hagyja meg rendezni leendõ hagyatéka sorsát, amelynek õ állampolgára. Nem véletlenül használtam a meghagyás kifejezést, mert egy ilyen, a választást tartalmazó egyoldalú nyilatkozatnak mindazoknak az alaki és tartalmi feltételeknek meg kell felelnie, amelyeket a választott jog a végakarat esetében elõír. A szabály ugyanaz akkor is, ha a választást a nyilatkozattevõ megváltoztatja vagy éppen visszavonja. (2634. szakasz 2. és 3. bekezdés.) A kettõs vagy több állampolgárságú személyek esetében a Ptk. a szakasz 2. bekezdésében a következõ eligazítást adja (nem szó szerint fordítom) :... Annak az államnak a törvényét alkalmazzák, amelynek állampolgára és amelyhez leginkább kötõdik, fõleg szokványos tartózkodási helye alapján. A minket foglalkoztató, az öröklésrõl szóló IV. fejezet még két kérdést szabályoz. Az egyik a végrendelet alaki feltételeivel foglalkozik olyan értelemben, hogy kimondja: a végrendeletnek, alakisági (érvényességi) szempontból meg kell felelnie vagy a szerkesztés, a módosítás, a visszavonás ideje vagy pedig az örökhagyó elhunyta pillanatában hatályos következõ jog(szabályok) egyikének: az örökhagyó állampolgársága szerinti jognak; a szokványos tartózkodási hely szerinti állam jogának; a végrendelet megszerkesztése, megváltoztatása vagy visszavonása helyének megfelelõ jognak; az ingatlan fekvése szerinti jognak vagy annak a hatóságnak vagy bíróságnak helye szerinti jognak, amely az örökségi eljárást lefolytatja és az örökséget átadja (2635. szakasz). Az örökségre vonatkozó törvény vagy az alkalmazandó jog határozza meg: az ö- rökség megnyílásának helyét és pillanatát; az örökösi hivatottsággal rendelkezõ személyek körét; az örökléshez megkövetelt feltételek meglétét; az örökhagyótól maradt javak birtoklását; a választás vagy opciós jog (elfogadás, lemondás) feltételeit és következményeit; az örökösöknek az örökség tartozásaiért viselt felelõssége mértékét; a végrendelet tartalmi feltételeit, a végrendeleti intézkedés módosításának és visszavonásának szabályait; az örökség elosztását. Amikor az örökséget szabályozó jog szerint, az örökség uratlan vagy üresedésben lévõ, a javak pedig Románia területén találhatók, ezeket a román törvény szerint mint uratlan vagyont a helyi önkörmányzatok szerzik meg és ezek magánvagyonát gyarapítják (intrã în domeniul privat al comunei, oraºului ºi municipiului). Deák Levente Figyelem! Lapunk szerkesztõbizottsága a fenti ismertetõt jegyzõ állandó munkatársunk bevonásával jogi tanácsokkal szeretné segíteni erre rászoruló olvasóit. Aki tehát a rendszeresen megjelentetett törvénymagyarázatok kapcsán vagy bármilyen más eseti ügyben jogi tanácsot igényel, a pontos és valósághû tényállást tartalmazó levelével ( -en keresztül is lehet) forduljon szerkesztõségünkhöz, egyben jelezve azt is, hogy a választ zárt levélben vagy pedig a lapban, névreszólóan vagy esetleg név nélkül kéri! Szerkesztõségünk postacíme: Deva, Str. Iuliu Maniu, Bl. L2. cím: deakflevente@yahoo.com Aggódom Lehet, hogy én vagyok akadékos, vagy nem látom tisztán az elképzelést, mégis úgy érzem, nem hiába aggódom az iskolába készülõ kisóvodásaim sorsa felett. A szórványban nem olyan egyszerû megoldani a zérós osztálycsoport beiktatását, hiszen amúgy is állandó probléma, hogy a kevés létszámmal mûködõ osztályokat összevonják, párhuzamos osztályokat alakítanak ki, és ezáltal sok szülõt sodornak ama döntés felé, hogy a gyermeket átvigyék román tagozatra, ahol homogén osztályok vannak. Nem látom tisztán, mit fog az az én értelmes, játszani vágyó drága kisóvodásom tevékenykedni ott, az amúgy is összevont osztályban, abban a bizonyos speciálisan kialakított osztályterem sarkában ahol amíg a nagyokkal a komoly iskolai óra folyik, nem pisszeghet, hogy ne zavarja a többieket, vagy éppen ezért lesz egész napon keresztül arra kényszerítve hogy rajzolgasson, könyvet lapozgasson, a sok szép játék helyett, a válogatott zenehallgatás helyett, a változatos óvodai program megszokott élményei nélkül, nagyos környezetben? Lehet túlzás- nak tûnik, de úgy érzem, ezeknek a gyermekeknek megcsonkítják a gyermekkorát, elveszik tõlük az utolsó lehetõséget, hogy szabadon szárnyaljon a képzeletük és a jókedvük, olyan kényszerhelyzetbe kerülve, ahol vagy megszereti vagy nem az iskolát, és kétlem, hogy igazán jól érzi majd magát. Amíg csak kapizsgálunk és találgatunk és évtizedekig kísérletezünk, generációkat forgatunk fel a tapasztalgatásainkkal kevesebb jót teszünk, mint akarnánk. Nem azzal van nekem bajom, hogy 6 éves korban mennek el, hanem azzal, hogy nincs még igazán kidolgozott, pontos program ezeknek a kicsiknek, még ott sem, ahol teljes, homogén csoportokkal kezdenek. Ez a gond nem csak ezekben a szórványvidéki iskolákban merül fel, hanem azokban a falusi iskolákban is, ahol alacsony a létszám, és ahol amúgy is gond, hogy összevont osztályok vannak. Nagyon remélem, hogy lesz átgondolt program, lehetõség és megoldás, hogy kicsinyeink nevelésén ne essék csorba, s valóban örömmel lépjenek át az igazi iskolába. Kun Kriza Ilona A székesfehérvári Gárdonyi Géza Mûvelõdési Ház már harmadszor hirdeti meg a Tündérszó Nemzetközi Meseíró Pályázatot. A pályázatra a világ bármely országában élõ 8-15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják postai úton vagy ben, csatolt dokumentum formájában április 15-ig. A pályázatra az január 1-je és december 31-e között született gyermekek négy példányban elküldött meséit fogadják. A mese mellett, csatolni kell külön lapon: (1.) a meseíró nevét (2.) születési idejét (év, hónap, nap) (3.) postacímét (ország, település, utca házszám, irányítószám) (4.) szülei egyikének és telefonszámát A pályamûvek terjedelme minimum 2000 és maximum 6000 karakter (1 3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsûrinek. A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi Tündérszó Meseíró Pályázat 2012 mûvészeti alkotással jutalmazzuk. A döntést követõ ünnepélyes eredményhirdetés május 19-én, szombaton lesz Székesfehérváron. A díjazottakat a szervezõk május 8-áig telefonon vagy ben értesítik. A díjazottak névsorát a honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat a Mûvelõdési Ház egy késõbbi idõpontban megjelenteti.

3 3 Tisztújító közgyûlés a dévai RMDSZ-nél Január 13-án, pénteken délután 5 órai kezdettel a dévai Magyar Ház udvarán lévõ székely kopjafa megkoszorúzásával és a madéfalvi veszedelemre való megemlékezéssel kezdõdött a helyi RMDSZ tisztújító gyûlése. A hirtelen támadt hózápor és a fagyos szél miatt a megemlekezés rövid, alig szusszanásnyi ideig tartott. A jelenlevõk a Szivárvány nyugdíjasklub énekkarával közösen elénekelték székely himnuszainkat. 248 év után a természet mintha érzékeltetni kívánta volna annak a január 7-i éjszakának a szörnyûségeit, kegyetlenségeit. Ezután mindenki bevonult a Magyar Ház nagytermébe, ahol megkezdõdött a tulajdonképpeni gyûlés Dezméri István, az RMDSZ Hunyad megyei ügyvezetõ elnökének vezetésével. A közgyülés napirendi pontjai között szerepelt a helyi szervezet mûködési szabályzatának módosítása is, ott ahol az nem volt összhangban az országos szabályzattal. Ez magába foglalja azt a változást is, hogy a Dévai közigazgatási egységhez ezentúl két körzeti szervezet tartozik, a helyi és a városhoz tartozó csernakeresztúri is, ezért elõbb körzeti elnököket kellett választani. A dévai körzet élére Máté Lászlót választották, míg a csernakeresztúri körzet elnöke ifj. Péter Lajos maradt. Pogocsán Ferdinánd leköszönõ beszámolójában kiemelte mindazokat az eredményeket, amelyek az elmúlt két évben a helyi magyar közösség megerõsítését szolgálták: a helyi magyar egyházak támogatása, a Téglás Gábor Iskolaközpont támogatása, a civil szervezetekkel való együttmûködés és közösségépítõ rendezvények szervezése, mint a horgászverseny, a május 1-i majális, a szüreti bál. Újraválasztása után Pogocsán Ferdinánd ugyanazokat a közösségépítõ, a magyar közösséget megerõsítõ tevékenységeket sorolta fel, amelyeknek eddig is pozitív eredményei voltak. Déván számban megfogyatkoztunk, de,,minden magyar számít. Az elök úr szerint ez nem ecsépelt jelszó, hanem tény, amely kintüntetett figyelmet igényel. Ezért fontos az iskola támogatása és a magyar egyházakkal való együttmûködés. A helyhatósági választásokra is kitért az elnök, kihangsúlyozva azt az igényt, hogy legalább két tanácsos jusson be a helyi önkormányzatba. Véleménye szerint 3 mandátum megszerzése se lenne lehetetlen, de ennek eléréséért mindenkinek komolyan kell tevékenykednie. A választmány 15 tagú maradt, melyben helyet kaptak a civil szervezetek, a helyi magyar egyházak, a Téglás Gábor Elfoglalta hivatalát Dézsi Attila kor mányfõtitkár Dézsi Attila neve ismerõsen cseng a Hunyad megyei magyarság körében, hiszen az elmúlt években számos alkalommal, több kulcsfontosságú pozícióban bizonyította rátermettségét. Közel két évig, január elejétõl A Szivárvány nyugdíjasklub rövid, de tartalmas elõadásában felelevenítette a 248 évvel ezelõtti madéfalvi veszedelem vagy Siculicidium néven ismert kegyetlen vérengzés emlékét egy népballada és a már fent említett vers segítségével. Míg az elsõ röviden, tömören, a ballada sajátosságainak megfelelõen tárta a hallgatóság elé a történteket, addig a második részletesen beszámol a történet mozza- tanárnõ, Hunyad megyei ifjúsági alelnök, Markó Béla kabinetjének tagja tisztelte meg jelenlétével, aki felszólalásában tajékoztatta a jelenlévõket az RMDSZ országos vezetésének álláspontjáról a jelenleg felmerülõ egészségügyi, politikai problémákkal kapcsolatban. László Anna Befejezték a marosillyei Veres-bástya korszerûsítési munkálatait 2011 decemberéig volt Hunyad megye prefektusa, az elsõ magyar kormánymegbízott e vidéken, több mint 100 év után. Most a megye élérõl a miniszteri rangú kormányfõtitkári tisztségbe került, Emil Boc kormányfõ jobbkezeként. A kormányzás irányítópultjához, ahol több a hatalma, mint két miniszteri tárcának együttvéve. Ezáltal a jogász végzettségû Dézsi Attila ismét úttörõ, immár nemcsak a Hunyad megyei szórványmagyarság körében, hanem országos szinten: eddig nemzeti kisebbség képviselõje soha nem került kormányfõtitkári pozícióba. Nem az elsõ Hunyad megyei politikus, és nem is az egyetlen, aki Bukarestben képviselheti érdekeinket. Saját bevallása szerint a Takács Csaba vonalat képviseli, melyet röviden így foglalt össze: komolyság, meggondoltság, határozottság. (Cs. E.),,Elindultam szép hazámból, (folytatás az 1. oldalról) Iskolaközpont és az ifjúság képviselõi is. A közgyûlést állófogadás és baráti beszélgetés követte, melynek keretében a Szivárvány nyugdijasklub kinevezett szakácsnõje, Szemcsuk Anikó által készített ínycsiklandoztató töltött káposzta elfogyasztására is sor került. A kellemes, baráti hangulatban lezajlott közgyûlés munkálatait Babos Aranka natairól, történelmi pontossággal. A nyugdíjasklub kórusa ugyanakkor az elõadott népdalcsokrokat segítségül híva, utazásra invitálta a hallgatóságot, bejárva így a Madéfalva-Bukovina-Déva útvonalat, amelyen õseik menekültek-vándoroltak. A dévai megemlékezés híre eljutott a szomszédos Vajdahunyadra is, ahová egy hétre rá meghívást kapott a Szivárvány nyugdíjasklub. László Anna A Bethlen Gábor fejedelem szülõházának tartott marosillyei Veres-bástya védelme és korszerûsítése továbbra is a tulajdonos dévai Szent Ferenc Alapítvány kiemelt figyelmében és gondoskodásában részesül. Az épület felújítását, valamint a nagy fejedelem életérõl és az Erdély aranykorának bemutatásáról szóló kiállítást követõen, most a Veres-bástya hivatalos mûködési formájának engedélyeztetése érdekében történtek jelenõs lépések. A magyarországi Bethlen Gábor Alap és a romániai Communitas Alapítvány támogatásával sikerült felszerelni egy korszerû betörésjelzõ és tûzvédelmi rendszert, ami az épület tûzvédelmi engedélyének megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Ez irányban sikerült ellátni az épületet a szükséges tûzvédelmi eszközökkel is. A Bethlen Gábor szülõháza múzeumaként való mûködtetéséhez szükséges térfigyelõ kamerarendszert pedig a dévai Excetech Computers Kft. közremûködésével sikerült beindítani. A Bethlen Gábor Alap jóvoltából kivizsgáltatták az emlékház sok évszázados károsodott faanyagát, így sikerült megfelelõ védõszerrel kezelni, s ezáltal elõreláthatólag még sok évtizedig biztosítani védelmét. Reméljük, hogy sikerül minél hamarabb elérni a bástya múzeumként való mûködési engedélyeztetését hogy hivatalosan is történelmünk és kultúránk ismertetésének szolgálatába állhasson. Schreiber István

4 4 Bemutatjuk templomainkat Piski római katolikus templom Míg megyénk legtöbb települése több évszázados múltra tekinthet vissza, addig Piskitelep története alig másfél évszázados. A város a vasútnak köszönheti létét, amely nagyon sok helyi és más vidékrõl idekerült vasutasnak biztosított megélhetést. A vasúti építkezés 1866-ban kezdõdött, és az akkori Barcsay, valamint Csáki család birtokainak egy részén épült ki. A letelepedett polgárok lehettek bármilyen felekezetûek, akik várták hogy templom is épüljön a lelki életük kielégítésére. A római katolikus plébániát 1886ban kezdték szervezni. A következõ esztendõben a Nagyágon született Lönhart Ferenc, aki késöbb püspök lett, a város területén egy nyaralót építtetett ban már címzetes püspök Gyulafehérváron. Szerette a kultúrát, írással is foglalkozott, és arra vágyott, hogy tovább tudja fejleszteni Erdély kulturális életét. Egy kápolna is épült a templom közelében. Lönhart püspök végrendeletében meghagyta hogy ebbe a kápolnába temessék. Amikor 1897-ben meghalt elõször Gyulafehérváron temették el. Piskin 1898 december 30-án kapott végleges nyugvóhelyet. Feljegyzések szerint az egyház és a vasút szoros kapcsolatot létesített. Eleinte dévai ferencesek gondozták a híveket, a késõbbi évtizedekben Hátszeg filiája lett. A templom ban épült augusztus 27-én szentelték fel. Ekkor mintegy 700 körül volt a katolikus hívek száma. A 20. század elején 1904-ben Jancsó Ernõ fõesperes idején bõvítették, oldalhajókkal látták el. A múlt század elején az 1910-es években, amikor 1800 körül volt a hívek száma, akkor még komoly egyházi élet zajlott Piskin. Volt felnõtt és gyermek dalárda. Az imperiumváltozás után a hívek száma csökkenni kezdett. Lelkészei még a következõk voltak: Tunyogi Csapó Endre, Orbán János, Kende Szever János, Huszár Ádám, Anda Géza, Gáspár Béla, Szõcs Albert. Piski jelenleg Csernakersztúr filiája. A lelkeket nagy buzgósággal, több, mint két évtizede Tóth János plébános pásztorolja ben általános javítást végeztek a templomon. Az utóbbi évtizedben a papilakot felújították. Belül istentiszteleti és konferencia termet alakítottak ki, és vannak vendégszobák is. A lélekszám jelenleg 200 körüli. Az elmúlt esztendõben a kimutatások szerint volt 5 keresztelõ, 2 esküvõ, 10 temetés. A város központjában fekvõ impozáns templom kertjébe 1999-ben a piski csata emlékére, a város határában romokban heverõ obeliszket újraállították Piski és a környék magyarsága minden esztendõben március 15-én méltó módon emlékezik a forradalomra. Kun Árpád Karácsonyi koncert Szászvároson Amire ez a cikk megjelenik, már túl vagyunk az adventi várakozáson, az ünnepre való készülõdés izgalmain, a karácsonyi ajándékozáson, a szentmisén, ahol hálaadásunkat fejeztük ki a Megváltó megszületeséért. Ennek ellenére úgy érzem, hogy ezt a dicséretre méltó és példamutató eseményt be kell mutatni a Hunyad Megyei Hírmondó olvasótáborának. Lorán Magda körültekintõ és lelkes szervezésével egy nagyon szép karácsonyi koncertet hallgattunk meg és részt vettünk a jótekonysági célból megrendezett vásáron, december 17-én, a Szászvárosi római katolikus templomban. Városunk multikulturális hagyományának ékes bizonyítéka volt ez a program, valódi ökümenikus rendezvény, mivel a templomban jelen voltak a magyar, román, német ajkú, római - es görög katolikus, református, evangélikus, ortodox felekezetek hívei. A felcsendülõ énekek is magyar, román, német sõt latin nyelven szóltak, dicsérve az Urat, örvendezve a Betlehemi kisgyermek megszületésének. Lorán Magda, a magyar katolikus közösség kiváló személyisége a templom rövid történeti bemutatásával, a közösség megismertetésével kezdte rövid elõadását. Meghatóan köszöntötte a jelenlévõket, akik válaszoltak meghívására és természetesen a fellepõ mûvészeket, akik elfogadták felkérését erre a rendezvényre, annál is inkább, hogy az ünnepre való készülõdés közben, fényt, csillogást, szeretetet adtak át a közösségnek, úgyszintén fellépésükkel az ajándékozás nemes célját szolgálták. A lélekemelõ, szívet és lelket melengetõ, keresztyéni hitet megerõsítõ, emberi segítõkézséget bizonyító elõadást a Szent Erzsébet Gyermekotthon kis mûvészei kezdték meg. Kedves, tiszta derûvel, csilingelõ harangocskához hasonlítható hangjukkal gyönyörködtettek Menyhárt Ernõ irányításával. A felnõtt elõadók, szászvárosi amatõr énekesek közül kerültek ki, akik szép énekhangjukkal, igényes elõadási kézségükkel bármilyen színpadon megállnák helyüket. Ciama Dora, kellemes hangjával, karácsonyi próza és ének elõadásával nagyszerû élményben részesített. Fleseriu Nicolae, Frank Eduard, Mihaela Ladaru és Loran Magda amatõr mûvészeknek, román, magyar, német nyelven énekelve sikerült lenyûgözni az egybegyûlteket a jólismert hazai és külföldi karácsonyi énekek felcsendítésével. A nagyszerû hangszeres zenei aláfestést Cãlin Ciamanak köszönhettük. A programot a görög katolikus hívek egy csoportja a Miss Klub tagjaival, élükön Silviu Bindea görög katolikus esperessel hagyományos karácsonyi, adventi dalokat felölelõ elõadása tette színesebbé, a közönség örömére. A program második része a gondosan elõkészített Karácsonyi Vásár volt, ahol Lorán Magda akvarelljeitt és olajfestményeit csodálhattuk és vásárolhattuk meg. A gyermekotthon lakóinak kezeibõl kikerült apró karácsonyi tárgyakat is kínálták eladásra. Nagy lelkesedéssel árulta és gyûjtötte be az adományokat a Menyhárt házaspár, az általuk gondozott kisiskolások részére, illetve a karácsonyi csomagok összeállítására. Köszönet a rendezõknek, köszönet az elõadóknak, az adományozóknak, vásárlóknak, hogy rohanó hétköznapjainkban sikerült egy rövid ideig a bajokról, nehezségekrõl elfeledkezve a karácsonyi örömteli várakozást szebbé tenni, a megajándekozott gyermekeknek örömteli mosolyt varázsolni az arcára. Fülöp Júliánna Meghívtak Nyugdíjas korom sok élményt tartogat számomra. Jót, rosszat, de különösen az olyanok töltik el melegséggel a lelkemet, ha meghívnak egy-egy rendezvényre! Köszönetem jele legyen ez a rövid tudósítás arról, amit a közelmúltban átéltünk mi, zsilvölgyi magyarok kis csoportja. Meghívót kaptam, szépet, tisztelettudót, kedves tanítványaimtól, Kutasi Csabától és Veronkától, hogy vennék részt a KANDILA EGYESÜLET év végi ünnepségén az egykori iskolámban! Hát persze, az ilyenre mondják, hogy egyszer hívtak, kétszer mentem volna! 2011 Adventje volt. A Jézus Szíve Kollégium tornaterme idõs emberekkel telt meg. Értük, miattuk mûködik ez a civil szervezet. Magányosok, nehéz anyagi helyzetûek, betegségekkel, gondokkal küzdõk támogatása a célja. Most, a Kollégium tanítványai, nevelõi készítettek számunkra ünnepi mûsort, amelybe örömmel kapcsolódott be az, akibe az adventi várakozás boldog vagy fájdalmas emléket fakasztott fel! Kutasi Csaba, az egyesült elnöke, felolvasta Böjte Csaba atya adventi levelét. Emelkedett, szép tartalma, az elõadó tiszta szövegmondása melegséggel töltötte el nyugdíjas tanárszívemet! Ezután a meghívottak közül a fiatal petrillai református lelkész, Kovács Szabadi Levente, a Karácsony üzenetét közvetítette. Berczki Juliána a gyermekkori karácsonyának emlékét olvasta fel, Mãran Piroska, Vincze Aranka szavalatait pedig mindig szívesen hallgatjuk. Hogy milyen áldásos munkát végeznek a Kandila Egyesület szervezõi, munkatársai, azt egy fényképes összeállításból megismerhettük. Hat év törõdõ szeretetét, betegek látogatását, ápolását mutatták be! Megdöbbentõ képsorok emelték ki az alábbi idézet igazát. A puszta intelligencia fabatkát sem ér. Intelligencia és oktatás, amelyet nem fût át emberszeretet, semmit sem ér! (D. Keyes) Bács Erzsébet, ny. magyartanár

5 5 Brádi karácsony Mindig elgondolkodom az ünnepre készülõ és azt megülõ emberek láttán: mirõl is szól a Karácsony? Vagy helyesebben, mirõl kellene szóljon? És az ünnep lassú elmúltával, mindenki sajátos módon adja meg ezekre a kérdésekre a választ. Ilyeneket hallani: takarítás, fõzés-mosás és kész. Bosszankodás, hogy újból iskolába és munkába kell menni. Tényleg ennyire elkopott a Karácsonynak, a szeretet ünnepének lényege? Egy felmérés állítja, csupán a lakosság egytizede szerint szól a túlzott pénzköltésrõl az ünnep, többsége az együtt töltött idõ fontosságát és a pihenést tartja a Karácsony legfontosabb mozzanatának. Valóban ez volna a Karácsony lényege? Az idõsebbek, vagyis a 60 év fölöttiek nyilatkoztak úgy, hogy a karácsony jó alkalom, hogy többet törõdjünk szeretteinkkel, ismerõseinkkel, embertársainkkal. Talán bennük még él, még parázslik valami Karácsony üzenetének fényébõl? Ébresztõ! Karácsonykor születésnapot ünneplünk, Jézus Krisztusét, aki emberként közénk született, hogy a megváltás örömhírét elhozza nekünk. Ezért a szeretet ünnepe Karácsony, ezért az önzetlenség, a mások megajándékozásának lehetõsége, mert Õ ingyenesen, szeretetbõl jött közénk. Ezért örvend ég és föld. Jézus meghívott minket a születésnapja megünneplésére - vagy ha úgy tetszik szülinapi bulijára - és ünne- Brádon a gyerekek, hetekkel az ünnep elõtt készültek, karácsony igazi mondanivalóját visszalopni az emberek szívébe. Amely sikerült is. Hans Cristian An- peljük, több mint kétezer éve, de úgy néz ki, hogy az ünnepeltet elfelejtjük megajándékozni. Vagy már ki is zártuk saját ünnepérõl Jézust? dersen: A kis gyufaárus lány meséjének feldolgozásából született meg az az elõadás, amely a karácsony igazi értelmére próbálta irányítani az emberek figyelmét. A Karácsony ünnep és hagyomány Csernakeresztúron A karácsonyi láz, készülõdés, Csernakeresztúron, megyénk egyetlen többségében magyarlakta helységében, már november végén megkezdõdik. Ez az az idõszak, amikor falunk fiataljai megkezdik a próbákat az úgynevezett zsidózásra és a gyerekek a betlehemezésre. Az 1-4 osztályos gyerekek, a tanítónénik odaadó felügyelete alatt, elkezdik tanulni a Jézus születését megörökítõ momentumok részleteit, ami sok-sok órás veszõdés, tanulás, próbálás után Karácsonyra egy szép és megható elõadást eredményez. A 14 évet betöltött fiatal fiúk, két csoportra oszlanak, Kis csapat -ra és Nagy csapat -ra, az elsõ a év közötti legényekbõl, a második a év közöttiekbõl áll. Egy-egy könyves és 4-4 katona kiválasztása után, több héten át tartó esti próbákkal Karácsonyig betanulják (az újak), elismételik (a régebbiek) a lányok megéneklésére szánt mûsort. A Karácsony délután és este egy bemelegítés az ünnepre amikor a falu apraja, nagyja karácsonyi énekekkel, énekelni jár szomszédokhoz, rokonokhoz, barátokhoz. Karácsony napján az ünneplés szentmisével kezdõdik. A délutáni órák végén a hagyománynak megfelelõen a két énekes fiatal csapat egy óra különbséggel elindul a faluban megénekelni a lányos házakat, ahol zenével, harapnivalóval, borral várják õket és másnap reggelig tart a házról-házra járás és mulatozás. Karácsony másodnapján a templomban kezdõdik az izgalom az 1-4 osztálynak, ugyanis az ünnepélyes szentmise elõtt a zsúfolásig telt teremben, elõadják a hoszszasan készített betlehemest. A szentmise végezetével a falu apraja, nagyja, boldogan, örömmel telve és lélekben megbékülve ad hálát, hogy megérte ezt a Karácsonyt is, sikerült megõriznie továbbra is a hagyományt. Péter Lajos Róbert Mert a pihenésen, a vásárláson, az eszemiszom jól telik ünnepátélésen túl, Jézus születése másra is sürget minket. Nem elégedhetünk meg a felszínnel. Számunkra is hangzik az angyali szózat: Ne féljetek, mert nagy örömet hirdetek nektek, mely leszen minden népnek; mert ma született nektek az Üdvözítõ, ki az Úr Krisztus, Dávid városában. (Luk 2,10-11). És ennek az örömnek motiválnia kell a ma emberét is, mint a pásztorokat, hogy induljon, hogy tegyen, ne csak önön érdeket lásson. De mi lett volna, ha a pásztorok megálltak volna az istálló küszöbén? Nem láttak volna mást, mit a kor megszokott képét, szegény család, melynek sírdogáló gyereke egy szegényes helyen született. De õk beléptek, és Isten fia a szeretet, az öröm, a béke ajándékát nyújtotta jutalmul. Ha mi, megállunk a megszokás, a reklámok által kínált semmi, a pihenés, az eszem-iszom küszöbén, és nem lépünk beljebb Jézus jászla mellé, nem tud megajándékozni az Õ örömével, békéjével. Akkor hamis és hazug lesz megszokott jókívánságunk: Boldog Karácsonyt. Hogyan kívánhatom azt másnak, ami nem része az én életemnek? Marton József Zrínyi Ilona és Gordiusz matematika verseny idén is 2011, február 18-án elsõ alkalommal rendezték meg Hunyad megyében az immár hagyományossá és egyre népszerûbbé váló Zrínyi/Gordiusz matematikaversenyt. A Téglás Gábor Iskolaközpontban az egész megyébõl 207 magyar diák mérte össze matematika- és logikatudását. A Zrínyi Ilona nevével fémjelzett matematikaverseny 1990-ben indult Kecskemétrõl, ahonnan elõbb Magyarországra, majd az egész Kárpát-medence magyar iskoláira kiterjedt. Erdélyben körülbelül 10 éve szervezik meg. Az 1990-es versenyen még csak 470 diák vett részt, 27 magyarországi iskolából, tíz évvel késõbb már diák versenyzett 2381 iskolából. A verseny szabályai szerint valamenynyi kategória gyõztese a nagydöntõbe jut eddig mindig Magyarországon szervezték, amelyen erdélyi, anyaországi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar diákok vesznek részt. Erdély 16 megyéje közül immár csak Krassó-Szörény, Fehér és Szeben nem szervezte meg saját megyei versenyét, inkább az erõsebb magyarságú szomszédos megyékben versenyeztek. A Zrínyi Ilona Országos Matematikai Verseny a Matematikában Tehetséges Gyermekekért alapítvány (MATEGYE) által megrendezett országos matematikai verseny. Indulói a magyarországi és a határon túli magyarul beszélõ osztályos tanulók lehetnek. A verseny két fordulóból áll: egy megyei/körzeti részbõl, és egy országos döntõbõl, amelyet általában Kecskeméten rendeznek meg, de volt már Veszprémben is, Székesfehérvár városában is. A Téglás Gábor Iskolaközpont diákjai közül tavaly Varga Zsuzsa XII. osztályos és Udvari Róbert V. A osztályos tanulók a Gordiusz matematikaverseny nemzetközi szakaszán öregbítették az iskola hírnevét. Orbán Julianna, a Téglás Gábor Iskolaközpont matematikatanára a verseny Hunyad megyei lebonyolításában kiemelkedõ szerepet játszott. Tõle megtudtuk, hogy a 207 Hunyad megyei versenyzõ közül összesen 56 diákot díjaztak. Ezek közül négy V-VIII. osztályos diák egy hetes tengerparti táborjegyet kapott jutalmul: Udvari Róbert, Nagy Csongor, Sárközi Timea és Eke Norbert nyaralhatott a tengerparton. Az 56 tanuló közt sok olyan volt, aki már régiséggel rendelkezik, azaz már többször is részt vett ezen a versenyen és nagyon jó eredményt ért el: Gáspár-Barra Szilárd, Gáspár-Barra Áron, Székely Réka, János Bianka, Lõcsei András, Daradics Gábor, Miklós Zalán, Konrád Mónika, Stelczner Norbert, Mátyus Róbert. De azok is igyekeztek jó eredményt elérni, akik elõször vettek részt a versenyen. Közülük feltétlenül meg kell említeni Balla Andrea, Gál Péter, Fodor Orsolya, Gergely Verona, Anderlik Patrik III. osztályosokat. A versenyzõket összesen 16 pedagógus készítette fel a megmérettetésre, így a szép eredmények nem csak a gyerekeknek, szülõknek, hanem a megye matematika tanárainak is nagy örömöt jelentenek, hiszen ilyenkor érezheti a pedagógus igazán, hogy a nehézségek ellenére is megtérül a befektetett munka. A rangos megmérettetésre idén is sor kerül Hunyad megyében, a Téglás Gábor Iskolaközpontban. A szervezõk szeretettel fogadnak minden támogatást. Érdeklõdni az iskola titkárságán lehet. Cs. E.

6 a szórványközösségekre fordított figyelem éve volt (folytatás az 1. oldalról ) A Hunyad Megyei Magyar Napok sikere egyik példája annak, hogyan kell megtalálni a helyes egyensúlyt a politikai tevékenység és a közösségépítõ törekvések között vélte Winkler Gyula. Az RMDSZ szempontjából a szórványközösségekre fordított figyelem éve volt 2011 és ebben a folyamatban a Hunyad megyei szervezet kezdeményezõ szerepet vállalt értékelte a Hunyad megyei elnök, utalva a novemberi, dévai szórványkonferencia zárónyilatkozatára, amelyet a sepsiszentgyörgyi, decemberi SZKT is megerõsített. Winkler kitért arra is, hogy szépen bõvült a székely-szórvány Összetartozunk partnerség is, szerinte a programnak az elkövetkezõkben is fontos szerepe lesz az erdélyi magyarság életében. A 16 helyi szervezet elnökei megtartották beszámo- lójukat és vázolták a jövõ évi terveket. A helyi elnökök tapasztalatait valamint az Erdélyi Konzultáció Hunyad megyei eredményeit figyelembe véve körvonalazni lehet a jövõ év prioritásait: hangsúlyosan folytatni Winkler Gyula EP-képviselõ sajtóirodája Emlékezés a madéfalvi veszedelemre Ebben az esztendõben az elsõ fontosabb kulturális eseményre vasárnap, január 15-án került sor Vajdahunyadon. A madefalvi veszedelem 248-ik évfordulójára emlékeztek városunkban a csángótelepi katolikus kápolnában. A kis imaház zsúfolásig megtelt a délutáni órában. Az ünnepséget Babos Aranka helyi RMDSZ elnök nyitotta meg, majd László Anna nyugalmazott dévai magyar szakos tanárnõ, kinek nagyapja ezelõtt száz évvel telepedett le Déván, tartott emlékbeszédet. A megemlékezés alkalmával bukovinai székely népdalokat hallhattunk a dévai Szivárvány nyugdíjasklub dalárdájának elõadásában. kell a gazdasági nehézségek feloldását, élhetõbbé kell tenni a mindennapokat a magyar emberek számára. Ez nemcsak Hunyad megyében, hanem a Szövetség szintjén is prioritás 2012-ben. Ezzel párhuzamosan januárban megkezdjük a választásokra való felkészülést mondta el Winkler Gyula. Az RMDSZ Hunyad megyei elnöke úgy vélte az RMDSZ kormányzati szerepvállalása hasznos az erdélyi magyar emberek számára, folytatni kell a kormányzást úgy, hogy Erdély mindinkább európai régióvá, Románia minél hamarabb sikeres uniós tagállammá fejlõdjön. Az évértékelõ gyûlés színfoltja a Csernakeresztúri Hagyományõrzõ Egyesület meglepetése volt, a fiatalok egy karácsonyi katonajátékot, az úgynevezett zsidózást mutatták be, amely egy bukovinai székely hagyomány. A dalok egy részét Zsók Béla egykori dévai néprajzkutató gyûjteményébõl vették át. A kórust Lengyel Izabella zenetanárnõ vezette. Sófalvi Kinga Déván tanuló vajdahunyadi diáklány egy székely népmesét olvasott fel. Mûsor után a kápolna kertjében az õsök emlékére, a közel két éve felállított kopjafát koszorúzták meg. Az ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklése után szeretetvendégséggel ért véget. Kun Árpád ny. lp. Szászvárosi hírek 2012 január 17-én a szászvárosi egyházközségben megtartott vizitáció során a Szent Erzsébet rómaikatolikus templomban misézett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki házszentelést is végzett a Szent Erzsébet Gyermekotthonban. Az igehirdetés a keddi napon szokásos páduai Szent Antal mise keretében történt, a prédikáció pedig Remete Szent Antal apát hivatásáról szólt és mai napig érvényes tanításokat közvetített a hallgatóság felé. Január 18 és 20 között került sor Szászvároson az ökumenikus imahét megrendezésére, A keresztények közös imádkozása az egységért címmel. A város összes történelmi egyházának papjai, elöljárói valamint hívei gyûltek össze közös imára, igehallgatásra és éneklésre. A római- és görög-katolikusok, ortodoxok, reformátusok és evangélikusok ünnepi szertartásra jelentek meg az öt templomban. Ezekben a templomokban az évtizedes hagyományok szerint románul, magyarul és németül szóltak a lelkipásztorok és híveik is Isten dicséretére, és hangzott el a felhívás az egységre és a felebaráti szeretetre Jézus tanításait követve. Fülöp Júlia A magyar kultúra napja (folytatás az 1. oldalról) Az ünnepség Lovász János lelkipásztor áhítatával kezdõdött. Mindennek rendelt ideje van hallhatták az egybegyûltek a Prédikátor Könyvébõl származó Igét. A rövid áhítatot követõen Jancsó Miklós kolozsvári színész elszavalta a Himnuszt. Barabás Kásler Magda az Ó Szent István címû moldvai csángó népdallal teremtett múltbanézõ hangulatot. Deák Piroska dévai magyartanár a magyar irodalom legnagyobb szókincsû íróját, Arany Jánost mutatta be, részletesen kitérve Arany és szülõvárosa, Nagyszalonta életre szóló hosszú és érzelemmel teli kapcsolatára. A nagy költõ halálának 130. évfordulójára kerül sor idén. Guttman Mihály kolozsvári zenetanár viszont az 1882ben született Kodály Zoltánt, a nagy hazafi zeneszerzõt, a legnagyobb magyar zenepedagógust méltatta. A két kiemelkedõ személyiség munkásságából is ízelítõt kapott a közönség: Jancsó Miklós elõadásában a Tetemre hívás és A walesi bárdok címû Arany balladát hallhatta, majd a fellépõ kórusok, zenemûvészek repertoárjában számos Kodály mû is elhangzott. A népviseletbe öltözött Magyarfenesi (Kolozs megye) Vegyeskar magyar zeneszerzõk mûveit adta elõ, majd a kolozsvári magyar pedagógusok vegyes kara Kodálydarabokat énekelt. Oláh Boglárka és Oláh Mátyás ifjú kolozsvári mûvészek cselló- és zongoradarabbal örvendeztették meg az egybegyûlteket, a marosvásárhelyi Psalmus Énekkar magyar zenei remekmûvekkel lépett fel. A közel 3 órás felemelõen szép ünnepség Kodály Zoltán Sík Sándor Te Deuma-val végzõdött, melyet a kolozsvári pedagógusok kórusa és a marosvásárhelyi Psalmus énekkar adott elõ. Csatlós Erzsébet

7 7 Történelmi kérdezz-felelek Mátyás király közelgõ évfordulójával kapcsolatosan, úgy látszik, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborra vonatkozó viták, már megyénkben is megjelentek. A kellõ tájékozódás hiányában, a történeti tényeknek, a valóságnak meg nem felelõ beállítása vagy félremagyarázása miatt, az értelmetlen vitákba bonyolódás elkerülése végett, a feltett kérdésekre pontosítjuk az alábbi tényeket: 1. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet, másodszülött, Kolozsváron született fiát Mátyás = Mathias névre keresztelték, és ezzel a névvel vonult be az európai történelembe és nem Matei = Maté néven. 2. A kolozsvári szobor a királyt uralkodói pályája felsõfokán, Bécs bevételének pillanatában ábrázolja, a szobornak semmi köze nincs a baia-i ütközethez, melyet Miron Costin és Ion Neculce moldvai krónikaírók egyébként meg sem említenek. 3. A szobor egyik mellékalakja meghajtja a király elõtt a moldvai fejedelem bölényfejes zászlóját, mivel ªtefan cel Mare moldvai vajda 1475 július 12-én, Iaºiban keltezett, a román történelemírásban nem említett oklevelébõl kitûnik. Mi István Moldva országának vajdája és ura emlékezetébe ajánljuk, jelen levél tartalmával tudtul adva mindenkinek, akiket illet, mivel hogy elismerjük: vajda elõdeink a moldvai országgal együtt, a magyar királyság dicsõ királyának és a Szent Koronának örök hûségére voltak kötelezve és azt teljesítették, mi pedig ugyanezt teljesítettük a legfelségesebb fejedelem és legkegyelmesebb urunk Magyarország jelenbeni királya, Mátyás úr, valamint a Szent Korona iránt. Úgyszintén, hogy amennyiben a királyi felség személyesen indulna a török ellen Havasalföldön át, mi István vajda személy szerint és a teljes haderõvel, a királyi felséggel együtt megyünk. Úgyszintén, hogy a mi királyi felség és a Szent Korona részére minden szolgálatot teljesítünk, amelyeket elõdeink tenni szoktak. Ezeket a cikkelyeket mi, fent nevezett István vajda, mivel megértettük, hogy ezek gondoskodnak jólétünk, elõnyünk és nyugalmunk gyarapodásáról, családunk és uralmunk megõrzésérõl, jóindulattal elfogadjuk és jóváhagyjuk és ezzel minden pontjára és tartalmára ígéretet teszünk és kötelezzük magunkat a tiszta keresztényi hitben és tisztességben mindörökre betartani. A második feltett kérdésre vonatkozóan: 1657-ben, II. Rákóczi György, Barcsay Ákosnak, akkor kedves hívének ajándékozta a dévai várat. Nagy szolgálatai jutalmául, az 1659-i besztercei országgyûlés is Baracsay Ákosnak adományozta. Az 1619-ben született és 1661-ében meghalt Barcsay Ákos fejedelemnek halálával, tulajdonjoga 350 évvel ezelõtt megszûnt, napjainkban azonban történelmi ténynek számít. Schreiber István Hunyad Megyei Hírmondó Közéleti havilap Kiadja a dévai Corvin Kiadó Igazgató: Varga Károly, Felelõs szerkesztõ: Csatlós Erzsébet Mûszaki szerkesztõ: Pál Annamária Munkatársak: Deák Piroska, Deák Levente, Doboly Beatrix, dr. Hauer Erich, Kun Kriza Ilona, Kun Árpád, Lukács Lajos, Schreiber István, Pop Erzsébet A szerkesztõség postacíme: RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete, Deva, Str. Iuliu Maniu bl. L2, Tel.: , hmh@rmdsz.ro Készült a dévai Grapho Tipex nyomdában, Igazgató: Farkas László, Tel.: A lapban megjelent írásokért a szerzõk vállalják a felelõsséget ISSN A bózesi forrás babonái Algyógytól északra, szûk hegyek összekapcsolt torkolata között, negyedórányira fekszik Bózes. A falu északi határán kis patakocska szélein, több savanyúvíz forrás buzog fel. Íze kedves, savanyú, pezsgõ, Bánpatak és Kéménd savanyúvizeinél állítják a helybeliek. E forrás igen tiszteletben volt hajdan, a környékbeli nép sok babonát fûzött hozzá. Dr. Fodor András és Brúz Lajos által, egy XIX. századbeli fennmaradt kéziratból átvett, a Hunyad vármegye ritkaságai és természeti nevezetességei címû, a Hunyad megyei történelmi és Régészeti Társulat ben kiadott évkönyvében leközölt bózesi savanyúvíz forrásához kapcsolódó babonákat szó szerint ismertetjük: Ki apát, anyát, kedvest veszíte, ide a forráshoz jön s imát mond az odaillesztett kereszt elõtt, valósultnak hiszi képzetét, hogy Isten õt meghallgatá, mert az elsõ keresztet ide éppen Gábor angyal tevé. Kit szerelmese hûtlen elhagyott, zarándokoljon ide e forráshoz, s ha annak vizébõl ihatik, mielõtt a napsugár annak ezüst gyöngyeibe fürödne, feledni tud. A szív akaratlanul is, ha nem is mindent, de sokat, fölötte sokat képes feledni. Ki szeret, de nem szerettetik, ha sötét éjkor, midõn az ezüst hold arcát a csipkés hegyek túl oldalai közé rejté, hogy a sápadt sugarai lövelnek világot a kék mennyezetre és annak csillagzataira, szerelmesével, választottjával ide jöhet s a szívrokonságot nem érzõvel egy pohár savanyúvizet üríthet, kölcsönösen egymásba szerelmesültekké váltak: de telt holdkor ne közeledj e vidékhez ifjú pár, mert ekkor villik járnak ott, körtáncot járnak, maguk közé abrancsolnak téged is s e testetlen lények addig elkeringtetik a föld fiát, lányát, míg azt elhadja az öntudat. A fõforrásba egy tündér zárkózott; imájával ott könyörög bocsánat után, mivel egykor tán sokat vétkezett. Szíved, ha kíván és óhajt, bár el nem érhetõ tárgyakat is, e tündérnek könyörögj és e forrás szelleme érted is imádkozik; mi ezek után talál, azon nyugodj meg. Boldog leszel. Midõn a hegyek oldalairól leszakadt esõ felzavarja a forrás medrét, ki sem iszik belõle, mert a tündér könnyeitõl zavaros az, s aki mégis inni mer, az csak örök bánatot nyer és fájdalmakat. Ha választottál nõt, imádkozz Isten házában családi életed jövõjéért. Másnap reggelén menj elsõnek te a forrás keresztjéhez, s ha az keletre néz, nõd lehet a választott; kedves az Úr elõtt õ s ti áldva vagytok; de ha nyugatnak áll a kereszt, ne tedd nõddé a leányt, mert szenvedés lesz életpárod s menyegzõi ágyad vánkosaira kígyót fektetsz. Midõn estkor a falusi torony fedélzete alól megszólal az imaharang, a forrás körül állók annak víztükrére hajtják fejöket, suttogást vélnek abban hallani. A tündér imádkozik (buborékjáték!) Karácsony éjfélkor, midõn a hó rétege mint fehér szemfedél betakar hegyet és völgyet, e forrás körül lesznek a jövõ évben meghalandók árnyai; ki meglátja õket rögtön halott lesz, sírja fölött még villik sem fognak kört táncolni. Idegen férfivel, a leány egy pohárból savanyú vizet itt nem iszik, mert vagy õ rabolja el az által annak szerelmét, vagy õ lesz foglya, örök követõje, míg teste kialszik. Schreiber István Hunyad megyei legendáim címû gyûjteménybõl

8