Örökségünk szám

Átírás

1 Örökségünk szám Budapest 2013

2 Megjelenik a Nagy Imre Alapítvány támogatásával Felelős szerkesztő: Szántó László Szerkesztőbizottság: Balahó Zoltán elnök, Haas Péter, Fodor Fanni, Kovácsné Somi Zsuzsanna, Némethné Dikán Nóra Technikai szerkesztés: Zipt-Film Bt. Felelős kiadó: Balahó Zoltán Nyomtatás: Repro - Coop Kft. (A borító hátoldalán a szegedi Nagy Imre-szobor stilizált képe látható) A Nagy Imre Társaság időszaki kiadványa

3 TARTALOM I. Ünnepelt a Nagy Imre Társaság 6 6 Egyesületünk 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségről Szántó László Balahó Zoltán elnök megnyitó beszéde 8 A Nagy Imre Társaság 20 éve 20 percben 9 Némethné Dikán Nóra Jubilált a Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete 17 Sallai József A NIT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, Némethné Dikán Nóra A Nagy Imre Társaság Somogy Megyei Szervezetének megalakulása 33 Némethné Dikán Nóra II. Névadónk emlékezete 38 Nagy Imre szerepe és emlékezete 38 Rainer M. János Az 1953-as kormányprogram 50. évfordulója alkalmából tartott emlékülés Jánosi Katalin 44 megnyitója Első lépés a forradalom felé 47 Mervó Zoltán A világ első Nagy Imre-szobra Párizs, Pótó János Rendhagyó történelemórák a Nagy Imre Emlékházban 51 Fodor Fanni Zarándokutak Szabolcsból 53 Géczi Ferenc III. Interjúk ötvenhatosokkal 58 Interjú Sujánszky Jenővel, a párizsi magyarok október 23-i diadalívi megemlékezéseinek 58 szervezőjével Balahó Zoltán Gál Vilmos Interjú Boross Gézával, a NIT Etikai Bizottságának elnökével 69 Haas Péter

4 I. Ünnepelt a Nagy Imre Társaság Egyesületünk megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségről Egyesületünk november 30-án tartotta alakuló közgyűlését, s a két évtizedes tevékenysége eredményeként országos hatókörű társadalmi szervezetté fejlődött. A Társaság országos elnöksége emlékülést rendezett november 24-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében azzal a céllal, hogy visszatekintsünk és értékeljük húsz éves működésünk eredményeit és tapasztalatait, tanulságait. A konferencia-program záró előadását Némethné Dikán Nóra tartotta A Nagy Imre Társaság 20 éve 20 percben címmel, amelyhez vetített képes anyag bemutatása társult. Az ünnepség kezdete előtt és a szünetben a közönség megtekinthette a Nagy Imre személyes tárgyait bemutató kiállítást, valamint a Nagy Imre Társaság 20 éves történetét és helyi szervezeteit A konferencia elnöke és előadói, balról jobbra: Sümegi György, Némethné Dikán Nóra, Gecsényi Lajos elnök, Romsics Ignác Az emlékünnepség iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg mind a tagság, mind a meghívott vendégek körében. A több mint 200 fős hallgatóság először Herczku Ágnes népdalénekest hallgathatta meg, majd az ünnepségnek térítésmentesen helyet adó intézmény főigazgatója, Csorba László köszöntötte az emlékülés közönségét. Balahó Zoltán, egyesületünk elnöke nyitotta meg az évfordulós ünnepséget, majd a rendezvény a Nagy Imre Társaság 20 éve című konferenciával folytatódott Gecsényi Lajos történész, a Nagy Imre Emlékház igazgatójának elnökletével. A közönség elsőként Romsics Ignác akadémikus a Rendszerváltás kül- és belpolitikai okai című előadását hallgathatta meg. A tanácskozás Sümegi György művészettörténésznek a Nagy Imre emlékezete jegyében készült emlékérmek és kitüntetések születéséről és sajátosságairól szóló előadásával folytatódott. 6 megismertető tablókiállítást. A Némethné Dikán Nóra által összeállított vetített képes anyagot is láthattuk, amely ízelítőt nyújtott a Tóth Sándor által szerkesztett Nagy Imre-emlékjelek című kiadvány fényképanyagából, illetve a Társaság rendezvényeiről. Itt jegyezzük meg, hogy Haas Péter alelnök szerkesztésében készült a NIT történetéről egy fotó- és videoválogatást tartalmazó DVD, amelyet minden résztvevő emlékül hazavihetett. A délután folyamán a Nagy Imre Társaság és a Nagy Imre Alapítvány új kiadványainak bemutatásával folytatódott az emlékünnepség. Elsőként Szántó László felelős szerkesztő mutatta be a Társaság Örökségünk című periodikájának jubileumi emlékszámát, ezután Jánosi Katalin a Vezérlő csillagom Nagy Erzsébet közéleti emlékkönyve címmel, az Alapítvány kiadásában megjelent kötetet mutatta be.

5 A NIT 20 éve A közönség végül az Alapítvány Nagy Imre és kora című kiadványsorozatának VI. kötetével ismerkedhetett meg Gecsényi Lajos professzor bemutatójából. A rendezvény minden résztvevője kapott egy-egy ajándékpéldányt a bemutatott kiadványokból. Csorba László Az ünnepi program a múzeumban látható állandó történeti kiállítás 20. századot bemutató termének a megtekintésével zárult, mely során Balahó Zoltán muzeológus-történész kalauzolásával gyarapíthattuk elméleti és tárgyi ismereteinket közelmúltunkról. A jubileumi ünnepség alkalmul szolgált mindazok erkölcsi elismerésére, akik munkájukkal vagy támogatásukkal kiemelkedően hozzájárultak Nagy Imre emlékezetének ébrentartásához. A Társaság elnöksége Nagy Imre-emlékplakett adományozott: Demján Sándornak, a budapesti Nagy Imre szobor főtámogatójának, Bocskay T. Józsefnek, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség alapító elnökének, Miklósi Lászlónak, a Történelemtanárok Egyesülete elnökének, Géczi József Alajosnak, a NIT Csongrád Megyei Szervezete elnökének, Venyigéné Makrányi Margitnak, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatójának, Fekete Miklósnak, a NIT Tatabányai Városi Szervezete elnökének, Biczó Gyulának, a NIT Hajdú-Bihar Megyei Szervezete tagjának és a NIT Szabadkai Tagozatának. Az ünnepi rendezvény ismertetésén túl az alábbiakban közöljük Balahó Zoltán elnöki megnyitóját és Némethné Dikán Nóra előadását a Társaság történetéről. 7 Szántó László

6 A NIT 20 éve Balahó Zoltán elnök megnyitó beszéde Kedves Barátaim! Tisztelt Vendégek! Szeretettel köszöntöm a Nagy Imre Társaság alapításának 20 éves évfordulójára emlékezni érkezett tagtársakat, alapítókat és vendégeket. Az ünnepi program összeállításakor az a gondolat hatotta át a Társaság elnökségét és a szervezők munkáját, hogy a hagyományos közgyűlési kereteken túlmutatóan az elmúlt húsz esztendő történéseiről átfogó, egyben részletgazdag képet fessünk egyesületünkről, mind magunk, mind a külső érdeklődők számára. Ezt a célt szolgálja a már meghirdetett konferencia, a könyvbemutató és a teremben elhelyezett tabló- és vitrinkiállítás is Ȧ tablók elkészítésével az volt a célunk, hogy a kezdeti lépésektől egészen napjainkig bemutassuk a Nagy Imre Társaság szervezeti életét, a fontosabb helyi eseményeket, az alapítás körülményeit és résztvevőit, valamint a legkiemelkedőbb személyek életútját. A tablókról mindenki leolvashatja a számára fontos vagy kedves eseményt, emléket. Mostani megemlékezésünk, az út kezdetének a felidézése óhatatlanul is nosztalgikus érzéseket csal elő az emberből, régi emlékeket, arcokat, pillanatokat idéz meg bennünk visszaemlékezőkben, kortól és nemtől függetlenül. A vitrinekben kiállított tárgyak sem véletlenül kerültek ide. Jelenlétükkel kívánjuk jelezni, hogy immár két évtizede a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi névadónk tárgyi, írott és nyomtatott hagyatékának jelentős részét. A kihelyezett néhány egyszerű tárgy talán segít közelebb hozni és jobban megérteni mindnyájunk számára a politikus Nagy Imre mögött az ember Nagy Imrét is. Jócskán felnőttkorba lépett egyesületünk jövőjével kapcsolatban hiszem és remélem, hogy még soksok hasznos munkával eltöltött esztendő áll rendelkezésünkre. 20 évvel ezelőtt, a november 30-ai alapító közgyűlésig közel 110 név került fel a Nagy Erzsébet és Vészi János által megfogalmazott nyilatkozatra, amely közreadta a világnak, hogy Nagy Imre Társaság néven létrejött egy új hagyományápoló szervezet, amely kimondottan az alig három évvel korábban eltemetett Nagy Imre mártír miniszterelnök emlékét hivatott ápolni. A jövő sok tekintetben kifürkészhetetlen és ismeretlen, nem tudjuk most megmondani, hogy évek múltán mi lesz velünk, hol és főként miként fog futni Társaságunk szekere. A meghívóra, talán nem véletlenül felkerült egy idézet a Társaság ideiglenes alapszabályából, 1992-ből. Az idézetben olvashatók szinte szó szerint megegyeznek a jelenleg is érvényben lévő alapszabályunkban megfogalmazott célokkal, működési alapelvekkel. Az üzenet lényege ma is ugyanaz, pedig eltelt közben 20 nehéz esztendő. Ez az állandóság azért volt lehetséges, mert jók voltak az alapok, amik helyes irányba vezették a Társaság egészét és az egészet alkotó emberek többségét. Persze voltak, akik nem járták végig az egész utat, nem tartottak ki az egésszel és voltak, talán vannak ma is olyanok, akik megkérdőjelezik az egész egységét és az út helyességét. Nem az igazságosztás a feladatom, de azt tudom, hogy az elmúlt két évtized mögött kellett hogy legyen valóságos, munkával megteremtett tartalom. És ha ebből bármilyen kevés is kitapintható, megérezhető, vagy megérthető a mai napon, elmondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a szervezéssel és rendezéssel eltöltött sok munka és idő. Szeretném megköszönni az egész egyesület nevében mindazoknak a munkáját, akik kivették részüket a feladatokból. Ez nem jöhetett volna létre a tagok és barátok önzetlen segítsége és munkája nélkül. Úgy állt össze ez a program, mint hajdanában a kalákában épített ház, mindenki hozzátett valamit, ki egy téglát, ki jóval többet. Nem utolsósorban szeretném megköszönni a Nemzeti Múzeumnak is, hogy nagyvonalúan megadta a lehetőséget, hogy itt lehessünk, ezek között a történelmi falak között. Végezetül mindenkinek tartalmas napot és örömteli perceket kívánok. Boldog születésnapot Nagy Imre Társaság! Balahó Zoltán 8

7 A NIT 20 éve A Nagy Imre Társaság 20 éve 20 percben Bár a cím frappánsra sikeredett, mégis van benne egy kis csalafintaság. Hiszen láthatunk egy kiállítást, amelynek koncepciója, hogy bemutassa azt a kapcsolatrendszert és azokat a motivációkat, amelyek életre hívták a helyi szervezeteket. A kivetítőn láthattuk a Nagy Imre Társaság kiadványaiból Tóth Sándor, volt országos alelnök által szerkesztett Nagy Imre emlékjelek című kötetből átvett fotókat mindazon emléktáblákról, köztéri szobrokról, Nagy Imre nevét viselő utcanévtáblákról, amelyek mögött többnyire ott van a Társaság kezdeményezése, több esetben anyagi hozzájárulása. Az elkövetkező szünetben pedig képeket fogunk vetíteni a Nagy Imre Társaság rendezvényeiről, megemlékezéseiről. Végül a technikai eszközök segítségével is nyújtok valamelyest a megadott időn kívül, segítségül hívva a vetítővásznat. Még így is a Társaság története csak egy aspektusának taglalását tudom felvállalni, talán nem is a legmutatósabbat, a legizgalmasabbat: egy rövid szervezettörténeti áttekintést fogok adni, eközben keresem, hogy a vezetők habitusa, felkészültsége, társadalmi elkötelezettsége mennyire volt meghatározó, milyen viták, gondolatok formálták a mai is létező és lendületét ma sem vesztő Társaság szervezeti rendjének kialakítását. Lehet, hogy némely tagunkban hiányérzetet fog kelteni, de nem engedtem a csábításnak, és nem foglalkozok olyan kérdésekkel, hogy milyen társadalmi igények hívták életre a szervezetet, vagy hogy hol helyezkedik el az '56-os szervezetek palettáján, milyen ezekhez a szervezetekhez a viszonya, vagy, hogy milyen társadalmi problémákra keresi, vagy nem keresi és akkor miért nem a válaszokat. Az november 11-én Magyarországra, hivatalos látogatásra érkező Borisz Jelcin orosz elnök kifejezett kérése volt, hogy szűk körben, az '56- osok nemzeti emlékhelyén, a 301-es parcellában Nagy Imre leányával és az őáltala meghívott barátokkal, Nagy Imre 56-os harcostársaival szeretne személyesen találkozni a kegyelet lerovásának és a tiszteletadó koszorúzás körülményei között. Hogy a kérés kifejezetten Borisz Jelcintől származott, ezt megerősítette Földvári Rudolfnak az 1995-os moszkvai útjáról készült beszámolója, amelyben említi Jelcin tolmácsával erről a látogatásról folytatott beszélgetését november 6-ai keltezésű az a levél, amelyben Nagy Erzsébet Keskeny Ernővel, a Jelcin látogatásának protokolláris részét intéző külügyminisztériumi főosztályvezető-helyettessel közölte a koszorúzáshoz meghívandó családtagok és közeli barátainak névsorát. 9

8 A levél az Óbudai Polgármesteri Hivatal hivatalos fejlécével ellátott levélpapíron íródott, és Nagy Erzsébet második férje, Vészi János, az Óbudai Polgármesteri Hivatal Oktatási és Népművelési osztályvezetőjének aláírásával lett továbbítva faxon. A családtagokat Vészi János, Nagy Erzsébet második férje és első házasságából született gyermekei, Katalin és Ferenc, valamint a második férje első házasságából született ifj. Vészi János filmrendező képviselték. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának (TIB) katonai tagozata részéről Kiss István, Marián István vezérőrnagyok, Kopácsi Sándor és Márton András altábornagyok, továbbá dr. Radó György orvos vezérőrnagy, az újságírók közül Lőcsei Pál, Földes Péter, az emigránsok közül Méray Tibor újságíró, Nagy Ernő vállalkozó Franciaországból, Libik György (arról a Libik Györgyről van szó, akinek emlékére a NIT budapesti szervezete 2012-ben díjat alapított) kutató mérnök, volt '56- os nemzetőr és Egri György újságíró, előbbi svéd, utóbbi mint kanadai emigráns szerepeltek a listán. Jelcin elnök és Nagy Erzsébet Belépési engedélyt kértek Illyés Gyuláné, Kosáry Domokos, az MTA elnöke, a művészek közül Jovánovics György szobrászművész (az június 16-án, a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájában felavatott '56-os emlékmű alkotója), Mensáros László színművész, Mészáros Márta A NIT 20 éve 10 filmrendező (a 2004-ben bemutatott Nagy Imréről készült A temetetlen halott c. film rendezője), végül Menczer Gusztáv, aki a Gulágon töltött el kényszerűségből hosszú éveket és a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke (SZORAKESZ) és a felsoroltak hozzátartozói részére. Borisz Jelcin november 11-én, miután elmondta beszédét a parlamentben, amelyben bocsánatot kért a magyar néptől az '56-os forradalom eltiprásáért, a délelőtt folyamán megkoszorúzta Budapesten az egyetlen megmaradt szovjet hősi emlékművet a teljesen kiürített Szabadság téren. Ezután páncélozott kocsiján keresztül robogva a városon, az 1958-ban kivégzett Nagy Imre miniszterelnök sírjánál hajtott fejet. A 301-es parcellánál Göncz Árpád államfő és Nagy Erzsébet köszöntötte az orosz elnököt, majd katonai tiszteletadás mellett hárman együtt helyezték el a nemzeti trikolórral díszített óriási koszorút az emlékhelyen. A koszorúzást követően Marián István javasolta, hogy az egybegyűltek ebédeljenek a margitszigeti tiszti kaszinóban. A beszélgetés közben került szóba a Nagy Imre Társaság megalakítása, amely gondolat már azóta formálódott egy feltehetően nagyon szűk baráti körben, mióta 1992 szeptemberében Nagy Erzsébet lemondott a TIB elnöki posztjáról, és kilépett a szervezetből. Az alakulásnak mégis volt valamiféle spontaneitása, mutatja ezt a sebtiben megfogalmazott alapító nyilatkozat, amelyet Vészi János ott helyben vetett papírra, és a jelenlévők aláírták Az alapító nyilatkozatot még az este folyamán eljuttatták a szerkesztőségekbe, hogy a másnapi lapokban megjelenjen. A Társaság megalakításának időzítése Jelcin látogatására kitűnő propagandának minősült, maga az alapító nyilatkozat szövege is így utalt erre az eseményre, idézem: A mai napon, amikor Borisz Jelcin, az Orosz Köztársaság elnöke meghajtotta fejét Nagy Imre hamvai előtt, és egy eltűnt ellenséges birodalom helyére lépett új államszövetség nevében tiszteletét fejezte ki mártírjaink sírjánál, megalakítjuk a Nagy Imre Társaságot. A sajtóközleményen kívül több napilap is készített interjút Nagy Erzsébettel Jelcin látogatásával kapcsolatban. A beszélgetések során Nagy Erzsébet nem mulasztotta el szóba hozni a Nagy Imre Társaság megalakítását, amelyet egy liberális, azon belül

9 baloldali, független beállítottságú szervezetnek képzelt el, amely nem a múltba fordul, hanem a jövőbe néz. A NIT 20 éve A tiszti kaszinói ebéden részt vett, a nyilatkozatot aláíró 13, alapító tagnak is titulált személy (valójában a Nagy Imre Társaság alakuló gyűlését előkészítő bizottság tagjai voltak) megállapodott, hogy a közeljövőben megtartandó alapító gyűlésre mozgósítják ismerőseiket. Első körben a koszorúzáson résztvevőkhöz jutott el a hír, akik nem tudtak részt venni az ebéden, hogy szerveződik a NIT, majd tovább gyűrűzött az ismerőseik körében. A következő napokban tehát elkezdődött az alakuló gyűlés szervezése, amire november 30-án, az Óbudai Polgármesteri Hivatal anyakönyvi dísztermében került sor, közel hatvan résztvevő jelenlétében. A megjelentek a jelenléti íven kívül a már írógéppel sokszorosított, november 11-ei keltezésű alapító nyilatkozatot is aláírták. A nyilatkozat aláírása még a későbbi napokban is folytatódott, ugyanis a kézzel írt első példányra rá van vezetve, hogy az alapító nyilatkozatot 108-an írták alá. Az alapítók nagy számának azért volt jelentősége (azon kívül persze, hogy a szervezőket a jelentkezők létszáma és öszszetétele méltán tölthette el büszkeséggel), mert az ideiglenesen elfogadott tagfelvételi szabályzat szerint egy új tag felvétele két alapító tag ajánlásához volt kötve. Tudvalevő, hogy hivatalosan egy párt vagy társadalmi szervezet bírósági bejegyzéséhez elegendő volt tíz fő. A szervezők, feltehetően tanulva TIB belső vitáiból már a tagfelvételnél be kívántak iktatni néhány olyan biztosítékot, amellyel elkerülhetik a társaságnak a TIB-hez hasonló belső válságát, s hogy megvalósuljon a mindenki mindenkiért feleljen elv. November 14-én, tehát még az alapító közgyűlést megelőzően Nagy Erzsébet egyik interjújában úgy nyilatkozott, hogy Szeretnénk egy olyan klubot létrehozni, ahol az 1956 szellemiségéhez kötődők magától értendően otthon érzik magukat. Ezzel szemben már az alapító nyilatkozatot aláírók létszáma is mutatta, hogy az új társadalmi szervezet túl fogja nőni egy klubszerűen működő baráti kör kereteit. A szervezeti, működési formával kapcsolatos koncepciók kiforrása nem kevés vitát gerjesztett az alakulófélben lévő Társaságban, míg 1993-tól Földvári Rudolf országos szervezői, illetve országos ügyvivői megbízatásával az egyesület elnyerte a ma is működő struktúráját. Az alapító közgyűlés feladata volt az ideiglenes alapszabály elfogadása, a tisztségviselők megválasztása, hogy az alapító közgyűlésen résztvevők aláírását mellékelve benyújthassák a bíróságnak a nyilvántartásba vételhez szükséges okiratokat. (Az aláírók rövid életrajzi adatait az Örökségünk ben megjelent emlékszáma tartalmazza.) Az alapító közgyűlés egy 25 tagú választmány működését határozta el, három alelnököt, nyolctagú ügyvivő testületet, két bizottsági elnököt és ügyészt (jogi képviselőt) választott. A Nagy Imre Társaság alapító közgyűlésén megválasztott első vezetőség tagjai: Nagy Erzsébet ( ) örökös elnök, alelnökök: dr. Kiss István ( ) rendőrtábornok, dr. Kopácsi Sándor ( ) rendőrtábornok, között Budapest rendőrfőkapitánya, Vészi János ( ) újságíró, művelődéskutató, az ügyvivő testület tagjai: dr. Dér Ferenc (1929?) újságíró, Egri György ( ) újságíró, '56-os emigráns, Gombosi Katalin ( ) orvos, Mészáros Márta (1931) Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Nagy Ernő ( ) vasesztergályos, vállalkozó, '56-os emigráns, dr. Pogány Mária ( ) történész, Kardos László felesége, S. Szabó Ferenc ( ) mezőgazdász, volt államtitkár, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, majd nyugdíjazásáig az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese, Tarlós István (1948) Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Újvári József ( ) katonatiszt, nyá. dandártábornok Az ügyvivő testület üléseire állandó meghívottak: az etikai bizottság elnöke, Marián István ( ) katonatiszt, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapító tagja, a számviteli és gazdálkodási bizottság elnöke, dr. Haas Péter (1949) közgazdász, a PM nemzetközi főosztályának munkatársa és a társaság ügyésze, dr. Róth Miklós (1943) ügyvéd voltak. 11

10 Nagy Erzsébet és a közgyűlést levezető, immár megválasztott alelnök, Vészi János a gyűlésen elhangzott beszédeikben mindketten hangsúlyozták, hogy nem egy érdekvédelmi, hanem a napi politikától mentes szervezetet kívánnak létrehozni, természetesen az egész nemzetet érintő nagy horderejű kérdésekben hallatni fogják szavukat. Formailag egy klubszerűen működő baráti társaságra gondoltak, ahol különböző érdeklődési köröknek megfelelő csoportok alakulnak majd, önálló vezetőséggel. Megszervezésükhöz fog segítséget nyújtani a felállítandó 25 tagú választmány (amelyet végül sohasem hoztak létre), illetve a most megválasztott ideiglenes ügyvivő testület. A barátság, tolerancia, a legfontosabb elvi kérdésekben való egyetértés, minden szélsőségtől mentes világkép összehozhatja az egymás nézeteihez szimpátiával viszonyuló tagokat, és a családiasság, a megértés a vitákat, a bizonyos kérdések különböző megközelítéséből fakadó nézetkülönbségeket végül gyümölcsöző megoldásokban összegzi gondolták. Az alakuló közgyűlés még csupán útkeresésnek tekinthető, azonban a szervezeti működés elvei konkrétabb kidolgozásának, a vezetők döntési kompetenciája pontosabb körülhatároltságának hiánya és az elhúzódó, az ideiglenességet megszüntető közgyűlés halogatása beárnyékolta az közötti, az első küldöttközgyűlésig tartó időszakot. A különböző vezetési elképzeléseket nem lehetett olyan egyszerűen, éles viták nélkül, baráti beszélgetésekben feloldani, s a következmény: az első ideiglenes vezetőgárda egy része az 1997-es küldött közgyűlés idejére már kívül maradt nemcsak a vezetésen, hanem némelyikük a szervezeten is. Mi okozta, okozhatta Vészi Jánosnak (de Nagy Erzsébetnek is) a vonakodását a klubtól eltérő szervezeti formáktól. Úgy gondolom, hogy a tőlük eltérő habitusú, más szervezési tapasztalatokkal rendelkező Marián István, Kopácsi Sándor, Kiss István vezérőrnagyok, de később a vezetőségbe kooptált Földvári Rudolf, a TIB katonai tagozatának tagjai foglalkozásukból fakadóan sem egy laza, spontaneitásában bővelkedő társaságot képzeltek el, az övékét viszont Nagy Erzsébet és Vészi János pártszerű működésnek titulálta, és ezért is voltak bizonytalanok. A vita 1994-ben a vezetésből időközben kivált Kiss István szervezési alelnök és utódja Földvári Rudolf javára dőlt el, ugyanis a A NIT 20 éve 12 gyakorlat bizonyította, ilyen nagy létszámú (1997- re 500 tagot meghaladó 11 szervezettel működő) Társaságot alulról építkező és bizonyos önállósággal bíró struktúra nélkül egybetartani nem lehet. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a nehézségekhez hozzájárult, hogy 2000-ig a Nagy Imre Házba való beköltözésig még irodahelyisége sem volt a társaság országos vezetőségének. Addig, amíg Vészi János az Óbuda-Békásmegyeri polgármesteri hivatal munkatársa volt, a társaság rendelkezett bizonyos intézményi háttérrel. Tarlós István, az akkori kerületi polgármester támogatása nélkül (itt intézték a levelezést, a telefonálást, itt gyűlt össze a vezetőség a kéthetente tartott megbeszélésre, innen irányították a vidéki szervező utakat) aligha lettek volna képesek azt az eredményt produkálni, amit az alakulást követő években elértek. Vészi János nyugdíjba vonulása után egyre nagyobb nehézséget jelentett, hogy Nagy Erzsébet és Vészi János Etele utcai magánlakásán, vagy hol a TIB Katonai Tagozatának irodájában, hol a MÚ- OSZ székházban, hol a képviselői irodaház helységében tartották a vezetőség összejöveteleit. Az adminisztrációs ügyek intézésére, mint a tagnyilvántartás, irattározás, jelentések írásba foglalása stb. sem volt ember, ezt is jobbára Földvári Rudolf és lánya végezték. Az 1992-es ideiglenes alapszabálynak van egy mondata, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, mert majd a 2000 és 2003 közötti eseményekről szólva, az Alapítvány és a Társaság együttműködésének taglalásánál ismét témánk lesz. Ez a mondat így szólt: A NIT a korábban létrehozott alapítványnyal együttműködve, tevékenységét fokozva kíván működni. Nagy Erzsébet mint alapító már ben, röviddel az újratemetést követően létrehozta a Nagy Imre Alapítványt, amely Méray Tibor, Vészi János és Pálos György ügyvéd (a szervezet ügyésze) kuratóriumi tagokkal megkezdte működését. A hamarosan megjelenő egyesülési törvénynek megfelelően, 1990-ben a bírósághoz is benyújtották az Alapítvány bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat, kiegészítették a kuratóriumot, és terveket készítettek elsősorban ösztöndíjak, iskolai tanulmányi versenyek, szakmai kutatómunkák támogatásának beindítására. A kilencvenes évek elején azonban Nagy Erzsébet számára is egyértelművé vált, hogy magánadakozásból megvalósítani ezeket a célokat nem lehet, akárcsak a Nagy

11 A NIT évi küldöttközgyűlése - Nagy Erzsébetet köszönti 70. születésnapján leánya, Jánosi Katalin A NIT 20 éve 13 Imre Orsó utcai lakásában létrehozni tervezett intézmény működtetését. Nem volt véletlen Vészi Jánosnak az egyik interjúban elhangzott megjegyzése, hogy az Orsó utcai házat csak mint Nagy Imre Intézetet tudja elképzelni, állami támogatás mellett ben, a Nagy Imre Társaság megalakításakor talán ebben a civil szervezetben szerették volna megtalálni azt a szellemi kapacitást, azt a nagyobb támogatói kört, ami az Alapítvány céljainak megvalósítására, vagy annak támogatására megmozdítható. Ehhez viszont elegendő lett volna egy értelmiségi kör, egy klub, nem feltétlenül egy mozgalom. Az 1997-es küldöttközgyűlés Földvári Rudolf többéves küzdelmekkel, vitákkal teli szervező munkájára tette fel a koronát. Az akkor kialakított szervezeti struktúra ma is többé-kevésbé ugyanaz. A küldöttközgyűlés tagjainak nagyobbik részét a vidéki küldöttek tették ki, ma is a vidék alkotja a tagság nagyobbik felét. Földvári Rudolf már a kilencvenes évek első felében keresi, hogy kikből lehetne létrehozni egy budapesti vezetőséget, ajánlja többek között Pogány Máriát, Firon Andrást, Abod Lászlót, Szilágyi Júliát, a Marián testvéreket, Fekete Sándort. Azonban a giromagny-i út szervezésének hiányosságai, majd a Nagy Ernő média szereplését követő vita, később dr. Dér Ferenc: Nagy Imre, egy magyar miniszterelnök című könyvével kapcsolatos (a névmutató hiányosságait felrovó) szakmai kritika személyeskedő torzsalkodásokba torkolló vezetőtestületi üléseket eredményezett és megbontotta azt a törékeny egységet, amely a szervezeti felépítés miatti nézetletérések következtében amúgy is repedezett, és a további lemondásokhoz, kilépésekhez vezetett. A vezetőség budapesti tagjai megfogyatkoztak. Bár az ideiglenes alapszabály szerint a szervezeti alapelvek kidolgozására, a végleges alapszabály elfogadására, az új vezetőség megválasztására már 1993-ban sort kellett volna keríteni, a vezetőség helyzetének stabilizálása csak 1994 után teremtette meg a lehetőséget a közgyűlés összehívásának előkészületeire. Az ideiglenes alapszabály szerint, ha a taglétszám meghaladja az 500 főt, minden tíz tag után egy küldött részvételével küldöttközgyűlést kell tartani, Ezért meg kellett állapítani a pontos taglétszámot, a helyi szervezeteknél is sort kellett keríteni a vezetőséget és küldötteket megválasztó taggyűlésekre, és az addig végzett munka számbavételére. Az között eltelt 4 évről Földvári Rudolf készített beszámoló jelentést, amely ma pótolhatatlan forrásunk az egyesületünk első éveinek történetére. A helyi szervezeteknél a küldöttközgyűlésre való készülődés már 1995-ben elkezdődött, de a 1956-os forradalom 40. és Nagy Imre születésének 100. évfordulójának jubileumi rendezvényei miatt a megvalósítás 1997 tavaszára halasztódott. Az novemberi állapot szerint a budapesti lakhellyel rendelkezők közül 158-an voltak tagjai a Nagy Imre Társaságnak, ezért jogosultak voltak az alapszabály alapján minden 10 fő után egy delegáltat küldeni, s így 15 fővel képviseltették magukat a küldöttgyűlésen. Az aktivitásukra jellemző, hogy a küldöttválasztó közgyűlésen 80-an adták le a szavazatukat a küldöttekre. A küldöttközgyűlés után ismét napirendre került a budapesti szervezet önálló vezetőségének létrehozása. Elnöknek Sólyom László operatőr neve merült fel, aki nemcsak alapító tag volt, hanem ő készítette az 1992-es alapító és az 1997-es küldöttközgyűlés, majd a nyíregyházi 1994-es, a debreceni és miskolci szervezetek rendezvényeiről 1995-ben készült videofelvételeket (amelyekből láthatunk részleteket az ajándéknak szánt DVD-ken). S terv volt, hogy a Nagy Imre Orsó utcai házába történő beköltözés után ő lesz a NIT videó- és fényképgyűjteményének kezelője és egyben a társaság krónikása. Sólyom készítette az es küldöttközgyűlés kitűzőjét, az első logó-tervezeteket, sőt elindított egy kísérleti Híradó című lapot is a NIT készülő rendezvényeiről, programjairól. A kilencvenes évek végére azonban Vészi János, mint az Alapítvány munkálta-

12 A NIT 20 éve tói jogokkal felruházott ügyvezető elnöke Sipos József történész tudományos igazgatói kinevezésére tett javaslatot, amit a kuratórium 2000 februárjában hagyott jóvá. Az önálló vezetőséggel rendelkező budapesti szervezet létrehozására csak a 2001-es küldöttközgyűlést követően került sor, rövid ideig Feith Bence megbízott, majd Donáth Ferenc választott elnök vezetésével től a budapesti szervezet sikeres programjait, ha nem is tudtuk képekkel illusztrálni a kiállításunkon, de egy kronologikus összefoglalással ízelítőt adtunk a mindig nagy érdeklődést kiváltó, színvonalas, a közéleti problémákat középpontba állító kerekasztal-beszélgetésekről, különböző, mindig aktuális társadalmi problémákra is reagáló megemlékezésekről. Ma az Orsó utca 43. szám alatti házon ez áll: Nagy három, hol négy volt, azonban nem a számuk, Imre Emlékház, 2008-ig azonban csak Nagy Imre hanem az alelnökökből, az örökös és ügyvezető elnökből, valamint további egy-vagy két Ház volt a neve, ez szerepelt a hivatalos iratokon is. Ennek története, hogy Vészi János az Orsó utcai elnökségi tagból álló Intéző Bizottság széleskörű kompetenciájának volt jelentősége, amit a háznak a közösségi, többfunkciós feladatát kívánta az elnevezéssel is hangsúlyozni, amely között csak tagság az elnökség döntési jogkörének szűkítéseként élt meg, s ami végül is hozzájárult (bár egy, s nem is a legfontosabb volt az általa rendezett emlékkiállítás bemutatása a nagyközönségnek. nem ez volt az egyedüli oka) az Intéző Bizottság megszüntetéséhez. Ezért ne legyen zavaró, ha a 2000-es évek történéseit taglalva ezt az elnevezést használom. Végül még néhány szó az Alapítvány és a Társaság szervezeti összefonódásáról, amelynek megvál- 20 percbe nem tudtam belesűríteni a lényeges alapszabályi változtatások szisztematikus áttekintését, amely módosítások tükrözik a szervetoztatása a 2000-es évek első évtizedének végén a legnagyobb horderejű esemény volt a társaság életében. Az 1997-es első küldöttközgyűlés utáni ülézetek igényeit, javaslatait, a törekvésüket a minél demokratikusabb működést biztosító szabályok sén az elnökség saját tagjai közül Intéző Bizottság megalkotására. Mégis néhány példát hoznék fel. választott. Nagy Erzsébet, Vészi János mellett Földvári Rudolf, Kopácsi Sándor, S. Szabó Ferenc, Új- Az 1997-ben elfogadott alapszabály szerint még nyílt szavazással választották meg a tisztségviselői vári József és Szántó László részvételével. Azonban kar tagjait és meghagyták a korlátozott mértékű az Intéző Bizottság jelentősége igazából az Orsó utcai székházba költözést követően megtartott kooptálás lehetőségét; 2001-ben módosították az alapszabályt, amelyben három alkalomra csökkentették a kooptálás lehetőségét, ugyanakkor a es közgyűlés után vált jelentőssé ben Földvári Rudolf távozott az elnökségi és intézőbizottsági küldöttközgyűlés 5 évenkénti összehívásáról döntöttek, míg a évi küldöttközgyűlés bevezette tisztségből, s október 10-én az elnökség felhatalmazva az alapszabály adta lehetőséggel helyét kooptálással be is töltötte. Igaz, azon személyek a tisztségviselők titkos választását s megszüntette a kooptálást. Az alapszabály lényeges módosításáról közül választott, akiket Földvári maga javasolt. Így határozott a 2007-es küldöttközgyűlés a szervezeti működés további demokratizálása terén. A leg- lettem én is a tagja, majd 2001-től Feith Bencével együtt, mint megválasztott alelnök. (Ez évben hunyt főbb testületet azóta évenként hívják össze, amelyen beszámoltatják az elnökséget és elfogadják az el Kopácsi Sándor alelnök.) Földvárinak lemondásakor volt még néhány megszívlelendő javaslata, az éves munkatervet, pénzügyi tervet. A változtatás egyik, hogy alakuljon egy szűkebb csapat a konkrét feladatok irányítására, mégpedig: médiával való értelmében minden harmadik évben kerül sor általános tisztújításra. Az alelnökök száma hol 14

13 kapcsolattartás, a kegyeleti megemlékezések és a rendezvények szervezésének irányítására (az említett feladatok sorrendjében) Sólyom László, Vészi János, Laurenszky Ernő kapjanak megbízatást. A másik javaslata, amit már a kilencvenes évek első felében is sürgetett, a területfelelősi rendszer felállítása. Vészi János koncepciójában mindkét elképzelés, bár módosult formában, 2001 után, miután ügyvezető elnöki megbízást kapott, megvalósult. A 2001-es közgyűlés által megválasztott alelnökök közül Szántó László a dunántúli, Feith Bence a budapesti, szegedi, és békéscsabai, jómagam a miskolci, debreceni és nyíregyházi székhelyű szervezetek patronálását, munkájuk segítését és ellenőrzésének feladatát kaptuk. Róth Miklós alelnökkel, aki a Társaság jogi képviselője is volt és az állandó meghívott Haas Péterrel, a Számviteli, Gazdálkodási és Ellenőrzési Bizottság valamint dr. Gulyás Gábor, a Jogi és Etika Bizottság elnökével kiegészülve alkottuk az elnökségen belül létrehozott új Intéző Bizottságot. Az operatív szervnek tagja volt továbbra is Nagy Erzsébet, Vészi János. A NIT 20 éve A Nagy Imre Alapítvány, amelynek Vészi János ugyanúgy ügyvezető elnöke volt 2001-től, mint a társaságnak, az Orsó utcai házba történő beköltözés után, 2000-ben felállított egy, a kuratórium mellett működő úgynevezett Igazgató Tanácsot a Nagy Imre Ház feladatainak megvalósítását segítendő, amelynek Szántó László, Feith Bence, Némethné Dikán Nóra és Sipos József egyetemi docens, a Ház félállású tudományos igazgatója voltak a tagjai. Gyakorlatilag az Igazgató Tanács és az Intéző Bizottság egy és ugyanaz volt, annál is inkább, mert mindkettő tevékenységét Vészi János vezette. Emlékszem, nem fogadtuk kitörő lelkesedéssel a döntést, hogy mindkét bizottságnak egyidejűleg tagjai legyünk, mert féltünk, hogy a fokozott elvárásoknak nem fogunk tudni eleget tenni. Mégis, a gyakorlatban jól bevált az elképzelés, s komoly eredményei voltak. Nem annyira a patronálásnak volt jelentősége, mert a helyi szervezetek önállóan is jól működtek, bár mindig szívesen vették a vidéki szervezetek, ha személyesen meg-megjelentünk egy-egy rendezvényükön, vittük annak jó hírét a központ felé, hanem a szakmai konferenciák, könyvbemutatók Nagy Imre Alapítvánnyal történő közös rendezésének, amelyhez a helyiek adták a közönséget. Ők kérték fel a közéleti vezetőket a rendezvény megnyitására, vagy biztosították a helyiséget. A többi a mi dolgunk volt. Így került sor A Nagy Imre Társaság 10 éves évfordulóján, 2002-ben rendezett ünnepi elnökségi ülés résztvevői 15 Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden a diák és ifjúsági mozgalom című alapítványi kutatási témából országos konferenciákra, vagy az Alapítvány kezdeményezésére az 1953-as, első Nagy Imre kormány évfordulója alkalmából nemcsak budapesti, hanem a debreceni és a veszprémi országos kon-

14 A NIT 20 éve A Nagy Imre Társaság Elnöksége, amely fő feladatának tartotta és tartja ma is a tudományos ismeretterjesztést, 56 hagyományának és tanulságainak, a forradalom vezető személyiségei emlékének immár a tudományos kutatás eredményeinek felhasználásával történő ápolását, s amint azt az elért eredményei is mutatják, jól sáfárkodott a megnövekedett önállóságával és felelősségével az elmúlt években. Némethné Dikán Nóra Az MTA-n 2006-ban rendezett konferencia (Az első sorban balról jobbra: Göncz Árpád, Jánosi Ferenc, Pálinkás József, Gyurcsány Ferenc, Jánosi Katalin és Kosáry Domokos ferenciák megrendezésére, az alapítvány vándorkiállításának bemutatójára Szabadkán, Békéscsabán, Nyíregyházán és Szegeden, valamint a Nagy Imre Alapítvány megjelent kiadványaiból rendezett könyvbemutatókra. E rendezvények során az Alapítvány kilépett a Budapest centrikus működéséből, és munkássága, országos hírneve is növekedett a társaság jóvoltából. A kebelében működő Igazgató Tanács beépítette programjába a társaság éves szakmai rendezvényeit, segítséget nyújtott megvalósításukhoz, biztosítva mindehhez a szükséges intézményi hátteret. Nem tagadva, hogy mindezt a Társaság elnöksége úgy élte meg, hogy szűkül a mozgástere, csökken a jelentősége. Bár nem kevés eredmény született ebből a szervezeti felállásból, teljesen érthető volt, hogy fellángolt a vita az egyesület önállóságának kérdése körül, amely a Nagy Imre Társaság két alapítójának, Vészi Jánosnak 2003-ban, majd Nagy Erzsébetnek 2008-ban bekövetkezett halála után mindkét bizottság utód nélküli megszüntetéséhez vezetett, s a szervezeti összefonódás fokozatosan felszámolódott. Sipos Józsefnek, aki mint kutatási igazgató egyszerre volt felelős az Alapítvány és a Társaság szakmai munkájáért, az alapítványi foglalkoztatása 2005-ben megszűnt, s az őt segítő igazgatótanács mandátuma is lejárt, később külön alkalmazott beállításával a társaság adminisztrációja is levált az alapítványról. A évi küldöttközgyűlésen újjáválasztott elnökség nem hozott létre egy szűkebb intéző bizottságnak megfelelő utódszervezetet, hanem magához vonta annak döntési jogait, majd 2009-ben törölték az alapszabályból az intéző bizottságot. 16

15 A NIT 20 éve Jubilált a Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete A Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete június 28-án emléküléssel, rangos konferenciával ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Működésének e két évtizedes tartamát úgy rakhatta össze az idő, hogy a rendszerváltás nyitányának sodró eseményei közepette november 30-án alakult országos Nagy Imre Társasághoz csatlakozva, Nyíregyházán jött létre annak első vidéki szervezete június 3-án. Húsz éve tehát, hogy e megyei szervezet a Társaság céljának és alapszabályának megfelelően részt vállal a lelkekben reményt felrázó 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint Nagy Imre miniszterelnök erkölcsi és szellemi örökségének az ápolásában. A jubileumi emlékünnepség helyszíne, a Megyeháza Bessenyei Nagyterme, maga is emlékezethely, mivel húsz éve itt alakult meg a jubiláló szervezet. Tóth Sándor, a Nagy Imre Társaság elnökségi tagja, levezető elnök igen szép számú érdeklődő közönség előtt ismertette a rendezvény célját, programját, és méltatta, hogy azt a Nagy Imre Társaság Elnöksége, a szomszédos megyék társszervezeteinek delegáltjai, a megye és Nyíregyháza politikai, társadalmi vezetői, valamint más közéleti tisztséget viselő személyek, értelmiségiek, nyugdíjasok is megtisztelték jelenlétükkel. Húsz év a nagy időben csak egy villanás, de a kerek évforduló, a szervezet célja, eredményei mégis az ünnepi megemlékezés szándékát érlelték és erősítették a tagság körében, ami aztán a Nagy Imre Társaság elnökségének és a megyei intézményeknek (közgyűlésnek, múzeumnak, levéltárnak, könyvtárnak) a támogatását is elnyerte. Az emlékülés rendezői úgy döntöttek, hogy az ünnepség programját a jövő feladataihoz igazodva mérlegkészítési, de még inkább a 20 év üzenetét kereső szándékkal állítják össze. 17 Az emlékülést Seszták Oszkár országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntötte elismerő szavakkal és további sikereket kívánva. Külön is szólt az ideológiai kötöttségekkel szakító Nagy Imre demokrácia-értelmezéséről, valamint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetet, népet vállaló, múltjától elvált miniszterelnökéről. Ezt követően Balahó Zoltán, a Nagy Imre Társaság országos elnöke nyitotta meg az ünnepséget, amelyet Vengrinyák János saját költeményének elmondása, majd Olajos Gábor zenés-irodalmi műsora színesített a szakmai konferencia három alább röviden ismertetett előadása előtt.

16 Kende Péter: Nagy Imre egyedisége Az előadó bevezetésként a Sztálin halála (1953) utáni világot mutatta be. Kitért a moszkvai helyzetértékelésre, mely szerint a sztálinizmus terrorra épülő, állandó külső és belső feszültséget gerjesztő módszere nem tartható fent változatlanul, mert az többet árt a Szovjetuniónak, a szocializmusnak, mint az ellenfeleinek. Ezért politikai irányváltást tartottak szükségesnek mind a Szovjetunióban, mind a csatlós országokban. Az ún. népi demokratikus országok közül a Kremlben elsősorban a Walter Ulbricht vezette Kelet-Németország és Magyarország számára írtak elő radikális változtatást, amit a Moszkvába rendelt küldöttségek elé tártak. Magyarország esetében ez egyértelműen Rákosi miniszterelnöki leváltását jelentette. Nagy Imre személyiségének, egyediségének bemutatásához két kérdésre kereste a választ az előadó: Miért Nagy Imrét szemelték ki Moszkvában magyar miniszterelnöknek? Nagy Imre miniszterelnöki tevékenysége megfelelt-e a moszkvai várakozásoknak? Az első kérdésre nem lehet határozottan választ adni, mert a történelmi források nem tájékoztatnak Nagy Imre személyes moszkvai kapcsolatairól, emigrációs múltjának figyelembevételéről. Mellette szóló érv lehetett viszont a felkészültsége, ismertsége és a négyes fogattal ellentétben magyar nemzetisége. A második kérdésre már egyértelmű nem adható válaszként bizonyította az előadó. Nagy Imre ugyanis bár elfogadta a moszkvai újítás igényét, a sokat hangoztatott nép iránti hűséget, a szocialista törvényességet, de azokat nem jelszóként kezelte, A NIT 20 éve 18 hanem jelentéstartalmuk szerinti komolysággal. Nem a moszkvai várakozásoknak megfelelő pártkáderként, végrehajtóként viselkedett és vezetett, hanem eleven, természetes, lelkiismeretes, értékek iránt vonzódó emberként a maga tudásával, a somogyi református ősök magyarságával, egyenes jellemével, megjelenésével, megközelíthetőségével. Az első miniszterelnökségével elindított új szakasz politikájának a társadalmi fogadtatása mellett Nagy Imrének ez a Moszkva által nem ismert, legbensőbb lénye szerinti egyedisége volt a meghatározó abban, hogy a magyarság szemében ő lett a reményember, majd 1956 szimbóluma, a forradalom meg nem alkuvó miniszterelnöke és csalódás Moszkva számára. Rainer M. János: Nagy Imre történelmi szerepe és emlékezete A kiterjedt kutatásra alapozott előadásból sokoldalú és színes kép tárult a hallgatóság elé az os forradalom világesemény voltáról, nemzetközi visszhangjáról és Nagy Imre szerepéről. Bővebb ismertetésétől itt eltekintünk, mivel az előadás szerkesztett változata lapunkban olvasható. Némethné Dikán Nóra: A Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, Némethné Dikán Nóra alapító tagja volt a Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének, ezért akár élménybeszámoló formájában is áttekinthette volna annak az elmúlt húsz évét. Előadásában támaszkodott is saját tapasztalataira, de azokat gondos kutatással, primer források adataival teljesítette ki. A tárgyilagosság mellett azonban nem kerülte el a figyelmét az események hátterének, az együttműködő megyei partnereknek, a Nagy Imre Társaság Elnökségével való kapcsolatnak a bemutatása sem, akár a saját kezdeményezések és az átvett tapasztalatok hasznosulása. Az előadó természetesen időrendben tárta a történetet a hallgatóság elé. Részletesen bemutatta a megyei szervezet megalakulását, Kovács László elnököt, az alapító tagokat, valamint a tagság szellemiségét befolyásoló, Földvári Rudolf által útjára indított előadássorozat jelentőségét. Szép sikerként értékelte az 1956-os megyei mártírok és meghurcoltak emlékének a TIB megyei szervezetével összefogva történt megörökítését, továbbá a megyei múzeummal, levéltárral, könyvtárral, pedagógiai kabinettel, a megyei és a városi közgyűléssel való gyümölcsöző kapcsolat megalapozását.

17 A szervezet működésének második szakaszából Lakatos István elnöksége alatt elsősorban az Örökségünk c. időszakos kiadvány megjelentetését ( között), valamint a Szociáldemokrata Baráti Körrel és a Dialóg nyugdíjas klubbal való együttműködés eredményeit emelte ki az előadó. A NIT 20 éve Lakatos István és Géczi Ferenc a Parlament Nagy Imre termében A 2008-ban kezdődő harmadik szakaszban Géczi Ferenc elnöksége alatt folytatódott és kibővült a Nagy Imréhez fűződő megyei emlékek összegyűjtése és a hozzá kapcsolt rendezvények tartása, ifjúsági pályázatok meghirdetése és az emlékutak szervezése. Emléktáblát avattak Tiszanagyfaluban, az 1945-ös első magyarországi földosztás helyszínén. Mindezek jól szolgálták Nagy Imre örökségének az ápolását, a Társaság összetartását és gyarapítását. Ezek mellett a szervezet több tagja vállalt előadásokat, készített tanulmányokat, szerkesztett kiadványokat. A 2011-ben megválasztott megyei elnökség Badar Tibor vezetésével nemcsak felvállalta az elődök örökségét, hanem annak már sikeres folytatására is bizonyítékot mutatott fel. Az előadó befejezésül a snagovi emlékmű felállításának a körülményeit ismertette. Bár az előadás szövege ugyancsak olvasható lapunkban, azonban tartalmának rövid ismertetését indokoltnak tekintettem, miután a legszorosabban kapcsolódik emlékülésünk tárgyához. Az emlékülés következő részében a Nagy Imre Társaság Elnöksége által adományozott Nagy Imre-emlékérem átadására került sor. A Nagy Imre Társaság célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként emlékérmet vehettek át: Vinnai Győző országgyűlési képviselő, kormánymegbízott, Seszták Oszkár 19 Kitüntetettek országgyűlési képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Kapolyi László volt országgyűlési képviselő, Bene János múzeumigazgató, Kujbusné Mecsei Éva levéltár-igazgató, Kührner Éva könyvtárigazgató, Bodnár József, a TIB megyei elnöke, Sallai József, a NIT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének alelnöke, Olajos Ferenc, a NIT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének tagja és támogatója. Az emlékérmeket a Nagy Imre Társaság Elnöksége megbízásából Balahó Zoltán elnök nyújtotta át. Az emlékünnepség Badar Tibornak, a NIT megyei elnökének zárszavával, majd a Nagy Imredombormű megkoszorúzásával fejeződött be a nyíregyházi Nagy Imre téren. Badar Tibor Meggyőződésünk, hogy a gazdag tartalommal és érzésekkel megtöltött rendezvény a Nagy Imre Társaság húsz évét bemutató kiállítással és képvetítéssel együtt jól szolgálta Nagy Imre korának a jobb megismerését. Megerősítette a résztvevőkben,

18 A NIT 20 éve hogy az 1956-os magyar forradalom és Nagy Imre öröksége nem lehet csak történelem és emlék, hanem annak életünk tartozékává, lelkünk mai formálójává kell válnia. Visszaigazolhatja ezt az a kiemelkedő érdeklődés, amely a helyi médiumokban (Kölcsey Televízió, Nyíregyházi Televízió, Kelet-Magyarország, Nyíregyházi Napló, Nyugdíjasélet) kísérte az emlékülést. Sallai József 20

19 A NIT 20 éve A Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, Néhány nap eltéréssel húsz évvel ezelőtt, július 3-án ugyanebben a teremben (a megyeháza dísztermében) tartotta alakuló gyűlését a Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, amely elsőként alakult meg a társaság vidéki szervezetei közül, megelőzve Nagy Imre szülővárosát, Kaposvárt is. Nagy Erzsébet, az egyesület örökös elnöke szeptember 13-ai köszönő levelében hangsúlyozta: külön örült annak, hogy az alakuló gyűlést Nagy Imre július 4-ei kormányprogramja bejelentésének 40. évfordulóját megelőző napra időzítették, s hogy ezzel is emlékeztek a Nagy Imre által meghirdetett új szakasz politikájára. Az alakuló gyűlés Földvári Rudolf előadásával is adózott a Nagy Imre nevével fémjelezett politikai fordulatnak, amely megnyitotta az internáló táborok kapuit, enyhített a beszolgáltatás terhein, megkezdődött a törvénytelenül bebörtönzöttek rehabilitációja, gátat vetett az erőszakos tszszervezésnek, eltörölte a kuláklistát, visszafogta a nehézipari beruházásokat, hogy csak néhány fontosabb intézkedést említsek. A Nagy Imre Társaság megyei szervezetének létrehozása Kovács Lászlónak Kopácsi Sándorhoz, a Nagy Imre Társaság országos alelnökéhez írt tájékoztatást kérő levelével kezdődött. Az országos vezetés még május folyamán a szervező titkári funkciót betöltő Földvári Rudolfot küldte Nyíregyházára. Földvári második, júniusi látogatása már egy öttagú, az alakuló gyűlést előkészítő bizottsággal folytatott eredményes megbeszéléssel végződött, amelyen részt vett a megyei közgyűlés akkori nagy tekintélyű alelnöke, Zilahi József is. Az előkészítő munkát a már említett július 3-ai alakuló gyűlés és az ideiglenes vezetőség megválasztása zárta. A Nagy Imre Társaság bölcsője ez vonatkozik mind a budapesti, mind a megyei szervezetre a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) volt. Nagy Erzsébet, akit 1992 márciusában a TIB elnökének választottak, szeptemberben kilépett a szervezetből, s követte őt az alelnöki posztjáról való lemondásával Kopácsi Sándor is. Erdész Gyula, a TIB megyei szervezetének elnöke éppen akkor került az országos vezetésbe (alelnöknek választották meg), amikor Nagy Erzsébet kilépésével a Nagy Imre Társaság (NIT) megalakítása már a levegőben lógott. Az 1992 novemberében Nagy Erzsébet elnökletével létrehozott új '56-os szervezet híre a TIB megyei tagságát is megosztotta. Kovács László, a Nagy Imre Társaság megyei szervezetének létrehozója és első elnöke Nyíregyházán szintén a TIBben kezdte közéleti pályafutását, ahol aktív, lelkes, szervezésben fáradhatatlan személyként ismerték. Kovács László saját elmondása szerint 1956-ban Bécsben Király Bélával is találkozott, de miután hazatért, disszidálása miatt 1960-ban az elhárítás utána nyúlt, és több hónapot ült vizsgálati fogságban. Elmondása szerint személyesen ismerte a TIB első elnökét, Göncz Árpádot és Kopácsi Sándort, a TIB egyik alelnökét is. Volt tehát személyes találkozásra való hivatkozási alapja, amikor Kopácsi Sándorhoz fordult a Nagy Imre Társaság megyei szervezete megalakításával kapcsolatos terveivel, amelynek okait a TIB akkori megyei vezetőivel való személyes, nem pedig politikai nézetkülönbségben kell keresnünk. Kovács László kezdeményezése a TIB megyei szervezetén belül is számos követőre talált, sőt a NIT ideiglenes megyei vezetői jobbára a TIB 56-os Tagozatának tagjaiból kerültek ki. A NIT ideiglenes országos ügyvivő testületének tagjai: Kopácsi Sándor, Földvári Rudolf, Kiss István, Marián István kivétel nélkül megtartották a TIB Katonai Tagozatában tagsági helyüket, mint ahogy megyénkben is az alapító tagok közül többen: Izsák István, Pavlovics Mihály, Balogh János, Soltész Albert és mások továbbra is TIB-tagok maradtak. A Nagy Imre Társaságba való belépésnek ugyanis nem volt kizáró oka más társadalmi szervezetnek, vagy akár működő pártnak a tagsága. Viszont az alapszabály szerint el kellett fogadni, hogy a NIT távol tartja magát a napi politikai csatározásoktól, s tevékenységének fő hangsúlya ismeretterjesztő, közművelődési feladatokra esik, azaz Nagy Imre emlékének ébrentartására és életútjának, továbbá az os forradalom és szabadságharc történetének megismertetésére. Ez a válasz arra a kérdésre, hol volt és van ma is a helye a Nagy Imre Társaságnak az '56-os szervezetek között.

20 A NIT július 3-ai megyei alakuló gyűlését szervezők, egyben az első ideiglenes vezetőség tagjai Petényi József, Hubicska Zoltánné, Pavlovics Mihály, Izsák István, Kovács László, dr. Kovács Mihály, Balogh János, Sörös László voltak. Nézzük, kiket is rejtenek ezek a nevek! A NIT megyei elnökségében találjuk a Szilágyi László és társai, a forradalom megyei vezetői ellen folytatott monstre per elítéltjei közül Petényi József századost, a forradalom alatt a megyei rendőrkapitányság vezetőjét, a megyei forradalmi bizottság tagját, akit mint a per XIX. r. vádlottját tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Alapító, s mindvégig egyik legaktívabb tagja volt a NIT megyei szervezetének Hubicska Zoltánné, a Damjanich laktanya parancsnokának özvegye (bárcsak később, 1998-tól került be az elnökségbe, mint gazdasági vezető). Férjének röviddel a Nagy Imre Társaság megalakulása előtt bekövetkezett halála miatt már csak ő képviselhette a családot a Nagy Imre Társaságban. Férje a per XVIII. r. vádlottja volt, akit mint a megyei forradalmi bizottság tagját egy év letöltendő börtönre ítélték. Férj és feleség mindketten alapító tagjai voltak a TIB megyei szervezetének is. Petényiről és Hubicskáról el kell mondani, hogy a per során mindketten büszkén vállalták, hogy Nyíregyházán a nemzetőrség irányításában részt vettek, s hogy jelentős szerepük volt a rend fenntartásában, legfeljebb a politikai tiszteknek a fegyveres testületekből történő eltávolítása mellett álltak ki teljes mellszélességgel. Perbefogásuk és elítéltetésük miatt nemcsak karrierjük tört ketté és segédmunkási létbe szorultak, hanem másodrendű, priuszos állampolgárokká is váltak. Izsák István, akit a megyei szervezet elnökhelyettesének választottak, a Szilágyi László és társai per VI. rendű vádlottja volt. Izsák István 1956-ban kenyérgyári munkásként dolgozott s a kenyérgyári munkástanács küldöttjeként került be a városi munkástanácsba Rácz István elnök mellé elnökhelyettesnek. A perben egy év felfüggesztett börtönre ítélték. Pavlovics Mihály, a NIT első gazdasági felelőse szintén a kenyérgyárban dolgozott, s a forradalom alatt mint a városi munkástanács tagjának a város élelmiszer-ellátásában volt feladata. A forradalom után több hónapra internálták. De itt találjuk a Szilágyi László és társai per egyik kirendelt védőjét, dr. Bálint Istvánt, akit A NIT 20 éve 22 az etikai bizottság elnökévé választottak, s aki a per tárgyalása idején meddő kísérlettel próbálta megmenteni a negyedrendű vádlottat, Tomasovszki Andrást a halálos ítélettől. Személyesen kereste fel Bartha Kálmán alezredest, a Debreceni Katonai Bíróság elnökét, hogy az ítélet megváltoztatására rávegye, hiába. A NIT ifjúsági vezetőjévé választották Misák Gyulát és Sörös Lászlót, utóbbi Baktalórántházán erdészmérnök, apja Sörös Imre az '56- os emlékérem posztumusz birtokosa. Kovács László, a társaság választott elnöke a forradalom idején a borsodi bányavidék parancsnoka volt, majd január első napjaiban Hegyeshalomnál átlépte a határt és Bécsbe emigrált augusztus végén tért haza és a sárospataki kőbányában volt kénytelen meghúzni magát, mint bányász. Az alapító gyűlés elnöksége. Balról jobbra: Pavlovics Mihály, Kovács László, Földvári Rudolf, dr. Kovács Mihály Kémkedés és szabotázs gyanúja miatt 1960 májusában letartóztatták május 8-ig volt vizsgálati fogságban. Az eredetileg katonai pályára készülő Kovács László már az ötvenes években megjárta a börtönt, Jugoszlávia részére történő kémkedés vádjával letartóztatták, és 15 éves börtönbüntetésre ítélték. A Nagy Imre első miniszterelnöksége idején meghirdetett amnesztiával szabadult. A vezetőségi tagnak választott Balogh János foglalkozása esztergályos 1955 júliusában a határőrség kötelékéből Ausztriába szökött, majd október hónap végén több emigránssal visszatért Magyarországra, hogy harcoljanak a szovjet csapatok ellen novemberében érkezett két társával Debrecenbe, ahol a bevonuló szovjet csapatok őrizetbe vették. Börtönbüntetéséből 1966-ban szabadult.