TISZASASI HÍRMONDÓ WWW. TISZASAS. HU. ÁRA: 100 Ft. III. ÉVFOLYAM November-December-Január FALUSI HÍRLEVÉL

Átírás

1 TISZASASI HÍRMONDÓ III. ÉVFOLYAM November-December-Január FALUSI HÍRLEVÉL ÁRA: 100 Ft

2 november-december-január T Á J É K O Z T A T Ó A Helyi Önkormányzati választások eredményei POLGÁRMESTER : Gyói Gábor ALPOLGÁRMESTER: Tényi Imre TANÁCSNOK: Kakulya Károly KÉPVISELŐK: 1. Braxa Józsefné 2. Csongrádi Ferencné 3. Kakulya Károly 4. Szitó Lajos Zoltánné 5. Tényi Imre 6. Vágner István Szociális és Egészségügyi Bizottság: Vágner István a bizottság elnöke Braxa Józsefné a bizottság tagja Kakulya Károly a bizottság tagja Szító Lajos Zoltánné a bizottság tagja Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság: Átadtuk a Tiszasasi Idősekért Alapítvány klubhelységét november 14 én ünnepélyes keretek között adtuk át az Alkony Gondozási Központ épületegyüttesében található Tiszasasi Idősekért Alapítvány által fenntartott klubhelyiséget. Az ebéddel egybekötött megnyitóra hivatalos volt - többek között a Tiszasasi Idősekért Alapítvány képviseletében Kuczor Erzsébet lelkészasszony; a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete, mint közreműködő szervezet; Túri Kiss Árpád pályázatíró; Vincze János tervező; Varga Lajos Zsigmond kivitelező; Erdősi Attila műszaki ellenőr; Gyói Gábor polgármester; Laskai István nyugalmazott polgármester; Göblyös Gáborné nyugalmazott intézményvezetőnk; illetve a tiszasasi képviselő testület tagjai. A 2000-es évek elején vetődött fel a településen annak a gondolata, hogy az akkor már jól működő idősek otthona egy önálló klubhelységgel bővüljön. Az ötletgazdák, nyugalmazott polgármesterünk és intézményvezetőnk voltak. A konkrét munkálatok 2005-ben kezdődtek, de sajnos a szűkösre tervezett költségvetés miatt az építkezés csupán 50% készültségi fokig jutott. Ezután jó néhány évig leálltak a munkálatok, mígnem 2013-ban a település új vezetése a képviselőtestülettel egyetértésben úgy döntött, hogy a félkész épület hasznosítását a 2011-ben alakult Tiszasasi Idősekért Alapítványra bízza. Alapítványunk célkitűzéseivel összhangban azonnal megkezdte a szükséges források előteremtését az épület befejezése érdekében. Az első költségbecslés után hamar kiderült, hogy mindez olyan anyagi terhet róna ránk, amelyet nem tudunk önállóan előteremteni. Maradt tehát a pályázati forrás. Így vettük fel a kapcsolatot a Tiszazugi Leader Egyesülettel, akik a pályázat megírásától egészen mostanáig segítették céljaink megvalósulását, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani nekik. Nyertes pályázatunknak nem csupán a klubhelység építési munkálatainak befejezése volt a célja. Az idősek klubéletének színesítése érdekében pályáztunk egy Hi-Fi toronyra és az adminisztrációs feladataink ellátásának megkönnyítésére egy multi-funkciós irodai készülékre is. Ezen túl a Tiszasasi Idősek és az alapítvány segítői egy ingyenes informatikai tanfolyamon vehettek részt ugyancsak a pályázat terhére. Az építkezéssel járó folyamatos fúrás, faragás, kopácsolás, az állandó zaj és a por elviselése elég sok türelmet kívánt mind az Alkonyban dolgozók, mind az itt élő idős emberek részéről. Mindezt azonban nem panaszként mondom, hiszen boldogok és büszkék lehetünk, hogy oly sok év után végre sikerült - nem is akárhogyan - befejezni a megkezdett klubhelyiséget. Most már csak egyetlen feladatunk maradt hátra, meg kell töltsük ezeket a falakat nevetéssel, örömmel, bánattal, élettel. Csongrádi Ferencné Braxa Józsefné Tényi Imre a bizottság elnöke a bizottság tagja a bizottság tagja Gyóiné Török Ildikó Elnök

3 november-december-január 3 A Megújult Tiszasasi Óvoda A falu óvodájában 34 kisgyermek gondozását, nevelését fejlesztését látja el 3 óvónő és 2 dajka. A két csoportba 9 kiscsoportos 15 középsős és 10 nagycsoportos gyermek jár. Így tehát ősszel 10 kisgyermek kezdi meg az első osztályt. Ebben a tanévben kiemelt feladatként kezeljük, hogy a gyermekek egyéni élményein túl, minél több közös élményszerzési lehetőséget biztosítsunk óvodás mindennapjainkban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kialakítsuk gyermekeinkben, hogy tudjanak örömmel együtt játszani, együttműködni társaikkal, szeressenek együtt dolgozni, becsüljék meg egymás munkáját. Igyekszünk nevelő munkánkkal elérni, hogy tiszteljék a felnőtteket, s többek között például kis közösségünkben ne vesszen ki az a szép szokás, hogy ha találkozunk köszönéssel üdvözöljük egymást. Ahhoz, hogy törekvéseink megvalósuljanak és a gyerekek felnőve az életben megállják a helyüket, szükség van a család megerősítésére, és együttműködésére. Ennek érdekében igyekszünk minden alkalmat megragadni, hogy az óvodában is közösen tevékenykedjünk, szórakozzunk a szülők, gyermekek és az óvoda dolgozói. Ilyen alkalom volt a közös télapódélután, ahol egy jó hangulatú délutánt tölthettünk el együtt. Továbbá közösen készültünk a karácsonyra advent hetében, jó néhány anyukával. A saját óvodai ünnepélyeinken kívül részt veszünk községünk rendezvényein is műsorainkkal, ezáltal igyekszünk színesíteni ezen programokat. Bár már a közelmúltban megkezdődött óvodánk korszerűsítése, amiről be is számoltunk és az óvoda külsején és a belső környezeten is jól látható. Ebben a félévben is tovább szépült, gazdagodott óvodánk bútorzata és felszereltsége. Mindanynyiunk örömére látványosan megújult mindkét csoport. Új szekrénysor, modern asztalok, fektető tárolók, székek, szőnyegek teszik otthonosabbá, szebbé azt a helyet ahol a falu 3-7 éves korosztálya mindennapjait tölti. Az óvodás gyermek legfejlesztőbb tevékenysége a játék ezért sok hasznos új játékkal is bővült játéktárunk. Adminisztrációs teendőinket megkönnyítve új számítógépet és nyomtatót vásárolhattunk. Sajnálattal hallottuk, hogy a Tiszasas Község Településellátó és Szolgáltató Szervezet vezetője Biró Tamás munkahelyet vált, ezúton is szeretnénk megköszönni munkáját. Mindig azon igyekezett, hogy az intézmény működése zavartalan legyen, fejlődjön, szépüljön. Szeretnénk megköszönni Polgármester úrnak, hogy szívén viseli óvodásaink sorsát és nagyon fontosnak tartja, hogy intézményünk minden elvárásnak megfelelően működhessen, és hogy örömmel elmondhassuk, hogy mi is felzárkózunk a környékbeli óvodákhoz. Óvónők

4 november-december-január Csak jó cefréből lehet jó pálinkát készíteni 1. Az elkövetkező néhány hónapban szeretném bevezetni Önöket a cefrekészítés és pálinkafőzés rejtelmeibe. Az ösztönzött ennek a sorozatnak a megírására, hogy az elmúlt szezonban sokkal több gyengébb minőségű cefre került feldolgozásra, mint az előző években. Ebből kifolyólag a reklamációk száma nőtt. E cikksorozattal tiszta vizet szeretnék önteni a pohárba. Akár bérfőzdében főzet, akár otthon; célom, hogy minél kevesebben csalódjanak az elkészült párlat minőségében és mennyiségében. És most vágjunk bele! Ha pálinkáról beszélünk, akkor a gyümölcs lelkéről beszélünk. Legyünk rá büszkék, mert a miénk, csak a miénk, Magyaroké. Ezért bánjunk is vele ennek megfelelően. Magyarország földrajzi adottsága, napsütéses órák száma, évi középhőmérséklete, a talaj szerkezete, klímája olyan, hogy jó aromájú, zamatos gyümölcsöt lehet termeszteni. Minden adott az egyedi íz- és illatvilághoz. A 2014-es év második fele ezeket az időjárási kívánalmakat messze alul múlta, ami a párlatokon is meglátszott. A rekord mennyiségű eső és kevés napsütés eredménye, hogy a gyümölcsök aromája kevésbé intenzív volt, kevés volt a gyümölcscukor és hamar romlásnak indultak a gyümölcsök. Ezek a tényezők okozhatják a gyengébb minőséget, kihozatalt. Ehhez hozzáadódik némely esetben a rossz cefrézési technológia. A lepárlásnak története, sztorija van. Honfoglalás előtti időből, leletek bizonyítják, hogy faszerkezetes szeszlepárló berendezéseket már az akkori Közép-Ázsia területein is használhattak őseink. Magyarországról írásos emlékek a XV. századra vezethetők vissza. A lepárlás földesúri előjog volt. A XVI. században már gyógyszerként is használták. Ennek a századnak a végén összeírták a szesz- és gyümölcspálinka főző üstöket. Ekkor még a szesz és gyümölcspálinka főzés nem különült el. Gabonából, hibás seprős borból, gyümölcsből főzték a szeszt kisüsti rendszerben. A XVIII. században Magyarországon már a mai értelemben vett pálinkát főztek. A pálinkaadót szeptember 29-én vezették be. A szeszfőzdéket két csoportra osztották: 1. Termelési adó alá eső főzdék 2. Fogyasztási adó alá eső főzdék 1851-ben több mint 100 ezer főzdét tartottak számon az akkori Magyarország területén ban padig 860 szeszgyár működött. Az 1930-as évekig szinte csak belföldi fogyasztásra termeltek, export alig fordult elő. A magyar ember szerette a harsogó illatú, ízű nedűt, míg külföldön inkább a lágyabb, selymesebb párlatokat fogyasztották. A walesi herceg hívta fel a figyelmet először a magyar sárgabarack pálinka jellegzetes ízére, illatára. Azt találta mondani: Szódával jobb, mint a whisky, teába jobb, mint a rum. Akkor világcikként emlegették a magyar pálinkát. A második világháborút követően több alkalommal szabályozták rendeletekben, ki és miként főzhet pálinkát, az adott gazdasági helyzethez igazítva. Egykor a részes főzést engedték, máskor meg feles formában lehetett bérfőzdékben főzetni. Volt, hogy értéktelen minőségű, felhalmozódott készletek voltak. Volt, mikor rendelet hatására csökkent a kifőzött pálinka mennyisége, sok gyümölcs a fa alatt rothadt meg. Ezeket az előírásokat a későbbi 1992 évi szesztörvény, majd az 1997 évi jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény módosította. Jó néhány évvel ezelőttre visszatekintve a pálinka nem az volt, aminek lennie kellett volna. Pálinka elnevezésű itallal találkozhattunk a boltokban, összetételében pedig nem volt más, mint tiszta szesz, aroma és víz. Ezek az italok gyümölcsöt csak nagy ritkán láttak. A változást a 2002-ben életbe lépett Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése hozta meg, mely megkülönböztetést tesz gyümölcs- és törkölypálinka, aszútörköly valamint gyümölcs ízű szeszes ital közt. Törvényünk szerint csak az nevezhető pálinkának, ami 100 százalékban gyümölcsből készült, hozzáadott adalékanyagot nem tartalmazhat. Ebből következik, hogy sem cukrot, sem izocukrot, illetve mézet nem adhatnak hozzá. Kizárólag csak Magyarországon termelt gyümölcsökből, szőlőből, szőlőtörkölyből, aszútörkölyből lehet az alapanyag. Csak Magyarországon cefrézhetik és párolhatják le. Alkoholfoka minimum 37,5 százalékos. Azokra az égetett szeszekre, amelyekre a fentiekben leírtak összes kritériumainak nem felelnek meg, a szeszesital elnevezést lehet alkalmazni. Kizárólag Magyarország használhatja a pálinka kifejezést, valamint négy osztrák tartomány a barackpálinka nevet. A magas élvezeti élménnyel bíró pálinka először az illatával hat. Ezért is kell megfelelő érettségű, egészséges gyümölcs alapanyagként. A gyümölcs zamatát a pálinka tükrözze. A jó minőségű gyümölcs és a szakszerű cefrézés eredményeként a pálinkának vissza kell tükröznie a gyümölcs jellegét. Az érettség fontos, mert az érett gyümölcs tartalmazza a cukrot. Ez határozza meg a pálinkahozamot. De nem sokat ér a magas cukortartalom, ha a cefrézés nem tökéletes. Amiből lekvárt lehet készíteni, abból pálinkát is. Sokan ismerjük ezt a lényegre törő mondatot. A kiskertben megtermett, de már fölösleges barackból, szilvából, cseresznyéből, stb. készülhet igazi hungarikum. A fölöslegessé vált gyümölcsön nem a rothadt, kényszerérett, érés előtti hullást kell értenünk. Csak abból készítsünk cefrét, amit mi magunk is megennénk. Korábban nem hangsúlyozták ki az érett, jó minőségű gyümölcs jelentőségét. Több alkalommal haljuk vissza, hogy bezzeg régen a rothadt, penészes is jó volt cefrének. Igen ma is jó, ha valaki csak inni akarja a pálinkát, és nem élvezni. A kapott párlat mind kihozatalban, mind élvezeti értékben árnyéka a pálinkának. A pálinka megcsúfolása. A pálinka minősége és mennyisége 70-80%-ban a gyümölcstől és a cefrézéstől függ, ezért kérem, kövessék figyelemmel ennek a kis ismeretterjesztő sorozatnak további részeit is. Horváthné Krisztina

5 november-december-január 5 Büszkeségeink! Kialakult a női U16-os válogatott kerete Kiválasztót tartott a Turtóczki Sándor és Lévay Andrea vezette szakmai stáb az 1999-es születésű lányoknak. A kiválasztás október elején kezdődött meg, a szakmai stáb akkor egy kétnapos program keretében nézte meg a fiatalokat, akik a klubedzők javaslatai alapján kerültek a szakmai stáb látóterébe. Ezen a héten ugyancsak két turnusban bizonyíthattak a kiválasztón résztvevő játékosok, délelőttönként felmérésen vettek részt a futballisták, délután pedig játék közben is megnézte őket a stáb. A szövetségi edzők összesen mintegy nyolcvan lányt néztek meg, majd kialakítottak egy 30+3 fős bő keretet, azokkal a játékosokkal, akiket a következő hónapokban kiemelten is figyelemmel követnek majd. Közülük húsz mezőnyjátékos és két kapus vesz részt jövő héten a korosztály első nemzetközi megmérettetésén, a románok elleni október 26-i és 28-i határmenti felkészülési meccseken. - Sok ügyes, jó adottságokkal rendelkező játékost láttunk a foglalkozásokon, de természetesen sok munkára van szükség ahhoz, hogy jó csapattá formálódjanak - mondta Turtóczki Sándor az mlsz.hu-nak. - A kiválasztási folyamat ezzel nem zárult le, nyitott marad a keret, mindenkit figyelemmel kísérünk a jövőben. A románok elleni jövő heti meccsekre huszonkét játékost hívtunk meg, szeretnénk mindenkinek lehetőséget adni a bizonyításra. Köszönet illet mindenkit, aki az elmúlt hetek munkájában közreműködött, a stábtagok mellett egyesületi vezetők és a klubedzők is rengeteg segítséget nyújtottak abban, hogy elindíthassuk az új korosztályos válogatottat. Kerekes Eszter volt tiszasasi diákunk bekerült a magyar női U16-os válogatott 22-es keretébe,csatárként! Szurkoljunk nekik!! Hajrá lányok,hajrá ESZTI!!!!!! Szakácsolimpián bizonyítottak a kecskeméti diákok Kiválóan szerepeltek a 2014.október án megrendezett MIRBEST Ifjúsági Szakácsolimpián Debrecenben a kecskeméti Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola diákjai. Papp Ferenc (14.b), Somodi Imre (14.b) és Kutyifa Bence (11.e) alkotta csapat a második helyezést érte el, felkészítette őket Jakab Tamás tanár. Ezzel a remek eredménnyel kiutazási jogot nyertek a nemzeti válogatott segítőjeként a november végén Luxemburgban megrendezendő szakács-cukrász világbajnokságra. Emellett két különdíjat is kaptak: egyrészt jutalmazták a szakács főételüket, valamint elnyerték Debrecen város különdíját is. A diákoknak nem volt könnyű dolguk. A versenykiírásban rögzített feladatok szerint még otthon kellett elkészíteniük a szakácsoknak egy hatszemélyes dísztálat, illetve két hideg és két meleg előételt a nemzetközi trendnek megfelelően kitálalva. A cukrász csapattag feladata pedig egy karamell díszmunka és 3x6 darab bonbon vagy petit-frou elkészítése volt. Készült például konyakos, szarvasgombás libamájpástétom kacsamell szalaggal, erdei gyümölccsel és gránátalmamártással. A második feladatot a helyszínen kellett elkészíteniük: azonos kinézetű, azonos formában kitálalt háromfogásos menüt húsz adagban, melyet a meghívott vendégeknek kellett kitálalni adagonként 240 perc alatt. A zsűrizés itt is nemzetközi jellegzetességet mutatott, hiszen úgynevezett vak zsűrizés volt. A menü alapanyagaként meghatározták: az előétel esetében a szürke harcsát, a főétel esetében házinyulat, gyöngytyúkot és őzgerinc filét, a cukrász desszert esetében a 70 százalékos csokoládét és az erdei gyümölcsöt. Ezeket az alapanyagokat figyelembe véve készítették el az ételsort, melyhez mellékelniük kellett a készítési technológiát és az anyaghányadot, illetve nyersanyag kalkulációt, melynek nettó értéke nem haladhatta meg az 1800 forintot. Utólag is gratulálunk a csapatnak, büszkék vagyunk, hogy ehhez a szép eredményhez a mi kis falunk lakója, Somodi Imre is hozzájárult!

6 november-december-január FALUKARÁCSONY Víg ünnepre készülődünk, esteledik már, szobánkban a szép fenyőfa teljes díszben áll. Zöld ágain kis csomókban puha vattahó tűlevél közt víg aranyszál, fel-felcsillanó. Itt is csillog, ott is ragyog, mint a napsugár, s csilingelő csöpp csengettyű édes hangja száll, akárcsak az erdőben a dalos kismadár órakor ismét Falukarácsonyi ünnepségre gyült össze községünk apraja- nagyja. Az ünnepi programban az óvodásaink műsora, a tiszasasi tanulók karácsonyi versei, dalai, majd Kuczor Erzsébet lelkésznő ünnepi szavai hangzottak el ezután az ünnepi vendéglátásra került sor a Művelődési Házban! Ezen rendezvényünk immár hagyományként a községi összefogás jellképévé vált. Ezúton is szeretném megköszönni kisfalunk lakóinak felajánlásaikat amelyek nélkül nem jöhetett volna létre eme szerény rendezvényünk! KÖSZÖNJÜK! Ünnepek ünnepe Az Alkony Gondozási Központban december 20-án ismét ünneplőbe öltözött a ház. Az egykor Családi Karácsonynak elkeresztelt, immár hagyományosnak mondható program keretében a gondozási központ dolgozói és az ott élő idős emberek vendégül látták a lakók hozzátartozóit. Természetesen az ünnepséget minden évben hosszas készülődés előzi meg. Ilyenkor a nagytakarítást követően a folyosókat fenyőágakból, gyöngyből, mézeskalácsból készült díszek és karácsonyi égősorok lepik el; az ablakokra műhóval fújt képek, az asztalokra, polcokra ünnepi terítők kerülnek. Miközben a ház napról napra szépül, a lakók és a dolgozók ünnepi műsor összeállításával foglalatoskodnak. Az Ünnepséget megelőző este elérkezik a díszítés fénypontja: a lakók és a dolgozók közösen feldíszítik a társalgóba beállított fenyőfát. Valahogy úgy, mint otthon. Végül elérkezik a nagy nap, a lakók ünneplőbe öltöznek, az ebédlőasztalok a helyükre kerülnek, felkerül rájuk az ünnepi teríték, és szállingózni kezdenek a vendégek. Az Ünnepség - az intézményi köszöntőt követően ezúttal a református hittanórára járó gyerekek műsorával kezdődött, melyre Kuczor Erzsébet lelkésznő készítette fel a fiatalokat; majd Reusz József atya ünnepi beszédét hallgathatták meg az egybegyűltek. Ezt követően került sor a lakók és a dolgozók közös ünnepi műsorára, melyből ezúttal sem hiányozhattak a szebbnél szebb karácsonyi versek, egy rövid, szívszorongató színdarab, s két-három közös karácsonyi ének. A műsort követően a dolgozók felszolgálták az ünnepi asztaloknál az ízletes, háromfogásos ebédet, majd a szobába kísérték a lakókat és vendégeiket, hogy lehetőséget teremtsenek egy kissé személyesebb, bensőségesebb karácsonyi együttlétre. Azt hiszem, nem nehéz elképzelni, milyen nehéz közel 20 család, és több mint 30 idős ember számára bensőséges, meghitt pillanatokat okozni egy ekkora intézményben. Idegen emberek, idegen szobák, idegen ház, idegen szinte minden. Vagy talán mégsem. Van talán valami ott legbelül az itt élő és dolgozó emberek szívében, lelkében, valami, amit a hétköznapok bánata, öröme, egy-egy érintés, vagy néhány elejtett kedves szó csiszolt összetartozássá, szeretetté. Én pedig hiszem és vallom, hogy ez a Karácsony lényege. Váradi Zsófia Megfogta a kezem Tél Megfogta a kezem Mást jönni nem látok, Ezért dideregve Télen is vele járok. Egymást támogatjuk Unottan kettesben, Meggyötört napjaim Keresztjét cipelem. Elcsendesült a természet, nincsen madár ének. Hótakaró lepte el, az egész vidéket. A dermesztő hideg szél, álomba ringatja. Így vészeli át a telet, Szépet álmodozva. Megrokkant eltorzult Az emberi forma, Elkopott évek E miértnek tanúja. Tigyi László Zúzmarától roskadozik, a diófa ága. Rég lehullott a levele, búsul is utána. Garai Margit

7 november-december-január 7 Farsangi szokások A Vízkereszttől (I. 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtt 40 nap) terjedő időszak neve farsang: a nagyböjt előtti eszem-iszom, mulatozás, tréfa, móka ideje. Farsang utolsó három napjának neve: három napok. Ekkor minden ízes falatot el kell tüntetni, mert jön a nagyböjt. Ezért mondják a sasiak, hogy Csépán húshagyó kedden: Még az utcán is sonkával dobálják meg az arra járót. Saját magukat is úgy tele tömik, hogy: Háromszor esznek, kétszer okádnak. A fiataloknak ismerkedési alkalom is volt a farsang ideje. Ekkor tartották a lakodalmakat, bálakat. A bálakban álarcot viseltek, kibújtak a bőrükből. Szabad volt bolondoskodni, alakoskodni. Cél: szórakozás, a párválasztás segítése. A maszkabálakat Tiszasason a gazdakörben tartották: a tűzoltótestület rendezte. Az ízléses, ötletes jelmezeket díjazták. Egyik fő követelmény volt, hogy ne ismerje fel senki a szép maszk gazdáját. A fiatalságon kívül középkorúak is voltak. A jelmezeket saját maguk készítették jó ötlettel, dús fantáziával. Adatközlőim sok érdekes maszkra emlékeztek vissza. Néhány említésre méltó: Csecsemő: Egy 180 cm magas férfi számára hatalmas pólyát készítettek, pólyakötővel, melynek végén kék szalag volt, ezt a derekánál csokorra kötötték. Fején bodros tutyi vót. A pólya alsó végét szabadon hagyták, itt kicsüngött a tojással sárgára festett pelenka. Egy kísérő vitte utána a cumisüveget. Ha az álarc alól hallatszott az oá-oá hang, akkor megetette a babát. Vín Német Mari meg boroshordónak őtözött. Hónajjtól térdig érő, vastag kartonból készített hordóalakú maszkot viselt, hátul csappal. Beépítettek egy borosüveget, s ha a kísérő elfordította a csapot, folyt a bor. Természetesen álarcot viselt. Kéményseprő: Fiatal fiú elkérte a kéményseprőtől a gúnyát, magára húzta, arcán sötét álarc vót. Vállán kormos létrával, kezében kotró seprűvel sétálgatott. Tél-tavasz: Fehér köpenyen vattából készített gömbölyű hólabdák csüngtek rövid selyemzsinóron. Ha az álarcot viselő fiatal lány levetette a köpenyt, alatta egy másik volt, teletűzdelve ibolyával. Pattogatott kukorica: A saját maguk által pattogatott kukoricát erős cérnára fűzték, mint a gyöngyöt. A cérnába öltögetve, párhuzamos keresztcsíkokban varrták a ruhára. Cigányasszony: Bő ráncos szoknya, tarka blúz, rózsás nyakbavaló kendő, hátrakötött fejkendő, olcsó ékszerek: rézgyűrű, fülbevaló, pipa, egy csomag kártya voltak a kellékek. A kártya segítségével szórakoztatott, nagy közönsége vót. Csókolom a kezsit, lábát, megmondjam a serencséjit? Állatmaszkok: Tyúk: Ruhája tele vót ragasztva tyúktollal, gyűjtötte az tán egy évig is. A szárnya kartonpapírból készült, textillel bevonva hosszú szárnytollak rajta. Taraja piros vót, hosszú csőrrel. Ló: valódi lóbőrrel vonták be, hosszú farka vót. Négykézláb ment; hányta a farát, nyerített. Lapáttal ment utána a társa, felszedegette az elpotyogtatott lócitromokat. Gyakori farsangi maszk volt még a menyasszony, katona, halál, vándorlegény stb. Tiszasason még a 60-as évek végén is a tűzoltók rendezték a hagyományos maszkabálat. De a jelmezbe öltözött maszkák száma egyre kevesebb lett. Csak az iskolai álarcos bálon öltöznek fel ma a fiatalok: az idén 160 tanulóból 39 volt jelmezben. A korszellem erősen rányomja bélyegét a jelmezekre. Ilyenek voltak, mint: vívó, teniszező, futballista, pincér, kalóz, télapó, bohóc, indián, néger, cowboy, tűzoltó, juhász, balerina, spanyol táncosnő stb. A farsangi ételek: Farsang utolsó vasárnapján tyúkhúslevest ettek (reformátusok is!) hosszú laskával, hogy nyúljon az életük hosszúra. Utána fánkot (farsangi fánk) ettek. Kelt tésztából készült, s akkor sült szépen a zsírban, ha az oldalán világosabb csík húzódott körül. Erre mondták, hogy szalagos fánk. Húshagyókedd: Egyes helyeken ekkor csúfolták ki a fiatal legények az akkori farsangon férjhez nem ment eladólányokat. Ha volt valamikor cselekedetben is megnyilvánuló szokás községünkben, az ma már csak szólásként ismeretes. Pl.: Kimaradtál a farsangból, húzhatod a tuskót Húshagyó, húshagyó, a lányokat itthagyó. A vénlányokat nem nézte jó szemmel a falu társadalma még a század első felében sem. Nemcsak farsangkor csúfolták ki őket, hanem május elsején is: ízékcsutkából állítottak nekik májusfát. Egy félmarék csutkaszárat kötöztek a kapufélfára. Rendszerint olyan legény csinálta éjjel, akit a lány kikosarazott korábban, vagy udvarlását nem fogadta jó szívvel. Hamvazószerda: A húsvét előtti 40. nap neve, a nagyböjt kezdete. A római katholikusoknál egyházi ünnep. Szentelt hamuval keresztet tesz a pap a hívek homlokára a múlandóságra való emlékezés céljából. Szöveg: Ember, emlékezzél, hogy porból lettél, és porrá leszel! Cibere vajda és Konc király párviadaláról szóló történetet nem ismerik a vizsgált területen, csak a cibereleves ismert, mint böjtös étel. A század elején Csépán voltak családok, akik az egész Nagyböjt ideje alatt olajjal főztek, hús nélküli ételeket. Később szigorú böjt volt hamvazószerda és nagypéntek (ma is az a hívő katholikusoknál). A nagyböjti időszak hamvazószerdától nagyszombatig, a feltámadásig tart. Egyes hétjeinek elnevezései: Nagyböjt 1. vasárnapja, 2. vasárnapja, 3. vasárnapja, 4. feketevasárnap, 5. virágvasárnap, 6. húsvét vasárnapja. Feketevasárnap előtt van: feketehét, virágvasárnap előtt: virághét, húsvét előtt: nagyhét. ( Készült: id. Mohácsi Lászlóné nyugalmazott iskolaigazgató kézirataiból )

8 Tiszasasi Hírmondó Anyakönyvi Hírek Született FALUSI HÍRLEVÉL Kiadja Tiszasas Község Önkormányzata Kiadásért felelős: Gyói Gábor A szerkesztésért felelős személy: Hegedűsné Szító Lilla A sokszorosításért felelős: Tóth József Balázs Csernus Szimonetta és Tóth József gyermeke szeptember 16-án Fazekas Nyomda, Szarvas Felelős vezető: Fazekas András Tel.: 06/ , fazekas@szarvas.hu MEGJELENIK KÉTHAVONTA! Nagy Bence Bukovenszki Csilla és Nagy László gyermeke december 01-én Gyói Anna Török Ildikó és Gyói Gábor gyermeke december 05-én Jó egészséget kívánunk nekik! Kasza Imréné (Molnár Piroska) október 04-én. Élt 80 évet. Elhalálozott Szilágyi Dániel december 22-én. Élt 89 évet. Özv. Botlik Elekné községünk lakója január 09-én töltötte 95. életévét. Ezen ünnep alkalmából köszöntötte Polgármester úr és Jegyző úr. Kasza Péter Pál október 09-én. Élt 57 évet. Oláh Istvánné (Apró Julianna) november 04-én. Élt 85 évet. Tóth Miklós december 28-án. Élt 68 évet. Szitás Istvánné (Nagy Mária) december 27-én. Élt 83 évet. Gratulálunk, eme szép kor megéléséhez és további jó egészséget kívánunk! Köszönjük, hogy megtisztelte munkánkat a Tiszasasi Hírmondó megvásárlásával! Katona Julianna 2014.december 17-én Élt 78 évet Kátai Józsefné (Simon Erzsébet) Élt:55 évet Emléküket megőrizzük! Tóth Fernc Január 09-én Élt 41 évet