1. sz. melléklet. Beszámoló. A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság évi tevékenységérıl

Átírás

1 1. sz. melléklet Beszámoló A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság évi tevékenységérıl

2 I. A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság évi tevékenysége A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság a évben létrehozott szervezeti keretek között végezte munkáját, a feladatellátás alapja a Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság évi feladatterve volt: A Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság mintájára létrehozott regionális Koordinációs Bizottságok további mőködtetése, a régiónként felmerülı mentesítési feladatok koordinálása, a helyi együttmőködések támogatása. A Tárcaközi Bizottság évi célkitőzései alapján a Koordinációs Bizottság tagjai kiemelt feladatként kezelték: a tarlók megfelelı kezelésével az aratás utáni mezıgazdaság által használt területeken az egybefüggı parlagfő-mezık megszüntetését, jelentıs javulás elérését a kukorica és a napraforgó táblákban, a közmunka programokkal tovább csökkenteni a fokozottan fertızött kistérségek parlagfő-borítottságát, az állami, valamint az önkormányzati területek parlagfő szennyezettségének visszaszorítását, civil szervezetek támogatását. Elıkészületi munkák: 1. A Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság és az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete február hónapban a három megyeszékhely városban megtartott programnyitó rendezvényein a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal képviseltette magát február 28-án a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal a régióhoz tartozó valamennyi települési önkormányzat számára tájékoztató levelet küldött ki, amely a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által évi Országos parlagfőmentesítési program keretében közzé tett pályázati felhívásáról szólt. A pályázat címe: A parlagfővel fertızött területek fizikai mentesítésére alkalmas motoros főkaszák beszerzése. 3. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal régiószékhely hivatala és a megyei kirendeltségek megyei jegyzıi értekezleteken hívták fel a jegyzık figyelmét a mentesítéssel kapcsolatos feladatokról: Bács-Kiskun megyében július 2-án a parlagfőmentesítés elızı évi tapasztalatai, illetve a jelenlegi aktuális kérdésekrıl Bődi János, a Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Békés megyében július 8-án az elızı évi mentesítési munkát értékelve Dr. Mike Zsolt, a Békés Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Csongrád megyében április 22-én a évi pollenhelyzet alakulásáról, a közösségi programokról, 2008-ban várható feladatokról Dr. Gera Katalin, az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Tisztiorvosa tartott elıadást a jegyzık számára. 2

3 A Koordinációs Bizottság tevékenysége június 13-án a Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság megtartotta évi alakuló ülését. Tagjai: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal ÁNTSZ Dél alföldi Regionális Intézete Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai Megyei Földhivatalok Meghívottak: Magyar Közútkezelı Kht. MÁV Zrt. Szegedi Területi Képviselete Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Bizottság a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében mindhárom megyében megyei munkacsoportokat mőködtet: Bács-Kiskun megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség Titkársági Osztály munkatársa Tagok: Bács-Kiskun Megyei Földhivatal munkatársa Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Bács-Kiskun megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kijelölt munkatársa Meghívott: Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója Békés megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltség vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltség Titkársági Osztály munkatársa Tagok: Békés Megyei Földhivatal munkatársa Békés Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békés megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békés megyében kijelölt munkatársa Meghívott: Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója Csongrád megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Hatósági Fıosztály vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Koordinációs és Szervezési Fıosztály munkatársa Tagok: Csongrád Megyei Földhivatal munkatársa Csongrád Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Csongrád megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Csongrád megyében kijelölt munkatársa Meghívott: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója 3

4 2. A Bizottság évre megfogalmazott feladatai: A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság évi elsı ülésének megtartása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Megyei Munkacsoportjai elsı ülésének megtartása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság évi Munkaprogramjának meghatározása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság félidei és záró üléseinek összehívása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság megyei munkacsoportjainak félidıs beszámolója A feladat sikeres végrehajtása érdekében a Bizottság tagjai, munkacsoportjai folyamatos kapcsolatot tartanak, együttmőködnek egymással, a meghívottakkal, valamint az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. Valamennyi Bizottsági tag törekszik az információáramlás optimalizálására, ezen belül az alakuló üléstıl számított 3 hetenként tájékoztatják a Bizottság elnökét az addig történt legfontosabb feladatellátásról, eseményekrıl. A Bizottsági tagok munkájuk során lehetıség szerint minden olyan területen közösen lépnek fel, ahol az együttes feladatellátásból az eredményesség valós növekedésével lehet számolni. A feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében a Bizottsági tagok által szervezett rendezvényeken lehetıség szerinti részvétel. Egységes kommunikációs gyakorlat kialakítása. A széleskörő publicitást biztosító kommunikációs lehetıségek valamennyi fél számára hozzáférhetıvé tétele. Az egységes bejelentési fórumrendszer további mőködtetése, adattartalmának frissítése. A sajtó és a média tájékoztatása A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal honlapján mőködtetett parlagfőmentesítéssel összefüggı portálon lehetıség biztosítása a tagok által ajánlott tájékoztató anyagok megjelentetésére A Bizottságnak címzett helyi lakossági bejelentések, civil szervezetektıl érkezett megkeresések ügyintézése. 3. A Koordinációs Bizottság és a Megyei Munkacsoportjainak intézkedései: 3.1. A június 13-i bizottsági ülésen a Bizottság tagjai egy ajánlást fogadtak el, mely ajánlás értelmében a Bizottság felkérte a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalt, hogy keresse meg a Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottságot azon indítvánnyal, hogy a közmunkaerı programokat - melyek keretében parlagfőmentesítési feladatokat is lehet a résztvevıkkel elvégeztetni szükséges a területi államigazgatási szervek irányába is kiterjeszteni A Csongrád Megyei Munkacsoport július 3-án elfogadott ajánlása értelmében a tagok megbízták a munkacsoport elnökét, hogy a Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság elnökét tájékoztassa a Csongrád Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság kezdeményezésérıl A Hivatal javasolta, hogy amennyiben önkormányzati tulajdonú külterületi ingatlanon kerül sor közérdekő védekezés elrendelésére és növényvédelmi bírság kiszabására, arról tájékoztatja a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központot. A javaslat kiterjedt arra is, hogy Bács-Kiskun 4

5 és Békés megyében is hasonló legyen az eljárás rendje. A Igazgatóságoktól érkezett visszajelzések alapján, Csongrád megyében 11 esetben történt önkormányzati tulajdonú területen intézkedés A Koordinációs Bizottság elnöke a Parlagfőmentes Tárcaközi Bizottság által szerkesztett Hírlevélbe a régióban megvalósuló kiemelt programokról, illetve példaértékő szervezet tevékenységérıl egy rövid tájékoztató anyagot küldött. (A beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza a teljes beszámolókat): A PORTA Közhasznú Egyesület (Kecskemét) parlagfő-mentesítésben játszott szerepének, tevékenységének bemutatása Egészséges Mórahalomért Közalapítvány parlagfő elleni tevékenysége A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Csongrád Megyei Munkacsoport tagjainak közös helyszíni bejárása 3.4. A Koordinációs Bizottság elnöke a Paralgfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság által kifejlesztett parlagfő adatgyőjtı rendszerbe történı belépési kódokat körlevélben megküldte a régió valamennyi jegyzıje számára. A közigazgatási hivatal munkatársai folyamatosan közremőködtek az önkormányzatok elérhetıségét tartalmazó adatok pontosításában. A jegyzık hatósági tevékenységét bemutató beszámoló a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal által szerkesztett Hivatali Tájékoztató novemberi számába fog megjelenni A közigazgatási hivatal az Önkormányzati Minisztérium megkeresése alapján a régió valamennyi települési jegyzı számára eljuttatott parlagfőmentesítésre felhívó plakátokat és szórólapokat, a régióban összesen 300 db-ot szeptember 16-án a Csongrád Megyei Munkacsoport tagjai Domaszék, Zákányszék Mórahalom településeken; a Bács-Kiskun Megyei Munkacsoport pedig szeptember 18- án Nyárlırinc, Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaug és Szentkirály településeken helyszíni bejárást tartott. A munkacsoport tagjai és az önkormányzatok jegyzıi, illetve munkatársai ezeken a bejárásokon személyesen is egyeztethették a belterületen a parlagfőmentesítés során felmerült problémákat, illetve kérdéseket szeptember-október hónapokban a munkacsoportok megtartották félidei és záró értekezleteiket, amely során a munkacsoport tagjai beszámoltak az elmúlt idıszakban megtett intézkedéseikrıl, illetve az általuk lefolytatott programokról, a programok eredményeirıl A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal honlapján a cím alatt egy Parlagfő linket nyitottunk, melyen a parlagfő-mentesítéssel kapcsolatos valamennyi fontos információ közzétételre került. Megjelentetjük a Bizottság és Munkacsoportjainak munkájáról szóló tájékoztatókat, illetve az ülések emlékeztetıit, munkaprogramokat. 5

6 nyitó oldala a Parlagfő linkkel oldalon a Parlagfő link tartalma 3.9. A Bizottság fı célkitőzése többek között a lakosság széleskörő tájékoztatása volt, ennek érdekében évben is egy összeállítás készült a lakosság által igénybe vehetı bejelentı fórumrendszerekrıl, mely a oldalon a Parlagfő link alatt helyeztük el A Koordinációs Bizottság és a megyei munkacsoport tagjai az eltelt idıszakban rendszeresen tájékoztatták a lakosságot parlagfőírtással, mentesítéssel kapcsolatban a régióban található megyei napilapokban (pl. Békési Hírmondó, Délmagyarország), helyi televízióban (pl. Városi Televízió). 6

7 II. A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság tagjainak és meghívottainak beszámolói 1 ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete és a Parlagfő-mentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság február hónapban a Dél-alföldi régió 3 városában (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) konferenciát szervezett, elindítva a évi parlagfőmentesítési tevékenységét. 2. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata év óta mőködik, azóta rendszeres statisztikai adatokat tudnak nyújtanak azóta rendszeres statisztikai adatokat tudnak szolgáltatni 32 monitorozott légköri allergénrıl melyek között megtalálható a parlagfő is. A Dél-alföldi régióban a három megyeszékhelyen (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) mőködtet a Hálózat pollencsapdát. A hálózat mőködtetésére idén a régióban Ft állt rendelkezésre. A pollencsabdákból a mintavevı dobok hetente kerültek megküldésre az Aerobilológiai Hálózat számára 3. Az ÁNTSZ nem rendelkezik hatósági jogköre parlagfőmentesítési ügyekben, így a rendelkezésre álló eszközökkel végzik feladatukat. A kistérségi intézeteknek a települési önkormányzatokkal együttmőködve kellett programjaikat megvalósítaniuk. A programok szervezésére kistérségi intézetenként Ft állt rendelkezésre. Kritérium volt, hogy minden közigazgatási kistérségben legalább egy programot meg kellett szervezni az önkormányzatokkal közösen. Így az ÁNTSZ A Szegedi Kirendeltség Szegvár Község Önkormányzatával az Orosházi, Szarvasi Kistérségi Intézet Csanádapáca Község és Kondoros Nagyközség Önkormányzataival, a Gyulai, Sarkadi, Mezıkovácsházi Kistérségi Intézet Magyarbánhegyes, Kötegyán Községek és Elek Város Önkormányzataival, a Kecskeméti,- Kunszentmiklósi Kistérségi Intézet Lajosmizse Város Önkormányzatával, a Szentesi, Csongrádi, Kisteleki Kistérségi Intézet Kistelek és Csongrád Város, valamint Derekegyház Község Önkormányzataival a Békéscsabai, Szeghalomi Kistérségi Intézet Békés Város, Murony Község, Szeghalom Város, Telekgerendás Község, Doboz Község és Kétsoprony Község Önkormányzataival, a Szegedi, Mórahalom Kistérségi Intézet Mórahalom Város Önkormányzatával, a Bajai, Bácsalmási Kistérségi Intézet Baja Város Önkormányzatával, a Makói, Hódmezıvásárhelyi Kistérségi Intézet Mártély Község Önkormányzatával, 1 Készült a Bizottsági tagok és meghívottak beszámolói alapján 7

8 a Kalocsai, Kiskırösi Kistérségi Intézet Soltvadkert Város Önkormányzatával, a Kiskunhalasi, Jánoshalmi, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai Intézet Kiskunhalas és Jánoshalma Város, továbbá Kunfehértó Község Önkormányzataival kötött megállapodás keretében szervezte meg parlagfőmentesítési akcióit, illetve végezte el tevékenységét. Parlagfő győjtési akció Az ÁNTSZ parlagfőmentesítési tevékenysége során elvégzett feladatai: nyitó konferencia megtartása a régió 3 városában (Békéscsaba, Szeged, Kecskemét) ismeretterjesztı, felvilágosító foglalkozások tartása, lakossági parlagfő győjtési akciók szervezése, ismeretátadás céljából parlagfő TOTÓ kitöltése játékos vetélkedık szervezése, egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító programok keretében parlagfővel, allergiával kapcsolatos bemutató-szemléltetı, tájékoztató anyagok szétosztása, az országos parlagfőmentesítı hétre akciók, rendezvények meghirdetése, plakátok készítése, civil szervezetek parlagfő-mentesítési tevékenységének koordinálása, pollencsapda mőködtetése, részvétel a régiós Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság és annak megyei munkacsoportjainak munkájában, Parlagfő-mentes Ház akció népszerősítése, matricák kihelyezése, promóciós anyagok területre juttatása, horizontális és vertikális kommunikáció, web lap aktuális információkkal történı feltöltése, lakossági bejelentések kezelése, illetékes hatósághoz való továbbítása, sajtóanyag készítése, sajtótájékoztató megtartása, nyilatkozattétel, telefondoktor mőködtetése, társhatóságokkal, szervezetekkel együttmőködés, helyszíni bejárás, ellenırzés, Föld Világnapjához kapcsolódó rendezvények szervezése, megtartása, szakmai találkozó szervezése egészségfejlesztık részére parlagfő győjtés, mentesítés, megsemmisítés elvégzése intézkedési tervek, elırehaladási beszámolók készítése. 8

9 Ismeretterjesztés a lajosmizsei FÜRKÉSZ Táboron részt vevı gyerekek részére Megyei Földhivatalok 1. Mindhárom megyében a felderítési munkálatok július 2-án kezdıdtek meg és a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban mőködı parlagfő elleni koordinációs bizottság elrendelésének megfelelın október 20-án fejezıdött be. A parlagfő elleni közérdekő védekezéssel összefüggı földhivatali feladatok áttekintésérıl október 14-én Szegeden értekezlet megtartására került sor a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Fıosztálya, a Bács-Kiskun Megyei a Békés Megyei, a Csongrád Megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatalok közremőködésével. 2. A parlagfő elleni hatósági ellenırzés elıtt a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságaival a megyei földhivatalok közös szakmai tanácskozást tartottak, ahol a két hatóságot érintı a parlagfő elleni közérdekő védekezéssel összefüggı valamennyi kérdéskört megtárgyaltak. 3. A felderítések végrehajtásához megfelelı eszközparkkal rendelkeztek a földhivatalok, a fertızött területek rögzítésére minden esetben rendelkezésre álltak a megfelelı GPS készülékek, megyénként átlagban munkatárs végzett felderítı tevékenységet. A felderítéseket a Földmérési és Távérzékelési Intézet által átadott parlagfő veszélyeztetettségi térképek parlagfő elıfordulásáról szóló lakossági bejelentések, civil és társadalmi szervezetek, önkormányzati és egyéb hatóságok által beküldött jelentések, valamint saját, több éves szakmai tapasztalatok alapján végezték el a földhivatal munkatársai. A felderítés során mindhárom megyében a kollégák azt tapasztalták, hogy a FÖMI által jelzett területek esetében a korábbi évekhez viszonyítva megbízhatóbb a fertızöttség megállapítása, amely még mindig nem jelenti azt, hogy minden elıre meghatározott veszélyeztetettségi folt parlagfővel fertızött. Tekintettel arra, hogy minden felkeresett helyszínrıl jegyzıkönyv felvételére került sor, így a nem fertızött területek hátráltatták az ügymenetet. 4. Mindhárom megyében nagy problémát jelentett a kultúrnövényekkel borított területek állapota, ezen belül a napraforgó területek fertızöttsége a kiemelkedı. 9

10 Fertızött napraforgó kultúra évben a földhivataloknak kiemelt feladatuk volt a tarlók állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, melyek kezelése sok esetben nem volt megfelelı. A tarlóhántást számos esetben nem végezték el idıben, illetve ha el is végezték a munka minısége kifogásolható volt. Fertızött tarló Bács-Kiskun Megyei Földhivatal A felderítési idıszak alatt 1603 db jegyzıkönyv felvételére került sor, amelybıl 1359 db parlagfővel fertızött területet érintett, összesen 1778,6 hektár nagyságú terület vonatkozásában. A nem megfelelı tarlókezelés miatt 80 hektár területre vonatkozóan, 590 db jegyzıkönyv került felvételezésre. A felderítési idıszakban szerzett tapasztalatok: Bács-Kiskun megye évi idıjárása ideális feltételeket nyújtott a növény valamennyi fenológiai ciklusához, így a Kecskeméten felállított pollencsapda eredményei egész szezon alatt a parlagfő pollenkoncetráció többszörösét mérte. Bács-Kiskun Megye talajának szerkezete, fizikai és kémiai összetétele, a területek nagysága, a mővelési ág szerkezete rendkívüli jó feltételeket nyújt a növény megtelepedésének és elterjedésének. Egy-egy mezıgazdasági területen a szennyezettség megelızése elızı évekhez képest a földhasználók részérıl nagyobb agronómiai beavatkozást igényelt volna, mely a 10

11 gyakorlatban elmaradt, illetve elkésett. a földhasználók jogkövetı magatartása nem javult az elızı évekhez képest, sıt elıfordult olyan eset is, hogy a helyszínelést végzı munkatársakat atrocitás érte. A nyomvonalas létesítmények közutak, csatornák, dőlı utak fertızöttsége megállapítható volt a szezonban. A közutak mentén volt tapasztalható javulás, ugyanis a közutak kezelıje a kecskeméti repülınapra a fı közlekedési utakon megfelelı gyommentesítést végzett, a gyommentes állapotot a szezon végéig sikeresen fenntartotta. Fertızött napraforgó tábla Békés Megyei Földhivatal A parlagfő rendszer adatai alapján 790 fertızött folt került kiszőrésre 391 hektár területen. Tarló területen 223 db parlagfő folt, 161 hektár területen került felvételezésre. Békés megyében is kiemelkedı volt a kultúrnövények fertızöttsége, ugyanis évben 225 db folt lett felvételezve napraforgótáblában. A felderítési idıszakban szerzett tapasztalat: Többször elıfordult, hogy az elsı körben történt helyszínelés során a parlagfő mentes növénykultúrával fedett terület a kedvezı idıjárás hatására parlagfővel teljesen felburjánzott. A gazdáknak kevesebb idı maradt a betakarításra, majd pedig a tarlóhántást nem végezték el, hanem a további területek aratását folytatták. Így az otthagyott tarlókon hamar megjelent a parlagfő. Ez hamarabb bekövetkezett, ha tavasszal a vegyszeres gyomirtás sem volt kielégítı. Növénykultúrák közül a napraforgóban találták a legtöbb foltot, ez a nem megfelelı idıben elvégzett növényvédelemnek tudható be. Ezek közül is a kistermelık, magángazdák területeivel voltak gondok. A nagyüzemben, több tíz hektáron termelı gazdák, cégek (fıleg akik saját gépekkel, alkalmazottakkal rendelkeznek) területein nem igazán találtak parlagfüvet, sıt ezeken a területeken a táblák szélei nemcsak parlagfő-, hanem gyommentesek is voltak. (A helyszíni tarló területeken végzett ellenırzésrıl készült táblázat a beszámoló 2/a sz. melléklete.) A felderített parlagfüves területek esetében, amennyiben közérdekő védekezés elrendelése lehetséges a felderítés és a közérdekő védekezés tényleges végrehajtása között hosszabb idı telik el, olykor 2-3 hét is, ugyanakkor ezen idıszak alatt a pollenszórás folyamatos. 11

12 Csongrád Megyei Földhivatal A felderítési idıszakban 839 esetet vizsgáltak meg a földhivatal munkatársai, amelybıl 730 alkalommal 676 hektár nagyságban parlagfővel volt fertızött a terület. A legtöbb felderítése a Szegedi Körzeti Földhivatalnak volt: 467 db jegyzıkönyvet vettek fel 465 hektár területen. A felvett jegyzıkönyvekbıl 272 eset tarló volt, 319,6 hektár területen. Az adatokat tartalmazó táblázat a beszámoló 2/b sz. melléklete. A felderítési idıszakban szerzett tapasztalatok: A helyszínelési, felderítési munkálatok végzése során az elızı évekhez képest több fertızött terület felderítésére került sor. A tapasztalatok szerint továbbra is a megye Duna-Tisza közti homokhátsági területe volt a legfertızöttebb. A tiszántúli területeken lényegesen kisebb terület volt érintett. Legnagyobb problémát a kultúrnövényekben lévı parlagfő jelentette, ugyanis ezeknek a növényeknek a betakarítására, learatására csak a parlagfő virágzását követıen került sor. Fertızött tábla a helyszínelés elsı napján ( ) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok A Növényvédelmi igazgatóságok 11 szempontrendszer szerint értékelték idei évi tevékenységüket, melyek a következık: az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák a parlagfő-mentesítés fıbb adatainak alakulása a parlagfővel fertızött területek nagysága a tulajdonviszonyok és földhasználat alakulása a távérzékelés megbízhatósága tarlóval kapcsolatos hatósági munka belterületi ingatlanok vonatkozásában végzett hatósági munka földhivatali eljárásokkal kapcsolatos észrevételek Észrevételek a költségelszámolás rendjére, lebonyolítására Egyéb megyei tapasztalatok Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és talajvédelmi Igazgatóság Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák Az eljárásokkal kapcsolatos problémák jelentıs hányadát még mindig a nem pontos földhivatali nyilvántartások, a hiányos jegyzıkönyvek (bejegyzett földhasználókat, haszonélvezıket, özvegyi jogosultakat nem tüntetik föl, illetve nem adják meg a 12

13 jegyzıkönyveken, hogy melyik tulajdonosra vonatkozik a haszonélvezet, vagy özvegyi jog), az elıforduló téves területi beazonosítások okozzák. Ehhez járul még, hogy a tulajdonosok és földhasználók bejelentési kötelezettségüket elmulasztják, elhalálozás esetén az örökösök a hagyatéki tárgyalásokon nem jelentik be a földterületeket, ill. nem íratják át az örökösökre a tulajdont. Jellemzı problémaként merül fel az eljárások során, hogy a NFA megszőnését követıen a földhivataloknál nem került átírásra az állami tulajdonok vagyonkezelıi joga a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-re, így az eljárásokat hivatalból még mindig az NFA-ra vonatkozóan kell elindítani és az eljárás során új eljárásként kerül megnevezésre ügyfélként a Magyar Nemzeti vagyonkezelı Zrt., ami jelentı plusz munkát jelent a hivatalnak. A parlagfő-mentesítés fıbb adatainak alakulása Az eljárások számának elızı évekre jellemzı csökkenı tendenciája 2008-ban megváltozott. A évi eljárásszámok szintjét érték el ebben az évben. Az elrendelt közérdekő védekezések száma is jelentısen megemelkedett (2006: 886 db, 2007:718 db, 2008:969db), melynek jelentıs részét a tarlókon elrendelt védekezések teszik ki. A közérdekő védekezések terüli megoszlását alapján megállapítható, hogy a területek több mint felét (692 ha) a tarlók jelentik. Jelentısen megemelkedett a kiszabott növényvédelmi bírságok összege (2006: e Ft, 2008: e Ft) is, melyet két tényezı befolyásolt jelentısen, az egyik, hogy a kiszabandó bírságok nagysága megnıtt, a másik, pedig, hogy a bírságolt területek nagysága is növekedett, fıleg a tarlók esetében. Jellemzıen egyre több tulajdonos, földhasználó végzi el a területek gyommentesítését a földhivatali jegyzıkönyvek felvétele után, egyre kevesebb a végrehajtott közérdekő védekezés. A 4 évet figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a kultúrterületek aránya az össz bírságolt területekbıl % között változik. A kultúrterületek gyomosodásának oka leggyakrabban a gyomirtó szerek hatásának elmaradása a kedvezıtlen idıjárás következtében, illetve elıfordul a nem megfelelı gyomirtó szer választás és hibás kivitelezés is. Ebben az évben a napraforgók gyomosodását lehet kiemelni, ami mellett nagyobb számban a fiatal telepítéső lucernák és a szója területek fordultak elı. A tulajdonviszonyok és földhasználat alakulása A felvételezett fertızött területek 96,3 % magán használatban van, 2,1 %-a állami kezelésben lévı terület, 1,6 %-a pedig valamilyen gazdasági társaság mővelésében áll. Az osztatlan közös tulajdonban lévı területek aranya változatlan az elızı évekhez viszonyítva. A távérzékelés megbízhatósága A FÖMI által kiadott távérzékelés megbízhatósága valamivel növekedett ebben az évben, azonban még mindig sok a téves meghatározás. Tarlóval kapcsolatos hatósági munka A tarlókon elrendelt védekezések mennyisége jelentısen megnıtt 2008-ban, az összes terület %-át mentesítette vállalkozó, a többit a földhasználók végezték el. Belterületi ingatlanok vonatkozásában végzett hatósági munka Belterületi ingatlanokon évben nyolc esetben szabtak ki növényvédelmi bírságot, Ft értékben. A kapott utasítás alapján együttmőködtek az önkormányzatokkal és az általuk elrendelt közérdekő védekezések alapján is szabtak ki bírságot. 13

14 A lakott belterületi ingatlanok rendezettek, ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonában lévı külterületi dőlı utak gyommentesek, aminek fı oka, hogy nincs az önkormányzatoknak megfelelı kapacitása a megfelelı kezelésre. A parlagfő fertızöttség megszüntetésére irányuló eljárásokban a jegyzık nem a törvény szerint járnak el, mivel elıször felszólítják a tulajdonosokat a terület megtisztítására és ha ez eredménytelen, csak akkor szabnak ki bírságot és rendelnek el közérdekő védekezést, sok helyen közhasznú foglalkoztatottakkal végzik el belterületen a parlagfő mentesítést. Egyéb megyei tapasztalatok A parlagfő szerver fejlesztése nem hozta a várt eredményeket, a nagy mennyiségő ügyszám mellett a napi munkát jelentısen nehezítette a PIR program lassúsága, ez az évközi fejlesztés eredményeként sem javult jelentısen. Békés Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák A tulajdonviszonyok földhivatali nyilvántartása néhány esetben nem megfelelı (elhunytra nevesített földterület, hiányos vagy teljesen hiányzó ügyféli adatok). Elıfordult olyan jegyzıkönyv átadása is, ahol már az ügyféli adattábla, és ennek megfelelıen a tulajdoni lap bejegyzése is tartalmazta, hogy az ügyfél elhunyt, ennek ellenére a jegyzıkönyv átadásra került. Az eljárás lefolytatása ilyen esetben egyértelmően lehetetlen. Kivételt képez az az eset, amikor közérdekő védekezés elrendelése szükséges, a költségek pedig az állam terhén maradnak. A tulajdonosi viszonyokból kifolyólag kialakulhatott olyan helyzet, hogy az ügyfeleknek 32,- Ft-ról küldtek ki csekket és egyetlen tulajdoni aránynak megfelelı bírságrész sem érte el az APEH által behajtható 5.000,- Ft-os összeget. A tulajdonosok nagy része, tudva ezt, vagy nem, be sem fizette a néhány száz forintos bírsághányadot. A probléma megoldására célszerő lenne olyan szabályozás bevezetése, hogy amennyiben a kiszabandó bírság összege láthatóan nincs arányban a hatóság költségeivel kivéve a közérdekő védekezés elrendelését a bírság kiszabását mellızni lehetne, illetıleg amennyiben a tulajdoni hányadokra esı bírsághányad nem éri el a behajtható összeget, mérlegelni lehetne a bírság kiszabását. Az Éltv. és a Ket. is lehetıvé teszi az eljárási egyéb költségek ráterhelését arra az ügyfélre, akire nézve a határozat kötelezést tartalmaz, és ez a költség is behajtható az adóhatóság által. Ezért azokban az ügyekben, melyekben csak bírság kiszabására kerül sor, a bírság határozatot ki kellene egészíteni egy olyan résszel, amely tartalmazza az eljárási költséget és kötelezi az ügyfelet annak megtérítésére. Közérdekő védekezés elrendelése esetén erre nincs szükség, mert ott a költségbehajtási végzés tartalmazza valamennyi költséget. Megyei adatok elemzése évben a Körzeti Földhivatalok által lefolytatott helyszíni ellenırzések száma a évi 550-rıl 798-ra nıtt (+45%), míg a fertızött terület nagysága 463,0073 ha-ról 391,5508 ha-ra csökkent (-15,4%). A fertızött 865 helyrajzi szám esetében 634 esetben szabott ki az Igazgatóság növényvédelmi bírságot, 206 esetben kapcsolódik egy másik bírság határozathoz (IKN), 13 alkalommal a bírságot visszavonta, 12 esetben az eljárás bírság kiszabásának mellızése mellett lezárásra került. A 634 bírságoló határozattal kiszabott növényvédelmi bírság teljes összege ,- Ft, amely 150,4 %-a a tavalyi évben 473 határozattal kiszabott bírságösszegnek. A 865 helyrajzi számot érintı ellenırzésekbıl 411 esetben (47,51 %) lett elrendelve közérdekő védekezés, amelynek 58,15 %-a, 239 db tarló területre vonatkozott. 14

15 A mentesítést 12 (2,9%) esetben, 11,2 hektáron (5,48%) végezte el a megbízott vállalkozó, a többi esetben az ügyfél maga mentesítette az ingatlant. A parlagfővel fertızött területek nagyságának elızı évekhez viszonyított változása Az adatokból kitőnik, hogy a korábbi éveknek megfelelıen 2008-ban tovább csökkent a parlagfővel érintett területek relatív nagysága. Míg 2007-ben a helyszíni ellenırzéssel érintett terület átlagos nagysága 0,8418 ha volt, addig 2008-ra 0,4906 ha-ra csökkent le. A fertızött terület abszolút mértékben is csökkent, mivel a évi 463,0073 ha-ról idén 391,5508 ha-ra változott. A tulajdonviszonyok és a földhasználat alakulása A évi és a évi parlagfővel érintett területek tulajdonosi ill. földhasználói státusz viszonyainak összehasonlíthatóságánál probléma a PIR-en a kategóriák különbözısége. Azonban megfigyelhetı, hogy továbbra is a leggyakoribb a magán státuszú termelı, 81,57%- ban; ezt követik a gazdasági társaságok esetei 12,68%-ban. A évben 2,87%-nyi esetben érintettek állami területeket az eljárások, amely 2008-ra összességében 4,9%-ra emelkedett Békés megyében. A távérzékelés megbízhatósága évben Békés megye területére a FÖMI nem adott meg távérzékeléső pontokat, így ezek megbízhatóságáról információ nem áll rendelkezésre. Az állami területeken végzett hatósági munka A parlagfő elleni védekezés elmulasztása miatt bírságolt 836 tulajdonos/földhasználó 4,9 %-a, (41) állami intézmény. Legtöbb, 35 esetben önkormányzatot érintett; 3 alkalommal minisztériumi háttérintézmény, 1 alkalommal vasút, 2 egyéb besorolású állami tulajdonos/földhasználó volt érintve az eljárásokban. A Magyar Közút elızetesen megküldte az úthálózat mentesítésének ütemét azzal a kéréssel, hogy amennyiben a körzeti felügyelık napi munkájuk közben észlelik egy-egy útszakasz erısebb fertızését, akkor azt at Igazagtóság jelezze feléjük. A jelzések kapcsán az adott útszakasz mentesítését elıre vették, és egy napon belül átcsoportosított gépállománnyal elvégezték a mentesítést. Az így megvalósult együttmőködés okán a parlagfő mentesítés, mint közérdek megvalósult a közutak mentén, ezért a földhivatalnak sem sikerült egy fertızött közúti ingatlant sem bemérni. Tarlóval kapcsolatos hatósági munka A tarlóterületek továbbra is jelentıs munkát adnak, mivel a bírságolások számának 30,6 %-át (194 db), a bírságolt területek 45,7 %-át (164 ha) adják, illetve a közérdekő védekezések számának 58,15 %-a (239 db), területének 77,9 %-a (162 ha) tarló terület. Belterületi ingatlanok vonatkozásában végzett hatósági munka Igazgatóságunk 6 önkormányzati határozat esetén szerepelt másodfokon eljáró hatóságként. 5 ügyben eljárási hiba miatt a határozatot megsemmisítette, és az elsıfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, 1 esetben a másodfokú eljárás keretében megtartott helyszíni szemlét követıen az ügyfél a fellebbezését visszavonta szeptember 1. után indult eljárásban 3 belterületi ingatlant érintı parlagfő folt miatt növényvédelmi bírság kiszabása folyamatban van. Észrevételek a földhivatali eljárással kapcsolatban A földhivataloknál helyszíni ellenırzést végzı kollégáknak évben a teljesítményértékelési kritériumuknál meghatároztak minimális ellenırzési számot (900 15

16 Békés megye), amely néhányuknál rányomta a bélyegét a munkára; teljesítménykényszer alakult ki és szakmailag indokolatlanul mértek be területeket. Olyan esetben is végeztek bemérést, amikor a tulajdonos általi mentesítés épp folyamatban volt. A tulajdonos/földhasználó jelenléte esetében a jegyzıkönyvekben nem szerepeltették az ügyfél észrevételeit, nyilatkozatát; hiányos vagy teljesen hiányzó ügyféli adatokkal is felvettek és a szerveren rögzítettek jegyzıkönyveket néha olyan megjegyzéssel, hogy majd a növényvédelmi hatóság úgyis kideríti az ügyfél adatait, így legalább majd ık megtudják. A földhivatali költségek egyes ügyekben elrugaszkodottnak tőnnek a valóságtól: minimális költség: 866 Ft, maximális költség: Ft egy ingatlanra esıen. Az átlagos földhivatali költség Ft, ami összességében reálisnak tőnik. Mindezek ellenére a megyei földhivatali együttmőködés igen jónak mondható, a felmerült problémákat többnyire sikerült orvosolni. Észrevételek a költségelszámolás rendje, lebonyolítása vonatkozásában Folyamatosan zajlik a költségbehajtás. A fizetési hajlam megfelelınek mondható. Egyéb megyei tapasztalatok A évi adatok alapján tapasztalható a termelık jogkövetı magatartásának javulása: lényegesen több bemért folt ellenére az összes fertızöttnek talált terület csökkent. Egy folt átlagos mérete majdnem a felére csökkent. Az ügyfelek annak ellenére, hogy nem boldogok az eljárástól, mégis láthatóan elismerik annak jogosságát, jogszabályi megalapozottságát: 2007-ben 27 fellebbezést terjesztettek másodfokú elbírálásra, 2008-ban eddig jelentısen megnövekedett ügyszám mellett 20-at. Csongrád Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák Nyilvántartásokhoz köthetıen az ügyfél kilétének megállapítása okozta a legnagyobb gondot. A földtulajdonosok, a gazdálkodók nincsenek tisztában azzal, hogy a földhivataloknál a földtulajdoni és földhasználói nyilvántartás elkülönül. A földrészek eladása után a tulajdonjog változása bejegyzésre kerül, azonban a földhivataloknál a földhasználati jogról az eladók nem mondanak le. Más esetekben a tényleges földhasználók nem jelentik be a földhivatalnál a földhasználatot. A földhasználatról nem készülnek írásos szerzıdések, szóbeli megállapodások alapján szívességi alapon használnak gazdálkodók területeket. Az osztatlan közös tulajdonok esetében gyakran vitás kérdés, hogy a parlagfővel fertızött földrésznek ki a használója. Részaránytulajdonok kiosztása esetén a hirdetmény útján közzétett tulajdonszerzésrıl a tulajdonosoknak nincs tudomásuk. A parlagfő fertızöttség miatt indult eljárás útján szereznek errıl tudomást. Számos esetben már meghalt ügyfelek nevére kerülnek földrészek, amelyek ilyen módon a hagyatékban sem szerepeltek. A parlagfő fertızöttség tényének, mértékének igazolása a jegyzıkönyvek alapján gyakran nem egyértelmő az ügyfél részére. A jegyzıkönyvhöz egy felvétel van csatolva, idınként több jegyzıkönyvben is szerepel azonos felvétel. A fertızött területek szöveges jellemzése esetenként nem teszi egyértelmően lehetıvé a fertızött terület beazonosítását. A személyi feltételek szőkössége nagy leterheltséget jelent, ebbıl adódóan az eljárások során nagyobb hibalehetıség adódik. A parlagfüves szezon egybeesik az agrárkörnyezet támogatások (AKG) ellenırzéseivel, mely szintén kiemelt feladat. A napi feladatok és a kiemelt feladatok végrehajtása során a visszaellenırzések idıpontjainak betartása nagy gondot jelentett a felügyelık számára. Az eljárások adminisztrációs feladataihoz 2 fı állt 16

17 rendelkezésre, akik egyéb napi feladatokat is ellátnak. A parlagfüves eljárások megkezdıdésétıl a napi 8 órás munkaidı lényegesen kitolódik. A parlagfő-mentesítés fıbb adatainak alakulása A parlagfő eljárások fıbb adatai évenkénti bontásban kerültek feltüntetésre a évtıl a évig terjedı idıszakra vonatkozóan. A évi adatok az október 31-i állapotnak felelnek meg, nem tekinthetık véglegesnek, mivel a költség elszámolási végzések folyamatosan készülnek, és még le nem zárt ügyek is vannak. A jegyzıkönyvek számának és a fertızött terület alakulása jegyzıkönyvek száma fertızött terület /ha Az adatokból kitőnik, hogy mind az ügyszámot, mind a felderített területek nagyságát tekintve 2008-ban lényegesen nagyobb feladatot látott el az Igazgatóság. Az ügyenkénti terület átlagos nagysága a évet kivéve nem haladta meg az 1 ha-t. A parlagfővel fertızött területek nagysága A parlagfővel fertızött felderített területek nagysága évben jelentıs növekedést mutat az elızı évekhez képest. Ez elsısorban abból adódhat, hogy a földhivatali helyszíni ellenırzések száma lényegesen megnövekedett. A jogkövetı magatartás kikényszerítése a hatóság által a hatékonyabb felderítések miatt nem a fertızött területek csökkenésével mérhetı. Ha vizsgáljuk a közérdekő védekezések esetében az évek során a hatóság által elvégzett kényszer védekezések és az ügyfél által végrehajtott védekezések arányát, azt tapasztalható, hogy az eljárások hatására a hatóság által elvégzett mentesítések aránya az elmúlt két évben jelentısen csökkent. 17

18 A közérdekő védekezést elrendelı határozatok száma és a hatóság által mentesített terület aránya Csongrád megye, , ,1 60, ,0 40,0 db 200 % , , ,0 14,0 50 6,7 10, közérd. hat. száma NTSz/MgSzH által mentesített terület (%) 0,0 Az egységnyi területre esı kirótt bírság mértéke ez évben az elızı két évhez képest növekedett, de nem haladja meg a évi szintet. A közérdekő védekezések 1 ha-ra jutó átlagos költsége 2005-ben volt a legmagasabb. Egységnyi területre esı bírság és közérdekő védekezés költsége Csongrád megye átlagos bírság Ft/ha közérd. véd. költség Ft/ha A tulajdonviszonyok és földhasználat alakulása A felderített fertızött területek 90 %-a magángazdálkodók területére esett. Az állami tulajdonban lévı területekre vonatkozó eljárások aránya nem érte el a 3 %-ot, a gazdasági szervezetek esetében ez az arány 7,4 %-ra tehetı. Az osztatlan közös tulajdonokra vonatkozóan a jelenlegi rendszerben nem különíthetık el adatok. A távérzékelés megbízhatósága 18

19 A megyében a felderítéseket a földhivatali kollégák végzik, a jegyzıkönyvekbıl nem derül ki, hogy a szemléket a távérzékelés alapján végezték-e. A felügyelıik a parlagfüves idıszakban jelentkezı egyéb munkák miatt nem, illetve nagyon kevés esetben tudnak a felderítéseken részt venni. Állami területeken végzett hatósági munka A Magyar Állam tulajdonában lévı eljárások közül 3 alkalommal került sor a közérdekő védekezés hatósági elvégzésére. Ebbıl 2 esetben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt., 1 esetben az Állami Autópálya Kezelı Zrt. esetében volt szükség a vállalkozók munkájára a közérdekő védekezési munkálatok végrehajtására. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. és az önkormányzatok elvégezték a mentesítést. Tarlóval kapcsolatos hatósági munka Tekintettel arra, hogy az idei évben a tarlókra vonatkozó felderítés kiemelt feladatként került meghatározásra, a földhivatalok felderítése nyomán a közérdekő védekezéssel járó eljárások döntı hányadát a tarlóterületek tették ki. Az ügyek számát tekintve a közérdekő védekezést elrendelı határozatok 57 %-át, a fertızött területek miatt kiszabott bírságok 49 %-át a tarló területeket érintették. Belterületi ingatlanok vonatkozásában végzett hatósági munka A belterületi parlagfő fertızöttség felmérésére szeptember második felét követıen került sor. Az önkormányzati jegyzık által kiküldött megbízottakkal történtek a helyszíni szemlék. A településeken 69 jegyzıkönyvet rögzítettek, parlagfő fertızöttség miatt 14 esetben adtak ki bírságoló határozatot, melyrıl a jegyzıket értesítették a határozat megküldésével. Körérdekő védekezés elrendelésére javaslatot nem tettek, mivel valamennyi esetben már terméses fenológiai stádiumot észleltek. A bírsághatározatok érintették Apátfalva, Kistelek és Nagylak vasútállomásait, és egy vállalkozást, a többi esetben magántulajdonú ingatlanokra róttak ki bírságot. Földhivatali eljárásokkal kapcsolatos észrevételek Tekintve, hogy a növényvédelmi hatósági eljárások alapja a földhivatali kollégák által készített helyszíni szemle jegyzıkönyve, az eljárások korrekt lefolytatásához annak minél pontosabb, a tényleges állapotoknak megfelelı pontos kitöltése elengedhetetlen. A jegyzıkönyvhöz csatolt fényképfelvételeknek döntı jelentısége lehet arra vonatkozóan, hogy a fertızött terület beazonosítható legyen, valamint a parlagfő borítottság és a megjelölt fenológiai stádium ne adjon vitára okot. Számos gyommal erısen fertızött területen a kultúra megjelölése pontatlan (pl. burgonya, fiatal erdıtelepítés, zöldségfélék), illetve a semmilyen mővelés nyoma nem látható megjegyzés miatt az elrendelt közérdekő védekezést vissza kell vonni. A ténylegesen fertızött terület nagyságának pontos meghatározása szintén nagyon fontos, mivel a bírság mértékének ez az alapja. Észrevételek a költségelszámolás rendjére, lebonyolítására Az okafogyott közérdekő védekezések esetében a földhivatali költségek csökkenése miatt a hatósági költségek átlaga nem haladja meg a Ft-ot, ezért lényegesen kevesebb a reklamáció az ügyfelek részérıl. A megyék közötti elszámolási különbségek kiküszöbölésére minden évben, a parlagfő mentesítési szezont megelızıen, szükséges lenne kiadni egy elszámolási szabályzatot, amelyben az egész országra vonatkozóan egységes paramétereket határoznának meg. Egyéb megyei tapasztalatok 19

20 Ez évben találkozott elıször olyan helyzetekkel a növényvédelmi hatóság, amikor olyan földrészek kerültek eljárás alá, melyeket gazdasági szervezetek földkiadások lezárására az elızı években adtak át a Földmővelésügyi Hivatalnak. Ezeknek a területeknek a tulajdonjogát sorsolás útján kellett volna rendezni. A sorsolások nem minden esetben történtek még meg, illetve olyan helyzet is elıfordul, ahol a sorsolást bíróságon megtámadták, és a határozatok nem emelkedtek jogerıre. A helyzet jogilag is problémás, mivel az MgSzH-n belül egy másik igazgatóság érintett. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ A Munkaügyi Központ július 1-jével indította Parlagfőmentes régióért munkaerıpiaci programját. A program fıbb ismérvei: 3 hónapos idıtartamú, 90 %-os közhasznú támogatás egyszeri eszközvásárlás támogatás Ft értékben munkaerı-piaci szolgáltatás nyújtása a programba kapcsolódó, valamennyi álláskeresı számára. Az egy-egy önkormányzat számára megítélt létszám nagysága a megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságai által rendelkezésre bocsátott évi parlagfő fertızöttségi térkép adatai, továbbá az adott település aktív korú népességének és a településen regisztrált álláskeresık arányának figyelembe vételével került meghatározásra. Az idei évben a régió 254 települési önkormányzatán kívül a cigány kisebbségi önkormányzatokat is megkeresték a programban való részvétel lehetıségével, melynek eredményeként 229 települési és 13 cigány kisebbségi önkormányzat kapcsolódott be a programban. Az elızetes igényfelmérés alapján 2079 fıre érkezett az önkormányzatok részérıl foglalkoztatási igény fı támogatott álláskeresı foglalkoztatását tervezték, emellett 54 önkormányzat számára ítéltek meg eszköztámogatást. A programba ténylegesen 1580 fı kapcsolódott be, akik közül 510 fı roma álláskeresı volt létszám (fı) év A programba bevont létszám alakulása

21 pénzügyi kifizetés (EFt)) A program pénzügyi ráfordítása év A program alakulása Bács-Kiskun megyében: A megyében mőködı 119 települési önkormányzat közül 108 önkormányzat kapcsolódott be, mint munkáltató a programba, ez a megyében mőködı települési önkormányzatok 91%-a, ezzel 569 fı álláskeresı foglalkoztatását biztosítva, közülük 258 fı roma álláskeresı volt. A pénzügyi ráfordítás évben ,-Ft volt. A program alakulása Békés megyében: A megyében mőködı 75 települési önkormányzat közül 66 önkormányzat kapcsolódott be, mint munkáltató a programba, ez a megyében mőködı települési önkormányzatok 88%-a, ezzel 679 fı álláskeresı foglalkoztatását biztosítva, közülük 181 fı roma álláskeresı volt. A pénzügyi ráfordítás évben ,-Ft volt. A program alakulása Csongrád megyében: A megye 60 települési önkormányzata közül 55 önkormányzat kapcsolódott be, mint foglalkoztató a programba, ez a megyében mőködı települési önkormányzatok 92%-a, ezáltal 332 fı álláskeresı került vissza a munkaerı-piacra, közülük 71 fı roma álláskeresı volt. A pénzügyi ráfordítás évben ,-Ft volt. Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Az Igazgatóságnak 2008-ban a korábbi évekhez hasonlóan nem állt rendelkezésére a kezelésében levı állami tulajdonú mővek parlagfőmentesítési feladatainak ellátására elkülönített pénzügyi keret. Parlagfő-, és gyommentesítési feladatokat a vízkárelhárítási mővek fenntartására, a védıképesség megfelelı szinten tartására biztosított keretek terhére tudtak csak végezni. 2. A parlagfőmentesítési munkálatokat elsısorban a lakosságot leginkább érintı belterületi, és egyéb frekventált területeket (pl. üdülıövezet) érintı csatornapartokon, csatornarézsőn és töltésszakaszokon hajtottak végre. 3. Az elvégzett munkamennyiségek szakaszmérnökségenként az alábbiak voltak: Bajai Szakaszmérnökség: 73,5 ha Kalocsai Szakaszmérnökség: 82,1 ha 21

22 Kunszentmiklósi Szakaszmérnökség: Összesen: 7,6 ha 173,2 ha 4. Igazgatóság Kunszentmiklósi Szakaszmérnöksége a Bács-Kiskun Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának megbízására további 4,8 ha területen hajtott végre kényszerkaszálást. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. A parlagfő visszaszorítása érdekében az Igazgatóság a kezelésébe tartozó nyomvonalas létesítmények gyepfelületeit (árvízvédelmi töltések és csatornák partjai) éves tervek alapján végzett rendszeres fenntartási munkálatok keretében kaszálási munkákat végez. Éves kaszálási feladat külterület belterület összesen (km) (km) (km) Árvízvédelmi töltések 331,327 17,15 348,477 Kisvízfolyások Belvízcsatornák 260,6 24,9 285,5 Összesen: 591,87 42,05 633, évben elvégzett mentesítés 2. Az I. rendő árvízvédelmi töltések kaszálási munkája során a Tisza balpart 6,9 km, Maros balpart 11,4 km szakaszának kaszálási munkái során Szeged belterület vonatkozásában is megtörtént a parlagfő irtás. II. rendő árvízvédelmi töltéseken a Kamara-töltésen 1,5 km, a Paphalmi töltésen 1,4 km szakaszon történt parlagfő irtás a kaszálási munka során. 3. Az Igazgatóság ez évben célirányos parlagfő irtást végzett önkormányzati megkeresésre: Csongrádon a véd töltésen 3,0 km hosszban. A Makói Körzeti Földhivatal és a Hódmezıvásárhelyi Megyei Jogú Város Önkormányzat felszólítására parlagfő irtást 0,8 km külterületi töltés mentén és 3,5 km-en csatorna mentén végezték el. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság július 2 és szeptember 23. közötti idıszak alatt az Igazgatóság kezelésében lévı elsı, másodrendő védtöltéseken és azok elıterein, valamint csatornapartjaikon fm hosszon végeztek kaszálásokat. 2. Felméréseik alapján a kaszálásokkal érintett területek mintegy 9,02%-át érintette a parlagfüves fertızés. Ennek megfelelıen mintegy fm hosszban történt meg a parlagfő kaszálása Békésszentandrás, Mezıtúr, Csárdaszállás, Mezıberény, Békés, Gyomaendrıd, Szeghalom, Szarvas, Körösladány, Körösújfalu, Sarkad, Kötegyán községhatárokban a következık szerint: 1. rendő védtöltések parlagfőmentesítése Hely Parlagfüves terület kaszálása szelvényszám fm Sebes Körös jo Sebes Körös bo

23 Kettıs-Körös jo Hármas-Körös jo Hármas-Körös bo rendő védtöltések parlagfő-mentesítése Hely Parlagfüves terület kaszálása Szelvényszám fm II/1 lok.töltés Hortobágy Berettyó bo. Összesen (7,77%) Szarvas- Békéssz.-i terelıtöltés Összesen (10,11%) 8860 Belvizes csatornák parlagfőmentesítése Hely Parlagfüves terület kaszálása Szelvényszám fm Dögös-Kákafoki csatorna jo Fazekaszugi fıcsatorna bo. Fazekaszugi fıcsatorna jo. Élıvízcsatorna 500 jo.lok.tölt. Bárkás csatorna 500 Összesen (35,89%) 4400 Magyar Közútkezelı Kht. Dél-alföldi Regionális Fımérnökség 1. A Magyar Közútkezelı Kht. Dél-alföldi Regionális Fımérnöksége mintegy 5000 km közúti szakaszon végez üzemeltetési és fenntartási feladatokat, melyet az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet szabályoz. E rendelet elıírása alapján az országos közutak üzemeltetetési osztályba sorolásának és az állami források lehetıségének megfelelıen végzik a kaszálást a közutak területén, melynek 23